Vörös Zászló, 1970. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1970-11-22 / 275. szám

2 MI ÚJAT ÍGÉR A JÖVŐ ESZTENDŐ? Oancea Petru, a nyárádtői ter­melőszövetkezet elnöke eleinte túl korainak tartja a kérdést, de ami­kor a búzatermesztésre terelődik a szó, belejön a beszélgetésbe. — Jó termésre számítunk. »Sike­rült elsőnek a környéken földbe tenni a magot, s magágyat is olyant készítettünk, hogy bárki megnézheti. Azóta már a traktorok nagyrészt a tavasziaknak is fel­szántották a földet. A cukorrépát részben istálló-, részben műtrá­gyával javítottuk fel. Nem kevesebb, mint 30 000 kilós hektárhozamot terveznek jövőre cukorrépából a nyárádtőiek. Bíznak benne, hogy meg is lesz, hisz a talajelőkészítésnek megadták a módját. Ez pedig nem kevesebb, mint egymillió lejt hoz a pénztár­ba. A százezrek, milliók után már az elnököt sem kell faggatni. Mondja anélkül is. — A két közös vállalkozástól is sokat várunk. _? — A vidrátszegiekkel társultunk zöldségtermesztésre és szarvasmar­ha-hizlalásra. Nem kevesebb, mint 200 000 lejjel járultunk hozzá az­­istállók korszerűsítéséhez, azokban már a legelőrehaladottabb módsze­rekkel folyik a hizlalás. Évente 85 hízott növendék utáni jövedelmet írnak át a mi számlánkra. A hizlaldák nagyjából el is ké­szültek .Az elmúlt napokban hoz­záfogtak a benépesítésükhöz. A nyárádtőiek tehát a szarvasmarha­tenyésztésben odahaza teljes egé­szében rátérnek a tejtermelésre, borjúnevelésre. A 200 tehéntől jövőre 170 borjúra számítanak, a­­melyből az üszőket továbbtenyész­­tésre hagyják meg, a többit pedig a vidrátszegi hizlaldába viszik. — A kertészetben is közös far­mot alakítottunk — veszi át a szót újra az elnök. A jövőben több mint 1000 tonna zöldséget terme­lünk a vidrátszegiekkel közösen, ami csak nekünk több mint 750 000 lej bevételt biztosít. Mindkét gazdaságban sokat vár­nak ettől a közös vállalkozástól. A farm különálló egységként fog mű­ködni, saját tervvel és költségve­téssel, vezetésével pedig egy mér­nököt bíznak meg. Az új szervezé­si forma minden lehetőséget meg­ad a munkaerő s ezen keresztül a munkák idejében való elvégzésé­nek a biztosítására. Kisebb számú zöldségféle előállításával foglalko­zik, nagyrészt öntözött területen. A tervezett jövedelem tehát nem tekinthető túlzásnak. A szántóföldi növénytermesztés­ben is a korszerű technikára ala­poznak a nyárádtőiek. Erre egyéb­ként sajátságos helyzetük is kény­szeríti őket. Mint város­ közeli szö­vetkezet munkaerőben nem bővel­kedik. Van viszont egy jól felsze­relt, képzett szakemberekkel mű­ködő gépészeti osztályuk, amely nagyvonalakban megoldja a mun­kaerőhiány kérdését. — Az már igaz — hagyja jóvá az elnök. — Náluk nélkül nem sok­ra mennénk. A gabonatermesztés­ben például már nagyon kevés sza­va van a tagságnak. A talajelőké­szítést, vetést, betakarítást teljes egészében a gépkezelők végzik el. De kiveszik részüket a kapásnövé­nyek termesztéséből is. Az alap­­munkálatok mellett az ápolási munkák többségét is ők végzik el. A nyárádtői termelőszövetkezet az elsők között használta a kuko­ricatermesztésben a vegyszeres gyomirtást, a gépi talajlazítást. Itt tehát emberi erőre alig van szük­ség. Sőt a jövőben a gépkezelők már a cukorrépánál is kétszeri ka­pálást végeznek. A jövő esztendő tehát sok jót ígér a nyárádtői termelőszövetke­zetben. Valóra váltásának kulcsa a tagság, a vezetőség s tegyük hoz­zá, nem utolsósorban a gépkezelők kezében van. N. F. Cselló és nagybőgő (HARAGOS ZOLTÁN felvétele) ERRŐL K ARRÓL NÉGY ZSÁK MŰTRÁGYA A havadtői MTSZ-nél dolgo­­zott Welter András Csatófalva 7 s....alatti lakos, aki egy alka­lommal a műtrágya elszórásánál segédkezett. Az első nap nem tudták befejezni a munkát, s a megmaradt anyagot a mezőn hagyták. Welter megvárta, amíg elcsendesedik a határ, ekkor egy szekérrel visszatért, és négy zsák műtrágyát Weber Mihály lakására szállított, ahol másnap megtalálta a milicia. A segesvá­ri bíróság Web­er Andrást 6 hó­napi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. ITTASAN, LOPOTT GÉPJÁRMŰVÖN Egy évet már ült a börtönben Papp István Marosvásárhely, Nicolae Balcescu utca 2. sz. alat­ti lakos olyan cselekményért, amelyet ismételten elkövetett. A Moldova u. 10. sz. alatti blokklakás halljából ellopta O. J. motorkerékpárját, séta­ mo­torozásra indult és felborult. Az igazoltatásnál kiderült, hogy nincs hajtási engedélye, s ráadá­sul 1,16 ezrelék alkoholt talál­tak a vérében. A marosvásárhelyi bíróság Papp Istvánt lopásért egyévi, jogosítvány nélküli gépjárműve­zetésért 6 hónapi, ittas állapot­ban való vezetésért pedig egy­évi szabadságvesztésre ítélte. A GARÁZDÁLKODÓ Puji László Marosszentkirály, Szeszgyár utca 30 sz. alatti la­kos csúnyán mutatkozott be a helyi italbolt békés fogyasztói­nak. Miután alaposan berúgott, minden kérés, engedély nélkül elvette a tele poharakat, megit­ta a bennük lévő italt, aki pedig rászólt, azt bántalmazta, szidal­mazta, fenyegette. Nagy nehezen sikerült eltávolítani a büféből, mire kint folytatta a garázdál­kodást, férfiakat, nőket és gyer­meket ütlegelt. A marosvásárhelyi bíróság Puji Lászlót huliganizmusért, közbotrány előidézéséért 0 hó­napi börtönbüntetéssel sújtotta. HATÓSÁGI KÖZEGET BÁNTALMAZOTT Halmágyi Sámuel, Marosvá­sárhely, Kossuth u. 82. sz. alatti lakos miután alaposan le­itta magát, motorkerékpárra ült és hazaindult. De imbolyogva vezette a járművet, a milicia leállította, és felszólította, hogy fújjon bele az alkoholszkopikus fiolába. A készüléket kirúgta a milicista kezéből, majd meg­ütötte és szidalmazta a rend őrét, így került Halmágyi a milíciára. A marosvásárhelyi bíróság Halmágyi Sámuelt hatósági kö­zeg bántalmazásáért egy év és 3 hónapi, részeg állapotban való vezetésért pedig egyévi börtön­­büntetésre ítélte. B­GY marosvásárhelyi írói egyesület, a magyar nemzeti­SÉGŰ DOLGOZÓK MAROS MEGYEI TANÁCSA A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT MEGALAKULÁSÁNAK 50. ÉVFORDULÓJÁNAK KÖSZÖNTÉSÉRE a VIATA ROMANEASCA és az IGAZ SZÓ szerkesztősége IRODALMI ESTET rendez 1970. november 25-én 18 órai kezdettel, a marosvásárhelyi Művelő­dési Palota nagytermében Műveikből felolvasnak: Zaharia Stancu akadémikus, az írószövetség elnöke, Florenta Albu, Bajor Andor, Vlaicu Barna, Bodor Pál, Radu Boureanu, Deák Tamás, Éltető József, Virgil Gheorghiu, Traian Iancu, Lászlóffy Aladár, Remus Luca, Márki Zoltán, Panek Zoltán, Petru Popescu, Guga Romulus, Sütő András, Szász János, Székely János, Virgil, Teodorescu, Radu Boureanu, a Viata Romaneasca főszerkesztője, Hajdú Győző, az Igaz Szó főszerkesztője. Közreműködnek: Erdős Irma, Mihai Gingulescu, Dora Ivanciuc, Nemes Levente, Mariana Stere, a Marosvásárhelyi Állami Színház művészei. Belépés díjtalan! Bevezetőt mond. Egészségvédelmi intézkedések Marosvásárhely municípium Néptanácsának Végrehajtó Bizott­sága intézkedéseket dolgozott ki a fertőző betegségek elhárítására. Az intézkedésből eredő tennivaló­kat pénteken megvitatták a város több vállalatának képviselőivel. Az intézkedések tartalmazzák a köz­­étkeztetési egységekben, a lakos­ság által tömegesen látogatott he­lyiségekben, nem utolsósorban a vállalatoknál, intézményeknél el­maradhatatlan teendőket. Részle­tesen meghatározzák a közüzemek­re háruló feladatokat a város tisz­tántartása szempontjából, az Álla­mi Egészségügyi Felügyelőség tennivalóit, a fertőtlenítések végre­hajtásában, a köztisztaságra vonat­kozó rendelkezések következetes betartásában. Az intézkedések elő­irányozzák a Lakásgazdálkodási és Szolgáltatási Vállalat, valamint a lakótársulások kötelezettségeit az egész várost átfogó egészségvédel­mi akcióban. A néptanácsnál tartott megbeszé­lésen kitűnt, hogy az utóbbi idő­ben városszerte sok a tennivaló a tisztaság megőrzéséért. Számos üzemben, gyárban a szociális létesít­ményeket nem tartják eléggé tisz­tán, elmulasztják rendszeres fer­tőtlenítésüket. Hasonlókat észlelni a munkásszállásokon. A vállalatok, intézmények adminisztrációs fele­lősei elhanyagolják bizonyos egészségvédelmi jellegű munkála­tok ellenőrzését. Egyes gazdasági egységek vezetői, igazgatói nem adnak hatékony segítséget az oltá­si s más egészségvédelmi akciók operatív, hatékony lebonyolításá­hoz. A jövő hét folyamán városszerte akciót szerveznek a fertőző beteg­ségeket terjesztő rágcsálók irtásá­ért. Ebben részt kell vennie a la­kosságnak is, s a megbízottaktól kapott utasításokat maradéktalanul végre kell hajtania. A megbeszélésen felhívták az Állami Egészségügyi Felügyelőség figyelmét arra ,hogy éljen a tör­vény biztosította lehetőségekkel, s ha indokolt, a vállalatok, intézmé­nyek vezetőit éppen úgy, mint az alkalmazottakat, következetesen vonja felelősségre, szabjon ki rá­juk pénzbüntetést, ha nem hajtják végre az egészségvédelmi intézke­déseket. Zaj az üzletben . Ezt írja meg, kérem. Hogy lehet vásárolni, értekezni az el­árusítókkal, ilyen zaj, kalapá­csolás közepette? Vigasztalom a vásárlót. Még mindig jobb zajban vásárolni, mintsem, hogy az átrendezésért bezárják néhány napra az üz­letet. Szóval, így van ez jól. Mert miközben javában tart az át­rendezés a Kossuth Lajos utcai Tehnometal­ áruházban, a keres­kedelmi tevékenység sem szü­netel .Ha befejeződik ez a munka, az emeleten önkiszol­gáló rendszerrel vásárolhatunk majd ipari termékeket. Háztar­tási, vegyi, villamossági, üveg és porcelánárut, bizonyos di­vatcikkeket. S az emeleti részleg átrende­zésével párhuzamosan módosul a földszinten is a kereskedelmi tevékenység. Eddig elég nehéz­kes volt a tv-készülékek árusí­tása, mert a vevő kérésére, gyakran több készüléket kellett kipróbálni. Most viszont a föld­szinten berendezett TV-részle­­gen egyszerre 12 bekapcsolt tv készülék közül válogathat a vá­sárló. S mert a Rózsák terén meg­szűnik a Dióda üzlet, a Techno­­metalban fogják ezentúl árusí­tani a rádió, tv, háztartási gé­pek cserealkatrészeit is. Szóval, ennek a zajnak csak örvendeni lehet. Szovátán június 5-én kezdtek beköltözni az Eminescu utcai II/B jelzésű lakótömbbe. Tíz nap alatt benépesült a két szárny nagycsa­ládosokkal, nyugdíjasokkal, fiatal házasokkal. Sokan addig a Fürdő­­vállalat villáiban laktak, többnyire egy szobában, számosan kavár­­télyban, öreg, árvíz rongálta há­zakban. Egy-két vagy háromszo­bás lakrészeket kaptak itt, és ha csökkentett kényelmi fokú is a lap A kábelgyár drótsodró részlegén (KONCZ JÁNOS felvétele) kás, van központi fűtés, hideg­meleg víz, egy vagy több parket­­tes szoba, zuhanyzó beszerelésére is alkalmas mellékhelyiség, min­denképpen jobb feltételek, mint voltak. És mégis sok, nagyon sok a panasz. mmmmmmmmaummuummua­ l-es építőtelep-csoport úgymond „nyersen“ adta át a tömböt. Több lakásban a falak vizesek voltak, nem egy helyen a mozaikpadló tocsogott. Tetőzte az áldatlan álla­potot a Szerelő Vállalat azzal, hogy az épület egyik szárnyának VÖRÖS ZÁSZLÓ ENGELS ÉS I­TERISZETIllMijfIGI — Dr. Spielmann József — Engels Frigyes neve és műve feltevést később — mint ismeretes élet a fehérje testek létezési mód­­elválaszt­hatatlan halhatatlan­ba­ — a csillagászati megfigyelés iga­­ja“, mely lényegében alkotóré­­vátjáétól, Marx Károlyétól. Kettő- tolta. Napjainkban, amikor a tu-­szeinek állandó önmegújulásából sók kapcsolatára, együtt­működő a­domány közvetlen termelőerővé áll. Megfogalmazásakor forradal­­mére érdekes fényt vet kiterjedt válik, az elméleti megismerés sze­­mi igazság volt ez a filozófiában levelezésük. Annak gyújtópont- répe egyre növekszik. Yukava­ja­ és a természettudományban. Ma­jiában — figyelmeztet Lenin — a di­­pán fizikus ugyancsak számtani is ugyanolyan érvényes, de csak alektika áll. Ebben egyesül „a ki­ műveletek alapján fedezte, fel abban az esetben, ha magát e rejtett és megvitatott eszmék 1937-ben a neutrínónak nevezett tételt is a dialektikus fejlődés egész szövedéke“. A dialektikát, elemi részecskét, s azt később folyamatában értelmezzük. Ma ezt a „lényegében kritikus és for- úgyszintén igazolta a kutatás. Az már tudjuk ugyanis, hogy a fő­élet a fehérje testek létezési mód­ja­, mely lényegében alkotóré­szeinek állandó önmegújulásából áll. Megfogalmazásakor forradal­mi igazság volt ez a filozófiában és a természettudományban. Ma is ugyanolyan érvényes, de csak abban az esetben, ha magát e tételt is a dialektikus fejlődés folyamatában értelmezzük. Ma már tudjuk ugyanis, hogy a fe­hérje szintézis a sejtplazmában megy végbe, s e folyamatot a nucleinsavak irányítják, melyeket viszont a fehérje természetű en­zimek segítenek felépíteni, s így a hatás kölcsönös. Az életfolyamatok lényegéről szólva tehát ma is az engelsi dia­lektika szelleméből kell kiindul­nunk. A szervezet fizikai szerke­zetét kémiai anyagok építik fel. De a szervezetben, épp úgy, mint az élő anyag alacsonyabb formái­ban, az összetevők között új köl­csönhatás alakul ki, létrejön a biológiai mozgásforma, melyet anyagcsere s kódolható átöröklő­dő információ jellemez. A tudo­mány újabb eredményei tehát­­ kiegészítik az élet engelsi megha­tározását, de lényegében megtart­ják. Engels korában, amikor a tudo­mány empirikus fokozatáról el­méleti szakaszába lépett, gyer­mekbetegségeinek, a metafiziká­nak, agnoszticizmusnak, ingadozá­sainak túlhaladása volt a központi feladat. Engels nagyszerű útmu­tatásai a fejlődés kibontakozását egyengették. Ma, a tudomány ro­hamos fejlődésének időszakában, újra elméleti lemaradás észlelhető a felismerések és azok értelmezé­se között. A kibernetika, kvan­tum­ fizika, informatika új ered­ményeit kell a materialista filo­zófia s a dialektika szellemében általánosítanunk. De erre nem elegendő egy-két kiragadott Engels vagy Lenin idézet. Nem ismételhetjük a múlt hibáit, ami­kor egyesek az új tudományokat, pl. kibernetikát, mint polgári ál­tudomány álkérdéseit utasították vissza. A marxizmus nem dogma, ha­nem a cselekvés vezérfonala — ta­nítja pártunk, a Román Kommu­nista Párt. Ez a megállapítás a természettudományok felvetette bölcsészeti kérdések értelmezésé­re is érvényes. Engelstől nem a száz év előtti tudomány kérdései­re adott választ kell betűvágó mó­don átvenni, hanem ma is erőtel­jesen sugárzó, alkotó marxista szellemét! „A marxista filozófia .. . írta nemrég . Athanasie Jója akadémi­kus — csak a tudományra épül­het­ A tudomány nem képes min­dig és azonnal bizonyító anyagot szolgáltatni egy ideológiai tétel igazolására, de ezt a bizonyságot csak a tudomány nyújthatja! Az ideológia nem kerülhet szembe a tudománnyal, de értelmező jel­legénél fogva joggal tarthat igényt a tudomány útjának meg­világítására. Ez azonban nem le­het adminisztratív eszközökkel a tudományra kényszerített dogma". Az idő múlása ellenére Engels műveiből a materialista dialektika igaza csendül ki. Engels, a proletariátus nagy tanítómestere művéből a materia­lista dialektika igazát kell meg­tanulnunk, mely arra figyelmez­tet, hogy „a materialista termé­szetszemlélet egyszerűen azt je­lenti, hogy a természetet olyan­nak vesszük, mint amilyen, anél­kül, hogy valamit is hozzáad­nánk". Ezt az alkotó marxizmust al­kalmazza a Román Kommunista Párt, ennek elsajátítását várja el a természetkutatóktól is. Engels Frigyes neve és műve elválaszthatatlan halhatatlan ba­rátjáétól, Marx Károlyétól. Kettő­jük kapcsolatára, együttműködé­sére érdekes fényt vet kiterjedt levelezésük. Annak gyújtópont­jában — figyelmeztet Lenin — a di­alektika áll. Ebben egyesül „a ki­fejtett és megvitatott eszmék egész szövedéke“. A dialektikát, ezt a „lényegében kritikus és for­radalmár“ módszert alkalmazzák a történelem, a természettudomá­nyok, a filozófia a munkásosztály politikájának és taktikájának vizsgálatára egyaránt. A dialek­tika számukra a fejlődés elmélete és a megismerés módszertana. Mindketten kitartóan követik a természettudományok legújabb eredményeit. E tényekre támasz­kodva, alapozzák meg — többek között — a fejlődés elméletét, e tényeket általánosítva nyitnak új távlatokat, az egységesnek tekin­tett természet- és társadalomtudo­mányoknak. Engels különös érdeklődéssel fordult a természettudományok, a fizika, kémia, csillagászat, bioló­gia felé. Nem egy művében, az „Anti-Dühring“-ben, a „Termé­szet Dialektikájáéban, a „Feuer­­bach“-ban, részletesen foglalko­zik kérdéseikkel. Útmutatásai ma is nagy jelentőségűek. De azokat a dialektika szellemében kell értelmeznünk, amely „nem ismer el semmi véglegest, semmi feltétlent, semmi szentet. Min­denről kimutatja, és mindenen megmutatja, hogy múlékony, nem ismer el mást, mint a keletkezés és elmúlás, az alulról felfelé menő végnélküli haladás folyamatát“. Nem felejthetjük, Engels közel száz évvel ezelőtt a természettu­dományok akkori állapotából ki­indulva írta műveit. Tételei a leg­többször polemikus élűek, Düh­ring, Helmholtz, Haller és mások, metafizikus nézetei ellen irányul­nak, vagy vázlatosan megfogalma­zottak, mint pl. a „Természet Di­­alektikájá“-ban. Nem egy meg­állapítása, a tudományok száz éves fejlődése után, kiegészítésre szorul. A fordítottján kellene cso­dálkoznunk! S mindezek ellenére Engels út­mutatásai, módszertani szempont­jai, következetes materialista ál­lásfoglalása ma is időszerű. Szembefordul például kora né­zeteivel, amelyek a tudomány fej­lődését önmagából akarják leve­zetni, s nem látják még, hogy az emberi megismerést a technika, a termelés szükségletei viszik előre. A tudományos megismerés— fi­gyelmeztet — nem kizárólag belső logikája következtében lép maga­sabb szakaszba, hanem annak e­­redményeképpen, hogy ebben ér­dekelt maga a gyakorlat, az anya­gi termelés. Ha ez hiányzik, az átalakulás, hosszú ideig késhet, hisz „a történelemnek megvan a maga saját menete, s ha végső fokon még oly dialektikusan fo­lyik is ez, a dialektikának mégis gyakran elég hosszan kell várnia a történelemre". Engels azonban nem követi el vulgarizálóinak hibáját, akik a gyakorlat elhatároló fontosságú szerepét kidomborítva, nem látják meg az elméleti kutatás távlatait, azt a képességét, hogy nem egy­szer megvilágítja a gyakorlat út­ját. Avagy nem Engels üdvözölte­­e Leverrier „tettét“ mint „az el­mélet győzelmét“ — hogy számí­tásai alapján megalapította a Neptun bolygó létezését? Ezt a feltevést később — mint ismeretes — a csillagászati megfigyelés iga­zolta. Napjainkban, amikor a tu­domány közvetlen termelőerővé válik, az elméleti megismerés sze­repe egyre növekszik. Yukava ja­pán fizikus ugyancsak számtani műveletek alapján fedezte, fel 1937-ben a neutrínónak nevezett elemi részecskét, s azt később úgyszintén igazolta a kutatás. Az átörökítő anyagot, a ,,gén-t“ is, előbb elméletileg tételezték fel, s csak utóbb derítették fel a bioló­gusok. A megismerés folyamata egyre összetettebb. Erre maga Engels figyelmeztetett. Igen jellemző a kritikai szellem, mellyel Engels kora természettu­dományos felismeréseihez közele­dik. Biztos kézzel választja szét az előre mutató, az új felismerést, a természeti törvényt a hozzá fű­ződő metafizikus, tudománytalan magyarázattól, a valóság megis­merését tagadó agnosztikus kö­vetkeztetésektől. A sejt felfedezését, az energia megmaradásának és átalakulá­sá­nak törvényét, a fejlődés darwini elméletét , kora természettudo­mányának forradalmi felismeré­seit, korszakos felfedezésként üd­vözölte, mint amelyek spontán dialektikájukkal szétfeszítik a me­tafizikus gondolkozás addigi szűk kereteit. A sejtet azonban nem tekintette a bi­ológiai megismerés végső határának. A genetika ú­­jabb eredményei, amelyek nyo­mán molekuláris szintről beszé­lünk, bizonyítják, milyen éleslá­tású volt. A darwinizmust nagy eredményei ellenére sem tartotta a fejlődéselmélet utolsó szavának. Elhatárolta magát a szociáldarw­i­­nisták kritikátlan nézeteitől, s magának Darwinnak a felfogásá­tól, az emberré válás folyamatát illetően. Engels érdeme, hogy ki­mutatta a munka, a társadalmi tényező szerepét a majom em­berré válásában. A munka folya­matában, — mutat rá, — felsza­badul a kéz, létrejön a gondolko­zás, mely egyben ok és okozat az emberré válásban. A gyakorlat így válik központi kategóriává a marxista bölcsé­szeti antropológiában. A termelés és gondolkodás folyamata egya­ránt csak társadalomban jöhetett és jött létre. Ez a felismerés ma is alapvetése a marxista filozófiai embertudománynak. Figyelemre méltó, milyen közel járt Engels következtetéseiben a mai természettudományok meglá­tásaihoz. Kora fizikusaitól eltérő­en, az atomot nem tartotta oszt­hatatlannak, hanem összetett szer­kezetűnek. „Az atomok semmi­képp nem tekinthetők egyszerű­eknek vagy egyáltalán a legkisebb anyagrészecskéknek” — írja a „Természet Dialektikájáéban. Az egész új „mikrofizika“ bizonyítja, mennyire igaza volt. Ő jellemezte elsőként a moz­gást „az anyag létezési módjá"­­nak. Ő határozta meg a termé­szettudományok tárgyát „a külön­böző mozgásformák vizsgálatá“­­ban és azoknak kölcsönös egymás­ba való átmenetében. Az ő korá­ban a természettudományban csak a mechanikai, fizikai, kémiai, bio­lógiai mozgásformát tartották nyilván. Ma viszont az egymásba kölcsönösen átmenő „határtudo­mányok": biokémia, biofizika, fi­­ziko-kémia stb, valamint az „in­­tegratív tudományok*: informati­ka, kibernetika stb. korát éljük. Gyakran idézik Engels tömör megfogalmazását, miszerint „az 1­750 gRg Trätepring” . Melyek a gondok, bajok? A II/B jelzésű háztömb a ma­ga nemében pillanatnyilag egye­dülálló Szovátán. Ez a legnépesebb lakótömb, amelybe központi fű­tést szereltek. A fűtőanyag beszer­zése, a lépcsőházak tisztántartása, a közös költségek elosztása és az építők-szerelők gondatlansága folytán adódó műszaki zavarok helyrehozása olyan nehézségek elé állították az adminisztratív és jogi természetű kérdésekben járatlan lakóközösséget, amelyekkel egye­lőre képtelen megbírkózni.S mint­hogy az illetékes intézményektől (néptanács, IGL, közüzem) vajmi kevés gyakorlati segítséget kap az ügyintézésben, a dolgok vagy egyáltalán, vagy csak későre rendeződnek, a panaszok sokasod­nak. Szóljunk ezekről konkrétan: Az építők és a szerelők által elkövetett apróbb-nagyobb hibák adnak okot a legtöbb panaszra. Mert ezek nemcsak plusz kiadá­sokra kényszerítik a költözködés, berendezkedés költségeivel egyéb­ként is megterhelt, többnyire sok­­gyermekes családokat, de az épü­letben is helyrehozhatatlan káro­kat okoznak. Feltételezzük, hogy a befejezés előtti hajrá miatt az emeleti során üzemképtelen álla­potban hagyta a központi­ fűtés hálózatot, amikor ott jártunk sem működött. A lakássor négy emelet magasságban bepenészedett, a szobák hidegek, nem használhatók. A vízvezetékek, csaptelepek és csapok szerelésénél is gondatlanul dolgoztak, elemeik eltörtek, kipat­tantak, s a víz elárasztott néhány lakást. Mozaikot, falakat kellett bontani. A csapok folynak, pazar­­lódik a víz, költsége a lakókat terheli. A Helyi Lakásgazdálkodási Vállalat pedig mindezek fölött el­tekint, helyrehozásukat nem sür­geti, nem követeli.­­ Tudták, hogy jönnek, ezért szállították el a szemetet — állí­tották többen is, mikor körüljár­tuk az udvart. Tévedtek ugyan, de ideje volt tisztogatni, eltűntetni a több hónapos fertőző gócokat. Jó lenne a mészgödrök körül is ren­det teremteni, veszélyt jelentenek a gyermekekre nézve. És most nézzük meg az érem másik oldalát. Akik a szemétgödör ellen a leg­jobban hadakoztak, maguk is oda­dobálták fölösleges tárgyaikat, oda ürítették szemetes Indáikat. ..Mióta beköltöztünk, egyfolytában csö­pög ez a csap“ (négy hónapja!) — panaszolták, de sokan annyi fá­radságot se vettek maguknak, hogy egy csavart meghúzzanak. „Valaki bedobott a kéménybe egy rongyot, ezért füstölt a kályha“ — mentegetőzött egy asszony, és a lakásban mintha csak húsz éve nem festettek volna. Egyesek mindent a kagylóba ürítenek, az eldugul, a földszinten meg kiönt, ott aztán bosszúból lezárják a la­kásába tervezett és szerelt (! !) biztonsági csapot. Napokig bünte­tik így a nem hibásakat is. A fo­gyasztási költségeket egy-két lakó nem egyenlíti ki, s a közüzem mindenkitől megvonja a szolgál­tatást. Problémák dzsungele, mely­ben csak a lakótársulás, a lakóbi­zottság (alig a napokban alakult meg) és a néptanács konkrét se­gítsége, tanácsa révén lehet simán járható utat törni. De a segítség a néptanács részéről általános, s így a lakók a számukra új helyzetben sokat botladoznak, leggyakrabban a maguk kárán tanulva. „Most jöttünk rá, hogy lakótársulást kell alakítanunk, és kell egy személy, aki elosztja a költségeket és intézi sok más adminisztratív teendőjét a közösségnek“ — mondották. A segítség tehát nagyon kell. Nem nélkülözhető azért sem, mert amíg fel nem épülnek a többi blokkok, nagyobb adminisztratív költség-megterhelést nem bír el a nyolcvan család. Az indulásnál tehát szorosan kell tartani e fiatal közösség ke­zét. E feladat pedig a néptanácsra vár mindenekelőtt. Akárcsak az, hogy a minőségi hibák helyreho­zására vonatkozó jogos kéréseket fenntartsa, sürgesse és számonkér­je. VERESS MARGIT ■OHBraBBBBBMRn SZEMTŐL-SZEMBE A TÉNYEKKEL

Next