Vörös Zászló, 1970. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-18 / 219. szám
XXII. évfolyam 219. (5838.) szám 1970. szeptember 18. péntek Ára 30 iráni NICOLAE CEAUSESCU ELVTARS talamozosa az elektronikus számítási technma es a gazdasági informacios rendszer teren dfihOdű szahemDereHkei Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára csütörtök délelőtt az RKP KB székházában tartott munkatanácskozás keretében találkozott a számítási technika és az automatikus adatfeldolgozás területén működő szakemberekkel , tudósokkal, felsőoktatási tanerőkkel, nagyvállalatok igazgatóival és főmérnökeivel. Részt vettek Ilie Verdet, Manea Manescu elvtársak, valamint egyes gazdasági minisztériumok és központi intézmények vezetői. A munkatanácskozáson elemezték az elektronikus számítási technika alkalmazásának helyzetét és főbb vonatkozásait a gazdaság vezetési és irányítási tevékenységében, valamint a vállalatok ügyvezetésében. A tanácskozások keretében megvizsgálták, hogyan valósul meg a nemzetgazdaság számítási berendezésekkel történő felszerelésének az 1967—1970-es időszakra előirányzott programja. Hangsúlyozták az információs rendszer gazdasági bevezetéséhez szükséges előfeltételek megteremtésében elért eredményeket. Ismertették, milyen eredményeket értek el eddig az elektronikus számítógépeknek a gazdasági ügyvezetésben történő alkalmazásánál, egyes technológiai folyamatok vezetésében és irányításában szerzett tapasztalatokat, s ezúton a berendezések intenzív üzemeltetésében, a termelékenység, a termékek minősége, a termelés gazdasági hatékonysága emelése terén elért eredményeket. Ugyanakkor feltártak bizonyos megoldásra váró problémákat az elektronikus számítógépek szélesebb körű felhasználása céljából. A felszólalók számos javaslatot tettek a modern számítási technikával való dotálás javítására, a munka jobb megszervezésére, a nyilvántartások egyszerűsítését és ésszerűsítését célzó munkálatok meggyorsítására, a matematika és a kibernetika alkalmazásának, az automatikus adatfeldolgozásnak a kiterjesztésére. Megkülönböztetett figyelmet szenteltek a számítási programok kidolgozásának, a meglévő számítógépek teljes kapacitása kihasználásának, a gazdasági tevékenység problémái jobb megoldásának. A tanácskozáson fontos helyet foglalt el az információs rendszerhez szükséges szakemberek — analizálók, programozók, operatőrök — kiképzésének problémája, s javaslatok hangzottak el arról, hogyan és milyen intézkedésekkel biztosítsák a szükséges szakembereket. Feltárták annak jelentőségét és szükségességét, hogy fokozott erőfeszítések történjenek az elektronikus számítógépek s más modern számítási berendezések hazai gyártásának bevezetésére és kifejlesztésére. A részvevők kifejezésre juttatták azt az elhatározásukat, hogy minden erőfeszítést megtesznek a X. pártkongresszuson kijelölt feladatok megvalósítására a gazdasági információs rendszer tökéletesítése céljából. A tanácskozás eredményeit öszszegezve Nicolae Ceausescu elvtárs elismeréssel szólott azokról az eredményekről, amelyeket az elektronikus számítási technika nemzetgazdaságunkban történő bevezetése és alkalmazása terén értünk el, s kijelölte a jelenlegi és távlati követelményeknek megfelelően az ez irányú tevékenység javításának és fejlesztésének alapvető célkitűzéseit. A párt főtitkára hangsúlyozta annak szükségességét, hogy egységes koncepciót dolgozzanak ki és érvényesítsenek az országos információs és vezetési rendszer megvalósításában, amely biztosítsa a gazdasági tevékenység minden fokozatán az információk és a döntés közötti szerves kapcsolatot. Úgyszintén ajánlotta, hogy a soron következő időszakban gondoskodjanak bizonyos számú erőteljes, a gazdasági egységek szükségleteit azonnal kielégítő területi számító központok létesítéséről. Ugyanakkor rámutatott, hogy jobban egybe kell hangolni az egész tevékenységet ezen a területen, meg kell teremteni a megfelelő szervezési keretet, amely lehetővé teszi az összes erők összpontosítását és észszerű felhasználását a kitűzött célok megvalósítása érdekében. A párt főtitkára rámutatott, hogy a hangsúlyt elsősorban a termelési folyamat információs rendszerére kell helyezni, arra, hogy a számítógépek és a kibernetika segítségével ténylegesen megoldják a termelő tevékenység tervezésének és vezetésének kérdéseit, a műszaki-anyagi ellátás és a termékeladás kérdéseit. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az elektronikus számítógépek segítségével meg kell valósítani néhány fontosabb üzem termelési folyamatának vezetését és teljes ügyvitelét, biztosítva megfelelő felszerelésüket, s az elért eredmények alapján rá kell térni kiterjesztésére más vállalatokban is. Nicolae Ceausescu elvtárs felhívta a figyelmet arra, hogy ebből a célból meg kell tenni a megfelelő előkészítő intézkedéseket. Nagy fontosságot kell tulajdonítani a statisztikának, amelyre elsőrendű feladathárul az egész nemzetgazdaság információs rendszerének megvalósításában. A káderképzés tekintetében Nicolae Ceausescu elvtárs megjelölt számos intézkedést a szükséges szakemberek további képzésére, a következő években történő számítófelszerelésekkel való ellátás arányában. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a gazdaság, a párt- és az államapparátus felelősségteljes munkaköreiben dolgozó összes kádereknek el kell sajátítaniuk a korszerű információs rendszer alapelemeit, hogy annak előnyeit minél hatékonyabban felhasználhassák a vezetés munkájában. Ugyanakkor rámutatott, hogy mind a számítógépek gyártásában, mind az információs rendszer terén fokozni kell a saját tudományos kutatást, gyorsabban kell alkalmazni a gyakorlatban az elért eredményeket, tanulmányozni és hasznosítani kell a fejlett nemzetközi tapasztalatot. Annak a növekvő szerepnek a fényében, amelyre az információs rendszer hazánk gazdasági haladásának biztosításában szert tesz, a párt főtitkára feladatul tűzte ki, hogy az országos információs és vezetési rendszer megvalósítása céljából dolgozzanak ki programot az 1971—1980-as évtizedre a vállalatok és a számítóközpontok elektronikus gépekkel és felszerelésekkel való ellátására, a szükséges káderek képzésére. Az 1971—1975- ös időszakra előirányzott célkitűzések a nemzetgazdaságfejlesztési ötéves terv szerves részét fogják képezni. Nicolae Ceausescu elvtárs kifejezte azt a véleményét, hogy hazánkban már megvannak azok a káderek, amelyek biztosítani tudják az információs rendszer gyorsabb bevezetését a gazdaságba, hogy a rendelkezésünkre álló öszszes erőket egyesítve jó feltételek mellett teljesíthetjük célkitűzéseinket ezen a tevékenységi területen. Végül a párt főtitkára kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy az információs rendszer szakemberei egész hozzáértésüket és munkaerejüket a rájuk háruló fontos feladatok szolgálatába állítják, hozzájárulva ily módon a nemzetgazdaság korszerűsítésének általános folyamatához, szocialista hazánk felvirágzásához. A vetőgépek a traktorok nyomában Őszi színt váltott a határ a Nyárád völgyében is. S ezt nem anynyira a sárguló falevelek, mint inkább a felszántott fekete földek mutatják. Készül a magágy az őszi gabonának minden termelőszövetkezetben. Sőt, sok helyen már a vetőgépek haladnak a traktorok nyomában. Az emberek nagyrészt derűlátóak a vetést illetően. Az idén idejében végezhetünk vele — mondják —, s a minőségi munkára is megvan minden lehetőségünk. A márkodi határban hét traktor hasítja a földet. Vetőgépnek azonban híre-hamva. — Az igaz — ismeri el a mérnök —. Az árpa vetését ugyanis befejeztük, a búzához pedig húszadika körül fogunk hozzá. Addig az összes gépek a talaj előkészítésénél dolgoznak. Jelenleg mintegy 60 hektár van készen. És ez nap mint nap újabbakkal gyarapodik. Van terük a traktoroknak. Közel kétszáz hektáron ugyanis pillangós és más, korán lekerülő növény a búza előveteménye. De már a napokban hozzákezdenek a burgonya és cukorrépa betakarításához is. Az elmúlt esztendőkben panasz hangzott el Backamadarason a gépesítők munkájára. Bizony sok esetben az ő hibájukból késett meg a gazdaság a vetéssel. Nos, most éppen az ellenkezőjét hallani. Dicsérik a gépkezelőket, gyors és jó minőségű munkát végeznek. És erről maga a határ tanúskodik. Még a hét elején megindultak a vetőgépek. Az árpának több mint fele földbe került, s jó ütemben halad a búzaterületek előkészítése is. — Az elővetemények az idén nem fogják gátolni a területelőkészítést — mondja Dombi Zoltán főmérnök —. Október elejéig a korica kivételével a búza vetésterületéről nagyrészt mindent be tudunk takarítani. És azzal sem lesz probléma, hisz rövid tenyészidejű és idejében elvetettük. — S a többi? — A pillangósokkal végeztünk. Most a silókukorica és a burgonya van soron. Egy kombájn már napok óta vágja a silókukoricát. Ezenkívül egy szecskázót is munkába állítottunk. Vannak ugyanis olyan területeink, ahol nem tudunk gépekkel dolgozni. Itt kézzel vágjuk le a termést, amelyet naponta hat fogat szállít a szecskázó géphez. Hol a hordó ? Oltyán László S. L.-t, az egyik sportklub munkatársát feljelentették, hogy törvényellenes dolgokat csinált: személygépkocsiját a klub területén parkolta, sőt garázst is épített, szintén ide, saját szakállára, lopja a benzint, autója javításához minden alkatrészt a klub raktárából szerez be, egyszóval merészen garázdálkodik. Hordókban tárolja a lopott benzint. Az ügyben megindult a nyomozás, így aztán egy napon milicista érkezett S. L.-ékhez: — Szíveskedjék megmutatni a hordókat... S. L, aki a klubjánál gépek karbantartásával foglalkozik, megütődött a kérdésen. S hogy pontos választ adhasson, előbb gondolkozott. De hiába törte a fejét, nem jutott eszébe semmi okos felelet. — Kérem én nem tartok hordókat az udvaron — mondta végül. — Van időnk, gondolkozzék csak nyugodtan. — Mindent iár átgondoltam. — Mondtam, nem kell sietnie a válasszal. Volt hordó vagy nem? S ha volt, most hol van . .. S. L. hirtelen elnevette magát: — Most jutott eszembe ... Csakugyan voltak itt valami hordók. — Na látja ! Ezt már szeretem. Megmutatná-e nekünk is?... — Szívesen. A sógoromhoz vittük a Bistritei utcába ... A fiú vette az egyik gyártól, tudniillik motorcsónakot akar csinálni belőle. De ha ön akarja, készséggel elviszem Zs. E.-hez és megmutatom a hordókat. Szóval mégiscsak léteznek a hordók ! Még azon a napon elmentek a Bistritei utcába. A két piros hordó ott volt az udvaron s rajtuk a következő felírás: ,,COLORIFICIO ITALIANO MAX MEYER". A milicista beleszagolt a hordókba, s mindjárt ki is jelentette: — Hát ezekben nem volt benzin. De a feljelentő határozottan állította, hogy S. L. kannaszámra hordta a benzint a klubtól. Megfoghatatlan ! Hol az üzemanyag? Az látszott a leghelyesebbnek, ha leltárt készítenek a klub üzemanyag-készletéről• Megkezdődött a méricskélés. Több mint ezer liter benzint és egyébkénő meg zsírozó anyagot mértek le, előszedték a bonok s papírok rengetegjét, de mindent a legnagyobb rendben találtak. Hogy történt a lopás? A második „ kudarc" után komolyan gondolkodóba estek a milícia szervei A feljelentő egykori felelős beosztására hivatkozott és megjegyezte, hogy hazafias kötelességét teljesítette, amikor fényt szándékozott deríteni S. L. piszkos ügyeire. Folytatni kell hát a kivizsgálást. De a nyomozás folyamán egészen nevetséges dolgok derültek ki. Például: a klub gépei olyan benzinnel működnek, mely nem jó a személygépkocsikba. Az alkatrészek is annyira eltérnek a személygépkocsikétól, mintha motorbiciklibe traktor tengelyt akarnánk beszerelni. Nem maradt más hátra, mint hogy kihallgassák S. L.-t és feljelentőjét. S. L. mindent igazolt, amit a klub vezetősége is megerősített. Következett a feljelentő. — Honnan tudta, hogy S. L. a klub alkatrészeiből javította a kocsiját? — kérdezték. — S. L.-lel beszélgettem és úgy vettem ki a szavaiból, hogy a klubtól szerzi be a portékákat. — De ön legalább egyszer ott volt, amikor S. L. javította a kocsiját? — Nem. Halászok, és amikor arra jártam, a kocsit mindig ott láttam .. . Tehát csupa feltevés volt, amit az illető feljelentő leírt. Azt mondta, hogy csupán kötelességből értesítette a milícia illetékes szerveit. Végezetül pedig S. L. a városi ügyészségtől a követekező levelet kapta: „ Tudomására hozzuk, hogy a július 22-i rendelet alapján véget vetettünk az ön ellen indított eljárásnak, mivel a tények nem felelnek meg a valóságnak." Nem nehéz kitalálni, hogy a feljelentést személyi bosszú diktálta, nyílván abban a reményben, hogy S- L.-t elzárják. De miért kellett volna bezárni S.-t? A lehető legkörültekintőbb számítások szerint a következő eredményre jutottunk ebben az ügyben. S. L.-t a házigazdája régóta zaklatja, hogy szerezzen magának lakást és költözzön el. Nagyon gyakoriak voltak emiatt a cirkuszok. Időközben S. L. vett egy új Skoda személygépkocsit, ami a házigazdát mélységesen fölháborította. — Ha van pénze kocsira, miért nem vesz lakást? És a házigazda bosszúságában megírta a feljelentést, bízva abban, hogy így megszabadul S.-éktől. Csakhogy egy szimpla levél ma már nem jelent halálos ítéletet. Aki pedig az ellenkezőjét hiszi, mint például a feljelentő házigazda, minden ,,hazafias érzelmei" ellenére éppen az ellenkezőjét feltételezi az igazságszolgáltatásról. Ha elképzelhető számára, hogy néhány sorára valakit bíróság elé állítanak és rásóznak pár esztendő, minden disznóságot lehetségesnek tart... Aki a lakóját szemrebbenés nélkül „kinyírná", hogy csak ő legyen egyedül az udvaron, annak minden csak eszköz: az egykori jó „hírneve", a törvényszék és mások jóhiszeműsége .. . Játsszák a tisztességest, hogy közben kötelet fonhassanak mások nyakára. És fennhangon aedetik: „Hiszek az igazságszolgáltatásban"! De csak addig, míg a mások bőre forog kockán. Mert ha például S. L. most beperelné a házigazdát becsületsértés címén és az megkapná érte a jól megérdemelt büntetést, kígyót békát rámondana a törvényszékre. De az is furcsa, hogy egy ilyen feljelentőt nem ér semmilyen bántódás. Utóvégre számtalan ember dolgozott az ügy kivizsgálásán ... Kár lenne ezt egy kézlegyintéssel elintézni. Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA t.mi m. ■■ ■ 11 'I?'TM””"! —-------------------------------------------------------------------------- 3jK A 4. oldalon KÜLPOLITIKAI események A marosvásárhelyi Lakásgazdálkodási és Építők Szolgáltatása Vállalatnál Több felelősségérzetet a longuszt állat látásain kihallttak. Az elmúlt napokban Marosvásárhely Municípium Néptanácsának Végrehajtó Bizottsága bővített ülésen elemezte az árvíz idején megrongálódott lakások kijavításának, rendbetételének jelenlegi helyzetét. Az ülés keretében — amelyen részt vettek NICOLAE VERES elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, párt és állami aktivisták, a lakótársulások képviselői, vállalati igazgatók —, számba vettük az állami lakásalap helyreállításában elért eddigi eredményeket és konkrét intézkedéseket dolgoztunk ki a javítási munkálatok ütemének meggyorsítása érdekében. Az előterjesztett tájékoztatókból kitűnt, hogy az 1218 megrongálódott lakrészből részben megjavítottak 563 lakosztályt, minimális konfortot biztosítva, és 170 lakrész rendbehozatala folyamatban van. Ez azt jelenti, hogy az árvíz idején megrongálódott lakrészek közül 485-nél még hozzá sem fogtak a javításhoz. Anélkül, hogy tagadnánk, vagy csökkentenénk a Lakásgazdálkodási és Építő-szolgáltatási Vállalat munkaközösségének ezirányú erőfeszítéseit és eredményeit, meg kell mondanunk, hogy a fent említett „mérleg" egyáltalán nem kielégítő. A megyei néptanács és municipiumi néptanács aktivistáiból alakított kollektívák — az említett 485 lakrészben — helyszíni vizsgálatot tartottak a lakásfeltételek megállapítása céljából és megállapították, hogy 326 lakásban kell falazási és vakolási munkálatokat végezni, 261 lakrészben van szükség parkettezésre, 58-ban ajtókatablakokat kell kicserélni, vagy megjavítani, 57-ben pedig a villamos, fűtőberendezések és e-Kiss Zoltán mérnök, Marosvásárhely Municipium Néptanácsa Végrehajtó Bizottságának első alelnöke egészségügyi felszerelések szorulnak javításra. Tekintettel arra, hogy ezeket a munkálatokat többnyire régi, és kisméretű épületekben kell végrehajtani, számítani lehet egész sor nehézségre. Hogy mégis betarthassák a megszabott javítási határidőket, az ILP vállalat vezetőségének nagy fokú felelősségérzettel kell megszerveznie minden egyes munkahelyet, a municipiumi néptanács végrehajtó bizottsága pedig rendszeresen ellenőrzi a munkálatok menetét, konkrét ellenőrzési feladattal bízva meg tagjait. A vita során többen hangsúlyozták, hogy a Lakásgazdálkodási és Építő-szolgáltatási Vállalat keretében sok szempontból kifogásolható munkastílus honosodott meg ami kihat egész tevékenységükre. A munka menetének ellenőrzésével megbízott kollektívák számos szervezési hiányosságot fedeztek fel. Mivel nem ismerték a való helyzetet, nem minden esetben részesítették előnyben a legsúlyosabban megrongálódott lakásokat. Habár küszöbön az ősz 7n nagyon rossz állapotban lévő ház javítatlan áll, s a hideg időszak beállta a lakások egészségének is árthat. Egy másik hiányosság. Számos munkálatnál nem tartották be a kivitelezési grafikont, holott erre meg volt minden feltétel. Több lakó panaszolta, hogy a javítási munkákhoz régen hozzáfogtak, lakásuk mégis befejezetlenül áll. A Kárpátok negyedben pl. a 35- ös számú tömbház két lakrészében hetekkel ezelőtt elkészültek a vakolással és ajtó-ablak javítással,-de a parkettezéshez még mindig nem fogtak hozzá. Hasonló a helyzet a 27, 39, 44, 45-ös számú blokkokban, valamint a Szabadság-úti, Belcescu és Ady-negyedek több blokkjában. Komoly hiányosságok mutatkoznak az építőanyagokkal való gazdálkodás területén is. Mint ismeretes, az árvíz több mint 20 000 m2 parkettes padlót tett tönkre városunkban. Nyilvánvaló, ilyen nagy mennyiségű padlózatot nem lehet pótolni egyetlen év leforgása alatt. Ezért az ISP-vállalatnak a régi parkettanyagból fel kellett volna használnia legalább egyharmadnyi mennyiséget, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb volumenű parkettezést elvégezhessen. Az ILP-vállalat komoly mulasztást követett el, amikor nem szervezte át tevékenységét az árvíz utáni követelményeknek megfelelően, noha erre utasítást kapott végrehajtó bizottságunktól. A vállalat munkatervének felülvizsgálásával új elsőbbségi és sürgősségi sorrendet állapíthattak volna meg a lakások karbantartására és javítására, úgy ahogyan azt a való helyzet megkövetelte. A lakásjavítások ütemének meggyorsításához mindenek előtt szükség van a munkahelyek ütemes ellátására építkezési anyagokkal. A megyei néptanács végrehajtó bizottságának támogatásával a marosvásárhelyi ILP-vállalat rövidesen újabb építőanyagpótkiutalást kap, többek között 120 tonna cementre, 50 000 db téglára, 70 tonna mészre. Munkaerővel fogják kisegíteni a segesvári, régeni és ludasi község- és lakásgazdálkodási vállalatok. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a lakások fokozott ütemben történő rendbetételéért az ILP-vállalat, annak igazgatóbizottsága felel. A műszaki-anyagi feltételek megteremtése mellett úgy kell megszerveznie a javítási munkálatokat, hogy a kivitelezési grafikonokban lefektetett végső határidőt — október 31-ét — minden körülmények között tiszteletben tartsák. Olyan bonyolult ügy a borvízellátás ? Szücs Ferenc, a vállalat igazgatója válaszol. — Van-e elég borvíz a szövetkezeti egységekben? — Nincs, sokkal többre volna szükség. — Próbáltak-e segíteni a helyzeten? — A közelmúltban írásbeli megegyezést kötöttünk a borszéki Apemin vezetőségével, reméljük javul a helyzet. Az Élelmiszer Nagykereskedelmi (Folytatás a 3. oldalon) Elöljáróban egy helyzetkép, melynek színhelye lehet például a Mercur, az Extra önkiszolgáló üzlet, de ugyanúgy a Tudor Vladimirescu, a November 7, a Kárpátok negyedbeli élelmiszerüzlet, vagy bármelyik más hasonló kereskedelmi egység. — Borvíz van? — Sajnos pillanatnyilag nincs. (Az igazság kedvéért tegyük hozzá, az is megtörtént, hogy pillanatnyilag van.) Néhány kérdés a Mercur önkiszolgáló üzlet felelőséhez, amelyekre hasonló választ adna a többi egység vezetője: — Kapnak-e elegendő borvizet? — Kapni kapunk, de nem eleget. — Ezek szerint a vásárlók többet kérnek. — Természetesen. Mi kérünk is, de az Élelmiszer Nagykereskedelmi Vállalat nem tudja kielégíteni az igényeinket. Újabb helyszín, a Fogyasztási Szövetkezetek Megyei Nagykereskedelmi Vállalata. A kérdésekre Vállalat Dózsa utcai központjában Pop boan igazgató tájékoztat: — Az Apeminre tulajdonképpen nem panaszkodhatunk. Eddig több mint egymillió üveggel szállított kiutaláson felül. Ennek ellenére kevés a borvíz, az augusztus 23-i ünnepekre is csak úgy tudtuk biztosítani az ellátást, hogy előtte „tartalékoltunk". Tavaly ilyenkor már FOKI MIHÁLY APEMIN Megyei Vállalat, Borszék Elad kiutalás nélkül borvizet A csomagolóládákat és szállítóeszközöket a megrendelő kell biztosítsa. Térkép Marosvásárhelyről Igen, végre van várostérképünk. Immár évek óta szorgalmaztuk kiadását. A Turisztikai Hivatalé az érdem azért, hogy még az idei kirándulási idényben megjelent Marosvásárhely térképe. Négynyelvű magyarázó szöveggel látták el és díjtalanul adják az érdeklődőknek, főleg külföldi turistáknak. Megtalálhatók a térképen a város új negyedei is, a környező utcákkal, úgyszintén feltüntették rajta a főbb művelődési, közegészségügyi intézményeket, közszolgáltatási egységeket stb. Néhány egészen kis utca hiányzik csak a térképről. Ha figyelembe vesszük, hogy elsősorban külföldiek tájékoztatására szolgál, akkor ezt nem lehet kifogásolni. Viszont elírások észlelhetők némelyik utca nevénél. Az új várostérkép megjelenéséért csak üdvözölni tudjuk a Turisztikai Hivatalt.