Vörös Zászló, 1970. november (22. évfolyam, 257-281. szám)
1970-11-22 / 275. szám
2 MI ÚJAT ÍGÉR A JÖVŐ ESZTENDŐ? Oancea Petru, a nyárádtői termelőszövetkezet elnöke eleinte túl korainak tartja a kérdést, de amikor a búzatermesztésre terelődik a szó, belejön a beszélgetésbe. — Jó termésre számítunk. »Sikerült elsőnek a környéken földbe tenni a magot, s magágyat is olyant készítettünk, hogy bárki megnézheti. Azóta már a traktorok nagyrészt a tavasziaknak is felszántották a földet. A cukorrépát részben istálló-, részben műtrágyával javítottuk fel. Nem kevesebb, mint 30 000 kilós hektárhozamot terveznek jövőre cukorrépából a nyárádtőiek. Bíznak benne, hogy meg is lesz, hisz a talajelőkészítésnek megadták a módját. Ez pedig nem kevesebb, mint egymillió lejt hoz a pénztárba. A százezrek, milliók után már az elnököt sem kell faggatni. Mondja anélkül is. — A két közös vállalkozástól is sokat várunk. _? — A vidrátszegiekkel társultunk zöldségtermesztésre és szarvasmarha-hizlalásra. Nem kevesebb, mint 200 000 lejjel járultunk hozzá azistállók korszerűsítéséhez, azokban már a legelőrehaladottabb módszerekkel folyik a hizlalás. Évente 85 hízott növendék utáni jövedelmet írnak át a mi számlánkra. A hizlaldák nagyjából el is készültek .Az elmúlt napokban hozzáfogtak a benépesítésükhöz. A nyárádtőiek tehát a szarvasmarhatenyésztésben odahaza teljes egészében rátérnek a tejtermelésre, borjúnevelésre. A 200 tehéntől jövőre 170 borjúra számítanak, amelyből az üszőket továbbtenyésztésre hagyják meg, a többit pedig a vidrátszegi hizlaldába viszik. — A kertészetben is közös farmot alakítottunk — veszi át a szót újra az elnök. A jövőben több mint 1000 tonna zöldséget termelünk a vidrátszegiekkel közösen, ami csak nekünk több mint 750 000 lej bevételt biztosít. Mindkét gazdaságban sokat várnak ettől a közös vállalkozástól. A farm különálló egységként fog működni, saját tervvel és költségvetéssel, vezetésével pedig egy mérnököt bíznak meg. Az új szervezési forma minden lehetőséget megad a munkaerő s ezen keresztül a munkák idejében való elvégzésének a biztosítására. Kisebb számú zöldségféle előállításával foglalkozik, nagyrészt öntözött területen. A tervezett jövedelem tehát nem tekinthető túlzásnak. A szántóföldi növénytermesztésben is a korszerű technikára alapoznak a nyárádtőiek. Erre egyébként sajátságos helyzetük is kényszeríti őket. Mint város közeli szövetkezet munkaerőben nem bővelkedik. Van viszont egy jól felszerelt, képzett szakemberekkel működő gépészeti osztályuk, amely nagyvonalakban megoldja a munkaerőhiány kérdését. — Az már igaz — hagyja jóvá az elnök. — Náluk nélkül nem sokra mennénk. A gabonatermesztésben például már nagyon kevés szava van a tagságnak. A talajelőkészítést, vetést, betakarítást teljes egészében a gépkezelők végzik el. De kiveszik részüket a kapásnövények termesztéséből is. Az alapmunkálatok mellett az ápolási munkák többségét is ők végzik el. A nyárádtői termelőszövetkezet az elsők között használta a kukoricatermesztésben a vegyszeres gyomirtást, a gépi talajlazítást. Itt tehát emberi erőre alig van szükség. Sőt a jövőben a gépkezelők már a cukorrépánál is kétszeri kapálást végeznek. A jövő esztendő tehát sok jót ígér a nyárádtői termelőszövetkezetben. Valóra váltásának kulcsa a tagság, a vezetőség s tegyük hozzá, nem utolsósorban a gépkezelők kezében van. N. F. Cselló és nagybőgő (HARAGOS ZOLTÁN felvétele) ERRŐL K ARRÓL NÉGY ZSÁK MŰTRÁGYA A havadtői MTSZ-nél dolgozott Welter András Csatófalva 7 s....alatti lakos, aki egy alkalommal a műtrágya elszórásánál segédkezett. Az első nap nem tudták befejezni a munkát, s a megmaradt anyagot a mezőn hagyták. Welter megvárta, amíg elcsendesedik a határ, ekkor egy szekérrel visszatért, és négy zsák műtrágyát Weber Mihály lakására szállított, ahol másnap megtalálta a milicia. A segesvári bíróság Weber Andrást 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. ITTASAN, LOPOTT GÉPJÁRMŰVÖN Egy évet már ült a börtönben Papp István Marosvásárhely, Nicolae Balcescu utca 2. sz. alatti lakos olyan cselekményért, amelyet ismételten elkövetett. A Moldova u. 10. sz. alatti blokklakás halljából ellopta O. J. motorkerékpárját, séta motorozásra indult és felborult. Az igazoltatásnál kiderült, hogy nincs hajtási engedélye, s ráadásul 1,16 ezrelék alkoholt találtak a vérében. A marosvásárhelyi bíróság Papp Istvánt lopásért egyévi, jogosítvány nélküli gépjárművezetésért 6 hónapi, ittas állapotban való vezetésért pedig egyévi szabadságvesztésre ítélte. A GARÁZDÁLKODÓ Puji László Marosszentkirály, Szeszgyár utca 30 sz. alatti lakos csúnyán mutatkozott be a helyi italbolt békés fogyasztóinak. Miután alaposan berúgott, minden kérés, engedély nélkül elvette a tele poharakat, megitta a bennük lévő italt, aki pedig rászólt, azt bántalmazta, szidalmazta, fenyegette. Nagy nehezen sikerült eltávolítani a büféből, mire kint folytatta a garázdálkodást, férfiakat, nőket és gyermeket ütlegelt. A marosvásárhelyi bíróság Puji Lászlót huliganizmusért, közbotrány előidézéséért 0 hónapi börtönbüntetéssel sújtotta. HATÓSÁGI KÖZEGET BÁNTALMAZOTT Halmágyi Sámuel, Marosvásárhely, Kossuth u. 82. sz. alatti lakos miután alaposan leitta magát, motorkerékpárra ült és hazaindult. De imbolyogva vezette a járművet, a milicia leállította, és felszólította, hogy fújjon bele az alkoholszkopikus fiolába. A készüléket kirúgta a milicista kezéből, majd megütötte és szidalmazta a rend őrét, így került Halmágyi a milíciára. A marosvásárhelyi bíróság Halmágyi Sámuelt hatósági közeg bántalmazásáért egy év és 3 hónapi, részeg állapotban való vezetésért pedig egyévi börtönbüntetésre ítélte. BGY marosvásárhelyi írói egyesület, a magyar nemzetiSÉGŰ DOLGOZÓK MAROS MEGYEI TANÁCSA A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT MEGALAKULÁSÁNAK 50. ÉVFORDULÓJÁNAK KÖSZÖNTÉSÉRE a VIATA ROMANEASCA és az IGAZ SZÓ szerkesztősége IRODALMI ESTET rendez 1970. november 25-én 18 órai kezdettel, a marosvásárhelyi Művelődési Palota nagytermében Műveikből felolvasnak: Zaharia Stancu akadémikus, az írószövetség elnöke, Florenta Albu, Bajor Andor, Vlaicu Barna, Bodor Pál, Radu Boureanu, Deák Tamás, Éltető József, Virgil Gheorghiu, Traian Iancu, Lászlóffy Aladár, Remus Luca, Márki Zoltán, Panek Zoltán, Petru Popescu, Guga Romulus, Sütő András, Szász János, Székely János, Virgil, Teodorescu, Radu Boureanu, a Viata Romaneasca főszerkesztője, Hajdú Győző, az Igaz Szó főszerkesztője. Közreműködnek: Erdős Irma, Mihai Gingulescu, Dora Ivanciuc, Nemes Levente, Mariana Stere, a Marosvásárhelyi Állami Színház művészei. Belépés díjtalan! Bevezetőt mond. Egészségvédelmi intézkedések Marosvásárhely municípium Néptanácsának Végrehajtó Bizottsága intézkedéseket dolgozott ki a fertőző betegségek elhárítására. Az intézkedésből eredő tennivalókat pénteken megvitatták a város több vállalatának képviselőivel. Az intézkedések tartalmazzák a közétkeztetési egységekben, a lakosság által tömegesen látogatott helyiségekben, nem utolsósorban a vállalatoknál, intézményeknél elmaradhatatlan teendőket. Részletesen meghatározzák a közüzemekre háruló feladatokat a város tisztántartása szempontjából, az Állami Egészségügyi Felügyelőség tennivalóit, a fertőtlenítések végrehajtásában, a köztisztaságra vonatkozó rendelkezések következetes betartásában. Az intézkedések előirányozzák a Lakásgazdálkodási és Szolgáltatási Vállalat, valamint a lakótársulások kötelezettségeit az egész várost átfogó egészségvédelmi akcióban. A néptanácsnál tartott megbeszélésen kitűnt, hogy az utóbbi időben városszerte sok a tennivaló a tisztaság megőrzéséért. Számos üzemben, gyárban a szociális létesítményeket nem tartják eléggé tisztán, elmulasztják rendszeres fertőtlenítésüket. Hasonlókat észlelni a munkásszállásokon. A vállalatok, intézmények adminisztrációs felelősei elhanyagolják bizonyos egészségvédelmi jellegű munkálatok ellenőrzését. Egyes gazdasági egységek vezetői, igazgatói nem adnak hatékony segítséget az oltási s más egészségvédelmi akciók operatív, hatékony lebonyolításához. A jövő hét folyamán városszerte akciót szerveznek a fertőző betegségeket terjesztő rágcsálók irtásáért. Ebben részt kell vennie a lakosságnak is, s a megbízottaktól kapott utasításokat maradéktalanul végre kell hajtania. A megbeszélésen felhívták az Állami Egészségügyi Felügyelőség figyelmét arra ,hogy éljen a törvény biztosította lehetőségekkel, s ha indokolt, a vállalatok, intézmények vezetőit éppen úgy, mint az alkalmazottakat, következetesen vonja felelősségre, szabjon ki rájuk pénzbüntetést, ha nem hajtják végre az egészségvédelmi intézkedéseket. Zaj az üzletben . Ezt írja meg, kérem. Hogy lehet vásárolni, értekezni az elárusítókkal, ilyen zaj, kalapácsolás közepette? Vigasztalom a vásárlót. Még mindig jobb zajban vásárolni, mintsem, hogy az átrendezésért bezárják néhány napra az üzletet. Szóval, így van ez jól. Mert miközben javában tart az átrendezés a Kossuth Lajos utcai Tehnometal áruházban, a kereskedelmi tevékenység sem szünetel .Ha befejeződik ez a munka, az emeleten önkiszolgáló rendszerrel vásárolhatunk majd ipari termékeket. Háztartási, vegyi, villamossági, üveg és porcelánárut, bizonyos divatcikkeket. S az emeleti részleg átrendezésével párhuzamosan módosul a földszinten is a kereskedelmi tevékenység. Eddig elég nehézkes volt a tv-készülékek árusítása, mert a vevő kérésére, gyakran több készüléket kellett kipróbálni. Most viszont a földszinten berendezett TV-részlegen egyszerre 12 bekapcsolt tv készülék közül válogathat a vásárló. S mert a Rózsák terén megszűnik a Dióda üzlet, a Technometalban fogják ezentúl árusítani a rádió, tv, háztartási gépek cserealkatrészeit is. Szóval, ennek a zajnak csak örvendeni lehet. Szovátán június 5-én kezdtek beköltözni az Eminescu utcai II/B jelzésű lakótömbbe. Tíz nap alatt benépesült a két szárny nagycsaládosokkal, nyugdíjasokkal, fiatal házasokkal. Sokan addig a Fürdővállalat villáiban laktak, többnyire egy szobában, számosan kavártélyban, öreg, árvíz rongálta házakban. Egy-két vagy háromszobás lakrészeket kaptak itt, és ha csökkentett kényelmi fokú is a lap A kábelgyár drótsodró részlegén (KONCZ JÁNOS felvétele) kás, van központi fűtés, hidegmeleg víz, egy vagy több parkettes szoba, zuhanyzó beszerelésére is alkalmas mellékhelyiség, mindenképpen jobb feltételek, mint voltak. És mégis sok, nagyon sok a panasz. mmmmmmmmaummuummua l-es építőtelep-csoport úgymond „nyersen“ adta át a tömböt. Több lakásban a falak vizesek voltak, nem egy helyen a mozaikpadló tocsogott. Tetőzte az áldatlan állapotot a Szerelő Vállalat azzal, hogy az épület egyik szárnyának VÖRÖS ZÁSZLÓ ENGELS ÉS ITERISZETIllMijfIGI — Dr. Spielmann József — Engels Frigyes neve és műve feltevést később — mint ismeretes élet a fehérje testek létezési módelválaszthatatlan halhatatlanba — a csillagászati megfigyelés igaja“, mely lényegében alkotórévátjáétól, Marx Károlyétól. Kettő- tolta. Napjainkban, amikor a tu-szeinek állandó önmegújulásából sók kapcsolatára, együttműködő adomány közvetlen termelőerővé áll. Megfogalmazásakor forradalmére érdekes fényt vet kiterjedt válik, az elméleti megismerés szemi igazság volt ez a filozófiában levelezésük. Annak gyújtópont- répe egyre növekszik. Yukavaja és a természettudományban. Majiában — figyelmeztet Lenin — a dipán fizikus ugyancsak számtani is ugyanolyan érvényes, de csak alektika áll. Ebben egyesül „a ki műveletek alapján fedezte, fel abban az esetben, ha magát e rejtett és megvitatott eszmék 1937-ben a neutrínónak nevezett tételt is a dialektikus fejlődés egész szövedéke“. A dialektikát, elemi részecskét, s azt később folyamatában értelmezzük. Ma ezt a „lényegében kritikus és for- úgyszintén igazolta a kutatás. Az már tudjuk ugyanis, hogy a főélet a fehérje testek létezési módja, mely lényegében alkotórészeinek állandó önmegújulásából áll. Megfogalmazásakor forradalmi igazság volt ez a filozófiában és a természettudományban. Ma is ugyanolyan érvényes, de csak abban az esetben, ha magát e tételt is a dialektikus fejlődés folyamatában értelmezzük. Ma már tudjuk ugyanis, hogy a fehérje szintézis a sejtplazmában megy végbe, s e folyamatot a nucleinsavak irányítják, melyeket viszont a fehérje természetű enzimek segítenek felépíteni, s így a hatás kölcsönös. Az életfolyamatok lényegéről szólva tehát ma is az engelsi dialektika szelleméből kell kiindulnunk. A szervezet fizikai szerkezetét kémiai anyagok építik fel. De a szervezetben, épp úgy, mint az élő anyag alacsonyabb formáiban, az összetevők között új kölcsönhatás alakul ki, létrejön a biológiai mozgásforma, melyet anyagcsere s kódolható átöröklődő információ jellemez. A tudomány újabb eredményei tehát kiegészítik az élet engelsi meghatározását, de lényegében megtartják. Engels korában, amikor a tudomány empirikus fokozatáról elméleti szakaszába lépett, gyermekbetegségeinek, a metafizikának, agnoszticizmusnak, ingadozásainak túlhaladása volt a központi feladat. Engels nagyszerű útmutatásai a fejlődés kibontakozását egyengették. Ma, a tudomány rohamos fejlődésének időszakában, újra elméleti lemaradás észlelhető a felismerések és azok értelmezése között. A kibernetika, kvantum fizika, informatika új eredményeit kell a materialista filozófia s a dialektika szellemében általánosítanunk. De erre nem elegendő egy-két kiragadott Engels vagy Lenin idézet. Nem ismételhetjük a múlt hibáit, amikor egyesek az új tudományokat, pl. kibernetikát, mint polgári áltudomány álkérdéseit utasították vissza. A marxizmus nem dogma, hanem a cselekvés vezérfonala — tanítja pártunk, a Román Kommunista Párt. Ez a megállapítás a természettudományok felvetette bölcsészeti kérdések értelmezésére is érvényes. Engelstől nem a száz év előtti tudomány kérdéseire adott választ kell betűvágó módon átvenni, hanem ma is erőteljesen sugárzó, alkotó marxista szellemét! „A marxista filozófia .. . írta nemrég . Athanasie Jója akadémikus — csak a tudományra épülhet A tudomány nem képes mindig és azonnal bizonyító anyagot szolgáltatni egy ideológiai tétel igazolására, de ezt a bizonyságot csak a tudomány nyújthatja! Az ideológia nem kerülhet szembe a tudománnyal, de értelmező jellegénél fogva joggal tarthat igényt a tudomány útjának megvilágítására. Ez azonban nem lehet adminisztratív eszközökkel a tudományra kényszerített dogma". Az idő múlása ellenére Engels műveiből a materialista dialektika igaza csendül ki. Engels, a proletariátus nagy tanítómestere művéből a materialista dialektika igazát kell megtanulnunk, mely arra figyelmeztet, hogy „a materialista természetszemlélet egyszerűen azt jelenti, hogy a természetet olyannak vesszük, mint amilyen, anélkül, hogy valamit is hozzáadnánk". Ezt az alkotó marxizmust alkalmazza a Román Kommunista Párt, ennek elsajátítását várja el a természetkutatóktól is. Engels Frigyes neve és műve elválaszthatatlan halhatatlan barátjáétól, Marx Károlyétól. Kettőjük kapcsolatára, együttműködésére érdekes fényt vet kiterjedt levelezésük. Annak gyújtópontjában — figyelmeztet Lenin — a dialektika áll. Ebben egyesül „a kifejtett és megvitatott eszmék egész szövedéke“. A dialektikát, ezt a „lényegében kritikus és forradalmár“ módszert alkalmazzák a történelem, a természettudományok, a filozófia a munkásosztály politikájának és taktikájának vizsgálatára egyaránt. A dialektika számukra a fejlődés elmélete és a megismerés módszertana. Mindketten kitartóan követik a természettudományok legújabb eredményeit. E tényekre támaszkodva, alapozzák meg — többek között — a fejlődés elméletét, e tényeket általánosítva nyitnak új távlatokat, az egységesnek tekintett természet- és társadalomtudományoknak. Engels különös érdeklődéssel fordult a természettudományok, a fizika, kémia, csillagászat, biológia felé. Nem egy művében, az „Anti-Dühring“-ben, a „Természet Dialektikájáéban, a „Feuerbach“-ban, részletesen foglalkozik kérdéseikkel. Útmutatásai ma is nagy jelentőségűek. De azokat a dialektika szellemében kell értelmeznünk, amely „nem ismer el semmi véglegest, semmi feltétlent, semmi szentet. Mindenről kimutatja, és mindenen megmutatja, hogy múlékony, nem ismer el mást, mint a keletkezés és elmúlás, az alulról felfelé menő végnélküli haladás folyamatát“. Nem felejthetjük, Engels közel száz évvel ezelőtt a természettudományok akkori állapotából kiindulva írta műveit. Tételei a legtöbbször polemikus élűek, Dühring, Helmholtz, Haller és mások, metafizikus nézetei ellen irányulnak, vagy vázlatosan megfogalmazottak, mint pl. a „Természet Dialektikájá“-ban. Nem egy megállapítása, a tudományok száz éves fejlődése után, kiegészítésre szorul. A fordítottján kellene csodálkoznunk! S mindezek ellenére Engels útmutatásai, módszertani szempontjai, következetes materialista állásfoglalása ma is időszerű. Szembefordul például kora nézeteivel, amelyek a tudomány fejlődését önmagából akarják levezetni, s nem látják még, hogy az emberi megismerést a technika, a termelés szükségletei viszik előre. A tudományos megismerés— figyelmeztet — nem kizárólag belső logikája következtében lép magasabb szakaszba, hanem annak eredményeképpen, hogy ebben érdekelt maga a gyakorlat, az anyagi termelés. Ha ez hiányzik, az átalakulás, hosszú ideig késhet, hisz „a történelemnek megvan a maga saját menete, s ha végső fokon még oly dialektikusan folyik is ez, a dialektikának mégis gyakran elég hosszan kell várnia a történelemre". Engels azonban nem követi el vulgarizálóinak hibáját, akik a gyakorlat elhatároló fontosságú szerepét kidomborítva, nem látják meg az elméleti kutatás távlatait, azt a képességét, hogy nem egyszer megvilágítja a gyakorlat útját. Avagy nem Engels üdvözöltee Leverrier „tettét“ mint „az elmélet győzelmét“ — hogy számításai alapján megalapította a Neptun bolygó létezését? Ezt a feltevést később — mint ismeretes — a csillagászati megfigyelés igazolta. Napjainkban, amikor a tudomány közvetlen termelőerővé válik, az elméleti megismerés szerepe egyre növekszik. Yukava japán fizikus ugyancsak számtani műveletek alapján fedezte, fel 1937-ben a neutrínónak nevezett elemi részecskét, s azt később úgyszintén igazolta a kutatás. Az átörökítő anyagot, a ,,gén-t“ is, előbb elméletileg tételezték fel, s csak utóbb derítették fel a biológusok. A megismerés folyamata egyre összetettebb. Erre maga Engels figyelmeztetett. Igen jellemző a kritikai szellem, mellyel Engels kora természettudományos felismeréseihez közeledik. Biztos kézzel választja szét az előre mutató, az új felismerést, a természeti törvényt a hozzá fűződő metafizikus, tudománytalan magyarázattól, a valóság megismerését tagadó agnosztikus következtetésektől. A sejt felfedezését, az energia megmaradásának és átalakulásának törvényét, a fejlődés darwini elméletét , kora természettudományának forradalmi felismeréseit, korszakos felfedezésként üdvözölte, mint amelyek spontán dialektikájukkal szétfeszítik a metafizikus gondolkozás addigi szűk kereteit. A sejtet azonban nem tekintette a biológiai megismerés végső határának. A genetika újabb eredményei, amelyek nyomán molekuláris szintről beszélünk, bizonyítják, milyen éleslátású volt. A darwinizmust nagy eredményei ellenére sem tartotta a fejlődéselmélet utolsó szavának. Elhatárolta magát a szociáldarwinisták kritikátlan nézeteitől, s magának Darwinnak a felfogásától, az emberré válás folyamatát illetően. Engels érdeme, hogy kimutatta a munka, a társadalmi tényező szerepét a majom emberré válásában. A munka folyamatában, — mutat rá, — felszabadul a kéz, létrejön a gondolkozás, mely egyben ok és okozat az emberré válásban. A gyakorlat így válik központi kategóriává a marxista bölcsészeti antropológiában. A termelés és gondolkodás folyamata egyaránt csak társadalomban jöhetett és jött létre. Ez a felismerés ma is alapvetése a marxista filozófiai embertudománynak. Figyelemre méltó, milyen közel járt Engels következtetéseiben a mai természettudományok meglátásaihoz. Kora fizikusaitól eltérően, az atomot nem tartotta oszthatatlannak, hanem összetett szerkezetűnek. „Az atomok semmiképp nem tekinthetők egyszerűeknek vagy egyáltalán a legkisebb anyagrészecskéknek” — írja a „Természet Dialektikájáéban. Az egész új „mikrofizika“ bizonyítja, mennyire igaza volt. Ő jellemezte elsőként a mozgást „az anyag létezési módjá"nak. Ő határozta meg a természettudományok tárgyát „a különböző mozgásformák vizsgálatá“ban és azoknak kölcsönös egymásba való átmenetében. Az ő korában a természettudományban csak a mechanikai, fizikai, kémiai, biológiai mozgásformát tartották nyilván. Ma viszont az egymásba kölcsönösen átmenő „határtudományok": biokémia, biofizika, fiziko-kémia stb, valamint az „integratív tudományok*: informatika, kibernetika stb. korát éljük. Gyakran idézik Engels tömör megfogalmazását, miszerint „az 1750 gRg Trätepring” . Melyek a gondok, bajok? A II/B jelzésű háztömb a maga nemében pillanatnyilag egyedülálló Szovátán. Ez a legnépesebb lakótömb, amelybe központi fűtést szereltek. A fűtőanyag beszerzése, a lépcsőházak tisztántartása, a közös költségek elosztása és az építők-szerelők gondatlansága folytán adódó műszaki zavarok helyrehozása olyan nehézségek elé állították az adminisztratív és jogi természetű kérdésekben járatlan lakóközösséget, amelyekkel egyelőre képtelen megbírkózni.S minthogy az illetékes intézményektől (néptanács, IGL, közüzem) vajmi kevés gyakorlati segítséget kap az ügyintézésben, a dolgok vagy egyáltalán, vagy csak későre rendeződnek, a panaszok sokasodnak. Szóljunk ezekről konkrétan: Az építők és a szerelők által elkövetett apróbb-nagyobb hibák adnak okot a legtöbb panaszra. Mert ezek nemcsak plusz kiadásokra kényszerítik a költözködés, berendezkedés költségeivel egyébként is megterhelt, többnyire sokgyermekes családokat, de az épületben is helyrehozhatatlan károkat okoznak. Feltételezzük, hogy a befejezés előtti hajrá miatt az emeleti során üzemképtelen állapotban hagyta a központi fűtés hálózatot, amikor ott jártunk sem működött. A lakássor négy emelet magasságban bepenészedett, a szobák hidegek, nem használhatók. A vízvezetékek, csaptelepek és csapok szerelésénél is gondatlanul dolgoztak, elemeik eltörtek, kipattantak, s a víz elárasztott néhány lakást. Mozaikot, falakat kellett bontani. A csapok folynak, pazarlódik a víz, költsége a lakókat terheli. A Helyi Lakásgazdálkodási Vállalat pedig mindezek fölött eltekint, helyrehozásukat nem sürgeti, nem követeli. Tudták, hogy jönnek, ezért szállították el a szemetet — állították többen is, mikor körüljártuk az udvart. Tévedtek ugyan, de ideje volt tisztogatni, eltűntetni a több hónapos fertőző gócokat. Jó lenne a mészgödrök körül is rendet teremteni, veszélyt jelentenek a gyermekekre nézve. És most nézzük meg az érem másik oldalát. Akik a szemétgödör ellen a legjobban hadakoztak, maguk is odadobálták fölösleges tárgyaikat, oda ürítették szemetes Indáikat. ..Mióta beköltöztünk, egyfolytában csöpög ez a csap“ (négy hónapja!) — panaszolták, de sokan annyi fáradságot se vettek maguknak, hogy egy csavart meghúzzanak. „Valaki bedobott a kéménybe egy rongyot, ezért füstölt a kályha“ — mentegetőzött egy asszony, és a lakásban mintha csak húsz éve nem festettek volna. Egyesek mindent a kagylóba ürítenek, az eldugul, a földszinten meg kiönt, ott aztán bosszúból lezárják a lakásába tervezett és szerelt (! !) biztonsági csapot. Napokig büntetik így a nem hibásakat is. A fogyasztási költségeket egy-két lakó nem egyenlíti ki, s a közüzem mindenkitől megvonja a szolgáltatást. Problémák dzsungele, melyben csak a lakótársulás, a lakóbizottság (alig a napokban alakult meg) és a néptanács konkrét segítsége, tanácsa révén lehet simán járható utat törni. De a segítség a néptanács részéről általános, s így a lakók a számukra új helyzetben sokat botladoznak, leggyakrabban a maguk kárán tanulva. „Most jöttünk rá, hogy lakótársulást kell alakítanunk, és kell egy személy, aki elosztja a költségeket és intézi sok más adminisztratív teendőjét a közösségnek“ — mondották. A segítség tehát nagyon kell. Nem nélkülözhető azért sem, mert amíg fel nem épülnek a többi blokkok, nagyobb adminisztratív költség-megterhelést nem bír el a nyolcvan család. Az indulásnál tehát szorosan kell tartani e fiatal közösség kezét. E feladat pedig a néptanácsra vár mindenekelőtt. Akárcsak az, hogy a minőségi hibák helyrehozására vonatkozó jogos kéréseket fenntartsa, sürgesse és számonkérje. VERESS MARGIT ■OHBraBBBBBMRn SZEMTŐL-SZEMBE A TÉNYEKKEL