Vörös Zászló, 1971. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1971-06-01 / 128. szám
---------------------XXIII. évfolyam 128 (6055.) szám 1971 június 1. kedd Ára 30 iámi Az ötéves terv előirányzatainak megvalósítása • az egész nép hazafias ügye A vasárnapi lapok közölték a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának a városi és falusi dolgozókhoz, Románia Szocialista Köztársaság állampolgáraihoz intézett felhívását. A Tanács plenáris ülése, amely a felhívást megszövegezte és elfogadta, olyan kérdésben fejezte ki szocialista nemzetünk valamennyi társadalmi rétegének, — munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, románoknak, magyaroknak, németeknek és más nemzetiségűeknek — a véleményét, amely az egész nép sorsát, élete következő fél évtizedes alakulását illeti. Nem kétséges tehát, hogy a felhívás széles körű visszhangra talál. A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának felhívása abból a felismerésből született, hogy az 1971—1975-ös ötéves terv nagyszerű célkitűzéseinek megvalósítása megköveteli társadalmunk összes anyagi és emberi erőtartalékainak mozgósítását, a gazdasági, társadalmi tevékenység színvonalának emelését, úgy, ahogyan azt a párt X. kongresszusának nagy jelentőségű dokumentumai s pártunk főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak az új ötéves terv előirányzatai megvalósításával kapcsolatos útmutatásai hangsúlyozták. Valamennyien tudjuk, hogy a jelenlegi ötéves terv gyors növekedési ütem felé orientálja a nemzetgazdaságot, minden területen megkülönböztetett figyelmet fordít a tevékenység minőségi szempontjaira, a korszerűség követelményeire. Az ipar fejlesztése és korszerűsítése gyors ütemének fenntartása mellett az ötéves terv előirányozza a mezőgazdasági termelés fokozott növelését, a tudományos kutatás fejlesztését, tényleges, közvetlen és hatékony részvételét a gazdasági feladatok megoldásában. Ennek megfelelően alakulnak a közoktatás előtt álló feladatok, a tömegnevelői, művelődési tevékenység tennivalói is. Amint a felhívás is hangsúlyozza „A mostani ötéves tervben kifejtett egész tevékenységünk célja — pártunk és államunk egész politikájának legfőbb célja — a lakosság anyagi és szellemi életszínvonalának további emelése. A nemzetgazdaságban nagyszámú új munkahely létesül, átfogó intézkedések történnek az általános fizetésemelésre, a parasztság jövedelmének növelésére, a nyugdíjak emelésére, a családi pótlék javítására, a lakásépítkezések gyors ütemű folytatására, a társadalmi-kulturális akciókra szánt alapok növelésére". Az új ötéves tervnek a X. kongresszus eredeti előirányzataival szemben a legfontosabb mutatóknál lényegesen javított előirányzatai rendkívüli jelentőségűek, mert megvalósításukkal nagyot lépünk előre a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésének útján. Amint pártunk főtitkára hangsúlyozta az RKP megalakításának 50. évfordulója alkalmából mondott beszédében, e célkitűzések megvalósításával Románia a haladás és a civilizáció újabb magaslataira emelkedik, jelentős szakaszt tesz meg a fejlett országok színvonalának megközelítése útján, s a termelőerők, az anyagi és szellemi javak növekedésével egyidőben tovább növekedik a dolgozók életszínvonala. Az új ötéves terv célkitűzései, — külön-külön és a fejlődés megtervezett általános irányvonalában — szocialista nemzetünk holnapját szándékoznak jobbá tenni. Ez a szilárd biztosítéka annak, hogy az ország dolgozói — a Szocialista Egységfront felhívására válaszolva — forró hazafiságtól áthatva teljesítik a rájuk háruló feladatokat, s ezzel hozzájárulnak drága hazánk, a szocialista Románia felvirágoztatásához. — EZ AZ ÉV RENDKÍVÜL KEDVEZŐEN ALAKULT A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNY-, A SZŐLŐ-, GYÜMÖLCSTERMESZTÉS, EGYSZÓVAL AZ EGÉSZ MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS SZEMPONTJÁBÓL. UGYANAKKOR KEDVEZETT A KÁRTEVŐKNEK IS? — Sajnos kedvezett. Az enyhe tél kedvező feltételeket teremtett a kártevők, betegségek elterjedéséhez, így a fertőzés és a támadási veszély sokkal nagyobb, mint az előző esztendőkben. _ MILYEN KÁRTEVŐK ÉS BETEGSÉGEK LÉPTEK FEL ÉS HOGYAN VÉDEKEZTEK ELLENÜK? — Kezdjük a legelején. Nagy támadás volt várható a csócsárlók, lótetük, drótférgek és más kártevők részéről. Éppen ezért háromszor annyi megelőző talajfertőtlenítést végeztünk, mint más években. Az időjárás megfelelő feltételt biztosított a répa-, len- és más bolhák fellépéséhez is. Sikerült azonban az egész cukorrépával, lennel és kenderrel bevetett területet idejében leporozni. Sőt, több termelőszövetkezetben a répabolhák ellen kétszer is poroztak. — JELENLEG NAGY KÜZDELEM FOLYIK A SZÁNTÓFÖLDEKEN A GYOMOK ELLEN. A NÖVÉNYVÉDŐKNEK MI DOLGUK EZEKBEN A NAPOKBAN? — Az egyik legnagyobb ellenség, a kolorádóbogár elleni harc, amelynek már megjelentek a lárvái. A szükséges vegyszer rendelkezésre áll. Az első permetezéshez minden egyes hektárra számítva 8 kiló Lindatox 20-at és Detox 25-t szereztünk be, a kétszeri porozáshoz pedig hektáronként 30 kiló Lindatox 3-at biztosítottunk. Felkészültünk olyan munkálatokra is, amilyeneket bizony az előző évekbennem igen végeztünk el. Elsősorban a burgonyavész elleni védekezést szeretném megemlíteni. A szükséges vegyszerineb és rézgálica teljes egészében biztosított. Az utóbbi években egyre nagyobb gond a here és lucernamag, amelyben a cickánybogár nagy károkat okoz. Az elpusztításához szükséges vegyszer, a Heclatox 1,5, a Pinetox és Melipax már hiánytalanul raktáron van és megfelelő időben hozzá is fogunk a permetezéshez. KÖZTUDOMÁSÚ, HOGY MEGYÉNKBEN JELENTŐS TERÜLETEKET FOGLALNAK EL A SZŐLŐSÖK ÉS GYÜMÖLCSÖSÖK. MIT TETTEK EZEK MEGVÉDÉSÉÉRT? — A szőlősökben javában folyik a permetezés a peronoszpóra ellen, amit a Boripari Vállalattal közösen szerveztünk meg. A gyümölcsösökben is idejében (és jóval többet, mint amennyit tervünk előír) elvégeztük a permetezéseket a kaliforniai pajzstetű, és más kártevők ellen. Jelenleg pedig a lisztharmat ellen a 4, a varasodás ellen pedig a 3-ik permetezést végzik. A közeli napokban meg kell kezdeni a védekezést a cseresznyelégy, valamint az alma- és szilvadarázs ellen. Az elmúlt évben egy nagyon veszélyes kártevő jelent meg megyénk húsz községében, az amerikai fehérszövő lepke, amely többféle gyümölcsfát, bokrot támad meg és mind lerágja a leveleit. Minden községben parancsnokságot alakítottunk a védekezés irányítására és biztosítottuk a szükséges vegyszert. Megjegyezném, hogy a védekezés elhanyagolása kihágást képez, tehát törvénybe ütközik. — HA MÁR A GYÜMÖLCSÖSÖKNÉL TARTUNK A LAPUNKBAN MEGJELENT SZAKMAI TANÁCSADÓ NYOMÁN TÖBB LEVÉL ÉRKEZETT A SZERKESZTŐSÉGBE A KISKERTEK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOSAN. A LEGTÖBBEN AFELŐL ÉRDEKLŐDNEK, HONNAN SZEREZHETIK BE AZ EGYÉNI TERMELŐK A VEGYSZERT ÉS KI TÁMOGATJA ŐKET AZ EGYSZERŰ TÁRSULÁSI FORMÁK MEGALAKÍTÁSÁBAN? — Mivel a vegyszerek egy része nagyon mérgező, azokat a növényvédelmi laboratórium raktáraiban tartjuk. Az érdeklődők tehát forduljanak bizalommal a laboratóriumhoz és annak alegységeihez, ahol nemcsak a szükséges vegyszerrel, hanem szakmai tanácsokkal is ellátják őket. Sőt, térítés ellenében a gépeket is rendelkezésükre bocsátják. Ugyancsak itt kapnak felvilágosítást a társulások megalakításával kapcsolatban. Munkájuk megkönnyítésére közöljük a növényvédelmi központok címét: Marosvásárhely: Meggyesfalva Dezrobirii utca 72, Erdőszentgyörgy: az állomás mellett, Ludas: Grigorescu utca 1, Régen: Állomás utca 119, Segesvár: Tirgului utca 1, Dicső: a szőkefalvi úton valamint Sármás és Déda központjában. — ÉS VÉGÜL MÉG EGY KÉRDÉS: HOGYAN HÍVJÁK FEL IDEJÉBEN A TERMELŐEGYSÉGEK FIGYELMÉT A KÜLÖNBÖZŐ BETEGSÉGEK, KÁRTEVŐK MEGJELENÉSÉRE? — A megye területén öt előrejelző állomás működik — Vásárhelyen, Segesváron, Radnóton, Szőkefalván és Bátoson —, ahol jól felkészült szakemberek foglalkoznak a kártevők és betegségek kialakulásához szükséges életfeltételek tanulmányozásával. Ennek alapján írásban — levelezőlapon — idejében figyelmeztetnek, a veszélyre, a szükséges munkálat elvégzésére. Ezenkívül a Megyei Laboratórium is havonta Tájékoztató Közlönyt ad ki, amelyben értékeljük az elmúlt havi eredményeket, hibákat és nagyvonalakban vázoljuk a következő hónap növényvédelmi feladatait. lejegyezte: NAGY FERENC BESZÉLGETÉS NAGY ISTVÁN MÉRNÖKKEL, A MEGYEI NÖVÉNYVÉDELMI LABORATÓRIUM IGAZGATÓJÁVAL . A termelés szakosításának és profilírozásának távlatai a helyiiparban Maros megye helyiiparát kilenc vállalat 216 termelőegysége és 90 malma képviseli, ahol több mint 9 000-en dolgoznak. 1970- ben a helyiipar össztermelésének értéke meghaladta az egy milliárd lejt, melyhez az ipari termelés 880 millió lejjel járult hozzá. A termelés kilenc iparágat ölel fel és az egységek több mint 6 000 választékot állítanak elő. A fenti össztermelés megvalósításában a legnagyobb részarányt az élelmiszer, a fa- és fémfeldolgozó, valamint az építőanyagokat gyártó iparágak képviselnek. Helyi iparunk országos szinten a 3. helyet foglalja el, és megyénk ipari termelésének mintegy 10 százalékát adja. Külön hangsúlyt érdemel, hogy a közel 1 milliárd lej értékű ipari termelés 10 százaléka export, 52 százaléka a belföldi piacokra irányított termék, míg a többi a köztársasági vállalatokkal folyó kooperálás és a házi gépgyártás szükségleteit elégíti ki. Helyi iparunk gazdasági potenciáljának gyors ütemű növekedése mindenekelőtt a jelentős beruházásokkal magyarázható, ami teret nyitott a termelés egyre hangsúlyozottabb profilírozására és szakosítására. A helyiipar vállalataiban a termelés szakosítása és profilírozása nem ölthet a köztársasági vállalatokéhoz hasonló méreteket, hiszen rendeltetésüknél fogva a lakosság igényeinek minél sokoldalúbb kielégítésére kell törekedniök, ami bő és változatos termékskálát igényel. Ugyanakkor a köztársasági vállalatoktól is át kell venniök azokat a termékeket, illetve alkatrészeket, amelyek kiesnek azok profiljából viszont szükségesek fő termékeik előállításához. Tehát a helyi ipar termelésének szakosítása és profilírozása csak sajátosságainak megőrzésével történhet. Megyénk Helyiipari Igazgatósága szem előtt tartotta ezt az alapkövetelményt, amikor kijelölte vállalatainak fejlődési távlatát. Az ipari tevékenység gazdasági hatékonyságának szüntelen fokozása azonban a helyi iparban is megköveteli a termelés bizonyos szakosítását és a vállalatok profilírozását. Ezért már évekkel ezelőtt átfogó tanulmányt készített a Megyei Igazgatóság, amelyben a vállalatainak gyors gazdasági fejlődését elősegítő szakosítást és profilírozást tűzött ki célul. Négy vállalatban már körvonalazódtak is a kívánt eredmények; növekedett a berendezések és a munkaidő kihasználási foka, a tervezettnél gyorsabb ütemben nőtt a termelékenység, tehát növekedett az egész gazdasági tevékenység hatékonysága. Az elmúlt ötéves terv időszakában a megye helyiiparának össztermelése több mint 300 millió lejjel növekedett. E jelentős ipari potenciál az elkövetkezendő években tovább gyarapszik. A mostani ötéves terv célkitűzése szerint 1975-ben megyénk helyiiparának ipari össztermelése az 1970-es megvalósításhoz viszonyítva közel 50 százalékkal növekszik. A gazdasági fejlődés a már eddig is szakosított, illetve profilírozott vállalatoknál lesz szembetűnőbb, így az 1971-es évben a fémfeldolgozó iparág közel 200 millió lejes össztermelést valósít meg, ami a Megyei Igazgatóság szintjén tervbe vett termelésnek mintegy ötöde. Az iparágon belül viszont a legnagyobb részarány a régeni Republica-ra jut, ahol az iparág tervének körülbelül a fele valósul meg. Ez természetszerű is, hiszen ennek a vállalatnak már jól meghatározott profilja van. Főbb termelési ágai: a fémből készült közszükségleti termékek mellett a köztársasági vállalatokkal folyó kooperálás és az építőanyagokat gyártó helyiipari vállalatok gépi berendezéseinek gyártása. A kiterjedt kooperálás erősen ösztönözte ennek a vállalatnak a profilírozását, hiszen már 1970-ben össztermelésének közel 72 százalékát ez adta. Ha ehhez még hozzászámítjuk a gépgyártás volumenének gyors növekedését, kitűnik, hogy 1975-ben a vállalat össztermelésének több mint háromnegyede a gépgyártás, a kooperálás és a házi gépgyártás ■'■tján valósul meg. Egyszóval, a mostani ötéves terv végére a régeni Republica is felsorakozik a gépgyártó profilú vállalatok közé. Hasonló távlatok nyílnak a helyi ipar másik szakosított vállalata, az ILEFOR előtt, mely 1970-ben az iparág termelésének több mint 77 százalékát adta. E vállalat esetében a profilírozás mellett a részlegek szakosított termeléséről is beszélhetünk, mivel a meggyesfalvi egységben az exportra irányított bútorokat a Szabadi úti egységben a székek nagy választékát, a régens egységben a belső piacra szánt bútorokat, míg a szovátat egységében az intézmények bútorait állítják elő. A mostani ötéves tervidőszakban ez a vállalat több mint készeresére növeli a termelést, a vásárlók egyre változatosabb igényeinek kielégítésére törekedve. Számokban ez azt jelenti, hogy míg 1970-ben 9 200 garnitúra bútor hanyta el a vállalatot, addig 1975-ben már 20 000 garnitúrát szállít megrendelőinek. Az építőanyaggyártás fejlődik ezentúl a leggyorsabban a helyiipar keretében. Ha az eltelt időszakban csak a téglagyárak korszerűsödtek, a mostani ötéves terv időszakában a betonelemgyártás isnagyarányú fejlődésen megy át. Már 1971-ben a betonelemgyártás megközelíti a 20 000 köbmétert, ami 1975-ig meghaladja az 53 000 köbmétert. Az iparágon belül az Építkezési Anyagokat Gyártó Helyiipari Vállalatnál tapasztalható bizonyos szakosítás, de ez a technológiai folyamatok sajátosságaiból fakad. A tényleges profilírozásra a mostani ötéves terv időszakában kerül sor, mikoris kialakulnak a jól meghatározott termékek előállítására szolgáló egységek. A Helyiipar Megyei Igazgatósága a többi vállalataiban is érvényesíteni akarja a szakosítás, profilírozás kínálta gazdasági előnyöket. Ott, ahol nem lehetséges jól meghatározott profilt szabni az egész vállalatnak, a részlegek, műhelyek profilírozását ösztönzik, hogy ezzel lehetővé váljon az 1975-re tervbe vett jelentős össztermelésnövekedés. Szükség van erre, hiszen a tervezett beruházási munkálatok csak részben fedezik a feladatul tűzött termelés fizikai növelését, a zömét a tökéletesebb gép ésmunkafelület, valamint munkaidő-kihasználással, ésszerűbb anyagfogyasztással kell megvalósítaniok, amihez elsődlegesen az évről évre gyorsan növekvő munkatermelékenység kell alapot szolgáltasson. VARGANCSIK ISTVÁN Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA JÚNIUSI Gáspár Zsuzsánna, a Megyei Nőbizottság elnöke Új Gyermekek napja. Egy nap, a naptárban csak egyetlen egy, de a valóságban övék életünk mind dán napja. Értük feszül az évesnapok izma, értük izzik a vas, magasodik az épülő fal, születnének tervek, újabb felfedezések. Miközben édesanyák ügyes kefize, alkotó szelleme javakat teremni — gondolataik gyermekeik körül repdesnek, féltve vigyázni rák, jövőjüket formálják. Bennüük, gyermekeinkben testesülni meg a jövő, értük, nekik építünk, és ők fogják tovább vinni gonddal, odaadással megalkotott V művünket, tovább folytatni szóld cialista hazánk felvirágoztatását, fi pártunk fő célkitűzésének megavalósítását — a dolgozó ember X mind teljesebb, boldogabb jövő- jének a megteremtését. V íme néhány gondolat és a fi gyermek már emberke, benne nők erejével, képességével, tudásáéival a feladat és a felelősség is a népünkért. Ezért kell nagy figyelelemmel, odaadással úgy formálja juk őket, hogy megfeleljen ennek a nagy hivatásnak. Ezen a napon mégis próbáluljuk meg bennük csak a gyermekeket látni. Azt a kicsi vagy nőfi gyobbacska gyermeket, akinek is megvan a maga kedves világa, X játéka, vágya, öröme — és ma még több alkalmat szerzünk nek 9 ki a mosolyra, vidámságra, hálás ölelésre. V» Tudom, sokféleképpen szeretnijük gyermekeinket: úgy, hogy B . szigorúak vagyunk, rendet, ha gyelmet, önállóságot követelünk ii tőlük — és ez a helyes; úgy, hogy mindent megcsinálunk helyettük, óvjuk még attól is, hogy ß ők számítsák ki a számtanpélfidát, vagy kenyeret hozzanak az X üzletből. Talán mondanom sem X kell, hogy az így táplált szeretet U keserű gyümölcsöt fog teremni, ß sürgősen ,,nemesíteni" kell Sok fi szülő — főleg édesapa — vallátja, hogy a gyermeket úgy kell X szeretni, hogy az ne vegye észre, ne tudja — mert ha igen— fi visszaél vele. Szerető csókjait is fi csak akkor osztogatja, amikor X alszik, hogy ő ne vegyen tudó-V mást róla. Ez a módszer is vitatható, hiszen a szeretetnek is van is nevelő ereje, szerintem a leghaalmasabb, melynek gyümölcse X a mélyen érző, becsületes em-X bér. Mindezt miért mondtam most el? Talán azért, mert bár ezekeiről a kérdésekről nem lehet előgget beszélni, legalább MA, a X mindennapi nevelési gondjainkatól mentesen nézzünk gyermekeinkre és azt, amit máskor esetileg nem engednénk meg — MA X tegyük meg. Válassza ki azt a játékot, könyvet, nyakkendőt, amire már rég vágyódik. Vigyük is el magunkkal megtekinteni vársosunk új negyedeit, mutassuk be az állatkert új lakóit, fekigyasszunk el együtt egy-egy pofi ház fagylaltot és tapsoljuk meg isa hajtány, bicikli vagy rajzveriseny győzteseit. Azt, amit minisdennap értük teszünk , ma próbáljuk meg sűrítve kinyilvánítani. Minden okunk és lehetőségünk megvan arra, hogy ünnepeljük őket és velük együtt mi is örvendezzünk. Erre felhatalmaznak a szocialista építésben elért kimagasló eredményeink — az iparban, a mezőgazdaságban, az egészségvédelem, oktatás és társadalmi életünk minden területén. Hiszen gyermekeink jelenlegi és jövőbeni boldogságát is pártunk előrelátó terveinek megvalósítása biztosítja. Annyi sok tény bizonyítja ezt, hogy újabb felsorolás nem is szükséges. De azért mégiscsak vissza kell gondolnunk legalább egy évet. Habár nem akarok már szépen gyógyuló sebeket felszaggatni, hadd emlékeztessek az 1970. június 1-i kis csomagokra, melyeket megyénk árvízsújtotta városai és falvai gyermekeinek osztottak ki a szerető asszonykezek, hogy félelmet űzzenek, könnyei törüljenek és mosolyt csaljanak kedves kicsi arcukra. Akkor még sokan sátrakban, kultúrotthonokban laktak, ma már majdnem mindenhol új ház áll, az elveszett régi dolgok helyett újak kerültek. Mindez csak azért volt lehetséges, mert egy összetartó nagy családnak vagyunk tagjai, s a testvéri segítség a bölcs vezetéssel leküzd minden nehézséget. Szeretettel köszöntünk ma minden gyermeket, örömükben mi is osztozunk, és kívánjuk, hogy nagy gonddal, odaadással formált életünket sugározzák be kedves elismerésükkel és a rájuk eső kisebb-nagyobb feladatok sikeres teljesítésével. A 3. oldalon Nicolae Ceausescu elvtárs vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott Pekingbe A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Kínai Népköztársaság kormányának meghívására hivatalos baráti látogatásra hétfő reggel Pekingbe utazott Románia Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége, élén Nicolae Ceaușescu elvtárssal, a Román Kommunista Párt főtitkárával, az Államtanács elnökével, akit felesége, Elena Ceaușescu is elkísér. A küldöttségben a következő elvtársak vesznek részt: Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke, Manea Manescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, az Államtanács alelnöke, Dumitru Popa, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, az RKP Bukarest municípiumi bizottságának első titkára, Ion Iliescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, George Macovescu, az RKP KB tagja, a külügyminiszter első helyettese, és Aurel Duma, az RKP KB tagja, Románia pekingi nagykövete. A küldöttséggel együtt Pekingbe utazott Csan Haj-fun, a kínai NK bukaresti nagykövete is. A Baneasa repülőtéren a küldöttséget a következő elvtársak búcsúztatták: Emil Bodnarac, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Pane, Gheorghe Radulescu, Virgil Trofin, Ilie Verdet, Maxim Berghianu, Florian Danalache, Emil Draganescu, Fazekas János, Petre Lupu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Stefan Voitec, Iosif Banc, Petre Blajovici, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Gere Mihály, Ion Ionita, Vasile Patifinei, Ion Stănescu, Mihai Marinescu, Ion Pafan és feleségük. Jelen volt az RKP KB, az Államtanács és a kormány több tagja, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, tábornokok, román újságírók és külföldi sajtótudósítók. Ott volt Kang Jang Szap, a Koreai NDK nagykövete, Nguyen Dang Hanh, Vietnam DK nagykövete, Damdimnerengim Bataa, a Mongol NK bukaresti nagykövete. Romániában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői és a diplomáciai testület más tagjai. A küldöttség tagjait melegen búcsúztatta a főváros számos lakosa, ütemesen kiáltozva RKP — RKP, Ceausescu — RKP, Ceausescu és a nép. Nicolae Ceausescu és Ion Gheorghe Maurer elvtárs szívélyesen válaszolt a repülőtéren jelen lévő dolgozóknak, akik kifejezésre juttatták szeretetüket és nagyrabecsülésüket, s jó utat kívántak. Pionírok, román, kínai, koreai, vietnami és mongol fiatalok virágokkal kedveskedtek a párt főtitkárának és a többi párt- és államvezetőnek. (Agerpres)