Vörös Zászló, 1970. augusztus (22. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-01 / 179. szám

2 Döntő szakaszába lépett az idei tigriséscsata! EGYETLEN ÜRÍT SE VESZÍTSÜNK! Kisiklandon indokolatlan a bizakodás .— Mit ünnepelnek? — kérdez-* zük KISIKLANDON. •— Mi tudtommal semmit. Miért? — kérdez vissza az elnök.— Tele a falu emberekkel. — Tele a határ is — válaszolja észbekapva. Zordan felelget a kérdésekre. — 600 hektáron termesztettünk búzát. 160-at kézzel, a többit kombájnokkal takarítjuk be. — Hol tartanak?— Szombaton kezdtük, azóta 120 hektár körül arattunk a 13 kombájnnal. Hétfőn 3 gépünk 18 hektárról gyűjtötte be a gabonát. — Hat hektárról egy kombájn — kételkedem — ritka lehetett ott a búza. — Tiszta volt, nem ritka. Persze van úgy, hogy csak egy hektárt csinálnak meg, ha nagyon gyomos. — Miért nem gyomláltak? — Még azt a területet is felverte a gyom, ahol gyomirtó szert alkalmaztunk. A sok eső miatt. Gyomlálni meg keveset tudtunk, jöttek az EGYÉB teendők. Ott a legszebb a búzánk, ahol hete után vetettünk. Húsz-huszonöt hektáros napi ütemre számít az elnök, ami véleményünk szerint kevés. Indokolatlanul nyugodtak. Több mint 450 hektár búza áll még a lábán, s minden napi késés újabb veszteségeket okoz. Erélyes intézkedésekre van szükség, egyetlen tag sem maradhat távol az év legfontosabb munkájától. Meg kell találni a módját annak is, hogy az állítólag jól működő kombájnok MÉG JOBBAN DOLGOZZANAK. Nem a fehér holló számba menő hathektáros csúcsteljesítményekre van szükség, hanem kielégítően stabil ütemre. A napi 20—25 hektár igen szerény igényeknek felel meg. MAKKAI JÁNOS Kantfnténik a ráteeoi AWV fataaföldján (SZÁSZ KÁROLY felv.) •LEVELEK-PANASZOK Ne csak Ígérgessék . ■. Tilwr», a Villangwági Vétitek ■ húsáén A panaszt Asztalos István a 180- as lakókörzet képviselője továbbította szerkesztőségünknek. Már egy éve, pontosabban 1969. augusztusában kérték a marosvásárhelyi IREM-től, kezdetben telefonon, többször is, majd írásban, hogy a Dózsa György u. 38/L környékén a parkosított részen cseréljék ki az oszlopokon a kiégett égőket. Mivel intézkedés nem történt, 1970. április 6-án levélben kérték újból a vállalatot: intézkedjen, mert az utcai világítás hiányában ismeretlen személyek tönkretették a padokat, feltörtek néhány pincét, ahonnan anyagi javakat tulajdonítottak el, megrongálták a tavasszal ültetett facsemetéket, stb. A többszöri kérés nem talált meghallgatásra. Így a környék lakói még áprilisban saját költségükön kicseréltették az égőket, de sajnos, azóta azok újból kiégtek, s így megint teljes a sötétség. Panaszukat május 6-án, a 3383-as számú ajánlott levélben közölték a vállalattal, amelyhez csatolták a helyszíni megállapítás jegyzőkönyvét. Igaz, hogy május és június hónapok nehéz feladatok elé állították a vállalat dolgozóit, de maholnap eltelik július is, és intézkedés még nem történt. Az ajánlott levelet tehát már csak „távirat“ követheti. Blaga Simion, Marosszertkirály, Scurta utca 5 szám alatti lakos ugyancsak a Villamossági Vállalatra panaszkodik. Még az árvíz napján a háza felé eldőlt a magasfeszültségű oszlop. Azóta négy esetben kérte, és négy esetben kapott ígéretet: azonnal kijönnek a helyszínre! De mivel az ígérettől az oszlop csak nem fog kiegyenesedni, továbbra is fennáll a baleset veszélye, egy szélvihar könynyen a házra döntheti. Szakadó esőben Az utóbbi hetekben két esetben is szóvá tettük, hogy némely városközi vonalon a megállóknál hosszú métereket szaladtak az utasok az autóbusz után, azért, hogy végül mégis lemaradjanak. Az alábbi eset egy újabb bizonyítéka annak, hogy a közüzemek közszállítási osztályának egyes alkalmazottai még mindig elkövetnek fegyelmi kihágásokat. 1970. július 18-án a reggeli órákban sokan várakoztak a Kárpátok negyedbeli autóbusz-végállomásnál. Senki számára sem kellemes a várakozás, s különösen nem szakadó esőben, így aztán az utasok — úgy vagy huszonnégyen — ugyancsak megörvendtek, amikor hét óra 15 perckor végre feltűnt az autóbusz. Szaladtak is, a kocsi azonban legnagyobb meglepetésükre az önkiszolgáló üzlet előtt állt meg. A jegyszedő leszállt, és bement vásárolni. Az utasok pedig várakoztak és bosszankodtak ... De talán mindennél jobban akkor, amikor a jegyszedő, kisvártatva újból megjelent és még csak az esőtől sem zavartatva magát, átszaladt a közeli garzonépületbe és tasakot hozott a vásárláshoz. Aztán folytatta... egyik üzletből ki, a másikba be ... Az utasok közül többen is megjegyezték: „Most kellene itt legyen Szőcs Kálmán, biztosan megírná ezt a paszulyvásárlást!“. A gépkocsivezetőt is már idegesítette a helyzet, türelmetlenül topogott. Megtörtént a vásárlás, azonban egy-két másodperc, és a busz kiindult, s az alig néhány méterre várakozó utasok közül alig 3—4-nek sikerült felszállnia. A többi lemaradt. A 31—MS—764-es rendszámú, 83-as oldalszám jelzésű kocsi 7:52 perckor — tehát 37 perces várakozás után — miután kihagyott egy megállót, folytatta megszokott útját. Az egyik utas, Incze Péter, lapunk marosvásárhelyi olvasója tette szóvá a történteket. Azt is, hogy az autóbuszok reggel 5—7 óra között kifogástalanul közlekednek a negyedben, de 7 óra után?... Egyben kifejezte azt a reményét, hogy csak eljön majd annak is az ideje, amikor a technika vívmányaként a városközi forgalmat irányító személy a közüzemeknél a TV képernyőjéről ellenőrizheti majd a vonalon dolgozók lelkiismeretességét. ÖNKÉNTES VÉRADÁSI AKCIÓ Értesítjük Királyfalva község és a hozzá tartózó falvak lakosságát, hogy augusztus 1-én szombaton az egészségügyi kör székhelyén önkéntes vérvételi akció lesz. Kérjük az önkéntes véradókat, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg, véradományaikkal járuljanak hozzá a betegek gyógyításához. MAROS MEGYEI EGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÓSÁG 1970. augusztus 7-én KÜLÖNLEGES LOTTÓ-HÚZÁS KIOSZTÁSRA KERÜLNEK: DACIA 1300 SKODA 1000 MB személygépkocsik, korlátlan számban MOSZKVICS 408412 karosszéria DACIA 1100 vagy SKODA S 100 személygépkocsik, korlátlan számban, a játékos választása szerint Kirándulások BELGRÁDIJA 2 személyes, vagy amennyiben szilveszterezéssel van egybekötve, egyszemélyes hellyel. (kb. 8 napos) Pénznyeremények, változó értékben Pénznyeremények, meghatározott értékben 5 húzás lesz, 3 részben összesen 36 számot húznak ki. 25 nyereménykategória Nemes László Gyorsan változó évszakok III. Köd a Biscaya öbölben Algír mellett vitorlázunk. Csendes este. Nyolckor, mikor őrségbe állok, a nap még fenn van az égen. Sehol egy felhő, a víz olyan selymes, sima, mint egy fiatal lány bőre. A nap alsó karimája eléri a tenger szintjét, bíborban izzik, remeg, vonaglik, mindennapos agóniáját vívja, s a formája egy fordított U betűre emlékeztet. Érdeklődve figyelem, gyanús nekem ez a nagy készülődés. Ismerem valamennyire a tengeri naplementéket, előveszem a távcsövet, és a naphalál utolsó fázisait ezen keresztül figyelem. Előérzetem nem csal: mikor a nap még egyszer utoljára visszapillant az éjszakának átadandó tengerre, pillantása bíborról narancs, majd sárga színre vált, s az utolsó pillanatban tiszta smaragd fényben felvillan, aztán kihuny. Végigbizsereg rajtam az öröm, láttam a Zöld Sugarat. Már láttam egy párszor, amióta hajózom. Szerencsés ember vagyok, ismerek öreg tengeri medvéket, akik évtizedek óta hajóznak, és még sosem látták. De én szeretem a naplementéket... Gibraltár Észak kapuja, s amióta a Szuezi-csatorna használhatatlanná vált, Dél kapuja is, attól függően, hogy az ember jobbra vagy balra fordul innen. Gibraltár a hajóutak fontos mérföldköve, ezen túl kezdődik a hosszújárat. És Gibraltárnál kezdődött a köd. Portugália délnyugati csücskét még láttuk, mikor elhaladtunk mellette, de aztán finoman előszivárgó fátyol kezdte körénk zárni az egyre szűkülő horizontot. A láthatár sugara hét mérföldről háromra csökkent. Mikor már két mérföldre sem lehetett látni, bekapcsoltuk a radart. Aztán a „vizibilíty" egy mérföld alá esett, és elkezdtünk szirénázni. A sebességet nem csökkentettük, s az ilyen hajózás már megfeszített figyelmet és pontos, gyors reflexeket kíván. Négy órán keresztül, ameddig az őrség tart, égő szemmel vallatja az ember a ködöt, mikor lök ki magából egy felénk rohanó hajót. A portugál part mentén rendkívül élénk a hajóforgalom. Ráadásul a kis halászhálók is kirajzottak kikötőikből, s ellepték a part menti vizeket. Sok volt a hal, a szkemberrajok nyüzsgését a hajóról is láttuk. Halászhajók között lavírozni nem az a kimondott élvezet, de ködben aztán átkozottul kényes ügy. A hajó könnyen beleszaladhat egy több száz méterre kinyúló hálóba, és megvan a milliós kár. Mikor a Finister-foknál befordultunk a Biscaya-i öbölbe, elromlott a rádiólokátorunk. A viharairól híres Biscaya (egy évben 250 viharos nap van errefelé) ezúttal köddel „kedveskedett" nekünk. A Rügen nem válaszol A tenger csendes volt, szellő sem rezzent a szürke víz felett. Visszasírtuk a „régi szép" viharos napokat, kívántuk, bár jönne egy jó kis szél, mert a vihar kegyetlenül fárasztó ugyan, de a köd gyűlöletes, komisz. A vihar összepotyolja az embert, mint a háziasszony a bécsi szeletnek való húst, de a köd megőröl, mint a daráló. Kikészíti az idegeket. Mi, a navigátortisztek, négyóránként adjuk át egymásnak a kínzó stafétát. A hajó biztonsága tőlünk függ. Négy óra hosszat állunk kinn a parancsnoki hídon, a ködben, a nedvesség kiáztatja még a csontjainkból is az életet. Kémleljük a tejfehér közeget, amibe a hajónk tizenhárom csomós sebességgel robog, és hallgatózunk, hátha a fülünkbe jut egy szembejövő hajó kürtjele. A mi ködkürtünk pontosan kétpercenként bődül egy vérfagyasztót, s habár, vagy talán éppen azért, mert már napok óta így megy ez, minden alkalommal újra összerezzen az ember, olyan erős a hangja. Az őrség vége felé már káprázik a szemünk, és hallucinálunk a hosszantartó megfeszített figyelemtől. De pihenni a kabinban sem lehet, még a mosdó felett lévő tükör is vibrálni kezd, mikor elbődül a sziréna. Elhaladunk a d'Ouessant-fok mellett, a francia Bretagne legnyugatibb csücske ez, és befordulunk a La Manche-csatornába. A köd, ha lehet, még sűrűbben gomolyog. Levegő helyett ez a zavaros, fehéres közeg vesz körül, mintha zsendicében hajóznánk. Sötétben tapogatózunk, a part nem látszik, (jó vicc, még a hajóorr sem látszik) a csillagok, a hold elbújtak, az egyetlen használható navigációs műszer a rádiószögmérő maradt. Ráadásul elektromos kisülések ropognak a fejhallgatóban, és alig lehet kivenni a parti állomások morzéjeleit. Csökkenteni kellene a hajó sebességét, de ez sem ajánlatos, így is elég nagy az oldalsodródás, amit a változó dagály-áramlatok okoznak. Ez is Észak egyik különbejáratú „gyönyörűsége". Minden nap minden órájára külön ki kell számítani az árapály áramlat irányát és erősségét, ha az ember nem akar megfenekleni valami homokzátonyon, amiből éppen elegetTtolaoit készenlétben a Csatorna és az Északi-tenger. Az esti őrség nem akar véget érni. Tizenegy óra körül elrohan mellettünk egy hatalmas ércszállító hajó, amely még a ködkürtjét sem használja. S habár átfáztam-átáztam a ködben, érzem, hogy elönt a forróság. Az árbocokról, a felépítményről csepeg-folyik a víz, nedvességgel telített az atmoszféra. Hideg van, borzongunk. Eszembe jut, hogy a naptár június tizenegyedikét mutat, de ez sem melegít. Itt akár november is lehetne, a hűvös pára elűzte a nyarat, most a Köd Éjszaka uralkodik. Éjfélkor felváltanak, lemegyek a kabinomba, megpróbálok aludni. Lehetetlen. A ködsziréna kétperces darabokra szaggatja szét az éjszakát. Hajnali háromkor felhívnak újra a hídra, rám is szükség van. Fél négykor megszólal a térképszobában és a rádiós kabinjában elhelyezett automata riasztókészülék csengője. Tizenkét hosszú jel, tudjuk mit jelent a SOS. A rádiós pizsamában rohan fel a posztjára, és figyeli a jeleket. Nemsokára lefordítja nekünk is a titokat. A Rügen német tengerjáró összeütközött egy ismeretlen hajóval, és süllyed. Ti-ti-ti-tá-tá-tá-ti-ti-ti. A morzéjelek az agyunkon kalapálnak. A süllyedő hajó nagyon hamar, talán tíz perc múlva már beszünteti az adást. Nem válaszol semmilyen hívásra. A kapitány előveszi a hajóregisztert, és egy kis keresztet rajzol az 1958-ban épült 4 000 tonnás teherhajó neve mellé. A Rügen egy kikötőben sem vet horgonyt többé. Augusztus 1 szombat A Nap kel 5 óra 04 perckor, lenyugszik 19 óra 41 perckor Az évből eltelt 213 nap, hátra van 152 Chicagóban most emelik a világ legmagasabb épületét. Az 1974-re elkészülő 443 méter magas, 109 emeletes épület több mint 100 millió dollárba kerül. Eddig a New York-i Empire State Building 381 méteres épülete volt a legnagyobb a világon. A rovinari szénmedencében épülő fűtőerőmű építőtelepén elkészült a füstkémény utolsó tartóoszlopa. A kétszáz méter magas kémény felépítéséhez, a talaj sajátosságai miatt, a tervezőknek különleges megoldásokat kellett találniuk, így az alapzatot 115 darab 88 centiméter átmérőjű, 21 méter mélységbe beágyazott betoncölöp tartja. Mindezek után most már kezdődhet a tulajdonképpeni építés, amit a közismert csúszózsaluzással végeznek. Szokatlan esemény zavarta meg nemrégiben az északkelet-indiai Tolongsore helység nyugalmát: tigrisek törtek a városra. A megrémült lakosság a padlásokon meg a pincékben keresett menedéket. Emberáldozatról nem érkezett hír. •••••• Szeptemberben megjelenik Ernst Hemingway Islands in the stream című, eddig még kiadatlan műve, amelyre hagyatékai között bukkantak. Több Hemingway-kutató szerint a szóban forgó mű 1950-ben íródott. •••••• Október 1-től Michigan lesz az USA első olyan tagállama, ahol a törvény szigorával lehet fellépni a környezetet szennyező magánvagy állami vállalatok ellen. Az erről szóló törvényt William Millikers kormányzó a hét elején írta alá. •••••• A brassói textilkombinátban újfajta tergelszövet gyártását kezdték meg. A gyapjúból és poliészterből készülő új anyag ellenállóbb és 30 százalékkal olcsóbb, mint az előző termékek. •••••• Japánban elkészült a villamos energiával hajtott első kerékpár. Az energiát elem szolgáltatja, amelyet házilag lehet tölteni. Egy elem 20 kilométeres óránkénti sebességgel 50 kilométeres távra elegendő A kerékpár sorozatgyártását az Expo’70 bezárása után kezdik meg. Az NSZK-beli Helmstadtbaan a közelmúltban rendezték meg az első olyan kötőversenyt, amelyen csak 16 és 70 év közötti férfiak vehettek részt. Az első helyet egy 19 éves főiskolai hallgató foglalta el, míg a második egy 45 éves szerelő, a harmadik pedig egy 39 éves tisztviselő lett. Mit gyártanak és fogyasztanak többet az emberek, bort vagy sört? Sört! Egybevágó adatok szerint a világon évente 500 millió hektoliter sört és csak 300 millió hektoliter bort állítanak elő. BflfHBL im unt um. mm mm MIÉRT CSAK NEKEM? Nagyon lelkiismeretesen olvasom az öt számmal való tárcsázás fontosságáról szóló tudósításokat és talán mondanom sem kell, hogy hasonló lelkiismeretességgel igyekszem be is tartani a posta utasításait. Pedig még csak készülékem sincs, amit szabálytalankodás esetén kikapcsolhatnának. De nem élek vissza előnyös helyzetemmel, összeszorított foggal nevelem magam. .. csak öt számmal. . . semmi lazsálás. . . az első számból leveszek egyet és a négy szám elé teszem az egyest... a hármassal kezdődőből tizenötös lett. Körülbelül így. Megtörtént, hogy a harmadik számnál a szellemi erőlködés miatt belezavarodtam. Nem tesz semmit — mondtam magamban, — minden kezdet nehéz és a jó ló is megbotlik, pedig neki nem is kell telefonálnia. Annyira haladtam már az önneveléssel, hogy a telefonközpont tudakozóját, a zéróhármat is öt számmal akartam hívni. Ez nem vált be, maradtam a régi számnál. Igen ám, de Zéróhárom kisaszszony — akinek különben nagyon barátságos hangja volt — a jelek szerint ugyancsak megmaradt a régi számoknál, mert megadta ugyan a kért intézményt, de négy számot mondott. Ezt csak akkor vettem észre, amikor tárcsázni kezdtem és észrevettem, hogy a kezem elmulasztotta az ötödik mozdulatot. Persze, hiszen Zéróhárom kisasszony nekem csak négy számot mondott... De vajon nem tévedtem? Ismét felhívtam Zéróhárom kisasszonyt, ismét érdeklődtem, mire ő ugyancsak nagyon barátságosan ugyancsak négy számot mondott. Most már módszeresen folytattam a további érdeklődést. Megtudakoltam a Prodcomplex, a Metalotehnica, a néptanács és még néhány vállalat és intézmény telefonját. Szakavatott nyomozóhoz illően egyszer orrhangon, utána torokhangon, majd fejhangon beszéltem, felváltva zsebkendőt, karosszéket és íróasztalt tettem a készülék elé, nehogy felismerje a hangom. Zéróhárom kisasszony nem ismert fel, mindannyiszor nagyon kedvesen négy számot mondott. Ez már mégsem járja! Én nevelem magam napszámra, hogy aztán észre se vegyem és ő visszaneveljen! Tudom, hogy neki is nehéz, de vegyen példát a szorgalmas telefonálókról és a felvilágosítást adja meg öt számban. Vagy nem fél, hogy a posta kikapcsolja a készülékét? Persze, hogy nem. Hát akkor valami egyébtől! (fm) MOZI ARTA: Várj, amíg besötétediks (amerikai film) PROGRESUS! Babák völgye (amerikai film) SELECT! Bing-bang — Tanase álma (román film) IFJÚSÁGI: A varázsló (magyar film) MUNKÁS: A doktorkisasszony (jugoszláv—olasz film) FLACARA: Néma barátok (román —kanadai film) SEGESVÁRI LUMINA: Botcsinálta Don Juan (csehszlovák film) REGENI PATRIA: Freddy és a préri dala (német—jugoszláv film) VICTORIA! Ilyen lakodalom még nem volt (román film) DICSŐI MELÓDIA: Túl kicsi egy ilyen nagy háborúhoz (román film) LUDASI FLACÁRA: A doktorkisasszony (jugoszláv—olasz film) SZOVATAI DOINA: Negyvekácsrt (francia—olasz film) NYARADSZEREDAI NIKAJULI Winnetou a holtak völgyében (német film) ERDŐSZENTGYÖRGYI POPULAR: Mi lesz veled, emberke? I. és II. rész (német film) SÁRMASI POPULAR! Titanic keringő (román film) GYULAKUTAI PATRIA: XVIII. Cain (szovjet film) * RADNÓTI LUMINA: Djura (szovjet film) RÁDIÓ AUGUSZTUS 2, VASÁRNAP Magyar nyelven 8,00—8,30: Pionírok és iskolások műsora: Pionírklub: Hallgatóink írják: A homoródi pionírtáborban; Érdekességek az állatvilágból: Új könyvek: A zene történetéből IV. rész. 8,30— 9,00: Kisgyermekműsor: Postás Jankó: Tíz perc az óvodában; Az erdő életéből: 16,30—17,15, a 261, a 330 és a 202 méteres hullámhosszon. Vasárnapi mozaik. TELEVÍZIÓ 15.00 Kajak-kenu világbajnokság — közvetítés Koppenhágából 17.10 Német nyelvű adás 18.15 Jóestét lányok, jóestét fiúk 19.20 Ezeregy este 19.30 Híradó 19.50 Részletek a Dinamoviad nemzetközi ökölvívó versenyről 20.10 Enciklopédia 21.10 A megvesztegethetetlenek — folytatásos film (I.) 22.00 Zenés paródiák 23.15 Heti szemle 23.30 Híradó ll -i— ■■■ —, , LOTTÓ ALotto 1970 július 31-i hálájának nyereményszámai : I. húzás: 9, 20, 19, 50, 51, 63, 12, 60, 90 Nyereményalap: 437.681 lej. II. húzás: 47, 66, 53, 70, 80, 38, 62 Nyereményalap: 407.825 lej. APRÓHIRDETÉSEK Elvesztettem Visy Lajos névre szóló, orvosi komisszióhoz szükséges irataimat. Kérem a megtalálót, adja le a Lenin utcai klinikára. Elvesztettem OMSZA karórámat 29-én du. 4—5 óra között. Becsü*letes megtaláló jutalom ellenében juttassa el Köteles S. 12 szám alá. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy özv. BORBÉLY ANTALNÉ, született Gábos Regina, életének 67. évében megszűnt élni. Temetése augusztus 2-án du. 5 órakor lesz a református temető cinterméből. A gyászoló család mmSIC - jegyzet megírásához egy szombat délelőtti beszélgetés adta az ötletet. Valaki arról akart meggyőzni, hagyjak fel egy szokásommal, mert mint mondta, már nem divat, húsz évvel ezelőtt volt az. Szeget ütött a fejembe, hogy a divatnak, amely minden téren csak átmeneti és mégis milyen sok hódolója van. Ez egymagában még nem is volna baj. De az a gyanúm, hogy akik a divatosságra törekvést tartják a haladás egyik formájának, a régivel, a megcsontosodottal való szakításnak, azok közelről sem képesek valami tartósat, örökérvényűt alkotni. Mikor a divatról beszélek, nem gondolok csak a miniszoknyára, a tűsarkú-hegyes vagy tompaorrú cipőre. A divat egyaránt szedi áldozatait az irodalom, a képzőművészet, a fi A divatról ozófia és a szociológia terén. Áldozatoknak nevezem azokat, akik mint őseink a napot, a villámot s egyéb számukra érthetetlen jelenséget szentnek tartottak, így vannak napjainkban is azok, akik összetévesztik az időszerűséget a divattal. Ha napjaink égető problémáival foglalkozik valaki, arról csak az elismerés hangján lehet szólni, mert keres kutat, s lehet felfedez olyasmit, ami előbbre lendít, ami a későbbi nemzedéknek kiindulópontul szolgálhat. ■ — Aki viszont csak a divat alakulását lesi, az szolgai módon kaphat valamit, amit mások már létrehoztak, s közben abban a tévhitben ringatja magát, hogy lépést tart a haladással. Emlékszem, egy hosszú hajú fiút megkérdeztek, miért hord ilyen hajat. Azt válaszolta, mert protestálni akar minden ellen , ami elavult, ami letűnt, aminek nincs mit keresnie napjainkban, életünkben. Mosolyognom kellett, hisz pont az ellenkezőjét csinálta végeredményben. Behódolt a divatnak s azt sem tudta pontosan, hogy mit jelképez a hoszszú haj, a gondozatlan külső. Foglya lett a réginek — ahelyett, hogy ő ragadta volna üstökön azokat a kérdéseket, melyek időszerűek, s amelyek őt is az élet központjába, forgatagába helyezték, ahol megtalálhatja élete célját s értékes, megbecsült tagja lehetne a társadalomnak. Megelégedett azzal, hogy hamar letűnő eszméknek hódoljon, s tiszavirágéletű elveket valljon. Természetesen nem tagadom, hogy a divatnak is megvan a jól meghatározott szerepe s nem minden, amit a divat alkotott, huny ki vele együtt — születhetik olyan alkotás is, ami jóval túléli létrehozóját —, de csak akkor, ha úttörő mű, ha a társadalmi törvények szabta úton halad s nem csak steril utánzása annak, amiért mást illet az érdem. Ezek az érveim, hogy miért nem eszményítem a divatot. Nem tudom újként tömjénezni azt, ami csak ciklusosan, újra meg újra felüti fejét — úgy mint a mini — vagy a maxi szoknya. Ha meg egyesek azzal akarnak rám ijeszteni, hogy kiment a divatból a szokásom, így érvelek:" nem számít, visszajön, hisz értékítéletünk alapja bármilyen legyen is a divat, változatlanul a munka marad. S „rossz" szokásom ennek alapján elbírálni magam s mások tetteit. SIMON ERVIN