Vörös Zászló, 1973. február (25. évfolyam, 25-48. szám)

1973-02-01 / 25. szám

Időszerű feladat a pártoktatásban A megyei pártkonferencia határozatainak tanulmányozása és megvitatása A megyei pártszervezet konferenciája alkalmul szolgált annak alapos elemzésére, megvitatására, hogy a pártszervek és -szervezetek miként tevékenykedtek a párt X. Kongreszszusán és az Országos Konferenciáján kidolgozott intézkedések valóra váltásáért. A konferencia kifejezésre juttatta e tájak dolgozóinak egyöntetű azonosulását a párt marxista-leninista bel- és külpolitikájával, odaadását és hűségét pártunk vezetősége iránt, élén főtitkárával, Nicolae Ceaușescu elvtárssal. A konferencia megállapította, hogy az ország többi dolgozóival együtt megyénk kommunistái, összes román, magyar, német dolgozói odaadással munkálkodnak a párt történelmi jelentőségű határozatainak valóra váltásán, s kimagasló sikereket érnek el az anyagi és szellemi javak létrehozásának minden területén, számottevően hozzájárulnak ezáltal az ötéves terv határidő előtti teljesítéséhez. Nicolae Veres elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, a konferencián előterjesztett jelentésben körvonalazta ez előző konferencia óta elért eredményeket. Különösen hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy: az ötéves terv első két esztendejében 1,1 milliárd lej terven felüli termelést valósítottunk meg, s ezáltal 45 napos előnyre tettünk szert az ötéves terv négy és fél év alatti teljesítésében , mely vállalásunkat a konferencia határozottan megerősítette. Hasonlóan értékelte a mezőgazdaságban a búza-, kukorica-, és a cukorrépa-termesztésben az utóbbi két év folyamán elért sikereket, amelyek páratlanok e tájak történetében. Kiemelkedő eredményeket értünk el az emberek szocialista öntudatának fejlesztésében, a tudomány, a művészet és a kultúra terjesztésében, a lakosság életszínvonalának emelésében. A konferencia a sikerek számbavétele mellett, feltárta a pártszervezetek munkájában még fellelhető fogyatékosságokat, azokat a nagy tartalékokat, amelyekkel megyénk gazdasága rendelkezik, s vázolta az előttünk álló feladatokat. Következésképpen rendkívül fontos, hogy az összes párt- és KISZ- oktatási formákban a legnagyobb figyelmet fordítsák a pártkonferencia dokumentumainak tanulmányozására, megvitatására és elsajátítására, azoknak a feladatoknak az alapos megismerésére, amelyeket Iosif Banc elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára a konferencián mondott beszédében kijelölt. A pártszervezetek, a propagandisták kötelessége, forrásanyagként tanulmányozásra kijelölni — a pártdokumentumok, Nicolae Ceaușescu elvtárs beszédei mellett —, a konferencia határozatait. Iktassanak be a konferencia szellemének megfelelő új témákat a tanfolyamok programjába. A Maros menti kommunisták fórumán elfogadott intézkedések megvitatását az teszi időszerűvé, hogy ezek pontosan körvonalazzák azokat a sokoldalú feladatokat, amelyek a pártszervezetek előtt állanak az ez évi tervmutatók, valamint az ötéves terv határidő előtti teljesítése terén. Az 1973-as összipari terv előirányzatai mintegy 1,1 milliárd lejjel nagyobbak a múlt évinél, a beruházások volumene 28,5 százalékos, míg az export előirányzatok 34,6 százalékos növekedést irányoznak elő 1972-höz viszonyítva. A pártoktatásban a viták keretében a legnagyobb figyelmet az időszerű gazdasági kérdések elemzésére kell fordítani, arra, hogy miként oldják meg a munkaközösség GRIN FERENC és GHEORGHE GŐZARP, a Megyei Pártkabinet igazgatója és aligazgatója (Folytatás a 3. oldalon) 1 Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam 25 (6576) szám 1973. február 1. csütörtök Ara 30 bámi Marosvásárhely: — A Könnyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalat egyik részlege Díszgyűlés a Románia Liberá megjelenésének 30. évfordulója alkalmából Szerda délben a Scinteia Háza márványtermében díszgyűlést rendeztek a Románia Liberá megjelenésének 30. évfordulója alkalmából. A gyűlésen a következő elvtársak vettek részt: Cornel Burtica, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, Gere Mihály, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának titkára, Teodor Marinescu, az RKP KB sajtóosztályának vezetője, Mihnea Gheorghiu, a Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiájának elnöke, Nestor Ignat, az Újságírószövetség elnöke, a román nyelven és az együttélő nemzetiségek nyelvén megjelenő főbb napilapok, folyóiratok és kiadványok vezetői, pártaktivisták és egyes tömeg- és társadalmi szervezetek aktivistái, központi intézmények képviselői, tudományos és kulturális-művészeti életünk számos személyisége, a Románia Libera több régi munkatársa, szerkesztője és önkéntes levelezője, központi lapok, az Agerpres román sajtóügynökség, a Rádiótelevízió szerkesztői, nyomdászok, a sajtó más dolgozói. Felszólalt Nestor Ignat, az Újságírószövetség elnöke, Octavian Paler, a Románia Libera főszerkesz tője, Virgil Danciulescu, a Scinteia szerkesztőségi főtitkára, Eugen Florescu, a Scinteia Tineretului főszerkesztője, Szilágyi Dezső, az Előre főszerkesztője, Anton Breitenhofer, a Neuer Weg főszerkesztője, és Constantin Teodorescu nyomdász. A hatalmas lelkesedés légkörében a részvevők táviratot intéztek a Román Konmundia Párt Központi Bizottságához, Nicolae Ceaușescu elvtárshoz. Törekvések — a minőség jegyében Korábbi ambícióik egyikét nem egészen egy éve valósították meg, önálló egység lett a nyárádtői betonelemgyár. Mit jelentett ez a munkakollektíva számára? — Az önállóságtól elválaszthatatlan nagyobb felelősséget — állítja •Tóth Lázár igazgató. _— Most már lemérhető mindkettőhöz való viszonyulásuk. — A tavalyi tervet teljesítettük globálisan meg választékonként is. Három váltásban dolgozunk, csaknem azonos színvonalon, és hát tágultak a fejlődési perspektívák. — Hányféle terméket gyártanak jelenleg? — Se szeri, se száma. Helyiipar. Huszonöt termékcsoportot, 650 típusban. Az útszegélytől, a lakótömberemig talán minden betonelem szerepel a rejtélyesnek tűnő típusjelzések között. Mégis ismeretlenek, veszem elő az egyik kérdést, melylyel ide jöttem. — Talán mert továbbra is bedolgozunk, — véli az igazgató — út, üzem, lakásépítőknek. Beépülünk a mások munkájába. A fontos számunkra az, hogy a nyilvánosság előtt gyakrabban szereplő megrendelőink elégedettek velünk. Persze, vannak szakmai ambícióink. Egyébként is azért szeretem ezt a munkát, mert sohsem lehet megunni, szinte nap mint nap javíthatunk, változtathatunk valamit, vagy a termékminőségen s a technológián, vagy egyszerűen a munkakörülményeken. — Szabványok szerint dolgoznak, pontosan előírt anyagösszetétellel, s ez utóbbi a fő minőség-meghatározó tényező. — Nem is ezeken változtatunk, hiszen valóban szigorú normák. Tőlünk is függ viszont, hogy egy termék, egy betonelem mennyire tetszetős, sima, tökéletes. A minőségjavításban úgymond rejtett tartalék a szakembergárda létszámának növelése. 1971-ben 15 szakmunkással dolgoztak, ma több mint 50 sorolható ebbe a kategóriába. Hamarosan további 90-en kezdik meg a betonöntő-szerelő szakma elsajátítását. Tanulnak a több fizetésért — taníttatják őket a termelés minőségi színvonalának emeléséért. — Legreprezentatívabb termékük a lakótömb-elem. Erről valami közelebbit? — Egy ház 40 elemből rakható össze, valamennyit gyártjuk. Ebben az évben 520 lakrészhez valót készítünk. S itt ismét a minőséget említeném első helyen, hiszen azt már rég tudja mindenki, hogy egy 40 lakrészes tömb előregyártott elemekből 20 nap alatt építhető fel, s a szerelésnél váltásonkézt mindössze nyolc emberre van szükség. — Tehát a minőség... — Igen. Hamarosan megkezdjük a külső felületen díszített lakásfalak gyártását. Folyamatban van az átállás, készülnek a vinilinszőnyegfonatok a megfelelő mintákkal. Legnagyobb haszna az új eljárásnak, hogy teljesen kiküszöbölődnek a szerelés utáni külső végmunkák. Nem lesz többé szükség az állványrakásra, vakolásra, és természetesen a betonelemből készült lakótömböknél a lehullott vakolat is ismeretlen fogalommá válik. Színes mintákat is rávihetünk a díszítőelemekre. Változatosabbá, vonzóbbá tehetők így az ezután épülő lakónegyedek. Tegyem hozzá, önszorgalomból kísérleteztük ki a mintás falakat. — S az ár? — Termékünk nyilván értékesebb lesz, az építő viszont behozhatja a többletköltséget a vakolás, festés, állványozás kiiktatásával. Az említett önszorgalmat nem lehet egy mondatban árván hagyni. A gyár területén lépten-nyomon, újra és újra felbukkan. Akár a nehéz lapátolás kiküszöböléséről, vagy a termékraktározás módjáról, akár a túlontúl szellős csarnokok huzatmentesítéséről esik szó. Az igazán nehéz munkákat, a több száz vagy ezer kilós betonelemek mozgatását természetesen már kezdettől fogva daruk végezték. Maradt azonban még „vadászterület“ az említett önszorgalom számára is. Farkas Sándor és Mandics Lajos mérnök-részlegvezetők igazítanak el a termelés számomra kevéssé ismert területein. Eközben tudom meg, hogy foglalkoznak a betonvastekercsek szállításának könnyítésével, átalakítják a gőzölő kamrákat, hogy biztonságosabbá tegyék a házfalak mozgatását — lételemük az állandó fejtörés, s még az sem csökkenti javító kedvüket, hogy egy-egy újítás újításként való elfogadtatása, — miként Mandics Lajos megjegyezte —, körülményes, olykor hiábavaló igyekezet. No de nem sértődékenyek, mert ha a „konkrét“ jutalom el is marad, a szakmai ambíció kielégül. Ami persze távolról sem jelenti azt, hogy az újítások hatékonyságának igazolása esetleg nem szorul egyszerűsítésre. Termelésük az utóbbi öt évben tízszeresére nőtt, önállósulásuk újabb lendületet adott, s nem a tervmutatók kényszere, hanem az alapos lehetőség-felmérés határozta meg jelenlegi fő törekvésüket, hogy határidő előtt teljesítsék az ötéves tervet. Terven felül hozzávetőlegesen 300 lakrészhez szükséges betonelemet gyártanak. Értékben 20 millió lejes többletet vállaltak. Idei közelebbi cél az anyagkezeléssel, mozgatással járó veszteségek csökkentése, ami 70 tonna cement és 10 tonna bretonvas megtakarításában konkretizálódik. Hónapról hónapra a maximális mutatók 10—15 százalékos túlteljesítésére törekednek. Gondoljuk, nem kell bővítenünk e beszámolót a miért feszegetésével. (makkai) Az országban és külföldön egyaránt keresettek a Prodcomplex Helyiipari Vállalatban készült csiszolt üvegáruk, amelyeket 60 féle választékban kínálnak a vásárlóknak. Felvételünkön e gyönyörű termékek alkotóinak egyikét, Belza Adolfot munka közben mutatjuk be olvasóinknak. Szocialista verseny a falvak felvirágoztatásáért — Az Olt megyei Stoicánesti község néptanácsa ülésszaka résztvevőinek távirata az RKP Központi Bizottságához, Nicolae Ceausescu elvtárshoz — Az Olt megyei Stoicánesti községben működik az ország egyik legrégibb mezőgazdasági termelőszövetkezete, amelyet immár negyedszer a Munkaérdemrend I. fokozatával tüntettek ki. A község földművesei a községi néptanács kedden megtartott ülésszakán elhatározták, hogy szocialista versenyre hívják ki a haza összes községeinek és falvainak néptanácsait, összes lakosait az 1973. évi gazdasági, közművesítési és szociálkulturális feladatok teljesítéséért és túlszárnyalásáért. A részvevők a forró lelkesedés légkörében táviratot intéztek az RKP Központi Bizottságához, Nicolae Ceaușescu elvtárshoz. A távirat így hangzik: Az O megyei Stoianesti község néptanácsi képviselői, akik ülésszakot tartottak az 1973. évi gazdasági-társadalmi terv és költségvetés megvitatására, az összes lakosok nevében Önhöz intézik szavaikat hőn szeretett és tisztelt Ceausescu elvtárs, hogy kifejezzék meleg szeretetüket, hűségüket és határtalan megbecsülésüket Ön iránt mindazért, amit a párt és az állam élén tesz a nép legdrágább eszményeinek valóra váltásáért, a haza további felvirágoztatásáért, az ország összes helységeinek fejlesztéséért, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtését célzó nagyszabású program keretében. Mi, stokánestiek nem felejtettük el és sohasem felejtjük el mit mondott 1949-ben az mtsz megalakulásakor, amikor abban az örömben volt részünk, hogy körünkben tartózkodott a falu életének e nagy eseményekor és megmutatta nekünk az ország egész parasztságával együtt követendő utat. A falu közössége előtt elmondott akkori szavai, a más látogatások alkalmával utólag adott értékes útmutatásai és útbaigazításai, az elért eredmények honpolgári kötelességünké teszik, hogy meleg köszönetet mondjunk a Stoicanesti-i lakosság apraja-nagyja nevében, s mély hálánkat és forró szeretetünket fejezzük ki annak, aki — mint nálunk mondják — a község több mint 500 lakosának „keresztapja“ volt. Hogyan másként köszönjük meg önnek, aki szívét is beleadta mindabba, amit értünk tett, mint azzal, hogy jelentjük önnek, szeretett vezetőnknek: mi, akik a búzájáról és túzokokról ismert Boian síkságon élünk, betartottuk szavunkat, évről-évre gyarapítottuk az mtsz vagyonát s ezzel együtt nőttek a község és az emberek is. Gondosan és nagy felelősségérzettel elemezve helyzetünket, célul tűztük ki, hogy kitartó és lelkes munkával ebben az évben még jobban megműveljük a földet és a tervezett hektáronkénti 4 000 kilós búzatermelést 750 kilóval, a 4 800 kilós kukoricatermelést 600 kilóval, a 35 000 kilós cukorrépa-termelést 6 500 kilóval túlteljesítjük, a tervezett 3 000 literes átlagos tejtermelést pedig 250 literrel túlszárnyaljuk. Ily módon terven felül szállíthatunk az államnak 700 tonna gabonát, 1300 tonna cukorrépát, 1200 hektoliter tejet és 150 tonna húst, amihez még hozzá jön az a jelentős állati eredetű termék, amit a község lakossága terven felül leszerződött az állammal. Azoktól a mozgósító feladatoktól lelkesítve, amelyeket az Országos Konferencia, az RKP KB 1972. novemberi plenáris ülése állított a mezőgazdaság elé, általában a falu elé, a párthoz, Önhöz, főtitkár elvtárs, való erős ragaszkodás légkörében elhatároztuk, hogy versenyre hívjuk fel országunk összes néptanácsait, községeit és falvait tudva, hogy más bánáti, erdélyi, dobrogeai, mezőgazdasági szövetkezetek és községek jó és nagyon jó eredményeket értek el, azt, hogy egyre több egység vesz részt a jobb termés eléréséért, a falusi helységek sokoldalú fejlesztéséért folytatott nagy versenyben. Tudjuk, hogy ebben a hazafias vetélkedésben az ember, a termelőszövetkezet, a község, az ország nyer, biztosítjuk szeretett Ceausescu elvtárs, hogy erőt nem kímélve — ahogyan Ön tanított — tettekkel támasztjuk alá felhívásunkat, ami nagy megtiszteltetés számunkra. Megfogadjuk, hogy szenvedéllyel, odaadással és áldozatkészséggel fogunk dolgozni a kitűzött feladatok példás teljesítéséért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel hozzájárulunk országunknak a jólét magasabb fokaira és a civilizáció csúcsaira való felemeléséhez. A STOICANESTI községi néptanács ülésszaka FELHÍVÁS Románia Szocialista Köztársaság összes községi néptanácsaihoz Az Olt megyei Stokanesti község néptanácsa 1973. január 30-i ülésszakán az igényesség és a felelősség szellemében megvitatta az 1972. évi tervfeladatok és helyi költségvetés valóra váltását, valamint az 1973. évi gazdasági-társadalmi fejlesztési terv területi előirányzatait és a helyi költségvetés előirányzatait. A néptanács úgy véli, hogy a pártszervezetek vezetésével a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a kereskedelmi és szolgáltatási egységek, az oktatási, egészségügyi és kulturális intézmények munkaközösségei, a község összes lakosai az elmúlt évben jelentős sikereket értek el a növényi és állati termelés növelésében, a lakosság jó ellátásában és kiszolgálásában, a közművesítési és gazdálkodási munkákban, az oktatásban, az egészségvédelem, a kultúra, a szocialista nevelés terén és a sporttevékenységben, s ezáltal erőteljes anyagi és szellemi alap jött létre a község továbbfejlesztéséhez. Községünk mezőgazdasági termelőszövetkezete a globális akkordbér alapján szervezte meg a termelést és a munkát, korszerű technológiákat alkalmazott, s így 1972-ben nem öntözött területen átlagos hektárhozama 4 655 kiló volt búzából a tervben előirányzott 3 600 kilóval szemben; 4 827 kiló szemeskukoricából a tervezett 4 000 kilóval szemben; 41 067 kiló cukorrépából a tervben előirányzott 30 000 kilóval szemben. A tavalyi állattenyésztés-fejlesztési tervet a szarvasmarháknál 104, a sertéseknél 147 százalékos arányban teljesítettük. A több mint 700 takarmányozott tehén átlagos tej hozama tehenenként 3 070 liter volt a 3 000 literes tervelőirányzattal szemben. A mezőgazdasági termelésben elért eredmények lehetővé tették, hogy az állami alapnak leszállítsunk: 4 060 tonna gabonát, 1 050 tonnával többet a tervezettnél; 8 000 tonna cukorrépát, 2 000 tonnával többet a tervezettnél; 656 tonna húst, 230 tonnával többet a tervezettnél, 15 009 hektoliter tejet, 2 509 hektoliterrel többet a tervezettnél és más jelentős mennyiségű mezőgazdasági élelmiszereket. A többlettermékek leszállítása révén 1972-ben a 100 hektáronkénti árutermelés értéke 790 969 lej volt, s ezzel hozzájárultunk a városi lakosság jobb ellátásához, az export növeléséhez és ugyanakkor mezőgazdasági szövetkezetünk jövedelmének a növeléséhez, községünk lakosai életszínvonalának az emeléséhez (Folytatás a 3. oldalon) A 3. OLDALON A kőolajipari munkások hősi harcának 40. évfordulóján A globális akkord bevezetése az állami mezőgazdasági vállalatokban Megyénk állami mezőgazdasági vállalatainak dolgozói különös érdeklődéssel fogadták az RKP KB Végrehajtó Bizottsága 1972. december 25-i ülésén elfogadott határozatot, miszerint kísérleti jelleggel bevezetik a globális akkordon alapuló munkaszervezési és javadalmazási formát. A munkaközösségek már az év első heteiben olyan intézkedéseket dolgoztak ki, amelyek lehetővé teszik, hogy minél több farmon, tevékenységi ágban alkalmazzák ezt a javadalmazási formát. A globális akkord alapján történő javadalmazást az év elején leszögezett fizetési tarifának megfelelően eszközük termékegységenként, vagyis: tonna, hektoliter, állatonként, 1 000 lej értékű termény, így például a fejőstehén-tenyészetben, ahol az évi átlagtermelés takarmányozott tehenenként 3 000 liter, a gondozási norma pedig 13 fő, a havi átlagkereset eléri az 1 300 lejt. A mi egységeinkben megvannak a feltételek és a lehetőségek arra, hogy fokozzuk a termelést és így természetesen a gondozók, a dolgozók keresetét is. Tekintettel arra, hogy az állami mezőgazdasági egységek vezetői már ismerik a szervezési és javadalmazási kitéteket, szeretnék kitérni néhány olyan intézkedésre, amelyet feltétlenül szükségesnek tartok e javadalmazási forma beiktatásánál és szeretném felsorolni előnyeit is. Elsősorban, tekintettel arra, hogy most osztják fel a terveket farmokra, tevékenységi ágakra, munkahelyekre, parcellákra, szükség van arra, hogy a vállalatok összes dolgozóival megvitassák az új szervezési és javadalmazási forma összes kérdéseit. Jó, tudni például, hogy az nem csupán az állandó alkalmazottak érdekeltségét fokozza, hanem az időszakosokét is, azokét, akik arra vállalkoznak, hogy bizonyos állati és növényi eredetű termékeket állítsanak elő egy meghatározott területen, s akik vállalkoznak, hogy a kijelölt feladatokat teljesítik. Az alkalmazási módozat népszerűsítése hasznos és azt minél rövidebb időn belül el kell végezni, ismerve azt, hogy az anyagi érdekeltség fokozása mindkét fél érdeke (vállalat-dolgozó), s ezért már az év elején legalább egy termelési ciklusra egy szerződésvállalást kell kiállítani, amely leszögezi a felek kötelezettségeit és jogait. Azért, hogy a szerződésvállalások megfelelően biztosíthassák a feladatok teljesítését, idejében intézkedni kell, hogy minden egyes részlegnek rendelkezésére bocsássák a szükséges anyagi alapokat, hogy betarthassák a növényenként és állatfajonként leszögezett technológiákat. Az új javadalmazási forma sikere érdekében differenciáltan kell kijelölni a termelési feladatokat parcellánként, állatfajonként, figyelembe véve a termelési potenciálokat, a biztosított műszakianyagi alapot oly módon, hogy lehetővé tehessük a globális akkord bevezetését valamennyi munkahelyen. A globális akkord alapján alkalmazott dolgozók számára lehetőséget teremtenek arra, hogy a pénzbeni javadalmazás mellett hozzájuthassanak — hivatalos áron — az illető vállalatban termelt egész sor mezőgazdasági élelmiszertermékhez. Ennek a munkaszervezési és javadalmazási formának az előnyei beszédesen megmutatkoztak a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, amelyekben sikeresen, jó eredményekkel alkalmazták azt az utóbbi két termelési évben. Növekedett a termelés, a munkatermelékenység s ezzel párhuzamosan gyarapodott a globális akkord alapján dolgozók keresete is. Az állami mezőgazdasági egységek vezetőinek tehát az az első rendű kötelezettségük, megteremteni a kedvező feltételeket ezen javadalmazási forma alkalmazásához aminek oda kell vezetnie, hogy mindkét fél pontosan betartsa kötelezettségeit, és végeredményben is a több termelésre serkentse mind az alkalmazottakat, mind pedig az ""ami mezőgazdasági egységeket. COROI? IOAN, az AMV-ek Maros megyei Trösztjének főkönyvelője Falusi könyvhónap, 1973 . A jegyzet írónak e cím után azonnal tolla alá kívánkozik a megszokott kezdő-mondat: „Immár hagyománnyá vált, hogy megyénkben, csakúgy mint az egész országban, február folyamán. Satöbbi. Igen ám, de hogyan fogalmazza azt a bizonyos kezdő-mondatot az, aki személyes élményeiből, tapasztalataiból tudja, hogy már régesrégen nem sablonfogalmazásokról van szó a Falusi könyvhónap alkalmából. Na nem, szó sincs arról, hogy időnként ne kísértenék ezt a szép kulturális akciót sablonmegoldások is. Teszem azt, hogy véget ér a találkozó, és akkor szerencsés vagy rosszul megválasztott órában gyerekek emelkednek szólásra, előre megfogalmazott kérdéseket makognak az író bácsi felé... Legjobban annak örvendek — örvendünk — eme 1973-as Falusi könyvhónap alkalmából, hogy az elmúlt két-három év tapasztalatából ítélve, mindezen erőszakoltságok, hivataliaskodó formák eltűnni látszanak az íróolvasó találkozók térképéről. Nem lapozgatunk tűnődve a kötetekben, mint hajdanán, hogy melyik is az a vers vagy novella, amely „a falunak jó“. Mert ott is az a jó, amit mi is magunkénak vallunk. Mennyit, de menj- SZŐCS KÁLMÁN (Folytatás a 3. oldalon)