Vörös Zászló, 1971. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-23 / 44. szám

VÖRÖS ZÁSZLÓ BEFEJEZTE MUNKÁLATAIT­­ E.­IK. KOGRESSZUSA (Folytatás az 1. oldalról) Jescu tervezőmérnök, a bukaresti Energetikai Tanulmányi és Ter­vezőintézet KISZ-bizottságának titkára, Ioana Nae Ionónő, a bu­karesti Filatura Romana de Bum­­bac KISZ-bizottságának titkára. Vasile Nicolcioiu, Ioan A. Popescu, Gheorghe Stoica, Aurel loan Stoica, Traian Stefanescu, az RDESZ Ta­nácsának elnöke, Valeria Tache, a Cazanesti (Ialomita megye) ál­lami mezőgazdasági vállalat állat­egészségügyi technikusa, Török Ferenc, a KISZ Szatmár megyei bizottságának titkára, Coriolan Voinea, a KISZ Prahova megyei bizottságának első titkára, Iosif Walter. ★ A KISZ KB első titkárává meg­választották Dan Martian elvtár­sat, titkárokká pedig a következő elvtársakat: Silvia Ilie, Vasile Ni­colcioiu, Ioan A. Popescu, Gheor­ghe Stoica, Aurel loan Stoica, Traian Stefanescu, Iosif Walter. A KISZ KB bárójának póttagjai Elena Zoe Ceausescu, a Buka­resti Egyetem diákja, Doina Ru­­xandra Ciofu tanuló, a bukaresti Gheorghe Lazar Líceum KISZ- bizottságának titkára, Cseke Gá­bor, az Ifjúmunkás főszerkesztője, Dobrija Ene mezőgazdasági tech­nikus, az Ilfov megyei Giribovi községbeli KISZ-bizottság titkára, Celus Neagoe mezőgazdasági gé­pész, a Bal'd-­ mezőgazdasággépe­sítési vállalat KISZ-bizottságának titkára, Agneta Dori Neurohr varrónő, a temesvári­­ Iunie válla­lat KISZ-bizottságának titkára, Petru Popescu író, az írószövetség KISZ-alapszervezeti bárójának tagja, Constantin Cantacuzino por­ban színművész, a bukaresti Ion Creanga Színház KISZ-alapszerve­­zetének titkára. LEVEL A man KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁHOZ, NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSHOZ (Folytatás az I. oldalról) Ez egyben a legértesszólóbban tanúsítani fogja szervezetünk erkölcsi-politikai és társadalmi erejét, híven bizonyítani fogja, hogy a párt odaadó harcosaiként, olyan ifjú forradalmárokként élünk és nevelkedünk, akik tudatában vannak felelősségüknek, a haza, a párt és a nép iránti magasztos kötelességüknek, következetesen érvényesítik mindazt, ami új, kérlelhetetlenül fellépnek minden olyan eszmével szemben, amely idegen kommunista ideológiánk­tól, a kommunista, tudományos világ- és életszemléletünkből faka­dó meggyőződéseinktől. Szervezetünk, hazánk egész ifjúsága egyöntetűen csatlakozik a világ összes államainak egyenjogúságára épített tisztánlátó, enyhü­­­­­­lési és együttműködési külpolitikánkhoz, következetesen támogatja a pártvezetőség gyümölcsöző munkásságát az összes szocialista államokkal való testvéri együttműködés bővítése, a kommunista és a munkáspártok egységének megerősítése, az antiimperialista front megszilárdítása szolgálatában, s továbbra is aktívan szolidaritást vállal minden kontinens fiatal nemzedékének demokratikus és ha­ladó erőivel, fejleszti sokrétű kapcsolatait az egész világ ifjúságá­val és szervezeteivel, hozzájárul az ifjúsági és a diákság világmoz­galmához a békéért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért. Mély hazafisággal és internacionalista szellemmel, dolgozni és tanulni tudással, azzal kívánjuk minden kétséget kizáróan bizonyí­tani: magunkénak hisszük és valljuk a haladás és a civilizáció ügyét, a szocialista és kommunista eszmények megvalósításának művét, hogy a kommunisták pártjának, a párt főtitkárának példá­jára, munkásságuk példájára minden erőnkkel bekapcsolódunk a társadalom magasba ívelő fejlődésébe. A Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Diákegyesületek Szövet­sége, ez ország minden ifja és lánya, mi, valamennyien lerójuk hó­dolatteljes és forró szeretetünket és köszönetünket a Román Kom­munista Pártnak, amely egy félévszázad óta megfélemlíthetetlenül magasra emeli a dolgozók szabadságáért és boldogságáért vívott áldozatteljes és győzedelmes harc zászlaját, a szabad és sorsa urává lett román népnek, a szabad és virágzó szocialista hazá­nak. Gondolatainkat és szívünket egyesítve a párt előtt, Ön előtt, hőn szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, ünnepélyesen megfogad­juk: rendületlen lelkesedéssel fogunk dolgozni és tanulni, hogy valósággá érlelődjék a párt minden határozata, hogy nagy, halha­tatlan tettek koronázzák az országot, hogy a román nép egyre méltóbbá és virágzóbbá váljék a világ népei között, hogy a haza, a jólét és a szocialista civilizáció egyre magasabb csúcsaira emel­kedjék. Tavaszias napsütésben Beszámoló az RDESZ Tanácsának tevékenységéről -Előterjesztette Traian stefanescu elvtárs- Még mindig annak az erős be­nyomásnak a hatása alatt állunk, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs­nak, a Román Kommunista Párt főtitkárának a Kommunista Ifjú­sági Szövetség IX. kongresszu­sához, értekezletünkhöz intézett üdvözlete tett egész fiatalsá­gunkra, a diákságra. Mély há­lával adózunk a pártnak azért a nagy felelősséggel járó szerepért, amellyel az ifjúságot felruházta — hangzik a beszámoló —, s kifeje­zésre juttatjuk az egyetemi korosz­tálynak azt a hő óhaját, hogy a gazdaság, a tudomány és a kultúra növekvő igényeinek megfelelő szin­ten készül fel, odaadással és áldo­zatkészséggel szolgálja a Román Kommunista Párt ügyét. A diák­ságnak a népünk által megvalósí­tott hatalmas forradalmi átalaku­lások felett érzett hazafias büszke­sége magától értetődően összefonó­dik a párt és az állam marxista­­leninista, alkotó politikájához való teljes ragaszkodással, azzal az egy­öntetű elhatározással, hogy fárad­hatatlanul munkálkodik a sokolda­lúan fejlett szocialista társadalom megteremtését szolgáló program megvalósításán. A különböző fokú oktatás gaz­daságunk, társadalmi-politikai éle­tünk hatalmas dinamizmusa egé­szének egyik olyan alapvető terü­lete, amelynek fejlesztésére a párt és az állam állandó gondot fordít, hangsúlyozza a jelentés, majd ada­tokat ismertet a 18 hazai egyetemi központ 192 fakultásán tanuló több mint 150 000 diák rendelkezésére álló főiskolai anyagi alap fejlődé­séről. A párt által kezdeményezett megújító átalakulásoknak, a szo­cialista demokrácia mélyülésének körülményei között a diákságra nagy szerep hárul az ország jele­nét és jövőjét illetően. A diákság, amely a Szocialista Egységfront­ban és az államhatalom szerveiben való jelenléte révén élhet társa­dalmi jogával, hogy részt vegyen a társadalmunk szempontjából nagy jelentőségű határozatok meg­vitatásában és elfogadásában, az egyetemi vezető szervekben való jelenléte révén pedig, véleményt mondhat a főiskolai oktatás tökéle­tesítésére vonatkozó intézkedések­ről, egész fiatalságunk szerves ré­szeként és aktív osztagaként érvé­nyesül a pártunk és államunk bék­és külpolitikájának gyakorlatba ül­tetéséért folytatott harcban. Azok az intézkedések, amelyeket a diákság társadalmi tevékenysé­gének javítására a párt KB-nak 1967. novemberi—decemberi plená­ris ülése határozatainak és a Kom­munista Ifjúsági Szövetség orszá­gos tanácskozása határozatainak alapján hoztak, az a tény, hogy szövetségünket a Kommunista Ifjú­sági Szövetség felsőoktatási sajátos szervezeti formájaként határozták meg, valamint az, hogy kiszélesí­tették illetékességét és probléma­körét, fokozta az eg­­esületek hoz­zájárulását a diákok felkészítésé­hez, erőfeszítéseinek kitartó orien­tálódását az oktató-nevelő folyamat kérdései felé, a szorosabb együtt­működési kapcsolatok meghonosí­tását az oktatási szervekkel. A Ro­mániai Diákegyesületek Szövetsé­ge, fennállásának 15. évében poli­tikailag és szervezetileg megszilár­dult forradalmi szervezetként, ak­tív tényezőként nyilvánul meg az egyetemi ifjúság szakmai felkészí­tésében és kommunista nevelésé­ben, főiskolánk további tökélete­sítésében. A továbbiakban a jelentés utalt a felsőiskola korszerűsítésével kap­csolatos intézkedésekre, amelyek az oktatási tervek és programok, az előadási és szemináriumi mód­szerek tökéletesítésében, új fakul­tások és tagozatok létesítésében, az almérnöki oktatás megszervezésé­ben és a ciklusos képzés rendsze­rének bevezetésében a műépítésze­­ti iskola keretében, a végzettek ter­melési beosztása rendszerének ja­vításában öltöttek testet. A diákok nagy többsége felelősségérzettel teljesíti azt az alapvető feladatot, hogy jól felkészül, jó és kitűnő osztályzatokat ér el. A diákok foko­zódó érdeklődést tanúsítanak a tu­dományos kutatás és annak a ter­melés konkrét kérdései megoldá­sára irányítása iránt. Az egyesületek tevékenységének középpontjában a diákság szakmai felkészülése áll — állapítja meg a jelentés. Az egyesületek kitartó nevelőmunkát folytattak annak érdekében, hogy megmagyarázzák a párt Központi Bizottsága Irány­elveinek és a tanügyi törvénynek a mélyreható következményeit a diákság szakmai felkészítésére, hozzájárultak a főiskola állandó tökéletesítése nyújtotta lehetősé­gek hasznosításához. A jelentés ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a pozitív eredmények mellett még sok a fogyatékosság a diákok elmé­leti és gyakorlati felkészültségé­ben, még előfordul, hogy a diák közömbös saját felkészültségével szemben, a jegyzetekre korlátozza a tanulást, elhanyagolja a nem kötelező órákat, az idegen nyelvek tanulását, a tervek elkészítését. A szakmai felkészültségre negatívan ható okok egyike, hogy az első évben csak szórványosa­n, ered­ménytelenül törődünk a volt ta­nulók egyetemi beilleszkedésével. A jelentés hangsúlyozza, hogy ja­vítani kell a főiskolai felvételi rendszert, s ugyanakkor arra is rámutat, hogy további intézkedé­sekkel kell tökéletesíteni az al­mérnöki oktatást. Az idei egyetemi tanévben az Ok­tatásügyi Minisztérium az RDESZ­­Tanáccsal szoros együttműkö­désben újabb intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a tana­nyagban nagyobb legyen a szemi­náriumok, a gyakorlati munkák és a laboratóriumi munkák, a nem kötelező kurzusok, a választ­ható tantárgyak részaránya. A második félévben megkezdődik az új osztályozási rendszer, amely összeveti a vizsgán szerzett osz­tályzatot az egész évi tevékenység értékelésével. A társadalmunk tá­masztotta követelményeknek azon­ban a diákság továbbra is csak úgy tud eleget tenni, ha döntő fontosságot tulajdonít az egyéni, folyamatos tanulásnak, a bibliog­ráfia alapos elsajátításának, ha ál­landóan érdeklődéssel követi az időszerű problémákat, ha gyakor­lati tudásra tesz szert a választott szakmában. A jelentésben kifeje­zésre jut az a meggyőződés, hogy az értekezlet határkő lesz abban a harcban, amely a tanulásban ta­núsított felületesség és hanyagság, a lógás ellen folyik, azért,, hogy az illető fakultás életét alaposan ismerő mindegyik egyesület tel­jes felelősségérzettel, behatóan, konkrétan és rendszeresen foglal­kozzon a diákságnak az oktatási folyamatba való beilleszkedésé­vel. A jövő szakemberének kikép­zése nyilvánvalóan megköveteli a tudományos kutatás és alkotás részarányának növelését az egye­temi évek idején. A jó szakmai felkészültségű diákok nagy száma, a tudományos körök pozitív tevé­kenysége azt bizonyítja, nemcsak szükség, de lehetőség is van arra, hogy a diákok, s elsősorban a fel­sőévesek ténylegesen részt vegye­nek a tanszékek kutató munkájá­ban, beleértve a javadalmazott szerződéses témákba való közre­működést is. Kidomborítva a hazafias önkén­tes munka szerepét az egyesületek nevelő tevékenységében, a jelen­tés többek között rámutat, hogy a legutóbbi nyári vakációban több mint 13 000 diák dolgozott a me­zőgazdasági munkálatoknál, az or­szágos építőtelepeken, az agronó­­miai és pedagógiai intézetek 14 000 diákja részt vett az őszi be­takarítási kampányban. A továbbiakban a jelentés tag­lalt több problémát a főiskola kor­szerűsítésével kapcsolatban, azok­ból, amelyeket a diákok a válasz­tási gyűléseken és konferenciákon vetettek fel, és többek között meg­jegyezte, hogy behatóan foglalkoz­nak az alkalmazott matematika, a korszerű számítástechnika, a ter­melés és a munka tudományos megszervezése bevezetésével az oktatási tervekbe, a szabadon vá­lasztható és fakultatív tantárgyak számának növelésével. Ugyanak­kor tekintetbe kell venni, hogy megmarad még aránylag nagymé­retű tantárgy-halmozás. Az okta­tásnak a termelés követelményei­vel való szorosabb összekapcsolá­sában elsőrendű fontossága van a szakmai gyakorlatnak. A pártve­zetőség útmutatásainak szellemé­ben megfelelő intézkedéseket kell hozni, hogy minden egyes diák, főleg azok, akik műszaki intéze­tekben tanulnak, elsajátítsanak egy mesterséget, abban a szakmá­ban, amelyre felkészülnek. Ezzel kapcsolatosan, a tanműhelyek szá­mának gyarapításán kívül — eze­ket a műhelyeket önálló gazdasá­gi egységekként, termelési terv­vel és a diákok számára napi munkaprogrammal rendelkező egységekként képzelik el — jelen­tős szerep hárul a jövőben is a gazdasági egységekben, a vállala­tok műhelyeiben és laboratóriu­maiban, a kutató- és tervező inté­zetekben kifejtett gyakorlatra. A jelentés úgy véli, a szakmai gya­korlat megszervezésében mutatko­zó hiányosságok nem igazolják, azt, hogy a gyakorlat időszakában egyes diákok nem tesznek eleget kötelezettségüknek, hiányoznak a munkából; a jelentés hangsúlyozza azt is, hogy az egyesületeknek szé­les körű nevelőmunkát kell kifej­teniük, hogy a diákok körében fejlesszék a munkakészség elsajá­títása iránti érdeklődést és fele­lősségérzetet. Az egyesületek képviseletének kiszélesítése körülményei között az oktatási szervekbe választott diák­küldötteknek kötelességük dinami­kus szellemet tanúsítani a tanácsok és szenátusok keretében, megköny­­nyíteni az évfolyamok, fakultások és intézetek kollektíváiban felve­tett, a felkészüléssel, a munkával és az élettel kapcsolatos kérdések megismerését és megoldását. A legutóbbi értekezlet óta eltelt időszakban — hangzik a jelentés — a társadalmunkra jellemző lük­tető légkörben kifejtett politikai­­ideológiai tevékenység elsősorban arra irányult, hogy az egész diák­ság megvitassa az RKP X. kong­resszusának dokumentumait. Az egyesületek ez irányú munkájában kifejezésre jutott az a törekvés, hogy minél több diákot vonjanak be, új, érdekes és hatékonyabb for­mákat találjanak e dokumentumok megvitatására. Meg kell azonban mondanunk azt is, hogy egyes diá­kok nem törődnek eléggé az elmé­leti ismeretekkel, nem elég tisztán­­látóak az eszmék és a koncepciók kiválasztásában, nem elég tájéko­zottak gazdasági, társadalmi és po­litikai fejlődésünk kérdéseiben, a nemzetközi élet folyamataiban és jelenségeiben. Ugyanakkor egyes diákcsoportok, évfolyamok ideoló­giailag nem elég kombattivak a maradi felfogások és eszmék hatá­saival szemben. Tevékenységünk­ben még mindig vannak formális, felületes jelenségek, s ez csökken­ti politikai-ideológiai akcióink ne­velő hatását. Végre nyíltan el kell ismernünk, hogy politikai-ideoló­giai munkánk során még gyakran elvontan tárgyaljuk az általános érvényű téziseket és elveket anél­kül, hogy pártunk és államunk po­litikájának időszerű problémáira, a konkrét jelenségekre, a diákkö­zösségekben lévő légkörre vonat­koztatnánk őket. Az egyesületek alapvető köteles­sége megszilárdítani a diákságban a pártharcosokra jellemző politikai és erkölcsi vonásokat, a haza szo­cialista építésében való teljes elkö­telezettség szellemét. A szocialista Románia diákjaként ifjú forradal­márnak lenni annyit jelent, hogy a jelenkori tudomány és kultúra igényeinek színvonalán készülsz fel, magadévá teszed a dialektikus materialista filozófiát, pártunk po­litikáját, azonosítod magad népünk nemes vágyaival és törekvéseivel, odaadóan végzed kötelességedet, minden erőddel a párt által megál­lapított célkitűzések megvalósítá­sáért, a haza haladásáért és feleme­léséért harcolsz, egész életedet a szocializmus és a kommunizmus építésének eszméire alapozod. A párt félszázados évforduló­ja újabb alkalom, hogy elmélyítsük a kommunisták pártja és a szocia­lista haza iránti szeretetet a diák­ság körében. Minden egyetemi köz­pontban rendezvényeken idézik fel a kommunisták hősies harcát, kidomborítják azt a tudományos módszert, ahogyan a párt tevékeny­kedett és tevékenykedik, rámutat­nak történelmi sikereinkre és Ro­mánia nemzetközi tekintélyére. Az egyesületeknek biztosítaniuk kell a sokkal szélesebb körű és ope­ratív tájékoztatást a mai világ problémáiról, és mindarról, ami más népek anyagi és szellemi al­kotásában haladó, hogy a főiskolá­sokat az internacionalizmus szelle­mében, pártunknak államunknak szocialista nemzetünk, a nemzet­közi kommunista- és munkásmoz­galom, a szocializmus és a világbé­ke alapvető érdekeit szolgáló kül­politikája szellemében neveljük. A jelentés rámutat, hogy a diák­ság társadalmi elkötelezése, a szak­mai és társadalmi kötelezettségre való felkészülése, közvetlenül ösz­­szekapcsolódik honpolgári erényei­nek megnyilvánulásával, a kommu­nista etika értékeinek elsajátításá­val, megemlíti ugyanakkor, hogy bizonyos mértékben csökkent a kombattivitás a magatartási szabá­lyok megszegésével szemben is kidomborítja, hogy az egyesületek­nek vitákat, megbeszéléseket kell szervezniük a csoportok, évfolya­mok keretében, a bentlakásokban, annak érdekében, hogy a diákság soraiban érvényt szerezzünk társa­dalmi rendszerünk elveinek és er­kölcsi szabályainak, hogy tudatosít­sák a fiatal végzettekben azt a kö­telességet, hogy beilleszkedjenek az egész nép alkotó munkájába, oda, ahová a társadalom érdekei szólítják őket. A diákság sporttevékenységére utalva, a szónok rámutatott, hogy sok egyetemista a szervezett sport­­tevékenységeken kívül marad. Azok a nemrégi intézkedések mint: a testnevelés differenciált bevezeté­se a másodévesek számára is, a sportbizottságok vezetőinek részvé­tele az egyetemi klubok vezeté­sében, a tanügyi káderek fokozott hozzájárulása a tömegsport-tevé­kenységhez, az egyetemi bajnoksá­gok programjának felülvizsgálása, valamint az Országos Testnevelési és Sporttanács újabb rendszabályai, arra hivatottak, hogy kedvező kö­rülményeket biztosítsanak a tömeg­sport és a versenysport javítására. A jelentés nagy része részletesen foglalkozik az egyesületek gazdag tapasztalattal rendelkező szociá­lis­ gazdálkodási tevékenységével, ami jelentősen hozzájárul a diákság munka- és életkörülményeinek to­vábbi javításához. A jövőben arra kell ösztönöznünk a diákokat, hogy aktívabb részt vegyenek az ott­honok és kantinok kezelésében, önálló ügyellátásában és társa­dalmi ellenőrzésében. Ugyan­akkor a diákok alkalmazásá­ra vonatkozó határozat végrehaj­tásában szerzett tapasztalatok alap­ján a Munkaügyi Minisztérium he­lyi szerveivel együttműködésben, az egyesületeknek foglalkozniuk­ kell azokkal a problémákkal, ame­­lyek a diákok munkabesoroláával kapcsolatosak a nyári vakáció és az egyetemi év idején. A Romániai Diákegyesületek Szövetségének a szövetség utolsó értekezletén elfogadott felépítésé­vel és tevékenységével kapcsolatos tökéletesítési intézkedéseket — hangsúlyozza a jelentés — az egész diákság megelégedéssel fogadta, mivel azok teljes mértékben meg­felelnek a tanintézetekben és az egyetemeken folyó oktatómunka sajátos jellegének. Az egyesületek tevékenységének ebben a tökélete­sítési időszakában közvetlen és ki­tartó támogatásban részesültünk a pártszervek­ és szervezetek részé­ről. A párt vezető és irányító tevé­kenysége kétségtelen garanciája annak, hogy a diákság a jövőben újabb eredményeket ér el közössé­gi munkája terén. A fő kérdés, amelyet a jövőben figyelmünk középpontjában kell tartanunk, a diákcsoportok és az egyes évfolyamok politikai-szerve­zeti megerősítése. Autonómiájának fejlesztésével minden szervezet va­lóban mozgósítója kell hogy legyen a diákságnak a reá háruló feladatok teljesítésében, olyan keretül kell szolgálnia, amely a lehető leg­kedvezőbb feltételeket teremt a diákcsoportok kezdeményező kész­ségének és harcos magatartásának kibontakozásához. Valamennyi év­folyam és tanszék szervezetének széleskörű lehetőségeket kell biz­tosítania ahhoz, hogy minden diák kinyilváníthassa véleményét, s mindegyik ténylegesen hozzájárul­jon a szervezete életével és mun­kájával kapcsolatos határozatok elfogadásához. A továbbiakban a jelentés a diákegyesületek tevé­kenységével kapcsolatos viták és határozatok tökéletesítését szolgáló intézkedéseket taglalt. Annak érdekében, hogy összegez­ze a megújhodási folyamatot és a felhalmozott tapasztalatot a KISZ alapszabályzat-tervezetére való te­kintettel, a jelentés az RDESZ alapszabályzatában foglalt egyes előírások olyan módosítását és ki­egészítését javasolta, amely a diák­­egyesületek tevékenységének to­vábbi javítását és az egyetemi élet­ben betöltött szerepük fokozását szolgálja. A jelentés végül kidomborította, hogy nemzetközi tevékenységében az RDESZ és az NDSZ sorainak ál­landó erősítéséért és bővítéséért a diákság együttműködésének sokol­dalú fejlesztéséért és azért szállt sík­­ra, hogy az NDSZ szervezetei között teljes jogegyenlőségen, kölcsönös bi­zalmon, tiszteleten és megbecsülésen alapuló kapcsolatok jöjjenek létre. Az RDESZ a jövőben is fejleszti szoros nemzetközi szolidaritási kap­csolatait valamennyi szocialista or­szág diákságával, valamennyi világ­rész diákságával. Egyszersmind fo­kozza együttműködését világszerte a nemzeti felszabadító szervezetek­kel és a demokratikus diákszerve­zetekkel az imperializmus, a kolo­­nializmus és a neokolonializmus elleni harcban, határozott tevé­kenységet fejtve ki pártunk és kor­mányunk külpolitikájának szelle­mében az összes népek szabadság-, társadalmi haladás, és békevágyá­nak teljesüléséért. Hazánk diáksága számára — hangoztatja befejezésül a jelentés —■ a párt félszázados évfordulója, az új ötéves tervben körvonalazott napfényes távlatok, azok az útba­igazítások, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtársnak a KISZ- kongresszuson mondott beszéde tar­talmaz, a szocialista nemzet anya­gi és szellemi fejlődése szolgálatá­ba állított munkájának legfőbb ér­telmét adják. Annak a magasztos feladatnak a tudatában, hogy gya­­rapítanunk kell népünk eredmé­nyeit, arról biztosítjuk a pártot, Nicolae Ceausescu elvtársat, hogy sokoldalú felkészülésünket, az or­szág szocialista építéséhez való al­kotó hozzájárulásunkat politikai hitvallásunkká, létünk értelmévé tesszük. 3 A ROMÁNIAI DIÁKEGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK Vil­. ÉRTEKEZLETE Vasárnap a KISZ IX. kongresz­­szusának keretében megtartotta nyolcadik értekezletét a Romániai Diákegyesületek Szövetsége. A részvevők igényesen és felelősség­­érzettel vitatták meg a diákegye­sületek elmúlt két évi tevékeny­ségét, hozzájárulását a szocialista gazdaságunk, tudományunk és kul­túránk fejlődései követelményei­nek megfelelő sokoldalúan kikép­zett szakemberek neveléséhez. Az értekezleten részt vett az e­­gész ország több mint 150 000 diákját képviselő csaknem 300 kül­dött, számos meghívott —■ párt- és állami aktivisták, társadalmi szervezetek és központi intézmé­nyek vezetői, főiskolai intézetek rektorai, akadémikusok, tanárok, hazánkban tanuló külföldi diákok, a tanulásban és a társadalmi tevé­kenységben kitűnt diákok. Az elnökségben többek közt he­lyet foglaltak a következő elvtár­sak: Ion Iliescu, a KISZ KB első titkára, ifjúságügyi miniszter, Mir­­cea Maliba oktatásügyi miniszter, valamint Dusán Ulcak, a Nem­zetközi Diákszövetség elnöke. Az RDESZ tanácsának beszá­molóját, az egyesületeknek a he­tedik értekezlete óta kifejtett tevé­kenységéről Traian Stefanescu elvtárs, a KISZ KB titkára, az RDESZ-Tanács elnöke, az RDESZ ellenőrző bizottságának beszámo­lóját pedig Gheorghe Milea, a bizottság elnöke terjesztette elő. Az előterjesztett dokumentumok vitájában részt vett Alexandra Soare, a bukaresti egyetemi köz­pont DESZ-Tanácsának elnöke, Ionel Reghini joghallgató, a ko­lozsvári egyetem DESZ-Tanácsá­­nak elnöke, Ioan Petru, a Iasi-i egyetemi központ DESZ-Tanácsa politikai-ideológiai bizottságának vezetője, Adriana Teubert, a te­mesvári Politechnikai Intézet I. é­­ves hallgatója, Constantin Nico­­laescu, a Pitesti-i almérnöki inté­zet hallgatója, Dorel Chereches, a brassói Politechnikai Intézet hall­gatója, az erdőgazdálkodási kar diákegyesületének elnöke, Daniela Dutescu, a Craiovai Egyetem hall­gatója, Ion Dragan, a marosvásár­helyi Pedagógiai Intézet diákja, az intézet DESZ-Tanácsának el­nöke, Silvia Alecu, a galaci Poli­technikai Intézet diákja, a galaci egyetemi központ, szociális bizott­ságának vezetője, Laura Bocan, a nagyváradi Pedagógiai Intézet diákja, az intézet DESZ-Tanácsá­nak elnöke, Grigore Calota, a pet­­rozsényi Bányászati Intézet diák­ja, az elektromechanikai fakultás diákegyesületének elnöke, Berecz­­ki Boldizsár, a kolozsvári Agronó­miai Intézet diákja, Emil Popescu, egyetemi tanársegéd, a Műépíté­szeti Intézet DESZ-Tanácsának el­nöke, Florin Miclea, a temesvári Orvostudományi Intézet diákja, az intézet DESZ-Tanácsának elnöke, Dan Moisescu diák, a Színművé­szeti és Filmművészeti Intézet DESZ-Tanácsának elnöke, Radu Linte, a Iasi-i Politechnikai Inté­zet diákja, Gheorghe Manea, az Építészeti Intézet DESZ-Tanácsá­nak elnöke. A Nemzetközi Diákszövetség nevében, Dusán Ulcak, az NDSZ elnöke üdvözölte a Romániai Diák­­egyesületek Szövetségének konfe­renciáját. A konferenciát üdvözöl­te továbbá a Romániában tanuló külföldi diákok több munkaközös­sége. A konferencia vitájának végén felszólalt Ion Iliescu elvtárs, a KISZ KB első titkára, ifjúságügyi miniszter. A szónok kiemelte a vita és a küldöttek javaslatainak építő jellegét, nemkülönben azt, hogy a Romániai Diákegyesületek Szövetsége erős szervezetté vált, amely az évek folyamán termé­keny tapasztalatra tett szert az e­­gyetemi ifjúság mozgósításában, hogy az anyagi és a szellemi ter­melőtevékenység jelenlegi köve­telményeinek megfelelően készül­jön fel az életre. A KISZ KB első titkára egyszer­smind hangsúlyozta, milyen jelen­tős feladatok várnak hazánk egye­temi ifjúságára azért, hogy minél alaposabban felkészüljön, s egye­temi tanulmányainak befejezése után minél hamarabb és hatéko­nyabban bekapcsolódhasson az új ötéves terv mozgósító feladatainak teljesítésébe, azoknak a céloknak a megvalósításáért, amelyeket az RKP X. Kongresszusa a sokolda­lúan fejlett szocialista társadalom hazai felépítésére jelölt ki. A konferencia részvevői egyhan­gúlag jóváhagyták az RDESZ Ta­nácsának tevékenységét és az elő­terjesztett jelentéseket. Jóváhagy­ták egyszersmind az RDESZ alap­­szabályzatának módosításait és elfogadták a konferencia határo­zatát. Az RDESZ Tanácsába 97 rendes és 28 póttagot választottak, Ellen­őrző Bizottságába pedig 15 tagot. Az RDESZ Végrehajtó Bizott­ságába beválasztották a követke­zőket: Stefanescu Ion Traian — elnök, Bereczki Boldizsár, a ko­lozsvári Agronómiai Intézet hall­gatója, Miclea Florin, a temesvári Orvostudományi Intézet hallgató­ja, Soima Gheorghe, a bukaresti Politechnikai Intézet hallgatója, Tomozei Mihaela, a Iasi-i Egyetem hallgatója — alelnökök: Birliba Dán, Bo­tina Constantin, Doca Gheorghe, Ionescu Sorin, Manaila Ana Maria, Pusztai Kálmán — tit­károk, Alecu Silvia, a galaci Poli­technikai Intézet diákja. Galata Grigore, a petrozsényi Bányászati Intézet diákja. Cheredrea Dorel, a brassói Politechnikai Intézet hallgatója, Crețu Gheorghe, a te­mesvári DESZ-Tanács elnöke, Bocan Laura, a váradi Pedagógiai Intézet hallgatója, Deleanu Ion, a kolozsvári DESZ-Tanács elnöke, Dumitrascu Constantin, a Craiovai Egyetem hallgatója, Kovács Dezső, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet hallga­tója, Kronenberger Mariane, a Temesvári Egyetem hallgatója, Mateescu Ioana, a kolozsvári Poli­technikai Intézet hallgatója, Mo­­dilca Mariana Eugenia, a bukares­ti Gazdaságtudományi Akadémia hallgatója, Negrescu Radu, a bu­karesti Színház és Filmművészeti Intézet hallgatója, Niculescu Ni­colae, a Ia?i-i DESZ-Tanács elnö­ke, Stefan Angela a Ia?i-i Agronó­miai Intézet hallgatója, Soare Alexandra, a bukaresti DESZ­­Tanács elnöke, Steian Nicolae, a Viaja Studenteasca folyóirat fő­­szerkesztője — tagok. Az Ellenőrző Bizottság elnöké­vé Paul Bran elvtársat, a buka­resti Gazdaságtudományi Akadé­mia DESZ-Tanácsának elnökét vá­lasztották meg. (Agerpres)

Next