Vörös Zászló, 1970. február (22. évfolyam, 25-48. szám)

1970-02-21 / 42. szám

XXII. évfolyam 42. (5661.) szám 1970. február 21. szombat 1 óra 30 báni Befejezte plmáját a Társadalom- és rommnai Tudományok Akadémiájának alakuló hozavűlése Pénteken folytatta munkáját a Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiájának alakuló közgyűlése. Az ülés első felében a szövegező bizottság jelentést terjesztett elő arról, hogy a vita során elhangzott javaslatok fényében hogyan módosul az alapszabályzat-tervezet A közgyűlés ezután egyöntetűen jóváhagyta a Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiájának alapszabályzatát. A dokumentum értelmében e tudományos fórum az RKP KB irányításával fejti ki tevékenységét, egységesen szervezi, irányítja és egybehangolja a kutatómunkát a társadalom- és politikai tudományok terén, e munkában érvényesíti a dialektikus és történelmi materialista szemléletet, biztosítva a tudományos kutatás elméleti és ideológiai irányítását a marxizmus-leninizmus alapján. Az alapszabályzat megszabja az Akadémia és vezető szervei hatáskörét, a kutatómunka szervezését, előírja, hogy milyen feltételek mellett lehet tagokat választani a tudományos, kulturális dolgozók, tanárok és más olyan személyek sorából, akik kitűnnek értékes elméleti és gyakorlati munkásságukkal és aktívan részt vesznek az ország tudományos és ideológiai életében. Ezután rátértek a második napirendi pontra. A küldöttek által kijelölt, az ország különböző kutatóintézetei és kutatóközpontjai, főiskolai katedrái képviselőiből álló javasoló bizottság összeállította a tagjelölt listáikat és megvitatás céljából a közgyűlés elé terjesztette. A közgyűlés szavazócédulákkal történt titkos szavazással megválasztotta a Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiájának 125 tagját és 93 levelező tagját. A továbiakban meghatározták a nyolc szakosztály összetételét, majd külön-külön alakuló gyűlésen megválasztották a szakosztályelnököket. Miután a Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiáját megalakultnak nyilvánították, nyílt szavazással megválasztották a vezető szerveket. Felszólalt Constantin Daicoviciu akadémikus. Kiemelte az új Akadémia nagy jelentőségét, s hangsúlyozta, az intézmény lényegesen előmozdítja a társadalom- és politikai tudományok terén működő dolgozók munkásságának tökéletesedését. Mint rámutatott, az új intézmény megalakulásával még inkább elmélyül a tudományos dolgozók és a párt, illetve a pártvezetőség megbonthatatlan kapcsolata, majd így folytatta: a Román Kommunista Pártnak, a párt Központi Bizottságának, főtitkárának óriási szerepe van a román társadalompolitikai gondolkodás fejlesztésében, a marxista-leninista elmélet, a dialektikus-materialista szemlélet alkotó, hazánk konkrét adottságai közötti alkalmazásában a szocialista társadalom szüntelen haladásának biztosításában. C. Daicoviciu akadémikus külön kiemelte Nicolae Ceausescu elvtárs lényeges hozzájárulását a párt és az állam egész vezetéséhez, Románia bel- és külpolitikájának kidolgozásához, a társadalomtudományok fejlesztéséhez, ahhoz, hogy mélységesen újító és alkotó szellem érvényesüljön a hazai társadalompolitikai gondolkodásban. A felszólaló az alakuló közgyűlés összes tagjai véleményének, a Román Kommunista Párt és főtitkára iránti tiszteletének, nagyrabecsülésének és szeretetének adva hangot, nagy számú tudományos dolgozó és kutató nevében — egyesek közülük a közgyűlés elnökségéhez intéztek ilyen értelmű levelet javasolta, hogy Nicolae Ceausescu elvtársat válasszák meg az Akadémia tiszteletbeli elnökévé. Ezt a javaslatot rendkívül melegen támogatták Athanase Jója és Pavel Apostol elvtársak, akik hangsúlyozták Nicolae Ceausescu elvtársnak az utóbbi években a társadalomtudományok terén kifejtett széles körű tudományos tevékenységét, beszédei és munkái jelentős hozzájárulását a hazai szocialista építés jelenlegi szakaszában felmerülő egyes alapvető problémák, a jelenkor fejlődésének több fontos problémája tisztázásához. A felszólalók kiemelték, hogy Ceausescu elvtárs megválasztása az Akadémia tiszteletbeli elnökévé, a hála és a mélységes nagyrabecsülés jele a társadalompolitikai gondolkodás terén kifejtett gyümölcsöző munkásságáért. A hatalmas tapssal és éljenzéssel fogadott javaslatot az egész közgyűlés magáévá tette; a közgyűlés, kifejezve országunk öszszes tudományos dolgozóinak álláspontját, lelkesedéssel és egyhangúlag a Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiájának tiszteletbeli elnökévé választotta Nicolae Ceausescu elvtársat, a Román Kommunista Párt főtitkárát. A közgyűlés megbízta az Elnökséget, hogy tájékoztassa Nicolae Ceausescu elvtársat óhajukról, s kérje fel ,hogy fogadja el az új tudományos fórum tiszteletbeli elnökének funkcióját. A munkálatok folytatásaként egyhangúlag az Akadémia tényleges elnökévé választották meg Miron Constantinescu elvtársat. Az Akadémia elnökségébe beválasztották a következőket: Bányai László, Ion Ceterchi, Constantin Daicoviciu, Zoe Dumitrescu-Busulenga, Román Moldovan, Constantin Vlad és Stefan Voicu — alelnökök; Constantin Ionescu — főtitkár, Tudor Bugnariu, Alexandra Dima, Emilian Dobrescu, Gáli Ernő, Carol Gollner, Constantin Ionescu- Gulian, Athanase Jója, Mircea Maliba, Mircea Petrescu—Dimbovita, Ion Popescu-Pujuri — tagok. Az alapszabályzat értelmében részt vesz továbbá az elnökségben a nyolc szakosztály elnöke: Alexandra Birládeanu — gazdaságtudományok osztálya; Dumitru Ghise — filozófiai és logikai osztály; Stefan $tefanescu — történelemtudományi és régészeti osztály; Demeter János — jogtudományi osztály; Valter Roman — politikai tudományok osztálya; Alexandru Roșca — pszichológiai és pedagógiai osztály; Henri Stahl — szociológiai osztály; Ion Frunzetti — művészet- és irodalomelméleti és történeti osztály. Az elnökség és a maga nevében Miron Constantinescu elvtárs mondott szívből jövő köszönetet és fejezte ki háláját a bizalomért a pártvezetőségnek, a közgyűlésnek. A felszólaló hangsúlyozta, hogy az Akadémia legyen dinamikus, aktív munkaszerv, amely példásan megvalósítja a párt Központi Bizottsága által megjelölt feladatokat, majd az elnökség nevében megfogadta, alaposan szervezett, következetes munkával biztosítja, hogy a Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiája eleget tegyen felelősségteljes hivatásának. A közgyűlés részvevői hatalmas lelkesedés légkörében levelet intéztek a Román Kommunista Párt Központi Bizottságához, s kifejezték szilárd elhatározásukat, minden erejükkel előmozdítják a pártvezette nép óriási munkáját a szocialista Románia felvirágoztatása szolgálatában. Befejezésül Paul Niculescu-Mizil elvtárs elismerően nyilatkozott a Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiája közgyűlésének gyümölcsöző munkájáról és teljes sikert kívánt az Akadémia vezetőségének, minden tagjának a hazai társadalompolitikai gondolkodás fejlesztése terén. Bővül az élelmiszeripari cikkek választéka Az élelmiszeripar az idén több mint 5000 féle cikket fog előállítani, ami körülbelül 30 százalékkal több, mint 1965-ben. Ugyanakkor, a múlt évhez viszonyítva jelentősen növekszik a termelés is. Többek között 147 százalékkal több húskonzervet, 143 százalékkal több zöldségkonzervet, 98,7 százalékkal több tejet, 66 százalékkal több vajat, 32 százalékkal több sajtfélét, 29 százalékkal több cukrot és 59 százalékkal több sört szállítanak. Az iparágban nagy súlyt helyeznek a választék bővítésére, a minőség és a csomagolás javítására, a tápérték növelésére stb. Kié lesz a város kulcsa ? Amint arról a közelmúltban beszámoltunk február 21-én, tehát ma kerül sor a KISZ Központi Bizottságának Turisztikai Irodája és a Televízió által kezdeményezett vetélkedő keretében a marosvásárhelyi és brassói fiatalok közötti találkozóra. A marosvásárhelyi csapat tagjai: Opris Elena, Marius Toma színész, Tónk Sándor, Roman Ioan, Grama Virgil és Tero Vasile. A televízió ma, 18 óra 5 perces kezdettel közvetíti a „Város kulcsáért“ folyó vetélkedőt. Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A párt főtitkára fogadta az Akadémia elnökségének tagjait Péntek délben a Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiájának alakuló közgyűlése befejeződése után Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke az RKP KB székházában találkozott az új Akadémia elnökségének tagjaival. A találkozón részt vettek a következő elvtársak: Emil Bodnarac, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Panu, Gheorghe Radulescu, Virgil Trofin, Manea Manescu, Dumitru Popescu, Leonte Rautu, Ion Iliescu, Miron Constantinescu, a Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiájának elnöke röviden ismertette az alakuló közgyűlés lefolyását, majd az Akadémia Elnöksége tagjainak nevében köszönetet mondott a pártvezetőségnek a bizalomért, vállalva, hogy munkatársaival együtt energiát nem kímélve mindent megtesznek a sokrétű és felelősségteljes feladatok sikeres teljesítéséért. Elmondotta, hogy sok részvevőnek a javaslata alapján, a társadalomtudományok terén dolgozó számos kutatóhoz, egész népünkhöz hasonlóan, mély tiszteletet és nagyrabecsülést érez a párt főtitkára iránt, a hazai társadalmi gondolkodás alkotó továbbfejlesztéséhez való hozzájárulása iránt, a közgyűlés hatalmas lelkesedés légkörében egyhangúlag Nicolae Ceausescu elvtársat választotta meg az új tudományos fórum tiszteletbeli elnökévé. A szónok felkérte a főtitkárt, fogadja el a tisztséget. NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs beszédében a következőket mondotta : TISZTELT ELVTÁRSAK! A Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiájának megalakulása különlegesen fontos esemény szocialista hazánk életében. Természetesen, a múltban is eredményes munka folyt, szép sikerek születtek azokban a diszciplínákban, amelyeket ma a Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiája ölel fel. Mégis e területeken még bőven van tennivalónk; egyébként a társadalomtudományoknak — akárcsak bármely tudománynak — a fejlődése soha sem ér el valamely felső határértéket. A társadalmi fejlődés, a társadalmunkban és világszerte bekövetkező mélyreható változások impulzusa folytán a társadalomtudományok szüntelenül fejlődnek, de a társadalmi jelenségek megértéséhez, a társadalomalakító munka irányításához csak akkor járulhatnak hozzá, ha e változásokat szem előtt tartják. Meggyőződésem, hogy az Akadémia megalakulása fordulatot hoz a hazai társadalomtudományok terén. Mint tájékoztattak róla, a közgyűlésen sok küldött és meghívott vett részt. Az ország fontosabb központjaiban előzetesen lezajlott megbeszélések és az alakuló közgyűlésen folytatott vita jelentős mértékben előmozdította a ma megalakult Akadémia munkájának körvonalazását, irányának megszabását. Nyilvánvaló, hogy az Akadémia kétnapos alakuló ülésszakán nehéz lett volna részletesen megvitatni a társadalom -és politikai tudományok terén folyó munka minden érdembeni problémáját. Az elvtársak által felvetett néhány kérdés, az itt elhangzott néhány bírálat vagy kívánalom csupán egyesünk..hu, erintette a társadalomtudományok hazánkban felmerülő nagy időszerű kérdéseit. Meggyőződésem, hogy a Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiájának elnöksége, az ú új szakosztályok konkrét munkaprogramot állítanak össze és ennek alapján fellendítik a kutatómunkát az intézetekben, az egyetemeken, hazánk társadalmi és gazdasági központjaiban. Meggyőződésem, hogy az Akadémia munkája magasabb szintre emeli országunk egész kulturális, tudományos és oktatási életét. Az Akadémiának jónéhány kérdéssel foglalkoznia kell, kezdve a történelemtudományi kutatásoktól, amelyek terén aktívabbaknak kell lennünk, nagyobb mértékben hozzá kell járulnunk a hazai történelem lényeges mozzanatai, akárcsak az egyetemes történelem nagy eseményei megértéséhez. Az események alaposabb megértéséhez egybe kell fonnunk a nemzeti történelem és a világtörténelem tanulmányozását. Tág kutatási tér tárul fel a gazdaság, a filozófia, a szociológia terén és a társadalmi gondolkodás összes többi területein, amelyek a Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiája hatókörébe tartoznak. Igen intenzív, igen eredményes munkát várunk önöktől, az Akadémia minden tagjától. Azt kívánjuk, hogy az Akadémia munkájában új szellem, pártmunkastílus honosodjék meg olyan értelemben, hogy a problémákat bátran megragadják s a véleményeket marxista-leninista álláspontunkról, dialektikus materialista természet- és társadalomszemléletünk platformjáról szabadon egybevetik. Az Akadémia csakis így szolgálhat rá pártunk, népünk bizalmára. A Központi Bizottság, a Végrehajtó Bizottság nevében szeretném köszönteni önöket, az Akadémia elnökét, valamennyi tagját és sok sikert kívánni munkájukhoz. Ami azt a megtiszteltetést illeti, amelyben a közgyűlés engem és egyben a pártvezetőséget részesíti, amikor az Akadémia tiszteletbeli elnökének javasol, csak a legmelegebb köszönetemet fejezhetem ki. Elfogadom a megtiszteltetést és elhatározásom hozzájárulni az Akadémia munkájához nemcsak mint tiszteletbeli elnök, hanem mint aktivista a társadalomtudományok terén, marxista-leninista forradalmi gondolkodásunk és elméletünk terén. ÚJ TECHNOLÓGIA— két és félszeres termelésnövekedés ízőgazdasági üzemében — a nyárádtői Baromfitenyésztő Kombinátban — az idén megkezdődött a Megyénk egyik legnagyobb me-s harmadik termelési ciklus. Felkerestük Demény István mérnököt, a kombinát igazgatóját, s megkértük, s tájékoztasson eredményeikről, terveikről. Arról, hogy mit is jelent a kombinát életében egy-egy tej-t e melési ciklus. — Évi 38.000.000 tojást. Az elmúlt évben ugyanis ennyit tejjel léptük túl, az egy alkalmazottra számított munkatermelékenység pedig elérte a 270.000 lejt s az előirányzott 250.000 lej helyett. — Hogyan érvényesülnek a tudomány és technika legújabb vív- tmányai és mivel járulnak hozzá a termelékenység növeléséhez? — Azt is mondhatnám, hogy eredményeinket jórészt a nagyfokú gépesítésnek köszönhetjük. A ta- termeltünk a tervezett 35.400.000 darabbal szemben, így jövedelmi tervünket több mint négy millió t karmányozást, itatást, takarítást, a tojás összeszedését teljes egészében a gépek végzik el. A gondozókra csak ezek irányítása hárul. Mindössze 218 embert foglalkoztatunk a termelésben. Egy gondozó 7 000 baromfit lát el. Az elmúlt évben üzembe helyeztük a gépi osztályozó berendezést I is, amelynek napi teljesítőképessége 150.000 tojás Ez súly szerint osztályozza és rárakja a csomagoló I anyagra, az ember csak ládába kell hogy tegye a tojásokat. — Engedjen meg egy naiv kérdést: nem töri össze? — A dehogy. Ellenkezőleg, ahogy mondják, kesztyűskézzel bánik a tojásokkal. Ez kiderül a törési szá szalék csökkenéséből is, az elmúlt esztendőben közel fél százalékkal nyomtuk alább. Ez pedig 200.000 darab tojást jelent. Teljesen megbízható gép. A minőségre sem panaszkodott még senki, habár a termelés 50 százalékát exportra szállítjuk. — Ezek után várható-e valami új a termelési technológiában? — De még mennyire. Az elkövetkező esztendőkben áttérünk a ketreces nevelésre, amely egymagában két és félszeresére emeli a termelést. Vagyis a jelenlegi 38 millió tojás helyett 1975 végén az évi termelésünk száz millió tojás lesz. Addig is a munka jobb megszervezésével, a gépek teljesítőképességének kihasználásával igyekszünk növelni a termelést. Ez kitűnik idei feladatainkból is. Évi össztermelésünk 1970-ben eléri a 60 millió lejt, az egy alkalmazottra számított munkatermelékenység pedig 280.000 lejre emelkedik. Nem jelent újat a termelési technológiában, de mert szorosan összefügg kombinátunk életével, szólnunk kell az új részlegekről is. Ugyanis most folyik a Segesvár melletti baromfitenyésztő központ vállalatunkhoz való csatolása. Ez az egység eddig a Brassó megyei Költövényi ÁMV-hoz tartozott. Itt tenyészcsirkék nevelésével foglalkozunk vagyis egynapos kortól neveljük őket 18 hetes korukig, s akkor átadjuk azoknak a vállalatoknak, ahol nem zárt a termelési ciklus. Ugyancsak itt egy másik részlegen húscsirke előállítása a cél, évi 3 milliós kapacitással. Az új részlegekre is, éppengy, mint a nyárádtői kombinátra, a magas fokú gépesítés a jellemző s az alkalmazottak nagy része is megfelelő felkészültséggel, gazdag tapasztalattal rendelkezik. Minden reményünk megvan tehát arra, hogy nem rontják, hanem tovább javítják eredményeinket. " Új termék A Ludasi Helyiipari Vállalat nemrég új típusú konyhabútor sorozatgyártását kezdte meg, és az első garnitúrákat már át is adta a kereskedelemnek. A MINISZTERTANÁCS HATÁROZATA A NYERESÉGBŐL TÖRTÉNŐ JUTALMAZÁSRÓL A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának Végrehajtó Bizottsága által elfogadott elvek alapján és annak érdekében, hogy a vállalatok, ipari fővállalatok és gazdasági minisztériumok alkalmazottait az állami tervből adódó feladatok teljesítésére és túlszárnyalására, valamint a nyereségek növelését biztosító gazdasági hatékonyság állandó fokozására serkentse, a Minisztertanács elhatározta, hogy bevezeti a nyereségből történő jutalmazás rendszerét. A határozatnak megfelelően az 1970-es esztendőtől kezdve a gazdasági egységek munkásait, vezető, műszaki, gazdasági, szak- és adminisztratív személyzetét jutalomban részesítik a minden egyes egység teljes nyereségének egy meghatározott részéből évente létesített jutalomalapból. A jutalomalap, tehát az alkalmazottak egyéni jutalma is annál nagyobb lesz, minél több nyereséget valósít meg az illető gazdasági egység a termelés fokozásával, az önköltség csökkentésével, a munkatermelékenység növelésével, egész gazdasági tevékenysége hatékonyabbá tételével. A jutalom hányadot a jutalomalap, a fizetési alap és a nyereség összege közötti megfelelő arány szem előtt tartásával, valamint a tervezett nyereség elérésétől függően állapítják meg. A minden egyes egységnek kijáró jutalomalapot az évi könyvelési mérlegben feltüntetett végleges eredmények alapján és a tényleges nyereség arányában állapítják meg. A jutalomalap csökken, ha a tervezett nyereség nem realizálódik. A gazdasági egységek munkaközösségei a nyereség realizálása mellett közvetlenül érdekeltek a többi tervmutató teljesítésében is. A határozat értelmében a vállalati jutalomalap a jóváhagyott hányadnak megfelelően teljes egészében létrehozható, ha teljesítik a fő mutatókat: árutermelési terv, értékterv és választékterv, az 1000 lejnyi áru termelésére megszabott költségek, exportterv valutatejben és a szerződéses kötelezettségek teljesítése. Ha a kijelölt mutatókat nem teljesítik, a jutalomalap arányosan csökken, a csökkenés mértéke azonban egy mutató viszonylatában nem haladhatja meg a 15 százalékot. A határozat ösztönözni kíván minden egyes munkaközösséget a terv teljesítésére és túlszárnyalására, s feljogosítja a nyereségből való jutalmazásra a belső gazdasági ügyvitellel rendelkező egységeket is, amelyek külön, a felettes fővállalat, kombinát vagy üzemcsoport eredményeitől függetlenül követik nyomon és tartják nyilván munkájuk eredményeit. Az ipari fővállalatok, a többi fővállalati státussal rendelkező gazdasági szervezet, a minisztériumok és más központi gazdasági szervek alkalmazottai az illető gazdasági szervezet összességében elért eredmények arányában részesülnek jutalomban. E szervezetek alkalmazottai tehát ezúton is érdekeltek lesznek abban, hogy minden támogatást megadjanak az alárendeltségükbe tartozó egységeknek és jobban foglalkozzanak a gazdasági hatékonyság növelésével. A minisztertanácsi határozat előirányzatai szerint a különleges munkaeredményeket felmutató alkalmazottakat év közben is jutalmazni lehet. Az egységek a nyereségből történő jutalmazás egész alapjának egynegyedét használhatják fel erre a célra. A jutalomalap legnagyobb részét, azaz 75 százalékát az év végén osztják szét az összes alkalmazottak, a munkások, a vezető, a műszaki, a gazdasági és az adminisztratív személyzet között a realizált tarifáris fizetés és a ténylegesen ledolgozott idő arányában. A kiváló munkaeredményeket felmutató alkalmazottak egy évben legfeljebb három, havi besorolási tarifáris fizetés összegével egyenlő jutalomban részesülhetnek a nyereségből. Az egységvezetőségeknek joguk van csökkenteni, illetve megvonni a jutalmat azoktól az alkalmazottaktól, akik gyenge munkával vagy fegyelmi kihágásokkal visszavetették a termelési feladatok teljesítését. A határozat értelmében a nyereségből történő jutalmazáson kívül év közben jutalmakat lehet folyósítani anyag- és munkaerőmegtakartásért. Jutalmat lehet adni nyers-, segédanyag-, üzemanyagos energiamegtakarításért, ha az a fogyasztási normák, a technológiai veszteségek vagy selejt, a megengedett selejtarány leszorításából származik. Jutalmazni lehet továbbá az alkalmazottakat az egyes felszerelések vagy berendezések normázott működési időtartamának meghosszabbításából származó megtakarításokért. A jutalmakat rendszerint az azokon a munkahelyeken dolgozó munkások kapják, ahol az illető megtakarítást elérték. Jutalomban részesülhetnek úgyszintén azok a műszaki káderek, akik közvetlenül részt vesznek a termelési folyamat irányításában és lebonyolításában, s közvetlenül hozzájárultak az anyagtakarékossághoz. Anyagtakarékosságért az esetben lehet jutalmat adni, ha a takarékoskodás nem megy a termékek minőségének rovására, ha azok a megszabott fogyasztási normákhoz képest kimutathatók és értékben nem haladják meg az illető munkahelyen használt többi anyag fogyasztási normáit. A termelőszektorokban dolgozó olyan alkalmazottak, akik közreműködnek a technológiát, a termermelés-szervezést stb., javító intézkedések kidolgozásában vagy alkalmazásában, s ezek munkaerőmegtakarításhoz vezetnek (a munkaalakulat csökkentése, a normázott munkaidő csökkentése stb.) havi jutalmat kapnak, az illető intézkedés alkalmazásának időpontjától számítva a havonta ténylegesen megtakarított munkaráfordítás értékének arányában. E jutalmak azzal a feltétellel folyósíthatók, ha a szóban forgó intézkedések nem csökkentik a felszerelés vagy a berendezés előirányzott termelését és nem mennek a termékek minőségének rovására. A határozat előírásait kísérleti jelleggel alkalmazzák az 1970-es év elejétől az összes gazdasági szervezetekben. Figyelembe véve a jelen határozatban előírt elveket, a Minisztertanács szabályozó rendelkezéseket fog jóváhagyni a nyereségből történő jutalmazásról az állami mezőgazdasági vállalatok, a mezőgazdaság-gépesítési vállalatok, az építő-szerelő, tervező és kutató egységek, a külkereskedelmi egységek számára sajátosságaiknak megfelelően. A Minisztertanács határozata ajánlja a Kisipari Szövetkezetek Központi Szövetségének és a Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetségének, hogy az alárendeltségükbe tartozó gazdasági egységekben alkalmazzák az egész gazdaság számára megállapított jutalmazási elveket, sajátosságaiknak megfelelően. A jutalmazási rendszer új szabályozása a gazdasági egységekben azt a célt szolgálja, hogy tökéletesítsék a dolgozók anyagi érdekeltségének rendszerét, hogy a dolgozók igyekezzenek minél jobb eredményeket elérni a feladatok teljesítésében, ugyanakkor fontos ösztönzője a gazdasági hatékonyság növelésének, ami lényeges tényező az életszínvonal szüntelen emelésében. Nagysikerű bemutató NÉMETH LÁSZLÓ: A két Bolyai című drámája a marosvásárhelyi színpadon Tegnap este a Művelődési Palota nagyterme forró színházi siker színhelye volt. A Marosvásárhelyi Állami Színház magyar tagozata hazánkban első ízben játszotta Németh László A KÉT BOLYAI című drámáját. A magas színvonalú előadás főbb szerepeiben fellépett Lohinszky Lóránd érdemes művész, Ferenczy István, Szamossy Kornélia, Bács Ferenc, Tóth Tamás és Mózes Erzsébet. A darabot Kovács Ferenc, a szatmári színház művésze rendezte. A bemutató közönsége meleg ünneplésben részesítette az előadáson jelenlevő szerzőt, valamint az együttes művészeit. A két Bolyai — Lohinszky Lóránd és Ferenczy István IRO-OLVASÓ TALÁLKOZÓ Ma, szombaton 13 órai kezdettel a Bolyai Líceum dísztermében író olvasó találkozóra kerül sor. A Líceum tanulói találkoznak Ben Corlaciu, Nicolae Crisan, Éltető József, Mihai Gavril, Ion Horea, Ion Riga, Stefan Luca, Rusalin Muresan, Szépréti Lilip, Tóth István és Varró Ilona írókkal. A találkozóra ezúttal is meghívják Marosvásárhely líceumainak végzős diákjait, valamint irodalmi köreinek tagjait. Délután az írók egy csoportja Vátavára látogat el, ahol a művelődési otthonban találkoznak olvasóikkal. Vasárnap pedig Görgényszentimrén kerül sor hasonló találkozóra.