Vörös Zászló, 1971. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-02 / 26. szám
NICOLAE CEAUSESCU elvtárs jelenlétében tegnap megtartották Slobozián a Ialomita megyei mezőgazdasági alapkáderek és pártaktíva munkatanácskozását Miután Nicolae Ceausescu elvtárs január 30-án, szombaton látogatást tett Ialomita megyei mezőgazdasági egységekben, a baragáni szántóföldek dolgozóinak február 1-én, hétfőn délelőtt abban az örömben volt részük, hogy ismét vendégül láthatták körükben a párt és az állam szeretett vezetőjét, aki eljött, hogy részt vegyen a Ialomita megyei mezőgazdasági alapkáderek és pártaktíva munkatanácskozásán. Nicolae Ceaușescu elvtársat, akinek kíséretében volt Iosif Banc elvtárs, a Minisztertanács alelnöke, mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdálkodási és vízügyi miniszter, Angelo Miculescu elvtárs, a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium államtitkár-minisztere, Slobozián az RKP megyei bizottsága bürójának tagjai, a tanácskozás összes részvevői üdvözölték. A főtitkár jelenléte újabb alkalom volt arra, hogy megható módon megnyilatkozzék a szeretet és a ragaszkodás a párt iránt. Nicolae Ceausescu elvtárs iránt, a forró hála azért az állandó gondoskodásért, amelyet a szocialista mezőgazdaság fejlesztése, a szántóföldek dolgozói, egész népünk életszínvonalának további emelése iránt tanúsít. A tegnapi tanácskozás, akárcsak a párt- és államvezető munkalátogatásai iparvállalatokban, mezőgazdasági egységekben, ahol alkalom nyílt az átfogó és gyümölcsöző dialógusra az anyagi javak alkotóival, a mindennapi élet, a szocialista építés realitásai által felvetett sokrétű problémák konkrét, helyszíni elemzésére, szintén annak a jegyében zajlott le, hogy a dolgozók közvetlenül részt vesznek a pártpolitika kidolgozásában és megvalósításában. Ismételten ékesszólóan kifejezésre jutott a pártfőtitkár sajátos munkastílusa, nevezetesen az, hogy állandóan tanácskozik a néppel, meghallgatja az emberek véleményét eredményeikről és törekvéseikről, értékes útmutatásaival pedig megjelöli az újabb irányvonalakat egész munkánknak az új ötéves terv nagyszerű feladatai szintjére történő emeléséért, a hibák és hiányosságok felszámolásáért, hogy szocialista társadalmunk töretlenül haladhasson a sokrétű fejlődés útján. Ugyanilyen munkalégkörben, a hatalmas lelkesedés jegyében, ékesszólóan tanúsítva társadalmi rendszerünk demokratizmusát, a párt és a nép közötti megbonthatatlan kapcsolatot, zajlanak le ezekben a napokban az ország összes megyéiben a mezőgazdasági alapkáderek és a pártaktíva tanácskozásai. E tanácskozásokon jelen van a Központi Bizottság Állandó Elnökségének és Végrehajtó Bizottságának számos tagja. A tanácskozás részvevőinek lényegbe vágó, eszmegazdag felszólalásai meggyőzően bizonyították a Ialomita megyei mezőgazdasági dolgozók magas fokú hazafias felelősségérzetét, szilárd elhatározását, hogy még szorgalmasabb munkával és odaadással újabb sikereket érnek el, s tükrözték a Baragán embereinek azt a mélyreható változását, amit Ceausescu elvtárs hangsúlyozott beszédében. Szövetkezeti elnökök, brigádosok, gépkezelők, farmvezetők, állami mezőgazdasági vállalatok és mezőgazdasággépesítési állomások igazgatói, agrármérnökök, nyugdíjas szövetkezeti parasztok, községi pártbizottsági titkárok vélekedtek a legnagyobb elismeréssel Ceausescu elvtársnak az RKP KB-nál tartott tavaly novemberi munkaülésén elhangzott beszédéről, hangsúlyozták különleges jelentőségét a mezőgazdaság további haladása, a mezőgazdaság nemzetgazdaságfejlesztési hozzájárulásának növelése szempontjából. Kifejezték az összes mezőgazdasági dolgozók egyöntetű csatlakozását a pártvezetőség által kidolgozott intézkedések egész komplexumához, s a szövetkezeti parasztok, gépkezelők, állami mezőgazdasági dolgozók tízezrei nevében a legmelegebb köszönetüket Ceausescu elvtársnak azért, mert lankadatlanul munkálkodik a mezőgazdaság felvirágoztatásán, hogy a falvak dolgozóinak és az egész népnek az élete mind bőségesebb, mind virágzóbb legyen. A felszólalók jogos büszkeséggel számoltak be arról, hogy a szocializmus éveiben a párt és az állam szüntelen támogatása, a parasztság, az összes baragáni mezőgazdasági dolgozók lelkes munkája folytán milyen nagy változások következtek be. A tanácskozás részvevői a tények, a számok meggyőző erejével bizonyították, hogy a növényi és az állati termelés állandó növekedésével párhuzamosan gyarapodott az emberek jövedelme, s hogy a falvak a ialomițai tájakon, akárcsak szeraz országban, mennyire megváltoztak. A tanácskozás munkálatainak fő vonása az volt, hogy gazdag tapasztalat birtokában, reális tények alapján sokoldalúan elemezték a salomiai mezőgazdaság minden szektorának munkáját. A felszólalók jó gazda módjára, olyanok módjára, akik szívükön viselik a munka jó menetének ügyét, rámutattak, hogy a pártvezetőség legutóbbi határozatai tovább ösztönzik a szántóföldi dolgozók alkotó kezdeményezőkészségét, kiváltották lelkesedésüket és azt az elhatározásukat, hogy mindent megtesznek a párt által kidolgozott komplex intézkedések valóra váltásáért. A tanácskozás szónoki emelvényéről ebben a szellemben értékes javaslatok hangzottak el, a növényi és állati termelés növelése összes eszközeinek, lehetőségeinek kiaknázására, a felszólalók ünnepélyesen megfogadták, hogy nem csupán példásan teljesítik, hanem jobb munkaszervezéssel túl is szárnyalják az 1971-es tervfeladatokat. Ugyanakkor a felszólalók kombattív szellemet kölcsönöztek a munkálatoknak azzal, hogy a saját hiányosságok nyílt beismerésével párhuzamosan ésszerű bírálatokkal illették a szakminisztérium és más olyan központi fórumok munkáját, amelyeknek tevékenysége közvetlenül összefügg a mezőgazdaság kérdéseivel, ugyanakkor bírálták a helyi szerveket is. A tanácskozás munkálatainak befejezéseként, élénk és hatalmas, percekig szűnni nem akaró éljenzés közepette szólásra emelkedett Nicolae Gacatgiescuelvtárs. A főtitkár nagyszabású, átfogó beszédét, amely új láthatárokat, új távlatokat nyit a mezőgazdasági munka előtt, a legnagyobb érdeklődéssel követték az összes részvevők és többször hosszasan megtapsolták. Végül a több száz részvevő éljenez, ütemesen kiáltozza a párt, Nicolae Ceausescu elvtárs nevét. A hatalmas lelkesedésnek ez a légköre megkapóan kifejezi a párt és a nép közötti sziklaszilárd egységet, a dolgozóknak a Román Kommunista Párt marxistaleninista bel- és külpolitikájához való szilárd csatlakozását. ION MARGINEANU jj FOLYOSÓN terjengő IfS szennylészag rögtön nyomásra vezetett. Becsengettem Buci banhoz, akiről előre tudtam, hogy világtalan, akárcsak a felesége, s emiatt nehezen tudnak mozogni a hivatalos ügyekben. — Kit keres? — kérdezte a férfi. — Ebből a blokkból hívott Pitó elvtársnő. .. — mondtam. — Jó, hogy jött, kérem — élénkült meg a férfi hangja — nézze meg, mi történt megint nálunk. A fürdőszobában egy szerelő dolgozott, a ház a feje tetején állt A szakember a munkavégénél tartott. Megkérdeztem, mi történt tulajdonképpen. — Az Építkezési Tröszt szerelői már újkorában elbliccelték a szánnycsatorna levezetését. A víz visszafelé folyik, ahelyett, hogy a főkanálisba ömlene. De ha közelebbről érdekli az ügy, szíveskedjék lejönni velem a pincébe, ott az egyik kollegám. A másik szerelő valahol a sötétben tapicskált a barna lében. Felé indultunk, aztán egy vékony gyertya fényében megláttuk az arcát. Közösen pontosabban megmagyarázták a hiba okait: — Nézze meg kérem, amennyire lehetett, megemeltük a csövet, de az esés így sem elég. Kiszedtük a csőből valahogy a vattadarabot, de ezzel még nem oldottuk meg a problémát. A műanyagvezeték a melegre nyúlik, meglágyul, a hidegre nyomban összehúzódik, és már csupa folt az egész tákolmány. Ki kellene cserélni a vezetéket, másképp nem lesz belőle gálickő. Visszamentünk Buci ban lakására. — Hányszor áztak már el? — kérdeztem a szomorú arcú férfitől. — Nem is tudom, ötször, hatszor? Legutóbb két arasznyi szenny ömlött be a házba. Mindig újra kezdeni a takarítást annak, aki nem lát, elgondolhatja, mennyire nehéz. De már lelkierőnk sincs itt lakni. Az árvíz elvitte a bútorunkat, aztán jött ez. Egy egészséges embernek is sok volna. — Hányszor jelentették az ügyet? — Minden alkalommal, kérem... Pitóné, a blokkbizottság elnökének a felesége, aki figyelemmel kíséri a nem látó házaspár viaskodását és készséggel segít rajtuk, közbeszólt: — Ha csak azt vennék figyelembe, hogy kikről van szó, megszívlelhetnék az ügyet. Ők a fizeetésnél elsők, szó nélkül alávetik magukat minden rendszabálynak, és az ILP, a háztulajdonos azt válaszolta, hogy a garanciaidő huszonöt évre szól, nem végezhet addig semmi módosítást. Az igazibb és egyben kézzel fogható magyarázatot a 3-as lakótársulási bizottság adminisztrátornője szolgáltatta: — Győződjön meg ön is, hányszor kértük az ILP-t, hogy jöjjenek ki és végezzenek becsületes munkát, szedjék le a régi vezetéket és tegyenek helyébe újat. Iratokat kapok kézhez. A lényegük ugyanaz: „Nem rendelkezünk pénzalappal olyan munka elvégzésére, amit önök kérnek". — Aztán újabb átiratot küldtem, hogy a csatornát muszáj megjavítani. Másodszor is a pénzalapra hivatkoztak. Szavukon fogtam őket. — Adunk mi alapot, csak jöjjenek. .. Elküldtük a folyószámlát... Erre aztán kijöttek a szerelők, de csak annyi időre míg kidugták a csöveket, és azzal befejezettnek tekintették a munkát. Az egyik nagygyűlésen elmondtam, hogy milyen kálváriát járat velünk az ILP. Eredmény nélkül. Felszólították az illetékeseket, hogy jöjjenek ki a Kárpátok negyedébe, oldják meg becsületesen a problémát. Az elvtársak akkor mindent megígértek. És íme a válasz, amit a municípiumi nép(Folytatás a 3. oldalon) Oltyán László riportja TEREPSZEMLE TELEFONNAL IVilág proletárjai, egyesüljetek ! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA február Vkedd""....... SLOBOZIA. A tejtermékgyár, amely az előző ötéves tervben kezdte meg működését. It Kil ni itta Ita tanail A mezőgazdaság gépesítése számokban, képekben A 3. oldalon Előtérben a minőség és az átadási határidők A Marosvásárhelyi Építkezési Tröszt alkalmazottainak közgyűlésén (amelyen az elmúlt ötéves és 1970- es terv teljesítését, illetve az 1971- es év mozgósító feladatait vitatták meg) a fő hangsúlyt a munka minőségének további javítására helyezték. Kétségtelen, hogy az 1966—1970 időszakban az Építkezési Tröszt munkaközössége példásan megállta helyét, valamennyi tervmutatóját maradéktalanul teljesített®, sőt túl is szárnyalta. Ennek alátámasztására elegendő, ha csak annyit említünk, hogy az öt év során 77 millió lejjel megemelt eredeti tervét 1970. december 22-én teljesítette, a tervében szereplő összes ipari és szociális-kulturális objektumokat határidőre, illetve határidő előtt adták át. A kiemelkedő termelési sikereket hasonló gazdasági eredmények követték. Az 1970-es évben előtérbe helyezett anyagtakarékosság nyomán javultak a pénzügyi mutatók: az 1 000 lej értékű árutermelésre tervezett költséget 5 lejjel szorították alább, amit mindenekelőtt a cement-, fém-, és a faanyag fajlagos fogyasztásának 400.000 lej értékű csökkentésével értek el. Külön hangsúlyt érdemel, hogy az Építkezési Tröszt dolgozóinak első alkalommal sikerült olyan arányban csökkenteniök az előirányzott önköltséget, hogy vállalati szinten 1,5 millió lejt takarítsanak meg, s így 400.000 lej gratifikáció kiosztására nyíljon lehetőség. A termelési eredmények kritikai szellemben való felmérése azonban arra is lehetőséget kínált, hogy felszínre kerüljenek a még létező hibák, mulasztások. Az építők rámutattak, hogy az új objektumok befejező munkálatainak minősége nem mindig kifogástalan, aminek többnyire az az oka, hogy ezekre a munkálatokra nagyon kevés időt hagynak. Hasonlóan hátrányos a tevékenységük és hírnevük szempontjából az a helytelen gyakorlat, hogy az átadott ipari, gazdasági objektum, avagy lakótömb környéke még hosszú hónapokig magán viseli az építkezés nyomait. A fentiekben dicsérőleg szóltunk az építők anyaggazdálkodásáról, ez azonban nem vonatkozik az összes munkatelepekre. Tudomást szereztünk arról, hogy a Tröszt gépjárműveinek vezetői üzemanyaghiánnyal küzdenek. Viszont teljesen a véletlenre van bízva a fogyasztás ellenőrzése. Van olyan munkatelep-csoport, ahol egyes belsőégésű motorokkal ellátott gépek körül folyik a motorina, a benzin és az olaj. Hasonló példákat hozhatnánk a cement, fa, üveg, sőt a betonelemek kezelésében itt-ott tapasztalható felületességre is. E fogyatékosságok felszámolására viszont szilárd alapot kínál a kialakult egészséges közvélemény és a sorozatos, egyre kö- Tanácskozik a gyár vetkezetesebb intézkedés, így remélhetőleg már 1971-ben a Tröszt valamennyi munkaalakulatánál minimálisra csökken az anyagpazarlás. Az 1971-es évben az eddigieknél is nagyobb feladatok várnak építőinkre. Az 1970-es megvalósításhoz viszonyítva össztermelésük mintegy 60 millió lejjel növekszik. Sokkal ésszerűbb munkaszervezésre van szükség és a kedvező időjárást is jól ki kell használniuk, ha példásan akarják teljesíteni az első negyedévi előirányzatukat, amely több mint 30 millió lejjel nagyobb az előző év hasonló időszakának megvalósításánál. A feltételek léteznek, mivel az múlt évi alapos előkészületek nyomán több mint 1 300 lakrész építését kezdték meg és kialakították a téli frontot, s így a több mint 7000 építőmunkásnak van hol folyamatosan dolgoznia. Kedvezőek az anyagellátási körülmények is. Az egyetlen tényező, mely még most is nehézséget okoz, az új munkatelepek nehézkes szervezése. Két dolog, éspedig az elavult szervezési módszer, helyenként pedig a hiányos dokumentációk akadályozzák a kívánt munkaüzem kibontakozását. Az építők közül többen is bírálták a lakónegyedek tervezőit, akik nem tartanak lépést a mai építési követelményekkel. E tekintetben a legtöbb észrevétel a lakónegyedek bekötő úthálózatára vonatkozott. Hibásnak és elavultnak minősítették azt a megoldást, hogy a bekötő utak 3,5 méter szélesek legyenek, mivel két szembe jövő gépjármű csak úgy tud egymás mellett elhaladni, ha egyikük behajt a zöld övezetre. Többen gyengének minősítették a megrendelő által kinevezett munkatelepvezetők (diriginte de Santier) tevékenységét. Konkrét példákkal is bizonyítani lehetne, hogy tevékenységük számos esetben a bérlisták aláírásában merül ki, s így a hatáskörükbe tartozó, de elintézetlen ügyek akadályozzák az építkezési munkálatok jó kibontakozását. Igazán ideje lenne e tekintetben is a követelmények színvonalára emelni a tevékenységet. Erre az idén még nagyobb szükség van, mivel a párt útmutatásai szerint minden objektumnál szigorúan tiszteletben kell tartani, sőt ahol csak lehet, csökkenteni kell az átadási határidőt. A Tröszt dolgozói elhatározták, hogy 1971-ben az eddigieknél is eredményesebben munkálkodnak termelési feladataik gyors és jobb teljesítéséért. VARGANCSIK ISTVÁN Konstanca egyik modern lakónegyede Több mint 350 találmány Az elmúlt ötéves terv esztendeiben a temesvári Traian Vuia Politechnikai Intézet együttműködési szerződések alapján több mint 350 gyakorlati jellegű tudományos tanulmányt bocsátott az ipar rendelkezésére. Ezek többsége különféle szerszámgép-típusok automatizálásával kapcsolatos kutatási témák befejezésére, új típusú hidraulikus gépek konstrukciós számításaira, plazmasugaras fémvágásra, termelési folyamatok optimalizálására stb. vonatkozik. A temesvári műegyetem szakembereinek közreműködésével elkészült az első román szabvány a betonból, soványbetonkeverékből és vasbetonból épülő hidrotechnikai létesítményekkel kapcsolatos számításokhoz. A Politechnikai Intézet szaktudósainak 20 munkáját román találmányként szabadalmazták.