Vörös Zászló, 1968. október (20. évfolyam, 233-259. szám)

1968-10-19 / 249. szám

Az RKP Maros megyei bizottsága és az ideiglenes megyei néptanács napilapja XX. évfolyam 249. (5246) szám 1968. október 19. szombat Ára 30 báni Egyre népszerűbbek a kirándulások A marosvásárhelyi turisztikai ügynökség az utóbbi időben mind több kirándulást szervez a megye és az ország különböző helységeibe. A program összeállításakor szem előtt tartják a kulturális vagy sport rendezvényeket, hogy a kirándulás egyben alkalmul szolgáljon ezek megtekintésére. Legutóbb például, hétfőn 70 marosvásárhelyi kiránduló volt Segesváron. A városnézés mellett a programhoz tartozott a népszerű skót énekes, Roddy McNeil műsorának meghallgatása is. Az ügynökség rendszeresen szervez kirándulásokat Kolozsvárra, Szebenbe és Borszékre. E hét végén kiránduló csoport indul Bukarestbe, az amerikai ipari kiállítás megtekintésére, míg a jövő hónap elején — kellő számú jelentkező esetén — különvonat viszi a kirándulókat a román—angol labdarúgó mérkőzésre. (HARAGOS Zoltán felvétele) Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPI LEHET TOVÁBB VÁRNI CSELEKEDNI KELL! A televízió képernyőjén nap mint nap megjelenő vetési térkép megyénket nem a legelőnyösebb színben tünteti fel. Vajon valóban olyan sötét a helyzet, amilyennek látszik? Erre sajnos igennel kell válaszolnunk, hisz az összvetőmagnak még mintegy kétharmada a raktárakban, zsákokban vár sorsára, hogy a búzáról ne is beszéljünk, annak ugyanis mindössze 25,3 százaléka került a földbe. Vagyis még több mint 44.000 hektár vetetlen. Ez pedig, tekintetbe véve a jelenlegi ütemet, nagyon sok. S valljuk meg őszintén, a lemaradásért nemcsak az időjárás a hibás. Majdnem ilyen nagy kárt okoz a tehetetlenség, a várakozó álláspont. Mert mi mással lehetne magyarázni, ha nem a gyenge szervezéssel, rossz mozgósítással, hogy a szomszédos szövetkezeteknek nagyon eltérőek az eredményeik. Megtörtént például a Nyárád mentén, hogy amíg a gálfalviak több mint 120 hektárt vetettek be búzával, a szentgericeiek hozzá sem kezdtek ehhez a munkához, vagy a pagocsai, rácsi, mezőméhesi MTSZ-ek több mint 175 —220 hektáron tették földbe a búzát, viszont a közvetlen szomszédok — Szentmárton, Gerebenes, Szentpéter és Finafa — teljesítményei jóval 100 hektár alatt maradtak. A szántás-vetés meggyorsítását nagyon sok helyen gátolja a betakarítás lassú üteme. S a termelőszövetkezetek vezetőinek érvei, hogy lágy a föld, nem tudnak dolgozni, nem mindenütt elfogadhatóak. Megyei viszonylatban a cukorrépa betakarításával 56,5, a burgonyáéval pedig 47,3 százaléknál tartunk, a kukoricánál pedig még a 15 százalékot sem értük el. Mindez pedig két szempontból is veszélyt jelent: tönkremegy a termés, s ugyanakkor a kései betakarítás kihat a jövő évre is. Gátolja a terület előkészítését és a vetést, íme egy példa: a nádasi termelőszövetkezet tagjai még az árpa vetését sem fejezték be s a búzánál is csak 70 hektárnál tartanak. Ez nagyrészt a betakarítás lassú ütemével magyarázható. A cukorrépa kiszedéséhez, a kukorica töréséhez még hozzá sem fogtak, s a 45 hektár burgonyából is mindössze 5 hektárt takarítottak be. Mikor kerülhet tehát földbe a mag azon a 70 hektáron, ahol kukorica a búza előveteménye? És ezt a kérdést feltehetnénk a fehéregyházi, héjjasfalvi és más termelőszövetkezetek vezetőinek is, ahol bizony baj van a betakarítással. Amint a tények is bizonyítják, az üzem gyorsítására megvan a lehetőség, csupán nagyobb gondot kell fordítani a tagság mozgósítására, a gépek és az idő jobb kihasználására. Kelementelkén például naponta mintegy 800 termelőszövetkezeti tag dolgozik a mezőn, minek eredményeképpen az utóbbi napokban gyorsult a betakarítás, s ezzel együtt a szántás-vetés üteme. Kukoricából is több mint 60 hektárt takarítottak be, árpájuk már jó, kizöldült, s a búza vetésénél is meghaladták a 110 hektárt. Nem véletlenül hangsúlyoztuk fentebb a gépek és az idő jobb kihasználásának szükségességét, mert bizony még sok helyen ésszerűtlenül haználják ki a gépeket. Olyan munkáknál foglalkoztatják, amelyeket akkor is el lehetne végezni, ha csepereg az eső. S az idő? Drága kincs ezen az őszön. Alaposan ki kell használni. Csakis így törölhetjük le megyénk térképéről a feketesávokat, s gyorsíthatjuk meg a szántás-vetés ütemét. A lővéri MTSZ határában silózókombájnok takarítják be a kukoricaszárat, s adják át a területet a magágy készítő traktoroknak. Megkezdődtek a beszámoló és választási közgyűlések Október 15-én megyeszerte megkezdődtek a beszámoló és választási közgyűlések. Tegnapig mintegy 300 alapszervezetben tartották meg, főleg intézményekben, általános iskolákban, líceumokban, ipari és mezőgazdasági egységekben. További árcsökkentések az őszi vásáron Október 15 és 16 óta újabb cipő és textil árukat hoznak forgalomba csökkentett áron az őszi vásár keretében. A mintegy 40 árucikk — körülbelül ennyiről van szó — ugyancsak november másodikéig vásárolható olcsóbban a textil és cipőüzletekben. Csökkent az áruk — többek között — a műanyag szőrméknek, fejkendőknek, gyapjúból és műanyagból készült női nadrágoknak, gumitalpú f "fil- 'ancsoknak, férfi gumicsizmáknak, a Kínából importált férfi és női zsebkendőknek, gyapjúsálaknak, sapkáknak, gyermek-paplanoknak. Bővül a 2-es számú poliklinika A Lenin utcai 2-es számú klinika a közeljövőben több mint 12 új helyiséggel bővül. Marosvásárhely muncínium néptanácsa végrehajtó bizottságának jóváhagyásával kiürítik a klinika szomszédságában lévő emeletes épzületet és ezt a klinika rendelkezésére bocsátják. Ugyanakkor a bőrgyógyászati klinika igazgatósága jelentős javítási és korszerűsítési munkálatokat vett tervbe a betegellátás feltételeinek javításáért. . Megérkezett a banán Az Élelmiszer Nagykereskedelmi Vállalat raktárába tegnapelőtt megérkezett az első, 8 tonnányi banánszállítmány és tegnapra várták a másodikat. Ma már ellátják az öszszes élelmiszerüzleteket, nemcsak Marosvásárhelyen, hanem a megye többi városában is. Rövid időn belül további szállítmányok és keeiek. A kereskedelmi vállalat 64 tonnát kap ebből az ízletes, vitamindús és tápláló déligyümölcsből. Az átvevők véleménye szerint az áru minősége kifogástalan, 13 lejes eladási áron kerül forgalomba. A régens CIL építőtelepén Bővítették a választékot Tekintettel a nagy keresletre, a Marosi Textilszövetkezet bővítette a Bolyai utcai részlegén forgalomba hozott népművészeti textiláruk választékát. A megyénk népművészetét képviselő írásos és varottas párnákat, fejkendőket, szőnyegeket árusítanak, illetve készítenek megrendelésre. Ugyanitt kötött és horgolt női pulóverek, kosztümök és ruhák készítését is vállalják. sz MIELŐBB TÚLJUTNI as átállási nehézségeken Ez az esztendő új távlatokat nyitott a marosvásárhelyi Könynyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalat előtt. A textilipari pótalkatrészek és bizonyos közszükségleti cikkek mellett, dolgozói megkezdték két textilipari gép — a csévélő és automata szövőszék gyártását, és ezzel párhuzamosan újabb gépek termelését készítik elő. A gépgyártás az idén körülbelül egynegyedét teszi ki az össztermelésnek és ez az arány mindjobban eltolódik a géptermelés javára. A gépgyártó profil kialakítására megvan minden műszaki-anyagi feltétel, hiszen a vállalat bővítési és korszerűsítési munkálataival 5 600 négyzetméter új termelőfelülethez és magas műszaki színvonalon álló szerszámgépekhez, berendezésekhez jutottak. Mint várni lehetett, a gépgyártásra való fokozott áttérés nem történt zökkenőmentesen. Olyan problémák vetődtek fel, amelyek kihatottak egyes mutatók, elsősorban a termelékenység alakulására. A harmadik negyedévben teljesítették ugyan az össztermelési tervet, de csak az átlagos munkáslétszám 4,3 százalékos túllépésével. Következésképp a munkatermelékenység is terv alatt maradt, nem haladta meg a 96,9 százalékot. Mennyiben befolyásolta a termelékenységet például a csévélőgépgyártás? E textilipari gép sorozatgyártását tulajdonképpen az idén kezdték meg. .A folyamatos, ütemes termelés megkívánta volna, hogy biztosítsák a részlegek közötti normális időrendbeliséget (decalaj). Erre azonban képtelenek voltak nyersanyag-hiány miatt. Az alkatrészek gyártásához igen változatos, de kis mennyiségű acélféleségekre van szükségük, amiket a vállalat maga szerez be. Ha késnek a beszerzéssel, nem tudják idejében előkészíteni a félkész termékeket, s ezáltal az összeszerelés üteme is lelassul. A gyártás beindulásakor hiányzott egy része a szerszámoknak, készülékeknek, ellenőrzéshez használt szereknek (SDV) s nem egy esetben a meglévőket is tökéletesíteni kellett. De akadt megoldásra váró technológiai probléma is. Jelentős számú többlet munkaerőt kötött le az automata szövőszékek gyártásának kikísérletezése és beindítása. Komplex gépről lévén szó, nem tudtak beinkadrálódni a tervezett kivitelezési időbe. Többletmunkát igényelt többek között a szövőszékek beállítása, az utolsó munkálatok elvégzése. E mellett a kollaboráló fél késve szállított jó néhány fontos alkatrészt, így a harmadik negyedév végére tervezett 30 szövőszékből egyetlen darabot sem sikerült elkészíteniük, ami egymaga több mint 2 százalékkal rántotta vissza a termelékenységet. Az elmúlt negyedévi tevékenységet elemezve, nem hagyhatunk figyelmen kívül egy másik negatív jelenséget. A gyár történetében még soha nem volt olyan alacsony szintű a munkaidő-kihasználás, mint a harmadik negyedévben (93,8). Ha megmaradnak az első félévi szinten, a termelékenység 1 százalékkal lehetett volna magasabb. A rendelkezésükre álló maximális munkaidőből 44 856 órát nem használtak fel, főképp a betegszabadságok és igazolatlan hiányzások miatt. De a ténylegesen ledolgozott átlagos munkaidő is rejteget magában belső tartalékokat, hiszen az eltelt három hónapban nem haladta meg a 7,93 órát. A munkaidő termelékenyebb kihasználása érdekében még sokat kell tenniök a munkafegyelem megerősítéséért (erről már írtunk lapunk egyik régebbi számában), és a munkások szakképzettségének fokozásáért. A vállalatban jelenleg 408 olyan ifjú dolgozik, akiknek nagy része rövid időtartamú szakképesítő tanfolyamon sajátította el mesterségét, ami nyílván, kihat termelékenységükre. Jelenleg is újabb 142 tanulót szakképesítenek a munkahelyen. A vállalat igazgató bizottságának megkülönböztetett gondot kell fordítania ezeknek az ifjaknak a továbbképzésére, nevelésére, hogy teljesítmény szempontjából mielőbb elérhessék a régebbi munkások átlagszínvonalát. A termelékenység emelkedését gátló többi okok fokozatosan megszűnnek. A szövőszékgyártó vonal beindult, s az ide összpontosított elég nagyszámú szakember egy részét visszahelyezik eredeti munkahelyére, a csévélőgépszereléshez, alkatrészgyártáshoz. A csévélőgép termeléséhez szükséges SDV-ket kiegészítették, tökéletesítették, s most ugyanezt teszik a szövőszékgyártás zavartalan menete érdekében. Amint Natasek Edgárd főmérnök mondotta, év végére nyoma sem marad a mostani csorbának. SZÉCSI Dezső Gondolatok az önuralomról KOCZIÁNY LÁSZLÓ Nem megy a munka, öregem, ki vagyok borulva — mondja egy barátom keserű legyintéssel, s látszik rajta, hogy az utóbbi napokban éveket öregedett, mintha valóban rövidzárlat állt volna be az idegrendszerében. Túlérzékeny —, mondom magamban róla megbocsátással s azt is tudom, hogy mihelyt a körülmények nem zaklatják, visszatér a munkakedve, néhány nap múlva újból szenvedélyesen vitatkozik vagy ír, tervezget vagy szónokol. Elég gyakori az ilyen embertípus, akivel szemben tapasztalt orvos tapintatával igyekszem megértő lenni, keresem a megnyugtató mondatokat, magyarázatot kétségeire, félelmeire, hogy mielőbb magára találjon. Vele szemben áll a fegyelmezett ember típusa, aki összehúzott vagy parázsló szemmel, de rezzenéstelen arccal néz a világba, s elutasítja magától a riasztó jeleket. — Blazirt, fapofa, érzéketlen — szokták az ilyenről mondani, de magam mindig tudtam csodálni ezt az emberfajtát, a belső fegyelem példaképét, követni azonban már kevésbé, lévén magam is „kiborulós“ típus. Talán azért is beszélek róla, hogy sajátyagamat is figyelmeztessem bizonyos dolgokra. Mindig szívesen, de nem minden lelkifurdalás nélkül olvasgattam Alfred de Vigny A farkas halála című versét, amelynek utolsó sora: „.. .szenvedj és halj meg szótlanul“ a legnemesebb bölcsességre, a sztoikus belenyugvásra figyelmeztet: hiába is tárod az emberek elé tépelődéseidet, félelmeidet, csak úgy maradsz, mint az útszéli koldus. Be kell érned a szánalom krajcárjaival. Mennyivel nemesebb, méltóságteljesebb az az ember, aki a viharzó világban nyugodt tekintettel néz, s mosolyogni tud mások fejvesztettségén. A professzor, aki a bombázás közepette is folytatja az operációt, a tábornok, vagy közkatona, aki a biztos kudarc ellenére is megkíséreli az áttörést, a futbalista, aki a vesztett mérkőzés kilencvenedik percében is úgy tud a labda után szaladni, mintha most kezdődne a mérkőzés. Az nem vitás, hogy az önfegyelemnek eme különleges típusaiból, elég kevés van. A szenvtelen arcot, a konvencionális mosolyt, az izgalmat el nem áruló rezzenéstelen kezet a szokatlan, nem köznapi jelenségek közé soroljuk, s talán igaz is, hogy az élet nem mindennap követeli a maximális önuralmat. Munkás, sokszor gépiességbe vesző életünk nem minden percben tartogat tragikus fordulatokat, hacsak egyéni életünkben nem, amikor meg-meglegyint egy betegség, halálhír hideg szele. És még ilyenkor is, ha kiborulunk, nem szólnak meg az emberek érte, legföljebb piciny lenézéssel elintézik fájdalom- vagy dühkitörésünket, aztán elfelejtik. De vannak olyan helyzetek, adódnak olyan pillanatok, amikor a lelki tartószerkezet széthullása, a fejvesztettség, a kapkodás, egyszóval az egyéni kiborulás nemcsak magunknak, de egész környezetünknek ártalmas lehet, esetleg életekbe kerülhet. Akik frontot jártak, bombázások szenvedő alanyai voltak, nagy elemi csapások vagy kis tragédiák szemtanúi lehettek, sokat mesélhetnének a hidegvér, megfontoltság, lelki összeszedettség pillanatok alatt sorsfordulatot előidéző szerepéről, de ugyanakkor rémtörténeteket is hallhatunk arról, hogy egy ember fejvesztettsége milyen tömegkatasztrófát okozhat. Ki nem hallott már komp- vagy csónakszerencsétlenségekről, ahol egy ember fegyelmetlensége tízek halálát okozta? Tragikus kimenetelű kirándulásokról, ahol egy ember önuralmának bánva másikat is bajba sodort? Tűzesetekről, mérkőzésekről, ahol a vaklárma százakat döntött halálba? Persze, megint mondhatják, különleges esetek ezek. Pedig a hétköznap is megköveteli az önuralmat: egy cigaretta meggyújtása a szérűn, vegyi anyagokkal zsúfolt helyiségben hányszor végződött már tűzvésszel,robbanással, anyagi értékek pusztulásával, emberek halálával. Mind csak azért, mert valaki nem tudott egy-két órára lemondani a bódító nikotinról, talán olyan, aki a háromórás filmet pisszenés nélkül végigüli. Egy gyorsan felhörpintett féldeci tömény hány balesetnek lett az oka, pedig, talán, nem is esett olyan jól az ital! Egy csípős válasz, durva megjegyzés, esetleg tettlegesség életre szóló halálos gyűlöletet, végnélküli perpatvart válthat ki olyan emberek között, akik egyébként a magánéletben jó családapák, türelmes házastársak. Rosszmájban elindított pletykák házaséleteket dúlhatnak fel, becsületekbe gázolhatnak, közösségek nyugalmát boríthatják fel, csak azért, mert valaki nem tudott féket rakni a szájára, előbbre valónak érezte a csípős megjegyzés olcsó szellemességét a mindennél drágább emberi nyugalomnál. Elismerem, könnyű íróasztal mellett, papíron ilyesmiről elmélkedni. Adott pillanatban magam sem tudom, hogy viselkedném. Szeretem az átkozott cigarettát, s az első adódó alkalmat felhasználom, hogy rágyújtsak, mélyet szippantsak. Szeretem a másokat csipkedő bonmot-kat, s csak utána, mikor már kicsúszott a számon, bánom, hogy kimondtam. És vélt igazságom tudatában szeretek visszavágni, pedig titokban érzem, hogy nincs igazam. Elmélet és gyakorlat összehangolása dolgában, bevallom, magam sem állok valami fényesen. Nem is akarom magam példának előtérbe tolni. Gondolataimmal egyet akarnék csupán elérni: hogy mindig készüljek fel az önuralmat követelő esetekre. És edzzem magam, mint a sportolók. Ahelyett, hogy vesztés előtt a sakktábla figuráit lesöpörnék, hogy a lesújtó eredmény tudatában az ellenfél bokáját rúgjuk a labda helyett, hogy az életben szerencsésebben érvényesülő örömét a nyelvünkkel próbáljuk keserűségre fordítani, hogy az előttünk jobban haladó vezetőt idegborzoló manőverekkel akarjuk magunk mögé utasítani, mondom, ahelyett jobb volna önfegyelmezési gyakorlatokat végezni. Magunk elé tenni azt a cigarettát s várni még öt percet, hogy rágyújtsunk, lenyelni a , szurkáló mondatot s helyette valami másra fordítani a beszédet, magunkba szállni s elismerni, hogy a munkánkban hanyagok voltunk — ez az edzés módja. Mennyi bajt, keserűséget, tragédiát előzhetünk meg így. Befejeződött Vécke villamosítása Amint arról annak idején hírt adtunk, Véckén és a hozzátartozó Szóláson már jóideje kigyúlt a villany. Hátra volt még avillany bevezetése Zsákodon. A napokban arról értesültünk, hogy a szakemberek és a lakosság szorgalmas munkája nyomán ott is kigyúlt a fény, s ezzel befejeződött Vécke község teljes villamosítása. Rugalmas cső-csapszeg A pótalkatrész- és szövőszék gyártásához több százezer darab cső alakú, rugalmas csapszegre van szüksége a marosvásárhelyi Könynyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalatnak. Hogy ezt a nagy mennyiséget helyileg állíthassák elő, egy műszaki kollektívát megbíztak a gyártási technológia kidolgozásával. Kétféle gyártási eljárást kísérleteztek ki: az egyik húzáson, a másik hengerelésen alapszik. 4-iK OLDALON OLIMPIAI HÍRADÓ A tervezett kapacitáson felü Az utóbbi hónapokban a megygyesfalvi Tégla- és Cserépgyárban rendszeresen túllépik az új alagútkemencék tervezett kapacitását. A platform kocsik felépítésének módosításával és a nyers téglák felrakási módjának tökéletesítésével 35—40 százalékkal sikerült növelniük az első román alagút-kemencék teljesítő képességét. Augusztusban 900 000, szeptemberben másfél millió darab téglával égettek ki többet a tervezett kapacitásnál.