Vörös Zászló, 1970. február (22. évfolyam, 25-48. szám)
1970-02-01 / 25. szám
XXII. évfolyam 25. (5644.) szám 1970. Február 1. vasárnap , Ára 30 iáni Közgyűlések az MTSZ-ekben A közös javak gyarapítása, a szövetkezeti mezőgazdálkodás további erősítése érdekében Megyeszerte zajlanak a termelőszövetkezetek tagságának közgyűlései. Ezeken, a zárszámadást megelőző üléseken minden egyes MTSZ tagsága külön, külön dönt afelől, hogy miként alkalmazzák azokat a nagy jelentőségű határozatokat, amelyeket a párt vezetősége, az MTSZ-ek Országos Szövetsége Tanácsának plenárisa hozott a szövetkezeti mezőgazdálkodás további fellendítése, a termelés növelése, minden egyes MTSZ gazdasági-szervezeti megerősítése érdekében. A nyárádkarácsonyfalvi MTSZ tagsága csütörtökön tartotta meg közgyűlését, amelyen részt vett Sebestyén Liviu elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is. Mindjárt elöljáróban el kell mondanunk, hogy a gyűlés példás módon zajlott le, amihez hozzájárult az a tény is, hogy az előző napokon a tag. lg olvasta sajtóbana határozatot, az ezzel kapcsolatos magyarázó cikkeket, vitatkoztak az új munkaszervezési formák felett. Ily módon már a gyűlés megkezdésekor igen sok dologgal tisztában voltak, s ez lehetővé tette, hogy a legnagyobb érdeklődéssel hallgassák meg Tekse Illésnek, az MTSZ főmérnökének előterjesztését a munka szervezéséről, normázásáról és javadalmazásáról és a vita során érdemlegesen szóljanak hozzá ezekhez a kérdésekhez, javaslatokat tegyenek az intézkedések tökéletesítése, a munka további javításaérdekében. A munka szervezését illetően a karácsonyfalviak úgy döntöttek, hogy ez évtől egy állattenyésztési, egy zöldségtermesztési farmba és négy mezei brigádba tömörülve dolgoznak. A farmok vezetésével egy-egy mérnököt bíznak meg. A javadalmazási formák közül a pénz- és terményjavadalmazást választották, meghagyva a vezető tanácsnak, tanulmányozza annak lehetőségét, hogy a cukorrépánál, a zöldségféléknél, s ha majd lesz elegendő takarmány, az állattenyésztésnél is bevezessék a termékegység alapján történő javadalmazást. Az új munkanormák bevezetéséről szólva Tekse Illés főmérnök konkrét példákkal igazolta azoknak fontosságát a munkafegyelem megjavítása és az egyezményes norma értékének s egyben tagság javadalmazásának növekedése szempontjából. A közgyűlés résztvevői megértéssel és teljes hozzáállással fogadták a határozatban foglaltaikat, kifejtették azt a véleményüket, hogy az új intézkedések gyakorlati alkalmazása révén gyökeresen meg kell változnia a termelőszövetkezetben uralkodó helyzetnek, erősödnie kell tevékenységüknek, növekedniük kell jövedelmeiknek, s ezzel egyidejűleg a tagság jövedelmének is. — Egészen apró részletektől eltekintve, teljes egészében egyetértek az új munkaszervezési és normázási rendszerrel — mondotta Szilágyi Ferenc MTSZ-tag. Végre gátat vethetünk a normahígításnak, az oktalan normahalmozásnak, ami azt jelenti, hogy mindenki dolgozzon többet, jobban és becsületes munkával keressünk többet. Szilágyi József felvetette, hogy szövetkezetük közel húsz éve fennáll, és ő úgy látja, hogy az utóbbi években szinte egy helyben topog, alig fejlődött valamit. — Úgy vélem — hangsúlyozta —, hogy az új határozat a munkaszervezés, normázás és javadalmazás javítása révén minden feltételt biztosít ahhoz, hogy jobban dolgozzunk, márpedig az eddigieknél jobban kell dolgozni, hogy évről-évre mind jobb és jobb eredményeket érhessünk el. (Folytatás az V. oldalon.) FALUSI KÖNYVHÓNAP Diodorosz római szerző már ezelőtt kétezer évvel azt vallotta, hogy „A könyv a lélek orvossága". Három évszázaddal előttünk Moldova nagy krónikása, Miron Costin úgy vélekedett, hogy „Semmi sem szebb és semmi sem hasznosabb az ember egész múlandó életében, mint a könyvek olvasása." ,,Civakodj attól, akinek csak egy könyve van" figyelmeztet a múlt századbeli angol író, Disraeli. „Nagyon sok ember sorsa múlott azon, hogy szülei házában volt-e vagy sem könyvtár" — írta De Amicis, a múlt század derekán született olasz író. És milyen tömören foglalja össze korunk nagy román költője, Lucian Blaga a könyv ható erejét, amikor azt mondja: „Minden könyv egy-egy legyőzött betegség". A könyv gyakorlati szerepére utalva pedig, Ion Creanga jegyzi meg találóan: „A könyvekből sok bölcsességet gyűjthetsz s — őszintén szólva — nem leszel mindenki fejőstehene.“ Kortársa, Al. Vlahuta pedig így vall: „A könyvek: örök hangok a térben." De talán senki sem szólt telitalálóbban a könyvről, mint Kosztolányi Dezső, amikor azt írta: „A könyv, amely mindenütt jelenlevővé varázsolta a szellemet, megteremtette az emberiség lelki közösségét. A könyv, amely nemcsak a teret hódította meg, hanem béklyóba verte a térnél is nagyobb ellenségünket, megállította az időt. Ennél nincs nagyobb csoda. Korok, országok, népek legnagyobb szellemei vallottak így két évezred távolságából napjainkig a könyv emberi és társadalmi szerepéről, jelentőségéről. Méltán idézzük most őket. Most, amikor az Állami Művelődésügyi és Művészeti Bizottság és a Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetségének szervezésében február 1-én immár a tizedik alkalommal nyitjuk meg hazánk minden táján a Falusi Könyvhónapot. Ennek az immár tízéves múltra visszatekintő hagyományos szokásnak fő célja minél több falusi otthon asztalára, minél több könyvet eljuttatni. Nem igen van ennél nemesebb és hasznosabb szándék, célkitűzés, hiszen a könyvekbe foglalt emberi szellem és gyakorlati tudomány ma már a falusi embereknek is létszükséglete. Ennek a szellemi létszükségletnek a kielégítése érdekében lesz sokkal élénkebb ezekben a februári napokban a falusi könyvüzletek, könyvterjesztők tevékenysége. Ebben az időszakban falvainkon több lesz a megvásárolható új könyv, mozgalmasabb lesz a könyvtárak és művelődési otthonok könyves irodalom népszerűsítő élete. Irodalmárok, falusi értelmiségek, könyvtárosok, előadóművészek állanak majd a falusi dolgozók elé, hogy közelebb vigyék hozzájuk a legnagyobb emberi csodát, a könyvet. De ebben az időszakban a rádió és televízió is rendszeresen közvetít majd olyan műsorokat, amelyeknek céljuk szintén az lesz, hogy házhoz vigyék s még jobban megszerettessék a könyvet — legyen az ideológiai, politikai, tudományos, szakmai vagy szépirodalmi könyv — a falusi dolgozók millióival. Van és bőven lesz miből válogatniuk a könyvbarátoknak. Hazánkban évente átlag 12 ezer könyv jelenik meg mintegy 80 millió példányban. Pártunk, államunk művelődési politikájának gyakorlati lényegét mi sem igazolhatná jobban. Ilyen páratlan lehetőségek, feltételek sohasem állottak közművelődési életünk rendelkezésére, melynek leghozzáférhetőbb és legbiztosabb alapja a könyv. Néhány évtizeddel ezelőtt, de napjainkra is érvényesen, Nicolae Iorga így határozta meg a könyv társadalmi szerepét: „Könyv nélkül kultúrát adni a népnek, lehetetlen dolog. Viszont a nép kultúrája nélkül semmilyen gazdasági szerkezetnek, politikai formának sincs értéke." Ebben a megállapításban világosan benne foglaltatnak könyvkultúránkkal kapcsolatos teendőink is. És ha arra gondolunk, hogy bizony „az emberiség jövőjének ez a rendkívül fontos alapja", a könyv még hány embernek nem vált mindennapi szükségletévé, még nagyobb felelősségérzettel kell viseltetnünk a könyv terjesztése iránt, különösen falvainkon. A Falusi Könyvhónap kitűnő alkalom arra, hogy tanúbizonyságot tegyünk erről a felelősségérzetről. Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A III—IV. oldalon Imnics*. co.mp ,vftrxfsr/rj. jmr/vfxdífts A tartalomból: — Hírünk és hamvunk (Elekes Ferenc) — Bözödi György: Versek — Kemény János: Csillag űr (Részlet a szerző készülő önéletírásából) — Látogatóban Lohinszky Lorándnál (Csáky Zoltán interjúja) — 25 éve halt meg Szerb Antal (Galbács Mihály cikke) — Olosz Katalin: Népköltészet és gyűjtőmunka. — Székely János új verseskötetéről (Polgár István cikke) — Haller József grafikái Irodalmi est A VÖRÖS ZÁSZLÓ szerkesztősége második IRODALMI ESTJÉT február elsején, este nyolc órai kezdettel MAKFALVA község művelődési otthonában rendezi meg. Az irodalmi esten közreműködnek Mózes Erzsébet, Székely M. Éva, Nemes Levente, Réthi Árpád a Marosvásárhelyi Állami Színház művészei, valamint a Szakszervezetek Művelődési Házának, a műkedvelő művészcsoportok országos döntőjén első díjat nyert kamarakórusa. Az est műsorát hazai román és magyar költők, valamint az egyetemes irodalom legszebb téli és falusi tárgyú verseiből állították össze. A szerkesztőség tagjai ezúton is szeretettel meghívják Makfalva és a hozzá tartozó falvak — Kibéd, Hármasfalu, Szolokma, Abod — dolgozóit, kedves olvasóinkat, levelezőinket, előfizetőinket és minden verskedvelőt. A marosvásárhelyi Konzervgyár új részlege. | Az V. oldalon jj -------------------------------------------- | Minisztertanácsi határozatok * | | ! az új fizetési rendszer kikísérletezéséről j i és a fizetésemelésről a kulturális, bírósági, aj ügyészségi és elöntőbíráskodási egységek j i személyi állománya számára 5 Merre tart a segesvári Nicovala Vállalat váltásmutatója ? Az ipari vállalatok gépi berendezéseinek extenzív kihasználása nemcsak a termelés növekedéséhez, hanem általában jobb gazdasági hatékonysághoz, nagyobb jövedelemhez vezet. A gépek időbeni kihasználása azonban korlátozott, hiszen legtöbbet háromszor nyolc órát üzemeltethetők. Tehát a váltásmutatójuk a legjobb esetben is három lehet. A gyakorlat azonban ritkán kínál példát a lehetséges megvalósítására, mert az üzemzavarok és a gépek követelte javítások majd minden esetben a három alá kényszerítik a váltásmutatót. A segesvári Nicovala 1969- es példája viszont azt szemlélteti, hogy nem is olyan könnyű elérni még a kettes váltásmutatót sem; a termelés alapvető gépeinél 1969. negyedik évnegyedében csak az 1,8—-1,9-es együtthatót érték el. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évben lényegében csak egy váltsában dolgozták ki a gépek a 8 órát, a másodikban csak 6,4—7,2 órát üzemeltek, míg a harmadikban álltak. Az 1970-es év első és második negyedében az esztergapadok és a marógépek tervezett váltásmutatója teljesen megegyezik az előző évi megvalósítással, ami azt jelenti, hogy az év első hat hónapjában az esztergapadok az összmunkaidőnek továbbra is csak a kétharmadát, míg a marógépek a háromnegyedét használják fel. Miért ilyen alacsony a váltómutató a segesvári Nicovala Vállalatnál? — tehetjük fel jogosan a kérdést. — Az esztergapadokon és a marógépeken dolgozók száma sokkal kevesebb, mint amenynyit a három váltás igényelne, s tervfeladatunkat is a munkáslétszámhoz igazítva kaptuk — mondják az üzembeliek. Ebben igazat kell adjunk a vállalat vezetőinek. Viszont igazuk nem zárja ki, hogy felelősségérzetükhöz szóljunk. Különösen akkor nem, amikor naponta minden váltásban 20—25 esztergapad áll, amikor egy egész sor külföldről beszerzett, magas műszaki adottsággal rendelkező marógép még az egy váltást sem dolgozza ki és a vállalat vezetői nyugodtan sétálgatnak a „pihenő" gépek között. Kétségtelen, hogy a vállalat vezetőit közvetlen felelősség terheli a nagyszámú gépi felszerelés kihasználatlanságáért, de az elmarasztalásból az oroszlánrészt felettes szerve, a Könnyűipari Minisztérium érdemli, mivel a vállalat bővítési folyamatát nem egészítette ki a munkáslétszám és a tervfeladat megfelelő növelésével. A vállalat esete kézenfekvően igazolja, hogy az RKP KB decemberi plenáris ülésének az a célkitűzése, hogy 1970-ben számos iparágban — többek között a gépgyártóiparban — kötelező módon el kell érni a 2,2—2,4 arányú váltásmutatót, nagyon időszerű feladat, hiszen az illető iparágak legmagasabb fórumaitól kezdve egészen a helyi vezetőségekig közömbösen kezelték a berendezések tökéletes kihasználásának kérdését. Az utóbbi intézkedések, amelyek nagyvonalakban orvosolták e kérdést, arra engednek következtetni, hogy nem nemzetgazdasági szintű meggondolások akadályozták a bővítéseknek megfelelő termelési feladatok azonnali előirányzását, hanem az illetékes írvf (Folytatás az V. oldalon.) VARGANCSIK István AUTÓKÖZPONT ÉPÜL Marosvásárhelyen, a Bodoni útban a távolsági autóbuszoknak egy nagy garázs, illetve a járművek forgalomban tartását biztosító műhely épül. A közel 4 millió lej értékű beruházást igénylő munkálatokat már megkezdték, s azokat még ez évben be kell fejezni. A Vágóhíd utcából ide költöztetik a személyszállítási autóközpontot. A jelenleg itt folyó építkezések szerves részét képezik egy korszerű társas és tehergépkocsi központ létrehozásának, ami több szakaszban történik. Az idén építkezések, melyek során nem kevesebb, mint 20 000 köbméter földet kell megmozgatni, a központ létrehozásának második szakaszához tartoznak. JAVÍTOTT kivitelezésű SPORTCIPŐK A régeni Sportfelszereléseket Gyártó Vállalat az idén több féle sportcipőt javított kivitelezésben állít elő. A síbakancsokat azáltal teszi célszerűbbekké és egyúttal melegebbekké, hogy a felsőbőr és a bélés közé szivacsréteget iktat be, a hegymászó bakancsokat az eddiginél jobban tapadó talppal látja el, a bemelegítő cipője könynyűfajsúlyú gumiból húz talpat. A vállalat műszaki osztálya, a marosvásárhelyi Prodcomplex vállalattal közösen olyan öntött talpmodelleket hozott ki, amelyeknek rajzfelülete az eddiginél sokkal jobban megfelel a célnak. Képes krónika forgalmi kihágásokról Lapunk január 28-i számában tudósítást közölt a megyei néptanács ülésszakának munkálatairól és a megvitatott napirendi pontokról. Ezek között szerepelt a helyi közszállításban elkövetett kihágások büntetésére vonatkozó normatívok megvitatása. Ugyanezen a napon készült az alábbi három felvétel is. Ha a büntetések kirovásában illetékes személy is akadt volna a helyszínen, bőven lett volna tennivalója. De nem volt, és nem volt az utána következő napokban sem. Pedig a fényképen megörökített jelenethez hasonlónak szinte naponta lehetnek szemtanúi a járókelők a Szovjet Hősök terén, a Fecske cukrászda bejáratával szemben lévő autóbuszmegállónál. Éppen ezért szükségesnek tartjuk, hogy néhány magyarázó szót fűzzünk a mellékelt fényképekhez s az illetékesek figyelmébe ajánljuk. (Elöljáróban leszögezzük: ne gondolja senki, hogy megrendezett jelenetekről van szó, a szerepeket különben sem valószínű, hogy bárki is elvállalná, különösen a jobb oldali alsó kép „cascadorságát". Keresztes Flórián fotoriporter szemfülessége mindenképpen dicséretes, a lencsevégre kapott szabálysértőké annál kevésbé.) És most néhány megjegyzés a három pillanatfelvételhez. A bal oldali alsó kép nem ismeretlen látvány, egyszerre két autóbusz a megállóban, elől egy 16-os, mögötte egy 14-es, és megkezdődik a közelharc az autóbusz hátsó ajtajánál. Szabad lehetőségek a fizikai fölény érvényesítésére. Nagyon gyakran, különösen a csúcsforgalmi időkben, több mint száz ember gyűl össze a megállónál, a járdán is alig férnek el. (Hát még az autóbuszon!) A jelző tábláról leírtuk az itt megálló járatok számát: 2, 3, 4, 6, 9, 12, 13, 16, 17, 18, összesen 10. Talán érdemes volna elgondolkozni azon, hogy nem zsúfoltak-e ide túl sok járatot. A járda is keskeny, a várakozóknak sokszor nincs hol megállniuk. Indul a 14-es busz, az ajtaján fürtökben lógnak az utasok. Hibásak a lépcsőn utazók és hibás a gépkocsi vezetője is, mert — ennyit feltétlenül tudnia kellene a forgalmi szabályokból — csak csukott ajtóval indulhat el. De maradjunk még néhány pillanatig ennél a képnél. Előtérben jól látszik az úttest fölé hajló bogos fa. Miatta az autóbusz nem tud közvetlenül a járdíj mellé húzni. Senki sem ellensége a zöldövezetnek, de az utasok testi épségét s a forgalom biztonságát egyaránt veszélyeztető fatörzset már régen ki kellett volna vágatniuk az illetékeseknek. És íme az eredmény: a lépcsőn kapaszkodó két utast lesodorta az út fölé hajló fa, a járdaszegélyen lévő vasoszlopnak vágódtak. Fejük a vasoszlop mellett, a járda fölött, de testük az úttesten. Mi történik, ha a kiinduló autóbusz mögött újabb indul? Szerencsére súlyosabb baleset nem történt. De történhetett volna. Végezetül, ismételt felhívás az utasokhoz és a gépkocsivezetőkhöz: tartsák szigorúan tiszteletben a forgalmi szabályokat! És a közszállítás ellenőreihez: nagyobb eréllyel szerezzenek érvényt a közszállításban elkövetett kihágások büntetésével kapcsolatos rendelkezéseknek. Szöveg: FÜRI Mihály fényképezte: KERESZTESI Flórián A MEGYEI PÁRTKABINET KÖZLI: Az esti pártegyetem gazdasági, filozófia és történelem szakja, valamint a szociológia szak II. éve február 2-án, hétfőn du. 6 órakor tartja tanfolyamait a Pártkabinet székházában (Stri Lunga 93.).