Vörös Zászló, 1973. január (25. évfolyam, 1-24. szám)

1973-01-04 / 1. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam 1 (6552) szám | 1973. január 4. csütörtök | Ára 30 iáni Nicolae Ceaușescu és­társ újévi beszéde a rádióban és a televízióban Kedves elvtársak és barátaim! Románia Szocialista Köztársaság honpolgárai! Pár perc múlva abban a tudatban fejezzük be az 1972-es esztendőt, hogy újabb jelentős szakaszt hagytunk magunk mögött a romániai sokoldalúan fejlett szocialista társadalom épí­tésének útján. A dolgozók az idén is kiemel­kedő sikereket értek el minden tevékenységi területen. Az ipar túlszárnyalta a termelési tervet, a mezőgazdaság az ország történetében példátlan termelést realizált. Erőteljesen fel­lendült az ötéves terv­határidő teljesí­téséért folyó verseny­ Tovább fejlődött az ok­tatás, a tudomány, a művészet, a kultúra, ja­­­vult az életszínvonal, emelkedett egész szocia­lista nemzetünk civilizációs foka. Az idén a párt Országos Konferenciája óriási jelentőségű határozatokat fogadott el az egész ország gazdasági-társadalmi fejlesztésé­nek meggyorsításáról, a Nagy Nemzetgyűlés pedig számos törvényt fogadott el a termelési viszonyoknak szocialista társadalmunk szerve­zésének további tökéletesítéséről. A napokban megünnepeltük a Köztársaság kikiáltásának, vagyis annak a korszakalkotó győzelemnek a negyedszázados évfordulóját, amely betetőzte népüinknek a Román Kommunista Párt által vezetett forradalmi küzdelmét a nemzeti és társadalmi szabadságért, a haladásért és a jobb életért. Elismeréssel szólok a dolgozók önfeláldo­zó és lelkes munkájáról a szocialista építés összes eredményeinek az elérésében, s ebben az ünnepélyes pillanatban a legmelegebben gratulálni kívánok új életünk hős építőinek: a munkásosztálynak, a parasztságnak, az értel­miségnek, nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozóknak, szabad és sorsával rendel­kező egész népünknek. Az 1973-as terv előirányozza az ipar és a mezőgazdaság erőteljes fellendítését, az egész gazdasági tevékenység minőségének és haté­konyságának fokozását a nemzeti vagyon gya­rapítása, egész népünk jóléte növelése érdeké­ben. Mindannyian készek vagyunk a jövő évi terv példás teljesítésére. Meggyőződésem, hogy mindenki a maga munkahelyén maradéktala­nul eleget tesz kötelességének, és tiszta szív­ből további sok sikert kívánok, kedves honfi­társaim, a haza jólétének, a X. pártkongresz­­szuson kidolgozott nagyszerű program valóra váltásának szolgálatában állított tevékenysé­gükhöz. Kedves elvtársak! Románia az elmúlt esztendőben átfogó nemzetközi tevékenységet fejtett ki az enyhü­lés, a­ béke és az együttműködés jegyében. E­­rősödtek és fejlődtek baráti és együttműködési kapcsolataink az összes szocialista országokkal, bővültek kapcsolataink a fiatal független ál­lamokkal, kiterjedt sokoldalú együttműködé­sünk a többi országgal a békés egymás mel­lett élés szellemében. Az idei események ismét igazolták, hogy Ro­mánia helyes politikát folytat, hogy pártunk és államunk helyesen ítéli meg a nemzetközi élet alakulását. Noha a földkerekségen még háború lángjai pusztítanak, konfliktusok és feszültségi gócok léteznek, a történelmi fej­lődés fő jellemzője, hogy majd erőteljesebben érvényesül a népek béke- és egyetértési aka­rata. A világ haladó erői harcolnak a haladó társadalmi változásokért, az agresszió és az uralom, az erőszak és az erőszakkal való fenye­getőzés imperialista politikájának a felszámo­lásáért, azért, hogy a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a teljes jogegyenlőség, a bel­­ügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsö­nös előnyök elvei érvényesüljenek az államkö­zi kapcsolatokban. Azt kívánjuk, hogy 1973-ban újabb ered­mények szülessenek a nemzetközi élet pozitív folyamataiban, az emberiség újabb és újabb problémái nyerjenek megoldást a béke szelle­mében, azt kívánjuk, hogy tartsák meg az eu­rópai biztonsági konferenciát, hogy történjen újabb jelentős lépés a nemzetek gyümölcsöző e­­gyüttműködése útján. Az összes békeszerető né­pekkel együtt azt kívánjuk, hogy az új esztendő hozza meg a vietnami és az egész indokínai háború megszüntetését, a közép-keleti konflik­tus felszámolását, a nemzetközi biztonság és enyhülés erősödését. Románia azzal az elhatározással lép az új esztendőbe, hogy aktívan hozzájárul a nemzet­közi légkör normalizálásához, az egyetemes béke és biztonság megteremtéséhez. Vélemé­nyünk szerint a népek együttes fellépéssel megteremthetik egy jobb, igazabb, a háborúk rémképétől mentes világ, egy olyan világ­ alap­jait, amelyben minden nemzet szabadon fej­lődhet, akadálytalanul élvezheti munkája gyü­mölcseit, az emberi civilizáció vívmányait. Tisztelt elvtársak! Azt kívánjuk, hogy 1973 hozzon újabb je­lentős győzelmeket a román nép számára, a szocialista haladás, az összes dolgozók jóléte és boldogsága útján. Azt kívánjuk, hogy az új esztendőben az emberiség arasson újabb sike­reket a béke és az együttműködés nemes esz­­méilyel: k­k a megVa­­lósítaható V-A IV-V^t­ küz­delemben ! Mielőtt az óra elütné a tizenkettőt, tiszta szívből és a legmelegebben egészséget és hosz­­szú életet, boldog új esztendőt, sok elégtételt és örömöt, a legszebb kívánságok és törekvések megvalósulását kívánom önöknek, a szocialista Románia kedves honpolgárainak, munkások­nak, parasztoknak, értelmiségieknek, férfiak­nak, és nőknek, fiataloknak és idősebbeknek, románoknak, magyaroknak, németeknek és más nemzetiségűeknek egyaránt! Boldog új évet, kedves elvtársak és bará­taim! A 3. oldalon KÉT ESZTENDŐ HATÁRÁN Marosvásárhely! Cukorgyár /I telefonpalotában Ülök az új posta várótermé­ben. A fekete huzatos fotelek s a meleg fogva tartja az embert, szinte nem is kivan kimenni a dermesztő ködös időbe. Persze, míg föl nem hangzik a mikro­fonban a hívás. — Csíkszereda, hármas kabin... Ugrik egy fiatalember, behúzza a kabin ajtaját, s belebújik­ a kagylóba: — Halló!... Hal­­­szik? ... Mi van apu, miért hív­tatok? ... Itt van a fél Kakasd is. Pará­désan kiöltözött foltozó meg egyéb mesterségbeli barna fia­talemberek várják, hogy a kért város neve fölcsendüljön a hang­szóróban. Itt nem hangoskod­nak, betartják a civilizáció sza­bályait, finomkodva gesztikulál­nak és beszélnek a maguk nyel­vén. Ez alkalomra a réz meg ezüstgombos, pitykés díszöltöze­tüket vették föl, nem hoztak magukkal se tarisznyát, se szer­számot. Ők is most fontos ügyben jelentek meg. Szól a mikrofon, s az egyik díszruhás megy gyorsan a tele­fonfülkébe. Figyelem, okoz-e neki különösebb zavart a beszél­getés. Kalapját hátraböki, vállával nekitámaszkodik a fülke falának, s teljes nyugalommal kezdi... — Móóó! Közben a keze jár, integet, mutogat, mintha láthat­nák a drót túlsó végén. De van itt valami bánat súlya alatt összekucorodott fiatalasz­­szon­y is. Az arcát két tenyerébe temeti, s rákönyököl a térdére. Időnként zsebkendőt vesz elő, s törüli a szemét. Aztán ő követ­kezik. Nincs ereje sietni. Be­teszi a kabinfülkét. Beszél... — Meghalt Karcsi!... Nem is jó odafigyelni. Minden szó után elakad... Brassó, ötös fülke! — szól a hangszóró. Ketten ugranak a telefonfül­kéhez. Egy fiú és egy lány. Be­csapják az ajtót, látszik, búvár­­gömbben érzik magukat, elsüllyedt körülöttük a világ. A lány kezdi: — Anyuka? ... Mi vasárnap reggel érkezünk.. . Igen, hát persze... Ott maradunk az egész ünnepen... — Folyik a beszéd, a tervezgetés, a kabin csupa boldogság... Telnek a kabinok, többfele is beszélnek már: „Mondd meg a mesternek, hogy csak holnap tudok haza­menni. .. A raktárban még nem intéztem el mindent.. „Miért nem írsz, Péter?. .. Elhallgattatok, nem tudjuk el­képzelni, mi van veletek“. „Mama drága, Gizikének fia született... Óriási gyermek...“ „Szó se lehet róla!.. Érted?... Az ünnepet itthon töltjük... Együtt... A disznót levágtá­tok? ...“ „A bort ne felejtsétek!“.... Gondolatban a kakasdiakkal fog­lalkozom. Mire képes a civili­záció! Szinte csodával határos módon cseréli ki az embereket.. Ezt a változást meg nyomban fölfedezi bárki a kakasdiakon. Valahogyan cipekedve, tervvel és hangoskodva képzeli el őket az ember. Itt meg egyenes test­tartással, ünneplőben és ami a fő, fegyelmezetten várnak a te­lefonbeszélgetésre. A civilizáció... Idetartozik a távközlés is, méghozzá igen szo­rosan. A személyi és közügyek intézése fölgyorsult, telefon nél­kül pedig megnehezülne az élet. S hogy Vásárhelyen mennyit fej­lődött a távközlés, elmondok né­hány dolgot. Tudjuk, jó húsz évvel ezelőtt a „nagypostán“ mindössze négy interurbán tele­fonfülke volt. Ma a város posta­­hivatalaiban huszonkét interur­­bán telefonfülke létezik. Szinte ötször több. És napjában csak­nem nyolcezer beszélgetést bo­nyolítanak le a postán keresztül Ezerkilencszázötvenhatig, vagyis míg nem helyezték üzembe az automata telefonközpontot, nem létezett nyilvános telefon. Ma százhúsznál is több van, ötven­hat előtt ezer s valahány elő­fizető volt, most meg hétezernél is több a számuk. És létezik automata interurbán telefon-összeköttetés Bukaresttel és legújabban Kolozsvárral. Ma már sokan el sem tudják képzelni az életüket telefon nél­kül. FARAGÓ LÁSZLÓ 10 esztendős a marosvásárhelyi Vegyipari Kombinát Kiváló munkasikerekkel rajtolt 1973 Addig, míg az ország la­kóinak nagy többsége a csa­ládban, vagy barátok, munka­társak körében, búcsúztatta az óesztendőt és véglegesítet­te az új évre szőtt terveit, több ütemben a megszokott ütemben folyt a termelő­munka. Megszokott ütemben, zavarmentesen és fokozott lelkesedéssel, azzal az elha­tározással, hogy példásan tel­jesítik az 1973-as , a félév­­tizedes munkaprogram szem­­ponjából döntő fontosságú év feladatait. Az alábbiakban megyénk néhány üzeméből érkezett hírekről tájékoztat­juk olvasóinkat. Tirnaveni Vegyipari Kombinát A hatalmas kombinát gyár­egységei­ben egy pillanatra sem szünetelt a termelés. Az év első két napján működött gyáregysé­gek valamennyi műszakjában és munkacsoportjában teljesítették a kitűzött feladatokat. A civko­­xid részlegen két nap alatt 5,5 tonna készterméket, az alumi­­niumszulfát gyárban pedig 4 tonna vegyianyagot gyártottak előirányzaton felül. Az új év el­ső napján Leon Solomon váltá­sa dolgozott az 1—3-as karbid­­kemencéknél, amikoris 5 tonna karbidot osztályoztak terven fe­lül. A Szász Árpád által vezetett váltás január 2-án 2.800 kilo­gramm termelési többletet ért el­ a nátriumbikromát részlegen. Hasonlóan jó teljesítményekkel tűntek ki az Octavian Niller, Dumitru Pacuraru és Gheorghe Cerghizan által vezetett munka­­csoportok. Segesvári Üveggyár A Segesvári Fajansz- és Üveg­ipari Komplexum üveggyárában is dolgoztak az ünnepnapokon. Január 1-én 4.000 db, 2-án 4.500 db palacküveget gyártottak ter­ven felül. Az év első két napjá­ban Nicolae Latcu, Ioan Striga­­ciu, Kiss Miklós, Gooz Lajos, Teofil Burlea és Mihai Boitoc tűntek ki igen jó és pontos munkájukkal. A tegnap a fa­janszgyártók is hozzáláttak az 1973. évi termelési feladatok végrehajtásához. Tirnáv°ni Üveggyár Az év első két napjának mér­lege pozitív. Minden termék­­féleségnél túlszárnyalták az elő­irányzatot. 8.000 négyzetméter ablaküveget, 6.000 db palackot és 2.000 négyzetméter hengerelt üveget gyártottak terven felül. Szilveszter éjszakáján Végh Fe­renc, Struza Gheorghe és Popa Cornel mesterek vezették a há­rom üzem termelését. S hadd te­gyük hozzá, vezették jól, hozzá­értéssel, amit bizonyítanak a teljesítményeket tükröző számok is. A többi műszakokból jó ered­ményükkel érdemelték ki a di­cséretet az Emil Olteanu, Aftenie Mediesan és Gheorghe Muntea­­nu által vezetett munkacsopor­tok. Terven felül A kohászok szép eredményekkel kezdték az új esztendőt. Vajdahu­­nyadon és Kalánban január 1-én és 2-án 137 tonna nyersvasat állí­tottak elő terven felül. A vajdahu­nyadi kohászati fővállalat acélön­tői az új év első két napján 162 tonna Martin- és villamosacéllal gyártottak többet az előirányzott­nál. A hengersorok dolgozóinak ter­ven felüli teljesítménye 290 tonna hengerelt­ áru volt. (Agerpres) Maros­vásárhelyi Vegyipari Kombinát A tizedik évfordulójukat ün­neplő marosvásárhelyi vegyészek nagyszerű termelési eredmények­kel szándékszanak köszönetet mondani a magas kitüntetések­ért. Január első két napjában már 153 tonna műtrágyát gyár­tottak­ terven­­ felül. Ebben az időszakban kiváló munkájukkal tűntek ki a Gheorghe Olteanu, Belényesi Sándor,­ loan Luerean Petru Radu, Ioan Singer, Tufán Gheorghe, Sipos Titus, Horia Ioan, Oltean Grigore, Bakk Sán­dor, Moldovan Gheorghe, Kiss Tibor, László Sándor és Pop Ioan által vezetett munkacso­portok. Maros­vásárhelyi Cukorgyár Szerdán reggel a gyár terv­osztályának vezetőjétől a követ­kező felvilágosítást kaptuk: Va­sárnap, hétfőn és kedden zavar­mentesen folyt a cukorgyártás. Minden dolgozó pontosan meg­jelent munkahelyén, gépi be­rendezéseink tökéletesen működ­tek, s így teljesítettük az év első két napjára kitűzött répaszelete­­lési tervet. Sajnos, nem véle­kedhetünk hasonlóan a répaszál­lításról, ezekben a napokban hi­bák csúsztak be ilyen vonatko­zásban, ami gátolt bennünket abban, hogy­ túlszárnyaljuk fel­­dolgozási tervünket. Beruházások nélkül bővítik a szolgáltatásokat A mezőgépészeti állomások az idén újabb beruházások nélkül bő­vítik a mezőgazdasági egységeknek végzett szolgáltatásokat. Saját mű­helyeikben több mint 100 gép- és traktoralkatrészt, 30 felszereléstí­pust, például különböző tartályo­kat, traktor-vezetőfülkét, automa­ta itatókat stb. állítanak elő. Nö­vekedni fog a szerelő- és javító munkák volumene is. Az említett tevékenységek érté­ke a terv szerint meghaladja az 530 millió lejt, vagyis kétszer any­­nyi lesz, mint a tavaly. (Agerpres) PETRE BORILA A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa­­ ? és Minisztertanácsa részéről A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa mély fájdalommal tudatja, hogy hosszas és súlyos szenvedés után, 1973. január 2-án elhunyt Petre Born­a elvtárs, a forradalmi munkás­­mozgalom régi harcosa, pártunk és államunk jeles aktivistája, a szocializmus ügyéért, a haza erősítésé­ért és felvirágoztatásáért folytatott küzdelem odaadó harcosa. A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZ­TÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSA ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZ­TÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA A temetés megszervezésére alakult bizottság közli: Petre Born­a elvtárs holttestét a Nagy Nemzetgyűlés székházában ravatalozzák fel. A nagyközönség csütörtökön 9 és 14 óra között vehet búcsút az el­hunyttól. A gyászgyűlésre ugyanaznap 14 órakor a Nagy Nemzetgyűlés Palo­tájában kerül sor, a temetés 15.30 óra körül A Nép és a Haza Sza­badságáért, a Szocializmusért Ví­vott Harc Emlékművénél lesz.

Next