Vörös Zászló, 1972. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-01 / 206. szám

VÖRÖS ZÁSZLÓ A határozatok teljesítésének megszervezése és ellenérzése­­ a pártmunka egyik alapvető követelménye Interjú CINDEA IOAN elvtárssal, Segesvár municípium pártbizott­ságának titkárával . A mindennapi élet, a gyakorlat igazolja, hogy bármennyire is jó határozatot, intézkedést fogadnak el a pártszervezetek, ha nem szervezik meg a végrehajtását és annak ellenőrzését, értéktelen papírok maradnak. Az Országos Konferencia dokumentumai ismé­telten leszögezik, hogy munkájuk színvonala és hatékonysága nö­veléséért a pártszerveknek és szervezeteknek megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniuk saját, valamint a felsőbb pártszervek határozatai végrehajtásának megszervezésére és ellenőrzésére. — c. Junios ieianai vaiora vai­­í­tásáért milyen módszereket al-­­­kalmaz a municípiumi pártbizott-­­ ság? — Még a múlt évben, a párt­dokumentumok szellemében elemez­tük a pártbizottság e téren alkal­mazott módszereit, s néhány lénye­ges hiányosságot állapítottunk­­ meg: szervező és ellenőrző mun-­­ kánk nem volt elég konkrét, rend-­­ szeres és következetes, nem térh e tünk vissza előző határozatainkra,­­ nem vettük számba azok hatékony-­­ ságát stb. Természetesen nem elé-­­­gedtünk meg a hibák feltárásával,­­ hanem konkrét intézkedéseket, je­­­­löltünk ki munkastílusunk javítá-­­ sára, a határozatok végrehajtásá­nak megszervezésére és ellenőrzé-­­ sére.­­ Meghonosítottuk azt a gyakorla-­­ tot, hogy a plenáris, büró és tit-­­­kársági ülések elé terjesztett kér-­­­déseket a saját és a felsőbb szer-­­­vek előzetes határozatainak tükré-­­ ben vitatjuk meg, tehát bizonyos­­ rendszerességgel visszatérünk a ho­zott határozatokra, számba vesszük megvalósításukat. Májusban például­­ bizottsági ülésen elemeztük: mit­­ tettek pártszerveink és szerveze-­­ teink a múlt évi decemberi plená-­­ ris áraknak az önköltség csökkenté-­­ sére és a termékek minőségének­­ javítására hozott intézkedései gya­korlatba ültetéséért.­­ Hatékonynak bizonyult az a mód­­­­szer is, miszerint a titkársági ülé-­­­seken rendszeresen és konkrétan­­ elemezzük egy-két, esetleg több­­ pártszervezet (de semmi esetre az­­ összes pártszervezetek) munkastílu­­­­sát és módszereit, azt, hogy miként­­ tervszerűsítik tevékenységüket, ho­gyan osztják el a feladatokat, szer­vezik meg határozataik végre­hajtását, készítik elő gyűléseiket stb. Hangsúlyozni kívánom, hogy­­ ezekre az elemzésekre nem az ille­­­­tő pártszervezet által készített, ha-­­­nem a municípiumi bizottság által összeállított tanulmányok alapján kerül sor. — A jelentések, tájékoztatók elkészítésekor hogyan hasznosít­ják a pártaktíva kollektív böl­csességét? — Valamennyien tudatában va­gyunk annak, hogy csak a kollek­tív munka és vezetés elvének ér­vényesítésével számíthatunk ered­ményekre. Tevékenységünkben a szakkomissziókra támaszkodunk. E­­zekbe, a bizottsági tagokon kívül, mintegy száz, politikailag és szak­mailag kitűnően felkészült, tapasz­talattal rendelkező kommunistát vontunk be. A szakbizottságok körültekintés­sel összeállított, tartalmilag gaz­dag és konkrét tervek alapján fej­tik ki tevékenységüket. Munkába állításuk előtt kiképezzük őket, ismertetjük a tanulmányozásra elő­irányzott témákkal kapcsolatos ha­tározatokat, konkrét tematikával látjuk el őket. Azzal a céllal, hogy a komissziók tagjai alaposan tudják tanulmá­nyozni a­ kijelölt pártszervezetek tevékenységét, megismerjék azok munkáját s ne csak a bürótagok­­kal, hanem a többi kommunisták­kal is elbeszélgethessenek, meg­felelő idő áll rendelkezésükre, pon­tosabban egy-két hónap. A ko­missziók munkájában, azok irányí­tásában részt vesznek a municí­pium pártbizottságának titkárai is. Ez lehetővé teszi a helyszínen ta­pasztalt hibák menetközbeni ope­ratív felszámolását, tehát nem vár­nak a hibák feltárásával, a plená­ris, büró, vagy, titkársági ,.ülésekig. , . A komissziók munkájának hatékonyságát tudná-e konkrétan példázni? — Hogyne. A gazdasági komisszió tagjai által végzett tanulmányok, felmérések alapján az év folya­mán a pártmunka tükrében szá­mos nagy horderejű termelési kér­dést elemeztünk. Többek között a terven felüli vállalások teljesítése is többször szerepelt gyűléseink napirendjén. A komisszió tagjai által készített tanulmányok, felmé­rések jelentősen hozzájárultak a belső tartalékok feltárásához, az anyagi és emberi erőforrások ész­szerű felhasználásához, a tömegek mozgósításához, a tervtúlteljesítés lehetőségeinek reális felméréséhez. Ezek alapján az év eleji 20 milliós vállalással szemben, a municípium dolgozóinak terven felüli vállalása 120 millióra növekedett, melynek teljesítésére minden lehetőségünk megvan.­­ Jól bevált módszere az el­lenőrzésnek, hogy a pártszerv tagjai részt vesznek a közgyűlé­seken. Miként biztosítják ezt? — Az egy hónapra összeállított gyűlésgrafikon alapján, szem előtt tartva a gyűlések fontosságát, he­tente kijelöljük, hogy a titkárság, a büró, illetve a bizottság tagjai melyiken vesznek részt, és nyújta­nak segítséget előkészítésében, vá­laszolnak a feltett kérdésekre, is­mertetik a tagsággal a municípiumi bizottság, a büró, a titkárság hatá­rozatait. Ugyanakkor észrevételeik­ről, tapasztalataikról operatívan tá­jékoztatják a municípiumi bizott­ságot.­­ Befejezésül még egyetlen kérdést: Véleménye szerint még milyen tartalékokkal rendelkez­nek a határozatok végrehajtásá­nak megszervezésére és ellenőr­zésére? — Oda kell hatnunk, hogy a vál­lalatok pártbizottságai és az alap­szervezetek is fordítsanak az eddi­ginél nagyobb figyelmet a határo­zatok végrehajtásának megszerve­zésére és ellenőrzésére. Ennek ér­dekében még fokozottabban támasz­kodjanak a szakkomissziók tevé­kenységére, az alapszervezetekben pedig a kommunisták kollektív bölcsességére, gondoskodjanak az összes párttagok munkába állításá­ról, alaposabban készítsék elő a közgyűléseket, hatékonyabb nevelő­­munkát fejtsenek ki a kommunis­ták, az összes dolgozók szocialista neveléséért, hogy mind tudatosab­ban és ezáltal eredményesebben vegyenek részt a párthatározatok végrehajtásában. Lejegyezte: " Az Országos Konferencia határozatainak valóra váltása­­ az alapszervezeti közgyűlések napirendjén A beruházási program példás teljesítéséért Nagyszabású beruházási munká­latok folynak a Marosvásárhelyi Vegyipari Kombinát bővítéséért, továbbfejlesztéséért. A jelenlegi építkezések befejeztével üzembe helyeznek még egy nitrogénműtrá­gyát előállító egységet és egy kom­plex (nitrogén, foszfor és kálium keverék) műtrágyagyárat, s ezzel a jelenlegi termelés csaknem meg­négyszereződik. Ezek után a kombinát beruházási szektorának pártalapszervezete nem is tűzhetett volna időszerűbb kér­dést az augusztusi közgyűlés napi­rendjére, mint a beruházások tel­jesítésének számbavételét, annál is inkább, mert ezen a területen — mint tudjuk — lemaradás ta­pasztalható. Az RKP Országos Konferenciája az 1971—1975. évi ötéves terv határidő előtti teljesí­téséről, a gazdasági tevékenység hatékonyságának további növelésé­ről, a nemzetközi gazdasági együtt­működés és kooperáció fejlesztésé­ről hozott határozatában hangsú­lyozza: „A konferencia azt a fel­adatot tűzi az Ipari Építkezések Minisztériuma, az építő-szerelő szervezetek, a beruházó miniszté­riumok, a pártszervezetek és az eb­ben a szektorban tevékenykedő összes dolgozók elé, hogy minden erejüket mozgósítsák a beruházási programok példás teljesítésére, az új kapacitások kivitelezési és ü­­zembe helyezési időtartamának csökkentése érdekében". Arról van szó tehát, hogy a most épülő új ipari objektumokat bár­­­milyen erőfeszítés árán üzembe kell helyezni a kijelölt határidőre, mert ellenkező esetben a kombinát munkaközössége képtelen lesz ha­táridő előtt teljesíteni az ötéves tervet. A közgyűlésen az azonnali feladatoknak megfelelően­ három fő problémát vitattak meg: milyen feladatok hárulnak a beruházási szektorra, a pártalapszervezetre a lemaradás mielőbbi behozása érde­kében; mit kell tenniök az átadási határidő pontos betartásáért, eset­leg a határidő­­ lerövidítéséért, (a nitrogénműtrágya részleg jövő év első felében, míg a komplex mű­trágyát előállító üzem 1973. végére kell termeljen), és hogyan biztosít­hatják a szakkádereket az új be­rendezésekhez. A lemaradás okait mindnyájan ismerték, mégis a felszólalók közül Borda Leontin és Gergely Romulus mérnök utalt arra, hogy egyes tervdokumentumokat későre kap­tak meg, s emiatt a berendezéseket sem lehetett idejében leszerződni, ami késlelteti a szerelők munká­ját. Amit ilyen körülmények között jelenleg tehetnek: állandó kapcso­latot tartani a szállítóvállalatok­kal és késedelem nélkül elhozni az összes elkészült berendezéseket. Az alapszervezet büró­ja, a párttagok, ki-ki a maga munkahelyén nap mint nap kövesse a munkálatok grafikon szerinti teljesítését, s főleg ne legyenek elnézőek semmilyen belső szervezési hiányossággal szemben, mert amint a felszólalá­sokból kitűnt, az objektív nehéz­ségek mellett, a szerelőmunkában is tapasztalni rendellenességeket, a­­mi időközönként fékezte a munkát. Javasolták, alkalmazzák következe­tesen azt a jól bevált módszert, mi­szerint a berendezések összeszerelé­sének minőségét azok kövessék, azok legyenek állandóan jelen a szerelési munkálatoknál, akik majd üzemeltetni fogják az új berende­zéseket. Megállapodtak abban, hogy a pártalapszervezet a jövőben is elemezni fogja a beruházásokkal kapcsolatos belső szervezési prob­lémákat és megfelelő következteté­seket von le belőlük. Külön taglal­ták az argon-részleg idei beindí­tásával kapcsolatos feladatokat. Az alapszervezet közgyűlése úgy vélte, még ebben az évharmadban kiegé­szíthetik a hiányos felszereléseket és haladéktalanul áttérhetnek a technológiai próbajáratásokra. A közgyűlés elemezte a szak­­káder-utánpótlás és a meglévő szak­emberek szakmai továbbképzésének néhány kérdését. Ezen a téren is gazdag tapasztalattal, jó hagyo­mánnyal rendelkezik a kombinát, mégis jelenleg az a helyzet, hogy az új üzemrészek szakemberei elő­készítésének gondja többnyire a beruházási szektorra nehezedik. Intézkedéseket sürgettek annak ér­dekében, hogy összhangot teremt­hessenek a munkaerő-toborzási­ és a bérterv között, s hogy a meglévő szakembereket küldjék el tapasz­talatcserére hasonló belföldi és kül­földi üzemekhez. Az alapszervezeti közgyűlésen sok hiányosságról esett szó, sok javaslat hangzott el. Ezért a köz­gyűlés megbízta az alapszervezet büróját, üljön össze a beruházási részleg vezetőségével és közösen dolgozzanak ki részletes intézkedé­si tervet, mely hozzájárul majd mind a pártmunka, mind az építő­­telepen folyó szerelőmunka fellen­dítéséhez.­­. Az oldalt szerkesztette: WEISZ SÁNDOR és SZABÓ DÉNES h­­pAmrszewemw az országos HONeeneNciff határozatainak VALÓM VÁLTÁSÁVAL HARCOLNAK A kommunisták a műszaki haladásért folytatott harc élén A termelés korszerűsítése olyan állandó jellegű és szükségszerű folyamat, amelynek ösztönzése és felkarolása minden pártszervnek és -szervezetnek elsőrendű feladata. Különösen az, amióta gazdasági egységeink munkaközössé­gei pártunk felhívására egy emberként vállalták, hogy az ötéves tervet négy és fél év alatt teljesítik. A termelés korszerűsítésének minden vállalatban van egy jelentős belső tartaléka , a dolgozók műszaki intelli­genciája, amelynek hasznosításával nem egy esetben rend­kívül bonyolult műszaki feladatokat sikerült megoldani. A Régeni Fafeldolgozó Komplexum pártbizottsága már évek­kel ezelőtt felfigyelt az új érvényesítésének e kiapadhatat­lan forrására, és minden erejével támogatja az újítók, ész­­szerűsítők és feltalálók mozgalmának kibontakozását. Az utóbbi 10 évben talán egyszer sem fordult elő, hogy a kü­lönböző szintű — városi, megyei, fővállalati, minisztériumi — újítóversenyek valamelyikén ne díjazták volna. Újító­­mozgalmuk egyik jellemző vonása a gazdasági hatékonyság állandó növekedése. 1966-ban 65 újítást alkalmaztak 440 000 lejes utószámításos megtakarítással. 1971-ben 83 újítást ve­zettek be, melyeknek gazdasági hatékonysága már megha­ladta az 1 800 000 lejt. Nemrég zárták le az idei első fél­évet. Ezúttal 34 újítást alkalmaztak, és ezek 1 215 000 lej megtakarítást hoznak a komplexumnak. A pártbizottság irányításával tehát erőteljes újítómozgalom bontakozott ki: az újítási tématerv a termelés azonnali szükségleteire hívta fel a dolgozók figyelmét, a mérnökök és technikusok ko­­missziója pedig sokoldalúan támogatta, különösen a mun­kásújítókat ötleteik gyakorlati kivitelezésében, a dokumen­tumok összeállításában. Érdemes megjegyezni, hogy az első félévben a javaslatokat benyújtó 74 újító közül 32 munkás volt. A pártbizottság javaslatára az elmúlt évtől kezdődően eredményesen hangolták egybe az újítómozgalmat a házi gépgyártás kiszélesítéséért folyó akcióval. Az újítók mozgó­sításával sok olyan gépet állítottak elő házilag, melyeket a legtöbb esetben külföldről kellett volna beszerezniük. Megterveztek és elkészítettek többek között egy Nagynyitá­sú gátért a 70 cm-nél nagyobb átmérőjű rönkök felfűré­­szelésére. Ha megrendelik, 285 000 lejt kellett volna kifi­zetniük érte, így 170 000 lejbe került. A ládagyárban üzem­be helyezett duplafejes marógéppel a ládaelem-összeillesz­­tési műveletnél megkétszerezték a termelékenységet. Jelen­tős termelékenységemelkedést biztosít a hangszer-részlegen bevezetett melegen hajlító légprés is. A pártbizottság bürója néhány hónappal ezelőtt bőví­tett ülésen elemezte az újítómozgalom eredményeit, és arra a megállapításra jutott, hogy a komplexum műszaki értel­misége, az újítók bekapcsolódhatnának a pótalkatrész-ellá­tás megjavításáért tett általános erőfeszítésbe. A pártbi­zottság felhívására az újítók célul is tűzték ki több, első­sorban külföldről behozott pótalkatrész­­ házi előállítását, helyettesítését. Előtérbe helyezték a forgácslemez-gyárat, amelynek alkatrész-szükségletét eddig csaknem teljes egé­szében behozatalból fedezték. A komplexum munkaközös­sége örömmel tapasztalja, hogy a helyettesített pótalkatré­szek népszerűsítésére készített vitrinben hétről-hétig szapo­rodnak a házilag előállított darabok. Nemrég a sportcikk és csónakrészleg pártbizottságának munkáját elemezve, a büró arra a következtetésre jutott, hogy az említett részlegen nem vonják be eléggé az újító­kat a gazdasági feladatok teljesítésébe. Ezen a részlegen alig tartnak nyilván néhány újítót, s a benyújtott javasla­tok sem vonatkoznak a részleg legégetőbb termelési prob­lémáira. Az újítómozgalom fellendítése céljából elhatároz­ták, hogy szakszervezeti csoportgyűléseken újból feldolgoz­zák, megvitatják az újítási szabályzatot, az érvényre jutta­tásával kapcsolatos teendőket, a kommunista műszaki ér­telmiségieknek pedig minden igyekezetükkel támogatniuk kell a munkásokat újítási témáik gyakorlati kivitelezésében. Az újítók erkölcsi ösztönzésére, támogatására a mér­nökök és technikusok komissziója az év második felében tapasztalatcserét szervez az üzem élenjáró újítói között, s ellátogatnak tapasztalatszerzés céljából más hasonló profilú vállalathoz is. A pártbizottság gondoskodni fog arról, hogy mind „Az újítók sarka“ faliújság, mind a pártbizottság mozgó újságja és a rádiósítási állomás külön adásban rendszeresen tájé­koztasson az újítómozgalom eredményeiről, s ugyanakkor késedelem nélkül hozza felszínre az újítótevékenységben felbukkanó negatív jelenségeket. 3 „A Román Kommunista Párt min­den egyes tagjának, a kommunista ifjúságnak alapvető, megtisztelő kötelessége a munka. Éppen ezért példát kell mutatniok az odaadó és szenvedélyes munkában, az alkotó tevékenységben, amelynek célja a­­nyagi és szellemi javakat teremteni a társadalom számára" (A kommu­nista életmód és munka, a szocia­lista etika és méltányosság normái­nak tervezetéből). Már az üzem bejáratánál elhelye­zett központi faliújság fejléce — „Becsületességet, korrektséget, szo­cialista magatartást a munkahelye­ken, a családban és társadalomban“ — fényt vet a marosvásárhelyi Elec­­tromures üzem pártbizottsága poli­tikai nevelőtevékenységének lénye­gére: meghonosítani ebben a jelen­tős ipari egységben is a kommunis­ta munka- és életelveket. — Az a célunk — mondotta Scri­­bon Gheorghe elvtárs, a pártbizott­ság titkára —, hogy minden mű­helyben, minden munkahelyen erős, összeforrott­­ munkakollektívákat hozzunk létre, melyekben a leg­­messzebbmenően érvényesüljenek a méltányosság elvei, az együttmű­ködés és kölcsönös segítségnyújtás szándéka, az egymás iránti tisztelet és megbecsülés, tehát mindazon el­vek, amelyeknek tiszteletben tar­tása eleve kizár mindennemű visz­­szaélést, harácsolási törekvést, má­sok munkája gyümölcsének elsajá­títását. A faliújság is e nemes ügyet szol­gálja, amikor az üzem életéből vett konkrét példákkal szemlélteti, hogyan kell kommunista módra élni és dolgozni. Kövessétek példá­jukat! — hangzik a felhívás, és a­­latta egy új technológiai eljárás ki­dolgozóinak névsora (Hampel An­tal, Maistrenco Joan, Máthé István, Müller György, Zippenfenig Mik­lós). Az új eljárással megkétszerez­ték a termelékenységet és egymillió lej megtakarítást biztosítanak a vállalatnak. A becsületesség, helytállás és korrektség megtestesítőjeként ke­rült faliújságra Csorna József tv­­antennaszerelő csoportfelelős port­réja is, akinek a munkával szem­beni szocialista magatartása ösz­tönzően hatott az egész csoportra az élvonalba küzdötte fel magát. A „KOMMUNISTA MÓDRA DOLGOZNI!“ — jelszó érvény­re jut­tatásában fontos szerepet játszik az akkordbérezés bevezetésének felka­rolása, fokozatos általánosítása! A pártbizottság, az alapszervezetek bürói, az egész üzemi pártaktíva széles körű felvilágosító munkát fejtett ki és fejt ki ma is az új bé­rezési rendszer lényegének megér­tetéséért, ugyanis kezdetben elég sokan idegenkedtek bevezetésétől. Hogy mennyire elhamarkodott volt véleményük, bizonyítják az ered­mények. Az illető munkaközössé­gek éberen figyelik tagjaik munká­ját, s a közvélemény hatására úgy­szólván teljesen megszűnt a lazsá­lás, a késés, az igazolatlan hiány­zás. Amíg egyéni akkordban dol­goztak, mindenkit csak a saját munkája érdekelt, most azonban nem nézhetik közömbösen, ha szomszédjuk immel-ámmal végzi feladatát, mert a hónap végén, az elszámoláskor azt az egész közösség megérzi. A kollektíva nevelő ereje így lépten-nyomon megmutatkozik, megszilárdul a munkafegyelem, s aránylag rövid idő alatt valóban kialakul egy erős, összeforrott kol­lektíva. A csoportfelelőst nem az admi­nisztrációs vezetőség, hanem az il­lető munkaközösség jelöli ki, a legjobb belátása szerint, s olyan emberre esik a választás, akiben mindannyian megbíznak,, tanácsait, útmutatásait meghallgatják, köve­tik. A globális akkord bevezetésé­vel minden tag érdekeltté vált a szakképesítésben, vagy a szakmai továbbképzésben, mert a fizetés szétosztása a szakképzettség alap­ján történik. Ezelőtt nem egyszer kudarcot vallottak a szakmai­ vagy továbbképző tanfolyamok. Most a munkacsoport tagjai maguk kérik ilyen tanfolyamok szervezését. A pártbizottság, az alapszerveze­tek bürói azt akarják elérni, hogy az említett munkaközösségek ne csak a termelésben, hanem minden vonatkozásban példamutató kollek­tívákká váljanak. Tagjai kapcsolód­janak be tevékenyen a pártoktatás valamilyen formájába, a politikai nevelőtevékenységbe, a társadalmi munkákba, s tegyenek tanúbizony­ságot fejlett szocialista öntudatról mind a munkahelyen, mind a csa­ládban, társadalomban. Az ákosfalvi községi pártbizott­ságnak a múlt év novemberi plená­ris ülés határozatai szellemében ki­fejtett nevelőmunkájáról beszélget­tem el a napokban Simó Józseffel, a pártbizottság titkárával. Elmon­dotta, hogy jelentősen emelkedett a párttagok politikai-ideológiai és műveltségi színvonala, fokozódott forradalmi, pártos szelleme. Ezt meggyőzően bizonyítják a pártszer­vek és -szervezetek irányításával elért gazdasági eredmények. Szem előtt tartva a kommunis­táknak a tömegek mozgósításában betöltött fontos szerepét, nagy fi­gyelmet fordítottak a párttagok eti­kai nevelésére. E téren a pártokta­tás mellett nagyon hatékonynak bi­zonyultak az alapszervezetekben tartott előadások, ideológiai viták. Csak néhányat említünk meg ezek témáiból: a szocialista etika és méltányosság követelményei; a kommunisták kötelességei a mun­kahelyen, a társadalomban és a családban; az ember és a család stb. A pártbizottság arra törekedett, hogy ezek a viták ne elméleti síkon bontakozzanak ki, hanem vessék fel az illető alapszervezet tagságát foglalkoztató leglényegesebb kérdé­seket, népszerűsítsék azokat a párt­tagokat, akik kommunistához mél­tóan dolgoznak és élnek, s ugyan­akkor bírálják, vonják felelősségre azokat, akik megszegik a pártfe­gyelmet, magatartásuk valamilyen szempontból kifogásolható. Az ákosfalvi pártszervezet közel 500 tagot számlál, valóságos had­sereg. Tevékenysége döntő módon befolyásolja a gazdasági, társadal­mi élet minden területét. Oldalak­ra volna szükség, hogy felsoroljuk azoknak a párttagoknak a nevét, a­­kik minden energiájukat, munka­­képességüket és hozzáértésüket a párt vezetésével kibontakozó nagyszerű ügy, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépí­tése, szolgálatába állítják. Csak né­­hányuk nevét említem meg, akik­nek odaadó munkája és magatar­tása a párttagok döntő többségére jellemző: Farkas Lujza, Tóth Ká­roly, Gáli Anna, Bukor Tamás, Me­leg József, Bodi Mihály, Kristály Péter. Az ok és a hozzájuk hason­­­lóak személyes példamutatása je­lentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a pártszervezetek mind ered­ményesebben töltsék be vezető sze­repüket, a párt által kijelölt nagy­szerű feladatok sikeres teljesítésére mozgósítsák a mezőgazdasági dol­gozókat, a szövetkezeti tagokat. Persze ez távolról sem jelenti, azt, hogy az ákosfalvi pártszervezet mindent megtett a kommunisták erkölcsi neveléséért. A tények, e­­gyes párttagok vétségei, súlyos ki­hágásai bizonyítják, hogy a neve­­lőmunka nem volt elég hatékony. Az előző évekhez viszonyítva je­lentősen csökkent ugyan a fegye­­lemsértők, a súlyos kihágásokat el­követők száma, de még a közel­múltban is akadtak nagyon is fi­­­gyelmeztető jelenségek: Szövér­fi Albertet és László Andort tör­vényszegésért, illetve huliganizmus­ért az alapszervezetek kizárták a párttagok soraiból­, Szász Dénest, aki ittas állapotban verekedett és Palkó Gergelyt, aki italozás után ült a volánhoz pedig szankcióban részesítették. Ami viszont említésre méltó, hogy az illető alapszervezetek tagsága pártos felelősségérzettel, forradal­mi kombattívitással vonta felelős­ségre a hibák elkövetőit. Ezeknek a közgyűléseknek minden esetben nagy nevelőhatásuk volt. Ezekből a községi pártbizottság levonta a megfelelő tanulságokat, s további intézkedéseket fogadott el a nevelőmunka színvonalának és hatékonyságának növelésére. Jelenleg az alapszervezetben elő­készületek folynak a kommunista életmód és munka, a szocialista eti­ka és méltányosság normái terve­zetének megvitatására, amelyet az Országos Konferencia fogadott­­ el. Kétségtelenül ezek az alaposan elő­készített viták jelentősen hozzájá­rulnak a kommunisták­­erkölcsi ne­veléséhez, ahhoz, hogy a párttagok szigorúan tiszteletben tartsák a szocialista etika és méltányosság normáit, ami jelentősen előmozdít­ja a párt vezető szerepének növe­kedését, növelni fogja a dolgozók tiszteletét és megbecsülését a kom­munisták iránt. (ws) A szocialista etika és méltányosság normáinak tiszteletben tartásáért a kommunista munka- és életelvek érvényesítése Hatékonyabb nevelő­munkára van szükség

Next