Vörös Zászló, 1970. március (22. évfolyam, 49-74. szám)

1970-03-28 / 72. szám

A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának plenáris ülése I NICOLAE CEAUSESCU 9 en­diers beszéde (Folytatás az 7. oldalról) Ezekben a hónapokban véglegesít­jük a következő ötéves tervet; te­kintettel arra, hogy a terv társa­dalmunk valamennyi tevékenységi területét érinti, magától értetődik, hogy az Országos Tanács véle­ményt mond róla, hozzájárul vég­leges formába öntéséhez. Más o­­lyan kérdések is vannak, amelyek jobb körülmények között, szocia­lista társadalmunk állandó fejlő­dési követelményeinek megfelelő­en oldhatók meg, ha a tanács az összes társadalmi kategóriák, az összes társadalmi szervezetek kép­viselőinek részvételével megvitatja őket. Egyébként éppen ez volt ez egyik értelme a Szocialista Egy­ségfront megalakításának. A tár­sadalom valamennyi kategóriájá­nak, az összes társadalmi szerve­zeteknek pártunk bel- és külpoli­tikája kidolgozásában való aktí­vabb részvételével biztosítsuk az egész nép széles körű ragaszko­dását a szocialista építés művé­hez, a román állam békevédelmi külpolitikájához! Ugyanakkor a Front tevékeny­ségével hatékonyan hozzájárulhat ahhoz, hogy a széles népi töme­geket bevonja országunk politi­kai-társadalmi életébe. Szocialista demokráciánk így mind valóságo­sabb és hatékonyabb lesz. A tár­sadalmi szervezeteknek, valamennyi társadalmi kategória képviselői­nek, maguknak a tömegeknek egyre élénkebb részvétele pártunk és államunk egész politikájában elősegíti azt, hogy tökéletesedjék szocialista demokráciánk, amely szerves, elválaszthatatlan része a sokoldalúan fejlett szocialista tár­sadalmunk építésének. Éppen e­­zért úgy vélem, hogy komolyab­ban kell foglalkoznunk a Szocia­lista Egységfront tanácsai — kezdve az Országos Tanáccsal — munkájának tökéletesítésével. A nemzetközi kérdések tekinte­tében — amint az itt elhangzott tájékoztatóból kitűnt — a Végre­hajtó Büró az elmúlt időszakban fontos munkásságot fejtett ki, fel­vette a kapcsolatot szocialista or­szágok számos hasonló szerveze­tével, fejlődésben lévő országok szervezeteivel, nemzeti felszabadí­tó mozgalmakkal, más szerveze­tekkel és pártokkal a kapitalista országokból. Minthogy bel- és külpolitikánk kölcsönhatásban van egymással, a Szocialista Egységfrontnak még e­­rélyesebben kell munkálkodnia külpolitikánk általános irányvona­lainak megvalósításán; együttmű­ködés a szocialista országokkal, a világ összes országaival a haladás érdekében, a kölcsönös jobb meg­ismerés érdekében, a népek mű­szaki-tudományos és kulturális kapcsolatainak fejlesztése érdeké­ben, a béke és a szocializmus ü­­gyének diadaláért világszerte. Plénumunknak az a határozata, hogy el kell mélyíteni a kapcsola­tokat az összes európai politikai és más természetű szervezetekkel az európai biztonság megteremté­sében való együttműködés érde­kében, teljes mértékben megfelel a Román Kommunista Párt és a kormány politikájának, szocialista nemzetünk törekvéseinek. A Szo­cialista Egységfront munkálkodjék intenzívebb módon ilyen irányban, kezdeményezzen akciókat, dialó­gusokat az európai biztonságért, az európai államok együttműkö­déséért síkraszálló különböző po­litikai pártokkal és szervezetekkel. A Szocialista Egységfront hozzájá­rulhat így az európai államok konferenciájának összehívására, a kontinensünk biztonságának meg­teremtésére vezető legmegfelelőbb utak felkutatásához. El kell mélyíteni egyben a kap­csolatokat a nemzeti felszabadítá­­si mozgalmakkal, a fejlődésben lévő országok politikai szerveze­teivel és pártjaival, az összes an­­tiimperialista mozgalmakkal, erő­sítve ezúton is népünk szolidaritá­sát az imperializmus ellen, a nem­zeti és társadalmi felszabadulá­sért, az önálló, minden külső be­avatkozástól mentes fejlődésért küzdő népekkel. Véleményem sze­rint minden feltétel megvan ah­hoz, hogy a Szocialista Egység­front, a Végrehajtó Büró, a nem­zetközi kapcsolatokkal közvetlenül foglalkozó elvtársak az eddiginél többet tegyenek ezen a téren. Az itt elhangzottakból, elvtár­sak, levonhatjuk továbbá azt a következtetést, hogy a Szocialista Egységfront és tanácsai megala­kulása óta eltelt másfél év alatt nyert tapasztalataink szerint to­vább kell munkálkodnunk, hogy e szervek egyre jobban ellássák fel­adatukat, hozzájáruljanak nemze­tiségi különbség nélkül az összes dolgozók, az egész szocialista nemzet egyre teljesebb egységé­nek megteremtéséhez, annak a programnak a valóra váltásáért vívott harcban, amelyet a X. párt­­kongresszus dolgozott ki a sokol­dalúan fejlett szocialista társada­lom felépítésére hazánkban. Ezzel szeretném berekeszteni plénumunk munkálatait és sok si­kert kívánni az összes elvtársak­nak. Felkérem önöket, továbbítsák jókívánságaimat a Szocialista Egységfront összes tanácsainak, az Egységfront tagszervezeteinek, te­hát megyéjük minden lakosának; további sok sikert és jó egészséget kívánok valamennyiüknek. (A beszédet több ízben lelkesen megtapsolták) AZ EURÓPAI BIZTONSÁGRÓL A Szocialista Egységfront Orszá­gos Tanácsa március 27-i plená­ris ülésén megvizsgálta és jóvá­hagyta Végrehajtó Bürójának 1969. évi tevékenységét, valamint a nem­zetközi kapcsolatok tervjavaslatát 1970-re. Az Országos Tanács véleménye szerint napjainkban az európai népek egyik legfontosabb problé­mája a kontinens biztonságának megteremtése. Az európai közvé­lemény, egyre több politikai, szak­mai szervezet, tekintélyes közéleti, kulturális, művészeti személyiségek stb., a dolgozók széles tömegei a kontinens valamennyi országá­ban hovatovább osztják ezt a meggyőződést és feltétlenül szük­ségesnek tartják a béke légköré­nek, az európai népek közötti sok­oldalú együttműködés kifejlődésé­hez kedvező légkörnek, a haladék­talan megteremtését. Az európai biztonság kérdésének megoldása az egyik legnagyobb jelentőségű szakasz a földkerekség összes or­szágai közötti békés egymás mel­lett élés előmozdítása útján. Az Országos Tanács nagyra ér­tékeli azokat az akciókat, amelye­ket a Román Kommunista Párt és Románia Szocialista Köztársaság kormánya ez irányban kezdemé­nyezett a Varsói Szerződés tagál­lamai Konzultatív Bizottsága 1966. évi Bukaresti Nyilatkozata, illetve Budapesti Felhívása szellemében. Az Országos Tanács véleménye szerint egyre inkább létrejönnek a feltételek az európai államok biz­tonsági konferenciájának összehí­vásához. Abban a meggyőződésben, hogy a biztonság az összes — nagy vagy kis —­ népek közös ügye, az Országos Tanács úgy véli, hogy mind az értekezlet előkészítő sza­kaszaiban, mind pedig a követ­kező szakaszokban, e probléma megvitatásában és megoldásában, teljes jogegyenlőség mellett részt kell venniük az összes érdekelt or­szágok meghatalmazott képvise­lőinek, függetlenül attól, hogy ka­tonai tömbökhöz tartoznak-e vagy sem, vagy pedig, hogy részt vesz­nek-e más, két- vagy többoldalú megállapodásokban. A Tanács úgyszintén meg van győződve ar­ról, hogy mind az előkészítő idő­szakban, mind pedig az értekez­let folyamán figyelemmel meg fog­ják vizsgálni mindazokat a kon­struktív javaslatokat, amelyek hasz­nosnak bizonyulnak az európai ál­lamok egyetértésének és biztonsá­gának ügye szempontjából. A lefolyt vitából adódó követ­keztetések alapján és figyelembe véve programcélkitűzéseit, vala­mint annak szükségességét, hogy maga is hozzájáruljon az európai biztonság létrehozását célzó érte­kezlet megszervezéséhez, a Szo­cialista Egységfront Országos Ta­nácsa : — felhatalmazza a Végrehajtó Bürót, igyekezzék felvenni és ki­építeni a kapcsolatokat a Front­hoz hasonló politikai alakulatok­kal, politkai pártokkal, szociális, kulturális és tudományos szerveze­tekkel, a parlamentek képviselői­vel és a társadalmi élet összes szektoraiban működő személyisé­gekkel az európai országokból, a­­melyek, illetve akik érdeklődést tanúsíthatnak az iránt, hogy e­lőkészítsék a kontinens kormányai­nak az európai biztonság problé­mái megoldását célzó értekezle­tet; — ajánlja a Szocialista Egység­frontban résztvevő tömeg-, társa­dalmi és szakmai szervezeteknek, kulturális és tudományos szövetsé­geknek, vegyék fel és építsék ki a kapcsolatokat minden európai or­szág olyan szervezeteivel, társasá­gaival, társadalmi, kulturális és tudományos szövetségeivel, ame­lyek harcolnak vagy harcolni óhaj­tanak a közvélemény legszélesebb köreinek, a parlamenteknek és a kormányoknak az európai bizton­sági értekezlet megszervezésére való mozgósításáért. A Szocialista Egységfront Orszá­gos Tanácsának szilárd meggyő­ződése, hogy a román nép a jövő­ben is hozzájárul az összes orszá­gok közötti együttműködés fejlesz­téséhez, a biztonság megteremté­séhez Európában, az egész vilá­gon. ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG SZOCIALISTA EGYSÉGFRONTJÁNAK ORSZÁGOS TANÁCSA AZ ÚJ FIZETÉSI RENDSZER JOBB, FELELŐSSÉGTELJESEBB MUNKÁRA SERKENT Az állami mezőgazdasági egységekben dolgozók fizetését átlag 9 százalékkal emelik... a mezőgazdasági dolgozók tarifális fizetése két részből áll: az egyik részt, amely 80—90 százalékot tesz ki, havonta folyósítják, a másik részt az év végén, a termelési terv megvalósítása arányában." (A Mi­nisztertanács Határozatából) Nemrég ismét napirendre kerül­tek a szocialista mezőgazdaság égető kérdései. A már ismert két program okos, átfogó perspektí­vákat kínál, jó iránytű ez esetben a termelés, a föld termőképessé­gének növelésében. Eme világos programok és az említett anyagi ösztönzés jelen törekvéseinknek egymást jól kiegészítő motívumai. Egyik a cél, a másik bizonyos te­kintetben módszerformáló keret. Mert — lévén szó ez utóbbiról — a javadalmazás szorosabb ter­meléshez kötöttsége, a fizetések emelése akarva akaratlan szub­jektív vetületétől függetlenül gon­dolkodásra, kutatásra serkentő szerepet tölt be. Erről beszélget­tem a Radnóti Állami Vállalat fő technológusával, Bárócz László mérnökkel. Könnyű felderíteni a szellemi felfrissülés jegyeit, mert akadt szép számmal példa, mely visszavezethető előbbi megállapí­tá­saimre. . A farmfelelősök és általában a dolgozók a vezető személyzet érdekeltsége tovább fokozódott. Ami szerintem is népszerűsítésre érett, az az, hogy mindnyájunkat az újítás, a változtatás hangulata kerített hatalmába. ..­­— A jobb eredményekre való törekvést eddig sem vitatták el tőlünk, nem ültünk ölhetett kéz­zel, de hogy fokozni kellett a ja­vadalmazás termeléshez kötöttsé­gét, az is kétségtelen. — Térjünk talán a példákra, melyek mások számára is szolgál­hatnak némi tanulsággal.­­ Fő célunk, természetesen a tervteljesítés és ezzel szoros ösz­­szefüggésben az előállítási költsé­gek csökkentése. A farm­vezetők már a tervkészítés során élénk ér­deklődést tanúsítottak például a gyomirtó szerek alkalmazása iránt. Minél több, annál jobb, s bár nem rendelkezünk korlátlan lehetősé­gekkel, pozitív tény az igény fo­kozódása. Ez nyilván az eddigi kedvező tapasztalatokra vezethető vissza. Az elmúlt évben a kecei farmon például 80 hektár kukori­ca-területen 15 416 lejjel költöttünk kevesebbet, mint azon a parcel­lán, amely nélkülözte a gyomirtó szert. Vállalati szinten 1 000 hek­tárt kezeltünk gyomirtó szerrel, az idén használatát ennek kétszere­sére terjesztjük ki. — Van, íme egy másik példa — folytatta kisvártatva. — Az öntö­zés, lecsapolás, a terméketlen te­rületek termelésbe állítása — e­­gyébként igen időszerű téma — visszavezethető az anyagi ösztön­zésre. A tavaly össz-szántóterüle­­tünk 18 százalékát öntöztük, azaz 498 hektárt. Már megkezdtük ú­­jabb 470 hektár átrendezését, le­het, hogy teljes egészében elké­szül az idén... 1972-ig a Vállalat szántóterületének közel 50 száza­lékán alkalmazzuk az öntözéses termesztés különböző formáit. A fölösleges utak felszámolásával s a bebokrosodott területek feltöré­sével öt hektár területet vontunk be a termelésbe. Az idén tovább folytatjuk ezt a munkát. — Milyen javulás észlelhető az állattenyésztő telepeken? — Az egész vállalatra jellemző az igényesebb munkaszellem. A korszerű módszerek, előrehaladott technológiák bevezetése természe­tes folyamat nálunk, említésre méltó viszont, hogy nagyobb figyel­met fordítanak dolgozóink, a farm­felelősök, s mi magunk is a ter­melést befolyásoló, korábban ta­lán felületesebben kezelt apró hi­bák okainak felderítésére. Való­sággal érzi az ember, hogy a farmvezetők a legjelentéktelenebb szálat sem akarják kiereszteni ke­zükből. .. — Vállalati szinten a vezetés stílusában érezhető-e valami vál­tozás? Ha a farmokon javul a munka, a vállalat­vezetés iránt is nő az igényesség. Persze, kölcsönös ez a viszony, s nem mernék felállíta­ni elsőbbségi sorrendet. Mit tet­tünk, teszünk mi? Ami szembetű­nőbb. . . az igénybevételtől függően felosztottuk újra a gépparkot. Gondolom, nem kell részleteznem, hogy a jobb kihasználás nemcsak farmon belül, hanem vállalati szin­ten is értékes tartalékokkal ren­delkezik. Mivel „igazoljam" még, hogy jobb a vezetés? Íme, itt van két terv, egyik a vetőmag-szükség­letet részletezi hektárra, farmra, ez meg az operatív kampány­terv. Tíznapos periódusokra dolgoztuk ki, jelzi a gépi erő igénybevételt, a munkafázisok időrendjét stb. Ezzel egyrészt jól követhető a mun­kaütem, másrészt pedig csökken­tettük a farmvezetők irodai elfog­laltságát. A napi farmnaplóból állandóan figyelemmel kísérhetjük a munkát, havonta adminisztratív tanács­ülés elemzi a farm­mérle­geket. — Ezt vehetjük szervezési keret­nek is, de mindhiába a napló, a havi mérleg, ha hézagos az irá­nyítás, ellenőrzés. — Kétségtelen, de mint említet­tem, ránk is jellemző az igénye­sebb munkaszellem. Eddigi ered­ményeink kielégítőek. Prognózisra ugyan nem vállalkozom, annyit a­­zonban megjegyezhetek, hogy igyekszünk a vezetést minél job­ban a termelés követelményeihez idomítani. Lent is, fent is javult a munkafegyelem, többet és oko­sabban gondolkozunk mindnyá­jan. Ezzel a mondattal zárom a rad­­nóti beszélgetést, mert úgy érzem, hogy éppen ez fejezi ki a tökéle­tesített ösztönzési forma lényegét, ez az a minőségi jelző, amely az elkövetkező években érvényre kell jusson a mezőgazdaságban. Töb­bet és okosan gondolkozni, min­den egyéb ebből a forrásból fa­kad. MAKRAI J. ------3 . Hatékony intézkedéseket a tűzesetek megelőzéséért! A múlt év tavaszán számos o­­lyan tűzeset fordult elő, megyénk területén, amely meglehetősen nagy anyagi károkat okozott a személyi és a köztulajdont képező anyagi javakban és ember­élete­ket veszélyeztetett. A tűzesetek leggyakoribb oka a figyelmetlen­ség, a legelemibb szabályok sem­mibe vevése, valamint a gyerme­kek tűzzel való játéka. Tinea Pe­­tru kisfia (Görgény község Kásva falu), gyufát vett magához, az is­tállóban tüzet gyújtott és ettől lángba borult az épület is. U­­gyancsak a gyermekek veszélyes játékának a következménye, hogy elégett a takarmány Zarea Ioan, Ban Petru, Ambrus Sándor, Imrea Alex., Opridor Vasile és mások portáján. Floare Aurelia kozmatelki lakos tüzet rakott az udvarán, és elment otthonról. Meggyulladt az istálló­ja és veszélybe kerültek a szom­szédos épületek is. Dan b­an (Bá­­tos község Dedrád falu) éjszaka disznót vágott, a tüzet nem oltotta el, és így meggyulladt az istálló és a szomszédos csűr. Égő cigarettavégek is okoztak tűzesetet. Példa erre Anti Teodor esett Görgényoroszfaluban. Mi­után 5 000 lej kárt okozott, meg­fogadta, hogy felhagy a dohány­zással. Eső után köpenyeg. Lepa­­dat Stefan sárdi lakosnak az éle­tébe került az égő cigarettavég figyelmetlen eldobása. Tűzeseteket okoztak még a hibás építkezések, hirtelenében felszerelt világító be­rendezések, a nyárikonyhában hi­básan felszerelt kályhák stb. Tavasszal az udvarokat, kerteket kitakarítják, az összegyűlt szeme­tet, hulladékot meggyújtják, és az­tán sokan otthagyják őrizetlenül. Ez ugyancsak idézhet elő tüzet. A tűzrendészeti szabályok tisz­teletben tartása mindenkinek kö­telessége. A tűzoltó csoportok fe­lelősei a néptanácsok titkáraival közösen végzett tavaszi ellenőrzé­sek alkalmával a legkisebb sza­bálytalanságot se nézzék el. Az MTSZ-ekben, az ÁMV-okban, sze­mélyi gazdaságokban fordítsanak nagy gondot a rend megőrzésére, főleg az istállókban, raktárakban, az udvaron, s a takarmányok kö­rüli területeken. A tűzmegelőző tevékenységben fontos szerep hárul az iskolákra és a szülőkre. Figyelmeztessék a gyermekeket a veszélyre, és gon­doskodjanak, hogy ne kerüljön a kezükbe gyufa, vagy bármi más, amivel tüzet okozhatnak. Ne en­gedjék őket az istállók, csűrök, ta­karmánykazlak körül játszani, nem beszélve arról, hogy azok közelé­ben tüzet csináljanak. A községi néptanácsok figyel­mébe ajánljuk, hogy a tavaszi, nyári időszakban végezzenek ne­velőmunkát a lakosság körében. Erre nagyszerű alkalmul szolgálnak a községi gyűlések, a kultúrott­­honi összejövetelek, ahol ismertet­hetik a törvényeket, szabályokat. Fordítsanak külön figyelmet az 1969/2285 MTH népszerűsítésére, a benne foglalt büntetések s a legújabb tűzmegelőző szabályok ismertetésére. Erre a célra felhasz­nálhatják a rádiósítási állomáso­kat, az aki tud, az feles versenye­ket, a tűzoltás és a tűzmegelőzés szabályait ismertető pannókat. Minden polgárnak tudnia kell, hogy szeles időben nem szabad nyílt tüzet gyújtani, főleg a legelőkön, erdőkben, építkezések közelében, általában a gyúlékony anyagok mellett. Ajánlatos, hogy figyelmesen bánjanak a petró­leumlámpákkal, ne dohányozzanak, ahol nem szabad és ne használ­janak ideiglenesen, rosszul felállí­tott kályhákat a nyárikonyhákban, s ne hagyjanak az épületekben felügyelet nélkül égő kályhákat stb. A személyi és köztulajdont ké­pező anyagi javak védelme min­den állampolgárnak erkölcsi köte­lessége. A legkisebb figyelmetlen­ség is óriási károkat okozhat. CIOCAN TRAIAN őrnagy Látkép a Marosvásárhelyi Bőr- és Kesztyűgyárról Művelődési otthonok — pirosban Aki a községeket, falvakat jár­ja, bizonyára észreveszi — s meg­elégedéssel könyveli el —, hogy nagyon sok helyen épül művelődé­si otthon. Aztán ha két-három év múlva ismét arra vetődik, megtör­ténhetik, hogy az új épületet már rég birtokukba vették a község lakói, a nagyteremben talán éppen színdarabot próbálnak, a könyv­tárból pedig iskolások terülnek ki hónuk alatt könyvekkel. De van úgy is — és sajnos nem is ritkán —, hogy a művelődési otthont ugyanúgy találja, ahogy évekkel azelőtt látta, pirosban, esetleg fel­kerültek rá az ablakrámák, vagy a nyílásokat bedeszkázták, hogy ne verjen be az eső. Hogy mennyi van ezekből? ... Az igazat megvallva nem állítottam össze statisztikát, egész egyszerűen azért, mert na­gyon jól tudom, hogy az illetékes községi és megyei szerveknek er­ről pontos kimutatásuk van. Nem mintha mindegy volna, hogy te­szem azt 10 vagy 30 művelődési otthon van hasonló helyzetben, hanem, mert elsősorban az okok érdekeltek. Arra kerestem magya­rázatot, miért történhetik meg az, hogy annyi pénz, építőanyag s em­beri munka olyan későn fordul „termőre“. Manapság nagyon sokszor esik szó a korszerű gazdálkodás köve­telményeiről, többek között arról, hogy minél rövidebb idő alatt ad­juk át rendeltetésüknek az új ipari létesítményeket, hogy azok határ­időre — és ha lehet még az előtt — elérjék a tervbe vett paramé­tereket. Senki sem kell közgazdász le­gyen ahhoz, hogy felmérje, meny­nyire nem mindegy, hogy például egy többszáz millió lejes beruhá­zással épült gyár egy évvel, vagy akár néhány hónappal hamarabb kezdi meg a termelést. Persze a művelődési otthon nem gyár, a tevékenysége nyilvánvaló­an más jellegű, de sajátos módon termelés folyik itt is, még­hozzá nem is akármilyen, mert nyers­anyaga a legkényesebb, a legfél­tettebb s a tevékenysége eredmé­nyét fejlettebb öntudatban, maga­sabb ideológiai, műveltségi, szak­mai ismeretekben mérik. Nem ke­vésbé indokolt tehát az az igény, hogy a művelődési otthonban ne 5 év múlva, hanem sokkal hamarabb gyümölcsöző kulturális nevelői te­vékenység bontakozhasson ki. Végeredményben ez esetben is a szervezettebb, jobb gazdálkodás­ról, a közművelődést szolgáló anya­gi javak ésszerűbb felhasználásá­ról van szó. Szervezési kérdés te­hát, még­hozzá sok-sok nehézség­gel járó szervezési munka. Mert gyakorlatilag megvalósíthatatlan, hogy a községek e célra szánt anyagi eszközeivel megyei szinten gazdálkodjanak és oda összponto­sítsák azokat, ahol leginkább szük­ség van rájuk, de a községeken belül már van erre lehetőség. Különö­sen, hogy a közigazgatási átszerve­zés növelte nemcsak a községek te­rületét, lakosainak számát, hanem a községi néptanácsok végrehajtó bizottságainak hatáskörét is. Ren­delkezésükre állnak a községet al­kotó falvak lakóinak önkéntes hoz­zájárulásából befolyt összegek és ezekkel kell körültekintően gaz­dálkodniuk. Nem arról van szó, hogy megrövidítsék egyik vagy másik falu lakosságát, hogy figyel­men kívül hagyják jogos igényei­ket, szükségleteiket. De ez irányú döntéseikben, intézkedéseikben ér­­­­vényesülnie kell a gazdaságosság, a korszerűség követelményeinek, akár egy művelődési otthon fel­építéséről, akár más közérdekű cé­lokat szolgáló anyagi befektetések­ről van szó. F. M. A Faipari Kombinát régens egységének préselt lemezt gyártó részlege

Next