Vörös Zászló, 1972. január (24. évfolyam, 1-24. szám)
1972-01-04 / 1. szám
JÖRÖS ZÁSZLÓ így búcsúzott 1971 Szilveszter — „maps szinten“ (Folytatás az oldalról) szól, akik Borszékre mentek fel, mert felejthetetlen szilvesztert töltöttek, a helyi fürdőtelep dolgozói mindent megtettek, hogy vendégeik elégedetten távozzanak. Szovátán délután 5 óra tájban érkeztek az első magánkocsik, s utánuk nemsokára jöttek a zsúfolt OJT és ITI kocsik. A bucurestiek szokásukhoz híven — közel 250-en — télies öltözékben érkeztek, sílécekkel felszerelve, de ebben az évben is szomorúan kellett megállapítaniuk, hogy a természet mostoha volt hozzájuk: hónak nyoma sem volt, a nap olyan szépen sütött, mint tavasz kezdetén. Este 9 órakor a megkésett vendégek is megérkeztek. A zenekarok működésbe léptek. A Casino olyan volt, mint egy elvarázsolt kastély: szépen és ízlésesen megterített asztalok, gyors és szolgálatkész pincérek (csak kettőt említsünk, Tatár Viktor és Mátyus Kosztin is több mint 100 fiatal, jókedvű vendég. Hogy a menüben mi volt? Azt le sem lehet írni. Nagyon változatos volt és nagyon finom, de a híres pisztráng, a vendégek szerint, mindent felülmúlt. 11 órakor már mindenhol magasra csapott a jókedv. Az 5-ös kantinban 250 Bucure$ti-i vendég mulatott, a Fekete medve turistaszállóban nagyon sok volt a fiatal: közel 120. Lent, a cukrászdában 60-an gyűltek össze az ország részeiből. Itt találkoztunk Boros Istvánnal Kolozsvárról, Barbulescu Nicolaeval Bucure$ti-ból, Beke Gedeonnal Besztercéről, Nagy Gézával Nagyváradról. A véleményük azonos volt: minden nagyon jó és kellemesen, jól érzik magukat, mert a szovátaiak igazán vendégszeretőek. 11 óra 45 perckor a pincérek minden poharat teletöltöttek, hogy amikor az óra pontosan éjfélt mutat, mindenki köszönthesse asztaltársait, új és régi barátait. Éjfél. Búcsúzunk az óévtől, köszöntjük az újat: — Bort, búzát, békességet, mindenkinek egészséget! Erdőszentgyörgyön is vidámság és jókedv urjlízkodísít, a művelődési ház nagytermében. Mintegy 450 erdőszentgyörgyi lakos búcsúzott itt az eredményekben gazdag hetvenegyes évtől s köszöntötte 1972-et. A kisipari szövetkezet dolgozói közül, az erdőszentgyörgyi középiskola tanárai és pedagógusai és az mtsz tagjai közül sokan, közösen szórakoztak, ünnepeltek. Sánta Albert, a községi néptanács elnöke, és Dimény Árpád a községi pártbizottság titkárhelyettese, köszöntötték az összejövetel résztvevőit és kívántak sok sikert, egészséget és boldogságot az 1972-es évben. Ifjak a fehér asztal mellett Malacsorsolás allargila vendéglőben Készül az ünnepi vacsora Szovátán, a Fekete Medve szállóban Héthónapi zárvatartás után, szilveszter este ismét megnyílt az átalakított Maros étterem. Miközben tartott az átalakítás, sokan szóvá tették, érdemes volt-e a turistaidényben hozzákezdeni a tekintélyes költséget igénylő munkához, hiszen 1969-ben ugyancsak átalakították és szintén nem szerény összegből. E tekintetben nekünk is megvan a véleményünk. A vendéglő vezetőinek a véleménye nem egyezik ezzel. Fogarassy György üzletvezetőtől a szilveszteri mulatság iránt érdeklődve megtudtuk, hogy a személyzet munkafeltételeinek javítása s az egyre növekvő civilizációs igények kielégítése miatt is, hasznos és kifizetődő volt az átalakítás. Na de halljuk a véleményét a szilveszteri mulatságról. — Az a 262 vendég, aki itt fogadta az új évet, jól érezte magát. Tizennégy fogásos menüt szolgáltunk fel, hatféle minőségi fajborral kedveskedtünk a vendégeknek, igyekeztünk mindent elkövetni a kellemes hangulatért. Számomra megnyugvást jelent az egység megnyitása, az, hogy saját zenekarunk van, Demeter Ottóval az élen. A legmesszebbmenő anyagi felelősséggel dolgozunk az új évben. Mi, üzletvezetők, inkább igazgatunk, irányítunk, anyagilag főleg a leltári tárgyakért felelünk. Az eddigi gyakorlattól eltérően, az anyagi felelősség kiterjed a vendéglő részlegfelelőseire is. Ez így jó az államnak, a vendégnek s a személyzetnek is. Szilveszter éjszakáján szerettük volna rövid kabaréműsorral meglepni a vendéglőt felavató közönségünket. Néhány művésszel tárgyaltunk, egyezkedtünk, de sajnálatos módon nem sikerült nyélbe ütni. Még talán azt kellene közölni, hogy e hónap közepén a vendéglő fölött, az egykori szálloda helyén, megnyílik a nappali bár, amelyet most rendeznek be. r Óév éjszakáján születtek Gondoltak-e az óévet búcsúztatók szilveszter éjszakáján arra, hogy ki lesz Marosvásárhely elsőszülöttje az új évben? ... Eláruljuk: Városunk szülészeti és nőgyógyászati klinikáján szilveszter éjszakán 1 óra 15 perckor vették nyilvántartásba az első újszülöttet, neve: Sándor. A boldog anya pedig Miliana Szilágyi iklandi lakos. Reggel 5 órakor a medgyesi Heffner Ilona Gabriella nevű kislányának adott életet. Január 1-én reggel 7 óra 45 perckor jegyezték be az év első marosvásárhelyi illetőségű újszülöttjét — egy kislányt. Neve Genovéva. A kismama pedig Paul Margareta, a Pedagógiai Intézet II. éves hallgatója. Az átalakított Maros vendéglőben A szovátai Intim-bárban is jókedvűen búcsúztatták az óévet A 31 MS-255 rendszámú mentőkocsi személyzete, Dósa Péter és Jánosi Benjámin úton töltötte 1971 utolsó perceit. Körinterjú az óesztendő utolsó perceiben — Halló, Constanta! Kapcsolom a kért számot. — Halló, Bécs! Halló, Nagyvárad! Halló, Budapest! A marosvásárhelyi telefonpalota interurbán szolgálatánál lestük el ezeket a szavakat. Mintha itt adott volna randevút az óesztendő utolsó perceiben az egész világ. A telefonistáknak nincs idejük arra gondolni, hogy egy esztendőtől búcsúzzanak. Ők szolgálatban vannak, s aki telefonhívást adott, türelmetlenebb, mint máskor. Egy ilyen éjszaka 250—300 beszélgetés zajlik le. Emberek keresik a kapcsolatot távolban lévő rokonaikkal, ismerőseikkel, hogy boldog új esztendőt kívánjanak. — Önök nem üdvözlik ismerőseiket? — kérdem BOTOS VIORICÁT, a szolgálatos csoport vezetőjét. — Szolgálatban vagyunk — válaszolja kicsit csodálkozva a kérdésen és a szokatlan időpontú interjún. — Hányszor volt szilveszterkor szolgálatos? — teszem fel a második kérdést. — Háromszor — jön a kurta válasz. Úgy látszik, a szűkszavúság ennek a foglalkozásnak a velejárója. Itt nincs idő csevegésre, a szöveg pedig legtöbbször ugyanaz. — Mit kíván az új esztendőben? — .. .szeretném, ha ’72-ben több jól felkészült telefonistánk lenne. S minél kevesebb panasz a munkánkra. Engedélyt kérek, hogy mindenik telefonossal egy percet beszélhessek. De csak egy percet egyezik bele Botos Viorica. Elsőnek CASA VIORICA válaszol arra a kérdésre, hogy mi az óhaja az új esztendőre. — Legyen erőm dolgozni — mondja, — mert akkor egészség is van és öröm is. BALÁZS ANNA: Egy lakást szeretnék, hisz nagyon rég várjuk. Gondolom, az illetékes Télapó meghallgatja a kérést. SÁRA ILONA: Több türelmet az előfizetők részéről. VAJDA ANNAMÁRIA: Az új interurbán automata üzembe helyezését. POPANA: A felek pontos, zavarmentes kiszolgálása az óhajom. LEUCA VENERA: Örömet szerezni azzal, amit csinálok magamnak és másoknak is. APA ILONA: (a 03-on teljesít szolgálatot): Pontos információt adni mindenkinek. Körinterjúnkat befejeztük. Az időt nem haladtuk túl, s nyolcan válaszoltak azok közül, akik szilveszterkor azon fáradoztak, hogy kapcsolatot teremtsenek az emberek között, hogy jókívánságaikat továbbítsák. Gondolom, megérdemlik, hogy mi, akik átszórakoztuk ezt az éjszakát, boldog új évet kívánjunk nekik. Hisz értünk dolgoztak ezen az éjszakán is és az elkövetkezendő 366 napból ki tudja, még hány éjszakán hangzik el: Aid Mureul, avefi legátura — Itt Marosvásárhely, kapcsolom a kért számot. ése . Oldjuk meg hozzáértően operatívan a dolgozók kéréseit és bejelentéseit Pártunk X. kongresszusának dokumentumai mint egyik legfontosabb feladatot jelölik meg a dolgozó tömegek sokoldalú bevonását az állami szervek tevékenységébe, a társadalom vezetésébe. A tömegek részvételének az állami és társadalmi ügyek intézésében, vezetésében, a pártszervezetek tájékoztatásának hatékony eszközei a párt- és állami szervekhez intézett kérések, panaszok, bejelentések. Leveleikben, szóbeli vagy írásbeli panaszokban a dolgozók felvetik az üzemek, a mezőgazdasági egységek legfontosabb kérdéseit, az ellátással, a szocialista törvényességgel és más fontos kérdésekkel kapcsolatos észrevételeiket. Még a kimondottan személyes vonatkozású kérések vagy panaszok is lehetőséget adnak fontos következtetések leszűrésére, hozzájárulnak egyik vagy másik munkaterületen a tevékenység megjavításához. Éppen ezért az állampolgárok kéréseinek, bejelentéseinek hozzáértő és operatív megoldása felelősségteljes kötelessége az összes szerveknek ésszervezeteknek, a vállalatoknak és intézményeknek. Ezt a kötelességüket törvény írja elő. Ez évben a Maros megyei pártbizottsághoz több mint kétezer állampolgár fordult írásbeli, illetve szóbeli kéréssel, észrevétellel, panasszal. Döntő többségük fontos, általános érdekű ipari, mezőgazdasági és más problémákat vetettek fel, bírálták a fegyelmezetlenséget, a törvények, a társadalmi együttélés normáinak megszegését, a közvagyon megkárosítását, a lopást, a pazarlást stb. Sok levél bizonyítja az állampolgárok öntudatának növekedését, bizalmát a párt politikája iránt, s azt az óhaját, hogy javaslatokkal, észrevételekkel hozzájáruljanak a különböző munkaterületeken kifejtett tevékenység színvonalának emeléséhez. A dolgozóktól érkezett levelek alapján lehetősége volt a megyei pártbizottságnak, hogy közelebbről megismerje egyes vállalatok tevékenységét, s érdemben intézkedjen. Ez történt az Electro-Mure?, a marosvásárhelyi Malom- és Sütőipari Vállalat, a segesvári Nicovala üzem stb. esetében. Említésre méltó, hogy a párt- és állami szervek, a vállalatok és intézmények vezetőségei általában körültekintéssel foglalkoznak az állampolgárok kéréseivel, ügyeik intézésével. A segesvári municípiumi és a régeni városi pártbizottság például rendszeres időközönként elemzi az e téren kifejtett tevékenységet s hatékony intézkedéseket foganatosít. Minden állampolgár joga, hogy kéréssel, bejelentéssel, panasszal, illetve javaslattal forduljon bármelyik párt- és állami szervhez. Természetes azonban, hogy elsősorban a helyi szervekhez kell fordulniok, mert ők ismerik a legjobban a konkrét helyzetet, s ezért a legilletékesebbek arra, hogy operatívan megoldják a dolgozók problémáit. Sajnos, sok esetben a dolgozók megkerülik a helyi szerveket, a néptanácsokat, az üzemek és intézmények vezetőségeit, s egyenesen a megyei pártbizottsághoz, esetenként a központi párt- és állami szervekhez fordulnak. Ezt bizonyítják a statisztikai adatok, melyek szerint a dolgozók leveleinek mintegy fele nem közvetlenül az állampolgároktól, hanem a központi szervektől érkezik be. Például a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Megyei Szövetségéhez a 853 levélből több mint 500 a központi, illetve a megyei szervektől érkezett. A megyei néptanácshoz közvetlen a dolgozóktól 2 734 levél érkezett, míg a központi szervektől 1 600-nál is több. Számos olyan levelet, kérést, panaszt küldenek a központi szervekhez, melyeknek megoldása a megyei igazgatóságok, a municipiumi, városi és községi néptanácsok hatáskörébe tartozik. Az Idicel de Padure-i és a nagyiklandi állampolgárok egy csoportja a villamosítás ügyében egyenesen a központi állami szervekhez fordult. Hasonlóképpen az Ungheni-i lakosok egyes utcák aszfaltozásának ügyében. Ezeket a kérdéseket elemezték, s javaslatokat tettek kedvező megoldásukra. De nem lett volna sokkal helyesebb, ha ezeket a helyi kompetens szervekkel vitatják meg és oldják meg? Kétségtelenül, hogy igen. Több oka van annak, hogy az állampolgárok egyenesen a megyei, vagy a központi szervekhez fordulnak a községi néptanácsok, a megyei igazgatóságok, az üzemek és intézmények vezetőségeinek megkerülésével. Az egyik fő ok, hogy egyesek, akik számára pedig törvény írja elő a dolgozók panaszainak, kéréseinek intézését, nem foglalkoznak ezzel kellő lelkiismeretességgel, húzzák-halasztják az állampolgárok kéréseinek, bejelentéseinek, panaszainak megoldását. Egy másik ok az, hogy azoknak az állampolgároknak, akiknek kérésük nem jogos, nem méltányos, ezt nem magyarázzák meg kellő türelemmel, meggyőző érvekkel. Az is igaz, hogy még akadnak olyan állampolgárok, akiknek hiába magyarázzák meg, hogy kérésük jogtalan, megalapozatlan, problémáikkal tovább folyamodnak. A dolgozók kéréseinek és bejelentéseinek hozzáértő, operatív megoldása felelősségteljes feladat. Éppen ezért mindazok, akiket erre a törvény kötelez, nagy körültekintéssel, alapossággal és operativitással kell foglalkozzanak ezzel. Ennek érdekében állandó szoros kapcsolatot kell tartaniuk a tömegekkel. Mindenütt a törvényes normák szigorú betartásával, idejében és felelősségérzettel kell megoldani az állampolgárok jogos kéréseit, panaszait, bejelentéseit, javaslatait. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy e téren is a követelményeknek megfelelően végezzük munkánkat, s ezzel hozzájáruljunk a dolgozók által bejelentett hibák, hiányosságok fonákságok felszámolásához, az előrehaladásunkat akadályozó jelenségek megszüntetéséhez. Úgy kell munkálkodnunk, hogy ösztönözzük a dolgozók alkotó kezdeményezését, mind teljesebb mértékben kivívjuk a tömegek bizalmát és elismerését. ÁRON MANIKOR, a megyei pártbizottság aktivistája Éberen őrködni a közös vagyon felett Az új esztendő első napjai lázas munkában találják a teretőszövetkezetek vezetőit, szakembereit. Most mérik fel, véglegesítik az elmúlt év eredményeit, alapozzák meg az idei terveket. Nem árt ilyenkor visszapillantani a közös vagyon gyarapításáért, megóvásáért az elmúlt évben kifejtett munkára sem. Talán hangsúlyoznunk sem kellene, merthiszen minden szövetkezeti tag tudja, hogy gazdaságuk fejlődésének, saját jólétük növekedésének alapja a közös vagyon, az anyagi és a pénzalapok. Tehát az előrelépés, a haladás nagymértékben attól függ, miként gazdálkodnak a közös javakkal, miként vigyáznak azokra, hogy senki meg ne károsítsa. A közös vagyon védelme minden szövetkezeti tag alapvető kötelessége. Ezen túlmenően a tagság közgyűlése az alapszabályzat előírásainak megfelelően egy ellenőrző szervet, ellenőrző bizottságot választ, amelynek feladata éberen őrködni a közös vagyon felett, követni, hogy miként hasznosítják az anyagi alapokat. Az ellenőrző bizottság tagjai a termelőszövetkezet különböző részlegein fejtik ki tevékenységüket, tehát lehetőségük van alaposan megismerni az mtsz tevékenységét, felmérni, miként hajtják végre a vezető tanácsok a közgyűlések határozatait. Az mtsz-ek alapszabályzata, a közgyűlések tehát jogokkal ruházzák fel ezeket a bizottságokat, és jól meghatározott kötelezettségeket rónak azok tagjaira. Mindezek ellenére számos termelőszövetkezetben az ellenőrző bizottságok nem fejtenek ki eléggé hatékony tevékenységet. Miért? — vetődik fel a kérdés. A válasz sokféle lehet. Helyenként a bizottságok elnökei nem értették meg pontosan, mi a feladatuk, máshol pedig a vezető tanácsok akadályozzák an munkájukat. Így például Ivánban, a Tirnaveni-i és Béres Mihály, a désfalvi mtsz-ellenőrző bizottságának elnökei éppen azért, mert helytelenül értelmezték feladataikat, megválasztásuk óta (két éve) egyetlen esetben sem mozgósították a bizottság tagjait arra, hogy elemezzék valamelyik tevékenységi ág munkáját. Elmarasztalóan kell szólnunk a kozmatelki mtsz ellenőrző bizottságának munkájáról is. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben gondatlanul bánnak a közös vagyonnal, a vezetők nem tartják tiszteletben a szövetkezeti demokráciát, és hogy Varadi loan elnök visszaél elnöki tisztségével, Borsa loan ellenőrző bizottsági elnök, a bizottság tagjai semmit sem látnak, semmiről sem akarnak tudni. Hasonló példákat, persze, számos más mtsz-ből is felhozhatunk, ahol bizony lenne mit tenni, javítani, tökéletesíteni a tevékenységen, jobb munkára serkenteni a tagságot, a vezetőséget egyaránt. Mindezeken túlmenően számos mtsz-ben, mint például Mezőzáhon,Péterlakán (Kutyfalva), Szentpéteren, Bálában és máshol a vezető tanácsok nemcsak hogy nem támogatják az ellenőrző bizottságok munkáját, hanem a legtöbb esetben egyenesen akadályozzák, javaslataikat semmibe veszik. S itt mindjárt említsük meg, hogy a vezető tanácsoknak mint a közgyűlések végrehajtó szerveinek egyik alapvető feladata legtöbb 30 napon belül elemezni az ellenőrző bizottságok jegyzőkönyveit és intézkedni a felvetett hiányosságok pótlása, az okozott károk visszafizetése érdekében. Az említettek távolról sem ölelik fel az ellenőrző bizottságok munkájában, a feladatok, a kötelezettségek teljesítésében mutatkozó mulasztásokat. Ezek alapos megismerése, a munkamódszerek tökéletesítése, a rendszeres ellenőrzések meghonosítása elsőrendű feladata kell hogy legyen nem csupán a bizottságok elnökeinek, hanem minden vezető tanácsnak. Éppen ezért a most soron következő zárszámadó közgyűléseken alaposan elemezzék ezeket a kérdéseket, foganatosítsanak olyan intézkedéseket, amelyek megfelelő légkört teremtenek a közvagyon megvédése szempontjából oly fontos orgánum tevékenységéhez. Mi volt a sor elején? Pénteken, az elmúlt év 31-én ezt nem sikerült megfejtenem, azon egyszerű oknál fogva, hogy a kenyérüzlet előtt olyan hosszú sor volt, amelynek nem sikerült az elejére kerülnöm, hogy az elárusítótól kérjek felvilágosítást. (Otthon akartam szilveszterezni és időzavarba kerültem.) Azután értesültem, hogy a város többi kenyérboltja előtt sem volt kisebb a sor. Arra mindenki számított, hogy az év utolsó két napján az üzletekben nem lesz leányárom bevásárolni. A számításokkal általában nem is volt hiba, csak annyiban, hogy ami a kenyérüzletekben és előttük lezajlott, az már nem írható mind a csúcsforgalom rovására. A többi üzletre általában nem lehet panasz, sőt elismeréssel kell szólni a kereskedelemről általában — ezekben a nehéz napokban jól vizsgázott és az előző évekhez viszonyítva az ellátás is sokkal jobb volt. De térjünk vissza a kenyér-ügyre. Az illetékeseknél érdeklődtünk, és röviden leírjuk a 31-i „rövidzárlat“ okát. December 24-től — az előző évek tapasztalatától eltérően — csökkent a kenyérfogyasztás, emiatt felgyűltek a készletek az üzletekben és a termelőegységekben. A készletek csökkentése érdekében az egységek sokkal óvatosabbak voltak a megrendelések összeállításakor. A továbbiakban is a megszokottnál alacsonyabb szinten maradtak az igények, egészen az év utolsó napjáig. (Utólag lehet a jelenségre magyarázatot keresni: a lisztellátás sokkal jobb volt, mint az előző években a városkörnyéki falvakban jobb volt a gabonatermés stb.) A lényeg az, hogy a fogyasztás olyan ingadozásokat mutatott, amelyeket a kereskedelem és így a termelőegységek sem láthattak előre. 31-én aztán jelentkeztek a bajok, a sorok, sőt az esti órákban már kifogyott az egész napi előirányzott mennyiség. 18 órától gyors intervencióval további 7 tonna kenyeret hordtak ki az egységekbe. Ez volt. És reméljük, hogy hasonló helyzet nem ismétlődik meg. Mert végeredményben mégis arról van szó, hogy nagyobb körültekintéssel, figyelmesebb kereslet-tanulmányozásra, jobb szervezésre lett volna szükség. Egyébként a Malom és Sütőipari Vállalat igazgatója is arról biztosított, hogy a héten az ellátás rendes kerékvágásba kerül. Bemutató a Stúdió-Színházban Al. Mirodan: A lélekfelelŐS Január 7-én, pénteken új előadással nyitja meg kapuit a rövid téli vakáció után a „Szentgyörgyi István“ Színművészeti Intézet Stúdió-színpada. Al. Mirodan: A LÉLEKFELELŐS című vígjátékát mutatják be a végzős hallgatók. Mirodan színpadi alkotásai közül (A hírhedt 702-es, Elsötétítés, Újságírók, Az éjszaka jó tanácsadó, Ismeretlen szív átültetése, Valakinek meg kell halnia, A hold polgármestere és szerelme stb.) az Újságírók és A lélekfelelős állta ki a megírása óta eltelt több mint egy évtized próbáját. Ennek magyarázatát egyrészt a darab mindig időszerű tematikája, az általános érvényű emberi kérdések felvetése, az ember boldogság-keresése, a valóban ideális életforma kialakítására való törekvés adja, azaz hogyan járul hozzá a becsületesen végzett munka, a nemes tett, az igazi, önzetlen szerelem az emberi közösség és az egyén boldogságának megteremtéséhez? Másrészt, ez az intellektuális beállítottságú drámaíró — aki színpadi alkotásaiban tudatosan használja a költői alakzatokat, metaforákat, amelyeket sziporkázóan szellemes párbeszédekbe ágyazó komplex jellemeket formál, amelyek virtuóz színészi alakításokra nyújtanak alkalmat. Darabjainak hősei (Cerchez az Újságírókból, Gore — A lélekfelelősből, Cheryl Sandman A hírhedt 702- ből a Bucuresti-i színpadokon — valamint filmen is) Radu Beligan népművész színészi karrierjének egy-egy jelentős állomását és ugyanakkor a 8—9 évadon keresztül játszott Lélekfelelős állandó „telt házakat" is jelentett. A darab középpontjában Magdaléna áll, egy mai nő, aki egy ideig áltatja és megcsalja magát a boldogság és a szerelemről alkotott ideáljával. Amikor rádöbben Horafiu „látszat“szerelmére, arra, hogy ő csak a férfi birtoklási vágyát elégítette ki — elkeseredett kiábrándultságában — megalkotja magának színes, gazdag képzelete segítségével a „Lélekfelelőst“, s a ráruházott nemes, szép emberi tulajdonságokat örömmel fedezi fel régi szerelmében, Gorában. A Gore-Lélekfelelős kettős szerepében Ács Tibor, Magdalénát kettős szereposztásban Szabó Mária és Gáspár Marietta, Horafiut Kátó Sándor és Kosztikát, a Lélekfelelős adjutánsát Kárp György alakítja. A darabot Kovács Levente tanársegéd rendezte. A díszletek és kosztümök tervezője Kemény Árpád. PERIS TERÉZ 3