Vörös Zászló, 1970. december (22. évfolyam, 282-308. szám)

1970-12-01 / 282. szám

VUKOS ZÁSZLÓ Mit ígér a szakosítás a hegy- és dombvidéki MTSZ-ekben ? A szakosított farmok­ kialakítása kezdetét jelentette az egész szövet­kezeti mezőgazdaságot átfogó prog­ram gyakorlatba ültetésének, ame­lyet pártunk kezdeményezett, az­zal a céllal, hogy az erőteljes, jö­vedelmező gazdálkodás útjára te­relje ezt a fontos gazdasági ágat. E nagy, átfogó program egyik alap­vető célkitűzése olyan termelési ágakra szakosítani az MTSZ-eket, amelyek révén a legjobban haszno­síthatják feltételeiket és lehetősé­geiket. S az e tekintetben a­­múlt esztendő végén megjelent csírák egyre inkább szárba szökkennek, egyre inkább átfogják a hegy- és dombvidéki MTSZ-eket is, ahol bizony nem minden esetben fog­lalkoztak olyan termékek előállítá­sával, amelyek a leginkább megfe­leltek feltételeiknek. Hogy a sza­kosítás, a termelés bizonyos fokú összpontosítása — szövetkezetközi, vagy szövetkezeti és állami vállala­tok közötti társulások révén — milyen előnyökkel, haszonnal jár, éppen ezen termelő egységek szá­mára. erre a kérdésre próbáltunk választ kapni a legilletékesebbek­től, néhány ilyen fekvésű MTSZ vezetőjétől. GYÖRGY BERTALAN, a szentháromsági MTSZ főmérnöke: — Igen időszerű kérdés, vélemé­nyem szerint ez az egyetlen útja az elaprózottság felszámolásának, a termelés, a jövedelmezőség foko­zásának. Szakosítani persze okosan, ésszerűen kell. Gondolom, ennek egyik alapvető­­ módja a szövetke­zetközi társulás. Erről egyelőre nem beszélhetek, mert mi még nem találtuk meg a legmegfelelőbb ter­melési ágat e célra. Mindenesetre igyekszünk nem lemaradni e tekin­tetben. Alapos megfontolás után döntöttünk úgy, hogy termelőszö­vetkezetünknek állattenyésztési jelleget adunk, vagyis egyelőre teljes egészében átállunk a tej- és szarvasmarha-hústermelésre. A fel­tételeink ehhez megvannak, az el­ső lépéseket már meg is tettük, s 1971-től 320 fejőstehenet és üszőt állítunk termelésbe, majd 1975-ig fokozatosan ,450-re emeljük a lét­számot. Az összszarvasmarha-l­ét­szám pe­dig eléri a 850-et. A ter­melést zárt ciklusban szervezzük meg, a hangsúlyt pedig a tejterme­lésre helyezzük. Mit jelent ez MTSZ-ünknek? El­sősorban is sokkal nagyobb bevé­telt, a tagság szakosítását. Jövőben már 2 000 liter, míg 1975-ben 2 500 liter tejet fejünk takarmányozott tehenenként. Így a mostani 1 900 hektoliter helyett az ötéves­­ terv végén 5 700 hektolitert értékesí­tünk, s a hústermelésünk 3 vagon­ról 10 vagonra növekszik. Ily mó­­don az állattenyésztés részaránya az összbevételekben 70—75 száza­lékot képvisel majd a mostani 30— 35 százalékkal szemben. Ennek kapcsán kell megemlítenem, hogy a takarmánytermesztő területek növelésével arányosan csökken a kukorica-, cukorrépa vetésterüle­tünk és teljesen kiiktatjuk a ter­melésből a lent, a krumplit és a zöldségféléket. Tehát csökken a termesztett növények száma is, összefoglalásként még talán any­­nyit, hogy a szakosítás révén jelen­tős lépést teszünk előre egységünk gazdasági, szervezeti megerősítésé­ben, a tagság jövedelmeinek nö­velésében. S ez a leglényegesebb, Kovács árpád, a havadi termelőszövetkezet főmérnöke: — Végre úgy látszik, megfelelő mederbe jutott termelésünk. Ter­mészeti feltételeinket jól kiaknázó irányt vesz a gazdaság fejlődése. Elsősorban az 50 hektáros feketeri­­bizli-telepítést említeném. Ez kö­zös vállalkozás, a marosvásárhelyi Élelmiszeripari Kombináttal együtt valósítjuk meg, s három-négy év múlva már mintegy millió lej be­vételt­ biztosít. Társunk már meg is rendelte a szükséges szaporító anyagot. A telepítési munkákat ugyanis a pénzeli, mi a munka­erőt kell hogy biztosítsuk. A terv szerint már hozzá kellett volna fogni az előkészületekhez, ami hek­táronként mintegy 2,5 vagon trá­gya kihordását, a terület rigolíro­­zását jelenti. Sajnos a gépészeti osztályunk nem rendelkezik meg­felelő géppel. Távlatokban a feke­­teribizli terület 100 hektárra emel­kedik. Dombos hegyoldalainkat pe­dig gyümölcstermesztéssel szeret­nénk értékesíteni. Távlati tervünk 270 hektár gyümölcsöst irányoz elő. 1975-ben tehát a feketeribizli, a gyümölcs és a szőlő a gazdaság jövedelmének mintegy 60 százalé­kát biztosítja. Mindemellett azon­ban szükség van az állattenyésztés szakosítására, fejlesztésére is. Már több javaslat született, amelyek szerint a jövőben tejtermeléssel és növendékhízlalással foglalkoznánk. Ehhez azonban takarmány kell, sokkal több és jobb minőségű, mint amivel rendelkezünk. Szükség van tehát a takarmánytermesztő terü­letek kibővítésére, feljavítására s nem utolsósorban a termés idejé­ben való betakarítására. (Szerk. ). Ez már tőlük, a hava­­diaktól, a vezetőségtől is függ. Úgy véljük, nemcsak tervek, elgondolá­sok és pénz, hanem sokkal több ügyszeretet is kell hozzá. Mert egy ilyen nagy vállalkozásnál — főleg, ha az anyagi fedezet megvan rá — nem elfogadható érv: azért nem kezdenek hozzá a rigolírozáshoz, mert a gépészeti osztály, az MGV nem rendelkezik a szükséges nehéz gépekkel, vagy a trágyát, amelyből bőven van az istállók körül, azért nem hordják, mert rossz a rakódó gépük s az utak sem megfelelőek.) BESÉN­YÉSI ANDRÁS, az erdőszentgyörgyi MTSZ elnöke: — Kenyérbe estünk, úgy hiszem, ez talpra állítja a gazdaságot. Két remek ötletet valósítunk meg, ezek képezik jövőbeni munkánk gerin­cét. Több szövetkezettel közösen növendékhízlaldát létesítünk, erdő. KÖRKÉRDÉSÜNK szentgyörgyi központtal. Évente 1 000 állatot értékesíthetünk. Fo­lyamatban van az istállók átalakí­tása, a készülő siló már a közös ál­lományé lesz. Mi 30 borjút és az istállókat adjuk az egyesüléshez, a többi szövetkezet pénzalapokkal meg takarmánnyal segíti az elindu­lást. Nagyszerű vállalkozás, mert mint az átalakítások is mutatják, lehetőség nyílik a legkorszerűbb, legjövedelemzőbb tenyésztési mód­szerek alkalmazására, megoldja a takarmányhiényt, a gondozás prob­lémáit. A szükséges takarmányt jö­vőre egy ugyancsak közös farm termeli. Egyezségre léptünk a marosvá­­sárhelyi konzervgyárral is, közös befektetéssel 100 hektáron ter­mesztünk málnát. Jövőre 50, 1972- ben pedig újabb 50 hektárt telepí­tünk be. A befektetés összértéke mintegy 5 millió lej. Ha termőre fordul, csak a szövetkezet 17 000 lej tiszta jövedelemhez jut minden hektár után. Jártam egy hasonló farmon, ahol jó termés esetén a 30 000 lejes liszt­a jövedelmet is el­értek. A g­ecsési el­kapálást kivéve teljesen gépesítjük a munkát. Je­lenleg folyik a szántás, teraszolás és talajegyengetés, mindent meg­teszünk, hogy ne késsünk meg a telepítéssel. E két jelentős befektetés mel­lett fejleszteni szeretnék a juhte­nyésztést. Van egy nehezen meg­közelíthető, kevés hasznot hajtó területünk, s arra gondoltunk, hogy miért ne nevelnénk ott juhokat. 1 000—1 500 főt megbíz, s az ed­diginél jóval eredményesebben használhatjuk fel. Marad a gabonatermesztés, 30 hektár répánk, meg 10 hektár krumplink lesz. A kukorica ügyé­ben, pontosabban a termesztés méreteiről ezután döntünk. Célunk, hogy minden termelési ágat jöve­delmezővé tegyünk. Soha jobb ki­látásaink nem voltak erre. RAFFAY LAJOS, a bözödi MTSZ elnöke: — Az állattenyésztést a tejter­melésre szakosítjuk. Lemondtunk a növendékhízlalásról, de betársul­tunk az Erdőszentgyörgyön létesü­lő közös farmba. A közös farmból várható jövedelem mellett ez azt jelenti, hogy megoldhatjuk a te­hénállomány takarmányozását, megfelelően elláthatjuk nemcsak szálassal és silóval, hanem abrak­kal is. Egyetlen módja a termelés emelésének, mely jelenleg eléggé silány. Jövedelmezővé kell ten­nünk. Az állomány nagy része most már jó minőségű, ebben az évben 83 000 lejre vásároltunk üszőt, cseréltünk is az IRIC-en ke­resztül, s emellett vannak saját tenyésztésű egyedeink, legnagyobb problémánk a gondozókkal van, 110 állatot öt ember kezel. Fontol­gatjuk, mi lenne a megoldás, talán a pénzfizetés? Szeretnénk végérvé­nyesen rendezni ezt a kérdést. Gondoltunk a gyümölcsös hely­reállítására. 132 hektár telepíté­sünk van, s ebben az évben semmit sem hozott. Korábban se sokat. Ha létrehozhatnánk egy társulást a gyümölcsfelvásárlókkal, rendezhet­nénk a javadalmazás kérdését, nagy segítséget jelentene. Nincs ugyanis munkaerőnk. A gyümöl­csösbeli brigádban mindössze há­rom ember dolgozik. Mit mondjak a növénytermesz­tésről? Sok a 300 hektár búza. Ész­szerűen kellene nézni ezt a kér­dést is, figyelembe venni terület­lehetőségeinket. Egyes helyeken még a trágyázott föld sem hoz annyit, hogy fedezné a befekteté­seket. Bajban vagyunk a krumpli­val is. A tavasszal 60 tonnát ültet­tünk el, s 26 tonna össztermést ta­karítottunk be, így nem érdemes. A többi növényeket viszonylag jó körülm­ények között termelhetjük. Foglalkoznunk kell továbbá a mun­kaerő kérdéssel.­­Ami a bözödi gyümölcsöst ille­ti, feltétlen meg kell jegyeznünk, hogy hanyagság következtében ju­tott a jelenlegi állapotba. Évek óta trágyázatlan, gondozatlan s szen­teltvíz az elnök által említett mű­trágyázás is. Sajnos eléggé elna­gyoltan tervezgetnek most is, sem­mi konkrétum, még kevesebb akti­vitás. Szerény véleményem, hogy a bözödi gyümölcsössel való eddigi gazdálkodás a felelőtlenség párat­lan példája. Gondoljuk meg, 21 000 fa, jó része 7—9 éves telepítés!) Látkép a régeni CIL-ből Nagy téli vásár 30-50 százalékos árleszállítással az Ajándékok Hónapja keretében Még ma keresse föl az állami kereskedelem készruhaboltjait, ahol bő választékban vásárolhat férfi, női és gyermek készruhát, csökkentett áron. SAJÁT ÉRDEKÉBEN, NE SZALASSZA EL AZ ALKALMAT ! M­ŰFAJI változatosság, né­hány kimagasló alkotás, többségükben középszerű filmek — ez jellemzi a vásárhelyi mozik decemberi műso­rát. Azok, akik a könnyű műfajt kedvelik, bizonyára örömmel fo­gadják Francisc Munteanunak ro­mán—szovjet koprodukcióban ké­szült filmjét, A TENGER DALAI- t. A könnyed hangú, vígjátéki elemekkel átszőtt film felvételeit Konstancán, Bukarestben, Szo­­csin, Moszkvában és Leningrád­­ban készítették. A szebbnél szebb tájfelvételeken kívül új könnyű­zene számokkal is megismerked­hetünk. A főszerepeket Dan Spa­­taru, Natalia Fatajeva, Ion Dic­­hiseanu, Stefan Banica, Nagy Ré­ka, Peter Paulhoffer és Emil Hossu alakítják A DOKTOR MELLI című olasz film Luigi Zampa alkotása. A film finom iróniával és enyhén moralizáló hangnemben mutatja be eg­y vidéki orvos, nem éppen erkölcsös eszközökkel történő fel­­kapaszkodását az anyagi jólét és a társadalmi elismerés ranglétrá­ján. A sors iróniája, hogy doktor Melli olyan eszközöknek lesz az áldozata, amelyeket ő alkalmazott. A főszerepet a nálunk is népsze­rű Alberto Sordi alakítja. Az IMPOSZTOROK, Máriássy Judit és Máriássy Félix alkotása, ugyancsak filmszatíra. A film Prónay Pálról, a hírhedt szegedi ellenforradalmi különít­mény vezéréről szól, aki a magyar Tanácsköztársaság 130 napját kö­vető fehérterror idején két hétig mint ,,Lajtai bán“ kiskirálykodott a maga kis „államában“, s tipi­kus példája volt a korlátolt, mű­veletlen embernek, aki minden emberi mértéket elveszít, ha meg­ismeri a hatalom erejét, és el­veszti a józanságát és ítélőképes­ségét is, ha utóbb azok, akik ki­használták,­­ félredobják. A film éppen azt akarja bemutatni, hogy milyen szörnyeteggé válhat egy kisszerű, tehetségtelen ember,­­ ha hatalom kerül a kezébe. A filmszatíra sok epizódja ko­rabeli dokumentumok és a Prónay­­napló alapján készült, de nem do­­kumentumszerűen hiteles. Méltán tarthat érdeklődésre számot Em­prando Viscontinak (Luchino Visconti unokaöccsének) A MONZAI APACA című alko­­tása. A monzai Szent Margit ko­lostor főnökasszonyának története sok írót megihletett, köztük olyan világhírű mestereket, mint Man­zonit és D. H. Lawrencet. Nem egy filmet is készítettek róla. Az olaszok például az utóbbi hét év­ben kettőt is. Mi késztette E. Viscontit arra, hogy a hivatása ellen fellázadó apáca történetét újra filmre vi­gye? A kérdésre a rendező vallo­mása ad választ: „A monzai apá­ca történetét igazán még sohase mesélték el. Olyan nőről van szó, aki látszatra összhangban él ön­magával, amikor azonban találko­zik élete nagy szerelmével, a Fér­fivel, rádöbben, hogy új életet kell , kezdenie­ Korának merev vastörvényei ezt a választást, per­sze megnehezítik, sőt, egyszerűen lehetetlenné is teszik. Az ellentét az asszonyi szenvedély és a hiva­tásához fűződő kötelezettség, a férfihoz fűződő vágy és az erköl­csi és anyagi kényszer között, vé­­gülis a bűnbe kergeti. Ezt a tör­ténetet a maga teljes igazságában VI. Pál pápa még milánói érsek­sége idején engedte először nyil­vánosságra hozni; a mi filmünk alapja tehát nem a manzoni­ re­­gény lesz, hanem ezek a valódi dokumentumok. Mindenféle ro­mantikus szépítgetés nélkül mondjuk el ezt a középkori tör­ténetet“. Ehhez még csak annyit fűzünk hozzá, hogy E. Viscontinak sike­rült vizuálisan érzékeltetni a cinquecerrto légkörét, erkölcseit, gondolkodását és hatalmi viszo­nyait, a főszerepet alakító Anne Hey­wood pedig mély érzelemmel, korszerűen formálja meg a sze­relmes apácafőnöknő szerepét. „Nem tudlak elítélni, hogy hall­gatsz a félelem miatt, mert én a fájdalomtól hazudok“ — mondja a BOSZORKÁNY-VADÁSZAT cí­mű film egyik megkínzott hőse a társának. Mottója is lehetne ez Otakar Vávra csehszlovák film­rendező alkotásának, mely a XVII. századi Moraviába vezeti el a nézőt. A tragikus, kegyetlen, ártatlanok, százainak megkínzásá­­ról és haláláról szóló film az egy­kori boszorkányperek szörnyű me­chanizmusát ábrázolja, Vaclav Kaplicky regénye és a korabeli moraviai boszorkányperek hiteles ügyiratai alapján. Főszereplők: Vladimir Smeral, Elő Romancik, Joseph Kemr és Sona Valentová. Egy másik csehszlovák történel­mi filmet is láthatunk, címe: A KIR­ÁLY TÉVEDÉSE, rendezője Oldrich Danák prágai író, drama­turg, forgatókönyvíró és rendező. A filmet egyik történelmi regénye alapján készítette. A film cselek­ménye a XIV. század kezdetén, Boé­­miában játszódik, középpontjában a hatalmat központosítani és meg­szilárdítani akaró király és a ki­váltságaikat foggal és körömmel védő nemesség konfliktusa áll. A film főszerepeit Miroslav Macha­­cek, Cesimir Randa, Ludek Mun­­zar, Martin Ruzek és Jana Hlava­­cova alakítják. A MÉRSÉKELT ÉGÖV című magyar film Kézdi-Kovács Zsolt­nak, Jancsó Miklós tanítványának és munkatársának első önálló alko­tása. A mai értelmiségiek problé­máit feszegető film művészi érett­ségről tanúskodik. Főszereplők: So­­mogyvári Rudolf, Törőcsik Mari, Kozák András és Benkő Péter. A SZERAFIM FROLOV SZE­RELME című szovjet film egy, a második világháborúból hazatérő szovjet katona új élet­kezdéséről, mély emberségéről és állhatatos, tiszta szerelméről szól. Szerafimot Leonid Kurevlev alakítja, akit a Van ilyen legény, az Igaz történet, A nagyobbik nővér és legutóbb Az ember ,akit nem lehet vádolni cí­mű filmekben láthattunk. Szerel­mét, Natasiát pedig Tamara Siomi­­na kelti életre, aki a Feltámadás, a Kollégák, Az első riport, A boldog­ság első napja, a Tiszta vizek és Az ember, akit szeretek című fil­mekben nyújtott emlékezetes ala­kítást. A Hamupipőke, A görbe tükrök országa, Télapó és annyi más ked­ves mesefilm után, Alexandr Rou A SZÉP VARVARA című újabb mesefilmmel ajándékozta meg a legfiatalabb mozilátogatókat. A film hőse a dúsgazdag Jeremiás cár, aki amilyen gazdag, olyan go­nosz is, a Vizek Szelleme és an­nak szépséges leánya Varvara, a cár és egy szegény halász egykorú fia. Az izgalmas, fordulatos cselek­mény, a szebbnél szebb felvételek mindvégig lekötik a nézők figyel­mét. HÉTSZER SIET a címe Michele Lupo olasz rendező izgalmas ka­landfilmjének, mely egy mesébe illő szélhámosság ,hét fegyenc bör­tönből való szenzációs szökésének története. Bemutatásra kerül még a VÉR­BOSSZÚ — A SZENTÉRT című angol film. VÁRHEGYI ATTILA decemberi filmtemu­latóje A védjegy Nem mondanánk igazat, ha azt állítanák, hogy gyárt­mányainkban nincsenek még hibák. Egyik gyáréban több, másikéban kevesebb. De nincs az a gyár, amely ne adna védjegyének becsüle­tére, ne küzdene a selejt el­len. A cipőgyárak sok újfajta cipővel kísérleteznek. Bőrből, műanyagból, gumiból gyárt­ják,­­ hogy olcsóbb legyen s tartós mindenik, mint a va­lódi bőr. Voltak évek, ami­kor e gyártmányok nagy meg­becsülésnek nem örvendtek. Megtörtént, hogy egyszeri vi­selésre levált a műtalp, vagy maga a műbőr hasadt ketté. S a gyár, jóllehet garanciát vállalt termékeiért, legtöbb­ször addig húzta-halasztotta a reklamáció elintézését, míg a reklamáló vevő megunta. Ezzel a magatartással nincs dolgunk, az idő úgyis fel fogja morzsolni. A magatar­tást is, a képviselőit is. Szóljunk inkább arról, ami új és egészséges szellem a reklamációk síkján. Fiam a nyáron vásárolt egy 38 lejes, úgynevezett TBL- szandált. Becsültem benne az önálló vásárlási szándékot, odaadtam a pénzt, vegye becsülete meg, ha tetszik. A szandál valóban tetszetős volt, alakja azonban tartósabb, mint ma­ga a szandál. A legénynek is elég kemény járása van, a szandál egy hét alatt tönk­rement. Levált a talp, sőt ma­ga az anyag is elhasadt. Mondom, a szandál közel 40 lejbe került, nem volt drága, de azért hosszabb életet jó­soltam neki. Szétment, le­mondtam róla s a 38 lejről. A fiam azonban nem. Édes­apám, mondta, garancia mel­lett adták el, küldd vissza a gyárnak, kicserélik. Világéle­temben becsültem az opti­mizmust, a fiam kedvéért be­csomagoltam a hasznavehe­tetlen szandált, írtam mellé pár sort, csatoltam a garan­cialevelet és elküldtem a „Li­­bertatea'' cipőgyárnak Arad­ra. Gondolatban keresztet vetettem rá. Hogy most pár napja kap­jak egy csomagot a fenti gyártól s benne egy vadonat­új TBL szandált. Nem volt hozzá mellékelve egy sor írás sem, de én ebből a két olcsó szandálból kiolvastam két dolgot. Az egyik az volt, hogy az aradi cipőgyár, a­­melynek eddig a létezéséről sem hallottam, volt bátor megvédeni védjegye becsüle­tét, a másik az, hogy 15 éves fiam nem csalódott optimiz­musában. Amiért külön hálás vagyok a gyárnak. — iksz. — ­ ............................. “....... ”.............' F­igyelem! December 5-én, szombaton nyílik meg a D­ACIA kereskedelmi komplexum a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu negyedben, a Brasovului utca 4. szám alatt. — önkiszolgáló élelmiszerüzlet — étterem-cukrászda — zöldség- és gyümölcsárusító üzlet — gyógyszertár — önkiszolgáló rendszerű textil­, cipő-, konfekció és Háztar-­jí­tási cikkeket árusító üzlet. MIH üdü­l ki .,A pályaválasztáshoz nyújtott segítségnek sokféle formája, mó­dozata van. Szocialista rendsze­rünk minden ifjúnak é s így ne­künk, a nyárádszeredai líceum VIII. osztályos tanulóinak is lehe­tőséget ad arra, hogy olyan pá­lyát válasszunk, amely hajla­mainknak, és adottságainknak, valamint a népgazdaság érde­keinek a legjobban megfelel. Iskolánk pedagógusai maguké­vá tették a mi jövőnk szem­pontjából oly fontos feladatot: megszervezték a pályaválasztási előkészítést és tanácsadást. Nyil­ván­ nem elég elhatározni, milyen pályát válasszunk, minden diák­nak tanulnia kell a kitűzött cél eléréséért. Osztályunkból legtöb­­­ben a szakiskolákban és szakima­­mm­okban szeretnének továbbta­nulni- Sok diáktársamnak azon­ban még nem alakult ki a konk­rét elképzelése. Nemrég a nyolcadikosok osz­tályfőnökei kirándulást szerveztek három marosvásárhelyi szakisko­lába: az építészeti és mezőgazda­­sági iskola központokba, és fém­ipari szakiskolába. Az építészeti is­kolában végigvezettek a tanterme­ken, bemutatták a műhelyeket és az iskola klubját. Jóleső érzéssel te­kintettük meg azt az iskolát, amelynek a falait az építészeti iskola diákjai emelték. Az igazga­tónő szeretettel, elismeréssel be­szélt diákjairól, törekvéseikről, munkájukról, a pedagógusoknak arról a közös céljáról, hogy meg­szerettessék a jövő építőivel a vá­lasztott szakmát. A mezőgazdasági szaklíceumban is szeretettel fogadták a vidékről érkező látogatókat. Megtekintet­tük az iskola laboratóriumát meg­csodáltuk szép ebédlőjét, otthonos bentlakását. Az éltanulók tábláján sok ismerős névvel találkoztunk. A fémipari szakiskolában megte­kintettük a korszerű műhelyeket. A pedagógusok magyarázatai meggyőztek arról, hogy mily nagy fontosságú az ifjak képzése e szakiskolában az ipar szempontjá­ból. A nyolcadikos diákok köszöne­tét tolmácsolom osztályfőnökeink­nek, a szakiskolák igazgatóinak, az élményt jelentő kirándulásért, amely többünkben megérlelte az elhatározást: ezekbe a szakisko­lákba felvételizünk 1971 őszén!" NAGY SÁRA, a nyárádszeredai Líceum VIII. oszt. tanulója ­ I Értesítés 1 Az Értékesítési Bizottság közli hogy 1970. december 15-én 10 órakor Marosvásárhelyen, a­z OCL­­ Alimentara klubban árverésre kerül 11 személygépkocsi A kikiáltási árakat, a kocsikra vonatkozó adatokat és a cí­­­­meket, ahol azok megtekinthetők, az Ipari Termékek Helyi Ke- I­reskedelmi Vállalat székházában, a Rózsák tere 45. szám alatt­­ függesztették ki. Az árverésen csak azok vehetnek részt, akik a kikiáltási ár­­ 10 százalékát a CEC-nél letétbe helyezték az Ipari Termékek­­ Helyi Kereskedelmi Vállalata számlájára. A Brassói Radiátor- és Kábelgyár alkalmaz: * bádogosokat - kábelkészítőket - szakképzetlen munkásokat Fizetés ellenében szállást és kantinkosztot biztosít, valamint szakképesítési lehetőséget. Érdeklődők a gyár személyzeti irodáján jelentkezhetnek. Brassó, Cristianului u. 1—3. -------fx Rendkívüli téli vásár nagy árleszállítás Több mint 1 500 terméknél­­ (konfekciós, fehérnemű, háztartási és villamossági cikkek stb ) I M AJÁNDÉKOK HÓNAP­ KERETÉBEN I December a nagy vásárlások hónapja! fe

Next