Vörös Zászló, 1971. március (23. évfolyam, 50-75. szám)
1971-03-02 / 50. szám
XXIII. évfolyam 50 (5977.) szám 1971 március 2. kedd Ára 30 iámi Tavaszvárás a Nyárád mentén Hideg szél sivít a Nyárád mentén, fehéren csillog a Bekecs. Február vége megálljt parancsolt a tavasznak, amely már kezdte bontogatni a rügyeket. Sok helyen indulni készültek az ekék, vetőgépek. De reméljük, nem sokáig tartja magát a hideg. A kései vendég, ahogy érkezett, éppen olyan gyorsan „szedheti a sátorfáját". Akkor pedig egyik napról a másikra munkába kell hogy álljon traktor, állat, vetőgép. — Bármelyik pillanatban kezdhetünk — mondja Varga Márton márkodi főmérnök. — Készen a föld, a mag. A traktorok a télen sem pihentek. Amikor az idő engedte, folytatták őszi munkájukat, így tavasszal csak a tárcsáknak, boronáknak akad munkája. Azok is útra készen, kijavítva várakoznak. — S a tagság? — Az sem tétlen. A határban, a gyümölcsösben tevékenykedik. — ? — Vízlevezető árkot ásnak, utat javítanak. Eddig mintegy 2000 méternyi sáncot takarítottak, illetve ástak ki, a földet pedig az útra dobták, elegyengették. A legelőkön, kaszálókon a vakondtúrásokat terítik szét, a gyümölcsösben pedig permeteznek, így tehát minden rendben. — Hát mondjuk, mert a műtrágya csak most érkezett meg. Azt még ezután kell kiszórni. De mire a Bekecs leveti kucsmáját, végzünk azzal is. Az ákosfalvi főmérnök még derűlátóbb. — Hozzánk mondhatni már meg is érkezett a tavasz. Igaz, hogy csak egy hektáron. Az üvegházban ugyanis virágzik a paradicsom s a melegágyban csírázik az uborka magja. — S mi újság a szántóföldeken? — Még mintegy 50 hektáron kell aláforgatni a földet. A traktorok azzal foglalkoznak. A talajtáperővel, úgy vélem, nem lesz baj, hisz a télen igyekeztünk pótolgatni. Ami istállótágya volt, mind kihordtuk, mintegy 80 hektárra. Műtrágyát kapott 300 hektár búza, 58 hektár répa, 50 hektár zöldséges és 30 hektár burgonyaföld. — Kezdődhetik tehát a vetés. — Ahogy az idő engedi, azonnal. A koraiak vetőmagja biztosított, s ma a cserekukorica egy részét is bevittük a központba. 208-as kettőshibridet kapunk helyette. A szomszédos Gálfalván a gépesítőktől érdeklődünk a tavasz fogadásáról, ami egyébként itt nem a munka kezdetét, hanem csak újabb szakaszát jelenti, hisz a gépkezelők a télen sem ültek tétlen. Bizonyítják az oklevelek s az a rádió, amelyet a volt MGV körzetében elért első díj hozott. Elmúlt évi tervüket közel másfélszeresen teljesítették. A téli hónapokban szántottak, trágyáztak, kavicsot szállítottak. A két gazdaságban, a gálfalviban és szentháromságiban közel 2 000 tonna trágyát hordtak ki s 200 hektár legelőre szórtak műtrágyát. Közben gépeket javítottak, készültek a tavaszra. Három traktornak végezték el a főjavítását, tizennégynek pedig a műszaki ellenőrzését. — Tehát nincs probléma? — Azt éppen nem mondhatnám — válaszol Nagy Jenő részlegvezető. — A mezőgazdasági gépeket rendbe raktuk, lefestettük, nyolc ekéhez azonban hiányzik a kormánylemez. Igaz, ígéretet kaptunk rá, s felszerelése már nem probléma. A többi géppel azonban bármelyik pillanatban barázdába állhatunk. Hideg szél sivít a Nyárád mentén, fehéren csillog a Bekecs, de lenn a völgyben az ember a tavasz útját egyengeti, amely már nem késhet sokáig. NAGY F. ■Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Az RKP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére Megyei kiállítás Országszerte ezekben a napokban nyíltak meg a műkedvelő képzőművészek megyei kiállításai. Marosvásárhelyen vasárnap délelőtt a Művelődési Palota kiállítási termeiben került sor erre az eseményre. Megyénk majdnem minden vidékéről — Görgényüvegcsür, Hodák, Régen, Déda, Kibéd, Makfalva, Mezőfele, Kend stb — küldtek be festményeket, varrottasokat, rajzokat, iparművészeti munkákat. A kiállításról a szakemberek elismeréssel nyilatkoznak, általános vélemény, hogy nagyon sok tehetséges műkedvelő jelentkezett. A sok száz kiállított tárgy, melyeket megyénk tehetséges műkedvelői a közeledő nagy eseményre készítettek — minden szempontból figyelemre méltó. Az érdekeltek figyelmébe ajánljuk, hogy a kiállítás eladással egybekötött. Tudományos ülésszak Vasárnap délelőtt a marosvásárhelyi Papiu Líceum dísztermében tudományos ülésszakot tartottak. A Művelődés és Művészetügyi Bizottság, a Földrajztudományi Társaság Maros megyei Fiókja, valamint a megyei tanfelügyelőség által kezdeményezett ülésszakon „Maros megye fizikai, gazdasági földrajza" témával tartottak előadásokat. Közreműködtek dr. Ioan Ioneriu egyetemi tanár Maros megye gazdasági-társadalmi fejlődése; Dumitru Covrig mérnök és Ion Giju tanár Maros megye altalaj-kincsei és azok értékesítése a megye iparvállalataiban; Jakab Sámuel tanár Maros megye vízgazdálkodása; Valeriu Gabor mérnök Maros megye termőföldje és annak gazdaságos felhasználása; Nits Tibor építész Vidéki települések szisztematizálása; Rácz Zoltán építész Maros megye turisztikai lehetőségei című előterjesztéssel, melyeket a résztvevők nagy érdeklődéssel kísértek. Művészcsoportok seregszemléje Mintegy ezerötszáz műkedvelő vasárnap egész napos műsorral szórakoztatta Marosvásárhely dolgozóit a Művelődési Palota nagytermében. A fesztiválon részt vettek a X. országos verseny megyei szakaszán legjobb eredményt elért kórusok, tánccsoportok, folklóregyüttesek, népdalszólisták, népi zenekarok, könnyűzene-énekesek és -zenekarok. A seregszemlén bukaresti szakemberek is részt vettek. A megyei szervek azzal a céllal szervezték a nagyszabású seregszemlét, hogy a X. országos verseny magasabb szakaszára a legjobbak közül is a legjobbakat válasszák ki, azokat a csoportokat, együtteseket, amelyek méltán képviselhetik majd megyénket a pártévforduló tiszteletére szervezett versenyen. A vasárnap látottak, hallottak után nem irigylésre méltó feladat előtt állanak az illetékes szervek. Hiszen ilyen népes és kiváló csoportokat talán soha nem láttunk egy csokorban megyénkben. De bárhogy döntsön is a zsűri (a bukaresti szakemberek véleményét is figyelembe véve), biztosak lehetünk, hogy műkedvelőink megállják helyüket a megyék közti versenyen. És azt is biztosra vesszük, hogy azok a csoportok, melyek nem szerepelhetnek a verseny magasabb szakaszán, továbbra is becsületesen, lelkesen tevékenykednek, úgy, ahogy azt eddig is tették, és falujukban a környező községek művelődési otthonaiban sok, színvonalas műsorral szórakoztatják megyénk dolgozóit. Befejezésül megemlítjük, hogy a megyei zsűri a héten hirdeti ki a verseny eredményeit, melyeket lapunk is közöl. A légi utasforgalom növekedése Marosvásárhelyen Képes lesilás a Lunasi Helyiipari Vállalati Pillanatképek egy munkás hétköznapról — ezt a címet is adhattuk volna a három felvételnek. Hisz lényegében nincs rajtuk semmi világrengető, csupán egy szorgos, törekvő közösség tevékenységébe nyújtanak némi betekintést. Egyik képünk a betonelem részlegen készült, ahol tavaly májusban a tetőgerendákig ért a víz. Amint az ott dolgozók elmondották, a járdaépítő-elemek különösen falvakon óriási keresletnek örvendenek, s ezekből a megye legkülönbözőbb helységeibe (Vásárhelyre is), meg a szomszédos megyébe (Aranyosgyéresre) is szállítanak. A szükséglet növekedésére a vállalat szakemberei úgy válaszoltak, hogy a kavics rostálásának és a keverőgéphez való szállításának gépesítésével növelték a termelést. Tavaly még csak 600 lapot készítettek naponta, manapság viszont átlagosan 1 500-at emelnek le reggeltől estig a formázógép szállítószalagjáról. Úgy tervezik, hogy az idén tovább csökkentik az izommunka-ráfordítást azáltal, hogy gépesítik a kész járdalapoknak az öntőformázó csarnokból való kihordását. Végül még egy újdonság a betonlap-gyártással kapcsolatban: hasonló szisztéma, de valamivel nagyobb teljesítményű formázógépet állítanak elő a hidasi fémipari részlegen a sepsiszentgyörgyi testvérvállalat részére. A 170 000 lej értékű berendezést még az első évnegyedben leszállítják. Másik képünk a cukorgyár szomszédságában lévő telephelyről származik. Ide, a fibrobeton részleg melletti új csarnokba költöztetik át a Kenderáztatóból, — ahol bérlőként volt megtűrve —, a Helyiipari Vállalat gumifeldolgozó részlegét. Többről van azonban itt szó, mint egyszerű helycseréről. Az új épületet már úgy rendezik be, hogy abban nagyobb mennyiségben, bővebb választékban és jobb munkafeltételek mellett állíthassanak elő műszaki gumicikkeket. Nem sokkal azután, hogy a Brassóból érkezett hat vulkanizáló prés szerelését megörökítettük, befutott a még hiányzó nyomásmérőkkel egy kis teherautó. Reméljük, hogy a munkások és a részlegvezető betartották ígéretüket, s mire ezek a sorok az olvasókhoz jutnak, javában működnek a prések meg az új, nagy kapacitású gumigyúró henger. Az utóbbi időben elég sűrűn számoltunk be, ha csak néhány soros hírekben is, a ludasi és sármási asztalosüzemek újdonságairól. Többek között a Sármás II., a Gabriela típusú konyhaberendezésről, egy szép halibútor kidolgozásáról, arról, hogy a holland gyermekeknek kisszékeket, a szaunában fürdő svédeknek fejtámaszt készítenek stb. Ezúttal a fotóriporterünket is megkértük, hogy mutassa be az olvasóknak, milyen korszerű konyhabútorokat készítenek a ludasiak. Ami lényeges: a konyhaszekrények, asztalok, székek döntő többsége már nemesített farostlemez, illetve metakart burkolattal készül, ami eleve szavatolja, hogy tartósabbak lesznek, mint az egyre jobban háttérbe szoruló festett darabok. Csak a műanyag bevonatú Rodica II. és a Szováta típusú konyhabútorból több mint 1800 garnitúrát állítanak össze az idén. Bár mindkét termékfajta méretezése, beosztása célszerű és összhangban áll a tömbház konyhákéval, nekünk a Szováta nevű, korszerű vonalú, variálható fehér garnitúra tetszett. A. II. Járdalapok Szerelik a gumipréseket Készülnek a konyhabútorok Megkérdeztük Mi az oka Az üzemzavar ez esetben a gyakori árammegszakításokra vonatkozik, amelyekre főként a magánfogyasztóktól érkezett sok panasz, de mint később kiderült, nem kevesebb bosszúságot okoznak néhány vállalatnak. Sok részletezésre nincs szükség, mindkét esetben arról van szó, hogy teljesen váratlanul és kiszámíthatatlan időpontban, előzetes bejelentés nélkül megszűnik a villanyáram-szolgáltatás. A választ természetesen a marosvásárhelyi Villamossági Vállalat illetékesei adhatják meg, hozzájuk is fordultunk, és akkor derült ki, hogy a falvakon is történik üzemzavar, sőt talán még gyakrabban, mint a megyeszékhelyen. A villamosított községek ellátását biztosító 15 kilovoltos vonalakon elég gyakori az üzemzavar. Az ok szinte minden esetben külső. Köznapi nyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy felnőttek vagy gyermekek gondatlanságból, esetenként pedig szándékosan megrongálják a vezetéket Példának csak egy esetét idézünk: decemberben Szabéd környékén az egyik ottani lakó fát vágott ki, s a lezuhanó törzs elszakította a vezetéket. Marosvásárhelyen szinte alig múlik el hónap, hogy az építkezők ne okozzanak kisebb-nagyobb üzemzavarokat. Decemberben például a közüzem emberei, akik a gázszivárgást kutatták, vasdorongjukkal rávertek a villamos kábelre és megsértették. Januárban a kesztyűgyár építkezők megrongálták az egyik fő betápláló vonalat, s emiatt áram nélkül maradt az ILEFOR, a Konzervgyár, a Szabadság út és az Ady negyed környéke. Az elmúlt ősszel a számológépgyár buldózere kitépte az egyetlen vezetéket, és mert az előirányzott biztonsági vezetéket az építők a mai napig sem állították üzembe — áram nélkül maradtak. És nagyon sokszor éppen a szabálysértő építkezők reklamálnak, holott ők nem tartják tiszteletben azt az általuk is nagyon jól ismert törvényes rendelkezést, hogy bármilyen építkezést csak a Villamossági Vállalat jóváhagyásával lehet megkezdeni. A fogyasztók is gyakran okoznak bajt. Nem is olyan rég a Tudor Vladimirescu negyedben ismételt üzemzavarról panaszkodtak. Mi történt tulajdonképpen? A negyed bővülésével a gépházat is bővítették, újabb nagy teljesítményű villanymotort szereltek be és a biztosítékok nem bírták ki a megnövekedett terhelést. Ugyanis az eredeti tervben a gépház kisebb kapacitással szerepelt. A motor bekapcsolásával a külső biztosítékok kiégtek, és a körzet villany nélkül maradt. Nagyjából ugyanez történik a lakásokban is, a kiégett biztosítékokat nem a szabványnak megfelelő biztosítékkal vagy dróttal cserélik ki s ezzel tulajdonképpen azt érik el, hogy a lakás küszöbén kívülre helyezik az üzemzavart. Nagyon sokszor úgy, hogy a biztosítékok kiégését okozó belső rövidzárlatokat nem szüntetik meg. Röviden ezek volnának az üzemzavarok forrásai. Persze ez nem jelenti, hogy a Villamossági Vállalat nem hibás. Az üzemzavarok okait minden esetben fel tudják deríteni, de nem büntetik kellő szigorral azokat, akik — akár gondatlan talajmozgatással, a terhelésnek a megengedetten felüli növelésével, vagy hozzá nem értő barkácsolással — előidézői a villanyszolgáltatás megszakadásának. A hálózat karbantartása és ellenőrzése előre meghatározott terv szerint történik, s e terv alapján bizonyos időben különböző körzetekben szünetel az áramszolgáltatás. A múltban idejében közölték a lakossággal az átmeneti áramszüneteket — most már nem. Ez is sok elégedetlenségre ad okot. Végül egy statisztika: közel 27 ezer a városi fogyasztók száma, az üzemzavaroké naponta átlag 7—10. A Villamossági Vállalat tájékoztatója szerint ez jóval az országos átlag alatt van. Ebben nem is kételkedünk, s a magyarázatok tárgyilagosságát sem vonjuk kétségbe De éppen a vállalattól kapott felvilágosításokból számos olyan üzemzavart okozó tényezőről szerezhettünk tudomást, amelyeket meg lehet és meg is kell szüntetni. Nagyobb szigorral a rongálókkal és a törvényes rendelkezések megszegőivel szemben és operatívabb javítási szolgálattal. Mert hol van az előírva, hogy csak az országos átlaghoz viszonyítva legyen jobb a helyzet? F. M. a gyakori üzemzavaroknak? A 2. oldalon Németország Szövetségi Köztársaságának elnöke hivatalos látogatást tesz Romániában Nicolae Ceau?escu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és felesége, Elena Ceau?escu meghívására, Gustav Heinemann, Németország Szövetségi Köztársaságának elnöke felesége társaságában május 17 és 19 között hivatalos látogatást tesz Románia Szocialista Köztársaságban. Egy hónappal határidő előtt Turnu Severint Marin Coanda, az Agerpres kiküldött munkatársa közli: A vaskapui vízierőmű harmadik áramfejlesztő gépcsoportja befejezte a próbaüzemelést. Claudiu Croitoru, az erőtelep szolgálatos mérnöke kijelentette, hogy a 72 órás próbaüzem során a turbina, a generátor, az erőátviteli transzformátor, valamint a segédberendezések kitűnően működtek. A harmadik aggregát teljesítménye elérte az előző kettőét, s így a nemzetgazdaság jelenleg 24 óra alatt körülbelül négymillió kilowattóra villamos energiát kap a Vaskaputól, többet, mint amennyit 1938-ban az összes romániai villamoserőművek naponta előállítottak. A harmadik aggregátot egy hónappal határidő előtt helyezték üzembe, s így előirányzaton felül több mint 30 millió kilowattóra villamos energiát állíthatnak elő. 1970. augusztus 14, vagyis az első áramfejlesztő gépcsoport üzembe helyezése óta vasárnapig 440 millió kilowattóra villamos energiát termelt a Vaskapu. (Agerpres) Brassóból jelentik A IV. Aranyszarvas fesztiválra és versenyre harminc énekes jelentette be részvételét, így tehát rekord számú fiatal művész lép fel március 2 és 7 között a versenyen, amelynek szervezői a már közismert vendégszeretettel fogadták őket. A fellépések sorrendjével kapcsolatos sorshúzás eredményeként, az első este öt külföldi versenyző énekel a nemzetközi zsűri tagjai és a közönség előtt: Eliane Dambre (Svájc), Mimi Ivanova (Bulgária), Derek John Tilley (Walles), Regina Thoss (Német DK) és Dova (Spanyolország). Az első román versenyző — Catalina Marinescu — március 3-án este lép fel, Ruxandra Ghiaja a következő napon, míg Corina Chiriac az utolsó versenynapon. Egyéni kiállítás A köröndi híres faliszőnyegszövő — Molnos Lina néni — munkáiból szombaton délután kiállítás nyílt a Színművészeti Főiskola előcsarnokában. A népművészet szépségeiből, egy tehetséges népművész fantáziadús alkotásából ízelítőt adó kiállításon vásárolni is lehet. Leszállítoták a tojás árát A Belkereskedelmi Minisztérium közleménye szerint március 1-től, hétfőtől kezdve hatályba lép a tojás tavaszi ára. A tojás darabonként 0,30 banival olcsóbb. A miniszter utasította a kereskedelmi szerveket, hogy az egész kereskedelmi hálózatot lássák el bőségesen tojással.