Vörös Zászló, 1972. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-01 / 206. szám

M­RÉP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam 206 (6447) szám 1972. szeptember 1. pénteki óra 30 bánis \ Köztársaság \\\. évfordulója tiszteletére Megtakarított üzemanyagból A Villamosenergia-termelő Vál­lalat radnóti és gyulakutai egységé­ben szüntelenül emelik a gépek ki­használási fokát. Az év elmúlt idő­szakában 5,8 százalékkal jobb ered­ményt értek el ilyen szempontból, mint 1971 hasonló időszakában, s így több mint 200 millió kilowatt­óra energiát szállítottak terven fe­lül az országos energetikai rend­szernek. Hasonló sikereket értek el az ü­­zemanyag-fogyasztás csökkentése terén is, minek következtében esett az egy kilowattóra energiamennyi­ség gyártási­­ ára. Jellemző, hogy az év első hét hónapjában megtakarí­tott üzemanyag elegendő 17 millió kilowattóra előállításához. Ezt első­sorban azáltal érték el, hogy csök­kentették az erőművek belső ener­giafogyasztását. Az így megtakarí­tott villamosenergia-mennyiség egy negyedéven át elegendő a közvilá­gítás céljaira Marosvásárhelyen. Ma kezdődik az erdőkitermelési idény ! Ma, szeptember 1-én ország­szerte megkezdődik az erdőkiter­melési idény. Az erdőbiológia és az ipar igényeinek egyeztetésé­vel jelölték ki a dátumot, ettől az időponttól a következő év má­jusáig termelhető ki erdőkin­csünk — a zöld arany — a leg­kedvezőbb feltételek között. Voltaképpen naptári időközök­ben pontosan ismétlődő tényke­désről van szó, mégis minden alkalommal más és más előké­születet igényel, mert minden kitermelési évad valamiben kü­lönbözik az előbbiektől. Nem képez kivételt a ma kez­dődő idény sem. Valahogy más­ként készülnek — helyesebben, kellett készüljenek — a kiter­melés megkezdésére, ugyanis az idei feladatok minőségileg kü­lönböznek az előbbiektől. Álta­lános erdőgazdálkodási politi­kánkból fakadóan, tovább csök­kentjük a kitermelést. És itt nem intenzitásról, hanem mennyiségi vetületekről van szó: gyorsab­ban, gazdaságosabban, s ami u­­gyancsak nem érdektelen, gon­dosabban kell és akarjuk végez­ni a kitermelést, mint az elmúlt időszakban, viszont csökkentjük a döntött faanyag mennyiségét, mert ma jobban, mint bármikor, gondolunk a holnapra. E törek­vés egyenes következménye le­hetne, hogy kevesebb faanyagot juttassanak vágtereink dinami­kusan fejlődő nemzetgazdasá­gunknak. Gyakorlatilag azonban a tétel nem válik egyenletté — és ebből fakad az erdőmunkások második feladata —, mert csök­kenő kitermelési tendencia mel­lett a következő időszakban leg­alább annyi faanyagot kapnak a megmunkáló üzemek, mint az előbbiekben. Hogyan? Úgy, hogy célszerűbb kitermelés és más megoldások révén, növelik a fa kihasználási mutatóját. Bizonyí­tásként álljon itt néhány adat: 1972-ben megyénk területén 9 százalékkal,­­ a következő évben pedig 18 százalékkal kevesebb faanyagot termelnek ki, mint 1970-ben. Ezz­el szemben, míg 1970-ben a fenyőnél 92,8, a blikk­nél 78 százalékos kihasználási mutatót értek el, az idén kiter­melt faanyag 94,7 illetve 825 százalékát, 1973-ban pedig 96,7, illetve 83,5 százalékát juttatják el ipari feldolgozásra. S ha mindezekhez még hozzátesszük, hogy feldolgozó üzemeink is gon­dosabban bánnak a nyersanyag­gal, gazdaságosabb feltételek kö­zött változtatják azt készáruvá, akkor a további magyarázat már feleslegessé is válik. Az előrejelzések szerint lénye­gesen változik a kitermelés kü­lönböző fázisainak gépesítési fo­ka is. Minimálisra szándéksza­­nak csökkenteni a lovasfogatok­kal történő vontatás részarányát, újabb két buldózerrel gyarapodott az útépítők gépparkja, s ezál­tal az erdei traktorok még job­ban megközelíthetik a döntés he­lyét. Szenzációsnak ígérkező kez­deményezés­ van kibontakozóban megyénk vágterein. A szakem­berek új kiközelítési megoldást dolgoztak ki, miszerint a döntött rönköt ágastól, egy speciális sod­ronykötélpálya segítségével hoz­zák ki a nehezen megközelíthető erdők sünijéből. Az első próbák sokat igérőek, s rövidesen orszá­gos tapasztalatcsere tárgyát ké­pezi majd megyénk erdőipari szakembereinek ötlete. De foko­zódik a döntésgépesítés foka is. Ma több mint 80 új motorfűrészt (Folytatás a 2. oldalon) vig proletariat, egyesültetek . 1,4 millió tégla terven felül Az év nagy politikai eseményei­ Nyolchónapi tervüket 7 nappal ha­­nek köszöntésére kibontakozott szó­­táridő előtt teljesítették, s így­zo­­cialista versenyben kiváló sikerez­zel 900 000 lejjel szárnyalják túl az két évnek el a Marosvásárhelyi Cserép- és Téglagyár dolgozói­­ is, össztermelési és 800 000 lejjes árutermelési előirányzatot. /1/ A marosvásárhelyi „Augusztus 23“ Bútorgyár szabadkézi aszta­los-szerelőműhelyében ritka az olyan munkás, aki ne ismerné és becsülné Molnár Dezsőt. A brigád, melynek egyik legjobb tagja, havonta 115—120 száza­lékra teljesíti tervét. Augusz­tusban is már 27-én megkezdték a következő hónapi előirányzat teljesítését, s az évi tervvel szembeni előnyük még nagyobb, meghaladja a 10 napot. Molnár Dezső szerelőasztalosnak nagy része van a minőség szüntelen javításában is. A brigád az idén egyáltalán nem adott ki kezé­ből olyan munkát, amit a meg­rendelő kifogásolhatott volna. 2,5 millió lej értékű bútorral több A marosvásárhelyi „Augusztus 23“ Bútorgyár munkaközössége ú­­jabb 2,5 millió lej értékű többlet­­termeléssel gyarapítja idei sikereit. Augusztus 29-én ugyanis teljesítette a nyolchavi tervét, s azóta is to­vább növelte az ötéves terv telje­sítésénél mutatkozó előnyét. Más­különben erre utal az idei terven felüli vállalása megvalósításának helyzete is: az összvállalások több mint a felét teljesítette. A szocia­lista munkaverseny legjobbjainak az 1-es és 2-es üzemegység dolgo­zói bizonyultak. Házilag — másoknak A Segesvári Fajansz- és Üveg­ipari Komplexumban már hagyo­mányai vannak a házi gépgyártás­nak. Az iparág sajátossága is szük­ségessé tette, hogy a komplexum fémmegmunkáló szakemberei beha­tóan foglalkozzanak a termeléshez szükséges gépek gyártásával. S a törekvés eredményesnek bizonyult, hisz néhány házilag előállított gép műszaki paraméterei semmivel sem maradnak alul külföldön ké­szült testvéreikkel szemben. A fa­janszgyár „gépgyártói“ most újabb lépést tettek előre, jól bevált gé­peikből más vállalatoknak is szállíta­nak. Nemrég az Alba lulia-i fa­janszüzemnek gyártottak 4 speciális gépet tányérok és csészék gyártá­sához. A vajdahunyadi kohászok munkasikerei A vajdahunyadi kohászati kom­binát az idén 19 tökéletesített acél­fajta gyártását kezdte meg. A kohászok kitartóan törekedtek arra, hogy a megrendelő gyárak­nak nagyobb mennyiségű kiváló minőségű fémet adjanak, s ennek eredményeként 50 százalékkal nö­velték a minőségi és ötvözött acé­lok részarányát az idén előállított fémmennyiségben, határidő előtt teljesítve 1973-ra kitűzött vállalá­sukat. Új termék A Iasi-i marosz- és műszálgyár­ban nemrégiben megkezdték a 27. termék gyártását: különleges fona­lat állítanak elő villamos szigetelő­­szalaghoz, illetve villanymotorok szigeteléséhez. Az első mennyisé­geket már le is szállították a cra­iovai gyárnak. Az új­­ gyártmány évente kétmillió valutatej megta­karítást hoz. Az üzem szakembe­rei berendezést szerkesztenek a kondenzátorok és villamosgépek szigeteléséhez való poliészterfóliák előállítására. A Gostat ígéri VASÁRNAP A PIACON című ankétunkban ezt kértük: a Zöld­ség- és Gyümölcsértékesítő Köz­pont, a Gostat és az AGROCOOP vezetői tisztázzák magukat a város lakossága előtt,­ miért voltak üre­sek vagy majdnem üresek piaci üz­leteik az említett napon. Tegnapi, HÉTFŐN A ZÖLDSÉGESEKBEN című cikkünkben — az előző an­két folytatásaként — tényekkel, sőt fényképpel bizonyítottuk, hogy a gazdaságokban bőven van jó mi­nőségű zöldség- és főzelékféle. Az­­igazsághoz tartozik, hogy a hét eleje óta javult a zöldség- és gyümölcsellátás, de csak a Gostat­­üzletek vezetőségétől kaptunk biz­tosítékot arra, hogy a jövőben nem fordulnak elő a vasárnapihoz ha­sonló „­kiesések“. Abban a remény­ben, hogy a marosvásárhelyi Zöld­ség- és Gyümölcsértékesítő Központ is az idénynek megfelelő, haté­kony intézkedéseket foganatosít, közöljük, mit tett a Gostat. — Nyomban a cikk megjele­nése után módosították egy au­tó korábbi munkarendjét, hogy azzal minden délután elegendő árut szállíthassanak a másnapi nyitáshoz. — Felmérték a rendelkezé­sükre álló és a várható árukész­letet és intézkedtek, hogy mos­tantól kezdve csak a legszüksé­gesebb esetekben szállítsanak árut távoli, más megyékbeli farmokról. A felmérések alap­ján készült grafikonok szerint folyamatosan kellő mennyiségű paradicsomot, paprikát, vinetát, fehér- és piros káposztát, pa­radicsompaprikát, gyümölcsöt stb., tudnak szállítani nemcsak a napipiacon, hanem a város többi övezetében működő üzle­tekbe is.­­ A folyamatos szállítás és ellátás biztosításáért felkérték a farmvezetőket, hogy raktáro­zási feltételeiknek megfelelően a kért mennyiségnél mindig va­lamivel többet takarítsanak be, anélkül, hogy ez az áru minő­ségének rovására menne. Ez le­hetővé teszi, hogy az üzletek e­­sős időben se — amikor nem lehet rámenni a földekre — ma­radjanak áru nélkül. Úgy véljük, hogy ezek az intéz­kedések eléggé célszerűek és hatá­sosak, máris érezni hatásukat. A régeni ámv-ben Telnek a silók, szaporodnak a felszántott hektárok Az őszi előkészületekről szóló hír­adást egy dicsérettel kezdjük a nyárra vonatkozóan. A régeni ámv dolgozói mindamellett, hogy a bú­zatermesztési tervüket hektáron­ként több mint 200 kilóval halad­ták túl, a betakarítással rekordidő alatt végeztek. Tíz nap alatt rak­tárban volt az egész termés. Jelen­tősége az őszi vetés szempontjából is kiemelkedő. — Lehetőséget teremtett arra — magyarázza Lengyel László főtechno­lógus —, hogy a nyári szántást va­lóban még nyáron elvégezzük. Au­gusztusban 660 hektárt forgattunk meg, tehát az őszi hónapra egyet­len parcella sem maradt. Sőt a ve­­­tőszántásnak is idejében nekifog­tunk. A teljesítmény augusztus vé­gén meghaladta a száz hektárt. A régeni ámv-ben jövőben nem kevesebb, mint 600 hektáron ter­mesztenek búzát. A gazdaság veze­tői, szakemberei körültekintően ké­szítették el a vetési tervet, szem e­­lőtt tartva azt, hogy az elővete­­mény betakarítása ne gátolja a ve­tés ütemét. És ez sikerült is. A leg­nagyobb területen (400 hektáron) pillangósok után kerül a búza. Ka­pás mindössze száz hektár szere­pel az elővetemények között. S amint már említettük, a vetőszán­tást már javában végzik a gazda­ság gépkezelői. — Szerintem minél hamarabb, annál jobb — fejti ki véleményét a főtechnológus. — A búza akkor hoz jó termést, ha a vetőszántást pár héttel a vetés előtt elvégezzük, u­­tána pedig tárcsázással tartjuk tisz­tán a földet egészen addig, amíg a mag belekerül. A főtechnológus állításait az idei terméseredmények is alátámaszt­ják, igyekezetüket az eredmények igazolják. De a régeni ámv-ben nemcsak a búzaföldeken érkezett meg az ősz. A silókukorica-földeken 15 kombáj­­nos szorgoskodik, készíti az állatok „téli legelőjét“. A milyenségről is­mét a főtechnológus beszél: — Az előzetes számítás szerint bőséges. Csupán silókukoricából mintegy 10 000 tonnát szeretnénk biztosítani. — Ha sikerül... — Sikerülni fog, hisz körülbelül a felénél tartunk és silókukorica még jócskán van a mezőn. A göd­rök pedig gyorsan telnek, hisz 40 utánfutó megszakítás nélkül hordja a takarmányt. A lédús takarmány tehát biztosí­tott, s a szénatárolókon sem fúj át a szél. A szükséglet jelentős része — az első termésből — a tárolókba került. A sarjú, amelynek betakarí­tása szintén vége felé közeledik, ugyancsak jó termést ígér, össze­sen mintegy 500 tonnával egészíti ki a szálastakarmány-készletet. Ez pedig annyit jelent, hogy a terve­zett szálastakarmány-mennyiséget közel háromszáz tonnával haladják túl. — Szerencsénk volt a mestersé­ges legelővel — szögezi le Lengyel mérnök. — Ezen a területen nem kevesebb, mint 7 000 kiló szénát nyertünk hektáronként. A többlet tehát nagyrészt ennek köszönhető. A gazdaság mintegy 300 hektárnyi területet állított át erre a célra. De miről is van szó tulajdonképpen? E területen a ta­laj nem alkalmas lucertfetermesz­­tésre. Ezért döntöttek úgy,­­ hogy a területet feltörik s pillangósokkal kevert jó minőségű fafélékkel vetik be. A kísérlet, amint a fentiek ta­núsítják, eredménnyel járt. Mind­ez azt bizonyítja, hogy a régeni ámv-ben az idén a növénytermesz­tés mellett nagy gondot fordítottak az állattenyésztésre, jobban mond­va a téli takarmány biztosítására. Nem lesz probléma tehát a több ezer szarvasmarha átteleltetése. A nyár tehát a tennivalókat te­kintve már augusztusban beolvadt az őszbe a régeni ámv-ben. Egyik munka a másikat követi. A mezőn nincs megállás. És ez nem is lehet másképp. Az egyre gazdagabb ter­mések elérésére való törekvés mind jobb, szakszerűbb előkészüle­teket, magas minőségi szinten vég­zett munkálatokat igényel. (N. F.) Bőséges silókukorica-termést takarítanak be a csapói termelőszövetke­zetben A Constanța-i állomás épülete (CZERAN ANDRÁS felv.) Mae Ceausescu elvtárs októberben Belgiumba látogat I. Baudouin király és Fabiola nöke, Elena Ceausescu elvtársnő­­királyné meghívására Nicolae­vel együtt. 1972. október 24 és 26 Ceausescu, Románia Szocialista között hivatalos látogatást tesz Köztársaság Államtanácsának el­ Belgiumban. Elít " ** *+ Köszöntő Az Előrét köszöntjük, országunk legnagyobb példányszámban megjelenő magyar nyelvű napilapját. Az Előrét köszöntjük, abból az alkalomból, hogy huszonöt éve naponta érkezik meg postaládáinkba, és köszöntjük vele kommunista sajtónkat, a becsületes, elvhű, pártos újságírást. Huszonöt éves — nagyon fiatal az Előre. Az évek hosszú során át ezzel az ifjúsággal szolgálta azt az ügyet, amelynek létét köszönheti, azt a marxi-lenini politikát, amelyet nagy elődei már az illegalitás nehéz éveiben tettek megtörhetetlen hagyománnyá. Fiatal az Előre, szerkesztői koncepciójában mégis olyan érettség, tisztánlátás és társadalmunk követelményeinek megfelelő sokoldalúság nyilvánul meg, hogy létében és naponta érvényre jutó nemes népszolgálatában nyer bizonyságot a cáfolhatatlan tény: csak az olyan lap válhat iga­zán tömegigényeket tartalmasan és színvonalasan kielégítő sajtó­szervvé, amely következetesen magáévá teszi a párt kultúrpolitikáját, így volt az Előre lap, amely számtalan más sajtótermékünkkel együtt az élen járt minden országépítő, emberformáló kampányban. Kézzel­fogható példája volt ennek most a konferencia előtt, annak idején és az azóta teljesített sokoldalú feladatok sora, amelyek politikai, tár­sadalmi és művelődési szinten váltak valósággá az Előre hasábjain. Huszonötödik évfordulója alkalmából ezért köszöntjü­k — és az ilyen munkához kívánunk további sikereket az Előrének. Nyárádszeredában kész a tornaterem, épül a tanműhely Nyárádszeredában felépült a korszerű tornaterem. Az utolsó simításokat a napokban befejezik. Államunk segítségével a líceum egy olyan létesítménnyel gazdagodott, amilyennel megyénkben — községi szinten — egyetlen más iskola sem dicsekedhetik. Most már a tanárokon, tanulókon múlik, hogy azt teljes mértékben ki is hasz­nálják. E téren Nyárádszeredában nem is lesz kifogásolni való. Hi­szen a tanárok, tanulók rendkívül nagy hozzáállással, ügyszeretettel vettek részt az építkezésben. Maguknak építették, maguk használják. Jellemző igyekezetükre, hogy nem elégedtek meg az új tornaterem felépítésével. Az iskolának égetően szüksége van tanműhelyekre is. Elhatározták, hogy építenek. És a gyakorlati munkából befolyt össze­get — mintegy 70 ezer lejt — tanműhely építésére fordították. Szü­lők, tanulók szorgoskodnak, hogy mielőbb befejezzék a kétszintes műhelyt. Amikor fényképészünk a mellékelt képeket készítette a tornateremről és az épülő műhelyről, a munkások, szülők, tanulók határozottan mondották: szeptember 15-én a műhelyt készen átadják. (A felvételeket KONCZ JÁNOS készítette).

Next