Vörös Zászló, 1972. április (24. évfolyam, 77-102. szám)

1972-04-01 / 77. szám

VÖRÖS ZÁSZLÓ Rádióirányítású bányakombájnok Egyes donyecki szénbányákban a kitermelés az ember közvetlen rész­vétele nélkül folyik. Ezekben a bá­nyákban rádióirányítású kombáj­nok dolgoznak. A gépkezelő hordozható rádióadó­val húsz méter távolságból irá­nyítja a gép fejtő és rakodó mű­veleteit. A módszer lényegesen nö­veli a munkabiztonságot és javítja a munkakörülményeket. „Közbiztonság“ Az amerikai nagyvárosok lako­sainak 80 százaléka nem mer éj­szaka kimenni az utcára, sokan pe­dig lakásukon sem érzik magukat biztonságban. A megállapítás a LIFE közvéleménykutatásából szüle­tett. Az egymillió lakost meghaladó amerikai városokban a tavaly min­den 5 lakos közül három erőszakos cselekmények áldozata lett. Az országban körülbelül 9.500 gyilkos­ság, 73.000 rablótámadás és 127.000 betörés történt. ZÁZ évvel ezelőtt a fővár­­­rosunkba érkezett kül­■ E földit meglepte a köz­pont európai külseje, a francia neoklasszikus stílusú é­­pületek, a pompás Ciamigiu­­kert. A meglepetés magyarázata az volt, hogy akkor a Balkánt, tehát Romániát is, a Kelet amo­lyan nyúlványának tekintették. De fővárosunkban már 1852-ben felavatták a Nemzeti Színházat, amely arányainál, berendezésé­nél fogva a kontinens első ilyen intézményei közé tartozott, 1869-ben pedig elkészült az e­­gyetem régi épülete, Al. Orascu kitűnő tervei alapján. Abban az időben született Frederik Storck szobrász, a ro­mán képzőművészet egyik ki­emelkedő alakja. Frederik Storck, akárcsak apja, Carol hozzátartozik a város történeté­hez, hiszen a parkokban, tere­ken sok-sok alkotásuk emlékez­tet rájuk. A fővárosi szobrok története 1869-ben kezdődik, amikor Carol Storck felállítja a Colfea kórház előtt MIHAIL CANTACUZINO kis méretű, remekbe készült kő­szobrát. A lakosság nagy lelke­sedéssel fogadta az eseményt, hiszen régi vágya volt, hogy a várost minél több értékes mű­alkotás díszítse, s a szoborava­tást jó kezdetnek tekintette. Ilyen tervek régen is voltak. Már 1848-ban azt tervezték, hogy szobrot állítanak MIHAI VITEAZUNAK, TUDOR VLADI­­MIRESCUNAK és GHEORGHE LAZARNAK, de e tervet soha­sem valósították meg. 1848-ban az országbíró parancsára meg­semmisítették a Szabadság szob­ra elnevezésű, gipszből készült allegorikus szoborcsoportot. öt évvel Cantacuzino szobrá­nak a Colfea előtti felavatása után MIHAI VITEAZU is szob­rot kapott. A nagy fejedelem lovasszobrát a francia Carrier-Belleuse ké­szítette és annak idején sokan dicsérték, de sokan is bírálták. Fővárosunk szobrai később ugyancsak az Egyetem téren állították fel, GH. LAZAR, SPIRU HARET és ION ELIADE RADULESCU szobrát is. Bucurestiben ma sok szobor van, de ezek közül nagyon sok még a fővárosi lakosok számára is ismeretlen, mert a régi vá­rosatyák előszeretettel állították fel ezeket udvarok mélyén, el­dugott helyeken. Carol Storcknak, szobrásza­­tunk klasszikusának egyik ki­váló műve a Bálává templom udvarán látható. A szobor CON­STANTIN BRINCOVEANU LÁ­NYÁT ábrázolja. C. Storck egy másik nagyszerű műve, DAVILLA orvostábornok szobra az Orvosi Fakultás udvarán van felállítva. A város nagyszámú hasonló mű­alkotásai közül megemlítjük még Constantin Brincoveanunak az 1848 téren lévő szobrát, a Cotro­­ceni-i OROSZLÁNT, GH. TINCAI mellszobrát a Serban Voda úton, ■ EMINESCU szobrát a Kiseleff úton, TUDOR VLADIMIRESCU emlékművét az Eminescu utcán, ANTON PANN mellszobrát a Mintuleasan, A REPÜLŐKNEK SZENTELT SZOBORMŰVET az Aviatom­-téren, a gyalogosok szobrát stb. Az utóbbi­­években főváro­sunk újabb szoborműű­ekkel­­ szé­pült, MARX ES ENGELS mell­szobrával, V. I. LENIN, GHEOR­GHE GHEORGHIU-DEJ és Dr. PETRU GROZA szobrával, MI­HAI EMINESCU-nak az Athé­néul Román előtti szobrával, GEORGE ENESCU, CONSTAN­TIN BRINCUSI stb. szobrával. A Libertásis és a Her&strau parkban, a Cismigiuban számos nagy tudós és művész mellszob­ra látható. A Her&strau park­ban szabadtéri kiállítás formájá­ban modern felfogású­ szobor­művek is vannak.­­ A főváros rövidesen újabb monumentális alkotásokkal gaz­dagszik. A tervek szerint az Unirii-téren szoborcsoportot állí­tanak fel az 1859. január 24-i­ nagy történelmi esemény emlé­kére. Az Obor-téren hatalmas szobor emlékeztet majd az 1907- es parasztfelkelésre. Szobrok felállítását tervezik a nagy su­gárutakon, valamint a Titan és a Drumul Taberei új lakó­negyedekben. 200 megawattos turboaggregát A Rovinari—Rogojelu-i hőerőmű első, 200 megawattos turboaggre­­gátját bekapcsolták az országos e­­nergetikai rendszerbe. Petre Constantinescu, az építés­terv főmérnöke hangsúlyozta, hogy az erőmű, amely a 70-es évek leg­nagyobb ilyen létesítménye orszá­gunkban, lehetővé teszi a Gorji szénmedence gyenge minőségű lig­nitjének magas fokú hasznosítását. Az előirányzat szerint két, egyen­ként 200 megawattos és négy, e­­gyenként 330 megawattos áramfej­lesztő gépcsoportot állítanak üzem­be. A szerelésnél érdekes technikai megoldásokat alkalmaznak, az ó­­ránként 1 035 tonna kapacitású ro­mán gőzkazánokat eredeti eljárás szerint szerelik fel. Az erőmű érdekessége, hogy a lignitkitermelés közvetlen szom­szédságában v­an és a tüzelőanya­got közvetlenül a külszíni fejtésből szállítószalagon kaphatja. Hangnyelő üveg Németország SZK-ban külön­leges üveget próbáltak­­ ki. A belőle készült 37 milliméter vas­tag ablak hőszigetelő, nem páráso­­dik és elnyeli a zajt. A kísérlet al­kalmával 80 fon erősségű zaj csu­pán susogásnak hallatszott. Gyógyszerfalók Angliában Az angol sajtó élénken kommen­tálja annak a gyógyszeripari kü­lönbizottságnak a jelentését, amely az angliai gyógyszerfogyasztás ag­gasztó méretű növekedésének kér­dését vizsgálta meg. A jelentés sze­rint estéről estére ötmillió brit ál­lampolgár vesz be altatót. Többsé­gük szükségtelenül. A bizottság megállapította, hogy a múlt évben az orvosok hatmillió receptet írtak olyan orvosságokra, amelyekre pácienseiknek egyáltalán nem volt szükségük. Nagy-Britan­­niában terjed a házi gyógyszertár oktalan kultusza és a különböző pasztillák fogyasztása, „minden es­hetőségre“. E jelenség rendkívül veszélyes. A bizottság azt javasol­ta, hogy az orvosok indítsanak har­cot a túlzott gyógyszerfogyasztás ellen. Az akciót azonban akadályoz­za, hogy maguk az orvosok üzleti megfontolásból engednek betegeik­nek és így hozzájárulnak a gyógy­szerevés divatjának fokozódásához. Közúti forgalom és mezőgazdasági gépek A Franciaországban hatályba lé­pett új közúti közlekedési rendel­kezések szerint a traktorok és ma­gasáró mezőgazdasági gépek hala­dási sebessége nem haladhatja meg a 25 km/h sebességet. A rendelet szabályozza ezeknek a járműveknek a kivilágítását is. A 2,5 m-nél nem szélesebb gépek vezetőinél az alsó korhatár 16 év, az ennél szélesebb, vagy több pótkocsiból álló gépegy­ségeknél és személyszállítást végző pótkocsik vontatásánál 18 év. Hang­jelzővel (dudával) és vezetőfülkés gépeknél visszapillantó tükörrel, továbbá ablaktörlővel minden trak­tort vagy maga járó mezőgazdasági gépet fel kell szerelni. TULCEA: KIKÖTŐ-RÉSZLET (EMBER BÉLA felvétele) TAVASZ A KOLOZSVÁRI BOTANIKUS KERTBEN (CZERÁN ANDRÁS felvétele) Az üvegházak talajának fertőtlenítése Egy csehszlovák feltaláló azt ja­vasolta, hogy villamos áram segít­ségével fertőtlenítsék az üveg­házak talaját. E célból két elek­tróda­sort — valójában négyszög­ alakú lapokat — helyeznek el a talajban 20—25 centi mélységben s ezeket összekötik a szokásos vál­­tóáramos hálózattal. A nedves ta­laj ilyképen 100 fokra, sőt még­­ erősebben is felmelegszik. A hő- és a villamos áram kombinált ha­tása megsemmisíti a talajban lévő összes nagy és kis patogén ténye­zőket. A villamos fertőtlenítés gaz­dasági szempontból előnyösebb, mint a gőzzel vagy vegyszerekkel végrehajtott sterilizálás. A fogszuvasodás megelőzésének kilátásai A ma rendelkezésre álló rend­szabályok a népbetegségként szá­mon tartott fogszuvasodást elhanya­golható mértékűvé csökkenthetnék, ha a köztudatban megvolna az igény néhány szokásunk megváltoz­tatására — állapították meg a kér­déssel foglalkozó tudományos szak­emberek. A fluoridok általános al­kalmazása és a cukros ételeknek keményítőtartalmúakkal való he­lyettesítése (vagy egyszerűen a cu­korfogyasztás ésszerű mértékűre való korlátozása) máris rengeteget segítene. A fogszuvasodás több okra vissza­vezethető megbetegedés, és nem valószínű, hogy föl fognak fedezni olyan módszert, amely egymagában kielégítően megoldja a megelőzést. Következésképp folytatni kell a ku­tatást. Olyan eljárásokat kell ke­resni, amelyek fokozzák a fogak ellenállóképességét, csökkentik az ételek fogszuvasodásra hajlamosító tulajdonságát és gátolják a fog­szuvasodásban szerepet játszó bak­tériumok ártalmas hatását. Már vannak olyan szerek, amelyek a kísérletek szerint megfelelő hatá­súak az ételbe adagolva, illetve el­szopogatva. Az elért eredmények jogossá teszik a reményt, hogy a közeljövőben a gyakorlatban is hasznosítani lehet őket. Autószalon - Genf A közelmúltban tíz napig tartot­ta nyitva kapuit a 4­2-ik genfi Autó­szalon, ahol 23 800 négyzetméter területen 14, fejlett autóiparral rendelkező ország 71 féle gyártmá­nyát állította ki. 8 500 négyzetmé­teren autóalkatrészeket, szervízfel­­szereléseket tekinthettek meg a lá­togatók tízezrei. Nagy érdeklődést keltett a „Veszélyben a levegőnk“ című kiállítás is. A sok csillogó autócsoda közül újdonságként említjük meg a FORD Consul és Granada több­féle változatát, amelyek a közel­jövőben a nyugatnémet FORD 17 M, 20 és 26 M, valamint az angol Ford Zephyr és Zodiac típusokat fogják majd helyettesíteni. A Granada díszesebb kivitelével és nagyobb motorválasztékával külön­bözik a szerényebb Consul típus­tól. Néhány jellegzetesség: négy és hathengeres V-motorok 75-től 138 lóerőig terjedő változatokban, nyúj­­tottabb tengelytáv, szélesebb kerék­nyom, független kerékfelfüggesztés. Tervezői új „ruhába“ bújtatták az Opel Record és Commodore tí­pusokat is, noha szerkezeti változás nem, történt azokon, mégis von­zották a látogatók tekintetét. Nagy érdeklődést keltett az első ízben bemutatott RENAULT 5 kis­kocsi, amelynek 5 L és 5 TL válto­zata fronthajtású megoldásával, független kerékfelfüggesztésével, 350 cm hosszával, de a Renault 6- nak megfelelő tengely- és kerék­távolságával, nagy csomagterével előreláthatólag további sikereket fog aratni. Motorja két változat­ban — a 782 köbcentiméteres ki­zárólag a franciák számára és a 845 köbcentiméteres exportra — készül, de a TL típusé már 956 köbcentis motorral, így 34, 36, il­letve 43 lóerővel röpíti előre a 730—785 kg súlyú kiskocsit, akár 135 km/óra sebességgel is. Üzem­anyagfogyasztása 7,9 liter 100 ki­lométeren. Az Alfa Romeo cég Alfasud né­ven az 1,2 literes 4 hengeres, 62 lóerős motorral szerelt új típusát mutatta be, mely már a Nápoly melletti új üzemeiben látott nap­világot. Tetszetős külsejét Giugiaro ceruzája rajzolta, benne a kénye­lem és biztonság különböző ötletes megoldásait csodálhatták a látoga­tók, hiszen még a levegőszennyező­dést gátló felszerelés is található benne. Keresztben álló orrmotor és mell­­sőkerékhajtás a jellemzői az 1971-es év kocsijának, a Fiat-127-nek, mely a genfi szalon emelvényén most szerepelt először. Noha külső mé­retei nem sejtetik, belső hasznos tere jó nagy, ami sokrétű kihasz­nálást tesz lehetővé. Formáját a fiatalon elhunyt Piero Manzu, a Fiat egyik volt formatervezője szig­nálta. 903 köbcentis és 47 lóerős, négyhengeres motorja 7,2 literes fogyasztással 140 km/óra sebesség­gel, igen biztonságos futással viszi célba utasait. A Volga-parti Togliattiban szü­letett és általunk is ismert Zsiguli ezúttal Lada-1200 néven került a kiállítási dobogóra, így a svájci szalon közönsége is megcsodálhatta a nemzetközi szinten igen elismert szovjet kiskocsit, mely a nyugati piacokon is a keresett típusok közé tartozik. Úgyszintén első alkalom­mal került bemutatásra a lengyel autóipar Polski Fiat néven ismert, tetszetős kivitelű, igen jó menet­­tulajdonságú modellje is. Bemutatásra kerültek a neves karosszériatervezők, mint Bertone, Fruta, Ghia, Nichelotti, Moretti, Pi­­ninfarina és mások szupermodelljei is, melyek többnyire olyan céllal jelennek meg a nagyközönség előtt, hogy új utakat jelezzenek, új igé­nyeket is támasszanak. A minden­napos közlekedésre szánt autók a­­zonban még évek múltán sem igen hasonlítanak az ilyen „álomkocsik­hoz“. A sikert arató különlegessé­gek egyes praktikus részletei vi­szont hamar meghonosodnak a tö­meggyártás­i modelleken is. Dr. KOBORI LÁSZLÓ A szovjet autóipar újdonsága: A ZSIGULI UNIVERZÁL A fővárosi Gerontológiai Intézet kísérletei A fővárosi Gerontológiai Intézet szakemberei behatóan tanulmányoz­zák a végöregedés társadalmi prob­lémáit is. E tekintetben különböző kísérleteket és felméréseket végez­nek. Többek közt vizsgálják a kü­lönböző környezetek hatását az öre­gedésre, például az ipari környe­zetet. Ehhez főleg fémipari és tex­tilipari központokban végeztek érté­kes tanulmányanyagot nyújtó fel­méréseket. Konklúzióik 39 tudományos érte­kezés tárgyát alkották. Ezekből négy a Szovjetunióban és Német­ország SZK-ban jelent meg. Ugyan­akkor az idős lakossággal kapcsola­tos szociális kérdésekről tartott ta­valy novemberi ENSZ-tanulmány­­cikluson a román gerontológusok eredményeit és tapasztalatát mo­dellként vették alapul. Világrekord A Meteorológiai Világszervezet több ország részvételével behatóan tanulmányozni kívánja az Atlanti­óceánt. Az előkészítő munkálatok keretében egy francia meteoroló­giai léggömb 18 kilométer magas­ságba emelkedett, ami új világre­kordnak számít. Az előzőt is a franciák tartották 13 kilométerrel. A­­ világrekorder meteorológiai ballon 8 000 köbméteres, különleges szárnya, sárkányszerűen tartják a levegőben. Törhetetlen lázmérő Egy hamburgi vállalat műanyag­ból törhetetlen lázmérőt készített, amely elkerülhetővé teszi az eltö­rött üveg hőmérők okozta gyakori sérüléseket. A műanyag hőmérőben a mérgező higanyt hőre táguló viasz pótolja. A táguló viasszal pon­tosabban és gyorsabban lehet mér­ni, mint a higannyal. Az új hőmérő nagy mennyiség­ben, sorozatban állítható elő, tehát olcsóbb is lesz, mint a túlnyomóan még kézi munkával készített üveg hőmérők. Kórházak számára egy­szeri használat után eldobható mű­anyag hőmérőt is előállítanak. Cellulóz iparunk újdonságai Negyven importcikkből tízet si­került hazai nyers- és segédanyag­fajtákkal helyettesíteni a bacaui cellulóz- és papírkombinátban. A külföldi kaolin helyett szép ered­ménnyel használnak hargitai kao­lint és rázoarei bentonitot. Szin­tén hazai nyersanyagokból állítot­ták elő az erős papír és kartonfaj­tákhoz szükséges fehérítőszereket és poliamidgyantákat. A hazai ter­mékek ugyanolyan gazdaságosak, mint a behozatalból származók. A kombinát ennek nyomán hozzálát­hatott gépkocsiipari és erdőgazdál­kodási rendeltetésű különleges­ pa­pírfajták előállításához és jelentős összegeket takaríthat meg. A maros­vásárhelyi állatkertben békésen él egymás mellett a hiúz és a házi macska (HARAGOS ZOLTÁN­ felvétele) . Uszoda acélból Csehszlovákiában fedett uszodák létesítésére 25 és 50 m hosszú acél­lemezből készített fürdőmedencék típustervét fejlesztették ki. Az alap­­gondolatot az adta, hogy a hajókon már régebben ilyen uszodákat épí­tenek. Az acéllemezt közvetlenül az alj­zatbetonra szerelik, és így egészen minimális lehet a vastagsága. Ez a korróziós, veszélyt is a minimálisra csökkenti. A földbe mélyített vas­beton medencék gyakran megreped­nek és a fürdővíz elszivárog. Az acéllemez rugalmasan alkalmazko­dik az esetleges egyenlőtlenségekhez, anélkül, hogy megrepedne. Az acéllemezből a medence gyor­san elkészíthető, felhasználhatók hozzá előre gyártott betonelemek, és nem utolsósorban megbízhatóan víz­záró. Komputer és öltözködés A ruházati iparba is bevonult a komputer. Ruhaipari szakemberek megállapították, hogy a legtöbb nő nem ismeri saját ízléstípusát, és ezért olyan ruhákat vásárol, ame­lyekben azután nem érzi magát jól. Ezen segít a komputer. Az áruház­ban kérdőívet nyomnak a vásárló kezébe. Az íven például ilyen kér­dések szerepelnek: melyik tetszik a legjobban több különbözőképpen berendezett szoba, különféle ünnepi teríték vagy férfifotó közül. A vá­laszt kereszttel kell megjelölnie. .Az így kapott adatokat komputerbe táplálják, amely pillanatokon belül közli a szóban forgó nő ízléstípu­sát. A komputer döntése alapján a vásárolni óhajtó hölgy pontosan tud­ja, milyen ruhát „kell“ választania. Egy kutatócsoport megállapította, hogy a nők 18 ízléscsoportba oszt­hatók. A kérdőívet két és félévi munkával dolgozták ki, és egy kölni ruházati áruház próbálta ki első ízben. M­A MÁR senki sem tagad­hatja, hogy a Darwin által feltárt természetes kiválogatódás a szerves világ fejlődésének alapvető tör­vényszerűsége. Annak ellenére, hogy a darwini tanokat az idők során rengeteg támadás érte, nemcsak hogy nem avultak el, hanem új adatokkal gazdagod­tak és általános jellegük még nyilvánvalóbbá vált, így pél­dául az utóbbi évek kutatásai­nak köszönhető a természetes kiválogatódás ökológiai tényezői­nek a feltárása is. Ezek közül jelen esetben az állatvándorlá­sokra gondolunk, amelyek u­­gyancsak nagyban befolyásolják a természetes kiválogatódást s egyben a fejlődést. Mint ismeretes, a vándorlások lehetnek periodikusak, bizonyos évszakoktól vagy évektől füg­gően (pl. halak, madarak és rág­csálók vándorlásai) vagy pedig állandó jellegűek, amelyek egy faj terjedésével, esetle­g mester­séges telepítésével magyarázha­tók (pl. pézsmapocok terjedése Európában és az üregi nyúlé Ausztráliában). Az első esetben az állatok egy része a túlzott felszaporodás vagy kedvezőtlen időjárási té­nyezők következtében különböző távolságokra vándorol. Az új környezetben, amely rendszerint kedvezőtlenebb, mint az, ahol- "3 Az állatvándorlások és az evolúció­ ban kénytelenek kivándorolni, olyan tulajdonságok alakulhat­nak ki, amelyek merőben elté­rőek az illető fajra jellemzőeké­­től. S ha történetesen a kivándo­rolt állatcsoport elszigetelődése a régi élettérben maradt egye­­dektől huzamosabb, úgy az új tulajdonságok erősödni fognak, idővel pedig teljesen­ új faji jel­leggel rendelkező állatcsoport alakul ki, amely egyáltalán nem hasonlít az előbbiekre. Hasonló jelenség következik be akkor is, ha valamilyen ál­latfaj véletlenül (pl. áradás, vi­har stb), vagy mesterségesen telepítve kerül el eredeti hazá­jából messzi tájakra. Ma már számos ilyen példát ismerünk főleg Ausztráliából és a Csen­­des-óceán­i szigetvilág állatvilá­gából, így például a Farexa szigeté­re mintegy háromszáz évvel e­­zelőtt betelepített házi egerek ma már új fajt képeznek. Min­danao szigetén a tízezer évvel ezelőtt keletkezett I­anau tóban mostanig tíz új halfaj alakult ki. Úgyszintén az Ugandában lévő Nabugato tóban kb. ötezer év alatt mintegy öt új halfaj fejlődött ki. A fajfejlődés eme gyors üteme elsősorban a vándorlást és be­telepítést követő elszigetelődés­nek köszönhető. Ilyen körülmé­nyek között az új élettérbe ke­rült állatnépességek keretében jelentkező morfológiai elváltozá­sok új genetikai tulajdonságok kialakulásához vezetnek. Ugyan­akkor a természetes kiválogató­dás az új tulajdonságok megőr­zésének az irányába fog hatni, minek következtében azok, mint új faji jellegek, az egész népes­ségben uralkodóvá válnak. Mondanom sem kell, hogy a fejlődés ökológiai tényezőinek ismerete milyen nagy gyakorlati lehetőségeket rejteget. Nyilván­való ugyanis, hogy a természe­tes kiválogatódás tényezőinek a birtokában hathatósabban szól­hatunk majd bele a fejlődés irányításába is. Dr. docens HAMAR MÁRTON, a Bucuresti-i Növényvédelmi Intézet munkatársa Kozmikus menü Egy nyugatnémet cég por formá­jában szintetikus élelmi cikkeket állított elő. Az aminosavakat, szén­hidrátokat, vitaminokat és ásványi sókat tartalmazó porokat, vízben feloldva, levesként vagy gyümölcs­léként lehet fogyasztani. A cég szerint a szintetikus élelmicikkek igen ízletesek és könnyen emészt­­hetők. Pelé hasonmása Tekintélyes anyagi jövedelmet hozott Joao Garcia sofőrnek az a különös véletlen, hogy rendkívül hasonlít Peléhez. Garcia már há­romszor nyerte meg a televízió „Pelé hasonmása“ című pályázatot, és sok cég veszi igénybe reklám­célokra. De gyakran támadnak ne­hézségei is emiatt, mert előfordul, hogy Relé fanatikus rajongói való­sággal megostromolják autogramért. Az oldalt szerkeszti: PAPP JÓZSEF

Next