Vörös Zászló, 1969. november (21. évfolyam, 259-284. szám)
1969-11-21 / 276. szám
XXI. évfolyam 276. (5585.) szám 1969. november 21. pénteki Ara 30 iráni műhely, és előhaladtak az új hőközpont munkálatai. Ilyen hírekkel fogadtak a napokban a Prodcomplex meggyesfalvi ipartelepén, ahol a régi kavicsbánya dombja körül, a Dózsa György utcától az erdő aljáig nyújtózkodó területen nevéhez méltó, sokoldalú tevékenységre rendezkedik be a helyi ipari vállalat. Amint megtudtuk, a régi üveggyárat belföldi megrendelések kielégítésére továbbra is üzemben tartják. Viszont az öntőkés fémmegmunkálók után az asztalosok is átköltöznek az összpontosított korszerű műhelyekbe. Épül az exportra termelő üveggyár, és rövidesen megtoldják a fémipari részleg csarnokát, hogy helyet kapjon a színesfém öntöde. Tavasszal bővül a kazán Péntektől - péntekig ígéretek nyomában egy gyár bővítése kapcsán A marosvásárhelyi Konzervgyár bővítési munkálatainak " záró akkordjainál tartanak az építők és szerelők. Szerelik a berendezéseket, a villamos, víz- és gőzvezetékeket, az utolsó simításokat végzik az építők. Több munkahelyen a festést is megkezdték. Az építők, szerelők hamarosan átadják helyüket a termelőknek. A hőelosztóban minden szereléssel és hőszigeteléssel elkészültek, most a festők következnek, hogy az egyességnek megfelelően léphessen üzembe. Hasonlóan főpróbára készen állnak az autoklávok és a helyükre állított töltővonalak. Nem így a monorájnál. Ugyanis az átadási határidő többszöri elhalasztása ellenére még most is a szerelésen dolgoznak a marosvásárhelyi Építkezési Tröszt Ipari Termékeket Gyártó Vállalatának emberei. A monoráj szerelésének pillanatnyi helyzetéből ítélve, ezen a héten sem fejezik be teljesen, ami azt jelenti, hogy az utolsó határidőt, amit november 20-ban állapítottak meg, ki kell majd tolni. Az új munkacsarnok felszerelésének lerögzítésével és bekötésével a héten végeznék" — vállalják a szerelők. Jelenleg még minden töltővonalnál ott lógnak a villamos kábelek, a konzervdoboz mosó felszerelés pedig csak egy vonalon van felszerelve. Igaz, hogy nagy számú szerelőt összpontosítottak ide, tehát végezhetnek a héten a gépek bekötésével, de csak akkor, ha megszűnnek az egymást keresztező intézkedések. A szerelők lényegében az üvegmosó gépek bekötésével is végeztek, mivel az új nagy teljesítményű üvegmosó-automata végleges bekötését a vállalat magára vállalta- Hogy miért? Azért, mert még november 20-án sem tudtak dönteni a vezérlőmű végleges helyét illetően. Az eredeti tervben szereplő helye a szerelés során hibásnak bizonyult, s a vállalat illetékesei már közel egy hete tologatják előre hátra a vezérlőművet. Az üzembe helyezését már csak a vállalat „operativitása“ döntheti el. Az öltözők, mosdók és más mellékhelyiségek építését befejezték, de a berendezések (kagylók, csápok stb.) szerelését utoljára hagyták, hogy az átadásig hátralevő időszakban nehogy összetörjenek, megrongálódjanak. A munkacsarnok és a többi helyiségek szellőztető berendezését illetően a szerelők helytálltak, a megérkezett felszerelést helyükre tették és bekötötték, viszont még jelenleg is hiányzanak a tetőszellőztetés felszerelései. A villanyszerelők ide is lefektették a huzalokat, hogy ezzel megrövidítsék az utólag megérkező felszerelés üzembe helyezését. A kazánházban a két kazán s annak szigetelése nagyvonalakban kész, de még szerelik a vízlágyítót, s hátra van a bekötő csövek hőszigetelése. A munkálatok üteméből arra következtetni, hogy elsejére nem működhetnek a kazánok. A vállalat ezt úgy oldja meg, hogy ideiglenesen a meglévő gőzfejlesztőhöz kapcsolja a berendezést, s úgy helyezi üzembe az elsejére termelésbe álló vonalakat, úgy kezdi meg a többi vonalakon a próbajáratást. A bukaresti Vulcan vállalat képviselője, Preperitan Gheorghe tehát nem teljesítette vállalását, ami alkalmi, s egyben veszélyes megoldásra kényszerítette a megrendelő vállalatot. A Konzervgyár bővítési munkálatainál tehát kilenc nappal az átadási határidő előtt minden feltétel adva van a november 30-ra tervezett beinduláshoz, de csak akkor, ha a pillanatnyi vitás kérdések megoldási idejét napok helyett órákra csökkentik. Szerintünk sem a konzervgyárat képviselő Ágoston Károly technikus, sem a most helyszíni terepszemlén rész vett Gödri István mérnök, a szerelők képviselője, nem tarthatják be az utolsó határidőt, ha az aktív és gyors munka helyett a meddő vitatkozást választják. Csak egy hét van lényegében hátra, s üzembe kell, hogy álljon a Konzervgyár új munkacsarnoka. Ezt tartsák szem előtt, s akkor november 30-án nem lesz szükség újabb magyarázkodásra. VARGANCSIK István GYŐZNEK-E? A rektor aláírta a diplomát, mintegy pontot téve a sok izgalomra. Következett az utazás, mialatt alaposan végiggondolhatták az egyetemi éveket, az olyan nagy gonddal szövögetett terveket. Csak ki is tartsanak mellettük. Elképzeléseik ne legyenek légvárak, amelyek az első szélrohamra összeomlanak. Mert az élet, az egészen más kályhában vidáman pattog a tűz. Csökkenti az őszi reggel hidegét. Az asztalnál jól megtermett, középkorú férfi magyaráz. — Félórán múlott az egész. Ennyit késett az autóbusz. Később hiába magyaráztam az igazgatónak, ő csak kitartott véleménye mellett. Az ember legyen pontos, pláne, ha legelső munkahelyére igyekszik. Másnap aláírtam pályafutásom első büntetését. Nem akartam elárulni a tűzoltó parancsnok előtt, hogy csak előtte való napon érkeztem, nem volt időm elkészíteni a tűzvédelmi munkatervet. Az ember bármilyen körülmények között vállalja a felelősséget. Nem szándékosan mondta Szabó István mérnök ezeket, de úgy láttam, elevenébe talált. A fiatal kolléga, Révész Ernő, elgondolkodott rajta. Nem, ő még nem követett el semmilyen hibát. Az autóbuszt nem késte le, hisz a megyétől kocsival hozták, itt pedig jó, szervezett gazdaságot talált. — A megyénél jogom volt választani. Nem ismertem Hernyeszeget, mások ajánlották, de úgy érzem, nem lesz okom megbánni. Rendes, vendégszerető emberek laknak errefele. — Tervei? — Egyelőre jól érzem magam. A többin most gondolkozom, miután bejártam az egész határt, ismerkedtem a földdel. Gazdag, bőven termő a Maros menti föld. S a 100 hektár zöldséges, mellette a szőlővel és gyümölcsössel jó gyakorlati alap az egyetemen tanultaknak hallotta a legújabb viccet? Craiován ... A fiatalember jóízűen nevet. — Igen, egyébként craiovai vagyok. — S az aszfalt után, hogy ízlik a désfalvi sár? — Kicsit ragadós, ahogy errefelé mondják, vendégmarasztaló. És én maradok is. Nem akarok nagy szavakat használni, de úgy érzem, hazaérkeztem. A kollegával hamar szót értettünk. Nem akart elkeseríteni, de megmondta a valóságot: közel a város, vonzza az embereket. Nos, éppen itt szeretnék bizonyítani. Közel a város, kell a zöldség, gyümölcs. Désfalván pedig van honnan adni, hisz a zöldséges terület 100, a szőlős pedig 132 hektárt tesz ki. Egyelőre ennyit mondhatok. Tudom mit kell tenni, csak még azt nem, hogyan. De egy hónap múlva, talán. Addig még sokat kell tárgyaljak, beszélgessek az emberekkel, kollegákkal. Igaz, hogy a diplomán ez áll: Slavescu Adrian inginer horti-viticol. De azért az életet, a helyi viszonyokat az itteni emberek, a szőlészek, kertészek ismerik jobban. Gondolatokba merülten ül az asztal mellett. Előtte tervek, kimutatások, néha felpillant, s valamit jegyez a noteszébe. Egész lénye elárulja : mást várt. — Nehéz ügy. Nincs kivel dolgozni. A brigádos végigjárja a falut, s alig kap három embert a zöldségesbe. A föld sovány, a faluból pedig az állami vállalatok szállítják el a trágya . Pedig volna hol dolgozni, 100 hektár zöldséges a Küküllő mellett, 64 hektár szőlő a domboldalakon. — S a hagyomány? — Igen, erről is hallottam. Többen mondták már, de véleményem szerint csupán ebből nem lehet megélni. Lemondóan legyint. Véleményét nem nagyon hangoztatja, fél az emberek rosszindulatától. Külön megkért, nevét se említsük. Majd csak rendbe jönnek a dolgok, s nem akarja, hogy az emberekben rossz emlékként maradjanak meg az első napok. Több, mint húszan érkeztek. Egy részüket Kolozsvárról, Craiováról, vagy lakiból hozta a vonat. A fogadtatás hol jobban, hol rosszabbul sikerült. Aztán munkához láttak, friss ésszel, energiával. Többnek közülük szerencséje van. Idősebb kollega igazgatja első lépését, nyújt segítő kezet. És ezt nem szabad lebecsülni, hisz hosszú évek tapasztalata van mögötte. S az ördög sem mindenütt olyan fekete, amilyennek festik. Ezt a helybeliek jobban tudják. Hallgatni kell rájuk, hisz az indulásnál nem elég csak a friss szem. A rektor aláírta a diplomát, s ők elfoglalták munkahelyüket. A nagy kérdés azonban ezután következik: jöttek, láttak, de vajon győznek-e? NAGY Ferenc AH tVilág proletárjai, egyesüljetek ! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA „A TUDOMÁNY ÉS KULTÚRA FÓRUMA" ELŐADÁS-SOROZAT A megyei Tudomány és Kultúra Terjesztő Bizottság kezdeményezésére és a Marosvásárhely municipiumi Művelődés- és Művészetügyi Bizottság hozzájárulásával nagy érdeklődésre számottartó, tájékoztató jellegű előadás-sorozat indult be. Az első előadást, Kultúra és civilizáció címmel, dr. docens Ion Zamfirescu bukaresti egyetemi tanár tartotta meg. A havonta egyszer sorra kerülő előadásokat a tudomány és kultúra neves személyiségei tartják. Több előadást a megye más városaiban is megismételnek. TELJESÍTETTÉK évi tervüket A segesvári Prestarea Kisipari Szövetkezet november 19-én teljesítette évi árutermelési tervét. Terven felül 589 000 lej jövedelmet valósított meg, az önköltséget közel 400 000 lejjel csökkentette. Az évi terven felül, november 19-ig 753 pár cipőt és 350 000 lej értékű bútort adott át a szövetkezet a kereskedelemnek. FALUSI ÉPÍTKEZÉSEK A Nyárádremetéhez tartozó Köszvényesen még 1964-ben leöntötték az alapját egy új kultúrotthonnak. Végre sor került az épület falainak is a felrakására. A falu szinte minden családja hozzájárult az építkezéshez, az idén mintegy 60 000 lej értékű hazafias munkát végeztek. Nyárádremetén a szövetkezeti üzlethálózatot bővítik. Egyemeletes szövetkezeti üzlet, illetve szolgáltatási komplexum építésén dolgoznak a kőművesek. A több mint 300 000 lejes költséggel készülő komplexumot a jövő évben adják át rendeltetésének. CZERÁN András levelező KÖZKÍVÁNATRA A Szakszervezetek Művelődési Házának színjátszó együttese pénteken este 7 órakor a Művelődési Ház nagytermében közkívánatra újra előadja Földes Mária Hagyaték című háromfelvonásos színdarabját. Az együttes szombaton, november 22-én este Földes Mária színdarabjával a paniti kultúrotthonban vendégszerepel. HATÁRIDŐ ELŐTT Határidő előtt befejeződött a mezőségi Komlód szabályozásának első szakasza. A Komlód szabályozásával eddig több hektár földet ármentesítettek, még több mint ezer hektárt pedig mocsarak lecsapolásával tettek művelésre alkalmassá. Ezenkívül még 275 hektárnyi földet csapoltak le és adnak át már a jövőben a mezőgazdaságnak. A Komlód szabályozása nagyobb szabású talajjavítási tervhez tartozik hozzá. A III. oldalon ""f j -------------- | Radnóti képeslap Az ország üzemeinek sikereiből Beosztatos fékberendezéssel látták el — hazánkban először — főjavítás során a 136. gyártási számú Diesel-villamos mozdonyt. Az Electroputere üzemben tervezett fékberendezések működésének lényege az, hogy a vonat kinetikai energiáját villamos energiává alakítja át. A reosztatos fékberendezés korszerű, üzembiztos és gazdaságos. A jövőben már gyártáskor felszerelik vele a Diesel-Villamos mozdonyokat, sőt fokozatosan a forgalomban lévőkre is reosztatos fékberendezés kerül. Sikeresen vizsgázott — leszállítása előtt — a galaci hajógyárban épített 4500 tonnás teherhajó. A hajót a tengeren különböző körülménye között kipróbálták, működtették főmotorját,horgonyvető berendezését és navigációs készülékeit. Az új hajó elődeihez képest gyorsabb és tágasabb, előállítási költségei azonban nem magasabbak. A Brad teherhajót a hazai kereskedelmi flottának építették. Új típusú, könnyen szállítható vikendházat tervezett és épített a Comanești-i faipari kombinát két technikusa: Aurel Roșu és Constantin Roman. A vikendház gömb alakú, tíz lábon álló vázé-ra bármilyen területen felszerelhető. Hang- és hőszigetelése kitűnő, beszerelt villannyal, kényelmes bútorral rendelkezik. Hegyvidéken és tengerparton egyaránt célszerű. Díszgyűlés a Prodcomplex vállalat ifjúsági szervezete tiszteletére Tegnap, november 20-án délután a Közüzemek klubhelyiségében díszgyűlést rendezett a Maros megyei KISZ-bizottság a marosvásárhelyi Prodkomplex vállalat ifjúsági szervezetének tiszteletére. Az ünnepélyen részt vett: Trimbitas Eugen elvtárs, a megyei KISZ-bizottság első titkára, Izsák Zsigmond, Marosvásárhely municipium KISZ- bizottságának első titkára, a vállalat vezetősége és ifjúsága. A díszgyűlés megnyitása után Trimbitas Eugen elvtárs emelkedett szólásra és méltatta a vállalat ifjúsági szervezetének tevékenységét. Hangsúlyozta többek között, hogy a Prodkomplex ifjúsági szervezete nagyszerű eredményeket ért el a vállalat ifjúságának nevelésében és mozgósításában. Ez a tevékenysége hűen tükröződik a tervfeladatok teljesítésében és túlszárnyalásában. A KISZ Központi Bizottsága magas fokú elismeréseképpen — mondotta a felszólaló — feljogosítja a vállalat ifjúsági szervezetét, hogy saját zászlóval rendelkezzék. A legnagyobb kitüntetés, a zászló átadása után a megyei KISZ bizottság első titkára tolmácsolta lep Iliescu elvtársnak, a KISZ KB első titkárának, az ifjúsági ügyek miniszterének üdvözletét. Ezután a Prodkomplex ifjúsági szervezetének titkára, Oroian Ioan megköszönte a magas fokú kitüntetést és a vállalat több mint 700 fiatalja nevében megfogadta, a jövőben még jobban dolgoznak és bebizonyítják, hogy megérdemlik az RKP és a KISZ bizalmát. „A munkaidő és a termelőkapacitás ésszerű kihasználása“ Ezzel a témakörrel tartanak vitát ma, november 21-én a segesvári November 7 Cserép- és Téglagyár mérnökei, közgazdászai és mesterei, amelyet a tudományos munkaszervezéssel foglalkozó megyei kabinet irányításával szerveztek. Szintén ennek az akciónak a keretében ma vitatja meg a fehéregyházi Lenfeldolgozó műszaki - gazdasági kollektívája „A tennékék minőségi ellenőrzésének megszervezése a lenfeldolgozó iparban“ témájú előadást. | KÖZMŰVELŐDÉSI NAPLÓ | Távol a „kályhától" Miután a rajonok megszűntek, hatáskörük egy részét a községek vették át. Ma a községközpontokban felkészült káderek irányítják a gazdasági, társadalmi, kulturális tevékenységet. Lépten nyomon tapasztalni a vezető szervek közvetlen kapcsolatát az egyes munkaterületekkel, az állampolgárokkal. Nem e cikk feladata, hogy a kérdés minden vetületét elemezze, bemutassa. Csupán a kulturális tevékenység egyes megnyilvánulásait próbálja taglalni, kirívó hiányosságait bemutatni. Ismeretes, hogy a párthatározatoknak megfelelően a legtöbb községben függetlenített művelődési otthon igazgató gondoskodik a kulturális nevelőmunka irányításáról, kibontakoztatásáról. A helyi szervek kezdeményezésére sok helyen rendbe tették a művelődési otthonokat, gondoskodtak a legszükségesebb berendezésekről, mozigépekről, hangszórókról és más szükséges kellékekről. Természetesen a nevelőmunka is az anyagi feltételek megteremtésével párhuzamosan gazdagodott, javult. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy egyes művelődési otthonok városi művelődési házak szintjére emelkedtek, nemcsak külsőleg (tisztaság, felszerelés), hanem a tevékenység színvonalát illetően is. Sok ilyen művelődési otthont tudnék említeni. Az elmúlt napokban alkalmam volt több községi művelődési otthon tevékenységét alaposan megismerni, köztük a gernyeszegiét és a marosvécsiét is. Már a kezdet kezdetén megállapítottuk, hogy e községekben mindent megtettek azért, hogy a művelődési otthonok széles körű tevékenységet fejtsenek ki. A községi pártbizottságok lépésről-lépésre irányítják a nevelőmunkát. És ez meg is látszik az eredményeken. A községekben a termelőszövetkezetek igyekeztek eleget tenni a rájuk háruló feladatoknak, teljesíteni az állammal szembeni kötelezettségüket. A művelődési otthonban számtalan olyan rendezvényt szerveztek, mely közvetlenül hozzájárult a dolgozók neveléséhez, szakmai ismereteik gazdagításához. Hosszú lenne felsorolni a változatos nevelőmunka minden ágát. Nem is célunk. Inkább a hiányosságokat szeretnénk felszínre hozni, annál is inkább, mivel az itt tapasztaltakhoz hasonlót több községben is találtunk. A kérdést tehát így tesszük fel: mi elmarasztalható e községközpontok művelődési otthonainak tevékenységében? A válasz: keveset foglalkoznak a hozzájuk tartozó falvak dolgozóinak nevelésével, nem irányítják kellő rendszerességgel és igényességgel a falusi kultúrotthonok tevékenységét. A falusi értelmiségiek egybehangzó véleménye, hogy a községközpont elhanyagolja a falut. Az egyik tanító így sóhajtott fel: „távol vagyunk a kályhától (vagyis a községközponttól) nem törődik velünk senki“ Sőt, mondják többen, a rajon idejében többet segítették, többet foglalkoztak velük, mint most, amikor a község mindössze hat-hét kilométerre van tőlük. És most nézzük, miként nyilvánul meg a „kályhától való“ távolság. Erdőcsinádon, Kisilyén, Idecsfaluban, Idecspatakon (mindkettő Marosvécshez tartozik) szembeötlő a művelődési otthonok elhanyagolt állapota- Erdőcsinádon hiába szép, nagy a terem, ha nincs benne kályha (most már nem jelképesen) és nem tudnak fűteni. Emiatt nem is tartják úgy rendbe, ahogy kellene. Idecsfaluban tele vannak panasszal az ifjak. A művelődési otthon igazgatója csak akkor engedi be őket a terembe, amikor filmet vetítenek, vagy a tévé működik. Nem vitás, a fiatalokat mindkettő érdekli, viszont szeretnének más formában is szórakozni, például pinpongozni is. Saját pénzükön asztalt és felszerelést vásároltak, de nincs hol elhelyezzék. A kultúrotthonban nem engedi az igazgató, mert ott „mocskolnak“, „szemetelnek“, és nem erre való a terem. Most ne vitassuk a kultúrotthon szerepét, de ebben az esetben — figyelembe véve az ifjak kívánságát — nem szabad merevnek lenni. Inkább a kultúrotthonban pinpongozzanak (még ha szemetelnek is) mintsem az utcán őgyelegjenek, vagy poharazgassanak. Könnyebb DÉZSI Ödön (Folytatás a 2. oldalon)