Vörös Zászló, 1970. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-26 / 121. szám

M ÁRVÍZ nyomainak ELTÜNTETÉSE (Folytatás az 1. oldalról) vizek lecsapolására, elvezető ár­kok és sáncok ásására. Minden kedvező percet fel kell használni az arra kijelölt terüle­tek újravetésére. A pártszerveze­teknek, a szocialista mezőgazda­­sági egységekben dolgozó kom­munistáknak biztosítaniuk kell, hogy az árvíz következményeinek elhárításáért gyakorlatba ültessék a Megyei Mezőgazdasági Igazga­tóságnak a helyi lapokban is kö­zölt útmutatásait. Ezekben a napokban a mező­­gazdaságban dolgozó kommunis­ták s a többi földművesek legfon­tosabb feladata, hogy odaadóan munkálkodjanak az árvíz követ­kezményeinek felszámolásáért, te­vékenységük normalizálásáért, a tervezett terméshozamok túlszár­nyalásáért, szerződéses kötelezett­ségeik teljesítéséért, biztosítva ez­által a lakosság ellátását és az ipar nyersanyag-szükségleteit. A pártszervek és szervezetek, a kommunisták, az egész lakosság fordítson nagy gondot a hidak és utak rendbetételére, az iskolák helyrehozására, az egészségügyi egységek és más szociális rendel­tetésű épületek javítására. Az egészségügyi egységek dolgo­zói odaadással folytatják tovább nagy állampolgári, erkölcsi és szakmai felelősséggel járó tevé­kenységüket, kezelik a sebesülte­ket, oltják a lakosságot. Az egész­ségügyben dolgozó kommunisták­nak felelősségteljes kötelességük úgy megszervezni és irányítani az egész tevékenységet, hogy mini­málisra csökkentsék a bajbajutot­tak szenvedéseit, s megakadá­lyozzák, hogy járványos betegség üsse fel fejét. A fertőző betegsé­gek megelőzéséért folytatott ak­ciókban továbbra is vonják be a megye egész lakosságát. Az iszap, a hordalék, az állati tetemek és más fertőzési gócok azonnali eltá­volítása városaink és falvaink la­kosainak kötelessége. A kereskedelemben dolgozó kommunisták feladata, a vásárlók figyelmes kiszolgálására mozgósí­tani az összes dolgozókat. Ugyan­akkor magyarázzák meg a vevők­nek, hogy ne halmozzanak fel élel­miszer tartalékokat, mert biztosított a lakosság folyamatos áruellátása. A pártszervezetek az összes ér­telmiségi dolgozók bevonásával, széles körű nevelőmunkát kell hogy végezzenek. A világról szóló tudományos felfogás szellemében kell felvilágosítani a lakosságot, s vissza kell verni azokat az elma­radott, misztikus felfogásokat, ame­lyeket egyesek •—• kihasználva a jelenlegi helyzetet — megpróbál­nak terjeszteni. Főleg falvakon meg kell találni azokat a lehető­ségeket és eszközöket, melyek se­gítségével megmagyarázhatók a természeti jelenségek, erők és tör­vények. Hangsúlyozni kell, hogy a természet vak erőivel csak akkor szállhatunk szembe eredményesen, ha gyarapítjuk a védekezési eszkö­zöket (erős gátak építésével, a fo­lyók szabályozásával stb.). Ezekhez gazdasági, műszaki-tudományos erőre van szükség, ami csak a ha­za gazdasági erejének növelésé­vel, a tudomány és a technika fej­lesztésével, az emberek együttes, aktív hozzájárulásával érhető el. A városi pártoktatási körök és tanfolyamok, valamint a tanügyi káderek ideológiai oktatásának zá­­róvitáin a legnagyobb figyelemmel kell megtanácskozni azokat a fel­adatokat, amelyek a kommunisták, az illető munkaközösség előtt álla­nak az árvíz nyomainak eltünteté­sében. A nehéz megpróbáltatások nap­jai meggyőzően bizonyították, az emberi szolidaritás és egység ere­jét. Bár az elszabadult vizek sok szenvedést, kárt s esetenként ka­tasztrófát okoztak, mégis az embe­rek kerültek ki győztesen. Egyesek sokat szenvedtek, néha alul ma­radtak a vad hullámokkal folytatott küzdelemben, de az erők egyesíté­sével, a kölcsönös segítséggel sok csapást sikerült elkerülni. Jó néhány nap telt el azóta, hogy megyénk dolgozói — a kom­munisták vezetésével — megtízsze­rezett erővel láttak hozzá az árvíz okozta sebek gyógyításához. Ez a rövid idő is meggyőzött arról, hogy •valamennyiünk odaadó munkájá­val elhárítjuk azd’i árvíz !" okozta súlyos károk következményeit. Ép­pen ezért a pártszervek és szerve­zetek hazafias feladata, mozgósíta­ni a megye egész lakosságát újabb lelkes munkatettekre, ezzel vála­szolva e napoknak arra a paran­csoló követelményeire, hogy si­kerrel győzzük le az árvíz okozta nehézségeket és minden erőnkkel járuljunk hozzá a Román Kommu­nista Párt által a szocialista ha­zánk sokoldalú fejlesztésére kidol­gozott nagyszerű program megva­lósításához. Jelentős anyagi segítség a vállalatok üzembe­helyezéséhez AZ ELECTRO-MURES Válla­latnál Popa Aurél mérnökkel, a Villamos gépek és Felsze­relések Ipari Központjának ál­landó jeleggel Marosvásárhe­lyen tartózkodó műszaki igaz­gatójával beszélgettünk a sú­lyos károk helyreállítását szol­gáló műszaki és anyagi segít­ségről.­­ A Maros vizének vissza­húzódásakor nagyon sok buka­resti és más városbeli vállalat dolgozói siettek az elektro­­kalorikus termékeket és kábelt gyártó egységek segítségére, magukkal hozva számos na­gyon fontos gépi felszerelést és anyagot, amiről már írtak önök. Most mintegy kiegészítésként említem a bukaresti Electro­­aparataj­tól kapott 2­000 darab 60 féle villamos készüléket és alkatrészt, amit a megmunkáló gépeket ellátó villanyáramot osztó tábla újjáépítéséhez hasz­nálnak. A temesvári Electro­motor és a Pitesti-i villamos motorgyárak 200 villanymotort küldtek, a bukaresti Electro­­magnetica vállalat 300 külön­böző rendeltetésű villamos mé­rőműszert és relét. A bukaresti Automatica nyolc teljesen fel­szerelt alacsony feszültségű el­osztó táblát küldött, amely nél­külözhetetlen az elektrokalori­­kus termékeket gyártó egység gyors üzembehelyezésénél. A marosvásárhelyi turbina­­árok szomszédságában épült KÉSZRUHAGYÁR is milliós károkat szenvedett. Csak a nyersanyagkészletéből 5,5 millió lejt érő mennyiség rongálódott meg. A károk felmérése után kitűnt, hogy több mint 2 millió lej értékű nyersanyagot tisztí­tás után fel lehet használni. A 2 millió lej értéket képviselő kész és félkészáruból is na­gyon sokat használhatóvá tesz­nek, s így­ mindössze 10 száza­lékos a veszteség. Az anyagi javak megmentésé­vel egyidejűleg a termelés teljes kibontakozásáért is nagyon so­kat tettek és tesznek a gyár dolgozói. A KÉSZRUHAGYÁR HÉTFŐTŐL, MÁJUS 25-TŐL TELJES KAPACITÁSSAL dol­gozik. Ebben nagy segítséget nyújtottak a bukaresti, Iasi-i, Pitesti-i és Cisnadie-i textilipa­ri kombinátok, amelyek a ter­melés szükségletének megfele­lő mennyiségű nyersanyaggal látták el a marosvásárhelyi testvérvállalatot. A marosvásárhelyi BÚTOR­GYÁRNAK nemcsak a beren­dezéseiben, hanem a nyersanya­gaiban is nagyon súlyos káro­kat okozott az árvíz. A tarta­lékban lévő több száz és ezer köbméter nyersanyag csak költ­séges szárítás után használhat­­ó. A gyár ilyen irányú kapaci­tása viszont nem tudja fedezni a szükségletet, s ezért nagyon jól jött a Ploiesti-i vasúti talp­ra impregnáló üzem ajánlata, hogy 200 köbméter fűrészáru szárítására ad helyet. Hasonlóan nagy­ jelentőségű a Brassói Fa­kitermelő- és Feldolgozó Kom­binát és a Pipera-i Faipari Kom­binát által felajánlott száraz fűrészáru, mely rövidesen meg is érkezik. Pótoljuk e kukoricavetésben keletkezett károkat - hozzuk be a lemaradást! Súlyos csapásokat mért az ára­dás megyénk mezőgazdaságára. Több mint félszázezer hektár ke­rült víz alá, s az eddigi számítá­sok szerint mintegy 25 000 hektá­ron kell újravetni a különböző nö­vényeket. Kemény próbatétel ez, hisz a rossz időjárás miatt sok e­­zer hektáron nem sikerült elvetni a kukoricát és más növényeket, most még ezt is pótolni kell. S a­­mi a legfontosabb, a kipusztult gabonanövények helyett minden­hol gabonaneműeket kell vetni a kijelölt parcellákon és a víz által elárasztott területeken egyaránt. Mindannyian jól tudjuk, hogy nagy feladat ez, mert egyelőre még a gépek segítségét sem lehet igény­be venni. Ez azonban nem lehet akadály, minden fogatos és kézi erőt mozgósítani lehet és kell a kukorica és a cukorrépa vetésé­hez. Most, ezekben a napokban egyetlen mezőgazdasági dolgozó sem ülhet tétlenül. Most, amikor az egész ország egy emberként mozdult meg az árvízkárok helyre­állításáért, az üzemek, vállalatok, gyárak többlettermelést vállalnak, hosszított műszakban, vasárnap dolgoznak megállás nélkül, a me­zőgazdasági dolgozók sem marad­hatnak adósok. Az MTSZ-tagok, állami mezőgazdasági vállalatok dolgozói, a gépesítők a szántóföl­deken kell ugyanezt tegyék, azok helyreállításával, újrabevetésével kell tanúságot tegyenek hazasze­retetükről, földszeretetükről, ott kell hogy bizonyítsák együttérzé­süket az árvízsújtotta vidékek la­kóival. Most a központi feladat a ve­tés. Elsősorban is a kukorica ve­tőmagot kell a talajba juttatni. A megyei szervek kérésére a minisz­térium rövid tenyészidejű HD-98, 99 és 101-es kukoricavetőmagot bocsátott az AGROSEM rendelke­zésére. A mezőgazdasági egysé­gek feladata tehát a szükséges mennyiséget mielőbb átvenni és elültetni. A vetés megkezdése egyetlen ó­­rai halasztást sem tűr. Igaz, az u­­tóbbi napokban ismét nagy meny­nyiségű csapadék esett, de egy­két napi meleg idő után minden­hol, különösen a déli kitettségű dombokon, megkezdhetik a mun­kát, kapákkal, ásókkal, fogatokkal. A szükséges vetőmag és műtrágya mellett elegendő gépi erő áll az egységek rendelkezésére ahhoz, hogy megfelelő ütemben dolgoz­hassanak. El kell még mondani, hogy a szomszédos megyékből 80 könnyű tárcsás­ boronát, 50 SPC-6 vetőgépet, 5 palántaültető és más mezőgazdasági gépet küldtek se­gítségünkre. Mondhatjuk tehát, hogy minden feltétel megvan ahhoz, hogy gyor­sított ütemben végezhesse minden egység ezt a fontos munkát. Minél hamarabb földbe kerül a mag, an­nál nagyobbak az esélyek a ter­méshozam fokozására. Mindehhez csupán emberekre, megértő, kész­séges emberekre van szükség. A kézi szerszám nem gond, a vízle­vezetést megoldhatják lapátokkal, ásókkal. Jó, ha a kapával való ül­tetést kihúzott sorok mentén vég­zik, hogy rákapát lehessen majd később használni a növényápolás­hoz. A növénysűrűséget illetően jó, ha a megszokottnál nagyobbat biztosítanak, 50—55 000 növényt hektáronként. A talajtáperő foko­zása céljából szervezzenek külön csoportokat, amelyek nitrogénmű­trágyát szórnak a sorokra. Azok az MTSZ-ek, amelyek mészporral ren­delkeznek, azt is szórják ki, mert a sok esőtől, víztől mindenhol el­­savasodtak a területek. Ahol van, az istállótrágyát is hordják ki a földek szélére, és a műtrágyával együtt forgassák alá fészkenként. Kemény megfeszített munkát kö­vetelő feladatok ezek. Jó végrehaj­tásukhoz, mint már említettük, minden anyagi feltétel biztosított. Ha ez a szorgalmas munkával, jó szervezéssel párosul, jelentősen csökkenthetők a károk. Megyénk mezőgazdasági egységeinek dol­gozói számtalan esetben bizonyí­tották helytállásukat. Bízunk ab­ban, hogy most, ezekben a nehéz napokban hatványozottan teszik ezt, és éjt nappallá téve dolgoz­nak, hogy az országnak, nekik és mindenkinek legyen kenyere, az árvíz által erősen sújtott vidékek mielőbb talpra álljanak és bekap­csolódjanak a gazdasági, társa­dalmi élet vérkeringésébe. Ezt vár­juk minden mezőgazdasági dolgo­zótól, MTSZ-tagtól, gépesítőtől. 1­2 illát IlISEIB 12 EHIEN­ISS2EFDIIS Villáminterjú a repülőtéren Vasárnap reggel a sűrű eső­ben türelmetlenül várták a gép érkezését. Bukarestből jelezték, hogy a TAROM egyik IL—14- es személyszállító gépe kell ér­kezzék Marosvásárhelyre a Nemzetközi Vöröskereszt kül­deményeivel. Kilenc óra húsz perckor tűnt fel a hatalmas gépmadár, s méltóságteljesen ereszkedett a­­lá a kifutópályára, majd meg­állt a repülőtér épületével szemben. A gépből kilépő parancsnok­hoz intéztük kérdéseinket. — Marosvásárhelyen, Ko­lozsváron és Aradon szállunk le — mondotta Ceaudelu Eu­gen repülős tiszt. — Mit hoztak? — Sátrakat, takarókat és tisztálkodási cikkeket. — Ezekben a zsákokban, a­­miket most raknak le, mi van? — Tisztálkodási kellékek is­kolásgyermekek számára. Azt már a Megyei Vöröske­reszttől tudtuk meg, hogy az Ausztriából érkezett csomagok szappant, törülközőt, fogkefét és­­pasztát, fésűt, zsebkendőt és egyéb hasznos holmikat tar­talmaznak. Mindenikükbe tet­tek egy-egy árvízkárosult gyer­meknek szóló levelet is. A repülőgépről az autókba rakják a csomagokat. Élelem, ruhanemű a Maros-menti falvak árvízkárosultjainak Vasárnap is megyeszerte tovább folytatódott az árvízsújtotta lakos­ság segítése. SZENTPÁLON éppen a termelő­­szövetkezet székházában voltunk, amikor teherautókon megérkezett a 13 760 kilós lisztszállítmány. Ha­sonló mennyiségű kukoricát is kapnak s más élelmiszereket: 1­200 tojást, 400 kg szalonnát, több mint 1000 kg paszulyt, 2000 doboz konzervet stb. Már előző nap jelentős mennyi­ségű ruhaneműt, sok ezer bébi, gyerek, női és férfi holmit kaptak. Cipőt, ruhát, fehérneműt, kabátot stb. A helyi szervek hozzákezdtek mind az élelem, mind a ruhane­mű kiosztásához. Zuhogott az eső, amikor KUTY­­FALVÁRA, az árvíz által egyik leg­jobban sújtott községünkbe érkez­tünk. A néptanács épületét is el­vitte a víz, s ezért az államhata­lom helyi szervének dolgozói több hajléktalanul maradt családdal e­­gyütt beköltöztek az ÁMV székhá­zába. Ez az épület most a kuty­­falvi főhadiszállás. Ide futnak be az élelmiszerrel és ruhaneművel megrakott tehergépkocsik, itt mű­ködik az árvízkárosult gyerekek számára létesített ingyenes étkez­de, s innen irányítják a község és a hozzátartozó falvak egész te­vékenységét. — Egy-két napig nagyon súlyos ellátási gondokkal küzdöttünk — mondotta Catana Vasile, a népta­nács elnöke.­­—­ Nemsokára azon­ban megérkeztek az első élelmi­szer-szállítmányok, s azokat szinte megállás nélkül újabbak követték. Csak két nap alatt Marosvásár­helyről két és fél vagon lisztet, másfél vagon kukoricát, 2 000 kon­­zervet, nagy mennyiségű kenyeret, tojást, szalonnát, zsírt, krumplit, cukrot és más élelmet, valamint rengeteg­­ruhaneműt kaptunk. Segítő kezet nyújtottak a gyu­­laikutai és havadtői lakosok is, ke­nyeret, búza- és málélisztet, pa­­szulyt, sajtot, zsírt stb., küldtek. Bukarestből egy ruhafélékkel és ágyneműkkel megrakott teherautó érkezett. Rázoare falu lakosai pe­dig 28 nagy csomag ruhaneműt küldtek. Nagyon hálásak lennénk, ha az újság útján is köszönetünket fe­jezhetnénk ki mindazoknak, akik ezekben a nehéz percekben osz­toztak bajainkban, önzetlen segít­séget nyújtottak lakosainknak ... Kutyfalván mintegy 60 gyermek részére étkezdét létesítettek, ahol naponta háromszor kapnak ingye­nesen kalóriadús táplálékot. Ruha­neműt is kaptak már. A felnőttek­nek is osztottak élelmet és ruha­félét s ez az akció az elkövetke­ző napokban tovább folytatódik. A rombadőlt házak újjáépítésé­hez már megérkeztek az első tég­­laszálítmányok Dicsőből. Eddig 200.000 darabot kaptak, de jön a többi is. Ottjártunkkor egy vagon cement érkezését várták. LUDASON, ahol ugyancsak óri­ási károkat okozott a fékevesztett ár, a helyi párt és állami szervek kezdeményezésére, a bajbajutot­tak gyermekei részére ingyenes ét­kezdét nyitottak. A városi néptanács titkára ő­­szinte elismeréssel sorolta az em­beri szolidaritás megnyilvánulásá­nak véget nem érő példáit. — Marosvásárhelyről, Aranyos­­gyéresről és Sármásról — mondot­ta — egy-egy autó ruhanemű érkezett, amelynek egy részét már ki is osztottuk. A környező közsé­gekből — Bükkös, Sármás, Szent­­péter — nagy mennyiségű élelmi­szert, búzát, kukoricát, krumplit, szalonnát, tojást, zsírt, cukrot kap­tunk. Marosvásárhelyről és Tordá­­ról sok gyógyszert, főleg oltóanya­got és fertőtlenítőszert juttattak el hozzánk. Ottjártunkkor érkezett meg tíz sátor a hajléktalanul maradt lako­sok számára. Őrjáratunk során örömmel nyug­táztuk, hogy minden árvíz sújtotta helységbe hatalmas értékű ruha és élelmiszer-szállítmányok érkez­tek, melyek egy része már eljutott a károsultakhoz. Ennek ellenére azt tapasztaltuk, hogy szinte min­denütt vontatott a beérkezett élel­miszer és ruhanemű kiosztása. A községi és városi párt és állami szerveknek a lehető legoperatí­vabban kell intézkedniük, hogy a szocialista emberséget és szolida­ritást kifejező adományok azonnal jussanak el a címzettekhez, az ár­vízkárosultakhoz. (ws) Szentpálon lerakják a lisztet. Kutyfalvára megérkezett a 2000 konzerv. ízletes étel az árvízkárosult kutyfalvi gyermekeknek. Sátor az udvaron Az eső makacs kitartással hull, a szél ki akarja tépni a kezemből az esernyőt. Cuppog az iszapos sár a cipő alatt. A tetejétől megfosztott ház cson­ka oszlopai fájdalmasan nyúl­nak bele a vigasztalan égbe. Az udvar végén vizes deszkából összetákolt kalyibában két ágy, az ár elől septében menekített szegényes kis motyó. Asszony, karjában kisfiúval („az éjszaka felébredt a szél zúgására és si­koltozni kezdett, anyám megint jön a nagy idő, meneküljünk..."), botra támaszkodó férfi, egy nagylány és egy kisebb, még egy fiú. Fát b­an és családja. A szemük szomorú, de arcukon mintha oldódna a kétségbe­esés. Állnak és nézik, hogyan e­melkedik a megcsúfolt ház tő­­szomszédságában a vidámkék, nagy sátor. Katonák állítják fel, szakszerű, gyors mozdulatokkal. — Jöjjön közelebb, János bá­csi — intenek a családfőnek. — Nézze csak, itt nyílik az aj­tó, ez a cipzár ablakot csak ... itt kell megerősíteni a tartókö­teleket. A kalyibába bevert az eső, befújt a szél. A sátorban jó lesz addig, amíg újból felépítik a házat. Meleg takarókat is kap­nak és konzerveket. A Nemzet­közi Vöröskereszt útján érkezett ajándék. A sátort Amerikából, a pokrócokat és konzerveket Hollandiából küldték. — Hát még ott is gondolnak ránk? — kérdi meghatódva az asszony. Igen, gondolnak. Ott és a vi­lág minden részén. Rájuk és az összes Fat­lpanokra, akiknek tegnap békés, meleg otthonuk volt és ma nincs semmijük. Re­pülőgép hozta Vásárhelyre az első szállítmányt: a 100 sátort, 432 takarót, 2 000 db kilós hús­konzervet. Ebből kaptak ők is. Már jelezték az újabb szállít­­mányok (sátor, gyógyszer, kon­zerv, ruhanemű) érkezését is, a napokban gyakran szállnak majd le a repülőtérre a külföl­diek ajándékait hozó gépek. Egy kis vigasz, egy kis napsu­gár a sok szomorú szívbe. Vi­lágrészeken át nyúlnak felénk a segítő kezek. (ciki) A katonák szerelik a sátort. Fát b­an családja, a sátor előtt. Képzőművészek az árvízkárosultakért A Képzőművészek Szövetsége és a Képzőművészeti Alap ma­rosvásárhelyi fiókja május 24- én, vasárnap délelőtt eladással egybekötött kiállítást nyitott a Művelődési Palota földszinti ki­állító termében. Az egy hóna­pig nyitva tartó kiállításon ne­ves marosvásárhelyi grafikusok, festők, szobrászok munkáit vá­sárolhatja meg jutányos áron (akár részletre is) a tárlatláto­gató közönség. A megvásárolt művészi mun­kákból befolyt összeget a Kép­zőművészek Szövetsége az ár­vízkárosultak javára fordítja. 3 Közel százezer lej a „Segítő kezek“-est bevétele A Szocialista Egységfront Ma­ros Megyei és Marosvásárhely Municipiumi Tanácsa szomba­ton este a Művelődési Palota nagytermében nagyszabású iro­dalom-művészeti előadóestet rendezett az árvízsújtotta lakos­ság támogatására. A rendezvé­nyen jelen voltak és műveikből olvastak fel bukaresti, kolozs­vári és marosvásárhelyi írók. Közreműködtek az Állami Szín­ház, a Filharmónia, valamint az Állami Ének- és Táncegyüttes művészei. A SEGÍTŐ KEZEK című iro­dalmi-művészeti előadóest tel­jes bevételét —­ közel 100 000 lejt — az árvízkárosultak segé­lyezésére fordítják.

Next