Vörös Zászló, 1973. július (25. évfolyam, 154-179. szám)

1973-07-01 / 154. szám

2 a novenipolás, laharmanysefalarilas es az aratási elekészünetek morsilasner (Folytatás az 1. oldalról) azonban, köztük Faragón, Jövedicsen, Lackódon, Deményházán, és Havadtón nagyon lassan halad a növényápolás. Az első kapálást csak mintegy 30 százalékban végezték el. A kukorica ápolásánál jó munkát végeztek a mezőgépészek. A második kapálást 18 762 hektáron, vagyis az összterület 48 százalékán végezték el, amiből az árnyék teljesítménye 50, az mtsz-eké pedig 48 százalékot tesz ki. A kézi kapálásnál már alacsonyabb a teljesítmény, mindössze 18 százalék. Mivel a kukorica ápolásával nagyon lemaradtunk, az összes gépi és főleg a kézi munkaerőt mozgósítani kell e munkálat meggyorsítására. A másik igen fontos kapásnövényünk: a cukorrépa, amely tudvalevőleg nagyon munkaigényes. Az első és a második kapálást az öszszes egységek befejezték, a harmadik kapálásnál a teljesítmény azonban csak 72 százalék (a termelőszövetkezetekben 73, az árnyéknél pedig 54 százalék). A szentkirályi és a mezőzáhi állami mezőgazdasági vállalatok, valamint a mezősályi, gerebenesi, nyárádtői, kutyfalvi, sáromberki, bogáti és más termelőszövetkezetek befejezték, vagy jól előre haladtak ezzel a munkával. Sajnos nem mondhatjuk el ugyanezt a méhesi, keresztelki, halai, héjasfalvi, sárpataki, mezőmadarasi, ölyvesi, meződombi, karácsonyfalvi, nyárádgálfalvi és más termelőszövetkezetekről, ahol a harmadik kapálást csak nagyon kis területen végezték el. Nem kielégítő a burgonya, a szója, és más növényféleségek ápolási munkáinak helyzete sem. A lemaradás első■ sorban azzal magyarázható, hogy a mezőgazdasági egységek vezetői nem gondoskodtak idejében az összes rendelkezésükre álló erők mozgósításáról, a munkára alkalmi idő kihasználásáról. De felelősség terheli a néptanácsokat, a megyei mezőgazdasági szerveket is, amelyeknek vezetői nem léptek idejében közbe, nem siettek a termelőszövetkezetek segítségére. A lemaradás behozása megkövetelt megyei mezőgazdasági szervek, az ÁMV kék Trösztje mindent meg kell tegyenek a munka meggyorsításáért. Az idén a szőlősökben is bőséges termés mutatkozik. Gondoskodni kell tehát a megőrzéséről, az előirányzatok teljesítéséről és túlhaladásáról. A szőlősökben nagyrészt idejében és megfelelően végezték el a soron lévő munkálatokat. Jó eredményként könyvelhetjük el a hiányok pótlását. Megyei viszonylatban több mint 220 000 oltványt ültettek el pótlásként, amelyeknek gondozása elsőrendű feladat. Annak ellenére, hogy a szőlőtermesztési szektorban általában jók az eredmények, vannak termelőegységek, ahol nem végezték el idejében az ápolási munkálatokat, sőt egyes területeket megműveletlenül hagytak. Ezek közé tartozik az uralji,,pókai, szászszentiványi, mezőszabadi és több más termelőszövetkezet. Az előirányzatok teljesítése és túlhaladása érdekében szükséges, hogy a Megyei Szőlő- és Borvállalat a termelőszövetkezetek vezető tanácsaival, valamint az árnyék vezetőivel karöltve mindent megtegyenek a további munkálatok, s főleg a kártevők elleni védekezés idejébeni elvégzéséért. A gyűlésen nagy figyelmet fordítottak a takarmánybetakarítás kérdésére is. A tájékoztató jelentés hangsúlyozta, hogy a bőséges, jó minőségű takarmányalaptól függ nagyrészt az állattenyésztés előirányzatainak teljesítése. A szükséges takarmányalapot megyénkben 48 515 hektár vetett takarmány, 43 297 hektár természetes kaszáló és 44 976 hektár legelő biztosítja. A több mint 35 000 hektáron termesztett pillangósokból (amelyből 6 882 hektár az árnyékben és 28 166 hektár a termelőszövetkezetekben) június 25-ig 26 793 hektár termését takarították be, ami 76 százaléknak felel meg. Jobb eredményt értek el az állami mezőgazdasági vállalatok, ahol a pillangósok 95 százaléka került a tárolókba, a termelőszövetkezetekben viszont ezt a munkát csak 71 százalékban végezték el. A lucerna első kaszálása befejeződött, folyamatban van a második. De amint a fentiekből is már lemaradás mutatkozik, ami azzal magyarázható, hogy nem minden termelőegységben tudtak alkalmazkodni az idei szeszélyes időjáráshoz. Ha betartották volna azt az utasítást, hogy nagyobb mennyiségű silót és fonnyasztott silót készítsenek, sokkal előbbre állhatnának a betakarítással. A mezőgazdasági szervek adjanak több segítséget a termelőegységeknek, ösztönözzék őket arra, hogy ésszerű intézkedésekkel hozzák be a lemaradást. A természetes kaszálók termésének betakarításánál főleg a kapusi, keménytelki, szélkúti, faragói, apáldi, cikmántori, mezőszabadi, vidrátszegi, szabédi, sárdi, nagylászlói, lackódi és más termelőszövetkezetekben mutatkozik lemaradás. A növényzet fejlődése e munka meggyorsítását sürgeti, hogy jó minőségű szénát készíthessünk és még sarjút is kaszálhassunk ezeken a helyeken. A lekaszált és megszárított takarmányokból megyénkben eddig 22 970 tonnát hordtak be és tároltak, ebből 10 476 tonnát az állami, 12 024 tonnát pedig a szövetkezeti egységek. Mindez a lekaszált mennyiségnek alig 30 százalékát teszi ki. Szükség van tehát arra, hogy a Megyei Mezőgazdasági Vezérigazgatóság, az MTSZ-ek Megyei Szövetsége határozott intézkedéseket foganatosítson a takarmányszállítás és tárolás meggyorsítására. A bőséges takarmányalap biztosítása mindemellett megköveteli az utak szélén, az árkok, patakok partján található füvek lekaszálását, megszárítását, vagy besilózását. Minthogy az idén a legelők is bőséges zöldtömeget biztosítanak, gondoskodni kell az ésszerű szakaszos legeltetésről, a fűtöbblet lekaszálásáról, megszárításáról, vagy besilózásáról. Ugyanakkor intézkedéseket kell hozni a talaj táperejének javítására is. A takarmányalap szempontjából nagy jelentőségű a másodvetések idejébeni elvégzése. Erre vonatkozóan minden egyes termelőegység megkapta a feladatát, s megfelelő intézkedéseket foganatosított annak megvalósítására. Mindent meg kell tenni azonban annak érdekeaz összes erők mozgósítását. A kiderül, a pillangósok betakarításáben is, hogy a továbbiakban is elkerüljük a veszteséget, a takarmánypocsékolást. Ismeretes, hogy június 23 és 24- én megyénkben nagy esőzések voltak, amelyek jelentős károkat okoztak a mezőgazdaságban, főleg a Maros, a Nyárád, a Komlód és a Luc völgyében. A folyók kiléptek medrükből, a felhőszakadások pedig jelentős területeket mostak el. A mezőgazdasági egységek vezetőinek, szakembereinek, a megyei mezőgazdasági szerveknek különös gondot kell fordítaniuk ezekre a területekre. Naponta ellenőrizzék, állapítsák meg, hogy területenként, növényféleségenként milyen munkálatra van szükség. A víz alá került növényeknek különleges gondozásra van szükségük, hogy melyiknek mire, azt a szakemberek kell megállapítsák minden területre külön-külön. Különös gondot kell fordítani ezeknél a növényeknél a betegségek és kártevők megelőzésére, legyőzésére, a teljesen tönkre ment területeket pedig a legrövidebb időn belül újra kell venni. Legjobban megfelelnek erre a célra a zöldségfélék, mint az uborka, paszuly, murok, spenót, káposzta és a takarmányféleségek: csalamádé, likarepce, takarmánykaralábé stb. A növényápolási és takarmánybetakarítási munkálatok mellett megyénk mezőgazdasági dolgozóinak biztosítaniuk kell az idei termés jó körülmények közötti, veszteségmentes betakarítását. Mivel e munkálatok jelentős részét gépekkel végezzük el, a megyei mezőgazdasági szervek és a termelőegységek vezetői idejében gondoskodtak a gépek, munkaeszközök előkészítéséről, rendbe tételéről. A jó szervezés, az összes erők mozgósításának eredményeképpen a mezőgépészeti állomásokon és az állami mezőgazdasági vállalatokban június 20-ra sikerült befejezni a betakarításhoz szükséges összes gépek és felszerelések javítását. Az MGÁ-k Megyei Trösztjének és az Állami Mezőgazdasági Vállalatok Trösztjének szakemberei felül is vizsgálták ezeket a javításokat és megadták a szükséges utasításokat a fennálló hibák helyrehozására. Annak érdekében, hogy az aratás, betakarítás idején szükség esetén azonnal ki lehessen javítani a hibákat, minden mezőgépészeti részlegen, ámv-farmon megtették az előkészületeket a mozgóműhelyek felszerelésére. Az együttes ülésen előterjesztett tájékoztató jelentés hangsúlyozta: megfelelő intézkedéseket kell foganatosítani az összes mezőgazdasági gépek és felszerelések jó működtetésére, gondoskodni a gabonatároláshoz szükséges helyek biztosításáról, idejében.elvégezniaz előirányzott íjásflipetéseket sgondoskodni őszire a vetőmagokról. Az idei különleges időjárási viszonyok, a bőséges esőzések megkövetelik — jobban, mint az előző években — az összes gépi és kézi erők mozgósítását, minden egyes munkára alkalmas óra kihasználását a növényápolásnál, a takarmányok betakarításánál, tárolásánál, a gabonabetakarítási előkészületeknél és más munkálatoknál. A megyei mezőgazdasági szervek, a megye összes mezőgazdasági dolgozói tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy idejében és jól végezzék el a soron lévő munkálatokat a bőséges termés biztosítása érdekében, hozzájárulva ezzel a jelenlegi ötéves terv által kitűzött feladatok megvalósításához. (Folytatás az 1. oldalról) első öt hónapjában 89,4 százalékban teljesítettük a tervet és 101,8 százalékban az építő-szerelési munkálatokat. A megyei pártbizottság ipari aktívájának ülésén pontosan kijelölték a pártszervezetek, a dolgozók bizottságai, az alapszervezetek előtt álló feladatokat, melyeknek sikeres valóra váltása biztosítja az egyes vállalatokban mutatkozó lemaradás behozását. Az első félévi össztermelési előirányzatot előreláthatóan mintegy 110 millió lej értékkel túlteljesítjük, ami az évi vállalás 50 százalékának felel meg. A megyei KISZ-bizottság nemrég megtartott üésén magas fokú felelősségérzettel elemezte: mit tettek a vállalatok KISZ-szervei és szervezetei annak érdekében, hogy az ifjakat a termelőkapacitások maximális felhasználására, a termékek javítására, a munkatermelékenység emelésére, a termelési költségek csökkentésére, a beruházási terv teljesítésére mozgósítsák, milyen tevékenységet fejtettek ki az ifjak szakmai ismereteinek bővítéséért, a munka iránti felelősségérzetük fokozásáért. A plenárisan előterjesztett tájékoztatók, azok vitája, a levont következtetések bizonyították: az ipari vállalatok KISZ-tagjai, öszszes ifjai mind nagyobb odaadással dolgoznak, növekszik a gazdasági feladatok teljesítése iránti felelősségük, s mindinkább tudatában vannak, hogy aktív szerepet töltenek be a megyénk előtt álló sokoldalú feladatok teljesítésében. Megyénk ipari vállalatainak KISZ-szervezetei tevékenyen részt vesznek abban a versenyben, amelyet az Ifjúság az ötéves terv határidő előtti teljesítésének aktív tényezője jelszóval kezdeményezett a KISZ Központi Bizottságának bürója. Számos akciót indítottak az ifjak mozgósítására, a versenyszellem kiterjesztésére, azzal a céllal, hogy minden ifjú tudása legjavát állítsa a termelési feladatok teljesítése és túlszárnyalása szolgálatába. Említésre méltó ilyen szempontból a marosvásárhelyi Építkezési és Szerelési Trösztnél dolgozó, Covrig Ioan által vezetett csoport kezdeményezése. A csoport tagjai vállalták, hogy havonta két napot dolgoznak megtakarított anyagból és 60 nappal határidő előtt adják át a tömbházat, amelynek építésén dolgoznak. A Tirnaveni Vegyipari Kombinátban a 6-os számú karbidkemencét vették gondozásbaaz ifjak, a régeni IPM Sportnál pedig egy termelési vonalért felelnek. A marosvásárhelyi Közüzemeknél dolgozó ifjú gépkocsivezetők 850 000 lej értékű megtakarítást vállaltak, míg a ludasi Autószállítási Vállalatnál verseny bontakozott ki a cserealkatrész- és hajtóanyagfogyasztás csökkentésére. A legtöbb KISZ-szervezetben az ifjak politikai színvonalának, öntudatának emelése érdekében a közgyűléseken az ifjakat foglalkoztató legfontosabb kérdéseket vitatják meg, széles körű nevelőmunkát fejtenek ki a munkafegyelem erősítéséért s a szakszervezeti szervekkel együttműködve sokat tesznek az ifjak szakmai ismereteinek bővítéséért, az újító és ésszerűsítő mozgalomba való bevonásáért. Az eredmények elemzésekor az is kitűnt, hogy egyes KISZ-szervek és szervezetek tevékenysége nem elég céltudatos, nem fordítanak elég figyelmet az ifjak nevelésére alkalmas sajátos, hatékony módszerek alkalmazására, szem előtt tartva minden munkahely konkrét adottságait. Azokban az üzemekben, amelyek nem teljesítették tervfeladataikat, sok olyan ifjú akad, akik nem teljesítik normájukat, s erre nem figyelnek fel az illetékes KISZ-szervezetek. A Könnyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalatban havonta átlag 70 ifjú nem teljesíti normáját, a Metalotechnicánál szintén 70, a segesvári Készruhagyárban 275, a Nicovalaban 55, a régeni Fafeldolgozó Vállalatban 30, míg a Sportfelszereléseket Gyártó Vállalatban 80. Ez szükségessé teszi, hogy a jövőben a KISZ-szervezetek a leghatékonyabb módszerek alkalmazásával járuljanak hozzá e hiányosság megszüntetéséhez. Ennek érdekében a pártszervezetek behatóbban és következetesebben ellenőrizzék és irányítsák a KISZ munkáját. Azokban az üzemekben, amelyek nem teljesítették a tervelőirányzatokat, a KISZ-szervezetek a szakszervezetekkel közösen intézkedjenek a munkafegyelem erősítése érdekében, a termelés jó megszervezéséért, a holtidő kiküszöböléséért. Rendkívül fontos, hogy a jövőben a KISZ-szervek és szervezetek, az összes ifjak tevékenységük középpontjába a fegyelem erősítését állítsák, hogy megértsék: a legkisebb időveszteség is káros gazdasági következményekkel jár. A KISZ-szervezeteknek tevékenyebben részt kell vállalniuk a termékek minőségének ellenőrzéséből, olyan politikai munkát kell kifejteniük az ifjak soraiban, hogy mindenikük büszke legyen a gyár védjegyére, függetlenül attól, hogy a termékek külföldön vagy az országban kerülnek eladásra. Fejleszteni kell az ifjak szakmaszeretetét. Fel kell karolniuk és ki kell terjeszteniük az olyan kezdeményezéseket, mind: A gyáram a büszkeségem; A gyáram a vagyonom; A gyáram a jövőm stb. Arra kell törekedni, hogy az ifjak tevékenysége összhangban legyen egyrészt a feltételekkel, másrészt a jelenlegi időszak magas követelményeivel. A megyei KISZ-bizottságnak, a municípiumi, városi, községi és üzemi KISZ-bizottságoknak kötelességük, hogy emeljék politikai munkájuk , színvonalát, s mind sikeresebben mozgósítsák az összes ifjakat a több és jobb munkára, fokozzák felelősségérzetüket, igényességüket szakmai feladataik teljesítése iránt. Elmaradhatatlan követelmény, hogy az összes KISZ-szervek és szervezetek politikai munkájukat alárendeljék a termelés követelményeinek, fordítsanak nagyobb gondot arra, hogy az ifjakat bevonják a tevékenység megszervezésébe, az ifjak kezdeményező készségét, lelkesedését teljes egészében a tervfeladatok teljesítésének szolgálatába állítsák. Fejlesszék az ifjaknak az anyagi javak termelői iránti szeretetét és tiszteletét, a szakma minél alaposabb elsajátítása iránti szenvedélyét, tegyenek meg mindent, hogy megtanuljanak kommunista módon élni és dolgozni. A megyei KISZ-bizottságnak nagyobb hangsúlyt kell helyeznie aktívájának kiképzésére, meg kell magyaráznia, hogyan tervszerűsítsék és szervezzék meg munkájukat, mit kell tenniük konkrét feladataik megoldásáért. Az ifjúsági szervezetekben tartott gyűléseket készítsék elő alaposan, biztosítsák azok kombattív szellemét s mindeniken a tevékenység javítását célzó, konkrét intézkedéseket fogadjanak el. A gazdasági egységek vezetőségeinek jobban kell támaszkodniuk a KISZ-szervezetek munkájára, fel kell karolniuk az ifjak kezdeményezéseit, s a pártszervezetek irányításával nagyobb gondot kell fordítaniuk arra, hogy az ifjak is tevékenyen részt vegyenek a termelési folyamat komplex kérdéseinek megoldásában. Az elkövetkező időszakban megyénk dolgozói előtt nagy feladatok állnak, melyek közül a legfontosabb a második félévi terv és a vállalások teljesítése, illetve túlszárnyalása, az 1973-as tervmutatók sikeres valóra váltása, az ötéves terv határidő előtti teljesítése érdekében. A pártszervezetek irányításával a KISZ-szervezetek minden erejükkel, a legváltozatosabb és leghatékonyabb módszerek alkalmazásával mozgósítsák az ifjakat, hogy a termelési feladatok példás teljesítésével köszöntsék Augusztus 23-át, a fasiszta iga alóli felszabadulás napját, népünk nagy nemzeti ünnepét. Maros megye ifjúsága — az ötéves terv határidő előtti teljesítésének aktív tényezője ♦ Széles körű szocialista verseny ♦ Rendkívüli jutalmak ♦ Az élenjárók napi javadalmazása Színt váltott már a gabona. Közeledik az aratás, amelynek sikere nagyrészt a gépkezelőkön múlik. Az ő szorgalmukkal, hozzáértésükkel kerülhető el a veszteség, juthat gyorsan biztos helyre a gabona. Ennek a nemes versengésnek az idén újabb mozgatórugója lesz: a különleges prémiumrendszer, amelyet a Mezőgazdasági Minisztérium illetékes szakszervei létesítettek ezzel a jelszóval: „Ki dolgozott ma a legjobban“. Az a mezőgépész, aki odaadással végzi munkáját az aratásnál, szalmapréselésnél, szántásnál, másodvetésnél, rendkívüli jutalomban részesül. E módszer nagyon ösztönző. Ha a mezőgépész a kombájnaratásnál a napi normáját 20—25 százalékkal túlteljesíti, este 100 lej üti a markát, 25,1—40 százalékos túlteljesítés esetén a napi prémium 125 lej, ha pedig a napi normájáttöbb mint 40 százalékkal haladja túl, 150 lej különleges jutalmat kap, amelyet az mga igazgatója nyújt át neki. A szalmapréselésnél a prémizálás tíznaponként történik. Vagyis az a mezőgépész, aki 10 százalékkal több szalmát présel fel, mint amennyit a terve erre a dekádra előírt, 500 lej jutalomban részesül, íme egy példa: a szalmapréselésnél a napi norma 20 tonna, s ha a 6 munkára alkalmas nap alatt 140 tonna szalmát préselt fel, amit át is vettek az illetékesek, akkor tervét 116,6 százalékban teljesítette. Tehát 300 lej (vagyis 6X50 lej) prémiumot kap. A nyári szántás és a másodvetés idejébeni elvégzése szempontjából is nagy jelentőségű az új jutalmazási rendszer. Jobb, gyorsabb munkára ösztönzi a mezőgépészeket. Ennél ugyanis az aratás utáni első 10 nap teljesítményét veszik alapul. Vagyis a betakarítás kezdetétől számított első tíz napban minden egyes hektár fölszántott és bevetett területért 10 lej többletjavadalmazásban részesülnek a gépészek, ami a következőképpen oszlik meg: 60 százalék a szántásért, 20 százalék a talajelőkészítésért, 20 százalék a vetésért. A gépek jó működése és a javítások gyors elvégzése érdekében a karbantartó gépészek, műhelymunkások, üzemanyagkezelők számára is különleges prémiumokat írtak ki. Az a karbantartó gépész, (minden mgától egy), aki a legjobban vigyázott a gépekre, a legkisebbre csökkentette a javítások miatti kiesést, a betakarítás végén 500 lejt kap jutalomként. Ugyancsak hasonló ösztönző javadalmazásban részesülnek az üzemanyagkezelők, a részlegvezetők, természetesen mindenik a betakarítási kampányhoz való hozzájárulása arányában. ■,,a MGA-k Megyei Trösztje idejében gondoskodott a szükséges pénzalapról. E célra mintegy 200 000 lej áll rendelkezésre. Ugyancsak rendbe tették a betakarításhoz szükséges gépeket és felszereléseket is. A többi a mezőgépészeken múlik, azon, hogy valóban , mindent megtegyenek a gyors, szemveszteség nélküli betakarításért, bekapcsolódjanak a „Ki dolgozott ma a legjobban“ versenybe. Megyénkben mintegy 46 000 hektár szalmásgabona betakarítása s mintegy 27 000 hektár föld bevetése vár a gépészekre. Erre készült fel alaposan az a csaknem 2000 ember, aki részt vesz a betakarításban, préselésben, szántásbanvetésben. És, hogy ki dolgozik a legeredményesebben, az majd a gabonatáblákon, a tarlóföldeken válik el. Sok sikert e nemes versengéshez. A Kövesdombi lakónegyedben A nehéz munkához is kedvvel kell hozzáfogni! A társadalmi haladás fő tényezője a munka. Végső fokon maga az ember is annak eredménye; neki köszönheti jelenét s a jövőjét is. Szocialista társadalmunk építése és sokoldalú fejlesztése munkával, kemény áldozatokat is követelő munkával történik. Tehát, hogy mennyivel vagyunk ma különbek mint tegnap, azt munkánk gyakorlati eredményeivel tudjuk bizonyítani. Pásztor Mihály, a Marosvásárhelyi Bőr- és Kesztyűgyár keménykötésű és szűkszavú kesztyűszabásza így bizonyít immár több mint tíz esztendeje. Tervét nap mint nap nagy mennyiségű és minőségileg kiváló termékek leszabásával haladja meg. Teljesítményének több évi átlaga 80—100 százalékkal nagyobb a tervezettnél, kollegái különben jó eredményeinél. De arra is gondol, hogy minél gazdaságosabban használja fel a kiadott ságót. .Számára a négyzetdeci és centimétereknek is különös jelentőségük van, egyébként nem tudná betartani, illetve csökkenteni a tervezett fajlagos anyagfogyasztást. A kommunistákra jellemző egyszerűségéért, becsületességéért, valamint a már jelzett termelési eredményeiért a gyár munkaközössége megbecsüli, értékeli. Amikor véleményt kértünk róla, ilyen válaszokat kaptunk: „Nagyon ügyes kezű ember“, „Erős, de van esze“, „Nem végez felesleges mozdulatokat“, „Szokatlanul gyorsan dolgozik“ stb. A pártbizottság titkárától és brigádvezetőjétől tudjuk, hogy kollegáinak szívesen átadja munkamódszerét. Példa erre a közelmúltban lezajlott alapszervezeti ülés is, mely lényegében módszertani gyűléssé, vitává alakult át. Eredményességét a jövő termelési eredményei fogják eldönteni. Noha családapa, még fiatal ember, hiszen a 29. életévét sem töltötte be, a bőrcserzést kedvelte inkább, de édesanyja tanácsára, aki ugyancsak a Bőrgyárban dolgozik, a kesztyűszabászatot választotta és kezdettől fogva ebben a szakmában dolgozik. Hathónapos szakmai tanfolyamot végzett. Tanítómestere, a A kommunista etika szellemében kire most is tisztelettel és szeretettel gondol, Oltean Emil volt. Ő vezette be a szakma titkaiba, ő tanította meg arra, amit különben saját tapasztalata alapján is nagyon fontosnak tart, hogy a nehéz munkához is kedvvel kell hozzáfogni, és úgy is kell elvégezni. Másképpen nincs eredményes értelme sem. Eredményeinek a „titkát“, amit különben nem rejt véka alá, mindenekelőtt abban kell keresni, hogy szakmáját nagyon szereti, s ezért feladatainak nemcsak kötelességből tesz eleget, mindig kedvvel, szenvedéllyel dolgozik. Nem szégyell másoktól tanulni. Véleménye szerint az embernek bármilyen nagy gyakorlata legyen is a szakmában, mindig tanulhat valamit. Elsajátíthat valami jó fogást vagy mozdulatot. De elárult még mást is. Többek között azt, hogy a munkadarabokat műszak kezdete előtt mindig előkészíti és a rendelkezésére álló 480 percet igyekszik maximálisan kihasználni. Nagyon figyel a festésből, vagy a bőr minőségi tulajdonságaiból fakadó színeltérésekre, a bőr pórusainak a különbözőségére. Ezek mellőzésével ugyanis nem lehet eleget tenni a minőségi követelményeknek. De idő és erőmegtakarításra is törekszik. Az előbbire úgy, hogy a szabásra kiadott darabok közül nem válogatja ki előbb a könnyebben feldolgozhatókat, mert így minden darabot 2—3- szor kellene hogy kézbe vegyen, ez pedig időveszteséggel jár. Az utóbbira pedig úgy, hogy a bőr kinyújtásához szükséges erőkifejtést a lábakra hárítja, s így a két kar kevésbé fárad. Véleménye szerint, ha mindenki így végezné el ezt a különben nagyon fontos és fizikailag nem könnyű műveletet, akkor szebb eredményeket tudnának elérni. Pásztor Mihály csoportfelelős Csoportjában, melyben hatan dolgoznak, második családjának tekinti, s a „fiúkat“ kevés erőkifejtést igénylő, de annál eredményesebb mozdulatok, fogások elsajátítására ösztönzi, tanítja. Jövőbeni terveit nem fogalmazta meg hangzatos szavakkal. Csupán annyit mondott, hogy amíg ereje és tudása engedi, így akar dolgozni továbbra is. Úgy véljük, eddigi eredményei és előbbi kijelentése elegendő ahhoz, hogy higgyünk neki, és biztosak legyünk abban, hogy célkitűzését kommunistához illő következetességgel meg is fogja valósítani. NAGY ISTVÁN .VÖRÖS ZÁSZLÓ A marosvásárhelyi Autójavító Vállalatban: Miért nem alkalmazzák az alkotó műszaki gondolkodás eredményeit ? A napokban Iuliu Duca, a Marosvásárhelyi Autójavító Vállalat dolgozója a szerkesztőség segítségét kérte egy olyan kérdés megoldásához, mely összefügg az egész egység termelési eredményeinek gazdagításával. Az ötletet a „Mit értenek önök pazarláson“ című ankét adta. Miről is van szó tulajdonképpen? 1972 novemberében Iuliu Duca, Nicolae Bucur és Pethő Ferenc kidolgozták és kikísérletezték a csapágyperselyek dörzsöléses (finomfúrásos) felújítási módszerét. A felújított alkatrészeket 26 javítás alatt levő kocsiba szerelték be. A kísérlet kiváló eredményekkel zárult, az újítást elfogadták, azzal a kikötéssel, hogy a javíttató kísérje továbbra is figyelemmel a motor működését, és 25 000 kilométer lefutása után a kocsit hozza vissza, hogy a javítóvállalat elvégezze az ellenőrző méréseket. Azóta nyolc hónap telt el, és az újítás eredményességének nyomon követéséért, a kocsik visszakozásáért felelős személyek nem tettek semmit. Értékelendő viszont, hogy a javításokra nem kaptak minőségi reklamációt. A csapágyperselyek felújításának ez a módszere azonban a motormosáshoz (zsírtalanítás) használatos marószóda helyett metaszilikátot igényel, ugyanis a marószóda megtámadja és tönkreteszi a színes fémet. Ezért a csapágyperselyeket bizonyos idő után ki kell cserélni, ami nem kevesebb, mint 356,10 lej kiadást jelent. Ezzel szemben, ha az említett módszerrel felújítják, egy készlet csak 50—60 lejbe kerül. Ha figyelembe vesszük, hogy havonta több mint 600 motornak cserélik ki a csapágyperselykészletét, akkor nem nehéz kiszámítani, hogy csak a marosvásárhelyi egységben milyen megtakarítást lehetne elérni, ha azoknak bár a felét sikerül felújítani. A Marosvásárhelyi Autójavító Vállalat illetékesei elismerik, hogy a fentiek minden vonatkozásban megfelelnek a valóságnak. A szakszervezeti bizottság elnöke, Gheorghe Herteli arról tájékoztatott, hogy a marószódának metaszilikáttal való helyettesítéséről már egy éve tárgyalnak, de gyakorlati megoldást még ma sem sikült találniuk. A kérdés megoldásának azonban véleménye szerint nemcsak gazdasági, hanem munkavédelmi jelentősége is van. A zsírtalanító vonal több mint 300 dolgozója a szakszervezeti gyűléseken ismételten kérte e veszélyes vegyszer metaszilikáttal való helyettesítését. Ennek ellenére a fővállalat vezetősége csak ígérget és azzal biztat, hogy a kérdés tanulmányozása folyamatban van. De hibás ebben a kérdésben a vállalat vezetősége és anyagbeszerzési irodája is. Ugyanis megelégedtek a marosújvári termelővállalat 1973. januári válaszával, melyben közli, hogy az igényelt termék gyártását még nem hagyták jóvá , ezért termelését csak 1974, illetve 1975-ben kezdhetik meg. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy ez a válasz csak a metaszilikát-porra vonatkozik és nem a cseppfolyós vegyianyagra, melyet a szódagyár már a múlt évtől termel és szállít. Nem érthetünk egyet a beszerzési iroda azon álláspontjával sem, hogy erre az évre el vannak látva marószódával, hogy nincs megfelelő tárolóhelyük, és hogy a metaszilikát szállítása pénzbe kerül. A beszerzési iroda és a vállalat technológusai csak vitáznak a kérdés fölött s ahelyett, hogy megoldanák, az igazolásokat tartalmazó aktákat gyarapítják. Nicolae Racieru, a vállalat főmérnöke is ismeri a problémát. Értékeli a szóban forgó újítás jelentőségét és véleménye szerint ezt a kérdést sürgősen meg kell oldani. Megkérdőjelezi azonban a metaszilikát beszerzési lehetőségét. Véleménye szerint a kérdés megoldása minden autójavító vállalat hasznára válna, azonban úgy látszik, hogy felsőbb szerveik nem tulajdonítanak kellő fontosságot neki. Gyakorlati alkalmazása azonban egyelőre elmaradt, többek között azért is, mert egyes javítóvállalatok vonakodnak bevezetni. Általános következtetésünk nem lehet más, mint az, hogy az autójavító vállalatnál mindenki értékeli a metaszilikáttal való zsírtalanítás módszerét, a bevezetéséhez szükséges anyagi alapok megteremtésével azonban az illetékesek vajmi kevesett foglalkoznak. A vállalat adminisztratív vezetősége és pártalapszervezete a jövőben mindent meg kell tegyen annak érdekében, hogy fővállalatuk operatívan és kedvezően oldja meg a kérdést. Más szóval, elérkezett az ideje annak, hogy a szavak helyett a tettek kerüljenek előtérbe és hogy gyakorlatilag értékesítsék a vállalat munkaközössége alkotó gondolkodásának gyümölcsét. I. HUSAR