Vörös Zászló, 1970. március (22. évfolyam, 49-74. szám)

1970-03-01 / 49. szám

SZÉLES KÖRŰ VITÁRA BOCSÁTJÁK A TÖRVÉNYTERVEZETET a munka megszervezéséről és a munkafegyelemről az állami szocialista egységekben Az elmúlt napokban közzé tették az állami szocialista egységekben a munkaszervezést és -fegyelmet szabályozó törvénytervezetet, melyet a Minisztertanács és Románia Szocialista Köztársaság Szakszervezeteinek Általános Szövetsége dolgozott ki. A törvénytervezet meghatározza az egységek vezetőségeinek kötelezettségét, az alkalmazottak jogait és a szocialista egységgel szembeni kötelezettségeit. Meghatározza a munkaszerződések megkötésének módozatait, továbbá azt, hogy milyen tényezőket kell figyelembe venni az egyazon egységben, illetve a munkában töltött megszakítatlan idő megállapításakor. Részletesen taglalja az anyagi és erkölcsi ösztönzés és felelősségre vonás módozatait. Általános vezetési és törvényhozási tevékenységünk immár meghonosodott módszere szerint — mely tükrözi az ország politikai, gazdasági és társadalmi életének mélységes demokratizmusát — a tervezetet széles körű vitára bocsátják az állami gazdasági egységekben és intézményekben, hogy az iparban és mezőgazdaságban (állami szektor) dolgozó tömegek hozzájáruljanak saját tevékenységük rendszabályainak tökéletesítéséhez, hogy a törvényerőre emelendő tervezet valóban a kollektív gondolkozás gyümölcse legyen. A március 2010 között szervezendő vitákat a Szakszervezetek Megyei Tanácsa irányítja, bevonva e széles körű tevékenységbe a szakszervezet municipiumi, városi és üzemi szerveiben dolgozó aktivistákat és önkéntes aktívát. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának útmutatásai értelmében a törvénytervezet népszerűsítése végett azt ki kell függeszteni az üzemi klubokban, hirdető táblákon, kisebb csoportokban vitákat kell szervezni, hogy az üzemek és intézmények összes dolgozói alaposan megismerjék előírásait. Az üzemi üléseken a törvénytervezet ismertetése és megvitatása alkalmával dolgozzák fel az alkalmazottak előtt a nyereségből történő jutalmazásra hozott minisztertanácsi határozatot. Mint ismeretes e határozat értelmében 1970-től kezdve a gazdasági egységek alkalmazottait jutalomban részesítik a teljes nyereségből létrehozandó jutalomalapból. A jutalom nagysága elsősorban az alkalmazottak tevékenységének gazdasági hatékonyságától függ, attól, hogy mind a vezetők, mind az alkalmazottak milyen mértékben tartják tiszteletben a munkaszervezési és fegyelmi rendszabályokat. Éppen ezért fontos, hogy e határozatot és a törvénytervezetet szoros összefüggésben elemezzék, vitassák meg. Kétségtelen — hisz éppen e célt szolgálja — a viták során számos javaslat hangzik majd el a tervezet különböző meghatározásainak és kitételeinek tökéletesítésére. Ezeket üzemi és városi vagy municipiumi szinten összesítik. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa mellett létrehozott komisszió szintetizálja majd a megyében elhangzott összes javaslatokat, melyeket eljuttatnak a központi szerveknek. A viták sikeres lebonyolítása érdekében a megye szakszervezeti szervei és szervezetei igyekezzenek alaposan megszervezni tevékenységüket, olyan formán, hogy az összes alkalmazottak megismerjék a törvénytervezet előírásait, valamennyien hozzájárulhassanak — észrevételeik révén — annak tökéletesítéséhez. XXII. évfolyam 49. (5668.) szám 1970. március 1. vasárnap Ara 30 báni Jégkorong VB (B-csoport) Japán jégkorong-válogatottja újabb győzelmet aratott, 11—2 arányban győzte le Bulgária csapatát. A csoport rangadóján az USA csapata 5—2-re nyert Németország SZK együttese ellen. ... 25 évvel ezelőtt „vas" hullott az égből Galac utcáira. Ma a nagymúltú dunai kikötőből fémcsapolások kápráztató fénycsóvája lövell a legnemesebb célból az ég fölé... A Vaskapu hőskölteménye után, ahol a tajtékzó folyómeder távvezérlésű zsilippé szelídül, a Duna hullámai száz és száz kilométeren át hajógyárak és vegyi üzemek kontúrját, majd pedig a giurgiu és Vadul Oii-i hidak fényfűzéreit tükrözik. Mielőtt azonban a folyam beömlene a tengerbe, egy utolsó üdvözletet mond a hatalmas méretű legújabb alkotásnak, a Galaci Kohászati Kombinátnak. A riporter kíváncsiságát is felkelti az új létesítmény s ezért Galacra érve, leszállunk a hajóról, s elindulunk az izzó acélfolyam medre felé. Tekintetünk egy pillanatra bejárja a Smirdan plátó egész térségét. Óriási hajókhoz hasonló hatalmas üzemcsarnokok emelkednek minden felé, a magaskohók és a füstkémények körvonalai valóságos árbocoknak látszanak. Sehol hazánk földjén az ipar nem nyújt ilyen impozáns, felemelő látványt, mint itt. Rövid időre egy teljes működésben lévő kohó „partján" vetünk horgonyt. Köröskörül trópusi hőség. Egy Vajdahunyadon edződött idős szakmunkás vállalkozik kalauzolásunkra. Inkább a jelbeszédből értem meg: — E hatalmas kohó 1 700 köbméteres telhetetlen gyomra ugyanakkora adagot nyel el, mint a resicai és a kaláni két aggregét, anélkül, hogy jóllakna... Fémvázának súlya meghaladja a 14 000 tonnát. Tűzterében 1 300 tonna szén és aluminium tartalmú tömb és nagy mennyiségű beton és tűzálló tégla van beépítve. Itt a magasban, ahonnan jól látjuk a másik működésben lévő kohó körvonalait is, a számadatok is az óriásokra vallanak, akiket az emberek telepítettek a Duna közelébe. A télutó zord fuvallata azonban arra késztet, hogy leszálljunk innen. Minden egyes lépcsővel a kohók mindinkább visszanyerik szokásos formájukat. Ezzel szemben óriássá nőnek a lenn dolgozó kohászok, akiknek arca mintha bronzból volna öntve. Az automatizálás mai korszakában ők is teljesen megváltoztak. Mégis ugyanazok az elszánt, kemény akaratú emberek, akik megfogadták, hogy az évi terven felül mintegy 13 ezer tonna nyersvasat adnak. A kombinátban megkülönböztetjük a két kohót tápláló dúsítókat és a platina hengerművet, a dolomit tömböket és a kohászati meszet előállító gyárakat, amelyeknek egyelőre még csak két kemencéje működik, az óránként 8 ezer köbméter kapacitású oxigéngyárat és sok más létesítményt. ★ A Smirdan platón feleslegesek a jelzők. Az ország legfiatalabb acélközpontja önmaga beszél a látogatóhoz hatalmas aggregátjaival, az olvasóhoz pedig a statisztikai adatok útján szól, de ezek bármennyire pontosaknak tűnnek is, állandóan elavultakká válnak a munka hatalmas forgatagában. Nézzünk meg azonban néhány adatot... Vegyük például az építők és szerelők előtt álló feladatokat. A kotrógépeknek még nagyon sok földet kell megmozgatniuk, míg teljesítik a műszaki dokumentációban előírt 17 millió köbmétert, az építőknek pedig még nagyon sok betont kell önteniük, míg elérik a 3 millió köbmétert. A Duna, a Szeret és a Cátula tó közé ékelt terület megszilárdítására még sok Krank-cölöpöt kell beverni, míg azoknak a száma eléri a 100 000-et, sok sínt kell még lefektetni, míg a vasútvonalak hossza meghaladja a 100 kilométert. A kohászati kombinát csarnokaiba összesen 280 ezer tonna fémszerkezetet szerelnek be (megjegyezzük, hogy eddig csaknem 200 000 tonna ilyen építkezést végeztek el és több mint 150 000 tonna felszerelést helyeztek el a csarnokokban, 140 000 tonna betonacélt és mintegy 6 000 kilométer villamos kábelt használtak fel). Mindezek az adatok azonban távolról sem adnak teljes képet a kombinátról. Az adatokból például nem tűnik ki a nagyvállalat műszaki színvonala. Márpedig ezzel kapcsolatosan valószínűleg nem tévedünk, ha kijelentjük, hogy ez a kombinát Resica és Vajdahunyad kvintesszenciája. A munkaerő-szükségletet szakmánként elektronikus számítógéppel állapítják meg. Egy másik számítógép a vastaglemez hengerénél „dolgozik", figyelemmel kísérve a munkatermelékenység növelését és a termékek minőségi színvonalának emelését, a harmadiknak pedig az a feladata, hogy a lehető leggyorsabban egybehangolja az acél minőségi javítását befolyásoló összes tényezőket. Mindezekhez még meg kell említenünk a széles körben alkalmazott ipari televíziót. A galaci kohászati citadella nemcsak alakot és méreteket öltött, hanem valósággal egyéniségre is szert tett. És még mindig nem érte el a kitűzött csúcsot. A terv szerint —, amelynek fő alkotója az IPROMET — a Smirdan platón újabb gigászok emelkednek majd. Jelenleg épül a hideg szalaghengermű, amely december 15-én, 15 nappal határidő előtt kezdi meg működését. A meleg szalaghengermű is egy hónappal határidő előtt üzembe lép. Épülnek a kokillaöntőde kupolókemencéi (a részlegen egyébként a napokban történt meg az első csapolás), folytatódik a kohómészgyár építése, a fűtőerőmű még egy 100 kilowattos aggregáttal gyarapodik, a vastaglemez hengermű 20 000 négyzetméterrel bővül... A napokban láttak hozzá a kokszókémiai üzem és a 3. nagyolvasztó építéséhez. Az 1 700 köbméteres nagyolvasztó két hasonló társával együtt a második kohórészlegen szolgál majd. Új konverter-telepek is épülnek. Persze, nem említhetünk minden építkezést, minden munkát, de a beruházások segítségével talán érzékeltethetjük az impozáns méreteket. Csupán az idei beruházások kétmilliárd lejre rúgnak. Galac, a legnagyobb román tengerjárók bölcsője, rövidesen minden bizonnyal a hazai fémipar központja lesz .. . " Az egyik újságírót annyira megragadták a galaci hatalmas méretek, a hallatlan anyagi és emberi erőfeszítések, hogy — a szót, az írást elégtelennek találva — felvetette a gondolatot: a kombinát építésének történetét acélba kellene önteni, hadd hirdesse a szocialista iparosítás nagyszerűségét. A Traianus-oszlophoz hasonló emlékművet emeljetek a galaci acélvár elé — indítványozta céhtársunk a képzőművészeknek. Mi egyebet mondhatnánk, mint hogy szívvel-lélekkel helyeseljük a nagyszerű gondolatot! N. DASCALESCU, az Agerpres szerkesztője * Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA FIATAL GONDOK FALUN -___________ Gáspár Zsuzsánna —---------------- Szinte mindennapos életképe falvainknak a gyülekező, tanácskozó földművesek, akik parázs vita közepette hányják-vetik meg azokat a teendőket, amelyek szükségesek annak érdekében, hogy pártunk legújabb intézkedései a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdasági-szervezési megerősítésére biztos gyökeret verjenek és meghozzák a várt eredményt: jobb munka után gazdagabb termést és nagyobb javadalmazást. Ez így is van jól, most az ideje a számítgatásnak, a tavasz már készen kell hogy találjon, jól átgondolt tervekkel és munkalendülettel. Vita közben többször és több helyen is elhangzik a fiatal munkaerő hiányának a kérdése. Igaz, ezeken a gyűléseken is, de főleg a mezőről hiányzik a fiatalság, és ez valóban igen nagy probléma. De tegyük fel a kérdést: meg lehet-e oldani? Annyi mindent elintézünk: szakembereket nevelünk, a mezőgazdasági munkákat mind fokozottabban gépesítjük, vegyszerekkel látjuk el stb. Egyik sem egyszerű dolog, hatalmas áldozatokat követel egész nemzetgazdaságunktól. Egy, h hiszem hogy akkor a fiatalság kérdését, ami nagy részben tőlünk — szülőktől és nevelőktől — függ, feltétlenül meg lehet oldani, csak komolyabban kell vele foglalkozni. Elsősorban a falusi fiatalság jövőjét illető felfogásunkat kell szigorú vizsgálat alá vennünk. Mestersége földet művelni, földművesnek lenni? Természetesen az, és akkor ennek megfelelően kell foglalkozni a tanulóifjúság körében a pályaválasztás kérdésével. Éppen a mezőgazdaság állandó gépesítése, kémizálása teszi mindinkább szakmává a földművelést. Már ma, de a jövőben még inkább alapos szakismeretekkel rendelkező állatgondozókra, fejőkre, zöldségtermesztőkre, szőlőművelőkre van szükség. A gépek, a vegyszerek kezelése, a talajnak, a helyi körülményeknek megfelelő termék megválasztása és művelése szaktudást igényel. Ennek a szakmának is megvan a maga szépsége, ezen a területen is megvan minden lehetőség arra, hogy a fiatalságra jellemző alkotási vágyat, a nagy és szép megvalósításokra való törekvést siker koszorúzza. •A mezei munka, a falusi élet szépségének ismertetése egyik fontos feladata a vidéki iskolák tanügyi kádereinek. A nevelőmunka során számos lehetőség adódik arra. (Folytatás a 2. oldalon) A bándi szövetkezeti tagság közgyűlése úgy döntött, hogy az idén 18,50 lejre emelik az egyezményes norma értékét. Ez az elhatározásuk azt bizonyítja, hogy véget kívánnak vetni a sokéves huzavonának, alkudozásnak, és egy emberként dolgoznak minden feladat megvalósításáért. Az elhatározással persze még nem oldották meg a tagság előtt álló nagy feladatokat. Azonban a szervezeti-gazdasági intézkedések, amelyeket az utóbbi hónapban foganatosított a gazdaság vezetősége, előbbre viszi megoldásukat és egyben irányt is szab minden ember, minden munkacsoport, brigád, vagy farm tevékenységének. Az új határozatok értelmében Bándon újraszervezték a brigádokat, pontosan körülhatárolt feladatokat jelöltek ki minden egyes ember számára, a lehető legminimálisabbra csökkentették a nem termelő személyzet számát, olyan munkafeltételeket szabott meg és hagyott jóvá a munkaközösség, amelyek mindenkiben fokozzák a felelősségérzetet. Nagy jelentőségű intézkedések vetítik előre az eddiginél jobb, hatékonyabb munka lehetőségét. S hogy mi mindent foglal magába ez az átszervezési intézkedés, azt REND DEZSŐ, az MTSZ elnöke mondotta el. — Már a határozatok megjelenése előtt tisztában voltunk azzal, hogy tennünk kell valamit, ami az egész munkánkat fellendíti. Az útmutatások alapján és a lehetőségek keretében ezt meg is tettük. Elsősorban is felmértük a tennivalókat, mert ugye, 2 400 hektáron gazdálkodunk, ehhez pedig munkaerő kell. Számba vettük a munkaerőket, amolyan népszámlálást végeztünk, s az összesítésnél kitűnt, hogy ebben az esztendőben 1 150 munkaerőre számíthatunk, összevetve ezt a gépesítési lehetőségekkel, leszögeztük azt is, hogy a különböző növényfélékhez, tevékenységi ágakhoz, mikor, menynyi munkaerőre van szükségünk. Ennek alapján pedig megállapítottuk a minimális naptári munkanap szükségletet, amely a férfiaknál 180, a nőknél pedig 70 nap. Ezt a javaslatunkat a közgyűlés elfogadta. — A munka megszervezésében, irányításában, elosztásában történtek-e változások? — Hogyne. Éppen erre akartam rátérni. A múlt évben 16 brigádunk volt. Ezeknek összefogása sok gondot okozott, ezért csökkentettük a számukat. Felosztottuk a szőlőtermesztési brigádot, egy mezei brigádot, míg két állattenyésztési brigádot összevontunk a mezei brigádokkal. Most tehát 9 mezei, 1 zöldségtermesztési és 1 állattenyésztési brigádunk meg 1 állattenyésztési farmunk van. A szőlőtermesztésben legjártasabb szövetkezeti tagok megmaradtak egy külön csoportban a szakmunkák elvégzésére, s ha a szükség úgy kívánja, annyi erőt összpontosítunk a szőlőkbe, hogy 2-3 nap alatt elvégezzük a soron lévő nagyobb munkákat. Az állattenyésztési farm megszervezése a legnagyobb újdonság gazdaságunkban. 875 szarvasmarhát foglal magába, s a szükséges takarmányok biztosítására 200 hektár területet jelöltünk ki, amit ténylegesen az őszön vesz át a farm vezető mérnöke. Addig a mezei brigádok biztosítják a takarmányszükségletet. Az anyagi ösztönzés, a munkában való aktív részvétel, a kijelölt feladatok pontos elvégzése alapvető követelményei a terméshozamok növelésének. Ezt miként biztosítják? — Mint már említettem, felmértük, mennyi munkaerőnk van, megállapítottuk a minimális naptári munkanap-szükségletet. Ennek ismeretében aztán felosztottuk a területeket, tennivalókat aktív munkásokra, vagyis lényegében egy költségvetést (deviz) készítettünk, növényféleségekként, emberek, családcsoportok, csoportok és brigádonként. Ezekből pontosan kitűnik, kinek, hol, mikor és mennyit kell dolgoznia. Vigyáztunk arra, hogy az alapvető tennivalókból lehetőleg mindenki egyformán vegye ki a részét, így például sikerült elérni, hogy a kapálni valóból brigádonként minden emberre szinte ugyanakkora terület jut, esetleg 1—2 ári a különbség a tavalyi 18 árival szemben. A költségvetési rendszernek megvan az a nagy előnye is, hogy minden embert pontosan felelősségre vonhatunk munkájáért, az esetlegesen okozott károkért. Ezek az alaposan átgondol szervezési intézkedések mennyibe járulnak hozzá a belső gazdaság pénzügyi élet fellendítéséhez? Csak egy példát említek. A új normázás alapján az évi nomaszükségletünk 230 000, vagy 70 000-rel kevesebb, mint amenny a múlt évben felhasználtunk. S egy összegben közel 1 300 000 lejel növeli az egyezményes nemértékét, amiből 490 000 lej kés pénz. Pénzügyi helyzetünk sok javul azzal is, hogy az idén felnőyünk a nagyméretű beruházásokat. 1965-től errefelé évente 1,3 millió lejt költöttünk új építeésekre, korszerűsítésre, ami Izony eléggé megviselte pénzgzdálkodásunkat. Bízom abban, he ezek az intézkedések hozzásegítek az előttünk álló megnövelett feladatok megvalósításáho SZABÓ DÉNI Az Apollo -12 három űrhajósa Bukarest Szombat dél óta a főváros vendége az Apollo-12 három űrhajósa: Charles Conrad, Richard Gordon és Alan Bean. Az amerikai asztronauták feleségük társaságában tesznek látogatást Romániában. Mint ismeretes, az űrhajósok körutat tesznek több latin-amerikai, európai, ázsiai és afrikai országban. Különrepülőgépük 13.15 órakor szállt le a román és amerikai zászlókkal díszített Otopeni-i nemzetközi repülőtéren. A repülőtéren összegyűlt népes közönség hagyományos román vendégszeretettel köszöntötte és vette körül a vakmerő űrhajósokat, akik az Apollo-12 űrhajón tették meg az utat a Holdra és vissza. A vendégek fogadására megjelent Gheorghe Buzdugan profeszszor, a Tudományos Kutatás Országos Tanácsának elnöke, Miron Nicolescu akadémikus, Románia Szocialista Köztársaság Akadémiájának elnöke, Mihnea Gheorghiu professzor, a Külföldi Kultúrkapcsolatok Román Intézetének első alelnöke, Elie Carafoli akadémikus, a Nemzetközi Űrhajózási Szövetség elnöke és a hazai tudományos és kulturális élet más személyiségei. Jelen volt Leonard Meeker, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. A repülőgépből kilépő Charles Conradot, Richard Gordont és Alan Beant Gheorghe Buzdugan professzor, a Tudományos Kutatás Országos Tanácsának elnöke köszönti. Szívélyes üdvözlő beszédében kifejezte azt a reményét, hogy az emberek holdraszállása nem csupán egy lépés a világegyetem meghódításának korszakában, hanem ösztönzés is a népek együttműködésének fejlesztésére a béke és a társadalmi haladás szolgálatában. vendége k Engedjék meg, hogy országunk tudósai nevében őszintén gratuláljak és további sok sikert kívánjak önöknek — mondotta. Reméljük, hogy rövid látogatásuk során önölnek, feleségüknek, egész kíséretüknek alkalmuk lesz fogalmat alkotni maguknak az ország életéről, megismerkedni a román tudósokkal és munkájukkal; reméljük továbbá, hogy a látogatás egyben előmozdítja a román és az amerikai nép barátságának fejlődését. Az űrhajósok nevében Charles Conrad asztronauta mondott köszönő szavakat a meleg fogadtatásért. Az űrhajós legnagyobb öröme, hogy miután visszatér a kozmoszból, az egész emberiséggel megosztja tapasztalatait — mondotta. Mint megjegyezte, az Egyesült Államok elnökének kérésére indultak világkörüli útra, s látogattak el többek között Romániába is. Noha csak rövid időt töltünk országukban, reméljük, sok ismeretséget köthetünk, s a tudósok előtt beszámolhatunk űrutazási tapasztalatainkról. Nemzeti viseletbe öltözött fiatal lányok virággal kedveskedtek az űrhajósoknak és feleségüknek. Az ünnepélyes fogadtatás után a három űrhajós nyitott gépkocsiban foglal helyet és motorkerékpárosok kíséretében a főváros felé veszi útját. Útközben is népes tömeg ünnepelte a kozmosz hőseit. Hasonló meleg ünneplés kíséri az asztronautákat a főváros utcáin is, jeléül annak, hogy népünk nagyra becsüli a tudomány haladásának, az egész békeszerető emberiség haladásának szentelt bátor tetteket. (Folytatás 6. oldalon)