Vörös Zászló, 1968. november (20. évfolyam, 260-285. szám)

1968-11-22 / 278. szám

Marosvásárhelyi cukorgyár Rendezvények Erdély Romániával való egyesülésének 50. évfordulója alkalmából Erdély és Románia egyesülé­sének félévszázados évfordulója alkalmából számos kulturális­művészeti rendezvényre kerül sor a művelődési házakban, klu­bokban, kultúrotthonokban. A Tudományos és Kulturális Is­mereteket Terjesztő megyei ko­­misszió szervezésében a legfel­készültebb szakemberek, törté­nészek, tudományos kutatók, a Pedagógiai Intézet történelem katedrájának és a Történet Tu­dományi Társaságnak a tagjai tartottak előadásokat, szimpozio­­nokat. Az elmúlt napokban szimpoziont szerveztek Seges­váron, Régenben, Radnóton, Sármáson és más helységekben, több száz hallgatóval. A következő időszakban nagy tekintélyű bukaresti és kolozs­vári szakemberek is tartanak előadást megyénk községeiben, városaiban BÚTOR­TERVEZÉSI VERSENY A marosvásárhelyi „Augusztus 23“ Bútorgyár műszaki osztálya versenyt hirdetett különböző tí­pusú és rendeltetésű bútorok ter­vezésére. A verseny résztvevői jelentkezhetnek: nappali-, háló-, gyerekszoba-berendezéssel, ebédlő­vel, dolgozó­szobával, előszoba bú­torral és más egyedi bútordarabok­kal. A stíl-bútor terveket külön el­bírálásban részesítik. A versenyen kitűnt tervezőket díjazzák. A III. oldalon FALUSI TÜKÖR KIBÉD GAZDASÁGI SZEMLE A FILM, MINT NEVELŐ ESZKÖZ A Filmterjesztő Vállalat me­gyei vezetőségének kezdeménye­zésére tegnap értekezletet szer­veztek Marosvásárhelyen. Részt vettek: Sebestyén Liviu, a me­gyei pártbizottság titkára, Fodor Géza, a megyei néptanács alel­­nöke, Moldovan Iuliu, a Műve­lődés és Művészetügyi Bizottság alelnöke, egyes művelődési ott­honok igazgatói, falusi filmfele­lősök, kulturális aktivisták. Az előterjesztett jelentés és a hozzászólók hozzáértéssel ele­mezték a filmmel végzett ne­velőmunka jelentőségét a dol­gozók ismereteinek gazdagítása terén. Számos hozzászóló ismer­tette azokat a jó módszereket, amelyekkel eredményt értek el ebben a munkában. A gyűlés befejezéseként Se­bestyén Liviu elvtárs hasznos útbaigazításokat adott a részt­vevőknek a filmmel végzett ne­velőmunka javításához, fokozá­sához. 8­­8 aaffl®SŰ tól? U. Vasile 13 éves, barátja B. János 14. Iskolások, a marosvásárhelyi Unirea Lí­ceum VI. osztályos tanulói. Jelenleg hiányoznak az ó­­rákról, „Igazoltan“, mert letartóztatták őket. A Milí­cia fogdájában várják, hogy döntsenek sorsukról. Miért kerültek ide? ...Mert min­den út, amelyen jártak, ide vezetett. Olenics százados jóvoltá­ból mindkét gyermek dosz­­sziéját áttanulmányoztam. Kérésemre az október 29- én letartóztatott gyerme­kekkel is beszélgethettem. Szemben ülnek velem. Két mosolygós gyermek. Ha nem tudnám, hogy fog­dában vannak, hajlandó lennék elhinni, hogy most jöttek a madártojás-gyűjtés­ről. Arcuk piros, szemük csupa jóság. — Miért tartóztattak le benneteket? A válasz hosszú hallga­tás. Bíztatom őket, hogy beszéljenek, hiszen mindent tudok róluk, csak hallani akarom tőlük is. Tr. Vasile úgy látszik bát­rabb, mint barátja! — A­­zért tartóztattak le, mert loptunk — válaszolja (sze­mei megtelnek könnyel, szipog). S ezt olyan bűnbá­nóan mondja, hogy szinte megsajnálom s alig hiszem, hogy ez a szelíd, légynek sem ártó gyermek lopni is tud. — És miért tettétek? Ismét hosszú hallgatás következik. Aztán így foly­tatódik a beszélgetés. — Nem tudom... Kellett­­a pénz... Azt mondták a fiúk, ha sok pénzünk lesz, meg­szökünk a városból. — Kik voltak a társai­tok? — .. .Bangó... Purcaru ... Varga és Grama. — Hogyan és mit lopta­tok? — Bementünk a Gulli­verbe, a Modern és a Trico­­taj üzletbe. Egyikünk meg­állón az ajtóban, és figyel­te a vásárlókat. Hárman pe­­dig jól odaszorultunk a né­nikhez, kinyitottuk a tás­kájukat, s amit csak lehe­tett, kivettünk belőle. Az­tán elfutottunk. A pénzt megtartottuk, az iratokat eldobtuk. — Mióta csináltátok ezt? — Szeptembertől. Akkor ismerkedtünk meg a fiuk­kal. — 5 hányszor...? A kérdés váratlanul éri. Barátjához fordul, tanács­koznak, számítják, hogy hol, mikor és hányszor is. írás­ Dézsi Ödön beli vallomásukból már tu­dom. Segítek nekik. — I­­gen, igen, pontosan tizen­kétszer. Volt vagy ezerszáz fejünk. B. Jánost is szeretném hallani. Most őt kérdem. — Te mit szoktál lopni? — Amit Vasile — válaszolja De ezenkívül még három biciklit is... — S te, János, te még loptál máskor is? — Igen, de már rég. Vol­tam javítóintézetben is egy esztendeig. Ott végeztem el a negyedik osztályt. — S most mégis...? Hallgat, nem tudja mit feleljen. Csak a vállát vo­­nogatja. — A szülétzek élnek? — Igen — bólintanak mind a ketten. Félbeszakítom a gyerme­kekkel folytatott beszélge­tést. Kíváncsi vagyok a szü­lőkre, akik engedték gyer­meküket ide jutni. Kik és mivel foglalkoznak? Ho­gyan gondoskodtak gyerme­kükről? V. Vasile szülei 1954-ben házasodtak össze. Két gyer­mekük született, 1965-ben elváltak. A törvény a leány­kát az anyának, a fiút az apának ítélte. Közben ki­békültek, majd összevesz­ riportja lelt, aztán ismét béke... majd újra veszekedés követke­zett. A gyermekek közben nőttek. A leányka jól tanul. A fiú viszont megindult a lejtőn. Amíg az apja az anyjával békült, vagy ve­szekedett, ő csavargott, lo­pott. Letartóztatása után a szü­lők is nyilatkoztak.. Az a­­nya vallomása meglepetést árul el: „Soha sem hittem volna, hogy az én fiam lop. Kötelezem magam, hogy a megkárosított személyeknek visszafizetem a pénzt”. Az apa nem ilyen gavalléros. Ő csak arra kötelezi magát hogy „részt vállal a kár megtérítésében“. A sorok között próbálom kiolvas­ni az anya, vagy apa aggó­­dását, nyugtalanságát, szé­gyenét fia tetteiért, de nem sikerül. „Kötelezem magamat, hogy a kárt megtérítem“. Milyen egyszerű! Mintha csak azt mondanák, kitört az ablak és az árát meg­fizetik. Egy árva szót sem ejtenek gyermekük nevelé­séről. Erre nem is gondol­nak. Csak a kártérítésre. Megfizetik s aztán agyjon­­isten minden jót. Ennyire futja Vasile szüleinek lelki­ismeretéből, öntudatából. A többit végezze el az állam, ha azt akarja, hogy fiúkból jó állampolgár legyen... És szülőknek nevezik magukat, apának, anyának! Még sír­nak is, a „megbánás" köny­­nyeit hullatják gyermekük­ért. A minap meglátogatták Vasilet, s mind a ketten sírtak. Szép szavakat mon­dottak neki, hogy vigyáz­zon magára, nehogy meg­fázzon, viselkedjen jól, sa­többi. B. János szülei szintén elváltak, özvegy édesany­ja nyugdíjas. Beteg. A fiú, kihasználva az apai szigor hiányát, évek óta tekereg Amikor hazajött a javító­­intézetből, egy évig jól vi­selkedett. Már-már úgy lát­szott, megjavult. De szep­tember óta ismét a züllés útjára lépett. Napokra ello­­pott, otthonról­ a nyáron éj­szakánként a határban, há­zak padlásán, pincéjében a­­ludt barátaival. És most ismét a fogdában van. Nem aggódik, nem sír, mint Va­sile. Ő tudja, mi vár rá, is­meri a javítóintézetet. — Szeretted a javítóin­tézetben? — kérdem. — Nem igen, de mégis vigyáztak rám. Ott nem lehetett tekeregni és lopni.. Csak éppen nincs az ember Vásárhelyen. De letelik az év ott is... Persze, hogy letelik. Az­tán hazajön és minden kez­dődik elölről,­­ vagy foly­tatódik? Ki vállalja a fe­lelősséget azért, hogy haza­térte után ember lesz be­lőle? Az anya? A jelek azt mutatják, ő nem képes er­re. Az apa? Nevü­k sem törődik a fiával. És akkor? Sok mindent találtam a két gyermek dossziéjában; tényeket, amelyek vádolják a gyermekeket, szülők, ta­núk vallomását, a milicista megállapításait. Csupán e­­gyet nem: olyan megállapí­tást, amely a szülőket vá­dolná, azokat, akik életet adtak gyermeküknek, akik­re az a felelősség hárul, hogy neveljék s embert for­máljanak belőlük. Hiány­zik a legfontosabb, a leg­súlyosabb vád, mely a szü­lőket kellene, hogy érje, közömbösségükért, nemtö­rődömségükért. Kár, hogy őket nem vonják felelősség­re. Mert megérdemelnék... ­Világ proletárjai, egyesüljetek! Az RKP Maros megyei bizottsága és az ideiglenes megyei néptanács napilapja XX. évfolyam 278. (5275) szám. 1968. november 22. péntek Ára 30 báni VÍZTARTÁLY épül Már a fedőlemezét betonoz­zák Erdőszentgyörgyön az isko­laépület kertjében épülő három­­vagonos víztartálynak. A Kükül­­lő mellől felszivattyúzott víz nyomóvezetéken jut majd el a tárolóból az új komplexumba, a kisipari szövetkezet asztalos és lakatos műhelyébe, a Dózsa György utca mintegy 100 csa­ládjához, valamint több intéz­ményhez. Úgy tervezik, hogy a vezetékvizet ipari célra (anyag­szárítás), központi fűtésre is felhasználják. REKORD­TELJESÍTMÉNY A kerelőszentpáli termelőszö­vetkezet újdellői brigádja az idén 8 hektáron termesztett kaliforniai paprikát. Áruja nagy megbecsülésnek örvendett a svédországi, nyugat-németorszá­gi piacokon. Bizonyítja ezt, hogy több mint 14 vagonnal küldött exportra. Kellemes meg­lepetés érte a brigád tagjait, a­­mikor nemrég számba vették bevételüket. A nyolc hektárnyi terület több mint 735.000 lejt hozott a közösnek, a dellői bri­gád tagjai pedig csupán az ex­port szállítmányokért prémium­képpen 75.000 lejt kaptak. 85 ÉVES KÓRUS December 15-én ünnepük a régeni Sportfelszereléseket Gyár­tó Vállalat kórusa fennállásának 85. évfordulóját. Az előkészüle­tek javában folynak. A szer­vező bizottság mindent megtesz a siker érdekében. A több mint nyolcvan tagú kórus rendszere­sen próbál. A régensek ünnep­ségén részt vesz a marosvásár­helyi népművészeti iskola kama­rakórusa, a segesvári, gerebene­­si, valamint több más megyénk­beli énekkar. MINDEN MÁSODIK NAP — EGY ÚJABB EGYSÉG Az év eleje óta a fogyasztási szövetkezetek 171 új szolgálta­tási egységet nyitottak a megye területén, s ezzel számuk 721-re növekedett. A szolgáltatásokat tovább bővítették, többek között rádió és TV-javító egységeket, háztartási cikk kölcsönzőt, ház­tartási gép javítóműhelyt és kő­faragó részlegeket létesítettek. Figyelemre méltó, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek eddig 52 féle szolgáltatási formát vezet­tek be. AUTOMATA SZALVEZETŐK A marosvásárhelyi Könnyű­ipari Felszereléseket Gyártó Vállalat szakemberei kidolgoz­ták a vetélő automata­ szál veze­­tőjének gyártási technológiáját. Hogy elkerüljék az anyag szer­kezetének lényeges módosulását, az elődarabokat először kokil­­lákba kiöntik, majd utána az öntvényeket melegen sajtolják. Az általuk kidolgozott eljárás másik előnye, hogy a sárgaréz hulladék felhasználható. A gyár­táshoz szükséges szerszámok el­készültek. Nicolae Ceausescu elvtárs találkozott a Zeneszerzők Szövetségének vezetőségével November 21-én, csütörtökön Nicolae Ceausescu elvtárs, együtt Paul Niculescu-Mizil elvtárssal a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának székházában találko­zott a Zeneszerzők Szövetségének vezetőségével. A találkozón részt vettek a Ze­neszerzők Szövetsége bürójának, a bukaresti zeneszerzők RKP-szerve­­zete bürójának tagjai, a Zeneszer­zők Szövetsége alkotási osztályai báróinak, valamint vidéki fiókjai­nak és köreinek titkárai. A találkozón megvizsgálták a zeneszerzők 1968. december 11-én és 12-én tartandó közgyűlésével kapcsolatos kérdéseket. (Agerpres) Megkezdődött a küldöttek jelölése a Szocialista Egységfront Megyei Tanácsába A Maros megyei tömeg-, társa­dalmi és szakmai szervezetek, e­­gyes üzemek, vállalatok, intézmé­nyek és mezőgazdasági egységek munkaközösségei ezekben a na­pokban jelölik ki küldötteiket a Szocialista Egységfront Megyei Tanácsába. A tömegszervezetek megyei vezetősége plenáris ülései­nek, a dolgozók gyűléseinek részt­vevői felszólalásaikban hangsú­lyozták Nicolae Ceausescu elvtárs­nak az RKP KB plenáris ülésén elhangzott előadói beszédének je­lentőségét. Rámutattak: a plenáris határozata hűen tükrözi azt, hogy pártunk alkotó módon oldja meg a szocialista építés időszerű kérdé­seit és leszögezi a Szocialista Egy­ségfront szerepét és jelentőségét hazánk politikai és társadalmi éle­tében. ★ A MEZŐGAZDASÁGI TERME­LŐSZÖVETKEZETEK MEGYEI SZÖVETSÉGÉNEK TANÁCSA a tegnap tartotta plenáris ülését, a­­melyen kijelölte a szövetség kül­dötteit a Szocialista Egységfront Megyei Tanácsába. A plenáris ülés munkálatait Giura Milica elvtárs, a megyei pártbizottság bürójának tagja, a Mezőgazdasági Termelőszövetkeze­tek Megyei Szövetsége Tanácsának elnöke nyitotta meg és beszédében hangsúlyozta, hogy a Szocialista Egységfront hivatott biztosítani az egész népnek a politikai, gazda­sági, szociális és kulturális élet­ben, az ország ügyeinek intézésé­ben való fokozottabb részvételét. A plenáris ülésen felszólaltak Rend Dezső a bándi MTSZ elnöke, Farkas Emma a marosszentannai MTSZ főkönyvelője, Ioan Dascal, a grebenesi MTSZ elnöke, Cons­tantin Dumitru a MTSZ-ek Nyug­díjpénztára megyei fiókjának el­nöke. A felszólalók hangsúlyoz­ták, hogy a Szocialista Egység­front központi és megyei szervei­nek megalakulása kifejezi szo­cialista társadalmunk egységét. A plenáris ülés kijelölte a Me­zőgazdasági Termelőszövetkezetek Megyei Szövetségének küldötteit a Szocialista Egységfront Megyei Tanácsába.­­ Ugyancsak csütörtökön tartotta plenáris ülését a KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGA. Eugen Trimbita­ elvtárs a KISZ megyei bizottságá­nak első titkára beszédében hang­súlyozta az RKP KB legutóbbi plenáris ülésének jelentőségét. Az a tény — mondotta —, hogy a KISZ és RDESZ tagjai a Szocialis­ta Egységfrontnak hazánk ifjúsága számára nagy megtiszteltetést je­lent. » A plenáris ülés munkálatai so­rán felszólaltak Gheorghe Moldo­van a segesvári múzeum igazgató­ja, Molnár Attila a KISZ Maros­­vásárhely municipiumi bizottságá­nak titkára, Herman Werner a KISZ megyei bizottságának akti­vistája, Bakos János a marosvásár­helyi egyetemi központ Diákegye­sülete Tanácsának elnöke, Teodor Iacob a KISZ Régen városi bizott­ságának titkára. A felszólalók hangsúlyozták a Szocialista Egy­ségfront megalakulásának jelentő­ségét, amely széleskörű lehetősé­get nyújt a román, magyar, német és más nemzetiségű ifjaknak a politikai életben való aktív rész­vételre. A plenáris ülés kijelölte a KISZ megyei szervezetének küldötteit a Szocialista Egységfront Megyei Tanácsába. ★ A RADNÓTI HŐERŐMŰ mun­kaközössége lelkes hangulatú gyű­­lésen jelölte ki küldötteit a Szo­cialista Egységfront megyei taná­csába. A gyűlésen Ioan Cerghizan elvtárs a hőerőmű pártbizottságá­nak titkára hangsúlyozva a Szo­cialista Egységfront megalakulásá­nak jelentőségét, rámutatott arra, hogy ez hozzájárul a Román Kom­munista Párt IX. kongresszusa ál­tal kitűzött feladatok megvalósítá­sához. Kifejezésre juttatta a hő­erőmű dolgozóinak elhatározását, hogy még fokozottabb erőfeszítése­ket tesznek a rájuk bízott felada­tok megvalósításáért és egyöntetű­en támogatják a párt bel- és kül­politikáját. ★ A FOGYASZTÁSI SZÖVETKE­ZETEK MEGYEI SZÖVETSÉGE alapaktívájának gyűlésén jelölte ki küldötteit a Szocialista Egységfront Megyei Tanácsába. Vasile Opreapopa elvtárs a Fogyasztási Szövetkezetek Megyei Szövetségé­nek elnöke beszédében többek kö­zött hangsúlyozta, hogy a Szocia­lista Egységfront megalakítása a társadalmunkban végbement mély­reható átalakulásoknak természetes következménye és kifejezi az egész nép akarat és akció egységét. ★ A JOGÁSZOK MEGYEI EGYE­SÜLETÉNEK Marosvásárhelyen megtartott ülésén Mircea Oros elvtárs a megyei ügyészség főnö­ke beszédében méltatta a Szocialis­ta Egységfront megalakulásának jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a Szocialista Egységfront széleskörű lehetőséget biztosít az összes dol­gozók, az értelmiség számára az ország politikai és társadalmi éle­tében való tevékeny részvételre. Felszólalásában Váncsa László ü­­gyész őszinte elismerését fejezte ki pártunknak bölcs, következetes po­litikájáért, amellyel a IX. kong­resszus és az Országos Konferencia határozatait valóra váltja. A gyű­lés résztvevői kijelölték a jogá­szok küldötteit a Szocialista Egy­ségfront Megyei Tanácsába.­­ A KISIPARI SZÖVETKEZETEK MEGYEI SZÖVETSÉGE is tegnap jelölte ki küldötteit a Szocialista Egységfront Megyei Tanácsába. A gyűlésen Kiss Gyula­­ elvtárs a megyei szövetség elnöke miután hangsúlyozta a Szocialista Egység­front létrehozásának jelentőségét, rámutatott arra, hogy a megye kisipari szövetkezeteinek tagjai, románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek vállalták, hogy példamutatóan teljesítik a kisipari szövetkezetekre háruló tervfelada­tokat, hozzájárulva ezáltal a szo­cialista építés kitel­jesítéséhez ha­zánkban. A Carpati lakónegyed MEGKÉRDEZTÜK MI­T TARTOGAT A VÁSÁRLÓKNAK AZ AJÁNDÉKOK HÓNAPJA ? Ezzel a kérdéssel kerestük fel az Ipari Termékek Helyi Keres­kedelmi Vállalatát, amely az aján­dékozásban a legjelentősebb szere­pet tölti be december folyamán Amint az illetékesektől megtud­tuk, sok meglepetést tartogatnak a vásárlóközönség számára. Bár eve­ket hét lakat alatt őrzik, egyet s mást mégis sikerült megtudnunk, így például azt, hogy az előző é­­veknél sokkal pompásabb lesz a reklámdíszítés s nemcsak a keres­kedelmi egységekben, hanem az egész városközpontban. Hogy tu­lajdonképpen milyen is lesz, arról részletesen mi sem számolunk be. Csak annyit árulunk el, hogy a téli ünnepek hangulatának igazán megfelelőnek ígérkezik. Az áruellátás is bíztató külön tervet dolgoztak ki az üzletek zsú­foltságának csökkentésére. E terv szerint a város új lakónegyedeiben az eddigieknél nagyobb mennyi­ségben árusítanak télifa-díszeket. A Gulliver áruházon kívül még 8 üz­letben fognak játékárut forgalom­ba hozni. A vállalat gondoskodott speciá­lis csomagolóanyagról is. Színes rajzokkal és különböző feliratokkal ellátott füles tasakokban adják át a vevőnek az árut a Femina. Moda s a többi, ajándékokat forgalomba hozó, összesen, mintegy tíz üzlet­ben. A Hargita parkban Ajándék­­bazár nyílik, a Kossuth Lajos utcai bútorüzletet pedig december el­sejére átalakítják s itt 20-tól 50 százalékig terjedő árkedvezménnyel árusítanak felnőtt és gyermek konfekciót, fehérneműt, selyem, gyapjú, pamut szövöttárut, háztar­tási, villamossági cikkeket, vala­mint rádiót és televíziót. A vásár­lás részletre is történhet. Azt is tervezik, hogy a Dózsa György utcában, a volt városi nép­tanács udvarán levő étkezde eme­leti nagytermében megrendezik a segesvári fajansz- és üveggyár ter­mékeinek elárusítással egybekötött kiállítását. Egyelőre csak ennyit a közeledő ajándék hónapról. (m)

Next