Vörös Zászló, 1970. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-30 / 125. szám
Fő gondunk az újjáépítés (Folytatás az 1. oldalról) Az ár visszavonulása után a vállalatok munkaközösségei, az összes állampolgárok — Nicolae Ceausescu elvtársnak Marosvásárhelyen tett látogatása alkalmával elhangzott bátorító, atyai gondoskodásról és figyelmességről tanúskodó szavaitól buzdítva —, öntudatosan válaszoltak a helyi pártszervek felhívására, odaadással láttak hozzá az árvíz következményeinek elhárításához. Néhány napon belül üzembe helyezték a kenyérgyárat, a víztelepet, biztosították a város lakossága és az ipari vállalatok villamosenergia-szükségletét. 2. A természeti csapás következményeinek elhárításáért végzett munkában mindvégig éreztük a párt és állam vezetőinek támogatását, nap mint nap értékes útmutatásokat kaptunk arra vonatkozóan, hogyan védelmezzük a szocialista építés nagy megvalósításait A nehéz megpróbáltatások napjaiban magunk mellett éreztük az ország népét. A különböző megyékből élelmet, ruhaneműt, borvizet, gabonát, építőanyagot, szakembereket küldtek. Az Electro-Mure? Vállalat üzembe helyezésében Bukarestből és más városokból érkezett szakemberek segédkeztek. A brassói Építkezési és Szerelési Tröszt például 70 villanyszerelőt, 50 lakatost, 12 tervezőt és 8 mérnököt küldött, akik az üzem dolgozóival vállvetve, éjjel-nappal dolgoztak a megrongálódott gépek, berendezések rendbehozásáért. A fővárosból, Kolozsvárról, Szebenből, Bókából, Ploiestiről nagy mennyiségű kenyér és kukoricaliszt érkezett. Bukarestből, Craiovából, Szilágysomlyóról, Tulceáról, Kolozsvárról cukrot, olajat, zsírt és más élelmiszereket kaptunk. Borszékről és Sepsiszentgyörgyről több tízezer üveg borvizet küldtek. Marosvásárhely párt és állami szervei, lakosai elismerésüket fejezik ki és szívből jövő köszönetet mondanak azoknak a munkaközösségeknek, amelyek segítségünkre siettek s hozzájárultak ahhoz, hogy kilábaljunk a rendkívül nehéz helyzetből s az élet visszatérjen a rendes kerékvágásba. Rendkívül nagyra értékeljük a Forgán Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Minisztertanácsnak és a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának a természeti csapás által sújtott lakosság és mezőgazdasági termelőszövetkezetek megsegítését szolgáló Határozatát, melynek előirányzatai lehetővé teszik, hogy az árvízsújtotta családok, az MTSZ-ek minél hamarább felszámolják az elszenvedett károkat. 3. Néhány részleg kivételével, városunk ipari egységeiben jó körülmények között dolgoznak, s megteremtették a feltételeket arra, hogy néhány napon belül teljes kapacitással termeljenek. Ennek érdekében számos intézkedés történt. A vállalatok vezetőségei támogatást kaptak a termelés újjászervezéséhez, az összes erők mozgósításához, a gépek és felszerelések üzembe helyezéséhez. A pártszervek és szervezetek, a szakszervezetekkel együtt, minden eszközzel hozzájárulnak a rend, a nyugalom, a fegyelem helyreállításához. A municipium pártbizottsága bárójának útmutatásai alapján minden gazdasági egységben akciótervet dolgoztak ki a veszteségek pótlására. A vállalatok vezetőivel folytatott megbeszéléseken kitűnt, hogy az Electro-Mures és az Augusztus 23 Bútorgyár kivételével, a municipium ipari egységei teljesítik ez évi tervüket. Ugyanakkor arra ösztönözzük az árvíz által nem vagy kevésbé sújtott üzemek munkaközösségeit, hogy lehetőségeik körültekintő elemzése után egészítsék ki a szocialista verseny keretében tett vállalásaikat. Fejlett szocialista öntudatról, forró hazaszeretetről tettek tanúbizonyságot számos ipari egység dolgozói azzal, hogy kezdeményezték előzetes vállalásaik növelését. A Műtrágyagyártó Kombinát munkaközössége elhatározta, hogy eddigi vállalásain felül 20 000 tonna ammóniumnitrátot, egymillió köbméter oxigént szállít. Terven felül 16 millió lej jövedelmet valósít meg. A Bőr- és Kesztyűgyár dolgozói vállalták, hogy az összipari termelési tervüket 3 550 000 lejjel, míg az árutermelési előirányzatukat 3 050 000 lejjel szárnyalják túl. A meggyesfalvi Téglagyár alkalmazottai 200 000 téglát, 1 800 000 kerámiatömböt állítanak elő terven felül. Az Építkezési és Szerelési Tröszt 1-es számú építőtelepcsoportja 150 lakrészt ad át 20- 30 nappal határidő előtt. 4. A municipium élete kezd visszatérni a megszokott mederbe. Azonban még rengeteget kell tennünk azért, hogy begyógyítsuk a megvadult Maros által a gazdasági és társadalmi életben ejtett súlyos sebeket. Ezt csak azzal a feltétellel tudjuk megvalósítani, ha minden állampolgár odaadással dolgozik, példásan teljesíti feladatait. A municipium állampolgáraitól elvárjuk, hogy a termelési terv teljesítésével párhuzamosan még nagyobb lendülettel folytassák az árvízkárosultak támogatására kezdeményezett akciókat, segítsenek a hajléktalanul maradottaknak abban, hogy minél rövidebb idő alatt helyreállítsák otthonaikat. A lakosságnak még nagyobb lendülettel kell részt vennie a város tisztítására és szépítésére kezdeményezett hazafias akciókban, sürgősen rendbe kell tenni az árvízsújtotta városrészeket, elsősorban a Kárpátok és az Ady Endre negyedeket, valamint a municipium pihenőhelyeit és sportpályáit. Ezekben a munkálatokban szervezetten kell részt venniük az öszszes állampolgároknak, a munkásifjaknak, tanulóknak és főiskolai hallgatóknak, a hazafias gárdák tagjainak. A lakótársulásoknak mozgósítaniuk kell az összes állampolgárokat a zöldövezetek, a játszóterek helyreállítására kezdeményezett akciókban való részvételre. Meggyőződésem, hogy városunk összes állampolgárai nemzetiségre való tekintet nélkül, a párt, a szocializmus ügye iránti határtalan odaadás érzésétől lelkesítve, minden energiájukat a népünk előtt álló feladatok példás teljesítésének és túlszárnyalásának szolgálatába állítják. ----------------—-------------------------*----- ------------------------------------'3? •, »* Fakitermelő és feldolgozó iparnak helyzete INTERJÚ ZSIGMOND ISTVÁN MÉRNÖKKEL, A FAIPARI KOMBINÁT MŰSZAKI IGAZGATÓJÁVAL — Milyen veszteségek érték a vágtereket, fűrészüzemeket, a faipari komplexumot és a bútorgyárat? — 140 kilométer hosszúságú erdei autóutat, több mint 40 kilométer erdei iparvágányt és közel 380 kilométer erdei vontató utat kell teljesen újjáépíteni. Tönkre mentek ezenkívül gépi eszközök: autók, traktorok, motorok, erdei munkásszállások, faanyagot, deszkát vitt el a víz és így tovább. A Kombinát viszonylatában 74 millió 324 ezer lejre értékelték a berendezésekben és forgóeszközökben esett kárt. — Hol vezettek eddig eredményre a helyreállítási munkálatok? — A marosvásárhelyi Augusztus 23 Bútorgyár összes részlegei üzemképesek, bár a termelést még fékezi a megfelelő száraz anyag hiánya. A régeni Faipari Komplexumban nem indult be a forgácslemez üzem és állanak a fenyőgáterek, ugyancsak anyaghiány miatt. Amint már említettem, éppen a vágterekhez vezető utak megrongálódása következtében. Viszont megindultak a bükkgáterek. — Miért, a bükkrönk nem ugyanazon az úton jut el a kitermelés helyéről a feldolgozó üzemig? — A bükkel az a helyzet, hogy készletünk volt a fűrészüzemi anyagtéren és 2000 köbméternyi rönköt kaptunk más kombinátoktól. A palotailvai fűrészüzem teljes kapacitással dolgozik. Májusban 3 000 köbméter rönköt kapott a Piatra Neamt-i Kombináttól, és júniusban további 5 000 köbméteres segítségre számíthat. A szovátai gyárba pedig, amely 25-től szintén teljes kapacitással működik, a segesvári alegységünktől — mintegy 80 kilométerről — szállíttatunk bükkrönköt, hogy a termelés folytonosságát biztosítsuk. — Mi történik az erdei illákkal? — Az erdőkön nagy akció indult. Jelenleg 1 900 munkás dolgozik az autó-, traktor- és vasutak helyreállításán. 104 önürítő tehergépkocsit, 20 buldózert és 8 exkavátort vezényeltünk ki az építőtelepekre. Nagy segítséget kaptunk gépekben és munkaerőben a Brassói Útépítő Vállalattól, a Földművelés- és Erdőgazdálkodásügyi Minisztérium pedig 50 billenő rakfelületű autót irányított ide Piterdről és Temesvárról. Az utak egy részét a brassói vállalat javítja, a többit a mi, rezsiben fizetett erdei munkásaink. — Van-e lehetőségük arra, hogy több faanyaggal, fűrész- és asztalosipari termékkel segítsék az újjáépítést?— Egyelőre lemaradásunk van, amiből a 111. és IV. évnegyedben behozunk, de nem ígérhetem, hogy az évi választéktervet vagy akár az értéktervet maradéktalanul teljesítjük. Vannak olyan erdőrészeink, ahová az idén egyáltalán nem tudunk szállítóeszközzel bejutni. 180.000 köbméter faanyagunk blokálódott, aminek a kihozatala 1971-re marad. A Földművelés- és Erdőgazdálkodásügyi Minisztérium kérésünkre megváltoztatott ugyan egyes kitermelési területeket, hogy a használhatóbb utak mentén dönthessünk és hozhassunk ki fát az idén. Olyan területekről, amelyeknek kitermelése eredetileg 1971-re volt előirányozva. Különben éppen most utazom föl a minisztériumba, hogy megbeszéljük az egész Kombinát évi tervén eszközlendő változtatásokat. AJTAY LÁSZLÓ Egészségügyi felhívás ! Maros megye területén 1970. június 1-én, hétfőn kezdődik a tífusz elleni második védőoltás. Az oltásról igazolványt adnak. Felhívjuk a figyelmet, hogy a második oltás nélkül az elsőnek sincs semmi hatása. Jelentkezzék mindenki a második oltásra, hogy megvédje magát a megbetegedéstől, és legyen meg az oltási igazolványa, amelyre szüksége van, ha el akarja hagyni a megye területét! MAROS MEGYEI EGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLY A marosvásárhelyi tűzoltóság felhívása. A víz érte anyagi javak, épületrészek és berendezések szárításakor tartsuk tiszteletben a tűzrendészeti szabályokat: — szellőztessünk minden olyan helyiséget, ahol természetes vagy aragáz égőket működtetünk; — távolítsunk el a helyiségből minden égő vagy lobbanékony anyagot; — a gyúlékony anyagokat a kályháktól és füstcsövektől legalább egy méter távolságra helyezzük el; — állandóan ellenőrizzük a gázégők és kályhák állapotát; — ne használjunk aragázzal és természetes gázzal táplált, rögtönzött égőket! A tűzvédelmi rendszabályok megszegése tűzvészt, robbanásokat okozhat! Újabb segélyszállítmány érkezett Bukarestből. A RÉGENI HAZAFIAS GÁRDÁK ÜTKÖZETE AZ ÁRRAL Mint ismeretes, május 12—13- án az esőtől és hólétől megduzzadt Maros és Görgény kilépett a medréből, s elöntötte Régent és környékét. A városi pártbizottság irányításával, a lakosság és a katonák oldalán, a hazafias gárdák hősies elszántsággal szálltak szembe az árral Régen iparnegyedének védelmében, a herbási, abafájai és radnótfáji körzetekben lakó emberek életének és anyagi javainak megmentéséért. ... 1970. május 12-én este a Fafeldolgozó Komplexum hazafias gárdájának tagjai fáradtan tértek nyugovóra. Céllövészeten vettek részt, s a zuhogó eső valamennyiüket bőrig áztatta. 23 óra. A sziréna vésztjelző dugása zavarta fel őket álmukból. Mindjárt tudták, valami baj történt a vállalatban. Magukra kapták ruháikat, s rohantak az üzembe, hogy elhárítsák a veszélyt. A második műszakkal egy időben léptek be. A megáradt Maros és a Görgény vize szinte szemlátomást árasztotta el a város alsó részén elterülő ipari zónát s az állampolgárok lakásait. A sziréna hangjára a vállalat egész vezetősége a helyszínen termett: Moldovan Emil, a vállalat igazgatója, a hazafias gárda parancsnoka, Guga Mihai, a párbizottság titkára, a hazafias gárda helyettes parancsnoka, Tau Eugen mérnök, a vezérkar főnöke, Lihát Vasile, Petre Zomer, Stan Amos... és nem tévedek, ha azt állítom, hogy valamennyi gárdaharcos kötelességtudóan megjelent, a gépeket és a nagy értékű termékeket megmenteni a hömpölygő ár útjából. ... De a Maros és a Görgény feltartóztathatatlanul tört előre, egyre jobban megnehezítve a mentési munkálatokat. Nagyon sok gárda harcos, a munkások, mesterek, mérnökök oldalán, az életét veszélyeztetve küzdött az árral. Rövid idő alatt a Fafeldolgozó Komplexum és a fakitermelő egység elszigetelődött a várostól, mintegy 500 ember villany és élelem nélkül maradt csaknem 40 órán át. Amint megérkeztek a mentőcsónakok, azonnal hozzáláttak a Herbus munkásnegyed lakosságának kitelepítéséhez. Mihanos Dumitru, Negrai Ferenc, Stan Amos, Lihát Vasile és mások több mint 300 személyt mentettek ki az elárasztott lakásokból. Nehéz volna eldönteni, ki végezte a legmegfeszítőbb munkát, hiszen munkástól az igazgatóig, mindenki elszántan küzdött a fékeveszett áradattal, mindenkit ugyanaz a szándék vezérelt: megmenteni az emberek életét, a vállalat gépeit, termékeit — elsősorban a külföldön is hírnévnek örvendő hangszereket. Ha más városokban tehettek bizonyos ármegelőző intézkedéseket, Régen alsó részét hirtelen, meglepetésszerűen érte a rendkívüli természeti csapás, s Régen volt az első város megyénkben, amelyen végigsepert az ár. Az árvíz visszahúzódásával újabb elszánt harc kezdődött e páratlan méretű természeti katasztrófa következményeinek mielőbbi felszámolásáért, a veszteségek csökkentéséért, az ipari berendezések, gépek gyors üzembe helyezéséért. Jelenleg a komplexum minden egyes részlegén beindult a termelés, kivéve a forgácslemez gyárat, amelyet június 1-ig szintén üzembe helyeznek. Május 17-én a hazafias gárda tagjai és a komplexum számos dolgozója részt vett a Herbus városnegyeden áthaladó Régen — Görgényoroszfalu útszakasz helyreállítási munkálataiban. Az árvíz idején megrongálódott a komplexum belső telefonhálózata. A szekciók közötti telefonkapcsolat mégsem szünetelt, illetve csak nagyon rövid ideig, mert a hazafias gárda felszerelte saját tábori telefonberendezését. A Petre Nicolae vezette alegység, Pop Vasile, a hazafiasgárda vezérkari főnöke irányításával, rekord idő alatt állította helyre a belső telefonösszeköttetést. Május 12 és 23 között naponta többszáz hazafias gárdatag kapcsolódott be az árvíztől veszélyeztetett emberek, állatok, anyagi javak megmentéséért vívott harcba. IOAN IRIDON alezredes A 2000-es folyószámla A 2000-es folyószámla megyénkben is — akárcsak országszerte — a humanizmus, az emberi együttérzés szimbólumává vált. Nap mind nap, óráról órára keresik fel a városok lakosai a postafiókokat és CEC-ügynökségeket, érkeznek Marosvásárhelyre a községek és a falvak honpolgárainak küldöttei, és hozzák a közösség és az egyének pénzbeli adományát az árvízkárosultaknak. Május 26-án a mezőpagocsaiak 7 600, a székelyhodosiak 5 919 lejt, május 27-én a mezőpanitiak 9 422 és a mezőbergenyiek 3 836 lejt, május 28-án pedig a karácsonyfalviak 3 310 lejt (második befizetésként) adományoztak az árvízkárosultak javára, hogy csak néhányat említsünk az adományozók közül. S ha május 26-án délben 110 287 lejt jelentettünk (a 27-i lapszámunkban) ez az összeg május 27-én 154 876 lejre emelkedett a 2000-es folyószámlán. Május 28-án újabb összeggel — 81 439 lejjel, — míg 29-én 61 604 lejjel gyarapodott a végösszeg. A Nemzeti Bank megyei fiókjától megtudtuk, hogy május 29- én délben a 2000-es folyószámla egyenlege megyénkben 297 919 lej volt. ★ Nicolae Ceausescu elvtárs látogatása (Folytatás az 1. oldalról) jobb megszervezésére, használják fel jobban a munkaerőt, gazdálkodjanak ésszerűbben a berendezésekkel, a nyersanyaggal, az autóparkkal. A kombinát megtekintése után a hivatalos gépkocsik a város főutcáin át a konfekció gyár felé veszik útjukat. Az útvonal mentén a város apraja-nagyja melegen üdvözli a párt- és államvezetőket, hosszasan élteti a Román Kommunista Pártot, annak főtitkárát. A vendégek a konfekció gyár igazgatójának kíséretében bejárják a főbb termelő osztályokat. Megmegállnak egy-egy munkahelyen, és beszélgetést folytatnak a termékek minőségéről, a termelés fokozását célzó erőfeszítésekről. A vendégek és a vendéglátók tanácskoznak a vállalat gazdasági hatékonyságáról, a gyár és a kombinát viszonyáról, az üzemfejlesztés kérdéseiről. A párt főtitkára befejezésül gratulál a dolgozóknak eredményeikhez és további sok sikert kíván. Nicolae Ceausescu elvtárs és a többi párt- és államvezető Calarasi-ról Slobozia felé tart. Útban Slobozia felé a párt- és államvezetők megtekintik a diulitai állami mezőgazdasági vállalat állattenyésztő és hizlaló komplexumát. A vendégek megtekintik a Gheorghe Lazar községi mezőgazdasági termelőszövetkezetet. A zootechnikai részlegen a látogatókra jó benyomást tesznek a jó gazdálkodás eredményei. Ceausescu elvtárs a látogatás során ajánlotta a kooperáció bővítését az állami mezőgazdasági vállalatokkal. Mint mondotta, így még jobb eredményekre lehet számítani. A párt- és államvezetők ezután a megyeszékhely, Slobozia felé veszik útjukat. A város főterén ugyanaz a lelkesedés: a legkülönbözőbb foglalkozású, a legkülönbözőbb korú emberek jöttek itt össze a párt-és államvezetők fogadtatására. Jelen vannak katonák, hazafias gárdák, az ifjúság honvédelmi felkészítési alakulatainak tagjai, akik tisztelegnek Nicolae Ceausescu elvtárs előtt. Lelkes hangulatú népgyűlés következik. A gyűlést megnyitva, Vasile Marin elvtárs, az RKP Ialomita megyei bizottságának első titkára a megye összes lakosai nevében üdvözölte az erre a vidékre ellátogató párt- és államvezetőket. Ezután felszólalt: Emilian Dicu építőmester, Victoria Radu, a helybeli líceum tanárnője, Mircea Popel mérnök, a sloboziai étolajgyár igazgatója. Hosszas taps, erős éljenzés közepette beszédet tartott NICOLAE CEAUSESCU elvtárs. A népgyűlés a nagy lelkesedés légkörében ért véget. Nicolae Ceausescu elvtárs, s a többi párt- és államvezető Ialomita megyei látogatása, akárcsak az ország területén e napokban lefolyt többi találkozások, újabb alkalmat nyújtottak, hogy kifejezésre jusson szocialista nemzetünk sziklaszilárd egysége a kommunista párt, annak Központi Bizottsága körül, bebizonyította szocialista rendszerünk erejét. A munkából és gyümölcséből, az áradó vizeket megfékező dolgozók odaadásából, azoknak az odaadásából, akik a szántóföldeken és az üzemekben éjt nappallá téve azon dolgoznak, hogy az oly nagyon szükséges anyagi értékeket előállítsák az országnak, az e napokban megújított vállalásokból egyaránt kitűnik: Románia összes fiainak eltökélt szándéka úgy dolgozni, hogy sikeresen zárjuk az ötéves terv utolsó esztendejét. Ez újabb tanúbizonyságot szolgáltat a szocialista Románia építőinek felelősségérzetéről, magas fokú hazafiasságáról. (Agerpres) Pótolni lehet és kell----a zöldségeseket ért károkat — Beszélgetés PASCA VIOREL mérnökkel, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szakemberével — Megyénk mezőgazdaságának talán a zöldségtermesztés az az ága, amelynek a legtöbb kárt okozta az árvíz. Beültetett területeket, palántával tele melegágyakat mosott el. Mondhatni tönkre ment a megye konyhakertje. A károk, az azok pótlására foganatosított intézkedések felől érdeklődtünk a legilletékesebbtől, Pasca Viorel mérnöktől, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szakemberétől. — Elsősorban szeretnénk, ha néhány szóban ismertetné a felmért károkat. Nincs mit szépítgetni a dolgon, az áradat alaposan megtépázta a zöldségeseket. A 3 600 hektárra tervezett zöldségtermesztési területből (ebből 600 hektár másodvetés) az áradásig az MTSZ- ek 1 806 hektáron vetették el a magokat, ültették el a palántákat. Ebből a területből 739 hektár teljesen az ár martalékává vált. De ha összességében is nézzük, az egész zöldséges területnek csupán 25 százalékát nem érintette egyáltalán árvíz. Néhány példa: 53 hektár szárazhagyma, 67 hektár zöldbab, 233 hektár zöldborsó, 67 hektár murok stb., ment teljesen tönkre. Ezek azonban olyan veszteségek, amelyeket jórészt pótolni lehet. Súlyosabb a helyzet a paradicsom és paprikafélékkel. A tervezett 216 hektárból csak 140 hektárra van paradicsom palántánk, s paprikapalántánk a 244 hektárból csak 157 hektárra. Megjegyzem, hogy a zöldségtermesztő farmok szenvedtek a legtöbbet, mert azok döntő része a Maros, a Küküllő s a Nyárád partján helyezkedik el. Nagyok a veszteségek a lövéri, vidrátszegi, désfalvi, náznánfalvi, vámosgálfalvi, maroskecei, nyárádszentmártoni, ernyei, ákosfalvi és más farmokon. Ezekhez még hozzá szeretném tenni, hogy az ákosfalvi 1 hektáros üvegház növényzete tönkre ment s a megyében előkészített 14 hektár szolárból 10 hektárt mosott el a víz. Milyen intézkedéseket foganatosított a Megyei Igazgatóság a károk pótlásáért? — Mindjárt az ár visszahúzódása után szakembereink kimentek minden zöldségtermesztő MTSZ- be, s a helybeliekkel együtt felmérték a károkat, felleltározták mindazt, ami megmaradt, és amit még hasznosítani lehet. Különleges figyelemmel ellenőriztük, vettük számba a palántákat. Sajnos, kevés maradt, s a déli megyékből nem várhatunk segítséget, mert azok legalább két héttel előbbre vannak, mint mi, tehát a palántáik már elvénültek, nem sok hasznunk lenne belőlük. A vetőmagszükségletről pontos kimutatásokat készítettünk, s azok alapján a minisztérium szinte teljes egészében ki is utalta az igényelt mennyiséget. A magok egy része meg is érkezett. — Van-e lehetőség arra, hogy a tervezett területeken egészében pótolni lehessen a károkat? — A terület nagysága semmi szín alatt sem csökken. Mindanynyian erőfeszítéseket teszünk, hogy a lakosság zöldségellátása a továbbiakban is bőséges és zökkenőmentes legyen. Úgy érzem, ez sikerülni is fog. Elsősorban azért, mert a tervezett 3000 hektárból csak 53 hektár esik ki, azt sajnos, teljesen elmosta a víz. Ez a helyzet többek között Kibéden, Magyarán, Segesváron, Lövéren, Vidrátszegen stb. A terület többi részét, kisebb átcsoportosítás után, teljes egészében hasznosítják az MTSZ- ek. Egyes növények esetében már lehetetlen elérni a tervezett szintet, ezért más zöldségfélékből növeljük a területeket, így például zöldpaszulyt a 430 hektár helyett 620 hektáron, uborkát a 845 hektár helyett 142 hektáron, fehérkáposztát a 219 hektár helyett 250 hektáron, különböző más zöldségféléket 197 hektár helyett 230 hektáron termesztünk az idén. Még megemlíteném, hogy 28 hektáron vetünk még markát, és 18 hektárra karfiolt, 14 hektáron pedig vinetét termesztünk. — Milyen magvakat biztosítottak már eddig az MTSZ-eknek, melyek a pillanatnyilag legsürgősebb teendők? — A kiutalásokra már eddig jelentős mennyiségű magot kaptunk. Az igényelt 15 000 kiló paszuly jeentős része megérkezett. Raktáron van 500 kiló uborkamagunk és rövidesen kapunk még 500 kilót. A paradicsomszükséglet pótlására 100 kiló rövid tenyészidejű (100—- 105 nap) Heinz és VF fajtájú paradicsommagot kaptunk, amit közvetlen a szántóföldbe vetünk el, és így 170 hektárra emelkedik a paradicsommal beültetett területünk. A paszuly, karfiol, káposzta és más aprómagvak máris az MTSZ- ek rendelkezésére állnak. Ezúton is fel szeretném hívni az illetékesek figyelmét, hogy, egyetlen órai késedelem nélkül vegyék át a kiutalt magokat és azonnal kezdjék meg a vetést. — A tennivalók most összetorlódtak, de bizonyos rendszerességre csak kell törekedni. Mit tanácsol e tekintetben? — A rendszeres, foyamatos munkára talán sohasem volt olyan nagy szükség, mint most. A legsürgősebb tennivaló elvetni a káposzta-, karfiolmagvakat, hogy idejében legyen palánta. Ezzel párhuzamosan pedig minden erővel hozzá kell látni a növényápoláshoz, a talajtáperő feljavításához. A túlzottan kimosott területeken legalább 300 kiló nitrogénműtrágyát szórjanak ki hektáronként. Ezen területeken sürgősen alá kell forgatni a talajt ekével, mert így gyorsabban szikkad, jobb magágy készíthető. Az uborkát a lehetőségekhez mérten trágyázott fészkekbe ültessék. A palánták kiültetésekor vigyázzanak arra, hogy a későbbiek folyamán gépesíteni lehessen a növényápolást. Fontos az, hogy minden szál palánta, bármilyen gyenge legyen is, kikerüljön a szántóföldre. Összegezve a fentieket, a következő sürgősségi sorrendet állapítanám meg: 1. a palánták kiültetése, a paradicsom- és murokmag elvetése; 2. a káposzta- és karfiolmag elvetése; 3. a paszuly és uborka vetése. Ezekkel párhuzamosan a növényápolást sem szabad elhanyagolni. Befejezésül hangsúlyozni szeretném, hogy erőfeszítésekkel, a munkaidő jobb kihasználásával, gondos munkával szinte teljes egészében pótolni lehet és kell a kárt. Lejegyezte: SZABÓ DÉNES ÉRTESÍTÉS A Maros Megyei Állami Közegészségügyi Felügyelőség a lakosság tudomására hozza, hogy a marosvásárhelyi, régeni, dicsői, ludasi, szovátai vízművek által szolgáltatott víz iható, megfelel az egészségügyi követelményeknek, még nem felel meg a követelményeknek a segesvári, és a gyulakutai vezetékvíz, azt csak 30 perces főzés után szabad használni. az Állami egészségügyi felügyelőség igazgatója Dr. BODIS SÁNDOR főorvos