Vörös Zászló, 1973. június (25. évfolyam, 128-153. szám)

1973-06-01 / 128. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam 128 (6079) szám , 1973. június 1. péntek 1 óra 30 iámi NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS MUNKALÁTOGATÁSA fővárosi piacokon és üzemekben Nicolae Ceausescu elvtárs egyik szokásos munkanapja. Ez a nap sem különbözik a többitől, amikor pártunk és államunk vezetőjének munkaszobája maga a lüktető élet, nagy beteljesüléseivel, de nehéz problémáival is, amelyeket felszámolhatunk és fel is kell számolnunk ahhoz, hogy céljainkat elérjük. Az egész országnak, valamennyiünknek szükségessé vált, hogy Ceausescu elvtársat az emberek között lássuk, a munkahelyeken vagy ott, ahol a lakosság ellátásáról gondoskodnak, az üzemek és építőtelepek dolgozóival, a szakemberekkel, a kereskedelmi alkalmazottakkal, a háziasszonyokkal találkozva, megvitatva azokat a konkrét problémákat, amelyeknek megoldása széles távlatokat nyit nemcsak a meglátogatott munkaközösségek, hanem egész gazdasági szektorok előtt, a lakosság életfeltételeinek javításáért. A pártfőtitkár sajátos munkastílusához köztudomásúlag hozztartozik ez a dinamikus vezetési és irányítási mód, a néppel való állandó tanácskozás. Csütörtök délelőtt a pártfőtitkár fővárosi piacokat, és fontos ipari objektumokat tekintett meg, s mint mindig, a látogatás ezúttal is értékes következtetéseket és útmutatásokat eredményezett, amelyek birtokában a városvezetők, a vállalati és gazdasági minisztériumok vezetői tovább tökéletesíthetik munkájukat. A látogatás előestéjén a pártfőtitkár a következőket mondotta a hadsereg pártaktívájával való találkozón: „Ismerik egész népünk időszerű törekvéseit, tudják, hogy a leghatározottabban munkálkodik a X. pártkongresszus és az Országos Konferencia határozatainak a valóra váltásán. Ismerik az ötéves terv első két évében és négy hónapjában elért eredményeket. Minden területen, az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt nemcsak teljesítettük, hanem túl is szárnyaltuk a tervet.“ Nicolae Ceausescu elvtárs ezután hangsúlyozta: „Nagy figyelmet fordítunk az egész nép anyagi és szellemi jólétének növelését szolgáló pártpolitika megvalósítására. A X. kongresszus és az Országos Konferencia határozatai ezen a téren is sikeresen megvalósulnak. Természetesen, gazdasági és társadalmi tevékenységünkben vannak még hiányosságok, hibák.“ A párt és az állam vezetője az eddigi sikerekből kiindulva, de tekintetbe véve a még mutatkozó hiányosságokat is, folytatta a dialógust az anyagi javak termelőivel. A tegnapi látogatás is annak a következetes törekvésnek a jegyében fogant, hogy újabb értékeket adjon a fővárosi lakosok, akárcsak az egész ország mindennapos munkájának és életének. A főtitkárt elkísérte Virgil Trofin, Ilie Verdej, Gheorghe Cioaru. Mindenütt szűnni nem akaró éljenzés és ováció, taps, egymást érő jókívánságok tanúsították a fővárosi lakosság legszélesebb tömegeinek érzelmeit Ceausescu elvtárs iránt. Az 1 Mai sugárúton, ebben a régi, de ma megifjodott munkásnegyedben, az Óbor piac kellős közepén, a Traian vásárcsarnokban, a Rahova és a Pantelimon piacon, mindezeken a helyeken Nicolae Ceausescu elvtársat ezrek és ezrek vették körül, mindenki igyekezett kezet fogni a pártfőtitkárral, megosztani vele gondolatait, örömét, nehézségeit. A közelállók között volt Ileana Popa, a Bucuresti ruha- és kötöttárugyár munkásnője, Iulian Vicu, a Flacara Rosie mestere, Ion Gherman, a Timpuri No. üzem alkalmazottja és sokan mások. „Éljen a párt, éljen sokáig Ceausescu elvtárs, adjon az isten önnek jó egészséget és teljes munkaerőt, hogy hosszú évekig vezethessen bennünket“ — mondotta szívből jövő szavakkal Floarea Iordache öreg kollektivista asszony, tizennégy gyermek anyja, tizenhat gyermek nagyanyja. A jókívánság híven tanúsítja az érzések intenzitását, akárcsak az idős Ecaterina Siminicu által a főtitkárhoz intézett ékesszóló szavak: „Köszönöm, hogy gondoskodik életünkről“. „Éljen Ceausescu elvtárs, éljen az egész román nép és kérlek, engedd meg, hogy mint egy anya megöleljelek mindazért, amit tettél és teszel országunkért, érettünk“ — mondotta. Mindenütt hasonló fogadtatás közepette Nicolae Ceausescu elvtárs több mint kétórás látogatást tett öt régi kereskedelmi negyedben, ahol a város lakosságának csaknem 25 százaléka szerzi be a szükséges árukat a municipium különböző részeiben. A látogatás lehetővé tette a bukaresti lakosság fontosabb beszerzési problémáinak átfogó elemzését. A városgazdákkal folytatott munkamegbeszélés során megállapították, hogy mind az állami, mind pedig a szövetkezeti kereskedelem, valamint az egyéni termelők biztosítják a főváros piacainak megfelelő ellátását mezőgazdasági élelmiszerekkel, zöldségfélékkel és gyümölcscsel. Akárcsak egy nagy tavaszi kirakatban, a piaci standokon és más elárusító helyeken mindenütt jó minőségű friss áru látható, amely teljesen kielégíti a vevők igényeit. Nicolae Ceausescu elvtárs a bukarestiek népes tömegével beszélget. Meg vannak-e elégedve az ellátással, vannak-e nehézségeik a bevásárlásnál? Milyen termékekből van hiány? — érdeklődik a pártfőtitkár minden piacon, több ízben is a háziasszonyok, az emberek körében. „Igen, az üzlet jól el van látva“ — mondotta Ana Ionescu, a Producta vállalat alkalmazottja a Traian vásárcsarnokban. „Mindent lehet kapni, főtitkár elvtárs“ — hangsúlyozta Rozalia Marinache háziasszony a 7 Noiembrie piacon. Hasonló vélemények hangzottak el több helyen is, egyesek megjegyezték, hogy néha hiányzik a piacról vagy az üzletekből az újkrumpli, bizonyos zöldségfélék, elmondották, hogy nem minden elárusító tartja be a nyitvatartási időt, hogy a délelőtti és a délutáni ellátás között eltolódás mutatkozik. Az üzletek, a húst, tejet, kenyeret forgalmazó központok, az állami gazdasági és szövetkezeti elárusítóhelyek, az egyéni termelők elárusítóhelyei tele vannak áruval. Csupán a Rahova piacra, akárcsak minden nap, ezúttal is 4 600 kiló húst, 1 600 kiló túrót, 200 000 darab tojást, 13 000 kiló zöldségfélét, sok más idénycikket, nagy mennyiségű lisztet, málélisztet, cukrot, olajat, konzerveket és félkészárut hoztak fel, elegendőt a környékbeli lakosság, a Vulcan és az Electromagnetica, a konfekciógyárak és más ipari egységek dolgozóinak bőséges ellátásához. A vásárlók elismerő véleményei sem hiányoznak. „Örömmel jövök a piacra — mondja Mihalache Mircea, az Electronica tízem mestere, aki a környéken lakik. A Rahova piac tiszta, jól el van látva. Találni bármit kellő mennyiségben, össze sem lehet hasonlítani a mai helyzetet az azelőttivel. Az ön látogatása után a városvezetők intézkedtek útmutatásainak megvalósításáról. Szívből köszönjük, főtitkár elvtárs.“ Ioana Petculescu, az Aurora gyár alkalmazottja kiemelte: „A régi piac nem volt képes ellátni a lakosságot, a mostani azonban minden igénynek és követelménynek megfelel. Sok helyen vásároltam már, de azt hiszem, hogy ez a legjobb piac“. Constantin Teodorescu szintén elismerően szól az ellátásról. Hasonló a véleménye Nita Tudorinának, a Grigoreanu Petre utcában lakó háziasszonynak és Ciobanu Gheorghenak, a Dobra Noua utcában lakó nyugdíjasnak. Ugyanez a helyzet más fővárosi piacokon is. Az Óbor vásárcsarnok zsúfolt, de minden kapható. A Pantelámon negyedben az előző látogatása után létesített szupermagazin több mint 300 féle előcsomagolt élelmicikket, felvágottat, konzervet, mélyhűtött zöldséget és gyümölcsöt kínál. „Az üzlet mindig kifogástalanul el van látva“ — jelenti ki Elisabeta Pavel munkásnő. A hal- és húsrészlegen is gazdag a választék. A zöldség- és gyümölcsforgalmazó egységekbe az éjszaka folyamán nem kevesebb mint 12 tonna káposzta, hagyma, burgonya, karfiol, saláta, paradicsom érkezett. A pártfőtitkár elbeszélget a Belkereskedelmi Minisztérium vezetőivel, a város főpolgármesterével, érdeklődik az árucikkek minőségéről és választékáról, az árakról, és hangsúlyozza, hogy gazdagabb választékra van szükség egész nap folyamán, főként hús és hal félkészáruból. Ajánlja egyben a nagyobb tápértékű élelmicikkek, így a száraztészta, a kukoricapehely választékának gyarapítását, általában a tetszetősebb csomagolást, a rendelkezésre álló termelőkapacitások ilyen irányú jobb kiaknázását. Érdeklődik a dehidratált zöldségféle nagy választékáról, s hangsúlyozza, hogy ezeket a vitamindús, a friss zöldségfélével egyenlő tápértékű árucikkeket szélesebb körben kell forgalmazni, a megfelelő használati utasításokat látható helyen kifüggeszteni. Nicolae Ceausescu elvtárs többször megáll a mezőgazdasági eredetű élelmiszert árusító standok előtt, megkóstol egy-egy terméket, közelebbről megvizsgálja a zöldségfélék és a gyümölcsök minőségét, kikéri a vásárlók és az eladók véleményét. A látogatás folyamán kitűnik, hogy nagy gondot fordítanak a termékek megfelelő, civilizált tárolására és hogy ilyen tekintetben alapvető változás következett be a piacokon a párt főtitkárának legutóbbi látogatása óta. Nicolae Ceausescu elvtárs úgy vélekedik, hogy a tavaszi rossz időjárás miatt valóban voltak bizonyos objektív nehézségek egyes korai zöldségfélék és gyümölcsök beszerzése terén, de minden lehetőség megvan ahhoz, hogy két héten belül a piacokra bőségesen kerüljön mindenféle áru. A városgazdákkal folytatott beszélgetés során úgyszintén szóba került a boltok és piacok további korszerűsítésének kérdése. A főtitkár által az előző látogatásokon kijelölt feladatoknak megfelelően, a municípiumi néptanács és a kerületi néptanácsok korszerűsítették a Rahova, a Pantelimon piacot, a Traian csarnokot és más kereskedelmi központokat. E piacokon hűtőszekrényekkel és más kereskedelmi berendezésekkel felszerelt szupermagazinokat létesítettek, a vásárlók által igen nagyra értékelt önkiszolgálás bevezetésével. Ceausescu elvtárs tudomásul veszi ezeket az eredményeket, s ugyanakkor javasolja, hogy rendezzék át célszerűbben az Óbor vásárcsarnokot, létesítsenek új piacokat, különösen az utóbbi években épült lakónegyedekben, valamint a hagyományos üzletnegyedekben. Ajánlotta továbbá, hogy alkalmazzák széles körben a korszerű kereskedelmi módszereket, létesítsenek kisebb üzleti egységeket halkészítmények és konyha félkészítmények számára. Általában szükségesnek vélte, hogy jobban használják ki a város kereskedelmi térségeit, és hogy a kisipari szövetkezetek is fokozottabb mértékben legyenek jelen, mégpedig főleg kézműipari cikkekkel. A főtitkár egyben felhívta a figyelmet az ütemes ellátás szükségességére, a boltok órarendjének váltásokban történő megszervezésére, hogy a lakosok időt takaríthassanak meg. Minthogy a dolgozók életszínvonalának emelése és a termelési eredmények között szoros összefüggés áll fenn, és az ipar gyors ütemű fejlődése igen nagy fontosságú az ország haladása számára, a látogatás második részében fontos vállalatok megtekintésére került sor. Ez is kidomborította, hogy pártunk és államunk vezetősége állandó figyelmet fordít az ötéves terv határidő előtti teljesítésére, s e célból a hatékonyság emelésére valamennyi gazdasági szektorban. E látogatások során egyes bukaresti gazdasági egységek szorgalmas kollektíváinak munkáját elemezték. Mint ismeretes, a fővárosi kommunisták, dolgozók indították el az egész nemzethez intézett hazafias felhívásukkal azt a kezdeményezést, hogy négy és fél év alatt teljesítsük az ötéves tervet. Azóta több mint tíz hónap telt el, s ez idő alatt a bukaresti dolgozók vállalásai napról-napra mindinkább testet öltenek, tényekben, eredményekben, odaadó, alkotó munkában jutottak kifejezésre. A helyszínen — a Berceni-i vegyipari gépgyárban, a Progresul házgyárban és az autoklavizált sejtbeton-gyárban — az egész gazdaság szempontjából ,nagy jelentőségű kérdéseket vitattak meg a termelési terület és a berendezések céltudatos felhasználásával, a technológiai folyamatok tudományos megszervezésével kapcsolatban, mégpedig a termelőkapacitások jobb hasznosítása, a műszaki paraméterek javítása és a termelés korszerűsítése, a fajlagos fogyasztás és az anyagi költségek csökkentése, a minőség javítása, a munkás- és mérnökkáderek ésszerűbb foglalkoztatása céljából. Nicolae Ceausescu elvtársnak egyes bukaresti gazdasági létesítményekben tett munkalátogatása a főváros déli ipari övezetében kezdődött. A pártfőtitkárt itt Pazekas János, a Minisztertanács alelnöke, Vasile Patilinet erdőgazdálkodási és építőanyagipari miniszter, Ioan Avram nehézgépipari miniszter, valamint az itteni üzemek és gyárak nagy számú munkása fogadta. Az építkezési és építőanyagipari szakemberek bemutatják Nicolae Ceausescu elvtársnak a munkásszállás-komplexumot. Ez alkalomból megvitatták az autoklavizált sejtbetonból épült pavilonok több tervváltozatát. Ez az új anyag lehetővé teszi az építkezési munkák meggyorsítását és a költségek lényeges csökkentését. Nicolae Ceausescu elvtárs a szakemberekkel együtt messzemenő figyelemmel elemzi mind a terveket, mind pedig az építkezés különböző fázisait, s ajánlja, hogy bizonyos módosításokkal biztosítsanak nagyobb fokú kényelmet a helyiségeknek. A pártfőtitkár elismeréssel szól az autoklavizált sejtbetonépületek gyors kivitelezéséről, csekély költségéről, egyszerűségéről, s ajánlja a jelen lévő szakembereknek, a főpolgármesternek, a minisztereknek, hogy az új építőanyagot használják széles körben könnyűipari és más rendeltetésű gyárcsarnokok, állattenyészetek, kereskedelmi egységek, otthonok, és , egy-két emeletes lakóházak, bölcsődék, óvodák építéséhez, belső válaszfalak emeléséhez. Nicolae Ceausescu elvtárs külön felhívja a tervezők figyelmét, hogy le kell mondani az üzemcsarnokok monoblokk kialakításának rendszeréről. Olyan épületeket kell emelnünk, ahová könnyen behatolhat a napfény, másként dolgoznak ilyen körülmények között a munkások, s az önköltség is jóval kisebb lesz. A felelős tényezőkkel folytatott munkadialógus során megtanácskozzák a munkásotthonok befogadóképességének növelését, ami igen időszerű kérdés, hiszen sok fiatal vállal munkát ipari egységekben, építőtelepeken, a nemzetgazdaság más termelőszektoraiban. A pártfőtitkárnak elmondták, amint egy nemrégiben végzett felmérésből kitűnt, az adott terület jobb felhasználása folytán körülbelül 35 000 hellyel lehet növelni a munkásotthonok befogadóképességét. Nicolae Ceausescu elvtárs ajánlja, tanulmányozzák, hogyan lehetne több elszállásolási lehetőséget biztosítani az ingázó munkások számára, biztosítva a munkaerő nagyobb fokú stabilitását, a munkaidő maradéktalan kihasználása)... A továbbiak során a fővárosi gépipar legújabb egységének, a vegyipari gépgyárnak a meglátogatására kerül sor. Itt a vállalat fiatal kollektívájának nevében Paul Florescu mérnök-igazgató mond köszönetet a párt főtitkárának azért, hogy látogatásával ismét megtisztelte a vállalatot . Tájékoztatják Nicolae Ceausescu elvtársat, hogy a kommunisták, az egész munkakollektíva figyelme főleg a párthatározatok valóra váltására irányult és irányul, továbbá a tavaly tavaszi látogatás alkalmából tett javaslatokra a termelés szakosítása, a tervezett paraméterek elérési határidejének megrövidítése érdekében. A kommunisták, az összes munkások, mérnökök és technikusok fokozott erőfeszítéseket tettek, konstruktív megoldásokat és korszerű technológiai eljárásokat alkalmaztak a fémmegmunkálási osztályokon, a kazánkovácsműhelyben és a szereldében, magasabb fokra emelték az üzemi fiatalok szakképzettségét és specializálódását. A párt és az állam vezetőségének határozatait alkalmazva, nagy tapasztalatokkal rendelkező mérnökök, szakemberek és munkások vesznek részt közvetlenül a termelésben. Az üzemben jelenleg a komplex berendezések és felszerelések változatos skáláját állítják elő, zömükben egyedi példányokat, rohamosan fejlődő vegyiparunk és petrokémiai iparunk számára. A kazánkovácsműhelyben és a vállalat több termelőosztályán új technológiai folyamatokat vezettek be az üzemi és kutatóintézeti szakemberek tervei alapján a gépgyártáshoz. Ez lehetővé teszi, hogy a munkatermelékenység ebben az évben mintegy 60 százalékkal emelkedjék 1971-hez képest. Az üzemvezetőség a pártbizottsággal együtt műszaki és szervezési intézkedési terveket állított össze, hogy június végéig leszállíthassák a megrendelt berendezéseket a harmadik évnegyedben üzembe helyezendő objektumokhoz a craiovai, a tulceai, a Rm. Vilcea-i, a Pitesti-i és más nagy vegyiüzemeknek. A munkások, akiknek átlagos életkora nem haladja meg a 22 évet, szilárdan eltökélték hogy felajánlásuknak megfelelően négy és fél év alatt megvalósítják az ötéves terv előirányzatait, tovább javítják gyártmányaik műszaki teljesítmény-mutatóit és választékát. Határidő előtt eleget tesznek a vegyi üzemek megrendeléseinek. A vendég megtekinti a fontosabb üzemosztályokat. A pártfőtitkárnak sokan vörös szegfűt nyújtanak át, üdvözlik, erőt, egészséget kívánnak, hogy folytathassa nemes tevékenységét a munkásosztály, az egész nép szolgálatában. A vendéglátók bemutatják Nicolae Ceausescu elvtársnak néhány gyártmányukat, közöttük fűtőtelepeket, reaktorokat, melegítő kazánokat, ülepítő szűröket és más vegyipari berendezéseket. Nicolae Ceausescu elvtárs elismeréssel szól a munkaközösség, a szakemberek erőfeszítéseiről a párthatározatok, az útmutatások teljesíté (Folytatás a 3. oldalon) GUSZTUS 23 KÖSZÖNTÉSÉRE Júniusban teljesítik a júliusi exporttervüket A négy kontinens 21 országába mintegy 60-féle terméket exportáló Prodcomplex Helyiipari Vállalatban a napokban számítást végeztek, amiből a következők derültek ki: 1. A vállalat dolgozói 5 hónap alatt 220 000 valutalej értékű kiviteli cikket gyártottak terven felül, az egész évre annak idején felajánlott 65 000 lej értékű exportáru helyett. 2. Minden lehetőségük megvan ahhoz, hogy június 10-ig teljesítsék a 6 hónapi kiviteli előirányzatukat, s a hó végéig hátralévő napokban a júliusi feladatuknak is eleget tegyenek. Nem hiába mondogatják a vállalatban, hogy az idén jól megy az üzlet. Jól megy — tegyük hozzá —, mert a termelő figyelmesen meghallgatja a vevő kívánságait, kifogástalan minőségben és pontos időben szállít. S minthogy szerződéses kötelezettségeinek következetesen eleget tesz, a megrendelők növekvő bizalommal fordulnak hozzá. Legutóbb pár nappal ezelőtt egy nyugatnémet cég képviselői jártak itt. A küldöttség kifejezte elégedettségét az itt készülő hatalmas fémtartályrészek minőségéért és a szállítások növeléséről tárgyalt. Szintén a napokban mutatták be legnagyobb megrendelőjüknek az új üvegdísztárgyak mintapéldányait. A megbeszélések eredménye: az idei korábbi igénylését 880 000 lej értékű metszett áruval és kézzel formált díszítőelemekkel toldotta meg a külföldi partner. Egyben kölcsönösen aláírtak a felek egy 2,5 millió lej értékű szállítási szerződést 1974-re. Az Elise, Otello, Iris, Colombo és más nevű dísztárgyak olyan sikert arattak, hogy nagyon valószínű, a jövő évre egy 4 millió lej körüli értékű pótmegrendelést kapnak. Növekedett a termelés a berendezések jobb működtetése nyomán Az 1972-ben elért értékes termelési eredményekért a Segesvári Selyemszövöde e hónap elején megkapta az iparági szocialista versenyben kitünteknek járó diplomát. Ez az elismerés a munkával szembeni kollektív és egyéni felelősség növekedéséhez vezetett, élénkebbé vált a szerzett cím további megőrzéséért folyó verseny. Munkánk hatékonyságának emelését — mondotta Cornel Moldovan mérnök, a szövőde igazgatója — a berendezések és általában a termelőkapacitások magasfokú kihasználására bevezetett egész sor intézkedésünk alapozta meg. Ezek közül kiemelném, hogy egy szakemberekből álló munkakollektíva ellenőrizte hónapról hónapra a berendezések karbantartását, azt, hogy a mesterek, segédmesterek, munkások és karbantartó lakatosok miként tesznek eleget kötelezettségeiknek. Lényegesen javult a kihasználási mutató, a havi termelés pedig 10—15 százalékkal növekedett a rendszeres ellenőrzés nyomán. Változtattunk a félkész termékeknek az alapszekciókhoz való továbbítás módján, most minősítő igazolvány kísér minden tételt. Intézkedéseink következtében az év első öt hónapjában sikerült terven felül 10 000 négyzetméter szövöttárut előállítani, a múlt év azonos időszakához képest pedig 50 százalékkal csökkent a maradékok mennyisége. Fontos tennivaló: A TAKARMÁNYNÖVÉNYEK KASZÁLÁSA, ÖSSZEGYŰJTÉSE ÉS TÁROLÁSA • Ha meggyorsítjuk a betakarítást, az idén háromszor is kaszálhatunk • Minden napi késedelem mennyiségi és minőségi veszteséget okoz • A kézi munkaerő mellett, használjuk ki maximálisan a gépi erőket A megyei mezőgazdasági pártaktíva nemrég lezajlott munkaülésén is hangsúlyozták, hogy a megye állattenyésztése fellendítésének egyik alapvető követelménye a bőséges takarmányalap biztosítása. Ezekben a napokban, hetekben dől el, hogy mennyi és milyen minőségű takarmány kerül az állatok elé az istállózás időszakában. Alapvető követelmény tehát gyorsan begyűjteni az első kaszálásra érett takarmányokat, mert ezzel lehetőséget teremtünk ahhoz, hogy erőteljesen fejlődjenek a növények a második kaszálásra. Messzemenő figyelmet igényel a minőség megőrzése. A szárításnál mindenhol alkalmazzanak állványokat, karókat. A tárolásnál pedig arra kell törekedni, hogy minél nagyobb mennyiségű takarmány kerüljön fedél alá. _A gyors munkában nagy segítséget nyújthatnak a mezőgazdasági egységek dolgozóinak a gépi felszerelések. Éppen ezért ahol erre lehetőség van, azonnal munkába kell állítani a gépeket. A régeni árv mocsári 6-os számú farmján szinte teljes egészében a gépekre bízzák a takarmánybetakarítást. Bíró Béla mérnök, a farm vezetője mondotta, hogy a gépek gyors és jó munkát végeznek s a költség is kisebb. Arra törekednek tehát, hogy a kézi munkaerőt csak a szállításnál és kazalrakásnál vegyék igénybe. — A takarmányok betakarítását jó ideje megkezdtük — mondotta a farm vezetője. — A 98 hektár lucerna kaszálásával végeztünk. A múlt évi tapasztalatok alapján az idén mintegy 30 hektárról 400 tonna fonnyasztott silótakarmányt tároltunk. Ennek nagy előnye amellett, hogy a takarmány összes jó tulajdonságait megőrzi, a kevesebb költség, és ezenkívül menet közben is használhatunk belőle esős időben, amikor nem lehet rámenni a területekre. S mindezt a gépek segítségével oldottuk meg. Ugyancsak gépekkel takarítjuk be a több mint 150 hektár mesterséges gyepterület termését is. Luciu Maisé, Borbély Sándor a saját, míg Szabó Gyula, Molnár Ioan és Lum Jan az mngától kölcsönzött kaszálógépekkel eddig több mint 100 hektár termését vágták le. A rendek forgatásával, összegyűjtésével Fika Károly gépesítő foglalko- SZABÓ DÉNES (Folytatás a 3. oldalon) Ütemesen dolgoznak a kaszálógépek a régens ámy mocsári farmján ♦ Az Electromuresben Miért költenek a tervezettnél 67 lejjel többet 1000 lej árutermelésre ? Az 1973-as gazdasági terv egyik minőségi előirányzata a termelési költségek állandó csökkentése és minél magasabb jövedelmezőség biztosítása úgy, hogy ez ne vonja maga után az adott termék minőségi szintjének a csökkenését. Következésképpen minden termelőegységnek alapvető érdeke és feladata a takarékos gazdálkodás, az, hogy a gyártmányokban megtestesülő élő és holtmunka-ráfordítás minimális legyen. Napjaink alapvető követelménye ez azért is, mivel ipari termelőegységeink ilyen szempontból nagy tartalékokkal rendelkeznek. Még elég sok azoknak a vállalatoknak a száma, ahol túl bőkezűen „gazdálkodnak“ a rendelkezésükre álló anyagi és pénzügyi eszközökkel, ahol az 1000 lej árutermelésre jutó költségek lényegesen meghaladják a megengedett szintet. A megyei pártbizottság ipari aktívájának a közelmúltban megtartott elemző ülése többek között behatóan és konkrétan foglalkozott a gazdasági hatékonyság fokozásának szükségességével. Megállapítást nyert, hogy megyénk egyes ipari egységeinek gazdasági vezetői nem foglalkoztak megfelelő mértékben a termelési költségek, s azokon belül az anyagköltségek hatékony csökkentésének kérdésével, s ezért megyénk ipara az év első 4 hónapjában lényegesen meghaladta a tervszerűsített költségszintet. A Területi Állami Pénzügyi Felügyelőség által rendelkezésünkre bocsátott összesítő jelentés, valamint a vállalat főkönyvelőjének és az önköltség alakulását nyomonkövető iroda vezetőjének igen szűkszavú és kitérő válaszai azt igazolják, hogy a marosvásárhelyi Electromures megyénk gazdasági egységeinek azon csoportjába tartozik, melyek az első évnegyedben nagyobb részt indokolatlanul meghaladták az 1 000 lej árutermelés tervszerűsített költségszintjét. A túllépés 67 lejnek felel meg. S ha csak az anyagköltségek alakulása szempontjából vizsgáljuk ezt az egyáltalán nem kívánatos jelenséget. NAGY ISTVÁN (Folytatás a 3. oldalon)