Vörös Zászló, 1970. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-19 / 220. szám
XXII. évfolyam 220. (5839.) szám 1970. szeptember 19. szombat Ára 30 iáni Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA NICOLAE CEAUESCU elvtárs munkalátogatása Maros megyében NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS, A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT FŐTITKÁRA, AZ ÁLLAMTANÁCS ELNÖKE PÉNTEK DÉLUTÁN MUNKALÁTOGATÁST TETT MAROS MEGYÉBEN. A PÁRT FŐTITKÁRÁT ELKÍSÉRTE IOSIF BANC ELVTÁRS, AZ RKP KB VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK PÓTTAGJA, A MINISZTERTANÁCS ALELNÖKE ÉS VASILE PATILINET ELVTÁRS, AZ RKP KB VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK PÓTTAGJA, A KB TITKÁRA. A FŐVÁROSBÓL VALÓ ELUTAZÁSKOR A BANEASA REPÜLŐTÉREN NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSAT ÉS A TÖBBI PÁRT- ÉS ÁLLAMVEZETŐT A KÖVETKEZŐ ELVTÁRSAK BÚCSÚZTATTÁK: EMIL BODNARAS, PAUL NICULESCU-MIZIL, GHEORGHE PANA, ILIE VERDET, FLORIAN DANALACHE, CONSTANTIN DRAGAN, EMIL DRAGANESCU, FAZEKAS JÁNOS, PETRE LUPU, DUMITRU POPESCU, VASILE VILCU, PETRE BLAJOVICI, GERE MIHÁLY, ION ILIESCU ÉS ION IONITA. Mindössze négy hónapja annak, hogy Nicolae Ceausescu elvtárs a marosmenti tájak dolgozóinak körében tartózkodott. Akkor volt ez, amikor a Maros és a Küküllő vize példátlanul megáradt, vadul végigsepert emberi településeken, közlekedési utakon, fontos gazdasági létesítményeken. A párt és az állam vezetője ott volt az emberek között, felbecsülhetetlen értékű, bátorító szavaival, gyakorlati útmutatásaival mozgósította az erőket, bizakodást, kitartást öntött mindenkibe. Mindössze négy hónappal azután, hogy az elszabadult elemek váratlan és fájdalmas pusztítást végeztek e szép tájakon, az élet visszazökkent a normális kerékvágásba, a vidék visszakapta megszokott képét. A párt által mozgósított hős munkásosztály, a széles népi tömegek alkotó energiájának kibontakoztatásával újjáépítették a tönkretett házakat, a megrongált utakat és országutakat, helyreállították az árvíz sújtotta vállalatok épületeit és termelőerőit. Dicsőszentmártonban és Marosvásárhely árvíz sújtotta részein már csak a házfalakon látszó fekete vonal jelzi a katasztrófát. Ma már nyugalom honol, derűlátás uralkodik e súlyos megpróbáltatoknak kitett országrészen. Az emberek keményebben nekiláttak a munkának, a gyermekek szorgalmasabban hajolnak a könyv fölé, a fiatalok bizakodással építenek otthont maguknak. A súlyos megpróbáltatás népünk erkölcsi szilárdságának erőpróbája volt, méginkább megszilárdította a nép és a párt kapcsolatait, vitathatatlanul bizonyította, hogy a mi társadalmunk, a szocialista társadalom, amely természetszerűleg és visszavonhatatlanul hozzátartozik az izmosodó Romániához, egy emberként mozgósítani képes az egész népet, minden alkotó energiát, hogy közös összefogással leküzdjünk minden nehézséget. Nicolae Ceausescu elvtárs és a többi párt- és államvezető repülőgépen érkezett, amely a Torda melletti repülőtéren szállt le. Itt Aurel Duca, az RKP Kolozs megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke, valamint más megye, hivatalos személyek fogadták a vendégeket. A repülőtéren a megye felelős tényezőivel folytatott beszélgetés során Nicolae Ceausescu elvtárs érdeklődött számos gazdasági és szociális kérdés, főleg pedig a termés helyzete és a mezőgazdasági munkák menete iránt. Nicolae Ceausescu elvtárs és a többi vendég helikopteren érkezik Dicsőszentmártonba. Itt rendkívül melegen fogadják az érkezőket. A helikopter a nagy vegyikombinát közvetlen szomszédságában száll le. Több száz munkás, a környékbeliek százai nagy örömmel üdvözlik a vendégeket. Jelen van Nicolae Veres elvtárs, az RKP Maros megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke, a helyi párt- és állami szervek más képviselői. A Maros megyei látogatás a dicsőszentmártoni vegyikombinátban, a hazai vegyipar impozáns, régi fellegvárában kezdődik. A kombinátot méltán tartják vegyiparunk „korelnökének". Tulajdonképpeni története együtt kezdődött a szocialista építés éveivel: a szerény vegyiművek tekintélyes ipari kombináttá fejlődtek. Említsünk néhány sokatmondó számadatot: a kombinát össztermelése 1948-hoz képest több mint tizenötszörösen növekedett, ami azt jelenti, hogy jelenleg mindössze 15 nap alatt termelnek ugyanannyit, mint 1938-ban egész esztendőben. A gyárkapunál Nicolae Ceaușescu elvtársat, a többi párt- és államvezetőt Kiss István helyettes vegyipari miniszter, a kombinát vezetői fogadják. Több száz dolgozó hosszasan megtapsolja a vendégeket. A tömegből fiatalok csoportja lép elő és — a szeretet és a nagyrabecsülés jeléül — gyönyörű virágcsokrokat nyújt át a vendégnek. Bujor Rosca mérnök, a dicsőszentmártoni vegyipari csoport vezérigazgatója tájékoztatta Nicolae Ceausescu elvtársat, hogy emberek ezreinek fáradhatatlan erőfeszítése eredményeként júliusban az egység utolsó berendezései is megkezdték a termelést a megye legnagyobb árvízkárokat szenvedett vállalatában. A veszteségek nagyok voltak, de a kitartó, megfeszített munkával már július végén teljesítették a jelenlegi ötéves terv feladatait. A kombinát jelenleg teljes kapacitással dolgozik, egyes osztályokon pedig a berendezések újból üzembe helyezésénél alkalmazott korszerűsítések révén nagyobb termelést érnek el, mint a természeti csapás előtt. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a vegyipari munkások az év végéig mintegy 10 millió lej értékű többlettermelést érjenek el. A vendégek megtekintik a karbidkemencéket; a karbid egyébként a kombinát fő terméke. Noha az elszabadult elemek a legtöbb kemencét megrongálták, ma már teljes üzemmel működnek. Az újjáépítés az ország több szakegységének közreműködésével, rekordidő alatt történt. Nicolae Ceausescu elvtárs gratulál a vegyipari dolgozóknak kitartó és önfeláldozó újjáépítő munkájukhoz . Ezután a látogatók röviden elidőznek a kombinát épülő új objektumánál, a 6. kemencénél. A vendégeket tájékoztatják, hogy a munka grafikon szerint folyik és hogy az objektum az építők vállalásának megfelelően egy hónappal határidő előtt megkezdi a termelést. Az új kemence évi 82 000 tonnára növeli a kombinát karbidtermelését. A látogatókat tájékoztatják a fejlesztési távlatokról is, részletes adatokkal szolgálnak az épülő új üzemegységekről és a termelés átszervezéséről. A kombinát fajansz és homokkő osztályán a vendégeknek adatokkal szolgálnak az új gyártmányokról, amelyek bővítik az ország számára jelenleg annyira szükséges építőanyagok választékát. Nicolae Ceausescu elvtárs melegen gratulál a dicsőszentmártoni vegyikombinát munkaközösségének a jelenlegi és a távlati feladatok teljesítésében tanúsított önfeláldozó munkájához. A kombinát vezetősége, munkásai megfogadják: erőt nem kímélve, példásan teljesítik az új ötéves tervből rájuk háruló célkitűzéseket. Dicsőszentmárton lakosai meleg szeretettel búcsúznak a vendégektől, forró köszönetet mondanak a párt- és államvezetőségnek a májusi nagy megpróbáltatás napjaiban kapott gondoskodásért és segítségért, az árvízkárok helyrehozásához, a normális élet helyreállításához nyújtott támogatásért. A tömeg melegen élteti a Román Kommunista Pártot, ütemesen kiáltja: RKP — Ceausescu I, Ceausescu — RKP! A vendégek Dicsőszentmárton után a radnóti állami mezőgazdasági vállalat szarvasmarha tenyészetét keresték fel. Korszerű, nagyüzemi állattenyészet és hizlalda ez, ahol a 7—15 napos borjakat belterjes tenyésztéssel nevelik. Itt Nicolae Ceausescu elvtárs fogadására megjelent Ion Teciu, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási miniszterhelyettes, Szilágyi János mérnök, a komplexum igazgatója, a vállalat több szakembere. Több tábla előtt ismertetik a komplexum anyagi alapjára, a termelés szervezésére, az elért eredményekre vonatkozó adatokat. A vállalat tevékenysége öt termelőfarmon folyik, amelyek közül három farm profilja fiatal szarvasmarhák tenyésztése és hizlalása, egy farmot 721 hektár szántófölddel a takarmányalap biztosítására profilíroztak és egy ipari farmot 25 000 tonna évi termelőkapacitással kombinált takarmányok előállítására. A látogatás során részletes tájékoztatást nyújtanak a komplexum befogadó képességéről (8 400 férőhely), a technológiáról, amely lehetővé teszi, hogy egy termelési év folyamán 9 600 gyors hízlalású borjút szállíthassanak 45 kilótól 355 kilóig terjedő súlyban, legfeljebb 300 nap alatt. A radnóti komplexumban, ahova Maros, Kolozs, Beszterce, Szeben és Fehér megye 29 állami gazdaságából hoznak borjakat, a termelés megszervezésével, az alkalmazott megoldásokkal sikerült csökkenteni a takarmányfogyasztást, a hús előállítási árát és megjavítani a hús minőségét. Ugyanakkor tejpótlószerekkel helyettesítették a tehéntejet a borjak táplálásánál. A komplexum szakemberei fontos eredményként mondják el, hogy kizárólag román tervezésű és gyártmányú felszereléseket használnak, s eredeti megoldásokat alkalmaznak, amelyek nagy megtakarítást és munkaerő-csökkentést tettek lehetővé. A főbb állatgondozási műveletek gépesítésével eljutottak oda, hogy mindössze egy állatgondozóra van szükség 800 borjúnál. Ez lehetővé tette, hogy a teljes kapacitással történő termelés második esztendejében 3 105 000 lejes nyereséget érjenek el, és a bevételi-kiadási terv az első félévben is kedvező eredményekkel zárult. A komplexum meglátogatására kerül sor. Nicolae Ceausescu elvtárs látogatás közben behatóan érdeklődik az üzemszervezés, a komplexumnak a szállító egységekkel fenntartott kapcsolatai, valamint az alkalmazott megoldások iránt, amelyek lehetővé tették, hogy az egység elérje, sőt túlszárnyalja egyes hasonló hazai egységek eredményeit. Ceausescu elvtárs elismerően nyilatkozik a szakemberek erőfeszítéseiről, célszerűnek minősít néhány megoldást és ajánlja, hogy a radnótihoz hasonló vállalatok fejlesztésénél fokozatosan, az anyagi és pénzügyi lehetőségeknek megfelelően építkezzenek. Az ország más megyéiben, közöttük Arges megyében szerzett tapaszta(Folytatás a 3. oldalon) Marosvásárhely határában a municipium lakosai kenyérrel és sóval fogadják a párt főtitkárát. A dicsőszentmártoni vegyipari kombinátban. A vendégek meglátogatták a Radnóti Állami Mezőgazdasági Vállalat szarvasmarha tenyészetét. A régeni új forgácslemezgyár Őszi vetés idején A nagytetemesek kiköszörülik a csorbát A felkelő nap már az üzemközpontban találja Mihály József mérnököt. Először a gépek indulásánál asszisztál, majd a vetőmagot méri le és a fogatosoknak magyarázza, hogy melyik területre menynyi trágyát terítsenek. Mi is ott akadunk rá a mérlegház közelében. Nincs valami jó kedvében, s amikor az idei termést hozzuk szóba egészen elborul az arca. — Arról jobb nem beszélni. Hétszázegy kiló hektáronként az nem termés, még ilyen időjárási viszonyok között sem. Hol tehát a hiba? Mert megtörténik, hogy a kevés munkaerő, a gyenge növényápolás következtében alacsony a kukoricatermés. De a búzatermesztésben ma már a gépeké a szó. Az nem lehet a munkaerő függvénye. — Valóban nem — ismeri el a mérnök —. Az állami mezőgazdasági vállalat közvetlen a mi területünk mellett 2 200 kiló búzát termelt hektáronként, pedig az időjárás neki sem „kegyelmezett". Máshol volt a hiba. — Éspedig? — A talajtáperőnél. Évről évre nem hogy növekedett volna, hanem csökkent a felhasznált trágyamennyiség. A tavaly ősszel, írd és mondd, csupán egy vagon műtrágyát adtunk a búzának. S azt is későre kaptuk meg. Közben istállótrágyával megrakott szekerek érkeznek a mérlegre. Távolabb pedig néhány tag a szuperfoszfátot rakja a kocsikra. A harmat még ott ragyog a fűszálakon, de közülük egyesek már másodszor fordulnak. — Korán keltek — jegyezzük meg. A mérnök elérti a célzást. — Muszáj. Ez így nem mehet tovább. Többet kell kicsikarni a tetemes földtől. És ezt a tagság egy része meg is értette. Habár az idén nem nagyon „vastag" az osztalék, megfogta a dolog végét. Segít abban, hogy az idén gyökeres fordulat következzék be a búzatermesztésben. És ez legelsősorban a talajtáperő növelésében, az idejében való vetésben konkretizálódik. Nem kevesebb, mint 1 300 tonna istállótrágyát, 45 tonna szuperfoszfátot, 50 tonna ammóniumnitrátot használnak fel a búzatermesztésben. Ennyi a tartalékuk, s még mintegy 25 tonna szuperfoszfátra volna szükségük. Azonban erre is konkrét ígéretet kaptak. De nem marad-e mindez csak terv, elgondolás? — Bármikor ellenőrizhető — sértődik meg a mérnök —. Úgy, ahogy itt talpon van a tagság, a többi részleg is dolgozik. Négy utánfutó szállítja az istállótrágyát az újfalusi brigádban, a tetemes határban 11 fogat műtrágyáz olyan helyeken, ahová gépekkel nem tudunk felmenni. Innen, ahol állunk, belátni a fél határt, amely maradéktalanul igazolja a mérnök szavait. Sőt még olyasmit is elárul, amiről eddig nem esett szó, nevezetesen azt, hogy nemcsak a tagság, hanem a gépkezelők is elhatározták, csakis jó minőségű munkát végeznek. Átellenben jó pár hektár terület már magában rejti a magot. Az árpavetéssel nagyrészt végeztek. Munkájuk minőségét bárki megnézheti. Vetés után még le is boronálták a földet, hogy a mag könnyebben csírázzon. — Végre oda jutottunk — folytatja Mihály József —, hogy a talajelőkészítésnél is be tudjuk tartani az agrotechnikai szabályokat. Biztosítjuk a földnek a pihenési időt. A 220 hektár búzaterületből már jóval több, mint száz van előkészítve. , szántás és a vetés között jó tíz nap a különbség. És ebbe az előkészítésbe beleértetődik a trágyázás, műtrágyaszórás, szántás és tárcsázás. Hisz csupán szuperfoszfátot több mint 70 hektár kapott. Vetés előtt pedig még egyszer tárcsázzák a földet, amellyel újabb adag műtrágya (200 kiló nitrogén) kerül a földbe. Mire az üzemközpont elnéptelenedik, mi is végzünk a villáminterjúval. Búcsúzóul mintha a mérnök arca is felderült volna- jobb termést remél jövőre. Bízik a földben, a tagság erejében. Termékbemutató és értékesítő áruházak nyílnak Marosvásárhelyen, a November 7. negyed piacán megkezdték a helyiipari termékeket bemutató és értékesítő áruház berendezését. Az október első felében megnyíló áruházban megyénk helyiiparának összes közszükségleti termékeit megtalálja a látogató, illetve a vevő. A Helyiipar Megyei Igazgatósága mindenekelőtt véleménykutatásra használja fel ezen áruházát, hogy minél sokrétűbben elégíthesse ki a lakosság növekvő igényeit. Ezért gazdag választékot kínál háztartási cikkekből, műanyag- és fém áruból, sportfelszerelésekből, kis bútorokból stb k Rövidesen Régenben is megnyílik az első vállalati áruház, amely a Kolozsvári Bőr- és Cipőipari Kombinát termékeit mutatja be és hozza forgalomba. Ezenkívül megtalálhatják majd itt a vevők a régeni Sportfelszereléseket Gyártó Vállalat és a Marosvásárhelyi Bőr- és Kesztyűgyár termékeit is, valamint a lakosság véleményének megismerése végett kiállított több új bőrterméket, amelyekből a keresletnek megfelelően termelnek majd a vállalatok. Az önkéntes hozzájárulás felhasználása Szeptember 20-tól kezdve megyeszerte népgyűléseken dönti el a község lakossága, hogy 1971- ben mire fordítják az önkéntes hozzájárulást és az azt kiegészítő hazafias munkát. November közepéig minden községben lezajlanak ezek a népgyűlések. A néptanácsok végrehajtó bizottságai a népgyűléseken előterjesztik az állampolgárok javaslatait, valamint a tömegszervezetek által kidolgozott ajánlásokat, amelyeket már tanulmányoztak és néptanácsi ülésszakokon is megvitattak. Az 1971-es évi önkéntes hozzájárulás összegének megszavazására összehívott népgyűléseken beszámolnak az idei eredményekről is- Az első népgyűlést szeptember 20-án Marosoroszfaluban tartják.