Vörös Zászló, 1970. március (22. évfolyam, 49-74. szám)

1970-03-26 / 70. szám

A pártszervezetek tapasztalataiból operatív, hatékony közgyűléseket! Nagyon sok helyen az alapszervezeti közgyűlések berögzött séma szerint folynak le: a büró előterjeszti referátumát vagy beszámolóját, s a tagok hozzászólnak. Az ilymódon megszervezett gyűlések hatékonyságát általában az dönti el, mennyire köti le a felolvasott jelentés a hallgatók figyelmét, sikerült-e a problémák felvetési módjával eleven vitára ösztönözni a párttagokat. Ezen a téren tapasztalható a legtöbb mulasztás. A jelentéseket többnyire nem egy kollektíva, hanem egykét ember állítja össze, s emiatt a megvitatásra kerülő kérdést egyoldalúan, sokszor felületesen vetik fel, s így nem keltik fel a párttagok érdeklődését. A sablontól próbált szabadulni az Augusztus 23 Bútorgyár 13-as számú alapszervezete, amikor legutóbbi közgyűlését a szokásostól eltérően szervezte meg. Mi volt újszerű a kárpitosok alapszervezeti közgyűlésén? Nem terjesztettek elő írásbeli referátumot, hanem az alapszervezet titkára szóban tájékoztatta a résztvevőket a pártoktatási körök, tanfolyamok menetéről, az eddigi eredményekről, hiányosságokról, majd ismertették a büró által kidolgozott intézkedések tervezetét. A felszólalók — Bojtokban, Deák Béla, Florea Augustin, Nagylaki Imre, Oláh Demeter — értékelései, kiegészítései, javaslatai után világos képet alkothattunk a pártoktatás hatékonyságáról (többen utaltak arra, hogyan tükröződnek a tanultak a termelésben, az emberek magatartásában stb.), és egyben a tennivalókról is, hogy az idei pártoktatási évet minél jobb eredménnyel zárhassák. Talán még többen hozzászóltak volna e fontos kérdéshez, ha a titkár tájékoztatójában konkrétebben utalt volna egyes fogyatékosságokra, és főképp azokra a párttagokra akik közömbösek a pártoktatással szemben. Hangsúlyoznunk kell, hogy a szóbeli tájékoztatók is csak akkor járnak a kívánt eredménnyel, ha a titkár vagy más előadó részleteiben tanulmányozza a kijelölt témát és alaposan felkészül a gyűlésre. A második napirendi pont keretében megvitatták és jóváhagyták Székely András pártfelvételi kérését. A két probléma megtárgyalása nem egészen másfél órát vett igénybe. Volna egy másik formája is a rövid, operatív és hatékony gyűlések megszervezésének, amit az Augusztus 23 Bútorgyár pártbizottsága szintén igyekszik az elkövetkezendő időszakban meghonosítani. Amikor például nagyobb horderejű, behatóbb elemzést igénylő problémát tűznek napi II PARTELET rendre, az illető alapszervezetek bürói előzetesen megbíznak egy szélesebb körű kollektívát a kérdés tanulmányozásával és a referátum összeállításával. A referátumot ebben az esetben sem olvassák fel a közgyűlésen, hanem lehetővé teszik a tagságnak, hogy a gyűlés megtartása előtt 6-8 nappal tudomást szerezhessen a tartalmáról. Hogyan? A büró tagjait megbízzák, hogy lent a munkahelyeken vagy az alapszervezet székházában váltásonként kisebb csoportoknak feldolgozzák a jelentést — vagy más úton hozzák tudomására azt — anélkül azonban, hogy a jelentést sokszorosítanák. Ezáltal több idő jut majd a vitára. A probléma előzetes ismeretében többen merítenek bátorságot a felszólaláshoz— még a tartózkodóbbak is —, hiszen jóelőre öszszeszedhetik, rendszerezhetik gondolataikat, s így az időhúzást, mellébeszélést is elkerülhetik. E módszer eredményessége tehát abban áll, hogy sokan részt vesznek a gyűlés előkészítésében, sok párttag mondhat véleményt a tárgykörrel kapcsolatban, s ezáltal olyan határozatokat hozhatnak, amelyek valóban fordulatot jelentenek az adott kérdésben. És ami szintén lényeges, a jól megszervezett gyűlések időtartama lerövidül, marad idő arra is, hogy néhány párttag röviden beszámoljon a rábízott feladatok teljesítéséről. Az így megszervezett gyűlések aktivizáló ereje nyilvánvaló. A felszólaló párttagok — mert módjukban áll alaposan átgondolt indítványokat, javaslatokat tenni — elégtétellel könyvelhetik el tényleges hozzájárulásukat a dolog menetének megváltoztatásához, s máskor is igyekeznek cselekvő résztvevői lenni az alapszervezeti közgyűléseknek. Mindkét gyűlésszervezési forma hadüzenetet jelent a pártmunkában itt-ott tapasztalható formalizmusnak azoknak a negatív jelenségeknek, amelyek csökkentették a párttevékenység hatékonyságát. Érdemes tehát e gyűlésszervezési formákkal másfelé is kísérletezni. sz. n. ■—MMMWHWHHHHHffiHBHBB ■ A Dicsői Vegyipari Kombinát az utóbbi években szüntelenül bővült, új termékeket előállító részlegekkel, gazdagodik, ami egyben a műszaki színvonal gyors ütemű korszerűsödését eredményezi. Természetesen ez utóbbi a termelés jobb műszaki ellátottságát, azaz a mérnökök és technikusok fokozottabb irányító tevékenységét igényli. Vajon eleget tudnak-e tenni a felsően középfokú képzettségű káderek a velük szemben támasztott követelményeknek? Erre kértünk választ a kombinát főmérnökétől, Hurubean Mafteiu mérnöktől és Lazar Vasile mérnöktől, a karbid részleg vezetőjétől. A kombinát termelését a folyamatosság jellemzi, s így a második és harmadik váltások is az elsőhöz hasonló kapacitással kell hogy dolgozzanak és úgy is dolgoznak. Miként sikerült biztosítaniuk a délutáni és éjjeli váltások műszaki ellátottságát? — fordultunk első kérdésünkkel a főmérnökhöz. — Még mielőtt részleteiben elemeznénk a kombinát műszaki ellátottságát, hangsúlyozni szeretném, hogy mérnökeink száma jóval kevesebb a szükségesnél. Az öt fontosabb termelő részlegünkön mindössze 12 mérnök van. Ezt azért mondtam el, hogy esetleg megelőzzek egy utólagos kérdést, amikor majd a váltások műszaki ellátottságával kapcsolatban a mesterek szerepét hangsúlyozom. Ismeretes, hogy ma már a vegyipari termelést a mind fokozottabb automatizálás jellemzi. Következésképpen a technológiai folyamat szigorú betartásában a kulcsszerepet a főmesterek és a váltásmesterek játsszák, tehát ők biztosítják az állandó jellegű műszaki irányítást. Amint hallottuk, kis létszámú mérnöki gárdával rendelkeznek. A műszaki irányításban számukra mégis szerepet kell biztosítani. Ezt hogyan oldották meg? — Mérnökeink számát már ismerik így a továbbiakban jelenlegi elosztásukról és a műszaki irányításban játszott szerepükről szólok. Az említett fontosabb részlegeken— a karbid részleg kivételével — két-két mérnökünk van, akik általában részlegvezetői és technológiai irányító tisztséget töltenek be. A karbid részlegre négy mérnököt osztottunk be, hiszen rövidesen a hatodik karbidkemence is elkészül. Tehát mérnökeinket igyekszünk minél célszerűbben felhasználni. Amint már említettem — mondotta a főmérnök —, a részlegek második és harmadik váltásaiban szükséges műszaki irányítást gyakorlatilag a főmesterekre és a váltásmesterekre bíztuk, míg mérnökeinkre főleg a műszaki alkotómunkát. Persze a váltásokat nem hagytuk mérnöki irányítás nélkül. Minden részlegen grafikonok szerint ellenőrző szolgálatot szerveztünk, míg a váltások szerinti diszpécser-szolgálatnak névsort adtunk a részlegek mérnökeinek otthoni telefonszámával. Ez utóbbi névsort azért készítettük el, hogy bármilyen üzemzavar esetén gyorsan mozgósíthassuk az illető mérnököket. Azt is meg kell említenem, hogy a mérnökeink szinte rendszeresen biztosítják a műszaki irányítást a második váltásokban, mivel délelőtti feladataik megoldása több órával .Lenyúlik a márkodos-váltás munkaidejébe. — Melyik váltásban gyakoribb az üzemzavar, és hogyan hárítják el azokat? — Az üzemzavarok vagy apróbb termelési rendellenességek a második és harmadik váltásban gyakoribbak, de amint megállapítottuk e kettő közül is a második vezet. Hogy miért? Valamikor mi is erre kerestük a választ, de az esetek beható tanulmányozása után rájöttünk, hogy a termelési zavarok nagyon sokszor az első váltásból származnak. Régi szokás szerint a délelőtti váltásban dolgozók, ha észlelnek is apróbb rendellenességet egyik-másik berendezésnél, igyekeznek a műszak végéig kihúzni velük a termelést, hogy ..majd kijavítják a második váltásban“. Természetesen legtöbbször csak jelentéktelen, munkaidő kiesést alig okozó, vagy menet közbeni javításra kerül sor, de az eset a második váltás nyilvántartásába kerül. Azt a megoldást választottuk, hogy a részlegek vezetésével megbízott mérnökök a második váltás munkába állása után is munkahelyükön maradnak, így az előforduló hibákat irányításukkal a lehető legrövidebb idő alatt kijavítják. Elmondhatom, hogy az utóbbi években érezhetően csökkent a termelést károsító üzemzavarok száma, mivel állandó megelőző munkát végeznek a részlegeken és a karbantartó munkacsoportokat is igyekeztünk megerősíteni. De erről talán többet tudnak mondani a részlegeken. A főmérnök által vázolt általános helyzetképet — tanácsára — a karbid részleg vezetőjének véleményével egészítjük ki. — A műszaki irányítás váltásonkénti megszervezésével nem foglalkozom bővebben — mondotta Lázár Vasile mérnök —, mivel a főmérnök már tájékoztatta önöket erről. Azt azonban hangsúlyozni szeretném ,hogy míg 1963-ban a három karbid kemence működését öt mérnök irányította, addig ma az üzemben lévő öt és a rövidesen elkészülő hatodik kemence termelését — az új kemencék a régiek termelésének több mint háromszorosát állítják elő — csak négy mérnök irányítja. Ebből az következ- s be, hogy a mérnök-ellátásra pa- naszkodjak, de nem teszem. Nem, mert szerintem a folyamatos és üzemzavar - mentes termeléshez nem a mérnökök számának növeglése a legfontosabb, hanem a kar- bantartó szakemberek és munka- I sok számának gyarapítása. Különösen az új kemencéknél, amelyek olyan magas műszaki paraméterekkel rendelkeznek, hogy a technoló- I giai folyamat valósággal külső be- s avatkozás nélkül és zavarmentesen bontakozik ki, ha... Ha nem adó- s dik semmi műszaki rendellenes- ség. Ma már a termelés minősége és folyamatossága mind jobban a karbantartók munkájától és egyre kisebb mértékben a berendezést I kezelőktől függ. Ez késztetett ben- I nünket, a karbid részleg szakem c bereit és irányítóit arra, hogy ta- I nuhmányt készítsünk a karbantartás tökéletesítésére. Úgy tervez- t tük, hogy a hatos kemence üzembe ■ helyezésétől a karbantartást nem g kemencénként, hanem részlegszin- | ten szervezzük meg. Ezzel, úgy véljük, hatékonyabbá tehetjük munkájukat és nagyobb üzemzavar esetén minden erőt az adott helyre összpontosíthatunk, amivel jelentős időmegtakarítást és így értékes t terméktöbbletet érhetünk el. Tehát szerintem a mai műszaki színvonal és annak rohamos növekedése melg lett, inkább a berendezés egyre tökéletesebb kihasználására kell összpontosítanunk a műszaki iá- I nyitást, hiszen ezen áll vagy bu- kik a termelés növekedése és a g termékek minőségének szüntelen javulása. Lejegyezte: * VARGANCSIK ISTVÁN : Kiesedlő-e a II. és III. vállásol műszaki ellátottsága ? IFJAK, FIGYELEM! A marosvásárhelyi „Metalotehnica“ Könnyűipari Vállalat gyorsan fejlődött az utóbbi években. Az új ötéves terv keretében ugyancsak jelentős összegeket irányoznak elő további bővítésére, korszerűsítésére. A vállalat vezetősége, a szükséges szakmunkás-létszám biztosítása érdekében szakképesítő tanfolyamokat szervez, lehetőséget nyújtva az általános iskolák és a líceumok végzettjeinek nagy fontosságú és jövőjű mesterségek elsajátítására. A tanfolyamokat ez év április 15- vel kezdődőleg a következő szakmákban szervezik: — esztergályos, — marós, — lakatos, — köszörűs. A tanfolyamokon részt vehetnek azok a 15—35 éves lányok, 17—18 valamint 21—25 éves fiúk (ez utóbbiak katonaviseltek), akik általános iskolát vagy elméleti középiskolát végeztek és az állandó lakhelyük Marosvásárhely. A tanfolyamok időtartama nyolc hónap. Azok az ifjak, akik a tanfolyamot megelőző időszakban már fizetéses alkalmazottak voltak, az utolsó három hónapnak megfelelő átlagfizetésben részesülnek. Akik azelőtt nem dolgoztak, havonta 400 lejt kapnak a 2105/1969-es M.T.K. értelmében. Az érdeklődők március 27-én, pénteken délután 16—18 óra és 28-án, szombaton de. 9—11 óra között a KISZ Maros Megyei Bizottságának Rózsák tere 26 szám alatti gyűléstermében kaphatnak pontos felvilágosítást MEGYEI MUNKAÜGYI IGAZGATÓSÁG A KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGA A lakosság sürgősségi betegellátása A sürgősségi betegellátás a gyógyító tevékenység egyik legégethetőbb problémája. Az országos statisztikai adatok és az Egészségügyi Világszervezet erre vonatkozó adatai is azt bizonyítják, hogy a balesetek, heveny megbetegedések, mérgezések és egyéb hirtelen Új helyiségben a mentőállomás Amint azt a város lakossága tudja, a víkendtelep közelében jó néhány évvel ezelőtt épült az akkor korszerű mentőállomás. Ebben az épületben utóbb már nem tudott eleget tenni a vele szemben támasztott megnövekedett követelményeknek. Ezért vált időszerűvé, hogy a mentőállomás operatív része (orvos, középkáder, mentőkocsi, sofőr) számára olyan körülméfellépő betegségek számszerinti növekedése megköveteli a jól megszervezett sürgősségi hálózat kiépítését és működését. Ilyen tárgykörű kerekasztal-értekezletre került sor kezdeményezésünkre dr. Trotner Ferenc, a Megyei Egészségügyi Igazgatóság képviselője, dönyéket teremtsenek, ahol munkáját kielégítően végezheti. így került sor az operatív részlegnek az ortopédiai és gyermeksebészeti klinika udvarán lévő épületbe költöztetésére (Mihai Viteazul 31, telefon 31-31, 46-32). Az új helyiség lehetővé teszi az orvosok számára, hogy a sürgősségi rendelőkben éjjel és nappal egyaránt a felnőtt és gyerek betegeket szakszerű ellátásban részesítsék, és szükség esetén megfelelő szakintézetbe irányítsák. Az érvényben lévő törvényes rendelkezések értelmében a marosvásárhelyi Székely János, s a mentőállomás szakorvosa , és dr. Fenke Ferenc igazgató-főorvos részvételével. Napirendi pont: Marosvásárhely lakosságának sürgősségi betegellátása és annak időszerű kérdései. Az elhangzottakat összegezzük röviden az alábbiakban. Klinikai Kórházak összes egységeiben állandó orvosi szolgálat működik, egyes klinikákon, mint például az elmegyógyászat, szemészet, fül-orr-gége, urológia, fizioterápia és onkológia — az orvosok háziszolgálatot teljesítenek. Ez azt jelenti, hogy szükség esetén a megbízott asszisztens vagy nővér a szakorvost behívhatja lakásáról a sürgősségi ellátás elvégzésére. A szolgálatot teljesítő klinikai szakorvosok sürgősségi ellátásban részesítik azokat a betegeket, akiket a mentőállomás orvosi-egészségügyi személyzete szállít be. Nyilvánvaló, hogy a szolgálatot teljesítő szakorvosok munkáját nagyon megnehezíti, ha a lakosság nem tartja be a sürgősségi ellátás előírásait. Vagyis alaptalanul, kikerülve a többi egészségügyi szolgáltatást (egészségügyi körzetek, poliklinikák) a beteg közvetlen a klinikán jelentkezik. Meg kell említeni azt is, hogy míg a sebészeti sürgősségi ellátást a területi hovatartozástól függetlenül ugyanabban az épületben végzik el, addig a belgyógyászati esetekkel az 1-es és a Lenin utcai 2-es belgyógyászati klinika is foglalkozik. (A főtértől a Vegyipari Kombinátig a Lenin utcai belgyógyászat, míg a főtértől Marosszentgyörgyig az 1- es belgyógyászat.) A lakosság tartsa be a törvényes előírásokat Az egészségügyi alaphálózat működéséről lapunk hasábjain nem egyszer esett szó. A lakosságnak tudnia kell azt, hogy minden egészségügyi körzetben, valamint a vásárhelyi poliklinikákon reggel 7-től este 9 óráig állandó orvosi, illetve egészségügyi szolgálat van. Ez a szolgálat hivatott arra, hogy a körzeteknél jelentkező betegeket sürgősségi ellátásban részesítse, szükség esetén pedig igénybe vegye a mentőállomás személyzetét. Külön problémát képez az otthon fekvő, mozgásképtelen betegek sürgősségi ellátása, ami az előírások szerint ugyancsak az alaphálózat feladata (az illetékes körzeti orvos házhoz hívásával), s amennyiben a megbetegedés valóban sürgősségi jellegű s nem tűr halasztást, vagy a körzeti orvos nem található meg, a mentőállomás személyzete veszi át ezt a feladatot. Tekintettel a probléma sokoldalúságára, valamint a szolgálatot teljesítő mentőorvosok és gépkocsik korlátozott számára, feltétlenül szükség van a lakosság öntudatára és fegyelmezettségére. A mentőállomás indokolatlan megterhelése azt a veszélyt rejti magában, hogy adott pillanatban nincs egyetlen rendelkezésre álló mentőorvos és mentőkocsi sem egy valóban súlyos beteg kórházba szállítására. Az eddigi gyakorlat azt bizonyítja, hogy általában minden száz kihívásból 60 nélkülözi az objektív alapot, minek következtében naponta megtörténik az a sajnálatos eset, hogy amíg a szolgálatban lévő mentőkocsi orvos-egészségügyi személyzet az indokolatlan kihívásnak tesz eleget (fejfájás, torokfájás, akut alkoholizmus, betegszabadsági lap kiállítása és meghosszabbítása, az alaphálózat kikerülése kényelmi szempontból) addig igazán súlyos betegek nem részesülhetnek kellő időben szakorvosi ellátásban. Büntetést érdemlő indokolatlan kihívások íme néhány eset. Nemrég, egyik délután a mentőállomást hívták azzal az indokkal, hogy egy nő megtébolyult. Mire a mentőkocsi a szolgálatos orvossal a helyszínre érkezett, a „tébolyult” nő fogadta őket, azzal a magyarázattal, hogy a férje válni készült és őrültséggel próbálja vádolni őt.e ,az is előfordul, hogy házhoz hívják a mentőorvost s a helyszínen derül ki az igazi ok: „a gyermeknek nincs étvágya“. Felháborító eset történt nemrég. A Vegyipari Kombinát elé hívták a mentőkocsit, azzal az indokkal, hogy egy vérző nő fekszik az útszegélyen. Mikor a mentőkocsi megérkezett, spicces férfi fogadta: csak azért hívtam, mert nincs autóbusz, amivel a városba jussak. Felháborító és büntetést érdemlő esetek. A felelőtlenek elfelejtik, hogy a mentőszolgálat életmentést jelent. A kerekasztal konferencia résztvevői annak az óhajuknak adtak kifejezést, hogy lapunk hasábjain a közeljövőben számoljunk be az indokolatlan kihívások, illetve az ilyen személyek ellen foganatosított büntetésekről is. (Papp) Jogügyi kérdésekre VÁLASZOLUNK FELES ANDRÁS — Marosvásárhely Marton József — Mikháza SIMON BÉLA — Fehéregyháza Azok a tagok, akik az MTSZ-ek Nyugdíjpénztárától kapják a nyugdíj illetményüket, függetlenül annak összegétől, nem jogosultak társadalmi segélyre az állami társadalombiztosítás keretében. Levelükből kitűnik, hogy szövetkezeti nyugdíjasok. Eszerint nem kérhetnek társadalmi segélyt még akkor sem, ha mind a szolgálati időre, mind az életkorra vonatkozó feltételeket teljesítik. E törvényes rendelkezés alól senki sem képez kivételt. Nincs kizárva azonban annak lehetősége, hogy 6t év szolgálati idő igazolása esetén, részleges öregségi nyugdíjba részesüljenek. Az öregségi nyugdíjnak rokkantsági nyugdíjra való átváltoztatásával kapcsolatosan megjegyezzük, hogy az érvényben lévő rendelkezések értelmében az átszámítást csak abban az esetben ejtik meg, ha a tovább dolgozó nyugdíjas, időközben munkabalesetet szenved. Amennyiben erről munkabaleseti jegyzőkönyvet vettek fel, kéréssel kell fordulni az MTSZ-ek megyei Nyugdíjpénztárához, ahol részletes felvilágosítással szolgálnak a továbbiakra vonatkozóan. HAJDÚ DÉNES — Erdőszentgyörgy A rokkantsági nyugdíj esetében a szolgálati idő hozzáadása nem mindig vonja maga után a nyugdíj összegének a megváltoztatását. Tekintettel arra, hogy nyugdíjának megállapítása a 27/1966. számú nyugdíjtörvény életbe lépése előtt történt, és kiszámításánál életkorának megfelelően teljes szolgálati időt igazolt, a katonaidő utólagos igazolása nem változtatt a már megállapított nyugdíj összegén." "Az öregségi nyugdíj megadása 18 évi szolgálat után, csak a 62 éves életkor betöltésekor lehetséges. IMRE JÁNOS — Dicsőszentmárton Tevékenységének a munkacsoportok egyikébe való besorolását a munkahely sajátosságai határozzák meg, figyelembe véve, hogy menynyire nehéz, illetve ártalmas munkát végez. Az érvényben lévő rendelkezések szerint a karbid részlegen dolgozó lakatosok csak abban az esetben sorolhatók a II. munkacsoportba, ha az alkalmazó egység hivatalos irat alapján igazolja, hogy mint karbantartó több műszakban dolgozott. Amint az irataiból kitűnik, nyugdíjazásakor ezt nem tudta igazolni, mivel a Dicsői Vegyipari Kombinát elutasította ilyenszerű kérését, azzal az indokkal, hogy egyváltásos műszakban dolgozott mint javító lakatos (reparator) és ilyen minőségben szerepel a bérlistán. A törvény szerint pedig kizárólag a több váltásban dolgozó lakatosok sorolhatók be az ön által is jelzett munkacsoportba. Tehát a megyei Nyugdíjhivatal törvényesen járt el akkor, amikor jogosultságának megállapításánál a III. munkacsoportba sorolta és nyugdíjának összegét ennek megfelelően számította ki. CSÍKI ZOLTÁN jogász 3 mi Nyersanyaghiény avagy gyenge munkaszervezés ? Ez év februárjában a palotailvai fafeldolgozó egységet a hozzá tartozó fakitermelő részlegekkel együtt a Marosvásárhelyi Faipari Kombináthoz csatolták és megalakult a Palotailvai Fakitermelő és Feldolgozó Egység. Minthogy a palotailvaiak valamennyi tervmutatójuknak adósai maradtak, a Kombinát kéthavi tevékenységében még nagyobb lett a lemaradás. Ez késztetett arra, hogy Palotailvára látogassunk és a helyszínen vizsgáljuk meg a lemaradás okait. Sajnos, ottjártunkkor nem tudtunk kapcsolatba lépni az új egység vezetőivel, mivel egyes funkciók még nem voltak betöltve, a kinevezett személyeket pedig nem találtuk meg az alakuló egység központjában. Nem maradt más hátra, minthogy a feldolgozó egység vezetőjétől, Varga István technikustól kérjünk magyarázatot a tervlemaradásra. A kéthavi összesített adatok áttekintése után az egység vezetője azzal érvelt, hogy nyersanyaghiánnyal húzkodnék. Az első negyedévben 13 300 köbméter fűrészárut kell termelniük, ebből januárban és februárban 8 500 köbmétert. Ehhez a mennyiséghez 12 673 köbméter gömbfára lett volna szükségük, de csak 12 220 köbmétert kaptak. Tehát — mondotta — nem rendelkeztek elegendő anyaggal, s ráadásul a gátőrcsarnok tetőszerkezete is beszakadt, ami két nappal lerövidítette a februári hónapot. Az adatok igazolják az egység lemaradását, viszont az sem kétséges, hogy az előállt helyzetért ők is hibásak. Mindenekelőtt azért, mert kész és lezárt ténynek vették, hogy egységük biztonsági készlet nélkül dolgozzék. Sem január elsején, sem február elsején nem volt tartalékanyaguk raktáron és március elsején is csak az üzemzavarnak köszönhetően jutottak 237 köbméter tartalékhoz. Igaz, hogy az átszervezési időszak kihatott mind a kitermelő, mind a feldolgozó részlegek tevékenységére, hiszen két hónapig úgymond „senki gyermekei“ voltak, de ez nem mentség a lemaradásra. Annál is inkább tenniök kellett volna valamit az ütemes anyagellátásért, mivel jól tudják, hogy a régi és alacsony termelékenységű gázerek s a már most is túlterhelt gőzgép nem képesek nagyobb teljesítményre. Véleményünk szerint a gáter- 1 ör áiának tetőszerkezetének kijavítása is túlságosan elhúzódott. Afebruári kétnapos kiesést márciusban további öt követte. A fizikailag és erkölcsileg kapott műszaki felszereléssel még akkor sem tudják 20 nap alatt behozni a tervlemaradást, ha olyan erőltetett ütemben is dolgoznak, mint március 6- és 7-én, , amikor ott jártunk (napi közel 350 köbméter rönköt dolgoztak fel). Csak a márciusi terv teljesítéséhez több mint 700 köbméter rönköt kell kivágni. A Palotailvai Fafeldolgozó Egység vezetőinek azonban egy kérdésben igazuk van. Jogos az a kérésük, hogy a Marosvásárhelyi Faipari Kombináttól több segítséget várnak a részleg korszerűsítéséhez, mint amennyit a régi (maroshévízi) felettesüktől kaptak. Abban is osztjuk a palotailvaiak véleményét, hogy a feldolgozó egység anyagellátása folyamatosabb kellene hogy legyen, tevékenysége nem lehet teljesen a kitermelő részleg függvénye. A kombinát vezetősége nagyon sokat tehet a helyzet megváltoztatásáért, mind a korszerűsítést, mind az anyagellátást illetően, de — szerintünk — helytelen lenne, ha ezentúl minden megoldást a kombináttól várnának a palotailvasak és elmulasztanák a helyi lehetőségek kihasználását. Kétségtelen, hogy jelenleg nehéz helyzetben van az új Faipari Kitermelő és Feldolgozó Egység, de a munka eddiginél sokkaljobb megszervezésével és a vezetés célratörőbbé tételével kiegyensúlyozottá lehet és kell tenni a termelést Palotailván. V. I.