Vörös Zászló, 1969. szeptember (21. évfolyam, 207-231. szám)
1969-09-11 / 215. szám
XXI. évfolyam 215. (5524.) szám 1969. szeptember 11. csütörtök Ára 30 iáni Bár a szeptemberi nap még ontja magából a meleget, az építők máris a téli zord időkre gondolnak. S ez érthető is, hisz bármennyire sikerült tökéletesíteni az építkezési megoldásokat, fokozni e munka ipari jellegét, a hideg időjárás okozta nehézségeket még nem sikerült kiiktatni, csupán a hatásukat csökkenteni. Egy szó, mint száz, télen csak akkor folytathatják a nyári szintet megközelítő ütemben az építkezést, ha alaposan felkészülnek a hideg napokra, ha megfelelő téli munkafrontot hoznak létre. E feladat azért is nagy jelentőségű, mert pártunk útmutatása értelmében az év első három hónapjában az évi beruházási tervnek legalább a 20 százalékát végre kell hajtani. A múlt évi tapasztalatok tanulsága szerint kellő előkészületek nélkül képtelenség eleget tenni e feladatnak. Ez év első negyedében az 1969-es beruházási tervnek mindössze a 16 százalékát, a szerelési-építkezési feladatoknak a 19 százalékát sikerült teljesíteni. Kétségtelenül az első negyedévi lemaradás károsan befolyásolja az évi terv sikeres végrehajtását. Mint ismeretes, 8 hónap alatt, az évi beruházási terv mindössze 57 százalékban valósult meg. A téli munkafront előkészítése komplex feladat. Elsősorban biztosítani kell a fűthető, fedett helyen való építkezést, ahol a kőművesek, festők, parkettesek, mozaikosok, valamint a közművesítési hálózat szerelői télen is zavartalanul dolgozhatnak. Értesüléseink szerint a Helyi Építkezési Tröszt vezetősége több mint 800 lakrészt akar előkészíteni a télre, ezen kívül enyhébb napokon külső munkálatok elvégzésére is biztosít lehetőséget, hisz több mint 100 lakrész alapozási munkálatait végzik el rövidesen. Az elmúlt években megfelelő tapasztalatra tettek szert ezen a téren az épíkezési vállalatok. Sajnos azonban a „piros“ építkezéseknél nem minden esetben gondoskodtak fűtési lehetőségről. Éppen ezért az idén fordítsanak nagyobb gondot e kérdésre, kapcsolják be idejében a központi fűtést, s ott, ahol erre nincs lehetőség, keressenek más megoldást. A tavaly esetenként fékezte a munka ütemét ilyen, vagy olyan anyagok hiánya. Használják ki a kedvező napokat arra, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű homokkal, kaviccsal és más olyan anyagokkal lássák el az építőtelepeket, melyeknek beszerzése, szállítása a téli hónapokban akadályokba ütközik. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a dolgozók munkafeltételeinek javítására. Ismeretes, hogy télen nehézkes a munkásszállítás, a hőmérséklet süllyedésével egyenes arányban csökken a dolgozók munkaképessége. Valamennyi munkahelyen létesítsenek melegedőket, ahol nyugodtan elfogyaszthatják tízóraijukat az építők. Azokon a munkahelyeken, ahova távolabbi helységekből járnak be a dolgozók, próbáljanak ideiglenes lakhelyet biztosítani. További javításra vár az építkezési vállalatok szervező tevékenysége is. A téli időszakban sok alkalommal a hőmérséklet 0 fok fölé emelkedik, amikor is kitűnő lehetőségek nyílnak különböző külső munkálatok, mint falrakás, tetőszerkezet-készítés, esetleg vakolás elvégzésére. Fel kell készülni az erők operatív átcsoportosítására, olyanformán, hogy minden nap maximálisan kihasználhassák a rendelkezésre álló munkaerőt. Jövőre nagyobb, komplexebb feladatok hárulnak az építkezési szervekre. Készüljenek fel alaposan, hogy a minden szempontból mozgósítóbb feladatokat maradéktalanul hajthassák végre. AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Kezdődik az őszi terméscsata HŐSIESEN A VOLÁN MELLETT Úgy tizenkét óra felé négy fényes pont jelent meg az éjszakában. Messziről mintha két macska szeme világított volna. Aztán ahogy közeledett, egyre erősödött, éles fénysugár hullott az aszfaltútra, majd újra eltűnt. Homlokegyenest vágott neki a mezőnek. Előtte már jól kivehetők voltak egy másik traktor körvonalai. És ez a „játék“ egész éjjel tartott, mígnem a felkelő nap sugarai elűzték a sötétséget. Akkor látszottak csak igazán az éjszakai ténykedés nyomai. Hatalmas terület felszántva, előkészítve a vetésre. A volánnál két jól megtermett fiatalember. Szemük alatt karika jelzi az éjszakai munka fáradtságát. Mégis, csak mikor a nap már jól felemelkedik a hegyek fölé, állítják le a gépüket. — Olajcsere — szól az egyik. Egy ideig mindkettő a saját gépével van elfoglalva. Az előbbi később folytatná a diszkurzust, de nincs kivel. Barátját elnyomta az álom. Nagy Albert mindjárt védelembe veszi: — Nehéz az éjjeli munka, kifárasztja az embert. De muszáj igyekezni, mert nagyon keményszik a föld. A búzának pedig jó talaj kell. Nagy Albert és Georgicában nem hiába áldozzák fel az éjszakájukat, munkájuknak megvan a látszata. Naponta négy-öt hektár jelzi teljesítményüket. S mikor Nemes Jenőnek, a szövetkezet elnökének megemlítjük a nevüket, nem akar kifogyni a dicséretükből. — Kitűnő emberek. Négy napja mondhatni éjjelnappal szántanak. Nem kötelezte őket senki erre, kötelességtudatból teszik. S ha valakinek dicséret jár azért, hogy már napokkal ezelőtt megkezdhettük az árpa vetését, s mintegy 150 hektárt készítettünk elő a búzának, akkor az elsősorban őket illeti, és persze, a többi gépkezelőket. Márpedig a dicséret kijár, hisz az ákosfalvi termelőszövetkezet a környéken elsőnek kezdte meg a vetést. Több mint 60 hektáron földbe tették már az árpát s nemsokára a búzára is sor kerül, százötven hektáron készítették elő az ágyát és gyorsan takarítják be útjából a cukorrépát és a burgonyát. Ilyen szorgalmas munkában telnek tehát Ákosfalván az ősz első napjai. S ha a volánnál ülő emberek, Nagy Albert, Georgicában, Bódi István és mások néni is követnek el világra szóló tetteket, odaadásuk, szorgalmuk hősies jelzőt érdemel. N. F. Készül a magágy Már hull is a mag a földbe A bankhitelek vi haros megye könnyűipari vállalatai az év nyolc hónapja alatt kiemelkedő sikereket értek el, számos terméket gyártottak előirányzaton felül, s így a tervezettnél nagyobb jövedelmet valósítottak meg. Termelő tevékenységük gazdasági hatékonysága viszont jobb is lehetett volna, ha következetesebben törekednek a rendelkezésükre bocsájtott forgóeszközök körforgásának meggyorsítására, s ezzel a bank folyósította hitelek visszafizetésénél jelentkező mintegy négy és fél millió lejes hátralék törlesztésére. A hitelhátralékok halmozásában a segesvári Tirnava textilipari vállalat vezet, mely csak augusztus folyamán közel 2 300 000 lejjel gyarapította a bankkal szembeni tartozását, s így majdnem elérte az 5,5 millió lejt. A hiba nemcsak az, hogy szüntelenül növekszik a bankkal szembeni adóssága és ezért arányosan növekvő kamatokat kell fizetnie, hanem az is, hogy az összeg zömét az elfekvő nyersanyagok, félkész és késztermékek értéke alkotja. Ez viszont azt jelenti, hogy a fent említett összeg semmi, vagy közel semmi mozgást nem végez, tehát a pénzügyi-gazdasági tevékenység tekintetében haszontalan, így például egymillió lejt tesznek ki a kelmevégek, a szükségleten felüli nyersanyagok, cserealkatrészek és leltári tárgyak, míg 822 000 lejt a külföldi megrendelők által lemondott (18 500) ingek, közel 500 ezer lejt pedig a hibás anyagból készült késztermékek. Az itt felsorolt elfekvő értékek többségének a felszámolása nem okozna nagyobb fejtörést, csak egy kis utánajárásra és leleményességre lenne szükség az értékesítési osztályon dolgozók részéről. ők azonban ehelyett felettes szerveikhez fordulnak, az újabb és újabb hitelekhez szükséges óvadékért. Habár az ugyancsak segesvári Március 6 vállalat a Tirnava textilipari vállalat mögött áll a hitelhalmozás tekintetében, mégis megemlítjük, mivel az év elejétől összegyűlt közel 4 millió lej hitelhátralék nagy hányadát be nem fejezett termékek és félkész áruk képezik. A be nem fejezett termékek onnan származnak, hogy a vállalat megrendelés nélkül termelt jelentős mennyiségű nyersselymet, hogy kiegészítse a fedezetlenül maradt termelőkapacitást. A félkészárunál pedig nem vették tekintetbe a leszállítási határidőt, s így még október végéig raktáron kell, hogy tartsák a 854 000 lej értékű terméket. A régeni Republica helyiipari vállalatot már több esetben bíráltuk a termelő tevékenység ütemességének hiányáért. Most újra időszerűvé vált, de ez esetben nemcsak a technológiai folyamat és a műszaki irányításból fakadó hibák miatt, hanem a pénzügyi tevékenység fogyatékosságaiért is. A termelés ütemének egyenetlensége a késztermékek leszállításában, tehát az értük esedékes bevételek késlekedésében is tükröződik. Augusztus 30-án, amikor a bankszervek ellenőrzést tartottak, a vállalatnak nem kevesebb, mint 1,2 millió leje hevert szükségleten felüli készletekben, s a tetejében újabb 800 000 lejre vásárolt kiutalás nélkül anyagokat, hogy gyarapítsa a készletét. Csak néhány nagyobb hitelhátralékkal rendelkező vállalat pillanatnyi helyzetét vázoltuk, de ebből is kitűnik, hogy mindeniknél több milliós tételeket vonnak ki a gazdasági körforgásból, akkor, amikor pártunk valamennyi dokumentuma, de különösen a XX. kongresszus Irányelvei minden területen a gazdasági tevékenység hatékonyságának erőteljes növelését tűzi ki elsőrendű feladatként. Úgy véljük, hogy a vállalatok műszaki-gazdasági vezetőinek és pártszervezeteinek sürgősen intézkedniük kell a gazdasági tevékenység állandó tökéletesítése keretében, a szükségleten felüli készletek gyors felszámolásáért s ezen keresztül a forgóeszközök helyes felhasználásáért, mert ez is a jövedelem erőteljesebb növelésének feltételei közé tartozik. VARGANCSIK István Nicolae Ceausescu elvtárs fogadta a svájci televízió szerkesztőinek csoportját Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke szerda délben fogadta a svájci televízió szerkesztőinek egy csoportját, amely Francois Enderlin vezetésével hazánkban tartózkodik, hogy filmet készítsen Romániáról. A beszélgetésen a svájci újságíróknak filmre vett interjút adtak. MAROSVASARHELYI IPARI TÁJ (HARAGOS Z. felvétele) s A HI. oldalon | \ FALUSI ÉLETKÉPEK \ KONYHA] ____| Tanügyi dolgozók tanácskozásai Tegnap, szeptember 10-én Marosvásárhelyen és a megye 22 központjában megkezdődtek a tanítók, tanárok, óvónők tanévnyitás előtti hagyományos értekezletei. Az értekezleteken részt vettek a következő elvtársak: Marosvásárhelyen Vasile Span, a megyei pártbizottság titkára; Jakab István, a municípiumi pártbizottság titkára; Bóni János, a megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelője; Romulus Tirnoveanu, az Oktatásügyi Minisztérium főtanfelügyelője; Segesváron Giurgiu Valér, a municípiumi pártbizottság első titkára; Ludason Benkő János, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának első alelnöke; Régenben és Bücsön Fodor Géza, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának alelnöke; Görgényszentimrén Pojan Romeo, a megyei pártbizottság propaganda osztályának főnöke; Dicsőben Titea Ioan, a megyei tanfelügyelőség vezértanfelügyelője. Részt vettek még a megyei pártbizottság bürójának és a megyei néptanács végrehajtó bizottságának más tagjai, KISZ aktivisták, a Pionírtanács képviselői és tanfelügyelők. Az értekezleteken jelentést terjesztettek elő A tanügyi dolgozók feladatai az új iskolai évben a X. kongresszus dokumentumainak szellemében címmel. A jelentések kidomborították a párt vezette dolgozó népünk által elért eredményeket, a román iskola fejlődését, s részletesen elemezték a X. kongresszus által kitűzött feladatokat, valamint a tízosztályos kötelező oktatás bevezetésével kapcsolatos teendőket. Ezt követően számos tanár, tanító és óvónő kért szót. Hozzászólásukban méltatták a párt és kormány által kitűzött feladatokat és vállalták, hogy teljes erejüket, minden tudásukat latba vetik az új nemzedék nevelése és oktatása terén rájuk háruló feladatok teljesítéséért. Az értekezletek munkálatai folytatódnak. Hatévesek Szeptember 15, az iskolakezdés napja kopogtat az ajtón. Az igenlő válasz egyöntetű az iskola és a család részéről egyaránt. Megyénk iskoláiban befejeződtek az előkészületi munkák, javában folyik a tanulók számbavétele, beírása. A megyei tanfelügyelőség a még üresen maradt óvónői, tanítói és tanári katedrák betöltésén fáradozik. A szülők nagy része megvásárolta gyermeke számára az egyenruhát, a szükséges tanfelszerelést, hogy már az első tanítási napon a táskában legyen, az ingyenes tankönyvek mellett, a füzet, toll, vonalzó, körző stb. Ismeretes, hogy az 1969—70- es tanév új szakaszt nyit hazánk iskolapolitikájában. A pártdokumentumok és az Oktatási Törvény értelmében ez évben áttérünk a tízéves általános oktatásra, ami hazánkat tanügyi szempontból a legfejlettebb országok színvonalára emeli. Általánosítjuk a hatévesek (akik szeptember 15-ig betöltötték a 6. életévüket) beiskolázását az általános műveltséget nyújtó iskola első osztályába. Szükséges tudni, hogy felmentést csak az a gyermek kaphat, akiről az illetékes orvos megállapítja, hogy szellemileg avagy fizikailag nem képes eleget tenni az I. osztály követelményeinek, s erről hivatalos igazolást ad. Korengedély iránti kérést az iskolák igazgatói nem fogadhatnak el. Bár az Oktatási Törvény közismert, mégis még mindig van szülő (elég szép számban), aki kétkedve, aggódva fogadja hatéves gyermekének beiskolázását, s felveti a kérdést: vajon elég fejlett-e a gyermeke ahhoz, hogy megbirkózzék az elsőosztály tananyagával, a napi 3—4 órai oktató-nevelőmunka nem jelent-e túlterhelést számára, amit esetleg később érez meg? Mások viszont azon sajnálkoznak, hogy „olyan korán“, már 7 órakor fel kell költeniök iskolába járó hatéves gyermeküket. A gyakorlat, az elmúlt évek tapasztalata, az elért eredmények azt igazolják, hogy az elsőosztályos tantervi anyag teljes egészében megfelel a normálisan fejlett hatéves korú gyermek életkori sajátosságainak, képes azt maradéktalanul és tartósan elsajátítani, anélkül, hogy megerőltetést jelentene számára. Az I. osztályban a nevelő-oktatói tevékenység az iskola előtti (óvodai) oktatási forma folytatása, természetesen magasabb fokon Az óvodában (a nagy csoportnál) egy tanítási napon két-három 23—30 perces foglalkozás kötelező; az I. osztályban növekszik a kötelező órák száma (3—4 naponta) s azok időtartama 50 perc, amiből 25—30 percet tanulásra szánnak és 20— 25 percet oktató-nevelő jellegű játékokra, a már tanult anyagot szórakoztató játékok segítségével mélyítik, rögzítik, gyakorolják. Maga a tantervi anyag is lényegesen kevesebb az előző évek (7 éves első osztályosok) anyagánál. Az anyanyelv tanítására, melynek fő célkitűzése az írás-olvasás elsajátítása, a tanmenet 246 órát ír elő, ami azt jelenti, hogy az iskolai év nagy részét (az utolsó 24 3 hét kivételével) az abc tanítása tölti ki, míg a régi tanterv szerint az I. osztályos tanulóknak félévkor ismerniök kellett azt. Nyilvánvaló, hogy az írás-olvasás tanítása mellett döntő fontosságú az anyanyelv tanításakor a beszédkészség fejlesztése és a környezet megismerése, amire a tanmenet évi 62 órát ír elő. Igen szembeötlő a számtan anyagának lényeges csökkentése a hat évesek számára: mindössze 100-ig ismerik meg a számokat és csak két alapművelettel (összeadás és kivonás) dolgoznak. Hasonló a helyzet a többi tantárgyaknál is Az 1968—1969 iskolai év befejezése előtt végzett felmérések azt igazolják, hogy a hat éves I. osztályos tanulók 90—95 százaléka maradéktalanul elsajátította a tanterv által előírt tananyagot, tehát a tervezés jó, megfelel a hatévesek életkori sajátosságainak. Az ellenőrző dolgozatok értékelése meglepetésre is adott alkalmat. Bizonyos kérdésekre a hétéves elsőosztályosok hibásabb választ adtak, mint a hatévesek. Igen, mert a hétéves gyermek többre képes és többet is vár, mint a hatéves. Az, ami a hatéves gyermeket teljesen leköti (márpedig a tanterv ezek életkori sajátosságait tartja szem előtt), nem minden esetben elégíti ki a hétéves igényeit, nem köti le, tehát nem figyel és nem jegyzi meg. A múlt iskolai évhez viszonyítva a tanítási feltételek is nagy mértékben javultak. Az I. osztályban tanító tanerők egyhetes felkészítőn vettek részt s kézhez kapták az egész évi tanmenetet, összhangba hozták a tankönyveket a tantervel- Gazdagodott az iskolák leltára számos szemléltető anyaggal, stb. Hibát követ el tehát az a szülő, aki bár tudja, látja, hogy hatéves gyermeke fejlett, keresi a kibúvót, küzd, hogy gyermeke legalább még egy éviggyermek maradhasson“. A még eredményesebb munka megköveteli az iskola és a család közti kapcsolat egészséges kiépítését. A szülői értekezletek és a tanerők családlátogatása már nem minden. Keresse fel a szülő is az iskolát, a tanítót, az iskola igazgatóját, tárja fel őszintén észrevételeit gyermekéről, kérjen útmutatást, tanácsot elsősorban nevelési kérdésekben-Döntő fontosságú a tanuló Számára az iskola által ajánlott napirend elfogadása, betartása. Sajnos, elég sok szülő nem számol azzal, hogy a TV nézés és rádióhallgatás este 10—11 óráig milyen káros hatású a gyermek testi és szellemi fejlődésére, mennyire fáradtan vesz részt a következő tanítási napon, s általában csal: fizikailag van jelen. Hisszük, hogy nem lesz egy esetben sem szükség a törvény alkalmazására a hat éves gyermekek beiskolázása érdekében. ROSTÁS Zoltán tanfelügyelő az első osztályban