Vörös Zászló, 1973. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)

1973-09-01 / 206. szám

SZEPTEMBER 1 SZOMBAT A Nap kel 5 óra 38 perckor, lenyugszik 18 óra 53 perckor. Az évből eltelt 244 nap, hát­ra van 121. . Emlékeztető — 1944, a romániai szakszerve­zeti egység helyreállítása, egysé­ges forradalmi szakszervezetek létrehozása. — 1940-ben elhunyt Constantin Popovici, a munkásmozgalom ki­emelkedő harcosa. — 1952-ben elhunyt Ranghet Io­sif, a romániai munkásmozgalom kiemelkedő harcosa. — 1947-ben megjelent az Előre első száma. — 1939-ben a hitlerista hadse­reg ezen a napon támadta meg Lengyelországot. düh.:«i.tillMRi. ifi­'1' dlfc.i«tillilliiil||llillilllii.i4liliáttil.ial.^ * SZEPTEMBERI VÁSÁROK. Megyénk területén szeptemberben hét helyen tartanak általános vá­sárt. 4-én Ludason és Radnóton, 8- án Görgényben, 12-én és 13-án Ba­la vásáron, 18-án Hódoson, 27-én pedig Vinátorin és Bonyhán. Kira­kó­vásárra 4-én Marosvásárhelyen, 9-én Makfalván, 17-én Mezőzáhon kerül sor. Állatvásárt 5-én Petelén, 15-én Segesváron tartanak. Marha­vásárt 3-án Marosvásárhelyen, 16- án Mezőzáhon rendeznek. Lóvásárt két helyen tartanak, 2-án Marosvá­sárhelyen és 15-én Bücsön. ■ AUGUSZTUSBAN MEGYÉNK­BEN TÖBB VÁLLALATNÁL SZER­ZŐDÉSES CEC-MEGBÍZOTTAK KEZDTÉK MEG TEVÉKENYSÉGÜ­KET. Ilyen takarékpénztári egysé­gek létesültek Marosvásárhelyen a Kisipari Szövetkezetek Megyei Szö­vetségénél, a Lottó-Pronosportnál, a Könnyűipari Felszereléseket Gyártó Vállalatnál, a Prodcomplexnél, Á­­kosfalván az állami gazdaságnál, a segesvári Selyemszövődében, a ré­geni Vegyeskereskedelmi Vállalat­nál. Az említett egységeknél dol­gozók munkahelyükön lebonyolít­hatják a takarékpénztári letéti, il­letve kivételi műveleteket anél­kül, hogy fel kellene keresniük a város, illetve a község CEC-hiva­­talát. Az említett egységek a ta­karékoskodók kérésére és beleegye­zésével letétbe helyezik azok fize­tésének egy bizonyos részét is. Hova dobjam...? A meggyesfalvi lakónegyedben egy szemetes kosarat kerestem. U­­gyanis elfogyasztottam egy cső te­jeskukoricát és a megmaradt csut­kát a megfelelő helyére szerettem volna tenni. De hova? — tettem és teszem fel a kérdést. Bizony jogosan. A kíváncsiság kedvéért összejártam az egész városnegyedet, de sehol egy szemetes doboz vagy kosár. Arra kellett gondoljak, hogy miért is vettem tejeskukoricát. Hogy hova tegyem a fölösleges csutkát? Egy tizenéves fiúcska vilá­gított rá, azaz ő természetesnek látta, ha csak úgy egyszerűen ki­ejti a kezéből az üres fagylaltos poharat. Mert eggyel több vagy kevesebb, úgyis egyre megy, hiszen már jó pár pohár és eldobált pa­pír sütkérezett az augusztusi nap­sütésben. Mindezek után kérdések sora telepedett rám. — Vajon miért van így? Miért nem lehet másképp? Esetleg példát venni a tisztaságban éllovas Ady negyedtől, vagy máshonnan? És most induljon körútra e kis helyzetjelentés, amely szerint: „sze­metes kosár kerestetik“. BORSOS ÁRPÁD Két községre ... ... vár a feladat, Sárpatakra és Vajdaszentiványra. A két község ve­zetői végre leülhetnének egy asztalhoz, és megtárgyalhatnák, hogy közös összefogással, erővel mit tehetnének minél gyorsabban a Sár­patak és Vajdaszenti­vány között lévő út rendbetételéért. Hiszen ilyen elhanyagolt nagy forgalmú út a megyében ma már nem sok van. A mezei források vize egyenesen az útra folyik. A magasabb, dombo­sabb részekről az esővíz szintén. Nem csoda, mert hosszú kilométe­reken át, az út mellett a sáncnak még a nyomát is nehéz megtalál­ni. Megtelt földdel, belepte a gyom, látszik, hogy régóta nem gon­dozzák az utat. Nincs tehát, ahol lefolyjon a víz, azért az úton váj magának medret, így aztán rongálódik a közlekedésre szánt út. Érdekes, a két község lakói nagyon ragaszkodnak az itt közleke­dő távolsági autóbuszjáratokhoz. Arra viszont nem gondolnak, hogy az IRTA illetékesei bármelyik nap leállíthatnák az autóbuszok köz­lekedését, hiszen a két község hanyagsága miatt nem tűrhetik el a járművek rongálódását, nem nézhetik, hogy milyen sokba kerül azok fenntartása. Itt még a benzinfogyasztás is jóval nagyobb. Erre az útra szüksége van a két község területén lévő mezőgazda­sági egységeknek is a betakarításnál. Tehát ezek vezetőinek sem kel­lene tétlenül nézniük az út rongálódását. A két község külön-külön, ennek az útnak a javításánál nagyobb dolgot is megoldott már. Közös összefogással a kicsinyességet, a kö­zömbösséget legyőzve, ezt az útjavítást is meg tudnák oldani. Cs. B. Megkérdeztük: Mit kell tudni az állatbőrök értékesítéséről ? A megyei Ipari Előkészítő és Fel­vásárló Vállalat (DCA) begyűjtési osztályának vezetőjétől, Orbán Or­bán elvtárstól kérdeztük ezt. " Körülbelül egy hónapja je­lent meg a 380-as számú törvény, amely szabályozza az állati bőrök felvásárlását, hasznosítá­sát. — mondotta. — E törvény tel­jesen összhangban van azon törek­vésekkel, hogy az ország bérszük­ségletének kielégítése céljából in­tézkedéseket kell foganatosítani. Csöppet sem helytálló, hogy az ipar részére külföldről hozzunk be bő­röket, amikor nálunk kedvező fel­tételek vannak az ipar nyersanyag ellátására. E mellett a hazai bőrök minősége messze felülmúlja a­ leg­több külföldiét. Orbán elvtárs a továbbiakban ar­ról tájékoztatott, hogy az említett törvény a bőr értékesítésére több szempontból is kedvező feltételeket teremtett, így például a juh és bá­­ránybőr felvásárlási ára számotte­vően emelkedett. Azért a bárány­­bőrért például, amelyért eddig 8 lejt fizettek, ezután 15 lejt adnak, az eddig 25 lejért átvett bőrért 40 lejt stb.­­ Miután a korábbiaknál jóval magasabb árat fizetünk a bárány és juh bőrért, úgy a magánosoknak, mint a szocialista egységek veze­tőinek feltétlenül nagyobb gondot kell fordítani a bőrök hasznosításá­ra, tartósítására. — mondotta a to­vábbiakban. — E célból a szocia­lista gazdasági egységeknek ipari sót juttatunk. El szeretnék érni, hogy egyetlen bőr se vesszen kárba, va­lamennyi jó minőségben kerüljön értékesítésre. — Kérjük, tájékoztasson, kinek a hatáskörébe tartozik az állati ere­detű bőrök felvásárlása. — Egyedül csak az ipari előké­szítő és felvásárló vállalatnak áll módjában az erre felhatalmazott e­­gyének által felvásárolni a bőröket. Sem magánszemélyek, sem más szocialista egységek nem foglalkoz­hatnak bőrfelvásárlással. Aki nem tartja ezt be, büntetésben részesül. Magánosok 100—300 lejig, míg kö­­zületek ezzel foglalkozó egyénei 300—500 lejig terjedő pénzbüntetés­ben részesülnek. Jó tudni azt is, hogy ugyanakkor elkobozzák a tör­vénysértő módon felvásárolt bőrt is. A kisipari szövetkezetek s más bőrfeldolgozással foglalkozó szo­cialista egységek kiutalás alapján vállalatunktól szerezhetik be bőr­szükségleteiket.­­ A bőrkikészítéssel, feldolgozás­sal kapcsolatosan tartalmaz vala­mit a törvény? — Ezzel kapcsolatosan előírja a törvény, hogy a bőrkikészítéssel, feldolgozással csakis jól képzett szakemberek foglalkozhatnak. U­­gyanis csak így biztosított a bőr magas fokú minőségi hasznosítása. Ezt a műveletet mindenekelőtt szo­cialista egységek, tehát helyi ipari vállalatok, kisipari szövetkezetek s más ipari vállalatok végzik. Ez ért­hető, hiszen e­­zen egységek rendel­­keznek a kikészítéshez, feldolgozás­hoz szükséges korszerű anyagokkal, modern technikai eszközökkel. A törvény tehát megszünteti a nem hozzáértően végzett bőrérlelést, fel­dolgozást, amiből gyakran komoly kára keletkezett a megrendelő fél­nek. Azt hiszem, nem árt felhívni a lakosság figyelmét arra is, hogy semmilyen alkalmi vásáron ne ve­gyenek bőrt, mert hasznosításuk kellemetlenségekkel jár. Az emlí­tett törvény alkalmazása lehetősé­get teremt arra, hogy a jövőben az állami, szövetkezeti kereskedelmi egységekben, kisipari szövetkeze­tekben a lakosság jobb minőségű bőrből készült termékeket, szőrme­­árut vásárolhasson nagyobb válasz­tékban. Tehát nincs semmi értelme utcai árusoktól, alkalmi vásárokon beszerezni a bőrt, amikor feldol­gozására úgy sincs lehetősége már a magán félnek.­­ A falusi termelőknek, a juhtar­tó gazdáknak módjukban áll-e a háztáji gazdaságukból eredő bőrö­ket saját céljaikra kikészíttetni? — A törvény erre is alkalmat ad. Sőt mi több, arról is gondosko­dik, hogy számukra is csakis jó minőségű terméket állítsanak elő a szövetkezeti egységek. Miután a törvényt alaposan áttanulmányoz­tam, úgy vélem, hogy a bőrt adó állattartásra igen ösztönzően hat az. Mi arra számítunk, hogy e tör­vény gyakorlati alkalmazása ré­vén az eddigieknél jóval nagyobb mennyiségű nemes vad bőrt és más állati eredetű bőrt tudunk fel­vásárolni, aminek egyenes­ követ­kezménye az lesz, hogy javulni fog a lakosság bőr- és szőrmeáruval va­ló ellátása. MARKÓ BÉLA Kötelező TBC elleni védőoltás Az Egészségügyi Minisztérium or­szágos szinten nagy jelentőségű ak­ciót indított a gyermekkori tuber­­kulotikus fertőzés megelőzésére. Az oltási munka megyénkben is meg­kezdődik szeptember 3-án és tart november 3-ig, pontos munkaterv szerint. A marosvásárhelyi tüdőgondozó irányításával mind a város körze­teiben, mind a községi egészségügyi körökben megkezdődik az 1968. ja­nuár 1-től 1972. április 30-ig szü­letett gyermekek tuberkulózis elle­ni védőoltása. Az oltás kötelező, te­hát minden érdekelt szülő hozza el gyermekét az oltásra az egész­ségügyi körök által megjelölt idő­pontban. Ellenkező esetben a gyer­mekek szüleit pénzbírsággal sújt­ják. NAGY HATÉKONYSÁGÚ MÓDSZEREK alkalmazásával A kitermelőiparban mindin­kább terjesztik a nagy gazdasági hatékonyságú módszereket. A nagybányai színes­fém bányák­ban például a ducolás több mint felét torkrétozással végzik. Ez­zel a módszerrel egy méternyi tárna ducolása csaknem 100 lej­jel olcsóbb, mint az eddigi mód­szerekkel: nincs szükség fa­anyagra sem, ami azt jelenti, hogy évente több mint 5000 köbméternyi fát takarítanak meg. Több új, már általánosan használt kitermelési módszer megkétszerezi a munkatermelé­kenységet, 50 százalékkal növe­li az előhajtási sebességet stb. Egyébként az ország sóbányái­ban a kitermelés zöme szintén új módszerekkel folyik, amelyek olcsóbbá teszik az önköltséget és nagyobb jövedelmet biztosí­tanak. A „csoda“ Állítólag nincsenek csodák s mégis kinőtt a földből egy au­tókarosszéria! Vagy talán a föl­det rakták rá? Mindenesetre be­nőtte a fű, de úgy gondolom, ez nem jelenti — nem jelentheti — azt, hogy az illetékesek (je­len esetben a fémbegyűjtő vál­lalat, az ICM) alkalmazottai ne találhatnák meg. Na persze, csak abban az esetben ha MEG A­KARNÁK találNI. Gondolom, nem szükséges szakemberekből álló munkacsoportot alakítani, hogy kiderüljön , sok fémet bi­zony lehet hasznosítani. A „csodát“ bárki megnézheti: a marosvásárhelyi SUCEAVEI utcában látható. A lap számára „felfedezte“ és fényképezte: NEMES ISTVÁN ■ RÉGENBEN AZ APELOR ÉS BRÍNDUSZ UTCÁK TALÁLKOZÁ­SÁN­ÁL a városi néptanács elké­szítette a korábbinál jóval nagyobb és rendezettebb napi piacot. Asz­faltozták az egész piactérséget. A távlati tervek szerint a régi piac helyén benzinkút létesül. Apróhirdetések ELADÓ lakóház, háromszoba, konyha, mellékhelyiségekkel. Ér­deklődni: Parajd, Gárfi utca 17. Osváth. (2055) ELADÓ egy jó karban lévő für­dőkád. Ludas utca 11. (2054) ELADÓ 250 MZ „Duna“ oldal­kosárral. Kitűnő állapotban, No­vember 7, 170/b, Bíró. (2053) Ezúton mondunk köszönetet mind­azoknak, akik David Iuliu temeté­sén részt vettek és fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Külön kö­szönjük az 5-ös számú alapszerve­zet tagjainak, hogy elkísérték u­­tolsó útjára drága halottunkat. A gyászold család (2050) Fájdalomtól megtört szívvel tu­datjuk, hogy ma, szeptember 1-én van Simon Lajos halálának 1 éves évfordulója. Gondoljunk rá szere­tettel. Bánatos felesége, gyermekei és testvérei (2030) Mély fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a szerető férj, a legdrágább apa, nagyapa, após, testvér és rokon, id. VISKY LAJOS nyugdíjas vasutas hosszas és sú­lyos szenvedés után, 67 éves ko­rában eltávozott az élők sorá­ból. Földi maradványait szeptem­ber 3-án, hétfőn du. 5 órakor a rom. kat. temető kápolnájából helyezzük örök nyugalomra. A gyászoló család ■vilRHS 7VSZT0­2 OLDAL A Színház-téren (HARAGOS ZOLTÁN felvétele) MŰSOROK MOZI: ARTA: Sétán a csendőr (színes francia—olasz film) PROGRESUL: A szerelem pénteken kezdődik (román film) SELECT: Lila akác (színes magyar film) IFJÚSÁGI: Nagy fehér reménység (szí­nes amerikai film) UNIREA: A robbanás (színes román film) SE­GESVÁRI LUMINA: Elfújta a szél I—II. rész (színes amerikai film) RÉGENI PATRIA: Szórakozik a vi­lág (román film) VICTORIA: Ma­yerling I—II. rész (színes angol film) TIRNAVENI MELÓDIA: Az utolsó töltény (színes román film) LUDASI FLACARA: Az igazgató I—II. rész (szovjet film) SZOVÁTAI DOINA: Monte Carlo (színes ame­rikai film) ERDŐSZENTGYÖRGYI POPULAR: A fekete király halála (színes csehszlovák film) GYULA­­KUTAI PATRIA: A nagy csavar­gás (színes francia film) NYÁRÁD­­SZEREDAI NIRAJUS: Hajótöröttek a kozmoszban I—II. rész (színes amerikai film) SARMASI POPU­LAR: Egy virág — két kertész I— II. rész (indiai film). RADIO SZEPTEMBER 1. szombat. Ma­gyar nyelven 6,00—6,30-ig: Folklór­album. Könnyűzene. 18,00—19,30- ig: Hírek, tudósítások. Zeneműsor közkívánatra. Nyelvművelő. Talál­kozzunk szombaton! Nótacsokor. Román nyelven 6,30—7,00-ig: Gaz­dasági horizont. Népi muzsika 16,30—18,00-ig: Hírek, tudósítások Népzene. Mennyivel vagy különb ember ma, mint tegnap? Klasszi­kus témák Helmuth Zacharias fel­dolgozásában. Rádiómagazin. SZEPTEMBER 2. vasárnap. Ma­gyar nyelven 9,00—9,30-ig: Pioní­rok és iskolások műsora. Pionírda­lok: 9,30—10,00-ig: Kisgyermekmű­sor. TELEVÍZIÓ: SZEPTEMBER 1. szombat 9.00 Német nyelvtanfolyam — összefoglaló (9) 9.30 Volt egyszer hol nem volt (!) 10.00 Telex 10.05 Népdalok 10.35 Háziasszonyoknak 10.55 Versek 11.25 Mira Moreno énekel 11.40 A testőrök újabb kalandjai (VIII.) 12.30 Könyvek és eszmék 13.00 Híradó 16.00 Telex 16.05 Kulturális-művészeti kalei­doszkóp 16.25 Hirdetések 16.30 Német nyelvű adás 18.15 Ritmus, fiatalság, tánc 19.00 Tomesti-i riport 19.20 1001 este 19.30 Híradó 20.00 A hét dala 20.05 52 hét, 52 kezdeményezés 20.15 Enciklopédia 20.55 Hirdetések 21.00 Mannix 21.50 Ricardo del Turco énekel 22.25 Híradó 22.40 Sport 23.00 Románcok LOTTÓ A Lottó 1973. augusztus 31-i hú­zásának nyerőszámai: I. húzás 47, 10, 31, 9, 48, 84, 57, 68. 37 II. húzás: 69, 87, 64, 44, 85, 81, 30, 80, 86. A szocialista méltányosság és erkölcs szellemében a­ 5/1973 számú lakástörvényről (I.) Az RKP KB az 1973. február 28 és március 2 között tartott plenáris ülésén a lakosság lakásproblémái­val maga Nicolae Ceaușescu főtit­kár elvtárs személyesen is foglalko­zott,­­úgy a plenáris ülést megnyi­tó, mint az azt bezáró beszédében) kihangsúlyozva különösképpen azt, hogy a lakásszükségletet a szocia­lista méltányosság és erkölcs szel­lemében kell megoldani, minél ci­vilizáltabb és kényelmesebb lakha­tási feltételek létrehozásával. A Nagy Nemzetgyűlés 1973. már­cius 28-án elfogadta az 5-ös szá­mú Törvényt a lakásállomány ke­zeléséről, a tulajdonosok és bérlők közötti viszony szabályozásáról, és 1973. április 19-én a Hivatalos Köz­lönyben megjelent a 86. számos Mi­nisztertanácsi Határozat az 5-ös Törvény alkalmazására. Az alábbiakban megpróbálom a­ fenti törvényes rendelkezések leg­fontosabb előírásait elemezni, és a­­zokat a gyakorlati életben felme­rült esetek felhasználásával magya­rázni. Az 5-ös törvény első szakaszai­ban egy pár igen fontos meghatá­rozást tartalmaz. Az első ilyen meg­határozás a lakterületre vonatkozik. E szerint a lakterület magába­n­­lalja a lakóterületet és a mellék­­helyiségeket. Lakóterületen azoknak a szobáknak a területe értendő, a­­melyek építésüknél fogva lakás cél­jára szolgálnak, ideértve a hallt és az átjáró szobákat is. Mellékhelyi­ségek azok, amelyek kiszolgálják a lakóterületet, mégpedig: előszoba, tornác, veranda,­ folyosó, konyha, teakonyha, tálaló, kamra, fürdőszo­ba, WC mosókonyha, szárító, pin­ce, alagsori kamra, fallal épített raktár, fedett erkély, fedett te­rasz. Lényeges tudnunk azt, hogy melyek azok a helyiségek, amelye­ket mint lakóterületet bérelhetünk ki, és melyek azok, amelyeket mel­­lékhelyiségknek kell tekintenünk, hi­szen ez utóbbiak bére kisebb, így például, a jelenlegi törvény 28. sza­kasza alapján, az alaplakbér, ha a bérlőnek tarifáris fizetése nem haladja meg a havi 1100 lejt, egy négyzetméter lakóterület (szoba) u­­tán 2,20 lej, míg a mellékhelyiségek után csak 0,88 lej négyzetméteren­ként. Még ma sem ritkák azok az ese­tek, amikor a bérlő, a tulajdonos beleegyezésével vagy anélkül, a la­kószobát átalakította mellékhelyi­séggé, vagy fordítva. Emiatt a lak­bér megállapításánál és­ fizetésénél nézeteltérések merültek fel. A tör­vény szövege most világos. Ha egy helyiség, építésénél fogva lakóterü­let (szoba) célját hivatott szolgálni, függetlenül attól, hogy azt hosz­­szabb vagy rövidebb ideig más cél­ra használták, vagy használják, a lakbért úgy kell megállapítani, mint a szobákéi. Mi a lakás? (apartament). A törvény 3. szakasza világosan leszögezi, hogy a lakás egy vagy több lakószobából és a hozzájuk tartozó mellékhelyiségekből áll, ugyanazon, avagy különböző szin­ten elhelyezve, amelyek együttesen, építési elhelyezésüknél fogva ön­álló lakóegységet képeznek. A lakás (apartament) ilyenszerű meghatározását fontos tudni, mert a 4/1973. számú Törvény 5. szaka­sza értelmében, az állampolgároknak csak egyetlen személyi tulajdonú lakáshoz és egyetlen üdülőházhoz van joguk, maguk és családjuk szá­mára és hogy egy család tagjai csak egyetlen lakást és egyetlen üdülő­házat tarthatnak meg közös tulaj­donban, vagy az egyik családtag tulajdonában. A fenti rendelkezések szerint családtagnak csak a férj, feleség és a kiskorú gyermekek (akik még nem töltötték be 18-ik életévüket) számí­tanak. Ugyancsak a 4. sz. törvény 56. szakasza szerint, ha a családtagok, házasság, örökség, ajándékozás vagy más úton hozzájutnak egy második lakáshoz, azaz egy második lakás felett is személyi tulajdonjogot sze­reznek, a hozzájutástól (a személyi tulajdonjog megszerzésétől, számí­tott egy éven belül kötelesek az egyik lakást elidegeníteni (eladni, elajándékozni), vagyis 1974. már­cius 31-ig, feltéve, ha a törvény megjelenése pillanatában már a két lakás megvolt, a jövőbeni szer­zéseknél pedig a jogszerzéstől szá­mított egy éven belül. A fenti törvényes rendelkezést csak akkor tudjuk tiszteletben, tar­tani és annak megfelelően eljárni, ha a lakás fogalmát pontosan is­merjük és meg tudjuk állapítani, hogy van-e plusz lakásunk, amit el kell idegenítenünk. Amilyen egy­szerűnek látszik első olvasásra a kérdés, az lehet éppen olyan bo­nyolult is. Az előző évtizedek alatt ugyanis, amikor a lakásszükséglet biztosítása megkívánta, (avagy más okok miatt), egy családi házat, a­­mely eredetileg — építési elhelye­zésénél fogva — egy apartament­­ként épült, több lakrészre — apar­­tamentre — osztottak fel, és ezt a felosztást sok esetben a telekkönyv­ben is feltüntették. Ilyen esetben már sokan feltették magukban a kérdést és tanácsért fordultak szer­kesztőségünkhöz: mi a teendő? El kell-e idegeníteni azt az aparta­­mentet, amely esetleg egy kén­zer­­megoldás és megoszlás útján jött létre, függetlenül attól, hogy az e­­redeti építkezés szerint nem képe­zett önálló lakóegységet, (ahogy a törvényhozó meghatározza), és füg­getlenül attól, hogy az eredeti egy lakrészből — a parlamentb­ól — két olyan lakrészt hoztak létre, ame­lyeknél hiányzik vagy a fürdőszo­ba, vagy a kamra, vagy mindkető, sőt esetleg a konyha is, amit lehet, hogy egy előszobából alakítottak át? A kérdés feltevése és tisztázása még sürgősebb ott, ahol az erede­tileg egy önálló lakóegységet képe­ző lakást két külön lakóegységre osztották fel és ma egyiket a tu­lajdonos és családja, másikat pedig a bérlő és családja használja. Annak a gondoskodásnak köszön­hetően, melyet pártunk és államunk vezetősége fordít a lakásviszonyok megjavítására, ma már sok az o­­lyan tulajdonos, akinek a bérlők kényelmesebb lakásokba való köl­tözködésük után, sikerült visszaköl­töznie családjával együtt a szemé­lyi tulajdonát képező lakásba, vagy legalábbis annak egy részébe, a­­mely habár önálló lakásegységként van is nyilvántartva, a valóságban csak a szomszédos lakrésszel együtt képez önálló lakóegységet, úgy a­­hogy ez eredetileg épült. Ezen kérdésekre a választ maga a törvény adta meg, olyan értelem­ben, hogy amennyiben két vagy több lakrész együtt képez egy ön­álló lakóegységet, akkor nem be­szélhetünk több lakóegységről. Nyilvánvaló: nem lehet egy csa­ládot arra kötelezni, hogy az ere­deti családi ház felét adja el, mert azt időközben kétfelé osztották, ak­kor, amidőn a családtagjai számá­hoz mérten nemhogy a fél, hanem az egész ház sem fedezné a szüksé­ges és törvényes lakterületet. Ez nem lenne összeegyeztethető sem a szocialista erkölccsel, sem a méltá­nyossággal. Ha a két részre osztás nem felel meg az eredeti építkezési tervnek, mit lehet tenni? Ezekben az esetekben, a munici­­piumi néptanács építkezési ügyosz­tályához kell fordulni, hogy vizs­gálja felül a helyzetet, igazolja az eredeti állapotot és ennek alapján kérni kell a néptanács végrehajtó bizottságától, hagyja jóvá a két, e­­setleg három lakóegység egyesíté­sét, valamint a telekkönyvi eredeti állapot visszaállítását. Éppen egy ilyen természetű ké­rést hagyott jóvá a napokban a néptané­­s illetékes szerve, ahol a feleség vétel címén, míg a férj ö­­rökösödés címén vált tulajdonosává az első, illetve a második lakrész­nek, egy és ugyanazon lakóházból. A család hat tagból áll, tehát ab­ban az esetben, ha egyik aparta­­mentet el kellett volna idegenítsék, úgy a megmaradó rész nem bizto­sított volna elegendő lakterületet a hattagú család számára. Követke­zésképpen egyik apartamentet meg­szüntetik s a ház, eredeti céljának megfelelően, kényelmesen és civi­­lizáltan kielégíti a család lakásszük­ségletét.. Természetesen ez az eljárási lehe­tőség nem jelenti azt, hogy a tör­vény kijátszásával igyekezzünk megmenteni olyan többe­t-a parta­­menteket is, amelyek valójában ön­álló lakóegységet képeztek már é­­pítésüknél fogva. Szükséges tehát, hogy ilyen irány­ban a legnagyobb őszinteséggel és becsületes szándékkal járjunk el, s még csak kísérletet se tegyünk az illetékes hatósági szervek félreve­zetésére, mert ez, a kellő ellenőrzés miatt úgy sem sikerülhet. Csak sa­ját magunkat hozzuk kellemetlen helyzetbe. Viszont ha kérésünk jo­gos és indokolt, annak jóváhagyá­sát bátran kérelmezhetjük. Végül pedig, a törvény szellemét követve, ha valóban több önálló lakóegységgel rendelkezünk, nem marad más hátra, mint­ a kitűzött határidő alatt a többletet elidegení­teni, ellenkező esetben az állam tu­lajdonába megy át, természetesen törvényesen megszabott kártérítés fizetése ellenében. Dr. JAKAB FERENC, a Marosvásárhely municípiumi néptanács jogügyi osztályának főnöke FIZESSEN ELŐ AZ ERA SOCIAÜSTÄ és 8 MUMCÄ DE PARTID FOLYÚIRATOKRA Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, kézbesítők, vállalati, intézményi és falusi sajtóterjesztők. Kapható könyvesbol­tokban és sajtóelárusító helyen is. MEDGYES MUNICIPIUM Str. Unirii 4. sz. Szeben megye sürgősen alkalmaz MAROS ÉS HARGITA MEGYEI MÉLYFÚRÓ MUNKATELEPEIRE: — GÉPÉSZT, belső égésű motorokhoz — BULDOZF.REST — FÚRÓ MUNKÁST — FUTÓT — SZAKKÉPZETLEN MUNKÁ­SOKAT a fenti szakmára való szak­­képesítés céljából. Mindössze 480 lejért hat kellemes napot tölthet a tengerparton, ha feliratkozik a megyei Turisztikai Hivatal által szeptember 7—14 között szervezett kirándulásra. A fenti összeg magába foglalja: az útiköltséget oda-vissza és hat­napi teljes ellátást (szállás, étkezés) I. osztályú szállodákban. Feliratkozni szeptember 3-ig lehet a megyei Turisztikai Hivatal marosvásárhelyi, segesvári, régeni és tirnavéni egységeiben.

Next