Vörös Zászló, 1971. december (23. évfolyam, 286-312. szám)

1971-12-01 / 286. szám

1 Új technológiai eljárás A Delj megyei ipari vállalatokban 20 új technológiai eljárást vezettek be ebben az évben. Alkalmazásuk előmozdította a gyártmányok minőségének javítását, s lehetővé tette 100 tonna fém megtakarítását, valamint a kiadások csaknem egymillió lejes csökkentését. A 7 Noembrie mezőgazdasági gépgyártó üzemben és a villamosgépgyártó üzemcsoportban például kiterjesztették a nyersvasalkatrészek gömbgrafitos öntését és bevezették a gyorsan megszilárduló új öntőhomok-keverékek alkalmazását. XXIII. ÉVFOLYAM 286 (6215.) szám 1971. december 1 SZERDA Ara 30 báni AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Az RKP KB Végrehajtó Bizottságának ülése Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága Nicolae Ceaușescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának elnökletével 1971. november 30-án ülést tartott. Meghívottként részt vettek miniszterek és más központi szervek vezetői. Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága törvénytervezetet vizsgált meg a vízgazdálkodásról Románia Szocialista Köztársaságban, valamint törvénytervezetet az árak és díjszabások megállapításának rendszeréről. Mindkét tervezetet nyilvános vita tárgyává teszik és törvénybe iktatás végett beterjesztik a Nagy Nemzetgyűléshez. Megvizsgálták továbbá az állami biztosításról és az Állami Biztosító Hivatal megszervezéséről és működéséről szóló törvényerejű rendelet tervezetét, amelyet jóváhagyás végett beterjesztenek Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsához. A Végrehajtó Bizottság elhatározta, hogy 1971. december 1-től a hazai gyártmányú rádiókészülékek kiskereskedelmi árát átlag 22 százalékkal és a televíziókészülékek kiskereskedelmi árát átlag 18 százalékkal leszállítják. A Végrehajtó Bizottság megbízta a Gépipari Minisztériumot, dolgozzon ki intézkedési programot a rádió- és televíziókészülékek önköltségének csökkentésére és gyártásának fejlesztésére, valamint az e téren működő javító központok tevékenységének jobb megszervezésére. A Végrehajtó Bizottság határozatokat fogadott el továbbá a jelenlegi ötéves tervben üzembe helyezendő egyes beruházási munkálatok fő műszaki-gazdasági mutatóiról és leszögezte, hogy a minisztériumoknak, ipari fővállalatoknak és vállalatoknak milyen intézkedéseket kell tenniük a termelőkapacitások jobb kihasználására, a szükséges munkaerő felkészítésére és az ahhoz szükséges műszaki-szervezési feltételek biztosítására, hogy az iparban kiterjesszék a második és a harmadik váltást. Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága az ülés végén folyó ügyeket oldott meg. A pártbizottságok beszámoló ülései Tszenséh meg az eisszepsim rálát legitérét Az üzemi pártbizottságok tevékenységében jelentős szerepet játszanak a szakkomissziók, olyannyira, hogy munkájuk eredményessége nagymértékben attól függ, miképp töltik be e kisegítő szervek feladatkörüket. Ezért fordított megkülönböztetett figyelmet e komissziók ténykedésére a marosvásárhelyi Metalotehnica Vállalat pártbizottságának nemrég megtartott beszámoló ülése is. A vállalat általános eredményeihez többé-kevésbé hozzájárult valamennyi komisszió. A legaktívabbnak a gazdasági komisszió bizonyult, amely hozzáértő elemzéseivel, tanulmányaival sok lényeges és sürgős termelési kérdésben nyújtott hatékony támogatást. Általában úgy járt el, hogy egy összeállított tematika alapján kivizsgálta a felmerülő nehézségek vagy fogyatékosságok okait, majd az érdekeltekkel alaposan megvitatta a teendőket és közösen intézkedéseket dolgoztak ki a helyzet megjavítására. Elemezte többek között a prototípusok elkészítésének módját, a tervezőműhely tevékenységét, a termelés szerszámokkal, készülékekkel, mérőműszerekkel való ellátását és több más problémát. Ha munkája mégsem járt mindig kellő eredményességgel, annak az volt az oka, hogy a javasolt intézkedések egy részét vagy késve vagy egyáltalán nem ültették át a gyakorlatba. És itt utaltak többek között a 2-es számú mechanikai részleg két önálló műhellyé való átszervezésére, amit március helyett májusban hajtottak végre, vagy a fizetések kiszámítási rendszerének véglegesítésére, amire február helyett csak júniusban került sor. A javaslatok késedelmes alkalmazása vagy figyelmen kívül hagyása számos negatív jelenség, káros következményeinek fokozódásához vezetett: a tervet az év folyamán többször is újrafelosztották, nem sikerült ütemessé tenni a termelést stb. Nem csoda, ha a túlórázások, a hóvégi hajrák egyes munkahelyeken ingerültséget, feszült légkört teremtettek. A szervezési komisszió, a pártbizottság negyedévi tervei alapján, szintén fontos problémákat tűzött napirendre: hogyan foglalkozik a KISZ-szervezet az ifjak szakmai, állampolgári nevelésével; hogyan folynak le az alapszervezeti közgyűlések és mennyire változatos a tematikájuk, vita tárgyát képezte a szakszervezeti bizottság munkastílusa. .. Ha azonban a fenti akciók hatékonyságát vizsgáljuk, már kevésbé lehetünk elégedettek. Igaz, az alapszervezeti közgyűlések megélénkültek, és a megvitatott témák is változatosabbak, jobban kapcsolódnak a munkahely sajátos problémáihoz, mint eddig, de most is előfordul, hogy különböző okokból elhalasztják a gyűléseket, vagy a viták nem járnak kellő eredménnyel. A KISZ szervezetek alacsony szintű tevékenységének többek között az volt az oka, hogy az alapszervezetek bíbói nem irányították kielégítően és nem ellenőrizték őket, noha ez kötelezettségük. S a helyzet lényegében ugyanaz maradt, mint az elemzés előtt. Olyan alapszervezeti titkárokat is találni, akik még az illető szekciók KISZ-titkárait sem ismerik. Mi a helyzet a szakszervezeti munkával? A javasolt intézkedések nagy része holt betű maradt: a szakszervezeti bizottság egész évben mindössze két problémát, a kulturális nevelőmunkát és a társadalombiztosítást elemezte. Az agitációs és propaganda komisszumról a plenáris ülés megállapította, hogy csak szórványos munkát végzett és szektálisan dolgozott Ezért a pártoktatás sem érte el a kívánt színvonalat. A propagandistákat nem készítették fel alaposan, s így az előadások és viták többnyire elméleti síkon mozogtak, kevéssé kapcsolódtak a gyakorlathoz, az üzem életéhez. A júliusi és novemberi pártdokumentumok hatására az idei pártoktatás megszervezésére nagyobb gondot fordítottak, és az jóval átfogóbb is, mint a tavaly volt. Hogy ne ismétlődhessenek meg az eddigi rendellenességek, a komisszió havonta fogja elemezni a pártoktatás menetét és szükség esetén megfelelő intézkedéseket javasol. Javult a szemléltető agitáció is, de amint a plenárison hangsúlyozták, még maradtak e téren kiaknázatlan tartalékok. A plenáris ülés úgy vélte: a komissziók munkájából ki kell iktatni a formalizmust, a pártbizottság pedig következetesen ellenőrizze és kövesse a javasolt intézkedések végrehajtását. Az elemzések, tanulmányok is sok esetben alaposabbak lennének, ha a komissziók minden egyes tagja ténylegesen bekapcsolódna a munkába. Többen is hangsúlyozták, hogy a pártbizottság munkájában csak akkor következhet be gyökeres fordulat, ha a bizottság keretében és általában az üzemi pártéletben kialakítják az elvszerű bírálat légkörét és bátran, feltárnak mindennemű hiányosságot. SZ. D. Terepen a megyei pártbizottság politikai, ideológiai és kulturális neveléssel foglalkozó 2. brigádja Sokoldalú, gazdag tevékenység Nyáredremetén A brigád érkezését már jó előre közölték a községi szervekkel. Azt is tudták, milyen kérdést tanulmányoz, mire vár feleletet és milyen tevékenységi területen nyújt konkrét segítséget. A helyi szervek mindent megtettek azért, hogy a megyei pártbizottság brigádja alapos és eredményes munkát végezhessen, hogy jelenléte a községben valóban gyakorlati segítséget jelentsen a politikai, ideológiai és kulturális nevelőmunka fellendítésében. Első és nagyon lényeges eseményként a községi néptanács ülésszakát kell megemlítenünk. A képviselők a brigád érkezésének napján elemezték a művelődési otthon évi nevelőtevékenységét, a téli kulturális évadra készített tervét. Kétségtelenül, a községben nagyon sok hasznos és figyelemre méltó kezdeményezés, eredmény született e téren. A művelődési otthonban politikai, ideológiai, tudományos előadásokat tartottak, fellendült a műkedvelő csoportok tevékenysége nemcsak a községközpontban, de a falvakban is. Az ülésszakon a brigád tagjai — a megyei pártbizottság első titkára javaslatára — szemléltető eszközök segítségével (például a könyvtár esetében kimutatták hány könyvvel gyarapodott az állomány, az olvasók száma hogyan alakult ,, az utóbbi négy évben) tették még meggyőzőbbé, világosabbá a községben folyó nevelőmunka egyes területein elért eredményeket. Javasolták, hogy a következő időszakban a művelődési otthonban és az iskolában, amikor gazdasági, kulturális kérdésekről tartanak rendezvényt, grafikonok és más szemléltető eszközök felhasználásával tegyék vonzóbbá azokat. A brigád jelenléte, konkrét javaslata és segítsége minden bizonnyal hosszabb időre pozitíven kihat majd a községben folyó ismeretterjesztő tevékenység megszervezésére, irányítására, hatékonyságára. A művelődési otthonban este szimpozionra került sor. A gépesítési állomás mérnöke és az mtsz mérnöke a mezőgazdaságnak az ötéves terv idején bekövetkező fejlődését ismertette. Ezt követően a helyi műkedvelők műsoros előadást tartottak. A köszvényesiek népdalokat adtak elő, a remetei színjátszók pedig egyfelvonásos darabot mutattak be. A brigád tagjai ellátogattak Vármezőre is. Itt az erdei munkásokkal — több mint százan jöttek el — találkoztak a művelődési otthonban. Kötetlen beszélgetést folytattak a falu gazdasági, társadalmi, politikai életéről, hazai és külföldi eseményekről. A dolgozók elmondották problémáikat, azt, hogy művelődési otthont szeretnének építeni, de a községi szervek még nem döntöttek ebben az ügyben, hogy azt szeretnék, ha náluk is fellendülne a politikai, ideológiai és kulturális nevelőtevékenység. A nagyon hasznos tanácskozás után a szovátai Fakitermelő Vállalat klubjának műkedvelői mutatták be műsorukat. A brigád két tagja Deményházát kereste fel. Bandi Dezső iparművész a helyi népművészet ápolásáról, a hamis, álnépies megnyilvánulásról folytatott beszélgetést a falu asszonyaival. A brigád másik tagja pedig a film szerepéről, fontosságáról tanácskozott. A nyárádremeteiek bíznak abban, hogy a helyi szervek a brigád munkamódszerét átvéve, operatívabbá, meggyőzőbbé, hatékonyabbá teszik a községben folyó politikai, ideológiai és kulturális nevelőtevékenységet. Rusztikus kempingbútorok A ludasi Helyiipari Vállalat asztalosrészlegén elkészült egy kempingház-berendezés mintapéldánya, három változatban. A rusztikus kivitelezésű, azaz natúr színű és égetett fenyőfa bútorzat egy szekrényből, 2 db kétszemélyes, egybetolható ágyból, egy asztalból, négy székből, két falipolcból és egy kis konyhaasztalból áll. A kempingberendezés mindhárom változata egyszerű vonalú, praktikus és szép kivitelezésű. Műanyag ajtók A Tirnaveni-i Technolemn Kisipari Szövetkezetben egy újabb termék a műanyag ajtók gyártását készítik elő. Az ajtó — a tok és egy ráma kivételével — vinilinból (PVC) készül, tetszés szerinti színekben. A műanyag ajtók sok szempontból felülmúlják a fából gyártott ajtókat: nem száradnak össze, jól szigetelnek, mert kettős falúak, nem kell festeni őket, könnyen tisztán tarthatók és sokkal tetszetősebbek a fa ajtóknál. Fontos szempont az is, hogy termelésével faanyagot takarítanak meg. Esemény volt Az újjászervezett Diák Művelődési Ház sokszínű, színvonalas rendezvényei közül is kiemelkedett a „Mi újság az orvostudományban“ címmel az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben november 25-én, 26-án tartott szimpozion, amelyen meghívottként dr. Popoviciu Liviu, dr. docens Spielmann József, dr. László János, dr. Gudea Corneliu professzorok és dr. Dienes Sándor egyetemi előadótanár érdekes, figyelmet keltő újdonságokról számoltak be a fenti témakörben. A jelenlévők különös érdeklődéssel hallgatták a közvetlen, kötetlen hangulatú tanár-diák eszmecserét, amely nem egyszer változott pezsgő vitává. A kétnapos rendezvény pergő lebonyolításában külön érdeme van dr. Birek László egyetemi előadótanárnak, aki egyben az egész találkozó megszervezésének is az egyik legodaadóbb kezdeményezője. Valamennyiüknek, akik hozzájárultak ennek a sokat ígérő kezdeményezésnek a sikeres megvalósításához, a marosvásárhelyi Diákszövetség Vezetősége és a Diák Művelődési Ház igazgatósága ezúton is szívélyes köszönetét fejezi ki. A marosvásárhelyi kábelgyár egyik korszerű munkacsarnokában A 3. oldalon impure A mezőgazdaságban dolgozók téli szakmai oktatása A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségével karöltve megállapította hogy történjék a szövetkezeti tagságnak és az állami mezőgazdasági egységek dolgozóinak téli szakmai továbbképzése. A program értelmében a termelőszövetkezetek, az állami mezőgazdasági vállalatok, gépesítési állomások és a szövetkezetközi társulások a mezei munkák elvégzése után szakképesítő és szakmai továbbképző tanfolyamokat indítanak. A tanfolyamok megszervezésénél figyelembe veszik a munkahelyi sajátosságokat. A növénytermesztésben dolgozók számára például termelési áganként, a állattenyésztésben dolgozók számára az állatfajták és kategóriák szerint indítanaktanfolyamot. Külön tanfolyamokon foglalkoznak a melegházakban és az öntöző berendezéseknél dolgozókkal. A gépkezelőknek és a szövetkezeti tagságnak esetenként vegyes tanfolyamokat indítanak. A tanfolyamokon az előadásokat és a vitát gyakorlati bemutatók követik. A fentiekkel egyidejűleg a művelődési otthonokban, és a mezőgazdasági egységek klubjaiban előadásokat, konzultációt tartanak, kérdés-felelet esteket rendeznek, agro-zootechnikai és gazdasági filmeket és diafilmeket vetítenek. A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium és a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége a televízióval együttműködve mezőgazdasági leckesorozatot indít a legjobb szakemberek bevonásával. Hasonló sorozat indul be a rádió keretében is. A rádió főleg a jó munkamódszerek és a hatékony termelési eljárások népszerűsítésével fog foglalkozni. (Agerpres) Alkalmazzuk határozottabban az ergonómia vívmányait Minden termelési folyamat alaptényezője az EMBER. A munkaerő legésszerűbb, leghatékonyabb felhasználása az összes termelési előirányzatok sikeres teljesítésének záloga. A termelőmunkát végző ember bizonyos kapcsolatba lép a gépekkel és egyéb technológiai berendezésekkel, tevékenységét bizonyos körülmények (munkakörülmények) között fejti ki.. Nyilvánvaló tehát, hogy az ember munkájának eredményességét, döntő módon határozza meg az ember-gép-munkakörülmény alkotta rendszer helyessége. Ezen fontos kérdést tanulmányozza és ülteti gyakorlatba az ERGONÓMIA. Ez év szeptemberének végén a hazai ergonómiai tevékenység fontos állomásaként köszöntöttük az első országos ergonómiai konferenciát, amelyen több száz szakember — kutatók, mérnökök, közgazdászok, orvosok, pszichológusok, pedagógusok és szociológusok — vettek részt, ezzel is mintegy bizonyítva e tudományág komplex jellegét. Nem célom a konferencia munkálatainak, konklúzióinak ismertetése, s egy újságcikk keretében erre nincs is lehetőség. Inkább a konferencián hallottak és tanultak alapján néhány észrevételt tennék arra vonatkozóan, hogyan állunk véleményem szerint megyénkben az ergonómiai ismeretek gyarapításával és azok gyakorlati alkalmazásával. Több ipari egységünkben sikeresen próbálkoztak az ergonómia egyes alapelveinek alkalmazásával. Főleg az ülőmunkát végzők helyzetén igyekeztek minél megfelelőbb módon segíteni, az eddig használt, nem megfelelő, kényelmetlen, fölösleges testi megerőltetést és fáradtságot okozó székeket az ergonómia követelményeinek minél megfelelőbb székekkel cserélve ki. Ilyen megvalósításokat tapasztaltam a Bőr- és Kesztyűgyár, Electro-Mures vállalatoknál, a segesvári Üveg- és Fajánsz Komplexumnál stb. Az intézkedések máris biztató változásokat hoztak mind a munka termelékenysége és minősége, mind a dolgozók egészségének védelme szempontjából. S ha már az egészségvédelmet említettem, itt hangsúlyozom, hogy az ergonómia szoros együttműködésben dolgozik a modern munkavédelemmel, nemcsak mint rokontudományok, hanem mint egymásnak szerves részei is. Ezt az állítást mi sem bizonyítja jobban, minthogy az ergonómia egyik fontos alapelve hangsúlyozza: „a munka biztonsága kulcskérdése termelés munkasikerének“, hisz — mint említettem —, a termelés legfontosabb tényezőjére, magára az emberre vonatkozik. Ezen fontos alapelvről sajnos sokszor megfeledkeznek az üzemek vezetői és a termelési folyamatokat irányító más felelős személyek. Hivatkozhatom azon, még létező munkahelyekre, ahol a magas hő, a por vagy mérgező vegyianyagok jelenléte a levegőben még a nyolcórai passzív ott-tartózkodást is nehézzé, vagy éppen veszélyessé teszi, hát még amikor a dolgozók nehéz testi vagy szellemi erőfeszítést is kell, kifejtsenek munkafeladataik sikeres megoldása érdekében. Nyilvánvaló, hogy az ilyen munkakörülmények az „ember-gép-munkakörülmény“ rendszer helytelenségét bizonyítják, veszélyt jelentenek a dolgozók egészségére és testi épségére, ugyanakkor kétségessé teszik a magas termelési (mennyiségi és minőségi) mutatószámok elérését. Az ilyen vállalatokban tehát (pl. Tirnaveni-i Vegyi C Kombinát egyes részlegei, Hercules Cserép- és Téglagyár) sürgősen javítani kell a dolgozók munkakörülményein, mind az ember, mind a termelés érdekében. Találhatók még olyan munkahelyek is, ahol a dolgozóknak számos, néha ésszerűtlen mozgást kell végezniük. Még kirívóbb a helyzet, ha ezen mozgásokhoz nincsenek kellő feltételek. A segesvári Gyapotszövőde régi munkahelyein például a szövőnők valósággal bukdácsolnak a gépek között, hogy a rájuk bízott 4—6 szövőgépet megfelelően kiszolgálhassák. Mindez azért, mert az egység vezetősége nem gondoskodott pallók (rácsok) elhelyezéséről a gépek között, veszélyeztetve ezzel mind a dolgozók testi épségét, mind a termelési feladatok sikeres megoldását, a legminimálisabb erőigénybevétel mellett. Igen kevés eredmény tapasztalható a dolgozók rátermettségének, képességeinek vizsgálata, a legésszerűbb szakmai orientáció terén. Csupán a Bőr- és Kesztyűgyárban szereztek be néhány képességvizsgáló készüléket. Megyénk vállalatai, sajnos még a nagyüzemek, kombinátok és iparicsoportok sem hoztak létre ergonómiai (vagy ipari-lélektani) laboratóriumot. Pedig szerintem több nagyvállalatunkban volna erre lehetőség és valójában sürgető követelmény a technika jelenlegi fokán. Többet kellene tennünk a mérnökök, technikusok és mesterek ergonómiai ismeretekkel való felruházása terén is. Ugyanakkor szükségesnek tartanám egy megyei ergonómiai laboratóriumkutatócsoport) létrehozását, amely a komplexebb üzemi kérdések kutatása és megoldása mellett mint metodikai fórum egybehangolná és irányítaná a megyénk vállalataiban folyó ez irányú tevékenységet. ZSIGMOND ISTVÁN vegyész, a Megyei Munkaügyi Igazgatóság főfelügyelője Két új cementkombinát Cimpulungon (Arge?) és Olthévizen (Brassó) javában épül a cementkombinát az ötéves terv e két nagy építőanyagipari objektuma. Mindkét egység rendkívül nagy kapacitású: az öt termelési vonal évi teljesítménye egyenként 1,2 millió tonna. Ez világviszonylatban is nagy termelékenységet jelent Mindkét egység hazai szakemberek tervei alapján készül. A termelési folyamat teljes egészében automatizált, elektronikus vezérlésű. Az ország többi gyáraihoz viszonyítva itt a munkatermelékenység 68,5 százalékkal lesz nagyobb, a fűtőanyag-fogyasztás 15 százalékkal csökken, a tonnánkénti önköltség pedig az elmúlt évet véve alapul 7 százalékkal alacsonyabb. A cimpulungi és az olthévizi cementkombinát évi termelése meghaladja majd az ország egész 1966. évi cementtermelését. (Agerpres) Megkérdeztük Mit tettek a biztonságos téli közlekedés érdekében? Immár napok óta télies az időjárás. A meteorológusok idejében jelezték a fagy és a hó érkezését, tehát a téli évszak csak korábban, de nem váratlanul köszöntött be. A Megyei Út- és Hídügyi Igazgatóságnál érdeklődtünk az iránt, miként készültek fel a forgalom zavartalan lebonyolítására a szokottnál hosszabbnak ígérkező télen. Amint tájékoztattak, több olyan, a korábbi esztendőkben hiányolt géppel rendelkeznek, amit a hóakadályok elhárítására tudnak használni. Ugyanakkor bizonyos szervezési intézkedéseket is foganatosítottak. Az utászok egy-egy 5—7 km-es útszakaszra kell felügyeljenek. Ezenkívül az útépítő munkatelepek alkalmazottai közül 3—5 tagú csoportokat szerveztek, amelyeknek feladatuk lesz gyors közbelépéssel elhárítani a hó vagy a síkosság előidézte közlekedési akadályokat. Arra törekednek a megyei igazgatóságnál, hogy a gondozásukban levő utakon a kora reggeli forgalmat megelőzően, 40 perc vagy legkésőbb 1 óra alatt eltávolítsák az esetleges közlekedési akadályokat. Az útmestereket ellátták megfelelő utasításokkal, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban tudjanak intézkedni, így például rendkívüli esetekben igénybe vehetik az autószállítási központ gépi eszközeit. Az igazgatóság gépi eszközeit pedig egy terv alapján beosztották bizonyos útszakaszokra, így a gépkezelők tudják, hol kell alkalomadtán cselekedniök. Ez mind szép és jó. Viszont azt kellett tapasztalnunk, hogy még a november végi napokban sem szállították ki egyes veszélyes útszakaszokra a homokot, holott az idén már nem egyszer s nem egy útszakasz volt csúszós. Még elég tekintélyes mennyiségű homokot kell az utak mentére kiszállítaniuk a téli közlekedési balesetek megelőzéséért, a forgalomtorlódás, az akadályok elhárításáért. Csúszóssá, járhatatlanná válhat most már bárhol az út egyik óráról a másikra, tehát nem lehet halogatni a homok kihordását. Meg kell érteni, hogy e tekintetben a mulasztás nagy bajokat, károkat idézhet elő. A távolsági autóbuszok esetleg nem tudják a menetrendet betartani, s így sokan elkéshetnek munkahelyükről, de a téli időszakban a gondozatlan utak nehézséget okozhatnak az ellátásban s emberáldozatokat követelő közlekedési baleseteket is előidézhetnek. Tehát a Megyei Út és Hídügyi Igazgatóság minden érdekelt szervének a legkörültekintőbben kell cselekednie, mielőbb mindent megtennie, ami az intézkedési tervben szerepel, — és esetenként annál többet —, a biztonságos téli közlekedésért. Ha valahol nem idejében és megfelelően cselekednek az útmesterek, vagy igényt tartanak a Megyei Út és Hídügyi Igazgatóság közbelépésére, úgy erről a 11 991-es számú telefonon kell tájékoztatni az említett szervet. Korszerű nedvességmérő A Régeni Fafeldolgozó Komplexum minőségi ellenőreinek mérőműszereit három korszerű nedvességmérővel egészítették ki. A régi típusú nedvességmérők nem voltak hőmérővel ellátva, és így a faanyag víztartalmát csak hozzávetőlegesen lehetett megállapítani. Az új típusú mérőeszköz az év, a nap bármilyen szakában pontosan mutatja a faanyag felületi vagy belső nedvességtartalmát.