Vörös Zászló, 1970. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-03 / 101. szám

­ A HAZÁÉRT. A NÉPEK SZABADSÁGÁÉRT A Román Kommunista Párt a fegyveres felke­lés tervének kidolgozásakor, különös figyelmet szen­telt a Prahova-völgyének, számítva, hogy a német fasiszta hadsereg mindent elkövet e kőolajban gaz­dag vidék kézbentartására, végső esetben pedig a berendezések megsemmisítésére. A tények igazolták ezt az előrelátást. A hitlerista parancsnokság sietve Ploiesti és környékére jól felszerelt nagy katonai erőket vont össze. Mindennek ellenére, már augusz­tus 23-ról 24-re virradó éjszakán, a bukaresti hírt határtalan lelkesedéssel fogadó román helyőrség a hazafias alakulatok és az egész lakosság támogatását élvezve, harcba bocsátkozott az ellenséggel, 24-én már minden kőolajipari berendezés a román hadse­reg és a fel­fegyverzett munkások ellenőrzése alá ke­rült. A hitlerista parancsnokságnak végül is sikerült blokálnia a várost, de a román katonák és a mun­kásőrök hősi ellenállását nem tudta megtörni az el­lenség sűrű és dühödt rohama. Keményen tartották harci állásaikat, míg végül is augusztus 29-én a Moldovából érkező román gyalogos hadosztály és szovjet gépesített harci alakulatok megadásra kény­szerítették a hitleristákat. A felfegyverzett munkások és parasztok támo­gatását élvező román katonák a hősiesség felejthe­tetlen példáját nyújtották a Tirgusoru Nou repülő­tér elfoglalásáért vívott harcban. Első támadásukat augusztus 25-én a hitleristáknak még sikerült visz­­szaverniük. A repülőteret, amelyen mintegy 100 har­ci gép tartózkodott 4—5 000 főnyi rendkívül jól fel­szerelt őrség védte. Az első próbálkozást a 26—27-i heves harcok követték és a román katonák győzel­mével ért véget. A Prahova-völgyi harcokban nagy jelentőségű a Pauletti-i ütközet. A német hadsereg, miután ezt az erősen védett hadállását is elveszítette, sietve kereste az utat, hogy a hegyeken át Erdélybe jusson. Útjük a Margineanca üzemek udvarán veze­tett át. A gyár kapujához érve a kevés számú mun­kásőrség és román katonák meglepően kemény fo­gadtatásban részesítették. Egy egész éjszakán át folyt a harc, míg a németek végül is a Ploiesti-i tar­talékos tisztiiskola tanulóinak és Sianic fegyveres munkásainak és parasztjainak a fogságába estek. Dicső tettet hajtottak végre a comarnici vasút­állomás dolgozói is. A Valea Larga állomás közelé­ben néhány tíz méteren felszedték a sínpárt és veze­tő nélkül e hely felé irányítottak egy mozdonyt, mely felborulva elzárta a közlekedést, így egy német katonai szerelvény kényszerült vesztegetésre a co­marnici állomáson, melyet a román helyőrség támo­gatásával bekerítettek és elfoglaltak. A Prahova­­völgyi hősi harcok augusztus 30. éjszakájáig tartot­tak, amelyek a fegyveres felkelés győzelmével és a hitleristák jelentős veszteségeivel értek véget. Ki­lencezer német katona, köztük három tábornok ke­rült fogságba, 1 300 gépjárművet, számos hadianya­got szállító vonatszerelvényt, 260 különböző kaliberű ágyút és egyéb fegyvert zsákmányolt a román had­sereg. A németek veszteségeit 1 500 halott és 2 300 sebesült tetézte. A Prahova-völgyi vereség után, a hitleristák kü­lönös erőfeszítéseket tettek Brassó védelmére. Azon­ban minden próbálkozásuk hiábavalónak bizonyult. Nagy lelkesedés vitte győzelemről-győzelemre a szovjet hadsereggel vállvetve harcoló román katonai egységeket a hitlerista-horthista megszállók kiűzésé­ben az ország egész területéről. A megszállók napjai hazánk területén meg vol­tak számlálva. Nehéz harcokban a román seregek, vállvetve a szovjet haderővel, hazánk több mint 870 helységét szabadították fel, köztük 8 várost és 18 jelentős központot. A hazánk felszabadításáért folyó kemény harcokban 1944. szeptember 1. és október 25. között 49 000 román katona áldozta életét. ,,De a háború még nem ért véget — írta a Scin­­teia október 27-i számában. Tovább kell harcolnunk, hogy a hitleri fenevadat a barlangjában semmisít­sük meg!“ A fasizmus elleni gyűlölettől vezérelve és a még hitlerizmus jármát nyögő népek szabadságvá­gyával rokons­zen­vezve a román hadsereg átlépte szabaddá vált hazánk határait és a szovjet hadsereg mellett hősies önfeláldozással harcolt a hitlerizmus szétzúzásáért, a végső győzelemért. A magyar nép szabadságáért nagy áldozatokat követelő harcok egyikében, a Debrecenért vívott nagy ütközetben a szovjet haderők mellett 17 román divízió vett részt. Az ellenség kétségbeesett ellenállását megtörve a ro­mán hadsereg katonái 1944. október 19-én a város területére léptek. A három napig tartó véres csaták­ban négy ellenséges divíziót tettek harcképtelenné, több tucat repülőgépet, több száz tankot és egyéb harci eszközt semmisítettek meg. A Debrecen felsza­badításáért folyó harcokban tanúsított hősiességé­ért a Tudor Vladimirescu hadosztályt a Szovjetunió Legfelsőbb Katonai Parancsnoksága napiparancsban dicsérte meg és „Debrecen“ névvel tüntette ki. Ezt követően a román hadsereg — a szovjet fegyveres erőkkel együtt — sok nehéz csatát vívott az ellenséggel, így érték el 1945. január elején Bu­dapestet. A város felszabadító ostromának megkez­dése előtt Nicolae Sova tábornok, a hetedik román hadtest parancsnoka a csapatainak kiadott parancsá­ban az alábbiakat mondotta: ,,A hetedik román had­test alakulatai nehéz harcokban, sok véráldozat árán Budapesthez érkeztek és megkezdték behatolásukat a város szívébe. . . Elrendelem, hogy a civil lakos­ság, mely nem vesz részt az ellenállásban, védelem­ben részesüljön. A rombolás szigorúan tilos... A kulturális emlékművek és tárgyak, a kulturális in­tézmények és a közszolgáltatási létesítmények védel­me a legnagyobb gonddal kötelező. Ezeknek az érin­tése, megkárosítása semmivel sem igazolható ... Kö­vetkezésképpen kérem a hetedik hadtest csapatai­nak katonáit, hogy vitézül harcolva biztosítsák a győzelmet, de megkövetelem a lojális viselkedést, az emberi méltóság megőrzését, hogy semmi se árnyé­kolhassa be a győzelem magasztosságát... “ — Nyolcvan napi véres harc után —, mutat rá emlékiratában Nicolae Sova, a hitlerista és horthysta csapatok vereségével véget ért Budapest ostroma. A város felszabadításáért vívott harcokban közel 11 000 román katona áldozta életét. . Budapest felszabadítása — hangsúlyozta Csatári Dániel magyar történész — a román hadse­reg kiemelkedő fegyverténye volt Magyarország te­rületén, talán a legnagyobb valamennyi közül­ hoz­zájárult egy újjászülető nép fővárosának a felszaba­dulásához“. A Magyarország felszabadításában résztvevő ro­mán haderők létszáma elérte a 210 000 főt. A légi harcokban 1 639 repülőgéppel vett részt. Felszabadí­tott 1 237 helységet, köztük tizennégy várost. Mint felszabadító hadsereg hűen küldetéséhez, nagy segít­séget nyújtott a felszabadított lakosság, különösen a nők, a gyermekek, valamint az öregek élelmezésé­ben, a gazdasági élet normalizálásában. A román hadsereg Magyarország felszabadítá­sáért hozott áldozata mintegy 42 000 halott, sebesült és eltűnt. E nagy veszteség ellenére is, a román had­sereg — katonától a tábornokig — rendkívül nagy bátorságról, hősiességről tett tanúbizonyságot az el­lenséggel vívott harcban. Román hősök az antifasiszta háborúban (II) A Budapest felszabadításáért folytatott utcai harcok­ban résztvevő román katonák. Felelősségérzet nélkül nincs hatékony munkavédelem A munkavédelem mint a terme­lési folyamat szerves része lépést kell hogy tartson a nemzetgazda­ság korszerű követelményeivel. E­­zért van az, hogy államunk sok száz millió lejt fordít évente a munkafeltételek javítására. Me­gyénkben is az elmúlt esztendő­ben több mint 37,5 millió lejt köl­töttek munkavédelmi célokra. En­nek köszönhetően — amint az a napokban megtartott megyei szin­tű munkavédelmi értekezleten is kitűnt — a tavaly bejegyzett bal­esetek száma és súlyossága kisebb az 1968-as évinél. Ez a csökkenés azonban nem olyan arányú, hogy megelégedhetnénk vele. Milyen következtetés vonható le a fennálló helyzetből? Egyes gaz­dasági egységek vezetői, annak ellenére, hogy közvetlenül felelnek a termelési folyamat megszervezé­séért, vezetéséért és követéséért, nem végzik felelősségérzettel mun­kájukat. A balesetek okait vizsgál­va az értekezlet megállapította, hogy a legtöbb esetben hiányoz­tak a megfelelő munkavédelmi in­­­­tézkedések, nem vették komolyan az ellenőrző szervek utasításait, a biztonsági normák előírásait. Az ilyen természetű gondatlanságért, könnyelműségért nem egy esetben drága árat fizettek. A halálos­­bal­esetek többségét a technológiai folyamat megszervezésében mutat­kozó fogyatékosságok és a mun­kások felületes kiképzése, a mű­szaki felügyelet elhanyagolása o­­kozta. Cioara Nichie, például, a Radnóti Állami Mezőgazdasági Vállalat állatgondozója a szenny­csatorna aknájában lelte halálát, mert Ti­cu Marin zootechnikus és Szántó István állatorvos nem szer­vezte meg a mérges gázokkal teli akna felügyeletét. Felelőtlenségből következett be a Dicsői Vegyipari Kombinát mészégető kemencéjénél történt, több embert érintő baleset is. A karbantartó személyzet — a biztonsági normák előírásaival el­lentétben — belátása szerint köz­beléphetett bizonyos hibák fellé­pésekor. Ezúttal is felügyelet nélkül végezték a központi égőhöz vezető levegő körforgásának ellenőrzését s a bekövetkezett baleset során az egyik lakatos, Moldovan Nicolae életét vesztette. Lechinian Petru mészégető-mester nemtörődöm,­ felelőtlen magatartására vall, hogy a beavatkozás színhelyét még a baj megtörténte előtt elhagyta. E súlyos kimenetelű balesetért meg­büntették a kombinát több vezető­jét. A halálos balesetek 33 százalé­ka a munkában tanúsított fegyel­mezetlenség, 11 százaléka pedig műszaki hibából következett be. A fenti okokból vontak felelősségre vezetőket a nyárádszeredai kisipa­ri szövetkezetben, a sármási, ré­gen­i mezőgazdasági gépesítési válalatokban, a régeni fakitermelő egységben és máshol. A Munkavédelmi Állami Felügye­lőség az elmúlt esztendőben 460 esetben rótt ki büntetést azokra a vezetőkre és más felelős beosztá­sú személyekre, akik vétettek a munkavédelmi és munkabiztonsági szabályok ellen. A legtöbb ezek közül megelőző jellegű volt, tehát a felelősségre vonás megtörtént, még mielőtt a baleset bekövetke­zett volna. Ugyancsak az ellenő­­zések során felfüggesztettek több mint 100 balesetveszélyes munka­helyet, hogy idejében megelőzhes­sék a bajt. Ezenkívül felhívták a figyelmet számos olyan munkahely­re, ahol sürgősen javítani kellene a munkafeltételeken. Egyes részle­geken nagy a zaj, máshol a leve­gő szennyeződése nagyobb a meg­engedett szintnél, gyenge a vilá­gítás stb. Ilyen vonatkozásban töb­bet tehetnének a Dicsői Vegyipari Kombinát, a marosvásárhelyi Köny­­nyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalat, az Augusztus 23 Bútor­gyár, az Autójavító Üzem, a régeni Republica Vállalat, a Segesvári Textilipari Kombinát és más gaz­dasági egységek igazgató­ bizottsá­gai. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa és a Munkaügyi és Társa­dalombiztosítási Megyei Igazgató­ság szervezte munkavédelmi érte­kezleten ismételten hangsúlyozták a felelősségérzet megerősítésének szükségességét. A munkavédelmi tevékenységben nagy veszélyt je­lent a felületesség, a közöny, a nemtörődömség, az önmegnyug­vás, a leghatározottabban küzdeni kell ellene, mert emberek testi ép­ségéről, egészségéről van szó. Végérvényesen fel kell számol­ni az itt-ott még tapasztalható gyakorlatot, hogy csak akkor fog­lalkoznak munkavédelmi kérdések­kel, ha a baleset megtörténik. A munkavédelmi tevékenységnek épp oly folyamatosnak kell lennie, mint amilyen maga a termelés. A válla­latok vezetőinek kötelességük ál­landóan ellenőrizni, hogyan tartják tiszteletben beosztottjaik a munka­­védelmi szabályokat, és azokat, a­­kik vétenek ellene, vonják szigo­rúan felelősségre. A szakszervezeteknek társadalmi ellenőrzések szervezésével, a kihá­gások elkövetőinek nyílt elítélésé­vel, erős közvélemény kialakításá­val kell a jövőben is hozzájárulni­uk a felelősségérzet megszilárdítá­sához, minden színvonalon. Sz. D. Az Agerpres jelenti ■ A zilahi ipari negyedben évi 4000 tonna kartolt fonal kapaci­tással új gyapotfonoda épül. A Szilágy megyei nagy ipari egység építését a kolozsvári építő-szerelő vállalat dolgozóira bízták, akik vállalták, hogy határidőben átad­ják az összes termelő kapacitáso­kat. Az első üzembehelyezési ha­táridőt 1971 végére tűzték ki, a­­mikor a gyár a tervezett kapaci­tás felével kezdi meg működését. ■ A vaskapui hidroenergetikai és hajózási rendszer építésével egyidejűleg nagyszabású munkák folynak új fővezetékek felállításá­ra, amelyek útján a dunai vízierő­­mű nagy turbinái által termelt e­­nergiát eljuttatják a fogyasztók­hoz. Nemrég lefektették a Vaska­pu és Rovinari és a Rovinari és Bukarest közötti 400 kilovoltos lé­givezetékek tartóoszlopait. E mun­kák révén a Vaskapunál termelt áramot és a rogojelui, porosényi, craiovai és bukaresti áramterme­lést egyetlen energetikai hálózat­ba kapcsolják össze. Hasonló munkálatok folynak más helyeken is. A Vaskapu és Szlatina közötti 160 kilométer hosszú, 400 kilovol­tos fővezeték már nyolcvan száza­lékban elkészült, míg a Vaskapu és Tr. Severin közötti 220 kilovol­tos vonalat rövidesen befejezik. ★ Hargita megyében bekapcsolták az új, 25 kilométer hosszú áram­vezetéket, amellyel hat helységbe vezetik be a villanyt. Etéd és Sik­lód között is épül az új vezeték, amely másik négy helység áram­ellátását fogja biztosítani. A Mamaia a nyáron újabb lé­tesítményekkel bővül. Többek kö­zött öt miniszállodát létesítenek összesen 400 férőhellyel, 5 új vil­lát, 2 vendéglőt, egy kereskedel­mi egységet építenek, 5000 férő­helyes kempinget létesítenek. É­­szak-Efórián és Dél-Efórián három korszerű szálloda, számos ví­­kendház és villa épül az idény megnyitásáig, összesen több mint 2300 férőhellyel. A Costinesti-i if­júsági üdülőhely új klubbal, ven­déglővel, üzletsorral és sporttelep­pel várja vendégeit. A legnagyobb meglepetést azonban az Észak- Mongáliai Neptun, Jupiter, Venus és Saturn üdülőhelyek tartogatják a látogatók számára: a szállodák, villák, vendéglők stb., tucatjait, o­­lyan eredeti műépítészeti stílus­ban, amely harmonikusan kiegé­szíti tengerpartunk természeti szépségét. A tengerparti üdülőhelyek be­fogadóképessége az idén csak­nem 29 000 hellyel bővül. ■ A dési cellulóz és papíripari kombinátban megkezdődött a má­sodik fejlesztési szakasz. Újabb gyárat építenek, amely fenyőfé­lékből fehérített és nyersszínű cel­lulózt állít elő, évente 60 000 ton­na kapacitással. Ezzel egyidejű­leg más részlegeket is építenek a kombinát szakembereinek tervei alapján. A fejlesztési szakaszt 1973 má­sodik felében fejezik be, s akkor a kombinát kétszer annyit termel majd mint jelenleg. ­ Május 3 vasárnap A Nap kel 5 óra 04 perckor, lenyugszik 19 óra 22 perc­kor. Az évből eltelt 123 nap, hátra van 242. SZÍNHÁZ Május 3-án, vasárnap este 8 óra­kor: OMUL CARE A VAZUT MOARTEA. A román tagozat elő­adása. A Stúdió Színház termében május 3-án du. 5 órakor: MŰTÉT, este 8 órakor: A LÁMPÁS. Az Intézet nö­vendékeinek előadásai. BÁBSZÍNHÁZ Május 3-án, vasárnap du. 4 óra­kor: CINI SAMU EGÉR KALAND­JAI, A magyar tagozat előadása. HANGVERSENY Május 4-én, hétfő este 8 órakor: SZIMFONIKUS HANGVERSENY : Beethoven fesztivál. Karmester: Szalmán Lóránt, szólista Thierry de Brunhoff (Franciaország). MOZI MÁJUS 4. HÉTFŐ ARTA: Gyanú (amerikai film) PROGRESUS: Graminia szerelme (bolgár film) SELECT: Lucia I. és II. rész (kubai film) IFJÚSÁGI: Lányok köztársasága (lengyel film) UNIREA: A fekete herceg (német­­francia—olasz—jugoszláv film) MUNKÁS: Nagy Sándor veresége (bolgár film) FLACARA: Lányok egyenruhában (német film) RÉGENS PATRIA: Kis harcosok (jugoszláv film) VICTORIA: A milliárdokat érő ember (francia—olasz film) DICSŐI MELÓDIA: A mi bolondos családunk (csehszlovák film) LUDASI FLACARA: Az ég lovagjai (csehszlovák film) SEGESVÁRI LUMINA: Az apáca I. és II. rész (olasz—francia film) SÁRMASI POPULAR: Szerelem nulla fokon (román film) GYULAKUTAI PATRIA: Nyitány (szovjet film) ERDŐSZENTGYÖRGYI POPULAR: A szomorú hercegnő (csehszlovák film) NYÁRADSZEREDAI NIRAJUS: A Crossbow-akció (angol film) TELEVÍZIÓ MÁJUS 3. VASÁRNAP 8.20 — Gyermekeknek és iskolá­soknak 10.15 — Faluműsor 11.15 — Szimfonikus hangverseny 12.00 — A haza vártáján 12.35 — Magyar nyelvű adás 18.00 — Twist Olivér (VII. rész) 18.30 — Román rapszódia: zenés­táncos összeállítás 19.00 — Híradó 19.20 — Hősök útján: A győzelem tavasza — riportfilm 19.50 — Rebecca — angol játék­film 21.50 — Zenés műsor a Palotate­remből 23.10 — Híradó MÁJUS 4. HÉTFŐ 18.00 — Rövid műsorismertetés 18.05 — Tanulóifjúságnak 18.30 — Szépséges fővárosunk — riportfilm 19.00 — Híradó 19.20 — Gazdasági krónika 19.40 — In memóriám — George Enescu 20.10 — Reflektor 20.20 — Hirdetések 20.25 — Egy nő portréja — (III. rész) 21.10 — Névtelen csillag 22.05 — Politikai szemle 22.15 — Híradó 22.30 — Színházi élet: színi,kritika és vita egy Paul Everac­­darabról Olvasóinknak válaszolunk­ ­ BOROS LUJZÁNAK, Marosvá­sárhely A hitelszövetkezetek alapsza­bályzata 8. szakasza értelmében a részjegy-alap csak az illetékes szövetkezet közgyűlésének jóvá­hagyásával téríthető vissza. Kéré­sét a mezőbergenyei hitelszövet­kezet közgyűlése megvitatta és visszautasította, tehát részjegy­alapjára 1970 folyamán nem tart­hat igényt. BALAN MÁRTON, Marosvásárhely A November 7 és a Lenin ut­ca kereszteződésénél létesített önkényes parkoló­hely megszün­tetését a milícia forgalmi irodája indokoltnak találja. Parkírozni ti­los! jelzőtáblát állít fel ezen a helyen. A kanálistetőt, amint azt a Közüzemek vezetősége szer­kesztőségünkkel közölte ,­ a La­kásgazdálkodási­ és Szolgáltatási Vállalatnak kell pótolnia. ASZALÓS SÁNDOR, Marosvásárhely Panaszát eljuttattuk a Villamos­­sági Vállalathoz. Ennek vezetősé­ge értesített bennünket, hogy a fogyasztásmérő árát február 1-én az ön címére postázta. Utalvány­­szám: 8169. A pénz visszaérke­zett, azzal az indoklással, hogy önt nem találták a jelzett címen. Az összeget letétbe helyezték a bankban, és csak levelének át­vétele után tudták kifizetni. SZABÓ JÁNOS, Marosszentkirály A Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Megyei Szövetsége ké­rését az alábbi indoklással utasí­totta vissza: ön 1960-ban végleg elköltözött Bándról, az ott lévő házát, kertjét és más ingatlanját eladta, következésképpen az MTSZ mintaalapszabályzata ér­telmében nem tarthat igényt a 30 ári kerthelyiségre. PAKUTS DEZSŐ, Marosvásárhely Marosvásárhely municipium la­kás- és helyi gazdálkodási ügy­osztálya szerkesztőségünk tudo­mására hozta, hogy jogosnak ta­lálja a Margaretelor utca lakói­nak panaszát. Május 20-ig a le­vélben jelzett szakaszt kijavíttatja. BALOGH SÁNDOR, Sincai Leveléből nem derül ki, hogy Marosvásárhelyen tanuló gyerme­ke időleges marosvásárhelyi lak­hatási engedélye lejárt-e vagy sem. Amennyiben nem járt le, az engedély törlését kérvényeznie kell a milícia személyazonossági nyilvántartó osztályán. A kérvény jóváhagyása és a törlés megejté­­se után fia kiválthatja az autó­buszbérletet. Kettős kórustalálkozó Május 3-án folytatódnak a Ma­ros megyei kórusok találkozói. A délelőtt folyamán a petelei mű­velődési otthon látja vendégül a felső Maros-menti kórusokat. Ott lesznek a dédaiak, a régeni Mű­velődési Ház, a régeni Sportfel­szereléseket Gyártó Vállalat kóru­sai, az alsóköhéri, a solovástrai, petelei vegyes karok, valamint a nagyernyei dalcsoport. Meghívott­ként fellép a besztercei Művelő­dési Ház vegyes kórusa is. Délután a Nyárád-menti kóru­sok találkoznak Jobbágyfalván. A találkozó egybeesik e falu műve­lődési otthonának ünnepélyes át­adásával. A nagyszabású kórus­­hangversenyen az ákosfalvi, so­­mosdi, backamadarasi, nyárád­szeredai, gogánváraljai, haraszt­­kereki, jobbágyfalvi énekesek és a nyárádszeredai líceum kórusa vesznek részt. Az előadás után a Nyárád-menti egyesített kórus T. Bratu In frunte e partidul glorios című tömegdalát adja elő. Vezé­nyel Nagy Ferenc, a jobbágyfal­vi kórus vezetője. Elhalálozás Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, testvér és rokon BARDÓCZI BÉLA nyug­díjas, életének 64. évében elhunyt. Temetése május 4-én du 5 órakor lesz a ref. temető cinterméből. A gyászoló család. FALUSZÉPITGŐ FEHÉREGYHÁZ: Az új területi-közigazgatási be­osztás nyomán létrejött fehéregy-­ házi községi néptanács sok terv­vel, de mi tagadás, kissé bizony­talanul kezdte munkáját. Ez talán indokolt, hiszen a község 20 km­­es körzetben terül el és összesen kilenc falu ezer féle problémája I I­I Sárpatak például a központtal­­ összekötő út javítását és egy híd ■ építését kérte. A kultúrotthon új I épületét a hegyoldalból lefolyó víz fenyegette, amit még súlyos­bított az épület fedeléről lefolyó I esővíz. Tehát csatorna kell rá, ár­kot kell ásni az épület körül, hogy megmentsék a további ronc i gálódástól. Szepesi Zoltán képviselő jogo-s san kérte egy orvosi rendelő lé­tesítését, hiszen a Fehéregyházá­ról rendszeresen kijáró Anghel Li-I­viu és Farkas Éva orvosok egy magánházban végezték munkáju­­­­kat, kielégítőnek egyáltalán nem mondható feltételek között. Villanyvilágítás nem volt a fa­luban, a könyvtárat pedig egy osztályterembe rendezték be, az iskolaépület sürgős javításra vár stb., stb. A néptanács alakuló közgyűlé­sén nem maradtak alul kéréseik­kel Nagykun falu lakói sem. Ná­luk addig külön néptanács műkö­dött, és attól tartottak, hogy az új feltételek között háttérbe szo­rulnak a községi központhoz vi­szonyítva. A Fehéregyházával ösz­­szekötő Küküllő híd már nagyon rozoga állapotban van — az au­tóbusz nem mehet rá, ezért az u­­tasok 2—3 kilométert gyalogolnak a faluig. Kérelmük nagyon is jo­gos, ha figyelembe vesszük, hogy naponta 60—80 ember jár be in­nen Segesvárra dolgozni. A régi kultúrotthon épülete elhanyagolt, de különben is szűkösnek bizo­nyul nagyobb kulturális megnyil­vánulások megrendezésére. Zsákod falu megközelítése is egy híd építését tette szükséges­sé. Nem volt villanyvilágítás — és így sorolhatnám tovább az akkor megvalósításra váró feladatokat. A községi pártbizottság irányí­tásával a végrehajtó bizottság hozzálátott a munkához. Lukács Károly elnök mozgósította az ösz­­szes képviselőket és segítségükkel sikerült bevonni a munkába a község lakosságának nagy több­ségét. Ennek köszönhető, hogy a­­lig egy évi tevékenység után egy egész sor olyan megvalósítást le­het számba venni, amelyek évek óta szerepeltek a munkatervben, de ennél többre nem futotta a volt vezetőség erejéből. Nem kis büszkeséggel állapít­hatjuk meg, hogy az elmúlt év fo­lyamán önkéntes munkával 3­500 négyzetméter betonjárda épült, útjavítási munkálatokat végeztek 20 kilométer hosszú útszakaszon, összesen 2100 db díszfát ültet­tek az út szélére. Ezeknek és e­­gyéb önkéntes munkálatoknak az értéke 686 000 lejt tett ki. Az elmúlt év folyamán befejez­ték Zsákod és Sárpatak falvak vil­lamosítását és kibővítették a vil­lanyhálózatot Fehéregyházán. Min­den előkészületet megtett a nép­tanács vezetősége, hogy amint az idő megengedi, azonnal hozzá le­hessen fogni Nagykunon az új kultúrotthon utolsó simítási mun­kálataihoz. Folyamatban van a Küküllő híd javítása, Fehéregyhá­zán pedig átadtak a használat­nak egy jól felszerelt két tanter­mes óvodát. Ugyancsak jelentős megvalósítás a múlt évben a nép­tanács épületének átrendezése, minek következtében minden hi­vatal külön helyiséget kapott. Ez jelentősen hozzájárul a lakosság gyors és pontos kiszolgálásához. Az 1970-es évi tervben szintén szép célkitűzések szerepelnek, mint például további 1 500 négyzet­­méter betonjárda építése Fehéregy­­házán és Nagykánán, 12 km-es út­szakasz megjavítása Fehéregyhá­za és Sárpatak között stb. Figyelembe véve a néptanács végrehajtó bizottságának gazdag tapasztalatát és a lakosság lelke­sedését, minden biztosíték meg­van arra, hogy a legutóbbi nép­tanácsi ülésszakon elfogadott cél­kitűzések maradéktalanul megva­lósulnak. GÁBOS DEZSŐ várt megoldásra. NÉPSZERŰSÉG Minden szakmának megvan a maga átka. Már olyant is láttam, hogy egy autó szinte elütötte az egyik munkást, aki újrafestette a megkopott zeb­rát. Nem beszélve arról az e­­setről, amikor jégcsap esett egy másik fejére, éppen ak­kor, amikor fölszegezve a táb­lát egy állvány elé, amelyen történetesen nem dolgoztak: ,,Vigyázat, fönt dolgoznak!". Szóval éppen elég kelemet­­lenség van a világon, akár ezzel, akár azzal foglalkozzon az ember. Ez a legutóbbi fi­lét azonban már egy kicsit nekem is furcsának tűnt, bár mint említettem, elég sok bal­esetet láttam. Elöljáróban min­denesetre el akarom monda­ni, nagyon szeretem és tiszte­lem a színházat. Arról is hal­lottam, hogy néha a nézők ösz­­szetévesztik a színészt a sze­reppel, amelyet legutóbb alakí­tott. Ez az eset­­ sajnos nem anekdota. Sorban állunk, éppen friss kenyér érkezett. Előttem egyik nagyon tehetséges és nagyon népszerű színész, számtalan ki­tűnő alakítás hőse áll. Remekül megy a kiszolgálás, már éppen azon gondolkozom, lehetne egyszer arról is írni, milyen jól dolgoznak némely üzletekben és néha meg kellene említeni: néha a kenyér is friss. A szí­nész is megveszi mindennapi kenyerének aznapi adagját, s­ elmegy. Láttam, hogy a kisipoj­gálónő egyfolytában mosolyog, huncutul nézeget körbe, mint­ha föl szeretné hívni rhundhyó*­ junk figyelmét arra a térrym*, hogy totvasz van, hogy az étet ugyebár gyönyörű és sohse bo­tunk meg. De nem. Ahogy a színész ki­lépett az ajtón, odahajol kolle­ganőjéhez, és jól érthetően ezt súgja: — Ez volt az, aki abban a darabban azt a hülyét játszot­ta. Egy pillanatra megderme­dek, hirtelen nem tudom, kiről van szó. Aztán rájövök, nem irodalmi, hanem színikritikát hallottam. Mondjam azt, hogy megkönnyebbültem? Hazudnék. De hogy a gondolatmenetet to­vább folytassam, el szeretném mondani, hogy ezek után nem értem a következőket: miért nem súgnak néha össze az el­adók, vagy más foglalkozású egyének a következők után: — Ez volt az, aki azt a rossz vízcsapot szerelte. — Ez az, aki zárhatatlan zá­rakat készít. — Ez az, aki úgy épített vil­lát, hogy . . . — Ez volt az, aki megfúrta tehetségesebb kollegáját. — Ez volt az, aki a vevőkkel gorombáskodott. Nem sorolom, mert nincs e­­lég kézipapírom. És mert van egy külön szerencsém: az új­ságcikkeket nem fényképpel közüik. Hogy véletlenül meg­halljam : ez volt az, aki azt a hülyeséget írta. L­AŐCS KALMAN

Next