Vörös Zászló, 1972. december (24. évfolyam, 284-310. szám)

1972-12-01 / 284. szám

necENHHI 30 Az elektronikus számítógépek segítségével Egyre szélesebb körben alkal­mazzák a kombinátokban és ipa­ri fővállalatokban az elektroni­kus számítógépeket a gazdasági problémák megoldásához, így például a Galati-i kohászati kombinátban elektronikus be­rendezéseket használnak a kon­­verteres acélöntési eljárás opti­mális összetételének a kidolgo­zásához. Vajdahunyadon pedig elektronikus berendezések szá­mítják ki a hengereltáruk mé­retezéseinek legjobb variánsait, így sikerült a vajdahunyadi ko­hászoknak mintegy 6 000 tonna fémet megtakarítaniuk. A Cim­­pia Turzii-i Industria Sirmei ü­­zemben a Felix C-256 típusú ro­mán gyártmányú számítógépek segítségével programálják és in­dítják be a termelést. A brai­­lai Progresul nehézgépgyár nemrégiben kapott egy mini­elektronikus számítógépet. Más területeken is tért hódí­tanak az elektronikus számító­gépek. A dévai színesfémipari fővállalatban például a föld a­­l­­atti munkanyilvántartásra és az alkalmazottak bérelszámolá­sára alkalmazzák. Szép eredmé­nyeket érnek el a gépi számítás bevezetésével a vajdahunyadi kohászati építkezési vállalatban és a húsipari vállalatban. Jelenleg egyre több problémá­kat oldanak meg komputerek és számítási központok segítségével. Teljesítették az exporttervet A szebeni Independents üzem le­szállította a szovjet rendelésre ké­szült föld alatti folyékonygáz-tar­­tályok utolsó részletét A vállalat ezáltal több mint egy hónappal határidő előtt teljesítette exportter­vét. Az Independenta üzem ebben az évben számos vegyipari és kohá­szati berendezést állított elő a ha­zánkban épülő új létesítmények, valamint több mint tíz ország szá­mára. Az üzem egyre szélesebb kö­rű exporttevékenységet fejt ki, s idén 52 százalékkal több berende­zést szállított külföldi megrende­lésre, mint az elmúlt évben. Hasonló sikert ért el a kiskapusi színesfém-kohászati üzem kollektí­vája is, amely az előirányzottnál kétszer több terméket szállított külföldi megrendelőknek. A normán felöli készletek csökkentéséért Az Erdőgazdálkodási és Építő­anyagipari Minisz­térium nemrégi­ben nagyszabású akciót indított a normán felüli készletek csökkenté­sére. Több mint 30 ipari egysége, közöttük a Iași-i, az aradi, a Plo­­iesti-i, a Târgu Jiu-i fakitermelő- és feldolgozó kombinát, a Cala­­ra?i-i cellulóz- és papírgyár, a kö­tőanyagok és azbesztcement, a táb­laüveg- és szigetelő anyagok bras­sói, illetve Bucure?ti-i fővállalata hozzálátott a normán felüli nyers­anyag-, pótalkatrész-, vegyszer-, textilnemű-, faanyagkészletek szi­gorú felméréséhez. Egyidejűleg minden termelőegység behatóan e­­lemezte a szükségletet, és a jövő­ben lemond a felesleges igénylé­sekről. Más hatékony intézkedések célja ellenőrizni a nyers- és segédanya­gok beszerzésével kapcsolatos ösz­­szes költségeket, erősíteni a minő­ségellenőrzést, körültekintően egy­behangolni az ellátási és a terme­lési tervet. Az akció keretében szaküzletek nyíltak az aradi, a sebesi, a ma­rosvásárhelyi és a kolozsvári kom­binát mellett. A szaküzletek teljes bútorgarnitúrákat és külön bútor­darabokat árusítanak. Hivatalos adatok szerint az Erdő­gazdálkodási és Építőanyagipari Mi­nisztérium egységeiben eddig 150 millió lejjel csökkentették a nor­mán felüli készleteket. Világ proletárjai, egyesüljetek/ AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA ■■■wiTirrmirTiiTTrír- ai tu i.n TnTnwri­n»irt^ ^»w^iniTrnfWji^TTTjiMiHWTOntii] 1 '' ' mi iwikint w iwi.mv.m 1—■—*1 XXIV. évfolyam 284 (6525) szám I 1972. december 1. péntek I Ara 30 ban! A Köztársaság XXV. évfordulója tiszteletére A száraz építkezés módszerével Bacau municipiumban különleges építőtelepek jelentek meg. Külön­legesek, mert sem téglát, cementet, meszet, maltert, sem más klasszi­kusnak számító építőanyagot nem látni még környékükön sem. Sőt, az általában szokásos 50—60 em­ber helyett itt mindössze 13­* dolgo­zik, két vasbetonszerelő, két ács, öt szerelő, két darukezelő és két munkavezető. Az épületek mégis gyorsan emelkednek. Az új építőtelepeken gazdaságos munkarendszert alkalmaznak, az úgynevezett száraz építkezés mód­szerét. A kőművesmunkát és a fe­lületi kiképző munkát csaknem 90 százalékban helyettesítették azzal, hogy előregyártott elemekből készül minden, még a különböző csőveze­tékek burkolata is. Az új módszer nagymértékben csökkenti a pazarlási lehetőségeket, kevesebb munkaerő szükséges hoz­zá, s egy-egy lakás építési ideje az átlagos 2 000—2 200 helyett 1 200 ó­­rára csökken. Falusi filmfesztivál December harmadikén, vasár­nap az ország több ezer falujá­ban ünnepélyes keretek között nyitják meg a hagyományos fa­lusi filmfesztivált. A fesztivál 1973 február negyedikéig tart, két héttel hosszabb ideig, mint az előző esztendőkben. Gyakor­latilag ez azt jelenti, hogy több film jut el a fesztiválos egysé­gekhez, gazdagabb, változatosabb lesz a műsor. A fesztivált az RKP Országos Konferenciája dokumentumainak szellemében és a Köztársaság kikiáltása 25. évfordulójára való előkészületek jegyében tartják meg megyénk 125 községében, illetve falujában is. A műsorra tűzött művészi - és dokumentumfilmek hozzáértő felhasználásával érdekes és ta­nulságos akciókra és rendezvé­nyekre kerül sor a művelődési otthonokban. Több községben hazai filmvasárnapokat tartanak, amelyek alkalmat nyújtanak a falusi közönségnek arra, hogy tudomást szerezzen a hazai film­művészet 1971-ben és 1972-ben elért sikereiről, jelentős temati­kai gazdagodásáról, sokat ígérő fejlődéséről. Olyan alkotásokkal ismerkedhet meg, mint AZ OST­ROM, A VILÁG TEREMTÉSE, VÁRAKOZÁS, A FIVÉREK, ÉS AKKOR MINDANNYIUKAT HALÁLRA ÍTÉLTEM, ELVE­SZETT ERDŐ, FELSZÁLLÁS, MERT SZERETIK EGYMÁST? FÉLIX ÉS OTTILIA, HATA­LOM ÉS IGAZSÁG és a „Bucu­­reşti“ filmstúdió egyik legújabb és legigazabb alkotása, az ÚT A FÉLHOMÁLYBAN. Ezek a fil­mek olyan hősökről szólnak, akiknek fejlődésében, konfliktu­saiban magunkra, kortársainkra, saját problémáinkra ismerünk. Szinte mindenik komoly erköl­csi tanulsággal szolgál, s érde­mük, hogy alkotóik ezt nem di­­dakticista módon bontják ki. A tanulság a művészileg megszer­kesztett, esztétikai élményt nyúj­tó történetekből vonható le — a néző aktivizálásával. A film­viták, szimpozionok stb. melye­ket a filmek kapcsán tartanak meg, sokat segítenek abban, hogy a filmek nevelő értéke, eszmei mondanivalója minél tel­jesebben jusson el a nézők szí­véhez és értelméhez. Több művelődési otthonban, mint­ például a dedrádi ,bátori, dánosiban stb. olyan filmsoro­zatokat is vetítenek, amelyek a párt vezette rom­án nép harcát tükrözik az ország felszabadítá­sáért, a politikai hatalom kiví­vásáért és a szocializmus felépí­téséért. Témánként csoportosított­­meg­valósításaink a gazdaság, a kul­túra, a tudomány és művészet területén, a haza szépségei, Nicolae Ceausescu elvtárs láto­gatásai az ázsiai, afrikai és eu­rópai országokban stb.) doku­mentumfilmek is műsorra kerül­nek, melyek kapcsán szimpozio­nok, előadások, aki tud-nyer versenyek stb. tarthatók. Ezek a filmek és akciók tudatosítják a falusi közönségben nemcsak a nagyszerű eredményeket, de a­zt enni valókat la, hozzájárulnak öntudatuk növeléséhez és a ha­zaszeretet elmélyítéséhez. A mű­sorra kerülő mezőgazdasági do­kumentumfilmek pedig a szak­mai ismeretek gyarapítását se­gítik elő. A fesztivál alkalmat nyújt a falusi közönségnek arra is, hogy megismerje a külföldi filmstú­diók legfrissebb alkotásait. Uta­lok Itt a Waterloo, Jött egy ka­tona a frontról1. Kecskeszarv, Régi, régi történet, Aknák há­borúja, Ifjak, Lovasok, Tora! Tora! Tora! A fekete farkas, Helms lettem című és más fil­mekre. VÁRHEGYI ATTILA Mintafarmok alakulnak Országszerte mintafarmokat hoznak létre a mezőgazdasági szövetkezetekben. A mintafar­mok a szövetkezetközi tanács keretében megszervezett mező­­gazdasági termelés sajátosságai­nak tökéletesen megfelelnek. Az új farmokban a legkorszerűbb nö­vénytermesztési és állattenyész­tési módszereket fogják alkal­mazni, biztosítják a munkater­melés jobb megszervezését és a mezőgazdasági munkálatok kom­plex gépesítését. Az állandó jel­leggel megalakított munkafar­mokat később kiterjesztik az összes mezőgazdasági szövetke­zeti farmokra. 3. oldal Város a Kükül­lő partján Marosvásárhely, a Grigorescu lakónegyed Központi feladat Mieb­lb lefejezni a hordás!, gyorsítani a mélyszántás!! Jóllehet megyénk termelőszövet­kezeteinek döntő többségében be­fejezték mind a kukorica, mind a cukorrépa hordását, átadását, még több ezer tonna termény van kint a mezőn jó néhány termelőszövetkezet határában. Elsőrendű feladat tehát ezeket a terményeket sürgősen el­szállítani, tárolni. Vitathatatlan, hogy eddig nehezen ment ez a munka, most azonban, hogy a ta­laj lefagyott, minden szállítóesz­közt munkába lehet és kell is állí­tani. Vonatkozik ez elősorban az olyan egységekre, mint a Papiu Ilarian-i, vajdaszentiványi, szent­­péteri, rücsi, csittszentiványi, me­­zőmadarasi, ugrai, bükkösi, szent­­páli mtsz-ek, ahol mindkét ter­ményféléből még több száz, több ezer tonnányi van a határban. A szállítás meggyorsítása, annak mi­előbbi befejezése nem csupán azért fontos, mert a késedelemmel nö­vekedhetnek a veszteségek, hanem azért is, mert munkateret kell biz­tosítaniuk a traktorok számára. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a termelőszövetkezetek elég jelentős része adós maradt a búza­vetéssel, ami megyei szinten meg­közelíti a 12 000 hektárt, tehát ezt a területet is most ősszel kell elő­készíteni a tavaszi munkák számá­ra. Az illetékes megyei mezőgaz­dasági szervek megfelelő intézke­déseket foganatosítottak annak ér­dekében, hogy az elkövetkező na­pokban számottevően fokozhassák a szántás ütemét. Az intézkedések nyomán az mtsz-ek rendelkezésére álló traktorpark 80 százalékát eh­hez a munkához állítják be, és ha minden traktor naponta csak 1,5 hektáros teljesítménnyel dolgo­zik is, 25 munkanap alatt végez­hetnek feladatukkal. Természetesen körültekintően, gondosan kell meg­szervezni ezt a munkát. Jó, ha az mgá-k, az mtsz-ek vezetői meg­beszélik a tennivalókat a gépesí­­tőkkel, naponta kiosztják a felada­tokat, s megfelelő feltételeket te­remtenek a gépesítők számára az éjszakai szántáshoz. Az sem sza­bad visszariasszon, ha helyenként két traktorral is kell vontatni egy ekét, s folytatni kell a munkát ak­kor is, ha csak egy, vagy két eke­vassal dolgozhat a traktor. A jövő évi tervfeladatok nagyok, mozgósí­­tóak, s teljesítésükhöz az alapfel­tételeket most kell biztosítani. Te­hát minden termelőszövetkezetben alaposan nézzenek körül a határ­ban és messzemenően használjanak ki minden munkára alkalmas órát­, napot. A már említett alapvető felada­tok mellett, sok egységben elmarad­tak olyan munkákkal is, melyeket már rég el kellett volna felejteniük. Gondolunk itt elsősorban a szója, a takarmánymagok begyűjtésére, ki­­cséplésére. A szóját például a ter­mesztett területek túlnyomó részé­ről begyűjtötték, de mindössze 523 tonnányit csépeltek ki. S ami még érthetetlenebb, a kicsépelt mennyi­ségnek alig 64 százalékát adták át az illetékes szerveknek. Minek tar­togatják, hiszen nincs megfelelő tárolóhelyük, felhasználni úgysem tudják, s a késedelemmel csak ön­maguknak okoznak kárt? Ajánla­tos tehát, hogy az elkövetkező napok­ban, elsősorban a bogáti, sármási, bá­lái, Papiu Ilariani-i, bándi, fara­gói, eresei, Grindeni­i, kisiklandi, pagocsai, mezőszentmártoni és más egységek vezetői intézkedjenek az ez irányú kötelezettségek mielőbbi teljesítése érdekében. Egyszóval ,a termelőszövetkeze­tekben minden erőt meg kell moz­gatni azért, hogy a jelenlegi ked­vező időjárást jól kihasználva, a lehe­tő leggyorsabban végezzenek minden elmaradt munkálattal. Épülnek a színház körüli torony-tömbházak (CZERÁN ANDRÁS felvétele) lenüit ért az idén a gondos,hozzáértő munka? Most, hogy kevés kivétellel a ter­melőszövetkezetekben is biztonság­ba kerültek a termények, higgad­tabban vehetik számba, hogyan is zajlott le ez a gazdasági év, milyen tapasztalatokkal gazdagított mind­­annyiunkat. Mert különleges esz­tendő volt ez. Nagy erőfeszítést igényelt, viszont ekkora felelősség­­érzetet talán egyetlen évben sem tanúsítottak a szövetkezeti tagok, mint az idén. S ez nagymértékben köszönhető az anyagi érdekeltség fo­kozásának, annak, hogy a termelő­szövetkezetek túlnyomó többségé­ben meggondoltan, hozzáértően al­kalmazták a globális akkordot. Az mtsz-ek vezetőivel folytatott be­szélgetések során többen hangsú­lyozták, hogy a globális akkord be­vezetésével növekedett a tagság fe­lelősségérzete, bebizonyosodott, hogy akik gondosan, hozzáértően dolgoz­nak, azok jól keresnek. Azok vi­szont, akik eddig, míg a normaja­vadalmazás volt érvényben, csak összecsapták a munkát, ráfizettek. Tisztázódott a munkaerő kérdése. Látva a globális akkord előnyeit, a leg­több gazdaságban 20—30 szá­zalékkal többen kapcsolódtak be a munkába, mint az előző esztendők­ben. Egyöntetű az a vélemény is, hogy a globális akkord nélkül ta­lán még most sem fejezték volna be a betakarítást. Hogy vannak még tisztázásra váró, apróbb kér­dések? Ez nem vitás. Tisztázni kell többek között a munkaerő biztosí­tás, a javadalmazás kérdését az általános tennivalóknál, azoknál, a­­melyek nem kapcsolódnak közvet­lenül egyik vagy másik növény termesztéséhez. Persze, korai vol­na még ilyen vagy amolyan kö­vetkeztetést levonni e tekintetben, azonban egyet biztosan állíthatunk: a globális akkord bebizonyította, mit ér az idén a gondos, hozzáértő munka. E tekintetben számos jó példával is szolgálhat minden egyes gaz­daság. A szorgalmas tagságnak nem lehet panasza sehol. Felszámol­ták az egyenlősdit, az idén ki, amennyit termelt, annyit kapott. Ákosfalván például egyik-másik növényfélénél rekordterméseket ér­tek el, sok parcellán viszont ugyan­olyan feltételek között, ugyanolyan parcellákon sokan még a tervezett hozamokat sem érték el. Itt van például Móré István, az ákosfalvi brigád tagja. Ő egy fél hektár ré­pa művelését vállalta, s a terület­­ről 31 000 kiló gyökértermést taka­­rítot­t be. Ezért a mennyiségért az év eleji megegyezés alapján kap 4185 tejt, 60 kiló cukrot, közel 1­ vagon répaszeletet és répailapit. E­­zenkívül vásárolhat a gazdaságtól hi­vatalos áron 370 kiló csöveskuko­­ricát, 130 kiló búzát, 30 liter bort, s mind­ezt csupán a répáért. Ha­sonló jó eredményeket értek el Szálló Lujza és Patkós Anna Cse­refalván, akik 0,35 hektár területért 17 840­­, illetve 17 690 kiló répást termesztettek, ami az 50 000 kilót meghaladó hektáronkénti átlagter­mésnek felel meg. De nemcsak a cukorrépa, a többi növényféle termesztésében is bebi­­zonyította mozgósító erejét a glo­bális akkord. A szőlőből például­ 2 500 kilóval szárnyalták túl a ter­vezett hektárhoz­amot. Voltak olyan szövetkezeti tagok, akik 1 500—1 600 kiló szőlőt kaptak javadalmazás­ként. Az ákosfalvi brigádban a te­­rület jelentős részén hektáronként 1 vagon csöveskukorica-termést ér­tek el. Rekordszámba menő ter­mést gyűjtöttek be krumpliból is. Termelési tervüket közel 3 000 ton­nával szárnyalták túl. Ez pedig kö­szönhető az olyan tagoknak, mint Gáli Samuné, Kelemen Károly, Se­bestyén Ilona, Kovács Lajosné, Hankó János, Hankó Béni és mások, akik 0,10 hektár területen 2 500 és 2 800 kiló krumplitermést értek el. De éppen itt, a krumplinál mutat­kozott meg leginkább a jól és a felületesen végzett munka közti különbség. Nem egy példát jegyez­tek fel arra nézve, hogy szomszé­dos parcellákon hihetetlenül nagy terméskülönbségek mutatkoztak. A benedeki brigádban például Incze Ilona 0,08 hektáros területen 1670 kiló krumplit termesztett, míg a­­ közvetlen szomszédos parcellán László Anna csak 540 kilót. Egy másik határrészben 0,08 hektár te­rületen Gáli Júlia 1 590 kilót, Móré­ Géza 1 590 kilót, Gáli Árpádné 1 500 kilót takarított be, viszont ugyan­akkora területen Nyitra Anna csak 720 kilót. Ezek a különbségek 3. jól vagy rosszul, az idejében vagy megkésve végzett munkából adód­tak. Ezen az őszön minden szövet­kezeti tag meggyőződhetett arról, hogy javadalmazása szorgalmától, munkája minőségétől függ. S ez így jó, így méltányos, csak ily módon lehet érdemben jutalmazni a kivá­ló munkát. (Sz. D.) Plenáris ülést tartott az MTSZ-ek megyei Szövetségének Tanácsa Tegnap bővített plenáris ülést tartott az MTSZ-ek Megyei Szövet­ségének Tanácsa. A tanács tagjain kívül az ülésen részt vettek Nicolae Veres elvtárs, a megyei pártbizott­ság első titkára. Szász József elv­társ, az RKP KB osztályvezetője, a megyei pártbizottság bürójának, a megyei néptanács végrehajtó bi­zottságának egyes tagjai, a községi nép­tanácsok elnökei, a szövet­kezetközi társulások igazgatói, a mezőgazdasági tevékenységgel kap­csolatos vállalatok, intézmények képviselői, valamint a megyei me­zőgazdasági aktíva. A plénum elé terjesztett jelentések , beszámolók széles körben taglalták a termelő­­szövetkezetekben, a szövetkezetközi társulásokban ez év tíz hónapjában elért gazdasági-pénzügyi eredmé­nyeket, az állattenyésztési prog­ramban kijelölt feladatok teljesíté­sének módját, valamint azt, hogy mit kell még tenniük a gazdasá­gok vezetőinek annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn be­lül biztonságba helyezzenek min­den terményt, meggyorsíthassák az őszi mélyszántást. Mind a beszámolók és a felszó­lalások hangsúlyozták, hogy az ed­dig elért eredmények dacára is so­kat, nagyon sokat kell még tenni azért, hogy a kívánalmak színvo­nalára emelhessük szövetkezeti mezőgazdaságunk tevékenységét, o­­lyan eredményeket érhessünk el, a­­melyek tükrözik a mezőgazdaság rendelkezésére álló műszaki-anyagi alap színvonalát. Hangsúlyozták azt is, hogy számottevő erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy minél alaposabban előkészíthessük az 1973-as termelési évet. A plénum munkálataira még visszatérünk. Megjavították az mtsz-eknek folyósított hosszú lejáratú hitelek nyújtásának és vissza­fizetésének feltételeit A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Végrehajtó Bizott­ságának határozata értelmében megjavították a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteknek folyósított hosszú lejáratú hitelek nyújtásának és visszafizetésének feltételeit. Ah­hoz, hogy a termelőszövetkezetek még nagyobb mértékben felhasz­nálják saját anyagi és pénzügyi erőforrásaikat produktív és nagy hatékonyságú létesítmények reali­zálására, a hosszú lejáratú hiteleket igénylő mezőgazdasági szövetkeze­teknek legalább 30 százalékos arányban hozzá kell járulniuk a beruházás értékéhez. Meghosszab­bították a mezőgazdasági termelő­szövetkezeteknek ipari típusú agro­zootechnikai építkezésekhez nyúj­tott beruházási hitelek visszafizeté­si határidőit, a sertés- és baromfi­­tenyészeteknél 18 évig, a fejeste­­hénfarmoknál és zöldségtermesztő üvegházaknál 20 évig, a fűtött fó­­l­aházaknál pedig 15 évig. A kevés­bé fejlett mezőgazdasági szövetke­zetek támogatása céljából elhatá­rozták, hogy ezek 5 évi időszakra termelési és beruházási hiteleket vehetnek igénybe a termelés és a bevételek gyarapítására szolgáló akciók és létesítmények finanszíro­zásához, hogy gazdasági és pénz­ügyi szempontból mielőbb megerő­södjenek. Az új rendelkezések előirányoz­zák továbbá hosszú lejáratú hite­lek nyújtását a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteknek, hogy az illető helységben a mezőgazdasági szak­embereknek lakást építhessenek. Ezeket a hiteleket 15 évig terjedő időszak alatt fizetik vissza. Az új intézkedések jobb feltétele­ket teremtenek a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek a műszaki­anyagi alap fejlesztéséhez és olyan fontos beruházási objektumok meg­valósításához, amelyek módot nyúj­tanak a mezőgazdasági termelés év­ről évre való fokozására, nagyobb termékmennyiségek szerződéses le­kötésére, és ezáltal az egységek és a szövetkezeti tagok jövedelmének növelésére. (Agerpres)

Next