Vörös Zászló, 1969. november (21. évfolyam, 259-284. szám)
1969-11-22 / 277. szám
XXI. évfolyam 277. (5586.) szám 1969. november 22. szombat Ára 30 báni AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A régeni Faipari Komplexumban Megkezdődtek a forgácslemezgyár műszaki próbái A régeni Faipari Komplexum keretében épülő préselt forgácslemezgyárban megkezdték a belföldi és külföldi korszerű berendezéseknek a műszaki próbáit. Az új, évi 35.000 tonna forgácslemezt előállító gyár a faanyag még magasabb kihasználását biztosítja. A tegnap kipróbált gépek és felszerelések jól működtek. A technológiai próbákig azonban, mind az építőre, mind az építtetőre számos műszaki kérdés operatív megoldása vár, hogy már a kezdet kezdetén biztosíthassák a tervezett termelő kapacitáshoz minél közelebb álló eredmények elérését. A műszaki próbát követő ülésen, amelyen az építkezésben érdekelt valamennyi fél jelen volt, kitűnt, hogy az építtető és az építők közötti együttműködés nem a legkielégítőbb és ez egyes munkálatok vontatott megoldásában nyilvánul meg. Helytelen, mivel ma minden órának maximális értéke van. Pillanatnyilag sürgős elintézésre váró kérdésekként említhetők: a vízellátás biztosítása, a villanyerőmű, a malom építése stb. Igaz, hogy a felsorolt objektumoknál már kevés a tennivaló, de nehézséget gördíthetnek a technológiai próba elé, ha idejében és maradéktalanul nem nyernek megoldást. Még a tervezőknek is bőven van tennivalójuk, így például a pakura berendezéseinek és a malomrészleg villanymotrainak tervek szerint elkészített alapozásai nem felelnek meg a követelményeknek. A végleges megoldást viszont csak a tervezők adhatnak, ez pedig az illetékesek sürgős helyszínre utazását követeli meg. A technológiai próbáig a legtöbb tennivaló az üzemcsarnokban felmerült kérdések megoldása terén van. Az építők és az építtető jogosan bírálták a Faipari Minisztérium keretében működő Épülő Kombinátok Igazgatóságát, amelyik nem járt el a miniszter személyes utasítása értelmében és nem biztosította az építkezést tervezők állandó műszaki segítségét. Ugyancsak az ülésen vált ismeretessé, hogy minden lehetőség megvan a technológiai próbák december elejére kitűzött határidejének betartására. Ehhez viszont szükséges, hogy a hátralévő napokban mind az építtető, mind az építő — akik máskülönben bebizonyították, meg tudják jól is szervezni a munkát — minden emberi és műszaki tényezőt az ipari objektum végleges és tökéletes befejezéséhez összpontosítsanak és sikeresen együttműködjenek a közös cél, a technológiai próba határidőre történő megejtése érdekében. Marosvásárhelyen az Ady Endre utcai negyedben jórészt befejezték a Marosi Textil Kisipari Szövetkezet részére készült új festő-vegytisztító és mosoda építését. Az új üzem berendezése is megkezdődött, s így remény van arra, hogy részben már a jövő hónap vége felé a lakosság rendelkezésére áll. Teljes kapacitással csak a jövő év első felében fog működni, ugyanis addig megérkeznek az összes gépi berendezések. Mit visz a víz ? — A hegedűt a kezünkbe adták, most már csak meg kell tanulnunk játszani — mondja mosolyogva Incze Iván vegyész. Nagyon új még minden, az üzempróba, a megfigyelések, jobb megoldások keresésének időszaka. Az üzem vezetőjétől hallom: — Tegnap nagy mennyiségű pakurát hozott le a szennycsatorna. Éppen elég bajt, gondot okozott. A kőolajtermékek — magyarázza — igen veszélyesek a folyóvízben. Vékony hártyát képeznek a felszínén, és az gátolja az oxigén-felvételt a levegőből. — Visszatérve a pakura ügyre, tudják, hogy ki a tettes? — kérdem. — Pontos nyilvántartásunk van, válaszolja. — Ha olajat találunk a vízben, akkor az autójavító és -szállítási egységek kerülnek gyanúba elsősorban. Emellett a vasútnál pakurát is önthetnek el. Tudjuk minden ipari egységről, hogy milyen anyagokkal dolgozik, mivel szennyezheti be az elhasznált vizet. A nyomozás büntetéssel végződik. Bár sok vállalat szívesebben megfizeti a büntetést, semhogy elsődleges tisztítóállomásba beruházzon. Ezzel pedig nincs a dolog egyáltalán elintézve. Közelebbről nagy apparátussal veszszük fel a harcot az erre vonatkozó Minisztertanácsi Határozat megsértőivel. Az állam persze tízmilliókat költ a folyóvédő létesítményre. Miért van erre szükség? Annak idején, amikor még a vasúti sorompón túl kukoricát ringatott a szél, a Szabadság út végén lévő egyszerű berendezés (1910- ben épült) ellátta a feladatát. A tisztítást, pontosabban a szerves szennyezőanyagoknak ásványi anyagokká való lebontását maga a folyó, a benne lévő baktériumok végezték el. Ma már szó sem lehet arról, különösen száraz évszakban, a Maros alacsony vízállásénál, hogy a nehéz feladatot a természetre bízzuk. Ha ezt tennénk, kedves, hasznos folyónkból könynyen elfogyna az oxigén, és minden élőlényére a pusztulás várna. Megszűnne élő víznek lenni, maga is szennycsatornává válna. Nem beszélve arról, hogy az iparban használatos vegyianyagok maguk is pusztítják a halakat, s a folyómenti települések ivóvízellátása igen nehéz, költséges. Mi is történik itt, Keresztúr és Nyárádtő határában, a folyó közelében felépült új telepen? Eddig a helyig 13 métert lejt a terep a város főterétől, és a víz körülbelül két óra alatt ér ide. Ha a bőséges csapadékot nem győzné levezetni a fő gyűjtőcsatorna, — erre ritkán, talán éveken át sem kerül sor — úgy a fölösleg az újjáépített, átalakított régi telepen át közvetlenül a Marosba ömlene. Ami már működik Keresztúrnál az a mechanikai részleg. A víz 30 százalékos tisztítását teszi lehetővé. Körülbelül 90-ig emelkedik majd ez az arányszám a biológiai tisztító részleg üzembehelyezésével. A beruházás második szakaszának befejezésére talán évek múlva kerül sor. Marosvásárhelyen nem olyan sürgős ez, mint mondjuk Pite?ti-en, melynek fogyasztói az Arge,s így Bukarest tápvizét is szennyezik. Bejárjuk, megtekintjük a szabad ég alatt, szétszórt, részben működő, részben átadásra váró berendezéseket. Az alacsony vagy éppen földbe süllyesztett építmények sorából magasan kiemelkednek az úgynevezett metán-tankok. Az iszap erjesztésével biogáz keletkezik bennük, főként metán, innen ered a nevük. Az úszó óriásharang alatt tárolt gázt az ismert káposztaszagú etilmerkaptán nevű folyadékkal „illatosítva" visszavezetik, így önmagát látja el tüzelőanyaggal a kis üzem. Vezetőnk bemutatja a laboratóriumot, a mosdókat, öltöző-étkező helyiségeket magába foglaló épületet. Beszél a parkosítási tervről, és szóba kerülnek a munkafeltételek. Többek között az, hogy a nyílt mezőn ropogósabb télen a fagy, féktelenebbül nyargal a szél. Jól fog majd a kint dolgozóknak a vattás kabát. Még szerencse, hogy a víz — mivel mozgásban van, és körülbelül 16 fokos — nem fagyhat be a szabad ég alatt. De szó esik arról is, hogy megkezdődtek az érdekes megfigyelések, számítások a vízhozamról, a Maros tisztaságáról és oxigéntartalmáról. Tehát a halászoknak csak jót, biztatót mondhatunk. És nemcsak nekik. A civilizáció egyik átka, a víz fokozott szennyeződése ellen, egymás után épülnek a védőbástyák. Talán elég, ha az utóbbi beruházások közül a vásárhelyi ivóvíz-szűruházat és a szovátai víztelepet említjük, meg a vegyikombinátok, cukorgyárak saját használtvíz-tisztító berendezéseit. A régeni és vásárhelyi városi tisztítóállomások ennek a közérdeket szolgáló hálózatnak újabb fontos láncszemei. AJTAY László I VESZÉLYBEN A HÍRNÉV, VAGY CSAK PILLANATNYI MEGTORPANÁS ? Szomorú statisztika került a kezembe a megyei Mezőgazdasági igazgatóságnál : a tejtermelés tízhavi mérlege. Bizony voltak feltüntetve benne olyan termelőszövetkezetek is, mint a hodosi, szélkuti, bordosi, sóváradi, Vissoara-i és mások, ahol a takarmányozott tehenenkénti hozam még a 700 litert sem érte el. Az érvek: kevés legelő, gyenge takarmány, gondozó hiány. Az ellenkező pólust a gernyeszegi, marosvécsi és más termelőszövetkezetek képviselik. Ragadjuk ki közülük a marosvécsit, amelynek adottságai, talaj- és éghajlati viszonyai nem sokkal jobbak a fent elsoroltakénál, mégis évek óta az élenjárók között tartják nyilván. Az első tíz hónap lezárásakor is mindössze 150 liter választotta el őket a 2000-től. A tejszerződésükkel szintén napirenden vannak. Több mint 135 000 litret szállítottak az államnak. — Legelőben mi sem bővelkedünk — jelenti ki mindjárt az elején Némethi Ferenc elnök. — Valamivel több mint két nagyállat jut minden hektárra, amely május végétől egészen októberig kell hogy ellássa őket. A területet nyújtani nem tudtuk, ezért a hozamot igyekeztünk növelni. Ez pedig a tervszerű talajfeljavítással kezdődött. Marosvécsen a legelők is rendszeresen szerepelnek a trágyázási tervben. Nem sajnálják tőlük a költségeket. Évente általában 20 hektárt javítanak fel istálló és műtrágyával, így öt év alatt sorra kerül az egész terület A fűhozammal tehát nincs problémájuk. És mindezt kristálytiszta forrásvíz és jó levegő egészíti ki, hisz az állatok május végétől késő őszig kint tartózkodnak a legelőn. S mi történik, ha mégis megcsappan az eledel? — Szekerekkel viszünk ki zöldtakarmányt. Az idén is volt egy időszak, amikor csalamádéval pótoltuk a hiányt. — S nem költséges? — Hát olcsónak éppen nem mondható, de a kiadások megtérülnek. Csupán az idén csúszott be egy kisebb hiba. Nem szervezték meg alaposan az áttérést a zöldtakarmányról a szárazra. És ennek r.most érzik hatását. A tejhozam október végétől csökkenni kezdett. Veszélyben a hírnév vagy csak „pillanatnyi" megtorpanás? — tettük fel a kérdést. Inkább az utolsó. A vezető tanács felfigyelt a veszélyre, s már gondolt is az abraktakarmány mennyiségének növelésére. Tekintetbe véve tartalékaikat, remélhető, hogy nem lesz nagyobb problémájuk a télen, hisz egészen újig naponta 8 kiló jó minőségű szénát, 10 kiló silót (ez talán kevés), megfelelő mennyiségű terméstakarmányt tudnak juttatni minden nagyállatnak. Az abrak is biztosított, 300 grammot számítanak minden liter tejre, mert azt talán mondani sem kell, hogy a tehenek hozamuk szerint kapják az abrakot. S miből tevődik össze a tartalék? — Saját termelésből és abból, amit vásároltunk — válaszol a főkönyvelő. Saját termelésből kukoricát, árpát és zabot tartalékoltunk, ezen kívül jelentős mennyiségű napraforgó pogácsát vásároltunk. S természetesen a tejért járó korpát teljes egészében a fejős állomány kapja. És egy újabb „természetes" dolog. Az abraktakarmányt liszt formájában használják fel, amit saját kalapács malmukban állítanak elő. S miért ne tehetnék meg ugyanezt a megye kullogó termelőszövetkezetei, hisz legelőfeljavításra, jobb gazdálkodásra nekik is éppen úgy megvannak a lehetőségeik mint a marosvécsieknek? Csak talán kevesebb szívvel, hozzáértéssel látnak hozzá. S elég egy kis gondatlanság, kiesés, s máris csökken a termelés. Ez az élenjáró marosvécsiek esetében is beigazolódott. De amint már említettük, remélhetőleg ez csupán pillanatnyi zavar, nem veszélyezteti jó hírnevüket. N. F. - g. -— -? - - 1» , | ||, I'l nT I 1' f IT Ilii ■!' I' ** |.%%V.%y.V.V.y.V.V.\V, WM TAKARMÁNY 111 n i n . v. t"• 11 * *'* * V* *~~1 tesyässsfeaa tckmíus1 Megalakult az ARCOM Az Ipari Építkezések Minisztériuma keretében megalakult az Antrepriza Romana de Constructii Montaj (ARCOM) állami vállalat, amely külföldi építkezéseket és szerelő munkákat végez. A vállalat rendelkezésére álló eszközök lehetővé teszik, hogy külföldön román és külföldi szakvállalatok révén terveket készítsen, tanulmányokat és kutatásokat folytasson az építkezések, ipari építési és szerelési munkák, utak, hidak, repülőterek, vasutak stb., építése terén. Csak éppen elmondom... ... hogy az autóbuszban is történnek csodák. Persze, modern csodák. Olyan dolgok, hogy az ember csak néz, és úgy tűnik, mintha látomást látna. Valahogy így történt a minap is, amint Udvarhelyről Marosvásárhely felé rázkódott az autóbusz. A szokásos képet, azt hiszem mellőzhetem. Mindenki ismeri már (aki többször utazott buszon), hogy mit jelentenek az ember lábára rakott csomagok, a keresztbe fordított utalvetők, amelyekkel csak úgy tudnak az emberek hátratolakodni, hogy eh,bb gyengéden oldalba vagy fejbe verik üldögélő utastársaikat. Mindenki tudja, milyen igazi gyönyörűség az, ha mondjuk, tolakodás közben eltépik a kabátját, vagy ártatlanul lemarházzák. A kép részletei, azt hiszem, ismerősök. Ha az ember autóbuszon utazik, akkor ez van. Megismertem, és megszoktam én is. (Azzal vigasztaltam magam, hogy csak az első hatvan év nehéz.) Éppen ezért tűnt föl az a szokatlan eset, amely az előbb emlegetett útvonalon zajlott le. Esteledett. Az autóbusz első kétharmadrészében úgy szorultak, tapadtak egymáshoz az emberek, mint jól préselt halak a konzervdobozban. A hátsó rész viszont csaknem teljesen üres volt. Hiába kérte a sofőr többször is az utasokat, hogy igyekezzenek hátrább menni. Az utasok nem hagyták befolyásolni magukat. Szilárdan tartották a megszállott helyeket. Ember csomag hátán ... csomag ember hátán. Hősiesen ellenálltak minden megállónál a felszállók újabb és újabb rohamának. Az összetapadt embertömeg mögött tizenhat-tizenhét éves fiú álldogált. Az egyik megállónál, amikor már szinte közelharcra került sor az utasok közt, a fiú valahogy előrefurakodott, és udvariasan megszólította a leghangosabbat: — Kérem szépen a csomagot, és majd hátraviszem! A megszólított csodálkozva nézett rá. A fiú már vitte is a csomagot. S udvarias mosollyal ment vissza a következőért. Utat engedtek neki. Ő pedig készségesen hátrhordta a csomagokat. Az emberek arcán valami szégyenkező mosoly-féle lapult. Lökdösődés, szitkozódás nélkül vonultak hátra csomagjaik mellé. Csoda történt. Az előzékeny udvariasság hatására talán kissé felébredt a „jóérzés“ az autóbusz közönségében. Csoda történt! Hogy volt, mint volt, én sem tudom pontosan. ... Csak éppen elmondom. K. A. | A III. oldalon j ! IRODALOM • I ! ÉS , i ! MŰVÉSZET! J ^ tmtmtm ,mi - T_„ ^ stm* Doktorátusi felvételi vizsgák 1970. január 15. és 30. között sor kerül az 1969—1970-es egyetemi év doktorátusi felvételi vizsgáira. Az érdeklődők december 15. és 30. között beiratkozhatnak a főiskolákon, az Akadémia intézeteiben és kutatóközpontjaiban, ahol doktorálni kívánnak. Az említett intézmények felvilágosítást nyújtanak a felvételi feltételeiről, a doktorátusi szakokról, minden szak felvételi tantárgyairól, a tantárgybeli témakörről, a vizsga vagy a kollokvium időpontjáról. hírek A tagság hozzájárulásával Három Nyárád menti faluban, Búzaházán, Seprődön, Berekeresztúron, a helyi fogyasztási szövetkezetek tagságának hozzájárulásával új üzlethelyiségek építését kezdték meg az év folyamán. Az új épületeket még e hónap folyamán átadják rendeltetésüknek. Találmány A Temesvári Politechnikai Intézet elektrotechnikai fakultásán dr. Bernard Oprendek mérnök, előadó tanár és munkatársai készüléket szerkesztettek, amely kimutatja az indukciós gépek tekercseinek rövidzárlatait. A berendezés fényjelzéssel mutatja ki a rövidzárlat pontos helyét. Földrajzfüzet Földrajzfüzet jelent meg a Pedagógiai és Tankönyvkiadó gondozásában az V. és a VI. osztály számára. A tantervnek megfelelően összeállított, vázlatokat és feladatokat tartalmazó füzet elősegíti az elméleti ismeretek rögzítését, valamint a térképhasználat és a térképkészítés gyakorlati készségeinek kialakítását. A füzetek ismertetik a matematikai földrajz, a földrajzi helyzet meghatározás, a csillagászat alapfogalmait is. --------------------------—x FILATELISTAK FIGYELEM! A napokban megkezdődik 02 előfizetés az 1970-es évben megjelenő román postabélyeg újdonságokra. Marosvásárhelyen a Filatelia szaküzlethez, míg vidéken a filateliai körökhöz fordulhatnak igényeikkel a bélyeggyűjtők. December folyamán sor kerül a külföldi bélyegek előfizetésére is. Külföldi előfizetéseket csak azoktól fogadnak el, akiknek igényét jóváhagyja az egyesület is. A jóváhagyás függ a bélyegkiállításokon való részvételtől, az egyesületben végzett tevékenységtől és nem utolsósorban a tagsági díjak kifizetésétől. A marosvásárhelyi filatelisták klubjába megérkeztek az 1970- es évi Zumstein katalógusok, melyeket ott minden bélyeggyűjtő tanulmányozhat. Ugyancsak itt hozzák majd forgalomba a filatelisták útmutatóját, amely a hasznos tanácsok mellett tartalmazza a román bélyegek árjegyzékét, a Zumstein katalógus szerint is. Hazafias munkával A Galac megyei néptanács fehívására válaszolva, Mezőrücs lakossága is bekapcsolódott a hazafias versenybe. Az év elején tett vállalásukat, miszerint 550 000 lej értékű hazafias munkát végeznek, november 20-ig mintegy 70 000 lejjel szárnyalták túl. Hazafias munkával többek közt járdákat, utakat, hidakat, gyaloghidakat építettek, illetve javítottak meg. Román hajók a világ tengerein Több mint 50 román hajó van úton jelenleg különböző tengereken és óceánokon — jelenti a NAVROM távközlési osztálya. A Dobrogea teherhajó, fedélzetén 500 román traktorral, 1000 mérföldnyire van útjának végcéljától, Madrastól; a Petroseni 10 ezer tonna cementtel Buenos Aires felé hajózik, az Anina gála és kohászati termékekkel befutott a rotterdami kikötőbe. A Pitesti csaknem 1000 tonna slatinai alumíniummal megérkezett Triestbe. Naponta érkeznek NAVROM- hajók a konstancai kikötőbe. Indiából, illetve Algériából jött a Bucegi és a Dunárea ércszállító hajó, a Déva gumit, olajat és más vegyipari nyersanyagokat hozott a ceyloni Colombóból és Trincomaliból. Román hajók fuvaroznak szovjet, angol, francia, nyugatnémet, svéd és más megrendelők számára. Alkatrészek a Dacia gépkocsik számára A tirgoviștei Ciocanu vállalat bevezette 21 új termék sorozatgyártását, többek között a kétkerekű vízpermetező gépet. Az üzem megkezdte több alkatrész gyártását is a Dacia-1100, a Dacia-1300 és más típusú gépjárművek számára. hírek Építkezés (HARAGOS Zoltán felv.)