Vörös Zászló, 1970. július (22. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-01 / 152. szám

Fokozott felelősséggel gazdálkodunk az anyagi és pénzeszközökkel A szocialista szervezetek vezetőségének az anyagi és pénzeszközökkel való gazdálkodással, a pénzügyi ellenőrzés megszervezésével és működésével kapcsolatos felelősségéről a sajtóban vasárnap közzétett törvénytervezet szerves részét képezi azoknak a gazdasági intézkedéseknek, melyeket országunk vezető szervei az RKP Országos Konferenciájának és a X. Kongresszus határozatainak megfelelően foganatosítanak, a nemzetgazdaság vezetése, a tervszerűsítés és a gazdasági hatékonyság növelése érdekében. A törvénytervezet egységes és hatékony szabályokat irányoz elő az anyagi és pénzeszközökkel való gazdálkodás terén mindazon egységek számára, ahol anyagi javakat és pénzt kezelnek. A tervezet leszögezi a beosztottak, a vezető káderek, valamint a kollektív vezető szervek kötelezettségeit a társadalmi javak kezelési módját, a javak megőrzése érdekében foganatosítandó pénzügyi ellenőrzés megszervezési formáját és működését illetően. A társadalommal szembeni felelősséget tükrözi a törvénytervezet 2. szakasza, amikor előírja, hogy „Minden alkalmazott a maga munkahelyén, kettős minőségben, mint a termelőeszközök tulajdonosa és mint az anyagi értékek termelője felelősséggel tartozik a ráháruló kötelezettségek teljesítéséért és köteles teljes mértékben hozzájárulni szervezete összes feladatainak maradéktalan és idejében történő megvalósításához", mivel ezúton biztosítható az anyagi javak és pénzeszközök létrehozása, megőrzése, következésképpen a társadalom anyagi jólétének emelése. Az a tény, hogy a törvénytervezet teljes egészében a szocialista szervezetek vezetőségét teszi felelőssé az anyagi és pénzeszközökkel való gazdálkodás ellenőrzéséért, körültekintőbbé kell tegyen minden vezető beosztású dolgozót, hiszen ő is anyagilag és erkölcsileg felel e javak bármilyen formában történő megkárosításáért, illetve gazdaságos módon való felhasználásáért. Számos olyan intézkedést irányoz elő a tervezet, amelynek az a célja, hogy megelőzze a társadalom anyagi és pénzeszközeinek megkárosítását. Időszakonkénti leltározások, az egységek anyagi és pénzeszközeivel kapcsolatos nyilvántartások legalább évenként egyszeri ellenőrzése, bizonyos gazdasági-pénzügyi műveletek kötelező előzetes ellenőrzés alá helyezése, az anyag- és pénzügyi gazdálkodásnak a kollektív vezető szervekben történő elemzése csak egy részét képezik azoknak a lehetőségeknek, amelyeken keresztül az egységek vezető szervei megelőzhetik az anyagi és pénzeszközök megkárosítását. Ha mindezekellenére az anyagi és pénzeszközökben károsodás éri valamely egységet, annak vezetősége felelősséggel tartozik ezen hiányok pótlásáért, köteles minden intézkedést megtenni, megindítani a törvényes eljárást a kárt okozott személyek ellen. A pénzügyi ellenőrzés megszervezését és irányítását a törvény a Pénzügyminisztérium hatáskörébe utalja, és arra kötelez minden önálló gazdasági ügyvitellel működő egységet, hogy megszervezze a megelőző pénzügyi ellenőrzést, melynek révén biztosítani kell az alapvető ügykezelési ellenőrzés megvalósítását, az anyagi és pénzeszközökkel való gazdálkodást, a törvényes normák tiszteletben tartását (e javak létezését, felhasználását és nyilvántartását illetően. A törvénytervezet megjavításával kapcsolatos javaslatom épp az ellenőrzéssel kapcsolatos: nagyon helyesnek tartom a 13. szakasz előirányzatát, mely szerint a pénzügyikönyvelési osztály vezetője köteles megindoklás alapján, írásban megtagadni a törvénytelen vagy nem gazdaságos, nem reális dokumentumok megelőző pénzügyi ellenőrzését. Ha mégis végrehajtják e műveleteket, a kollektív vezető szerv egyetértése szükséges hozzá. Sürgős esetekben a törvény megengedi, hogy a Szervezet vezetője saját felelősségére elrendelje — írásban — a művelet végrehajtását. Szükségesnek tartanám a törvény kiegészítését olyan értelemben, hogy ilyen helyzetekben a szervezet vezetőjét kötelezzék a kollektív vezető szerv egyetértésének utólagos kérésére. KOVÁCS LAJOS A jobb munka biztosítéka teszi a munkálatok idejében való elvégzéséért, a gazdaság megerősítéséért. Termelőszövetkezetünkben már eddig is létezett a felelősségre vonásnak egy bizonyos formája. És szükség is volt rá, mert egyesek hanyagságukkal kárt okoztak a gazdaságnak. Az elmúlt esztendőben például Covrig Ana Baci egy félhektáros területen majdnem 29.000 kilóval kevesebb répát termelt, mint szomszédja, András Aneta, aki ugyanekkora területről 38 000 kilós termést takarított be. Természetesen mindig idejében, jó minőségben végezte el a soron levő munkákat, míg szomszédja ezeket elhanyagolta. S hasonló esetek az idén is előfordulnak. Míg Later Lucretia és Kászoni Mária lelkiismeretesen elvégezték az ápolási munkálatokat, addig ugyanazon a táblán Cozma Joan elhanyagolta azokat, ami természetesen meglátszik a termésen is. A törvény szerint hanyagságáért felelősségre lehet vonni. Vagyis tudatosítani kell benne és társaiban, hogy a tagoknak nemcsak jogaik, hanem kötelességeik is vannak. Mert sajnos, még vannak olyanok is, hogy csak követelőznek a gazdaságtól, de elhanyagolják a rájuk bízott feladatokat. , Természetesen ez a fokozott felelősség tőlünk, vezetőktől kell hogy kiinduljon, utána pedig mindenki a maga munkahelyén feleljen a rá bízott feladatok elvégzéséért, a terméshozam növeléséért. S erről most már nemcsak a tagság, a közgyűlés, hanem nagyobb kihágások esetén a törvény előtt is számot ad. Véleményem szerint e törvénytervezet (majd később a törvény) előírásai kiindulópontot jelentenek a munkaterdelem megerősítéséhez a termelőszövetkezetekben, aminek elsősorban maga a tagság látja hasznát. Bőségesebb lesz a terméshozam, nagyobb az osztalék. OANCEA PETRU, a nyárádtői termelőszövetkezet elnöke Termelőszövetkezetünk nem bővelkedik munkaerőben, ezért bizony sokszor nagy problémát okoz a növényápolás és más munkák elvégzése. Tehát csakis elismerőleg beszélhetünk a mezőgazdasági termelés és munka megszervezéséről szóló törvénytervezetről. Nagy segítséget jelent munkánkban. Nemcsak az elnököt, a mérnököt, hanem az egész tagságot is felelőssé Az egyéni felelősség növelésével időszerű mezőgazdasági problémákat vet fel a napokban megjelent törvénytervezet. A földalap ésszerű felhasználása, a termelés jobb megszervezése, a vezetőség és a tagság felelősségének növelése s nem utolsósorban a felelősségre vonás törvényre emelése, mind mind időszerű kérdései szövetkezeti életünknek. A felelősség a vezetővel kezdődik. Ha egy vezető becsületesen elvégzi munkáját, igényes feladataival szemben, megvan rá az erkölcsi alapja, hogy a tagságtól is számonkérje, megkövetelje a jó munkát. Nagy jelentőségűnek tartom a földalap ésszerű felhasználásáról, a termőföld védelméről szóló fejezeteket. Ez nagyon helyesen megköveteli, hogy minden talpalatnyi földet alaposan kihasználjunk. Eddig, ha kisebb terület ugaron maradt, nem volt kit felelősségre vonni érte. Sokan egy kézlegyintéssel elintézték az egészet, miért kell abból a földvégből olyan nagy problémát csinálni. Csak sajnos az a „csepp“ földvég néha nagyon sokra ment. Szövetkezetünk szántóterülete mintegy 250 parcellában terül el. Nos, mindenütt csak egy ár föld maradjon vetetlenül, az gazdasági viszonylatban már két és fél hektár földet tesz ki, márpedig ahogy a tervezet is írja, az egész mezőgazdasági területet maradéktalanul fel kell használni a termelésre. Természetesen a földalap ésszerű felhasználásáért, a termelés növeléséért elsősorbn a vezető tanács felel, viszont az új törvénytervezet lehetőséget ad arra, hogy minden személynek megállapítsuk a feladatát, s ha hanyagságával kárt okoz a közösségnek, felelősségre is vonjuk. Ezt eddig is megtettük, de sajnos olyan esetek is adódtak, amikor a közgyűlés nem szavazta meg a javasolt szankciót. Ezért jó, ha az törvény erejére emelkedik. Mindez azonban az anyagi érdekeltség fokozásával kell hogy párosuljon. Éppen ezért nagyon helyes a törvénytervezetnek az a fejezete is, amely a tagok járandóságairól szól. Erre eddig is nagy gondot fordítottunk, ebben az évben például minden hónapban pénzelőleghez juttattuk a tagságot. Egyezményes normánként nyolc lejt osztottunk ki közöttük. Bízunk abban, hogy az anyagi érdekeltség további növelésével és a törvény előírásainak megfelelő alkalmazásával további sikereket értünk el közös gazdaságunk megerősítésében. LUTZCKY RUDOLF, a kerelőszentpáli MTSZ főmérnöke Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXII. évfolyam, 152 (5771) szám, 1970. július 1. szerda. Ara 30 báni A szakszervezetek megyei tanácsának plenáris ülése A Szakszervezetek Megyei Tanácsának tegnap megtartott plenáris ülésén a megyei tanács tagjain kívül meghívottként részt vettek egyes ipari kombinátok, az Építkezési és Szerelési Tröszt, a szállítási vállalatok, a helyi ipar, a kereskedelem, az állami mezőgazdasági vállalatok vezetői, a statisztikai és pénzügyi intézmények képviselői, a szakszervezeti bizottságok elnökei, valamint számos párt és állami aktivista. Hasonlóan részt vett a Szakszervezetek Megyei Tanácsának plenáris ülésén Sebestyén Liviu elvtárs, az RKP megyei bizottságának titkára. A plenáris ülés munkálatait Parajdi György, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára nyitotta meg, aki egyben ismertette a plenáris ülés napirendjét is. A Szakszervezetek Maros Megyei Tanácsának jelentését a szakszervezeti szerveknek és szervezeteknek az árvízkárok és következményei elhárításáért, valamint az 1970-es tervfeladatok maradéktalan teljesítéséért kifejtett tevékenységéről GHEORGHE MIHAIL, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke terjesztette elő. Az átfogó jelentés alapján a plenáris ülés résztvevői sokoldalúan megvitatták a megye szakszervezeti szerveinek és szervezeteinek a természeti csapás okozta termelési veszteségek gyors pótlásával és az idei tervfeladatok példás teljesítésével kapcsolatos konkrét feladatait. Kiemelték, hogy a megyei pártbizottság állandó irányításával, a szakszervezeti bizottságok, a vállalatok igazgató bizottságaival egyetemben tanácskozásokat szerveztek az alkalmazottakkal, ahol elhatározták, hogy hosszabbított műszakban dolgoznak és a pihenőnapokat is kihasználják a rombolás nyomainak eltüntetésére és a tervlemaradás behozására, illetve jelentős terven felüli termelés megvalósítására. A májusi természeti csapást követő időszakban a szakszervezetek megyei, municípiumi és városi tanácsainak, valamennyi gazdasági egység szakszervezeti bizottságának tevékenységét a belső tartalékok feltárására és értékesítésére s ennek alapján a tervfeladatok jelentős túlszárnyalására való mozgósítás, a szocialista munkaverseny ilyen irányú kibontakoztatása jellemezte. E tekintetben mint példát említették a Marosvásárhelyi Vegyipari Kombinát munkaközösségét, amely az eredeti, 14 millió lej értékű terven felüli árutermelésre vonatkozó vállalását 30 millió lejre emelte, a Dicsői üveggyár dolgozóit, akik a 2 milliós vállalásukat 7 millióra egészítették ki, a Segesvári üveg- és Fajansz Kombinát alkalmazottait, akik ugyancsak 7 millió lejre növelték az eredeti 2,2 millió lejes vállalásukat és a marosvásárhelyi Könnyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalat munkaközösségét, amely az év végéig az 1,5 millió lej helyett 7 millió lej értékű termékkel ad többet. A dolgozók vállalásai lényegében azt jelentik, hogy 1970 végére majd minden vállalatban megháromszorozzák eredeti vállalásaikat. A vita során ismételten kidomborodott, hogy a szakszervezeteknek is fontos szerep jut a termelési veszteségek pótlását célzó intézkedések kidolgozásában és a megnövekedett havi, tíznaponkénti, napi tervfeladatok teljesítésének követésében. Ugyancsak hangsúlyozták, hogy a szakszervezeteknek hatékonyabb politikai nevelőmunkával kell mozgósítaniuk az alkalmazottakat a második félévben előttük álló feladatok maradéktalan teljesítésére. A második évnegyed termelő tevékenységének eddiginél is tökéletesebb megszervezése érdekében, valamennyi gazdasági egység szakszervezeti bizottságára felelősségteljes feladatok hárulnak. Minden ipc, vállalat, - í"-mezőgazdasági vállalat, mezőgazdasági gépesítési vállalat szakszervezeti tagjaitól elvárják, hogy ügyszeretettel dolgozzanak a megyénk előtt álló feladatok magas minőségi szintű és példás megvalósításáért. A plenáris ülés munkálatainak befejeztével Sebestyén Liviu elvtárs, az RKP megyei bizottságának titkára emelkedett szólásra, aki többek között kiemelte a szakszervezetek munkájának fontosságát, a dolgozók olyan arányú mozgósításának szükségességét, amely biztosítja az 1970-es feladatok teljesítését és túlszárnyalását. Ismételten kiemelte, hogy a szakszervezetek legfontosabb feladata hozzájárulni a termelési veszteségek mielőbbi pótlásához, valamennyi termelőeszköz teljes kihasználásának biztosításához, megszervezni és irányítani a dolgozók lendületes szocialista munkaversenyét. Electroputere: a szakavatottság magasiskolája A városnéző körút első állomása az Electroputere üzem. A Craiova határában elterülő gyárkomplexum, a mai Olténia ipari fejlődésének szimbóluma — a gépgyártás dinamikus, erőteljes központja. Innen indulnak hazánk és más országok vasútvonalai felé az Electroputere védjegyű, közismert villanymozdonyok és Diesel-villanymozdonyok. Itt állítják elő a nagy erejű transzformátorokat, azokat a célgépeket, amelyek több mint 20 országban szereztek hírnevet az üzemnek. Sokféle villanymotor, közép- és nagyfeszültségű berendezés viseli az Electroputere védjegyet. A modern elektrotechnika ötvösmesterei szeretettel, határtalan barátsággal fogadták államunk vezetőjét, Nicolae Ceausescut, a magas rangú vendéget, Mohammad Reza Pahlavi Aryamehrt, Irán sahin sahját. Egyébként a vendégek megérkezése előtt hallott beszélgetésekből kivehettük: ezt a látogatást úgy értelmezik a craiovai üzem dolgozói, mint a magas rangú iráni vendégek óhaját, hogy a helyszínen ismerkedjenek meg népünk eredményeivel, a román— iráni gazdasági együttműködés sokrétű bővítésének lehetőségeivel. ■1 craiovai fi rém már <=‡] ír küldte első „névjegyeit“ a baráti országba: 150 és 200 kilovoltamperes transzformátorokat és különböző típusú elektrotechnikai felszereléseket. Előrehaladott állapotban van az Iránba küldendő 20 kilovoltos villanyszeparátorok első tételének gyártása. Ezek a termékek is, amelyek a craiovai munkások szorgalmáról és hozzáértéséről tanúskodnak, azt mutatják, hogy gazdaságunknak reális lehetőségei vannak a gyümölcsöző, mindkét fél számára előnyös együttműködésre. Irán sahinsahja különös érdeklődéssel időzött el a mozdonygyárban. Az Electroputere szakemberei és munkásai joggal lehetnek büszkék arra, hogy legújabb mozdonyuk a 900-as számot viseli; egy 200 lóerős mozdony ez, amely kifutásra készen áll. A magas rangú vendégek hoszszasabban elidőznek a villanymozdony előtt, amelynek gyártását csak nemrégiben kezdtük meg. A mozdony vezetőfülkéjében Nicolae Ceausescu elnök és az iráni sahinsah rövid beszélgetést folytat a villamos vasúti vontatás szerepéről a modern gazdaságban. A román államfő tájékoztatja Iven(Folytatás a 4. oldalon) Pedagógus köszöntő Június 30 nem piros betűs ünnep. Szerény hétköznap a dolgos június végi napok sorában. És mégis különbözik a többitől. A tudást, ismeretet közvetítő pedagógusok népes seregét köszöntöttük e napon. Virágcsokrot küldtünk volt tanítóinknak, meleg kézszorítással üdvözöltük jelenlegi tanárainkat, nevelőinket. Immár hagyományossá vált hazánkban, hogy június 30-án megünnepeljük a pedagógusok napját, számba vesszük az elvégzett munkát s megállapítjuk a tennivalókat, hogy jövőben az eddiginél is magasabb szinten biztosítsuk az ifjú nemzedék nevelését, a haza, a párt és a kommunizmus nagyszerű ügye iránti szeretet szellemében. A fiatal nemzedék képzése és nevelése fejlesztéséen és tökéletesítésében különösen az ötéves terv utolsó évében számos eredmény született. Oktatásunk rohamos léptekkel fejlődik. Soha eddig nem fejeződött ki olyan határozottsággal az oktatás megújítására, korszerűsítésére irányuló törekvés, mint ma, amikor nagyszerű célkitűzések várnak megvalósításra a gazdasági, társadalmi-kulturális élet minden területén. Az RKP 1968 áprilisi oktatásfejlesztési irányelvei, az oktatási törvény, a Tantestület Szabályzata megállapították hoszszabb időre oktatásunk fejlődésének kereteit, irányát, a X. kongreszszus határozatai pedig lelkes munkára mozgósítják az iskola összes dolgozóit annak a sokoldalú, átfogó programnak a valóra váltására, amely arra hivatott, hogy növelje az iskolai képzés és nevelés hozzájárulását szocialista társadalmunk sokoldalú fejlődéséhez. Pártunk nagyra értékeli a pedagógusok munkáját. Nicolae Ceaușescu elvtárs a tanügyi káderek kitüntetése alkalmából mondott beszédében a tanítók, tanárok munkáját értékelve hangsúlyozta „önökre, az iskola szolgálóira hárul az a feladat, hogy az óvónőktől az egyetemi tanárokig biztosítsák hazánk holnapi kádereinek képzését". Maros megye tanügyi dolgozói, akárcsak az ország öszszes tanárai, tanítói, nevelői, becsülettel teljesítették feladatukat és a Tanítók Napja alkalmával vállalták, hogy a jövőben is odaadóan, fáradságot nem kímélve munkálkodnak az új nemzedék nevelésén. Erről az erős elhatározásról beszéltek azokon a lelkes hangulatú ünnepi gyűléseken, melyeket Marosvásárhelyen, Segesváron, Dicsőben, Ludason, Régenben, Szovátán és a többi városokban, falvakon e nap alkalmából tartottak. Marosvásárhelyen az ünnepi gyűlésen Vasile Rus elvtárs, a municípiumi pártbizottság első titkára a municipium polgármestere méltatta az oktatónevelő káderek tevékenységét, a többi városokban a néptanácsok elnökei köszöntötték a pedagógusokat. Pionírok, iskolások, szülők, jelenlegi és volt tanítványok virágcsokrot nyújtottak át szeretett tanítóiknak, tanáraiknak. A legjobbakat, azokat, akik kiváló eredményt értek el az oktatásban, nevelésben, a román iskola fejlesztésében, államunk magas kitüntetésben részesítette. Június 30-án egész népünk szeretettel, elismeréssel köszöntötte pedagógusainkat, kifejezve meggyőződését, hogy jövőben pedagógusaink még nagyobb igyekezettel, szeretettel és hűséggel szolgálják népünk ügyét és nevelik szocialista társadalmunk jövő nemzedékét. ünnepi gyűlés Marosvásárhelyen Harcban a természettel NEM ADJÁK MEG MACSIKAT A szentpáli határt az idén sokszorosan sújtották a természeti csapások. Alighogy visszaszorították medrébe a Marost, a besenyői határban megindult a hegy. Tíz hektár kiváló szőlőst hozott be az aljba. Aztán a Maros megszelídült, a hegy megállt. Ezernyi kéz fogott neki a helyreállításnak. Gépek teremtettek új életet a pusztítás helyén. Akkor jött a harmadik csapás. — Már úgy látszott, hogy minden rendbe jön — emlékezik viszsza a szövetkezet főmérnöke. — A kukoricát elvetettük, a répát újravetettük, jó munkával próbáltuk csökkenteni a veszteséget. A cukorrépát az egész területen háromszor megkapáltuk, a 200 hektár kukoricánál pedig, amelyik hamarabb kikelt, kétszer géppel és egyszer kézzel lazítottuk fel a talajt. S akkor újabb fekete dátumot írtunk: június 25-ét. A vihar gyorsan jött, villámcsapással, óriási felhőszakadással. Ember, termény esett áldozatául. — Mennyire becsülik a kárt? —Nehéz megállapítani. Tény, hogy 190 hektár kukoricáról, 60 hektár cukorrépáról elvitte a termőtalaj nagy részét, kimosta a növényeket. Ezenkívül 10 hektár borsót és más egyebeket tett tönkre. A szövetkezet tagjai megrökönyödtek, de nem adták meg magukat. A „harcteret“ a Maros mellől áttették Besenyőbe. — Habár rendes körülmények között még nem volna szükség a cukorrépa negyedik kapálására, az elmosott területeken el kell végeznünk, hogy földet húzzunk a répa tövére. Ugyanígy járunk el a kukoricánál is. A veszteséget teljes egészében nem lehet pótolni, de a jó, idejében végzett munkának biztosan meglesz az eredménye. Egyébként ez a szorgalom a gazdaság egész területén érezhető. Telnek a szénatárolók, a silógödrök. A lóhere, szarvaskerep és baltacím földeken, sőt a természetes kaszáló nagy részén is levágták a termést. A here egy része a szénatárolókba, a többi pedig a silógödrökbe került. Mintegy 200 tonnát szecskáztak be gyenge minőségű füvekkel vegyesen. A szarvaskerep is teljes egészében boglyában. A fogatok, teherkocsik most hordják tető alá. — Igyekezni kell, mert sürget az aratás — jegyzi meg a főmérnök. — ? — Az árpa már nagyon sárgul. A napokban vágjuk is. —Hogy készültek fel rá? — Azt hiszem elmondhatom, hogy alaposan. A raktárak már rég kitakarítva, fertőtlenítve várják a termést. A gépkezelők rendbe tették a kombájnokat. — Milyen ütemre számítanak? — Tekintetbe véve a lehetőségeinket, mintegy 12 nap alatt végezhetünk az aratással. Természetesen ez függ a gabona érésétől is. A gépi munkával nem lesz baj, hisz nyolc kombájnt állítunk munkába. Mindenikhez 100 zsákról gondoskodtunk, tehát nem lesz fennakadás. Ahol pedig nem tudunk géppel aratni, ott kézzel vágjuk le a gabonát. Ez sem több egy heti munkánál. Új termés, új gondok, amelyeket azonban szívesen viselnek el a szövetkezet tagjai. Szeretnék minél hamarabb biztos helyen tudni a gabonájukat, mert nem nagyon bíznak már az időben. Egész évben nehéz harcot vívtak vele. Eddig még ők a győztesek s remélik, továbbra is így lesz. A craiovaiak tíz- és tízezrei az igaz barátság és nagyrabecsülés jegyében, kitörő örömmel, rengeteg virággal, szűnni nem akaró éljenzéssel köszöntötték az iráni uralkodót és az Államtanács elnökét. Constantin Babaläu, a Délj megyei néptanács elnöke, Ion Závoleanu, Craiova municipium polgármestere, valamint más helyi vezetők meleg szeretettel köszöntötték a sahinsahot és az Államtanács elnökét Olténia földjén. A repülőtéren katonai díszőrség tisztelgett. Gyermekek csoportja virággal kedveskedett Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr császári felségének és Nicolae Ceausescu elnöknek. Az ünneplő craiovaiak viharos tapsa és éljenzése közepette a hivatalos gépkocsisor útnak indul a város felé. mohammad Reza ramavi Irán sahinsahia lacosae ceausescuval, az államtanács elnök süli lesni Hasi len craiona Mint ismeretes, az iráni sahinsah és felesége az utóbbi 48 órában a tengerpart vendége volt. Kedden Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke társaságában Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr sahinsah Craiován tett látogatást. Craiovára érkezett egyben Emil Bodnarac, az Államtanács alelnöke és az iráni államfő mellé kirendelt román személyiségek — Constantin Statescu, az Államtanács titkára, Pavel Silard, Románia teheráni nagykövete, Constantin Popa altábornagy, a nagyvezérkar helyettes főnöke, valamint Ardeshir Zahedi iráni külügyminiszter, Szoltan Szanandazsi, Irán bukaresti nagykövete és a sahinsah kíséretében lévő más iráni személyiségek. A dánok ősi székvárosának utcáin a két ország zászlóit lengette a szél, a kirakatokban a sahinsah és a császárnő arcképét lehetett látni. Természetesen, a látogatás általános beszédtéma volt a pergőbeszédű craiovaiak körében. Lépten-nyomon azt tárgyalták, hogy a román és az iráni államfő találkozója milyen jelentőségteljes a két ország jóviszonya szempontjából. Románia és Irán közös nyelvet beszélnek a jelenkor igen fontos kérdéseiben: a szuverenitás és a függetlenség tiszteletben tartását, a kölcsönös tiszteletet, a kölcsönösen előnyös együttműködést illetően. Romániát és Iránt egyaránt az egyetértés, az együttműködés és a barátság szolgálatának óhaja hatja át, s ebben a szellemben együttesen lép fel és munkálkodik a kétoldalú kapcsolatok terén pedig a különböző társadalmi rendszerű államok egyrthű írködésr" * is skre a példájával szolgál.