Vörös Zászló, 1970. március (22. évfolyam, 49-74. szám)

1970-03-28 / 72. szám

XXII. évfolyam 72. (5691.) szám 1970. március 28. szombat Ára 30 iráni _____________________________ A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának plenáris ülése Március 27-én Nicolae Ceausescu elvtárs elnökletével plenáris ülést tartott a Szocia­lista Egységfront Országos Ta­nácsa. A plénum megvitatta az 1969. január-márciusi választási kam­pány során elhangzott honpol­gári javaslatok megoldásának módját, a Szocialista Egység­front tanácsainak eddigi mun­káját és fő feladatait 1970-re. A plenáris ülés jóváhagyta a szóban forgó kérdésekről előterjesztett anyagokat és a Szocialista Egy­ségfront Országos Tanácsának munkatervét. A plénum megvitatta és jó­váhagyta a Szocialista Egység­front nemzetközi tevékenységét, valamint külkapcsolatainak ter­vét 1970-re. A plenáris ülés jóváhagyta Az európai biztonságról című dokumentum szövegét, amelyet közzétesznek. A plénum elhatározta, hogy Gheorghe Apostol elvtársat és Constantin Mateescu elvtársat, aki a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetségének, illetve a Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetségének képvi­selőjeként részt vett a Szocia­lista Egységfront Végrehajtó Bárójában és Országos Taná­csában, mentsék fel tisztségé­ből, minthogy az említett szer­vezetek vezetőségében változá­sok történtek. A plénum tagként beválasz­totta a Szocialista Egységfront Országos Tanácsába és Végre­hajtó Bárójába a következő elvtársakat: Virgil Trofin, az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, a Mező­­gazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének elnö­ke, Florian Dan Blache, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Romániai Szakszerve­zetek Általános Szövetségének elnöke, Valerian Popescu, az Orvostudományi Társaságok Szövetségének elnöke és Dumi­­tru Bejan, a Fogyasztási Szö­vetkezetek Központi Szövetsé­gének elnöke. A plenáris ülés úgyszintén az Országos Tanács tagjává választotta Traian Dudás elv­társat, a Szocialista Egységfront Mehedinti megyei tanácsának elnökét. A plénumon felszólaltak a következő elvtársak: NICOLAE TABIRCA, CORIOLAN POP, KI­RÁLY KÁROLY, ZAHARIA STANCU, AURELIA DANILA, GHEORGHE PALOP, CON­STANTIN PETRE, DUMITRU TOMA, CAROL COLLNER, ION MARGINEANU, CONSTANTIN DUMITRESCU és DAMIAN AS­­CANIO. A plenáris ülésen NICOLAE CEAU­SESCU elvtárs tartott zá­róbeszédet. NICOLAE CEAUȘESCU elitárs beszéde ELVTÁRSAK! A Szocialista Egységfront Orszá­gos Tanácsának plenáris ülése rendkívül időszerű problémákat vi­tatott meg. A tanács összes tag­jai, akik itt felszólaltak, kiemelték, hogy a megyei, városi és községi tanácsok igyekeznek megoldani a dolgozóknak a választási kampány idején előterjesztett javaslatait és általában a különböző bejelenté­seket és indítványokat, amelyeket a dolgozók folyamatosan a Front tanácsaihoz, a különböző állami szervezetekhez intéztek. Meg kell mondanunk, hogy a választások óta eltelt időben na­gyobb gondot fordítottak e prob­lémák megoldására, a lakosokat közvetlenül érintő munka- és élet­kérdések, valamint a gazdasági­­közművesítési problémák megoldá­sára. Ahogyan azt csaknem valameny­­nyi felszólaló hangoztatta, főleg gazdasági-közművesítési téren va­lósítottak meg sok jó dolgot, no­ha, meg kell mondanunk, még sokat kell dolgoznunk ahhoz, hogy biztosítsuk hazánk városainak és községeinek jó gondozását és gazdasági ügyvezetését. Az elért jó eredmények mellett e téren még elég sok fogyatékosság mu­tatkozik. A Front egyes tanácsai és egyes néptanácsok nem fordí­tanak kellő figyelmet arra, hogy a rendelkezésükre álló eszközöket minél jobb eredménnyel használ­ják fel a városok és községek köz­mű­vesítési-gazdasági színvonalá­nak emelésére, hazánk lakosai egyre jobb életkörülményeinek megteremtésére. Ugyanakkor, amint azt itt hang­súlyozták, nem minden képviselő fordít kellő figyelmet a lakosok­kal tartott találkozókon felvetett problémákra. Fel kell hívnunk az összes nagy nemzetgyűlési és nép­tanácsi képviselők figyelmét, hogy foglalkozzanak behatóbban a vá­lasztók által felvetett problémák megoldásával. Természetesen van­nak problémák, amelyek nem old­hatók meg gyorsan, de a lakosok ebben az esetben is választ kell hogy kapjanak, meg kell mon­dani nekik, hogy mit lehet és mit nem lehet megoldani, érvekkel a­­látámasztva az okokat, az indoko­kat. A dolgozók csak így fogják konkréten átérezni, hogy az álla­mi szervek, a Szocialista Egység­front szervezetei valóban foglal­koznak kérdéseikkel. Ott, ahol nin­csenek meg még a lehetőségek az előterjesztett javaslatok megoldá­sára, vagy pedig a felvetett prob­­lémák alaptalanok, türelmes ma­gyarázatokat kell adni a lakosok­nak; ha így járunk el, minden szempontból csak nyerhetünk ezen. Amint más alkalmakkor is el­mondottam, állami szerveink és a Szocialista Egységfront szervei, va­lamint a pártszervek és a tömeg­szervezetek tartsák alapvető köte­lezettségüknek, hogy állandóan foglalkozzanak a lakosok által fel-­­ vetett problémák megoldásával. Az állami, párt- és társadalmi szervezeti aktivistáknak — tehát a Szocialista Egységfront tanácsai­nak is — meg kell érteniük, hogy egész tevékenységükkel a lakosok érdekeit kell szolgálniuk. Csak akkor élvezhetik a lakosok bizal­mát, ha felelősségérzettel és kö­vetkezetesen eleget tesznek e te­endőiknek. Csak így sikerül egye­síteniük az összes lakosok lendü­letét és energiáját a társadalom fejlesztésére, szocialista hazánk városai és falvai élet- és civili­zációs színvonalának emelésére vonatkozó feladatok megvalósítása érdekében. Ezzel kapcsolatosan szeretnék utalni arra, hogy a Nagy Nemzet­­gyűlés képviselőinek rendszereseb­ben kell beszámolókat tartaniuk a választók előtt. Úgy vélem, jó len­ne, ha célul tűznénk ki, hogy má­jus-júniusban az egész országban tartsunk ilyen találkozókat. Ez al­kalommal meg kell vitatni mind a képviselők tevékenységével kapcso­latos problémákat, a választók ál­tal felvetett kérdések megoldási módját, mind­­ főképpen a párt Központi Bizottságának legutóbbi plenáris ülésén a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatosan elha­tározott problémákat, valamint a Nagy Nemzetgyűlésnek a termékek minőségére, a munka megszerve­zésére és a munkafegyelemre vo­natkozó határozatait. Maguknak a Front tanácsainak operatívabb ellenőrzést kell gya­korolniuk afelett, hogy a képvise­lők miként tartják a kapcsolatot a választókkal, hogyan tájékoztat­ják őket tevékenységükről és az általános kérdésekről, hogyan old­ják meg a lakosok által felvetett problémákat. A Szocialista Egységfrontban képviselve vannak az összes tár­sadalmi szervezetek, ezért a Front tanácsaiban meg kell vitatni, hogy ezek a szervezetek miként vesznek részt a közösen elfogadott prog­ram megvalósításában, annak a programnak a megvalósításában, amellyel a választásokon a nép e­­lőtt jelentkeztünk, a párt és az ál­lam politikájának megvalósításá­ban. E téren úgy vélem, hogy mind az Országos Tanács, mind a me­gyei tanácsok még elég keveset tettek. Az Országos Tanács intéz­kedési tervében vannak egyes előírások e tekintetben; úgy vé­lem, hogy célul kell kitűznünk: öntsünk több életet a tanácsokba, hassunk oda, hogy töltsenek be nagyobb szerepet a hozzájuk tar­tozó szervezetek tevékenységének egybehangolásában. Hangoztatták itt azt a véle­ményt, hogy igen fontos probléma növelni az írók, a képzőművészek és a zeneszerzők szövetségeinek hozzájárulását a nevelőmunkához, főleg az ifjúság nevelésének mun­kájához. Örömömre szolgált hal­lanom, hogy az írószövetség már kezdeményezett bizonyos akciókat ebben az irányban. Reméljük, hogy a jó kezdetet — amely talán vissza­térést jelent egyes múltbeli és indokolatlanul elfelejtett jó szoká­sokhoz — tovább folytatják. Az írószövetség és a többi szövetség tevékenységében állandó módszer­ként kell meghonosodnia az olva­sókkal, a művek haszonélvezőivel, a lakosokkal való kapcsolatok erő­sítésének. Természetesen az emlí­tett akciók során a művészek fel­olvassák vagy ismertetik a lako­sokkal műveiket, de ez alkalom­mal meg kell hallgatniuk azt is, hogy mit mondanak az olvasók. Ez hasznos lesz mind a közönség­re, mind az alkotókra nézve. Ily módon az olvasók, a hallgatók, a nézők segítséget kapnak az alko­tó szövetségektől, hogy jobban megérthessék a műveket. Ugyan­akkor azonban az írók, művészek, általában az alkotók is, jobban megértik majd a közönség törek­véseit és óhajait, hogy olyan mű­veket alkothassanak, amelyek meg­felelnek hazánk lakosai kívánsá­gainak és törekvéseinek. Tehát e kapcsolatok szorosabbra vonásá­val végeredményben nyer szocia­lista társadalmunk, a művészet és a kultúra, az alkotók, hazánk la­kosai. Beszéltek itt a Műépítészek Szö­vetségének tevékenységéről. Azt hiszem, hogy az Országos Tanács­nak többek között azt kell aján­lania a Műépítészek Szövetségé­nek, gondoskodjon arról, hogy minden megyében legyen néhány műépítész, bármilyen erőfeszítése­ket tenne is a bukaresti Műépíté­szek Szövetsége, nem pótolhatja a megyékben élő és dolgozó mű­építészek teendőit. Egyetértek az­zal, hogy a megyék forduljanak a Műépítészek Szövetségéhez, hogy ez szervezze meg csoportok küldését a terepre, amelyekben a műépítészeken kívül részt venné­nek az oktatásban és intézmé­nyekben működő káderek is. Ezek a csoportok nyújtsanak támoga­tást a helyi szerveknek a sziszte­­matizálás véglegesítéséhez és a tervezéséhez. Én valóban azt hi­szem, hogy a szövetség műépítész csoportokat alakíthat azoknak a megyéknek a számára, amelyek nem rendelkeznek erőteljes inté­zetekkel; ezeknek a csoportoknak bizonyos mértékig legyen állandó felelősségük, nyújtsanak rendsze­res támogatást, segítséget a me­gyéknek. Ez jó dolog volna. Vannak azonban, elvtársak, más problémák is, amelyek megérdem­lik, hogy megvitassuk őket taná­csunk keretében; azt hiszem, hogy az Országos Tanácsban, valamint a Végrehajtó Bizottság Barájában résztvevő szervezetek gondolni fog­nak a vita témakörének kiszélesí­tésére. Jó lenne, ha felvennék a napirendre azt is, hogy milyen te­endők várnak a Front Országos Tanácsára a Központi Bizottság által a mezőgazdaságra vonatko­zóan nemrég elfogadott két prog­ram valóra váltásában. (Folytatás a 3. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA ! A 4. oldalon is ! KÜLPOLITIKAI I­d­E­I esemény N­ Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának munkálatai A Nagy Nemzetgyűlés üléssza­kának harmadik napján megvitat­ták Románia Szocialista Köztár­saság nemzetközi politikáját. A teremben jelen voltak az or­szág nagy tanácsának képviselői, valamint számos meghívott ven­dég — központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, párt- és állami aktivisták, gazda­sági, tudományos és kulturális sze­mélyiségek, újságírók. A meghívott vendégek között voltak bukaresti diplomáciai kép­viseletek vezetői és számos külföl­di sajtótudósító. A képviselők és a meghívott vendégek élénk, hatalmas tapssal fogadták­ a párt és az állam ve­zetőit, a következő elvtársakat: Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnaras, Paul Ni­­culescu-Mizil, Gheorghe Radulescu, Virgil Trofin, Ilie Verdet, Maxim Berghianu, Florian Danalache, Constantin Dragan, Fazekas János, Petre Lupu, Manea Manescu, Du­­m­itru Popa, Dumitru Popescu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu. Stefan Voitec, a Nagy Nemzet­­gyűlés elnöke megnyitotta az ü­­lést, majd átadta a szót Corneliu Manescu képviselőnek, külügymi­niszternek, aki előterjesztette a Románia Szocialista Köztársaság 1969. évi nemzetközi tevékenysé­géről szóló beszámolót. Az általános vitában felszólaltak a következő képviselők: Mihai Dalea, a Nagy Nemzetgyűlés kül­politikai bizottságának elnöke, Gheorghe Rosu, az RKP Bákó me­gyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke, Stanciu Stoian, az Ázsiai és Afrikai Népek Román Baráti Ligájának főtitkára, Mihail Lup­an, a resicai kohászati kombinát művezetője, Ion Coman altábornagy, a fegyveres erők mi­niszterének helyettese, Eduard Eisenburger, a Német Nemzetisé­gű Dolgozók Tanácsának elnöke, Ion Ursu, a Nukleárisenergia-ügyi Állami Bizottság elnöke, Péterfi István, az Államtanács alelnöke, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnöke, Ion Spatarelu, a Ialomița megyei Gheorghe Doja mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke, Ion Dumitrescu, a Zene­szerzők Szövetségének elnöke és Maria Groza, a Nagy Nemzetgyű­lés alelnöke, az Országos Nőtanács alelnöke. Stefan Voitec elvtárs a Nagy Nemzetgyűlés Bárója nevében ja­vasolta, hogy a Nagy Nemzetgyű­lés fogadjon el határozatot Romá­nia Szocialista Köztársaság 1969. évi nemzetközi tevékenységéről, amely határozatot a Nagy Nemzet­­gyűlés külpolitikai bizottsága meg­vizsgált és magáévá tett. Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése egyöntetűen nyílt szavazással elfogadta a Ha­tározatot Románia Szocialista Köz­társaság 1969. évi nemzetközi te­vékenységéről. Az ország legfel­sőbb fórumának képviselői, a meg­hívott vendégek hosszas tapssal fejezték ki teljes egyetértésüket, a nép teljes csatlakozását Románia Szocialista Köztársaság külpoliti­kájához, amely mindenben meg­felel szocialista nemzetünk érde­keinek és törekvéseinek. Délben az ülésszak félbeszakí­totta munkáját; a Nagy Nemzet­­gyűlés VI. törvényhozási ciklusa negyedik plénumának következő ülését idejében közölni fogjuk. Stefan Voitec, a Nagy Nemzet­­gyűlés elnöke bejelentette, hogy a nyílt ülésszakok elvének megfele­lően a munka állandó bizottságok­ban folytatódik. Beszámoló Romania szocialista Köztársaság 1969. évi nemzetközi tevékenységéről — Előterjesztette Corneliu Manescu elvtárs, külügyminiszter — TISZTELT EL­VT­ÁRS­AIM! A kormány megbízásából az a megtisztelő feladat hárul rám, hogy magas fórumunk előtt ismertessem a román állam 1969. évi nemzet­közi tevékenységét. Országunk külpolitikája dialek­tikus egységben, teljes harmóniá­ban fejlődik a belpolitikával, s a sokoldalúan fejlett szocialista tár­sadalom építését szolgálja. Azok a jelentős sikerek, amelyeket a ro­mán nép új életének megteremté­sében, a szüntelen haladás és a civilizáció útján ért el, jelentősen előmozdítják a szocializmus szilár­dításának ügyét, a szocializmus tekintélyének és vonzerejének nö­vekedését. A román nép sorsa, az emberi­ség jövője iránti mélységes fele­lősségtől áthatott következetes párt- és állampolitika szellemében országunk hozzájárult az összes államok közötti együttműködési kapcsolatok előmozdításához a fon­tos nemzetközi problémák megol­dása, a béke és a biztonság meg­honosítása céljából Európában és világszerte. A Román Kommunista Párt X. Kongresszusa, amely a nép életé­nek történelmi jelentőségű esemé­nye volt, nagyra értékelte pártunk és kormányunk külpolitikáját, ki­jelölte ennek céljait és irányvona­lait. A román kormány egész külpoli­tikai tevékenysége a párt- és ál­lamvezetőség, közvetlenül Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Ro­mánia Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsa elnökének állandó irá­nyításával folyt. Románia úgy véli, hogy a nem­zetközi élet reális normalizálása, a béke és a biztonság konszolidá­lása megköveteli a kétoldalú kap­csolatok fejlesztését és erősítését, s ezért kitartóan szorgalmazta és szorgalmazza a kapcsolatok bőví­tését az egész világ államaival. Or­­ságunk 1969-ben diplomáciai kap­csolatot létesített Dél-Vietnam Köztársasága ideiglenes forradal­mi kormányával, Bolíviával, Csád­­dal, Niggerrel, Malaysiával, Ugan­dával és Új-Zélanddal. Románia jelenleg 95 állammal tart fenn dip­lomáciai és konzuli kapcsolatokat. Románia kapcsolatait az összes államokkal a következő elvekre helyezi, amelyek egyre nagyobb jelentőségűek a nemzetközi élet­ben és amelyeket a népek egyre inkább magukévá tesznek: a nem­zeti függetlenség és szuverénítás tiszteletben tartása, a jogegyenlő­ség, a kölcsönös előnyök, a bel­­ügyekbe való be nem avatkozás, minden állam azon joga, hogy ön­állóan döntsön bel- és külpoliti­kájáról. Románia, amely külpolitikáját tántoríthatatlanul az összes szo­cialista országokkal való barátság­ra ,testvéri szövetségre és sokolda­lú együttműködésre alapozza, fo­kozott tevékenységet folytatott po­litikai, gazdasági, kulturális-tudo­mányos kapcsolatainak elmélyíté­séért és bővítéséért a szocialista államokkal. Ide tartoznak Nicolae Ceaușescu és Ion Gheorghe Maurer elvtár­sak találkozásai Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin elvtársakkal, Wladyslaw Gomulka, Marian Spyc­­halski és Jozef Cyrankiewicz elv­társakkal. Sor került Nicolae Ceaușescu és Joszip Broz Tito elv­­társak két találkozójára, valamint Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke és Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének megbeszélései­re. Érintkezésekre és megbeszélé­sekre került sor különböző szinten Bulgária NK-val, a Csehszlovák SZK-val, a Német DK-val, a Ma­gyar NK-val. Országunk kapcsolatai Albánia NK-val a kölcsönös megértés szel­lemében fejlődtek és megvan a le­hetőség e kapcsolatok további bő­vítésére. A találkozók és a megbeszélé­sek az együttműködés mélyülésé­hez vezettek, kidomborították az ú­­jabb lehetőségeket a kétoldalú kapcsolatok bővítésére az összes felek előnyére, alkalmat nyújtottak a hasznos eszmecserére az euró­pai szocialista államokat érdeklő problémák tekintetében, értékesen előmozdították a szocialista álla­mok egységének erősödését, a szo­cializmus, a béke és a népek kö­zötti együttműködés ügyét. Fejlődtek a Románia Szocialista Köztársaság és a Kínai Népköztár­saság közötti együttműködési kap­csolatok. Tavaly ősszel Pekingben Ion Gheorghe Maurer elvtárs a két ország szocialista építésére vonatkozó kérdésekről, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről, a nem­zetközi helyzetről tárgyalt Csu En­­laj elvtárssal és a Kínai NK más vezetőivel. Országunknak Vietnam DK-val és a Dél-Vietnami Nemzeti Felszaba­­dítási Fronttal fennálló kapcsola­tai annak a sokoldalú támogatás­nak a talaján bontakoztak ki, ame­lyet a román nép a hős vietnami népnek nyújt az amerikai agresszió elleni igazságos harcához. Pozitíven fejlődtek Románia kap­csolatai a Mongol NK-val és a Koreai NDK-val. A Kuba Köztársasággal fennálló kapcsolatok több síkon fejlődtek. A román kormány, abbeli törek­vésében, hogy szüntelenül tökéle­tesítse a szocialista államokkal fennálló kapcsolatainak jogi kere­tét, 75 új együttműködési és koo­­perálási okmányt írt alá a legkü­lönbözőbb területeken. Románia cselekvően hozzájárul a gazdasági együttműködés és koo­peráció bővítéséhez a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, amelynek tagja. Románia ugyan­akkor fokozza árucseréjét, gazda­sági együttműködését és kooperá­cióját az összes szocialista orszá­gokkal. Országunk fejleszti katonai e­­gyüttműködési kapcsolatait a Var­sói Szerződés tagállamaival, ame­lyek közé maga is tartozik, és kész a baráti hadseregek oldalán har­colni egy olyan agresszió esetén, amelyet az imperialista erők Euró­pában a Szerződés valamelyik tag­állama ellen indítanának. Ugyan­akkor Románia bővíti együttműkö­dését az összes szocialista álla­mok hadseregeivel. 1969-ben Nicolae Ceausescu elv­társ vezette párt- és állami kül­döttségek részt vettek a KGST rendkívüli ülésszakán, a Varsói Szerződésben résztvevő államok Politikai Konzultatív Bizottságának tanácskozásán, valamint Bulgária NK, a Csehszlovák SZK, a Német DK, a Lengyel NK, Románia SZK, a Magyar NK és a Szovjetunió párt- és államvezetőinek decem­berben megtartott moszkvai talál­kozóján. Ezek a találkozások és a szocia­lista országok többi összejövetelei, amelyeken Románia részt vett, be­bizonyították, hogy ha a kérdése­ket elvszerű és elvtársi szellemben, a kölcsönös tisztelet jegyében és minden egyes állam véleményének és érdekeinek megértésével vetik fel, olyan megállapodások jöhet­nek létre, amelyek elfogadhatók az összes felek számára s ilyképpen jelentősen hozzájárulhatnak a köl­csönös együttműködés magasabb fokra emeléséhez, a szocialista or­szágok­­k közötti szolidaritás erősíté­séhez. Szilárd meggyőződésünk, hogy ha a közös rendszer, ideológia és a közös célok révén egyesült szo­cialista országok a marxizmus­­leninizmus és a szocialista inter­nacionalizmus, az elvtársi segély­­nyújtás elveire, és a jelenlegi ne­hézségeket túlhaladva a szocialista államok közötti kapcsolatokban fennálló normákra építik kölcsönös kapcsolataikat, példát nyújthatnak az összes népeknek a megértés és a sokoldalú kooperáció tekinteté­ben, kedvező és egyre erősebb be­folyást gyakorolhatnak a nemzet­közi kapcsolatok alakulására és a mai világ fejlődésére. (Agerpres) A Nagy Nemzetgyűlés megvi­tatta a külügyminiszter beszámo­lóját Románia Szocialista Köztár­saság 1969. évi nemzetközi tevé­kenységéről, és ELHATÁROZZA: Jóváhagyja Románia Szocialista Köztársaság 1969. évi külpolitikai irányvonalát és nemzetközi tevé­kenységét. Újra megerősíti Románia Szo­cialista Köztársaságnak azt az el­határozását, hogy külpolitikájában a jövőben is az összes szocialista országokkal való barátság, szövet­ség és sokoldalú kooperáció erő­sítésére, az összes államokkal va­ló együttműködés bővítésére tö­rekszik, tekintet nélkül társadal­mi rendszerükre — a szuvereni­tás és a nemzeti függetlenség, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös e­­lőnyök elvei alapján —, támogat­ja a gyarmati uralom alatt álló népek harcát és bővíti az együtt­működési kapcsolatokat a fiatal független államokkal szabad, ön­álló fejlődésük érdekében, elő­mozdítja az európai és a világbé­ke és biztonság légkörének bizto­sítását, a korunk antiimperialista erőivel való egység és szolidari­tás erősítését. Megbízza Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsát, hogy tegyen meg minden intéz­kedést e politika megvalósításáért. (Folytatás a 2. oldalon) A Nagy Nemzetgyűlés határozata Románia Szocialista Köztársaság nemzetközi tevékenységéről A Ciupe házaspár gyűjteményes kiállítása Március 29-én, vasárnap dél­előtt 12 óraikor a Képzőművé­szeti Múzeum termeiben (Műve­lődési Palota, III. emelet) nyílik meg AUREL CIUPE, a művé­szet érdemes mesterének, és fe­leségének, MARIA CIUPE-nak a gyűjteményes kiállítása. A kolozsvári művészek kiállí­tását nagy érdeklődéssel várja Marosvásárhely közönsége. Esztergált stílbútor Előszobaberendezések soro­zatgyártását kezdte meg — külföldi megrendelésre — a Ludasi Helyiipari Vállalat. A bútorok alkatrészeit bükk- és tölgyfából esztergályozzák, s hogy megőrizzék eredeti színü­ket, csupán lakkozzák őket. A modern vonalú, szép kivitelezé­sű stílbútor-garnitúrák egy-egy kanapéból, két fotelből, egy asztalból és négy székből áll­nak.

Next