Vörös Zászló, 1970. március (22. évfolyam, 49-74. szám)
1970-03-28 / 72. szám
A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának plenáris ülése I NICOLAE CEAUSESCU 9 endiers beszéde (Folytatás az 7. oldalról) Ezekben a hónapokban véglegesítjük a következő ötéves tervet; tekintettel arra, hogy a terv társadalmunk valamennyi tevékenységi területét érinti, magától értetődik, hogy az Országos Tanács véleményt mond róla, hozzájárul végleges formába öntéséhez. Más olyan kérdések is vannak, amelyek jobb körülmények között, szocialista társadalmunk állandó fejlődési követelményeinek megfelelően oldhatók meg, ha a tanács az összes társadalmi kategóriák, az összes társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével megvitatja őket. Egyébként éppen ez volt ez egyik értelme a Szocialista Egységfront megalakításának. A társadalom valamennyi kategóriájának, az összes társadalmi szervezeteknek pártunk bel- és külpolitikája kidolgozásában való aktívabb részvételével biztosítsuk az egész nép széles körű ragaszkodását a szocialista építés művéhez, a román állam békevédelmi külpolitikájához! Ugyanakkor a Front tevékenységével hatékonyan hozzájárulhat ahhoz, hogy a széles népi tömegeket bevonja országunk politikai-társadalmi életébe. Szocialista demokráciánk így mind valóságosabb és hatékonyabb lesz. A társadalmi szervezeteknek, valamennyi társadalmi kategória képviselőinek, maguknak a tömegeknek egyre élénkebb részvétele pártunk és államunk egész politikájában elősegíti azt, hogy tökéletesedjék szocialista demokráciánk, amely szerves, elválaszthatatlan része a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmunk építésének. Éppen ezért úgy vélem, hogy komolyabban kell foglalkoznunk a Szocialista Egységfront tanácsai — kezdve az Országos Tanáccsal — munkájának tökéletesítésével. A nemzetközi kérdések tekintetében — amint az itt elhangzott tájékoztatóból kitűnt — a Végrehajtó Büró az elmúlt időszakban fontos munkásságot fejtett ki, felvette a kapcsolatot szocialista országok számos hasonló szervezetével, fejlődésben lévő országok szervezeteivel, nemzeti felszabadító mozgalmakkal, más szervezetekkel és pártokkal a kapitalista országokból. Minthogy bel- és külpolitikánk kölcsönhatásban van egymással, a Szocialista Egységfrontnak még erélyesebben kell munkálkodnia külpolitikánk általános irányvonalainak megvalósításán; együttműködés a szocialista országokkal, a világ összes országaival a haladás érdekében, a kölcsönös jobb megismerés érdekében, a népek műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatainak fejlesztése érdekében, a béke és a szocializmus ügyének diadaláért világszerte. Plénumunknak az a határozata, hogy el kell mélyíteni a kapcsolatokat az összes európai politikai és más természetű szervezetekkel az európai biztonság megteremtésében való együttműködés érdekében, teljes mértékben megfelel a Román Kommunista Párt és a kormány politikájának, szocialista nemzetünk törekvéseinek. A Szocialista Egységfront munkálkodjék intenzívebb módon ilyen irányban, kezdeményezzen akciókat, dialógusokat az európai biztonságért, az európai államok együttműködéséért síkraszálló különböző politikai pártokkal és szervezetekkel. A Szocialista Egységfront hozzájárulhat így az európai államok konferenciájának összehívására, a kontinensünk biztonságának megteremtésére vezető legmegfelelőbb utak felkutatásához. El kell mélyíteni egyben a kapcsolatokat a nemzeti felszabadítási mozgalmakkal, a fejlődésben lévő országok politikai szervezeteivel és pártjaival, az összes antiimperialista mozgalmakkal, erősítve ezúton is népünk szolidaritását az imperializmus ellen, a nemzeti és társadalmi felszabadulásért, az önálló, minden külső beavatkozástól mentes fejlődésért küzdő népekkel. Véleményem szerint minden feltétel megvan ahhoz, hogy a Szocialista Egységfront, a Végrehajtó Büró, a nemzetközi kapcsolatokkal közvetlenül foglalkozó elvtársak az eddiginél többet tegyenek ezen a téren. Az itt elhangzottakból, elvtársak, levonhatjuk továbbá azt a következtetést, hogy a Szocialista Egységfront és tanácsai megalakulása óta eltelt másfél év alatt nyert tapasztalataink szerint tovább kell munkálkodnunk, hogy e szervek egyre jobban ellássák feladatukat, hozzájáruljanak nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók, az egész szocialista nemzet egyre teljesebb egységének megteremtéséhez, annak a programnak a valóra váltásáért vívott harcban, amelyet a X. pártkongresszus dolgozott ki a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésére hazánkban. Ezzel szeretném berekeszteni plénumunk munkálatait és sok sikert kívánni az összes elvtársaknak. Felkérem önöket, továbbítsák jókívánságaimat a Szocialista Egységfront összes tanácsainak, az Egységfront tagszervezeteinek, tehát megyéjük minden lakosának; további sok sikert és jó egészséget kívánok valamennyiüknek. (A beszédet több ízben lelkesen megtapsolták) AZ EURÓPAI BIZTONSÁGRÓL A Szocialista Egységfront Országos Tanácsa március 27-i plenáris ülésén megvizsgálta és jóváhagyta Végrehajtó Bürójának 1969. évi tevékenységét, valamint a nemzetközi kapcsolatok tervjavaslatát 1970-re. Az Országos Tanács véleménye szerint napjainkban az európai népek egyik legfontosabb problémája a kontinens biztonságának megteremtése. Az európai közvélemény, egyre több politikai, szakmai szervezet, tekintélyes közéleti, kulturális, művészeti személyiségek stb., a dolgozók széles tömegei a kontinens valamennyi országában hovatovább osztják ezt a meggyőződést és feltétlenül szükségesnek tartják a béke légkörének, az európai népek közötti sokoldalú együttműködés kifejlődéséhez kedvező légkörnek, a haladéktalan megteremtését. Az európai biztonság kérdésének megoldása az egyik legnagyobb jelentőségű szakasz a földkerekség összes országai közötti békés egymás mellett élés előmozdítása útján. Az Országos Tanács nagyra értékeli azokat az akciókat, amelyeket a Román Kommunista Párt és Románia Szocialista Köztársaság kormánya ez irányban kezdeményezett a Varsói Szerződés tagállamai Konzultatív Bizottsága 1966. évi Bukaresti Nyilatkozata, illetve Budapesti Felhívása szellemében. Az Országos Tanács véleménye szerint egyre inkább létrejönnek a feltételek az európai államok biztonsági konferenciájának összehívásához. Abban a meggyőződésben, hogy a biztonság az összes — nagy vagy kis — népek közös ügye, az Országos Tanács úgy véli, hogy mind az értekezlet előkészítő szakaszaiban, mind pedig a következő szakaszokban, e probléma megvitatásában és megoldásában, teljes jogegyenlőség mellett részt kell venniük az összes érdekelt országok meghatalmazott képviselőinek, függetlenül attól, hogy katonai tömbökhöz tartoznak-e vagy sem, vagy pedig, hogy részt vesznek-e más, két- vagy többoldalú megállapodásokban. A Tanács úgyszintén meg van győződve arról, hogy mind az előkészítő időszakban, mind pedig az értekezlet folyamán figyelemmel meg fogják vizsgálni mindazokat a konstruktív javaslatokat, amelyek hasznosnak bizonyulnak az európai államok egyetértésének és biztonságának ügye szempontjából. A lefolyt vitából adódó következtetések alapján és figyelembe véve programcélkitűzéseit, valamint annak szükségességét, hogy maga is hozzájáruljon az európai biztonság létrehozását célzó értekezlet megszervezéséhez, a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa : — felhatalmazza a Végrehajtó Bürót, igyekezzék felvenni és kiépíteni a kapcsolatokat a Fronthoz hasonló politikai alakulatokkal, politkai pártokkal, szociális, kulturális és tudományos szervezetekkel, a parlamentek képviselőivel és a társadalmi élet összes szektoraiban működő személyiségekkel az európai országokból, amelyek, illetve akik érdeklődést tanúsíthatnak az iránt, hogy előkészítsék a kontinens kormányainak az európai biztonság problémái megoldását célzó értekezletet; — ajánlja a Szocialista Egységfrontban résztvevő tömeg-, társadalmi és szakmai szervezeteknek, kulturális és tudományos szövetségeknek, vegyék fel és építsék ki a kapcsolatokat minden európai ország olyan szervezeteivel, társaságaival, társadalmi, kulturális és tudományos szövetségeivel, amelyek harcolnak vagy harcolni óhajtanak a közvélemény legszélesebb köreinek, a parlamenteknek és a kormányoknak az európai biztonsági értekezlet megszervezésére való mozgósításáért. A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának szilárd meggyőződése, hogy a román nép a jövőben is hozzájárul az összes országok közötti együttműködés fejlesztéséhez, a biztonság megteremtéséhez Európában, az egész világon. ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG SZOCIALISTA EGYSÉGFRONTJÁNAK ORSZÁGOS TANÁCSA AZ ÚJ FIZETÉSI RENDSZER JOBB, FELELŐSSÉGTELJESEBB MUNKÁRA SERKENT Az állami mezőgazdasági egységekben dolgozók fizetését átlag 9 százalékkal emelik... a mezőgazdasági dolgozók tarifális fizetése két részből áll: az egyik részt, amely 80—90 százalékot tesz ki, havonta folyósítják, a másik részt az év végén, a termelési terv megvalósítása arányában." (A Minisztertanács Határozatából) Nemrég ismét napirendre kerültek a szocialista mezőgazdaság égető kérdései. A már ismert két program okos, átfogó perspektívákat kínál, jó iránytű ez esetben a termelés, a föld termőképességének növelésében. Eme világos programok és az említett anyagi ösztönzés jelen törekvéseinknek egymást jól kiegészítő motívumai. Egyik a cél, a másik bizonyos tekintetben módszerformáló keret. Mert — lévén szó ez utóbbiról — a javadalmazás szorosabb termeléshez kötöttsége, a fizetések emelése akarva akaratlan szubjektív vetületétől függetlenül gondolkodásra, kutatásra serkentő szerepet tölt be. Erről beszélgettem a Radnóti Állami Vállalat fő technológusával, Bárócz László mérnökkel. Könnyű felderíteni a szellemi felfrissülés jegyeit, mert akadt szép számmal példa, mely visszavezethető előbbi megállapításaimre. . A farmfelelősök és általában a dolgozók a vezető személyzet érdekeltsége tovább fokozódott. Ami szerintem is népszerűsítésre érett, az az, hogy mindnyájunkat az újítás, a változtatás hangulata kerített hatalmába. ..— A jobb eredményekre való törekvést eddig sem vitatták el tőlünk, nem ültünk ölhetett kézzel, de hogy fokozni kellett a javadalmazás termeléshez kötöttségét, az is kétségtelen. — Térjünk talán a példákra, melyek mások számára is szolgálhatnak némi tanulsággal. Fő célunk, természetesen a tervteljesítés és ezzel szoros öszszefüggésben az előállítási költségek csökkentése. A farmvezetők már a tervkészítés során élénk érdeklődést tanúsítottak például a gyomirtó szerek alkalmazása iránt. Minél több, annál jobb, s bár nem rendelkezünk korlátlan lehetőségekkel, pozitív tény az igény fokozódása. Ez nyilván az eddigi kedvező tapasztalatokra vezethető vissza. Az elmúlt évben a kecei farmon például 80 hektár kukorica-területen 15 416 lejjel költöttünk kevesebbet, mint azon a parcellán, amely nélkülözte a gyomirtó szert. Vállalati szinten 1 000 hektárt kezeltünk gyomirtó szerrel, az idén használatát ennek kétszeresére terjesztjük ki. — Van, íme egy másik példa — folytatta kisvártatva. — Az öntözés, lecsapolás, a terméketlen területek termelésbe állítása — egyébként igen időszerű téma — visszavezethető az anyagi ösztönzésre. A tavaly össz-szántóterületünk 18 százalékát öntöztük, azaz 498 hektárt. Már megkezdtük újabb 470 hektár átrendezését, lehet, hogy teljes egészében elkészül az idén... 1972-ig a Vállalat szántóterületének közel 50 százalékán alkalmazzuk az öntözéses termesztés különböző formáit. A fölösleges utak felszámolásával s a bebokrosodott területek feltörésével öt hektár területet vontunk be a termelésbe. Az idén tovább folytatjuk ezt a munkát. — Milyen javulás észlelhető az állattenyésztő telepeken? — Az egész vállalatra jellemző az igényesebb munkaszellem. A korszerű módszerek, előrehaladott technológiák bevezetése természetes folyamat nálunk, említésre méltó viszont, hogy nagyobb figyelmet fordítanak dolgozóink, a farmfelelősök, s mi magunk is a termelést befolyásoló, korábban talán felületesebben kezelt apró hibák okainak felderítésére. Valósággal érzi az ember, hogy a farmvezetők a legjelentéktelenebb szálat sem akarják kiereszteni kezükből. .. — Vállalati szinten a vezetés stílusában érezhető-e valami változás? Ha a farmokon javul a munka, a vállalatvezetés iránt is nő az igényesség. Persze, kölcsönös ez a viszony, s nem mernék felállítani elsőbbségi sorrendet. Mit tettünk, teszünk mi? Ami szembetűnőbb. . . az igénybevételtől függően felosztottuk újra a gépparkot. Gondolom, nem kell részleteznem, hogy a jobb kihasználás nemcsak farmon belül, hanem vállalati szinten is értékes tartalékokkal rendelkezik. Mivel „igazoljam" még, hogy jobb a vezetés? Íme, itt van két terv, egyik a vetőmag-szükségletet részletezi hektárra, farmra, ez meg az operatív kampányterv. Tíznapos periódusokra dolgoztuk ki, jelzi a gépi erő igénybevételt, a munkafázisok időrendjét stb. Ezzel egyrészt jól követhető a munkaütem, másrészt pedig csökkentettük a farmvezetők irodai elfoglaltságát. A napi farmnaplóból állandóan figyelemmel kísérhetjük a munkát, havonta adminisztratív tanácsülés elemzi a farmmérlegeket. — Ezt vehetjük szervezési keretnek is, de mindhiába a napló, a havi mérleg, ha hézagos az irányítás, ellenőrzés. — Kétségtelen, de mint említettem, ránk is jellemző az igényesebb munkaszellem. Eddigi eredményeink kielégítőek. Prognózisra ugyan nem vállalkozom, annyit azonban megjegyezhetek, hogy igyekszünk a vezetést minél jobban a termelés követelményeihez idomítani. Lent is, fent is javult a munkafegyelem, többet és okosabban gondolkozunk mindnyájan. Ezzel a mondattal zárom a radnóti beszélgetést, mert úgy érzem, hogy éppen ez fejezi ki a tökéletesített ösztönzési forma lényegét, ez az a minőségi jelző, amely az elkövetkező években érvényre kell jusson a mezőgazdaságban. Többet és okosan gondolkozni, minden egyéb ebből a forrásból fakad. MAKRAI J. ------3 . Hatékony intézkedéseket a tűzesetek megelőzéséért! A múlt év tavaszán számos olyan tűzeset fordult elő, megyénk területén, amely meglehetősen nagy anyagi károkat okozott a személyi és a köztulajdont képező anyagi javakban és emberéleteket veszélyeztetett. A tűzesetek leggyakoribb oka a figyelmetlenség, a legelemibb szabályok semmibe vevése, valamint a gyermekek tűzzel való játéka. Tinea Petru kisfia (Görgény község Kásva falu), gyufát vett magához, az istállóban tüzet gyújtott és ettől lángba borult az épület is. Ugyancsak a gyermekek veszélyes játékának a következménye, hogy elégett a takarmány Zarea Ioan, Ban Petru, Ambrus Sándor, Imrea Alex., Opridor Vasile és mások portáján. Floare Aurelia kozmatelki lakos tüzet rakott az udvarán, és elment otthonról. Meggyulladt az istállója és veszélybe kerültek a szomszédos épületek is. Dan ban (Bátos község Dedrád falu) éjszaka disznót vágott, a tüzet nem oltotta el, és így meggyulladt az istálló és a szomszédos csűr. Égő cigarettavégek is okoztak tűzesetet. Példa erre Anti Teodor esett Görgényoroszfaluban. Miután 5 000 lej kárt okozott, megfogadta, hogy felhagy a dohányzással. Eső után köpenyeg. Lepadat Stefan sárdi lakosnak az életébe került az égő cigarettavég figyelmetlen eldobása. Tűzeseteket okoztak még a hibás építkezések, hirtelenében felszerelt világító berendezések, a nyárikonyhában hibásan felszerelt kályhák stb. Tavasszal az udvarokat, kerteket kitakarítják, az összegyűlt szemetet, hulladékot meggyújtják, és aztán sokan otthagyják őrizetlenül. Ez ugyancsak idézhet elő tüzet. A tűzrendészeti szabályok tiszteletben tartása mindenkinek kötelessége. A tűzoltó csoportok felelősei a néptanácsok titkáraival közösen végzett tavaszi ellenőrzések alkalmával a legkisebb szabálytalanságot se nézzék el. Az MTSZ-ekben, az ÁMV-okban, személyi gazdaságokban fordítsanak nagy gondot a rend megőrzésére, főleg az istállókban, raktárakban, az udvaron, s a takarmányok körüli területeken. A tűzmegelőző tevékenységben fontos szerep hárul az iskolákra és a szülőkre. Figyelmeztessék a gyermekeket a veszélyre, és gondoskodjanak, hogy ne kerüljön a kezükbe gyufa, vagy bármi más, amivel tüzet okozhatnak. Ne engedjék őket az istállók, csűrök, takarmánykazlak körül játszani, nem beszélve arról, hogy azok közelében tüzet csináljanak. A községi néptanácsok figyelmébe ajánljuk, hogy a tavaszi, nyári időszakban végezzenek nevelőmunkát a lakosság körében. Erre nagyszerű alkalmul szolgálnak a községi gyűlések, a kultúrotthoni összejövetelek, ahol ismertethetik a törvényeket, szabályokat. Fordítsanak külön figyelmet az 1969/2285 MTH népszerűsítésére, a benne foglalt büntetések s a legújabb tűzmegelőző szabályok ismertetésére. Erre a célra felhasználhatják a rádiósítási állomásokat, az aki tud, az feles versenyeket, a tűzoltás és a tűzmegelőzés szabályait ismertető pannókat. Minden polgárnak tudnia kell, hogy szeles időben nem szabad nyílt tüzet gyújtani, főleg a legelőkön, erdőkben, építkezések közelében, általában a gyúlékony anyagok mellett. Ajánlatos, hogy figyelmesen bánjanak a petróleumlámpákkal, ne dohányozzanak, ahol nem szabad és ne használjanak ideiglenesen, rosszul felállított kályhákat a nyárikonyhákban, s ne hagyjanak az épületekben felügyelet nélkül égő kályhákat stb. A személyi és köztulajdont képező anyagi javak védelme minden állampolgárnak erkölcsi kötelessége. A legkisebb figyelmetlenség is óriási károkat okozhat. CIOCAN TRAIAN őrnagy Látkép a Marosvásárhelyi Bőr- és Kesztyűgyárról Művelődési otthonok — pirosban Aki a községeket, falvakat járja, bizonyára észreveszi — s megelégedéssel könyveli el —, hogy nagyon sok helyen épül művelődési otthon. Aztán ha két-három év múlva ismét arra vetődik, megtörténhetik, hogy az új épületet már rég birtokukba vették a község lakói, a nagyteremben talán éppen színdarabot próbálnak, a könyvtárból pedig iskolások terülnek ki hónuk alatt könyvekkel. De van úgy is — és sajnos nem is ritkán —, hogy a művelődési otthont ugyanúgy találja, ahogy évekkel azelőtt látta, pirosban, esetleg felkerültek rá az ablakrámák, vagy a nyílásokat bedeszkázták, hogy ne verjen be az eső. Hogy mennyi van ezekből? ... Az igazat megvallva nem állítottam össze statisztikát, egész egyszerűen azért, mert nagyon jól tudom, hogy az illetékes községi és megyei szerveknek erről pontos kimutatásuk van. Nem mintha mindegy volna, hogy teszem azt 10 vagy 30 művelődési otthon van hasonló helyzetben, hanem, mert elsősorban az okok érdekeltek. Arra kerestem magyarázatot, miért történhetik meg az, hogy annyi pénz, építőanyag s emberi munka olyan későn fordul „termőre“. Manapság nagyon sokszor esik szó a korszerű gazdálkodás követelményeiről, többek között arról, hogy minél rövidebb idő alatt adjuk át rendeltetésüknek az új ipari létesítményeket, hogy azok határidőre — és ha lehet még az előtt — elérjék a tervbe vett paramétereket. Senki sem kell közgazdász legyen ahhoz, hogy felmérje, menynyire nem mindegy, hogy például egy többszáz millió lejes beruházással épült gyár egy évvel, vagy akár néhány hónappal hamarabb kezdi meg a termelést. Persze a művelődési otthon nem gyár, a tevékenysége nyilvánvalóan más jellegű, de sajátos módon termelés folyik itt is, méghozzá nem is akármilyen, mert nyersanyaga a legkényesebb, a legféltettebb s a tevékenysége eredményét fejlettebb öntudatban, magasabb ideológiai, műveltségi, szakmai ismeretekben mérik. Nem kevésbé indokolt tehát az az igény, hogy a művelődési otthonban ne 5 év múlva, hanem sokkal hamarabb gyümölcsöző kulturális nevelői tevékenység bontakozhasson ki. Végeredményben ez esetben is a szervezettebb, jobb gazdálkodásról, a közművelődést szolgáló anyagi javak ésszerűbb felhasználásáról van szó. Szervezési kérdés tehát, méghozzá sok-sok nehézséggel járó szervezési munka. Mert gyakorlatilag megvalósíthatatlan, hogy a községek e célra szánt anyagi eszközeivel megyei szinten gazdálkodjanak és oda összpontosítsák azokat, ahol leginkább szükség van rájuk, de a községeken belül már van erre lehetőség. Különösen, hogy a közigazgatási átszervezés növelte nemcsak a községek területét, lakosainak számát, hanem a községi néptanácsok végrehajtó bizottságainak hatáskörét is. Rendelkezésükre állnak a községet alkotó falvak lakóinak önkéntes hozzájárulásából befolyt összegek és ezekkel kell körültekintően gazdálkodniuk. Nem arról van szó, hogy megrövidítsék egyik vagy másik falu lakosságát, hogy figyelmen kívül hagyják jogos igényeiket, szükségleteiket. De ez irányú döntéseikben, intézkedéseikben érvényesülnie kell a gazdaságosság, a korszerűség követelményeinek, akár egy művelődési otthon felépítéséről, akár más közérdekű célokat szolgáló anyagi befektetésekről van szó. F. M. A Faipari Kombinát régens egységének préselt lemezt gyártó részlege