Vörös Zászló, 1970. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-19 / 220. szám

XXII. évfolyam 220. (5839.) szám 1970. szeptember 19. szombat Ára 30 iáni Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA NICOLAE CEAU­ESCU­ elvtárs munkalátogatása Maros megyében NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS, A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT FŐTITKÁRA, AZ ÁLLAMTANÁCS ELNÖKE PÉNTEK DÉLUTÁN MUNKALÁTO­­GAT­ÁST TETT MAROS MEGYÉBEN. A PÁRT FŐTITKÁRÁT ELKÍSÉRTE IOSIF BANC ELVTÁRS, AZ RKP KB VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK PÓTTAGJA, A MINISZTERTANÁCS ALELNÖKE ÉS VASILE PATILINET ELVTÁRS, AZ RKP KB VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK PÓTTAGJA, A KB TITKÁRA. A FŐVÁROSBÓL VALÓ ELUTAZÁSKOR A BANEASA REPÜLŐTÉREN NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS­AT ÉS A TÖBBI PÁRT- ÉS ÁLLAMVEZETŐT A KÖVETKEZŐ ELVTÁRSAK BÚCSÚZTATTÁK: EMIL BODNARAS, PAUL NICULESCU-MIZIL, GHEORGHE PANA, ILIE VERDET, FLORIAN DANALACHE, CONS­TANTIN DRAGAN, EMIL DRAGANESCU, FAZEKAS JÁNOS, PET­RE LUPU, DUMITRU POPESCU, VASILE VILCU, PETRE BLAJOVICI, GERE MIHÁLY, ION ILIES­CU ÉS ION IONITA. Mindössze négy hónapja annak, hogy Nicolae Ceausescu elvtárs a marosmenti tájak dolgozóinak kö­rében tartózkodott. Akkor volt ez, amikor a Maros és a Küküllő vi­ze példátlanul megáradt, vadul végigsepert emberi településeken, közlekedési utakon, fontos gazda­sági létesítményeken. A párt és az állam vezetője ott volt az em­berek között, felbecsülhetetlen ér­tékű, bátorító szavaival, gyakor­lati útmutatásaival mozgósította az erőket, bizakodást, kitartást öntött mindenkibe. Mindössze négy hónappal azután, hogy az elszabadult elemek váratlan és fájdalmas pusztítást végeztek e szép tájakon, az élet visszazök­kent a normális kerékvágásba, a vidék visszakapta megszokott ké­pét. A párt által mozgósított hős munkásosztály, a széles népi töme­gek alkotó energiájának kibonta­koztatásával újjáépítették a tönk­retett házakat, a megrongált uta­kat és országutakat, helyreállítot­ták az árvíz sújtotta vállalatok é­­pületeit és termelőerőit. Dicső­­szentmártonban és Marosvásár­hely árvíz sújtotta részein már csak a házfalakon látszó fekete vonal jelzi a katasztrófát. Ma már nyu­galom honol, derűlátás uralkodik e súlyos meg­próbálta­toknak kitett országrészen. Az emberek keményebben ne­kiláttak a munkának, a gyerme­kek szorgalmasabban hajolnak a könyv fölé, a fiatalok bizakodással építenek otthont maguknak. A sú­lyos megpróbáltatás népünk er­kölcsi szilárdságának erőpróbája volt, méginkább megszilárdította a nép és a párt kapcsolatait, vitat­hatatlanul bizonyította, hogy a mi társadalmunk, a szocialista társa­dalom, amely természetszerűleg és visszavonhatatlanul hozzátartozik az izmosodó Romániához, egy emberként mozgósítani képes az egész népet, minden alkotó ener­giát, hogy közös összefogással le­­küzdjünk minden nehézséget. Nicolae Ceausescu elvtárs és a többi párt- és államvezető repü­lőgépen érkezett, amely a Torda melletti repülőtéren szállt le. Itt Aurel Duca, az RKP Ko­­lozs megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnö­ke, valamint más megye, hivatalos személyek fogadták a vendégeket. A repülőtéren a megye felelős té­nyezőivel folytatott beszélgetés so­rán Nicolae Ceausescu elvtárs ér­deklődött számos gazdasági és szociális kérdés, főleg pedig a ter­més helyzete és a mezőgazdasági munkák menete iránt. Nicolae Ceausescu elvtárs és a többi vendég helikopteren érkezik Dicsőszentmártonba. Itt rendkívül melegen fogadják az érkezőket. A helikopter a nagy vegyikombinát közvetlen szomszédságában száll le. Több száz munkás, a környék­beliek százai nagy örömmel üd­­vözlik a vendégeket. Jelen van Nicolae Veres elvtárs, az RKP Ma­ros megyei bizottságának első tit­kára, a megyei néptanács elnö­ke, a helyi párt- és állami szer­vek más képviselői. A Maros megyei látogatás a dicsőszentmártoni vegyikombinát­ban, a hazai vegyipar impozáns, régi fellegvárában kezdődik. A kombinátot méltán tartják vegy­iparunk „korelnökének". Tulaj­donképpeni története együtt kez­dődött a szocialista építés évei­vel: a szerény vegyiművek tekinté­lyes ipari kombináttá fejlődtek. Említsünk néhány sokatmondó számadatot: a kombinát összter­melése 1948-hoz képest több mint tizenötszörösen növekedett, ami azt jelenti, hogy jelenleg mind­össze 15 nap alatt termelnek u­­gyanannyit, mint 1938-ban egész esztendőben. A gyárkapunál Nicolae Ceaușescu elvtársat, a többi párt- és államve­zetőt Kiss István helyettes vegyipari miniszter, a kombinát vezetői fogad­­ják. Több száz dolgozó hosszasan megtapsolja a vendégeket. A tö­megből fiatalok csoportja lép elő és — a szeretet és a nagyrabe­csülés jeléül — gyönyörű virág­csokrokat nyújt át a vendégnek. Bujor Rosca mérnök, a dicső­szentmártoni vegyipari csoport ve­zérigazgatója tájékoztatta Nicolae Ceausescu elvtársat, hogy emberek ezreinek fáradhatatlan erőfeszítése eredményeként júliusban az egység utolsó berendezései is megkezdték a termelést a megye legnagyobb árvízkárokat szenvedett vállalatában. A veszteségek nagyok voltak, de a kitartó, megfeszített munkával már július végén teljesítették a jelen­legi ötéves terv feladatait. A kombinát jelenleg teljes kapa­citással dolgozik, egyes osztályokon pedig a berendezések újból üzem­be helyezésénél alkalmazott kor­szerűsítések révén nagyobb terme­lést érnek el, mint a természeti csa­pás előtt. Ez lehetőséget nyújt ar­ra, hogy a vegyipari munkások az év végéig mintegy 10 millió lej ér­tékű többlettermelést érjenek el. A vendégek megtekintik a kar­­bidkemencéket; a karbid egyéb­ként a kombinát fő terméke. Noha az elszabadult elemek a legtöbb kemencét megrongálták, ma már teljes üzemmel működnek. Az új­jáépítés az ország több szakegysé­gének közreműködésével, rekord­idő alatt történt. Nicolae Ceausescu elvtárs gratulál a vegyipari dolgo­zóknak kitartó és önfeláldozó újjá­építő munkájukhoz . Ezután a látogatók röviden el­időznek a kombinát épülő új ob­jektumánál, a 6. kemencénél. A vendégeket tájékoztatják, hogy a munka grafikon szerint folyik és hogy az objektum az építők válla­lásának megfelelően egy hónappal határidő előtt megkezdi a termelést. Az új kemence évi 82 000 tonnára növeli a kombinát karbidtermelé­­sét. A látogatókat tájékoztatják a fejlesztési távlatokról is, részletes adatokkal szolgálnak az épülő új üzemegységekről és a termelés át­szervezéséről. A kombinát fajansz és homokkő osztályán a vendégek­nek adatokkal szolgálnak az új gyártmányokról, amelyek bővítik az ország számára jelenleg annyira szükséges építőanyagok választé­kát. Nicolae Ceausescu elvtárs mele­gen gratulál a dicsőszentmártoni vegyikombinát munkaközösségének a jelenlegi és a távlati feladatok teljesítésében tanúsított önfeláldo­zó munkájához. A kombinát vezetősége, munká­sai megfogadják: erőt nem kímél­ve, példásan teljesítik az új ötéves tervből rájuk háruló célkitűzéseket. Dicsőszentmárton lakosai meleg szeretettel búcsúznak a vendégek­től, forró köszönetet mondanak a párt- és államvezetőségnek a máju­si nagy megpróbáltatás napjaiban kapott gondoskodásért és segít­ségért, az árvízkárok helyrehozásá­hoz, a normális élet helyreállításá­hoz nyújtott támogatásért. A tömeg melegen élteti a Román Kommu­nista Pártot, ütemesen kiáltja: RKP — Ceausescu I, Ceausescu — RKP! A vendégek Dicsőszentmárton után a radnóti állami mezőgazda­­sági vállalat szarvasmarha tenyé­szetét keresték fel. Korszerű, nagy­üzemi állattenyészet és hizlalda ez, ahol a 7—15 napos borjakat bel­terjes tenyésztéssel nevelik. Itt Nicolae Ceausescu elvtárs foga­dására megjelent Ion Teciu, mező­­gazdasági és erdőgazdálkodási mi­niszterhelyettes, Szilágyi János mér­nök, a komplexum igazgatója, a vál­lalat több szakembere. Több tábla előtt ismertetik a komplexum anyagi alapjára, a termelés szervezésére, az elért eredményekre vonatkozó adatokat. A vállalat tevékenysége öt termelőfarmon folyik, amelyek közül három farm profilja fiatal szarvasmarhák tenyésztése és hiz­lalása, egy farmot 721 hektár szán­tófölddel a takarmányalap biztosí­tására profilíroztak és egy ipari farmot 25 000 tonna évi termelőka­pacitással kombinált takarmányok előállítására. A látogatás során részletes tájé­koztatást nyújtanak a komplexum befogadó képességéről (8 400­ fé­rőhely), a technológiáról, amely le­hetővé teszi, hogy egy termelési év folyamán 9 600 gyors hízlalású bor­jút szállíthassanak 45 kilótól 355 kilóig terjedő súlyban, legfeljebb 300 nap alatt. A radnóti komplexumban, ahova Maros, Kolozs, Beszterce, Szeben és Fehér megye 29 állami gazdasá­gából hoznak borjakat, a termelés megszervezésével, az alkalmazott megoldásokkal sikerült csökkenteni a takarmányfogyasztást, a hús elő­állítási árát és megjavítani a hús minőségét. Ugyanakkor tejpótló­­szerekkel helyettesítették a tehén­tejet a borjak táplálásánál. A komp­lexum szakemberei fontos ered­ményként mondják el, hogy kizáró­lag román tervezésű és gyártmányú felszereléseket használnak, s ere­deti megoldásokat alkalmaznak, a­­melyek nagy megtakarítást és mun­kaerő-csökkentést tettek lehetővé. A főbb állatgondozási műveletek gépesítésével eljutottak oda, hogy mindössze egy állatgondozóra van szükség 800 borjúnál. Ez lehetővé tette, hogy a teljes kapacitással tör­ténő termelés második esztendejé­ben 3 105 000 lejes nyereséget érje­­nek el, és a bevételi-kiadási terv az első félévben is kedvező ered­ményekkel zárult. A komplexum meglátogatására kerül sor. Nicolae Ceausescu elvtárs látogatás közben behatóan érdeklődik az üzemszervezés, a komplexumnak a szállító egysé­gekkel fenntartott kapcsolatai, va­lamint az alkalmazott megoldások iránt, amelyek lehetővé tették, hogy az egység elérje, sőt túlszár­nyalja egyes hasonló hazai egy­ségek eredményeit. Ceausescu elvtárs elismerően nyilatkozik a szakemberek erőfe­szítéseiről, célszerűnek minősít né­hány megoldást és ajánlja, hogy a radnótihoz hasonló vállalatok fejlesztésénél fokozatosan, az a­­nyagi és pénzügyi lehetőségeknek megfelelően építkezzenek. Az or­szág más megyéiben, közöttük Ar­­ges megyében szerzett tapaszta­(Folytatás a 3. oldalon) Marosvásárhely határában a municipium lakosai kenyérrel és sóval fogadják a párt főtitkárát. A dicsőszentmártoni vegyipari kombinátban. A vendégek meglátogatták a Radnóti Állami Mezőgazdasági Vállalat szarvasmarha tenyészetét. A régeni új forgácslemezgyár Őszi vetés idején A nagytetemesek kiköszörülik a csorbát A felkelő nap már az üzemköz­­pontban találja Mihály József mér­nököt. Először a gépek indulásá­nál asszisztál, majd a vetőmagot méri le és a fogatosoknak magya­rázza, hogy melyik területre meny­nyi trágyát terítsenek. Mi is ott akadunk rá a mérlegház közelé­ben. Nincs valami jó kedvében, s amikor az idei termést hozzuk szóba egészen elborul az arca. — Arról jobb nem beszélni. Hétszázegy kiló hektáronként az nem termés, még ilyen időjárási viszonyok között sem. Hol tehát a hiba? Mert meg­történik, hogy a kevés munkaerő, a gyenge növényápolás következ­tében alacsony a kukoricatermés. De a búzatermesztésben ma már a gépeké a szó. Az nem lehet a munkaerő függvénye. — Valóban nem — ismeri el a mérnök —. Az állami mezőgazda­­sági vállalat közvetlen a mi terü­letünk mellett 2 200 kiló búzát termelt hektáronként, pedig az időjárás neki sem „kegyelmezett". Máshol volt a hiba. — Éspedig? — A talajtáperőnél. Évről évre nem hogy növekedett volna, ha­nem csökkent a felhasznált trágya­mennyiség. A tavaly ősszel, írd és mondd, csupán egy vagon mű­trágyát adtunk a búzának. S azt is későre kaptuk meg. Közben istállótrágyával megra­kott szekerek érkeznek a mérleg­re. Távolabb pedig néhány tag a szuperfoszfátot rakja a kocsikra. A harmat még ott ragyog a fűszá­lakon, de közülük egyesek már másodszor fordulnak. — Korán keltek — jegyezzük meg. A mérnök elérti a célzást. — Muszáj. Ez így nem mehet tovább. Többet kell kicsikarni a tetemes földtől. És ezt a tagság egy része meg is értette. Habár az idén nem nagyon „vastag" az osztalék, megfogta a dolog végét. Segít abban, hogy az idén gyöke­res fordulat következzék be a bú­zatermesztésben. És ez legelsősorban a talajtáp­­erő növelésében, az idejében való vetésben konkretizálódik. Nem ke­vesebb, mint 1 300 tonna istálló­trágyát, 45 tonna szuperfoszfátot, 50 tonna ammóniumnitrátot hasz­nálnak fel a búzatermesztésben. Ennyi a tartalékuk, s még mintegy 25 tonna szuperfoszfátra volna szükségük. Azonban erre is konk­rét ígéretet kaptak. De nem ma­rad-e mindez csak terv, elgondo­lás? — Bármikor ellenőrizhető — sértődik meg a mérnök —. Úgy, ahogy itt talpon van a tagság, a többi részleg is dolgozik. Négy utánfutó szállítja az istállótrágyát az újfalusi brigádban, a tetemes határban 11 fogat műtrágyáz o­­lyan helyeken, ahová gépekkel nem tudunk felmenni. Innen, ahol állunk, belátni a fél határt, amely maradéktalanul igazolja a mérnök szavait. Sőt még olyasmit is elárul, amiről ed­dig nem esett szó, nevezetesen azt, hogy nemcsak a tagság, ha­nem a gépkezelők is elhatároz­ták, csakis jó minőségű munkát végeznek. Átel­len­ben jó pár hek­tár terület már magában rejti a magot. Az árpavetéssel nagy­részt végeztek. Munkájuk minősé­gét bárki megnézheti. Vetés után még le is boronálták a földet, hogy a mag könnyebben csíráz­zon. — Végre oda jutottunk — foly­tatja Mihály József —, hogy a ta­lajelőkészítésnél is be tudjuk tar­tani az agrotechnikai szabályokat. Biztosítjuk a földnek a pihenési időt. A 220 hektár búzaterületből már jóval több, mint száz van elő­készítve. ,­ szántás és a vetés kö­zött jó tíz nap a különbség. És ebbe az előkészítésbe bele­értetődik a trágyázás, műtrágya­szórás, szántás és tárcsázás. Hisz csupán szuperfoszfátot több mint 70 hektár kapott. Vetés előtt pedig még egyszer tárcsázzák a földet, amellyel újabb adag mű­trágya (200 kiló nitrogén) kerül a földbe. Mire az üzemközpont elnéptele­nedik, mi is végzünk a villáminter­júval. Búcsúzóul mintha a mérnök arca is felderült volna- jobb ter­mést remél jövőre. Bízik a föld­ben, a tagság erejében. Termékbemutató és értékesítő áruházak nyílnak Marosvásárhelyen, a Novem­ber 7. negyed piacán megkezd­ték a helyiipari termékeket be­mutató és értékesítő áruház be­rendezését. Az október első fe­lében megnyíló áruházban me­gyénk helyiiparának összes köz­szükségleti termékeit megtalálja a látogató, illetve a vevő. A Helyiipar Megyei Igazgatósága mindenekelőtt véleménykutatás­ra használja fel ezen áruházát, hogy minél sokrétűbben elégít­hesse ki a lakosság növekvő igényeit. Ezért gazdag válasz­tékot kínál háztartási cikkekből, műanyag- és fém áruból, sport­fel­sze­re­lése­kből, ki­s bú­to­rokból stb k­ Rövidesen Régenben is meg­nyílik az első vállalati áruház, amely a Kolozsvári Bőr- és Ci­pőipari Kombinát termékeit mu­tatja be és hozza forgalomba. Ezenkívül megtalálhatják majd itt a vevők a régeni Sportfel­szereléseket Gyártó Vállalat és a Marosvásárhelyi Bőr- és Kesz­tyűgyár termékeit is, valamint a lakosság véleményének megis­merése végett kiállított több új bőrterméket, amelyekből a ke­resletnek megfelelően termelnek majd a vállalatok. Az önkéntes hozzájárulás felhasználása Szeptember 20-tól kezdve me­­gyeszerte népgyűléseken dönti el a község lakossága, hogy 1971- ben mire fordítják az önkéntes hozzájárulást és az azt kiegészítő hazafias munkát. November köze­péig minden községben lezajlanak ezek a népgyűlések. A néptanácsok végrehajtó bi­zottságai a népgyűléseken előter­jesztik az állampolgárok javasla­tait, valamint a tömegszervezetek által kidolgozott ajánlásokat, a­­melyeket már tanulmányoztak és néptanácsi ülésszakokon is meg­vitattak. Az 1971-es évi önkéntes hozzá­járulás összegének megszavazásá­ra összehívott népgyűléseken be­számolnak az idei eredményekről is- Az első népgyűlést szeptember­ 20-án Marosoroszfaluban tartják.

Next