Vörös Zászló, 1971. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-23 / 44. szám
VÖRÖS ZÁSZLÓ BEFEJEZTE MUNKÁLATAIT E.IK. KOGRESSZUSA (Folytatás az 1. oldalról) Jescu tervezőmérnök, a bukaresti Energetikai Tanulmányi és Tervezőintézet KISZ-bizottságának titkára, Ioana Nae Ionónő, a bukaresti Filatura Romana de Bumbac KISZ-bizottságának titkára. Vasile Nicolcioiu, Ioan A. Popescu, Gheorghe Stoica, Aurel loan Stoica, Traian Stefanescu, az RDESZ Tanácsának elnöke, Valeria Tache, a Cazanesti (Ialomita megye) állami mezőgazdasági vállalat állategészségügyi technikusa, Török Ferenc, a KISZ Szatmár megyei bizottságának titkára, Coriolan Voinea, a KISZ Prahova megyei bizottságának első titkára, Iosif Walter. ★ A KISZ KB első titkárává megválasztották Dan Martian elvtársat, titkárokká pedig a következő elvtársakat: Silvia Ilie, Vasile Nicolcioiu, Ioan A. Popescu, Gheorghe Stoica, Aurel loan Stoica, Traian Stefanescu, Iosif Walter. A KISZ KB bárójának póttagjai Elena Zoe Ceausescu, a Bukaresti Egyetem diákja, Doina Ruxandra Ciofu tanuló, a bukaresti Gheorghe Lazar Líceum KISZ- bizottságának titkára, Cseke Gábor, az Ifjúmunkás főszerkesztője, Dobrija Ene mezőgazdasági technikus, az Ilfov megyei Giribovi községbeli KISZ-bizottság titkára, Celus Neagoe mezőgazdasági gépész, a Bal'd- mezőgazdasággépesítési vállalat KISZ-bizottságának titkára, Agneta Dori Neurohr varrónő, a temesvári Iunie vállalat KISZ-bizottságának titkára, Petru Popescu író, az írószövetség KISZ-alapszervezeti bárójának tagja, Constantin Cantacuzino porban színművész, a bukaresti Ion Creanga Színház KISZ-alapszervezetének titkára. LEVEL A man KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁHOZ, NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSHOZ (Folytatás az I. oldalról) Ez egyben a legértesszólóbban tanúsítani fogja szervezetünk erkölcsi-politikai és társadalmi erejét, híven bizonyítani fogja, hogy a párt odaadó harcosaiként, olyan ifjú forradalmárokként élünk és nevelkedünk, akik tudatában vannak felelősségüknek, a haza, a párt és a nép iránti magasztos kötelességüknek, következetesen érvényesítik mindazt, ami új, kérlelhetetlenül fellépnek minden olyan eszmével szemben, amely idegen kommunista ideológiánktól, a kommunista, tudományos világ- és életszemléletünkből fakadó meggyőződéseinktől. Szervezetünk, hazánk egész ifjúsága egyöntetűen csatlakozik a világ összes államainak egyenjogúságára épített tisztánlátó, enyhülési és együttműködési külpolitikánkhoz, következetesen támogatja a pártvezetőség gyümölcsöző munkásságát az összes szocialista államokkal való testvéri együttműködés bővítése, a kommunista és a munkáspártok egységének megerősítése, az antiimperialista front megszilárdítása szolgálatában, s továbbra is aktívan szolidaritást vállal minden kontinens fiatal nemzedékének demokratikus és haladó erőivel, fejleszti sokrétű kapcsolatait az egész világ ifjúságával és szervezeteivel, hozzájárul az ifjúsági és a diákság világmozgalmához a békéért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért. Mély hazafisággal és internacionalista szellemmel, dolgozni és tanulni tudással, azzal kívánjuk minden kétséget kizáróan bizonyítani: magunkénak hisszük és valljuk a haladás és a civilizáció ügyét, a szocialista és kommunista eszmények megvalósításának művét, hogy a kommunisták pártjának, a párt főtitkárának példájára, munkásságuk példájára minden erőnkkel bekapcsolódunk a társadalom magasba ívelő fejlődésébe. A Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Diákegyesületek Szövetsége, ez ország minden ifja és lánya, mi, valamennyien lerójuk hódolatteljes és forró szeretetünket és köszönetünket a Román Kommunista Pártnak, amely egy félévszázad óta megfélemlíthetetlenül magasra emeli a dolgozók szabadságáért és boldogságáért vívott áldozatteljes és győzedelmes harc zászlaját, a szabad és sorsa urává lett román népnek, a szabad és virágzó szocialista hazának. Gondolatainkat és szívünket egyesítve a párt előtt, Ön előtt, hőn szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, ünnepélyesen megfogadjuk: rendületlen lelkesedéssel fogunk dolgozni és tanulni, hogy valósággá érlelődjék a párt minden határozata, hogy nagy, halhatatlan tettek koronázzák az országot, hogy a román nép egyre méltóbbá és virágzóbbá váljék a világ népei között, hogy a haza, a jólét és a szocialista civilizáció egyre magasabb csúcsaira emelkedjék. Tavaszias napsütésben Beszámoló az RDESZ Tanácsának tevékenységéről -Előterjesztette Traian stefanescu elvtárs- Még mindig annak az erős benyomásnak a hatása alatt állunk, amelyet Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának a Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusához, értekezletünkhöz intézett üdvözlete tett egész fiatalságunkra, a diákságra. Mély hálával adózunk a pártnak azért a nagy felelősséggel járó szerepért, amellyel az ifjúságot felruházta — hangzik a beszámoló —, s kifejezésre juttatjuk az egyetemi korosztálynak azt a hő óhaját, hogy a gazdaság, a tudomány és a kultúra növekvő igényeinek megfelelő szinten készül fel, odaadással és áldozatkészséggel szolgálja a Román Kommunista Párt ügyét. A diákságnak a népünk által megvalósított hatalmas forradalmi átalakulások felett érzett hazafias büszkesége magától értetődően összefonódik a párt és az állam marxistaleninista, alkotó politikájához való teljes ragaszkodással, azzal az egyöntetű elhatározással, hogy fáradhatatlanul munkálkodik a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtését szolgáló program megvalósításán. A különböző fokú oktatás gazdaságunk, társadalmi-politikai életünk hatalmas dinamizmusa egészének egyik olyan alapvető területe, amelynek fejlesztésére a párt és az állam állandó gondot fordít, hangsúlyozza a jelentés, majd adatokat ismertet a 18 hazai egyetemi központ 192 fakultásán tanuló több mint 150 000 diák rendelkezésére álló főiskolai anyagi alap fejlődéséről. A párt által kezdeményezett megújító átalakulásoknak, a szocialista demokrácia mélyülésének körülményei között a diákságra nagy szerep hárul az ország jelenét és jövőjét illetően. A diákság, amely a Szocialista Egységfrontban és az államhatalom szerveiben való jelenléte révén élhet társadalmi jogával, hogy részt vegyen a társadalmunk szempontjából nagy jelentőségű határozatok megvitatásában és elfogadásában, az egyetemi vezető szervekben való jelenléte révén pedig, véleményt mondhat a főiskolai oktatás tökéletesítésére vonatkozó intézkedésekről, egész fiatalságunk szerves részeként és aktív osztagaként érvényesül a pártunk és államunk békés külpolitikájának gyakorlatba ültetéséért folytatott harcban. Azok az intézkedések, amelyeket a diákság társadalmi tevékenységének javítására a párt KB-nak 1967. novemberi—decemberi plenáris ülése határozatainak és a Kommunista Ifjúsági Szövetség országos tanácskozása határozatainak alapján hoztak, az a tény, hogy szövetségünket a Kommunista Ifjúsági Szövetség felsőoktatási sajátos szervezeti formájaként határozták meg, valamint az, hogy kiszélesítették illetékességét és problémakörét, fokozta az egesületek hozzájárulását a diákok felkészítéséhez, erőfeszítéseinek kitartó orientálódását az oktató-nevelő folyamat kérdései felé, a szorosabb együttműködési kapcsolatok meghonosítását az oktatási szervekkel. A Romániai Diákegyesületek Szövetsége, fennállásának 15. évében politikailag és szervezetileg megszilárdult forradalmi szervezetként, aktív tényezőként nyilvánul meg az egyetemi ifjúság szakmai felkészítésében és kommunista nevelésében, főiskolánk további tökéletesítésében. A továbbiakban a jelentés utalt a felsőiskola korszerűsítésével kapcsolatos intézkedésekre, amelyek az oktatási tervek és programok, az előadási és szemináriumi módszerek tökéletesítésében, új fakultások és tagozatok létesítésében, az almérnöki oktatás megszervezésében és a ciklusos képzés rendszerének bevezetésében a műépítészeti iskola keretében, a végzettek termelési beosztása rendszerének javításában öltöttek testet. A diákok nagy többsége felelősségérzettel teljesíti azt az alapvető feladatot, hogy jól felkészül, jó és kitűnő osztályzatokat ér el. A diákok fokozódó érdeklődést tanúsítanak a tudományos kutatás és annak a termelés konkrét kérdései megoldására irányítása iránt. Az egyesületek tevékenységének középpontjában a diákság szakmai felkészülése áll — állapítja meg a jelentés. Az egyesületek kitartó nevelőmunkát folytattak annak érdekében, hogy megmagyarázzák a párt Központi Bizottsága Irányelveinek és a tanügyi törvénynek a mélyreható következményeit a diákság szakmai felkészítésére, hozzájárultak a főiskola állandó tökéletesítése nyújtotta lehetőségek hasznosításához. A jelentés ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a pozitív eredmények mellett még sok a fogyatékosság a diákok elméleti és gyakorlati felkészültségében, még előfordul, hogy a diák közömbös saját felkészültségével szemben, a jegyzetekre korlátozza a tanulást, elhanyagolja a nem kötelező órákat, az idegen nyelvek tanulását, a tervek elkészítését. A szakmai felkészültségre negatívan ható okok egyike, hogy az első évben csak szórványosan, eredménytelenül törődünk a volt tanulók egyetemi beilleszkedésével. A jelentés hangsúlyozza, hogy javítani kell a főiskolai felvételi rendszert, s ugyanakkor arra is rámutat, hogy további intézkedésekkel kell tökéletesíteni az almérnöki oktatást. Az idei egyetemi tanévben az Oktatásügyi Minisztérium az RDESZTanáccsal szoros együttműködésben újabb intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a tananyagban nagyobb legyen a szemináriumok, a gyakorlati munkák és a laboratóriumi munkák, a nem kötelező kurzusok, a választható tantárgyak részaránya. A második félévben megkezdődik az új osztályozási rendszer, amely összeveti a vizsgán szerzett osztályzatot az egész évi tevékenység értékelésével. A társadalmunk támasztotta követelményeknek azonban a diákság továbbra is csak úgy tud eleget tenni, ha döntő fontosságot tulajdonít az egyéni, folyamatos tanulásnak, a bibliográfia alapos elsajátításának, ha állandóan érdeklődéssel követi az időszerű problémákat, ha gyakorlati tudásra tesz szert a választott szakmában. A jelentésben kifejezésre jut az a meggyőződés, hogy az értekezlet határkő lesz abban a harcban, amely a tanulásban tanúsított felületesség és hanyagság, a lógás ellen folyik, azért,, hogy az illető fakultás életét alaposan ismerő mindegyik egyesület teljes felelősségérzettel, behatóan, konkrétan és rendszeresen foglalkozzon a diákságnak az oktatási folyamatba való beilleszkedésével. A jövő szakemberének kiképzése nyilvánvalóan megköveteli a tudományos kutatás és alkotás részarányának növelését az egyetemi évek idején. A jó szakmai felkészültségű diákok nagy száma, a tudományos körök pozitív tevékenysége azt bizonyítja, nemcsak szükség, de lehetőség is van arra, hogy a diákok, s elsősorban a felsőévesek ténylegesen részt vegyenek a tanszékek kutató munkájában, beleértve a javadalmazott szerződéses témákba való közreműködést is. Kidomborítva a hazafias önkéntes munka szerepét az egyesületek nevelő tevékenységében, a jelentés többek között rámutat, hogy a legutóbbi nyári vakációban több mint 13 000 diák dolgozott a mezőgazdasági munkálatoknál, az országos építőtelepeken, az agronómiai és pedagógiai intézetek 14 000 diákja részt vett az őszi betakarítási kampányban. A továbbiakban a jelentés taglalt több problémát a főiskola korszerűsítésével kapcsolatban, azokból, amelyeket a diákok a választási gyűléseken és konferenciákon vetettek fel, és többek között megjegyezte, hogy behatóan foglalkoznak az alkalmazott matematika, a korszerű számítástechnika, a termelés és a munka tudományos megszervezése bevezetésével az oktatási tervekbe, a szabadon választható és fakultatív tantárgyak számának növelésével. Ugyanakkor tekintetbe kell venni, hogy megmarad még aránylag nagyméretű tantárgy-halmozás. Az oktatásnak a termelés követelményeivel való szorosabb összekapcsolásában elsőrendű fontossága van a szakmai gyakorlatnak. A pártvezetőség útmutatásainak szellemében megfelelő intézkedéseket kell hozni, hogy minden egyes diák, főleg azok, akik műszaki intézetekben tanulnak, elsajátítsanak egy mesterséget, abban a szakmában, amelyre felkészülnek. Ezzel kapcsolatosan, a tanműhelyek számának gyarapításán kívül — ezeket a műhelyeket önálló gazdasági egységekként, termelési tervvel és a diákok számára napi munkaprogrammal rendelkező egységekként képzelik el — jelentős szerep hárul a jövőben is a gazdasági egységekben, a vállalatok műhelyeiben és laboratóriumaiban, a kutató- és tervező intézetekben kifejtett gyakorlatra. A jelentés úgy véli, a szakmai gyakorlat megszervezésében mutatkozó hiányosságok nem igazolják, azt, hogy a gyakorlat időszakában egyes diákok nem tesznek eleget kötelezettségüknek, hiányoznak a munkából; a jelentés hangsúlyozza azt is, hogy az egyesületeknek széles körű nevelőmunkát kell kifejteniük, hogy a diákok körében fejlesszék a munkakészség elsajátítása iránti érdeklődést és felelősségérzetet. Az egyesületek képviseletének kiszélesítése körülményei között az oktatási szervekbe választott diákküldötteknek kötelességük dinamikus szellemet tanúsítani a tanácsok és szenátusok keretében, megkönynyíteni az évfolyamok, fakultások és intézetek kollektíváiban felvetett, a felkészüléssel, a munkával és az élettel kapcsolatos kérdések megismerését és megoldását. A legutóbbi értekezlet óta eltelt időszakban — hangzik a jelentés — a társadalmunkra jellemző lüktető légkörben kifejtett politikaiideológiai tevékenység elsősorban arra irányult, hogy az egész diákság megvitassa az RKP X. kongresszusának dokumentumait. Az egyesületek ez irányú munkájában kifejezésre jutott az a törekvés, hogy minél több diákot vonjanak be, új, érdekes és hatékonyabb formákat találjanak e dokumentumok megvitatására. Meg kell azonban mondanunk azt is, hogy egyes diákok nem törődnek eléggé az elméleti ismeretekkel, nem elég tisztánlátóak az eszmék és a koncepciók kiválasztásában, nem elég tájékozottak gazdasági, társadalmi és politikai fejlődésünk kérdéseiben, a nemzetközi élet folyamataiban és jelenségeiben. Ugyanakkor egyes diákcsoportok, évfolyamok ideológiailag nem elég kombattivak a maradi felfogások és eszmék hatásaival szemben. Tevékenységünkben még mindig vannak formális, felületes jelenségek, s ez csökkenti politikai-ideológiai akcióink nevelő hatását. Végre nyíltan el kell ismernünk, hogy politikai-ideológiai munkánk során még gyakran elvontan tárgyaljuk az általános érvényű téziseket és elveket anélkül, hogy pártunk és államunk politikájának időszerű problémáira, a konkrét jelenségekre, a diákközösségekben lévő légkörre vonatkoztatnánk őket. Az egyesületek alapvető kötelessége megszilárdítani a diákságban a pártharcosokra jellemző politikai és erkölcsi vonásokat, a haza szocialista építésében való teljes elkötelezettség szellemét. A szocialista Románia diákjaként ifjú forradalmárnak lenni annyit jelent, hogy a jelenkori tudomány és kultúra igényeinek színvonalán készülsz fel, magadévá teszed a dialektikus materialista filozófiát, pártunk politikáját, azonosítod magad népünk nemes vágyaival és törekvéseivel, odaadóan végzed kötelességedet, minden erőddel a párt által megállapított célkitűzések megvalósításáért, a haza haladásáért és felemeléséért harcolsz, egész életedet a szocializmus és a kommunizmus építésének eszméire alapozod. A párt félszázados évfordulója újabb alkalom, hogy elmélyítsük a kommunisták pártja és a szocialista haza iránti szeretetet a diákság körében. Minden egyetemi központban rendezvényeken idézik fel a kommunisták hősies harcát, kidomborítják azt a tudományos módszert, ahogyan a párt tevékenykedett és tevékenykedik, rámutatnak történelmi sikereinkre és Románia nemzetközi tekintélyére. Az egyesületeknek biztosítaniuk kell a sokkal szélesebb körű és operatív tájékoztatást a mai világ problémáiról, és mindarról, ami más népek anyagi és szellemi alkotásában haladó, hogy a főiskolásokat az internacionalizmus szellemében, pártunknak államunknak szocialista nemzetünk, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom, a szocializmus és a világbéke alapvető érdekeit szolgáló külpolitikája szellemében neveljük. A jelentés rámutat, hogy a diákság társadalmi elkötelezése, a szakmai és társadalmi kötelezettségre való felkészülése, közvetlenül öszszekapcsolódik honpolgári erényeinek megnyilvánulásával, a kommunista etika értékeinek elsajátításával, megemlíti ugyanakkor, hogy bizonyos mértékben csökkent a kombattivitás a magatartási szabályok megszegésével szemben is kidomborítja, hogy az egyesületeknek vitákat, megbeszéléseket kell szervezniük a csoportok, évfolyamok keretében, a bentlakásokban, annak érdekében, hogy a diákság soraiban érvényt szerezzünk társadalmi rendszerünk elveinek és erkölcsi szabályainak, hogy tudatosítsák a fiatal végzettekben azt a kötelességet, hogy beilleszkedjenek az egész nép alkotó munkájába, oda, ahová a társadalom érdekei szólítják őket. A diákság sporttevékenységére utalva, a szónok rámutatott, hogy sok egyetemista a szervezett sporttevékenységeken kívül marad. Azok a nemrégi intézkedések mint: a testnevelés differenciált bevezetése a másodévesek számára is, a sportbizottságok vezetőinek részvétele az egyetemi klubok vezetésében, a tanügyi káderek fokozott hozzájárulása a tömegsport-tevékenységhez, az egyetemi bajnokságok programjának felülvizsgálása, valamint az Országos Testnevelési és Sporttanács újabb rendszabályai, arra hivatottak, hogy kedvező körülményeket biztosítsanak a tömegsport és a versenysport javítására. A jelentés nagy része részletesen foglalkozik az egyesületek gazdag tapasztalattal rendelkező szociális gazdálkodási tevékenységével, ami jelentősen hozzájárul a diákság munka- és életkörülményeinek további javításához. A jövőben arra kell ösztönöznünk a diákokat, hogy aktívabb részt vegyenek az otthonok és kantinok kezelésében, önálló ügyellátásában és társadalmi ellenőrzésében. Ugyanakkor a diákok alkalmazására vonatkozó határozat végrehajtásában szerzett tapasztalatok alapján a Munkaügyi Minisztérium helyi szerveivel együttműködésben, az egyesületeknek foglalkozniuk kell azokkal a problémákkal, amelyek a diákok munkabesoroláával kapcsolatosak a nyári vakáció és az egyetemi év idején. A Romániai Diákegyesületek Szövetségének a szövetség utolsó értekezletén elfogadott felépítésével és tevékenységével kapcsolatos tökéletesítési intézkedéseket — hangsúlyozza a jelentés — az egész diákság megelégedéssel fogadta, mivel azok teljes mértékben megfelelnek a tanintézetekben és az egyetemeken folyó oktatómunka sajátos jellegének. Az egyesületek tevékenységének ebben a tökéletesítési időszakában közvetlen és kitartó támogatásban részesültünk a pártszervek és szervezetek részéről. A párt vezető és irányító tevékenysége kétségtelen garanciája annak, hogy a diákság a jövőben újabb eredményeket ér el közösségi munkája terén. A fő kérdés, amelyet a jövőben figyelmünk középpontjában kell tartanunk, a diákcsoportok és az egyes évfolyamok politikai-szervezeti megerősítése. Autonómiájának fejlesztésével minden szervezet valóban mozgósítója kell hogy legyen a diákságnak a reá háruló feladatok teljesítésében, olyan keretül kell szolgálnia, amely a lehető legkedvezőbb feltételeket teremt a diákcsoportok kezdeményező készségének és harcos magatartásának kibontakozásához. Valamennyi évfolyam és tanszék szervezetének széleskörű lehetőségeket kell biztosítania ahhoz, hogy minden diák kinyilváníthassa véleményét, s mindegyik ténylegesen hozzájáruljon a szervezete életével és munkájával kapcsolatos határozatok elfogadásához. A továbbiakban a jelentés a diákegyesületek tevékenységével kapcsolatos viták és határozatok tökéletesítését szolgáló intézkedéseket taglalt. Annak érdekében, hogy összegezze a megújhodási folyamatot és a felhalmozott tapasztalatot a KISZ alapszabályzat-tervezetére való tekintettel, a jelentés az RDESZ alapszabályzatában foglalt egyes előírások olyan módosítását és kiegészítését javasolta, amely a diákegyesületek tevékenységének további javítását és az egyetemi életben betöltött szerepük fokozását szolgálja. A jelentés végül kidomborította, hogy nemzetközi tevékenységében az RDESZ és az NDSZ sorainak állandó erősítéséért és bővítéséért a diákság együttműködésének sokoldalú fejlesztéséért és azért szállt síkra, hogy az NDSZ szervezetei között teljes jogegyenlőségen, kölcsönös bizalmon, tiszteleten és megbecsülésen alapuló kapcsolatok jöjjenek létre. Az RDESZ a jövőben is fejleszti szoros nemzetközi szolidaritási kapcsolatait valamennyi szocialista ország diákságával, valamennyi világrész diákságával. Egyszersmind fokozza együttműködését világszerte a nemzeti felszabadító szervezetekkel és a demokratikus diákszervezetekkel az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus elleni harcban, határozott tevékenységet fejtve ki pártunk és kormányunk külpolitikájának szellemében az összes népek szabadság-, társadalmi haladás, és békevágyának teljesüléséért. Hazánk diáksága számára — hangoztatja befejezésül a jelentés —■ a párt félszázados évfordulója, az új ötéves tervben körvonalazott napfényes távlatok, azok az útbaigazítások, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtársnak a KISZ- kongresszuson mondott beszéde tartalmaz, a szocialista nemzet anyagi és szellemi fejlődése szolgálatába állított munkájának legfőbb értelmét adják. Annak a magasztos feladatnak a tudatában, hogy gyarapítanunk kell népünk eredményeit, arról biztosítjuk a pártot, Nicolae Ceausescu elvtársat, hogy sokoldalú felkészülésünket, az ország szocialista építéséhez való alkotó hozzájárulásunkat politikai hitvallásunkká, létünk értelmévé tesszük. 3 A ROMÁNIAI DIÁKEGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK Vil. ÉRTEKEZLETE Vasárnap a KISZ IX. kongreszszusának keretében megtartotta nyolcadik értekezletét a Romániai Diákegyesületek Szövetsége. A részvevők igényesen és felelősségérzettel vitatták meg a diákegyesületek elmúlt két évi tevékenységét, hozzájárulását a szocialista gazdaságunk, tudományunk és kultúránk fejlődései követelményeinek megfelelő sokoldalúan kiképzett szakemberek neveléséhez. Az értekezleten részt vett az egész ország több mint 150 000 diákját képviselő csaknem 300 küldött, számos meghívott —■ párt- és állami aktivisták, társadalmi szervezetek és központi intézmények vezetői, főiskolai intézetek rektorai, akadémikusok, tanárok, hazánkban tanuló külföldi diákok, a tanulásban és a társadalmi tevékenységben kitűnt diákok. Az elnökségben többek közt helyet foglaltak a következő elvtársak: Ion Iliescu, a KISZ KB első titkára, ifjúságügyi miniszter, Mircea Maliba oktatásügyi miniszter, valamint Dusán Ulcak, a Nemzetközi Diákszövetség elnöke. Az RDESZ tanácsának beszámolóját, az egyesületeknek a hetedik értekezlete óta kifejtett tevékenységéről Traian Stefanescu elvtárs, a KISZ KB titkára, az RDESZ-Tanács elnöke, az RDESZ ellenőrző bizottságának beszámolóját pedig Gheorghe Milea, a bizottság elnöke terjesztette elő. Az előterjesztett dokumentumok vitájában részt vett Alexandra Soare, a bukaresti egyetemi központ DESZ-Tanácsának elnöke, Ionel Reghini joghallgató, a kolozsvári egyetem DESZ-Tanácsának elnöke, Ioan Petru, a Iasi-i egyetemi központ DESZ-Tanácsa politikai-ideológiai bizottságának vezetője, Adriana Teubert, a temesvári Politechnikai Intézet I. éves hallgatója, Constantin Nicolaescu, a Pitesti-i almérnöki intézet hallgatója, Dorel Chereches, a brassói Politechnikai Intézet hallgatója, az erdőgazdálkodási kar diákegyesületének elnöke, Daniela Dutescu, a Craiovai Egyetem hallgatója, Ion Dragan, a marosvásárhelyi Pedagógiai Intézet diákja, az intézet DESZ-Tanácsának elnöke, Silvia Alecu, a galaci Politechnikai Intézet diákja, a galaci egyetemi központ, szociális bizottságának vezetője, Laura Bocan, a nagyváradi Pedagógiai Intézet diákja, az intézet DESZ-Tanácsának elnöke, Grigore Calota, a petrozsényi Bányászati Intézet diákja, az elektromechanikai fakultás diákegyesületének elnöke, Bereczki Boldizsár, a kolozsvári Agronómiai Intézet diákja, Emil Popescu, egyetemi tanársegéd, a Műépítészeti Intézet DESZ-Tanácsának elnöke, Florin Miclea, a temesvári Orvostudományi Intézet diákja, az intézet DESZ-Tanácsának elnöke, Dan Moisescu diák, a Színművészeti és Filmművészeti Intézet DESZ-Tanácsának elnöke, Radu Linte, a Iasi-i Politechnikai Intézet diákja, Gheorghe Manea, az Építészeti Intézet DESZ-Tanácsának elnöke. A Nemzetközi Diákszövetség nevében, Dusán Ulcak, az NDSZ elnöke üdvözölte a Romániai Diákegyesületek Szövetségének konferenciáját. A konferenciát üdvözölte továbbá a Romániában tanuló külföldi diákok több munkaközössége. A konferencia vitájának végén felszólalt Ion Iliescu elvtárs, a KISZ KB első titkára, ifjúságügyi miniszter. A szónok kiemelte a vita és a küldöttek javaslatainak építő jellegét, nemkülönben azt, hogy a Romániai Diákegyesületek Szövetsége erős szervezetté vált, amely az évek folyamán termékeny tapasztalatra tett szert az egyetemi ifjúság mozgósításában, hogy az anyagi és a szellemi termelőtevékenység jelenlegi követelményeinek megfelelően készüljön fel az életre. A KISZ KB első titkára egyszersmind hangsúlyozta, milyen jelentős feladatok várnak hazánk egyetemi ifjúságára azért, hogy minél alaposabban felkészüljön, s egyetemi tanulmányainak befejezése után minél hamarabb és hatékonyabban bekapcsolódhasson az új ötéves terv mozgósító feladatainak teljesítésébe, azoknak a céloknak a megvalósításáért, amelyeket az RKP X. Kongresszusa a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom hazai felépítésére jelölt ki. A konferencia részvevői egyhangúlag jóváhagyták az RDESZ Tanácsának tevékenységét és az előterjesztett jelentéseket. Jóváhagyták egyszersmind az RDESZ alapszabályzatának módosításait és elfogadták a konferencia határozatát. Az RDESZ Tanácsába 97 rendes és 28 póttagot választottak, Ellenőrző Bizottságába pedig 15 tagot. Az RDESZ Végrehajtó Bizottságába beválasztották a következőket: Stefanescu Ion Traian — elnök, Bereczki Boldizsár, a kolozsvári Agronómiai Intézet hallgatója, Miclea Florin, a temesvári Orvostudományi Intézet hallgatója, Soima Gheorghe, a bukaresti Politechnikai Intézet hallgatója, Tomozei Mihaela, a Iasi-i Egyetem hallgatója — alelnökök: Birliba Dán, Botina Constantin, Doca Gheorghe, Ionescu Sorin, Manaila Ana Maria, Pusztai Kálmán — titkárok, Alecu Silvia, a galaci Politechnikai Intézet diákja. Galata Grigore, a petrozsényi Bányászati Intézet diákja. Cheredrea Dorel, a brassói Politechnikai Intézet hallgatója, Crețu Gheorghe, a temesvári DESZ-Tanács elnöke, Bocan Laura, a váradi Pedagógiai Intézet hallgatója, Deleanu Ion, a kolozsvári DESZ-Tanács elnöke, Dumitrascu Constantin, a Craiovai Egyetem hallgatója, Kovács Dezső, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet hallgatója, Kronenberger Mariane, a Temesvári Egyetem hallgatója, Mateescu Ioana, a kolozsvári Politechnikai Intézet hallgatója, Modilca Mariana Eugenia, a bukaresti Gazdaságtudományi Akadémia hallgatója, Negrescu Radu, a bukaresti Színház és Filmművészeti Intézet hallgatója, Niculescu Nicolae, a Ia?i-i DESZ-Tanács elnöke, Stefan Angela a Ia?i-i Agronómiai Intézet hallgatója, Soare Alexandra, a bukaresti DESZTanács elnöke, Steian Nicolae, a Viaja Studenteasca folyóirat főszerkesztője — tagok. Az Ellenőrző Bizottság elnökévé Paul Bran elvtársat, a bukaresti Gazdaságtudományi Akadémia DESZ-Tanácsának elnökét választották meg. (Agerpres)