Vörös Zászló, 1973. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1973-11-01 / 258. szám

M­aros up 14-1975. évi legelillán­lás PROGRAMJA Előterjesztette Ioan Catarig elvtárs, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának alelnöke Az állattenyésztésfejlesztési or­szágos program előírásainak meg­valósítása és az állati termelés nö­velése érdekében a jelen ötéves terv időszakában megkülönböztetett figyelmet fordítunk a legelőkre, mint fő takarmányforrásokra. A legelők teherbíró képességének ál­landó növelése egész sor szervezé­si intézkedéstől függ, amelyeknek végrehajtása biztosítja mind a ho­zam növekedését, mind pedig a­­zok szakszerű kihasználását. Szem előtt tartva a legelők jelen­legi alacsony hozamát, valamint a­­zok megszervezését, kihasználását, feltétlenül szükség van egyes, je­lentős feljavítási munkálatok el­végzésére, amelyek maguk után vonják a hektáronkénti zöldtömeg növekedését, a legelők teherbíró képességének fokozódását. 1. A TERÜLETEKRE VONATKOZÓLAG Maros megye 93 800 hektár le­gelővel rendelkezik, ami a mező­gazdasági terület 23,8 százalékát teszi ki. Az össz-állatállomány ta­karmányszükségletének fedezésé­ért azonban ehhez még hozzá kell számítsunk 54 350 hektár szántóte­rületet és 56 270 hektár kaszálót, tehát a takarmánytermesztő terü­let összesen 204 420 hektár, ame­lyeknek 46 százaléka legelő. A 93 800 hektár legelőből 25 500 ha­vasi, 49 900 dombvidéki és 18 400 mezőségi legelő. Ezekhez a terüle­tekhez még hozzászámítandó az az 1 600 hektár mesterséges legelő, a­­melyet nagyrészt szántóterületeken az állami mezőgazdasági vállalatok létesítettek az utóbbi 2—3 évben. 2. A LEGELŐK HELYZETE AZ EDDIG VÉGZETT FELJAVÍTANI • MUNKÁLATOK UTÁN A párt X. kongresszusa és az 1972. év­ Országos Konferenciájá­nak határozataiból megyénkre há­ruló feladatok teljesítése érdeké­ben, a megyei pártbizottság útmu­tatása alapján, jól átgondolt, intéz­kedési tervet dolgoztak ki a legelő­feljavításra vonatkozóan. Maros megye 93 800 hektár legelőjéből 20 100 hektáron — amelyből 18 200 hektár a néptanácsok tulajdonában van — végeztek rendezési és fel­javítási munkálatokat. Mintegy 17 600 hektárnyi területen, nagy­részt állami hozzájárulással, lege­­lőjavítási és takarítási munkálato­kat végeztek. 1973-ban műtrágyával 23 200, is­tállótrágyával 600, kosarazással pe­dig 2 700 hektár legelőt javítottak fel. A trágyázott terület tehát az összlegelők 20 százalékát teszi ki. 3. A TERMÉSHOZAMOK A jelenlegi kihasználási feltételek mellett a feljavított legelőkön 11 000, a többin pedig 3 400 kilós hektáronkénti zöldtömeget értek el. A legelők fűhozama az egész terü­letre számítva 5 000 kiló hektáron­ként. A legelőkön termett egész fű­mennyiség 96 millió takarmány­egységgel egyenlő, ami a tömegta­karmányokat fogyasztó állatok egy évi takarmányegység-szükségleté­­nek 11 százalékát fedezi. Tehát an­nak ellenére, hogy a legelők a ta­karmánytermesztő területek 46 szá­zalékát foglalják el, az innen nyert takarmányérték, amint már emlí­tettük, mindössze 11 százalék. Az elmondottak rávilágítanak arra, hogy a legelők nem járulnak hoz­zá kellő mértékben a takarmány­­alap biztosításához. Tehát olyan in­tézkedéseket kell foganatosítani, a­­melyek biztosítják a terméshozam növelését, a legelők szakszerű ki­használását. A legelők belterjes ki­használása érdekében szükséges, hogy az összes legelővel rendelke­ző egységek megértsék a területek hozamának növeléséért elvégzendő agrotechnikai munkálatok fontossá­gát. Ez elsősorban megköveteli a le­­gelőállomány gazdaságosságáról al­kotott vélemény megváltoztatását. Vonatkozik ez a néptanácsok és a szocialista mezőgazdasági egységek vezetőségére, amelyek e legelős te­­rületek­re kiaknázók de az egyéni termelőkre is olyan szempontból, hogy a legeltetési díjak fizetése mellett évente kötelességszerűen járuljanak hozzá a legelőkarban­tartási munkálatokhoz jági állattenyésztési építkezésekhez, valamint a gazdaságok más igénye­inek kielégítésére kell felhasználni. d) Lecsapolás Ilyen munkálatot 5 000 hektáron irányoztunk elő, amely a felesleges víz miatt teljesen terméketlenné vált, vagy nagyon gyenge minősé­gű füvet terem. Ezekből a terüle­tekből 1974—1975-ben 3 330 hektárt kell lecsapolni. e) Az erózió elleni védekezés Az erózió megakadályozása meg­követeli minden egyes legelőtest ilyen szempontból való tanulmá­nyozását és e jelenség megakadá­lyozásához szükséges munkálatok előirányzását. A legelővel rendel­kező egységek intézkedés­­tervet készítenek, amelyet a Mezőgazda­sági Vezérigazgatóság hagy jóvá. f) Szakaszosítás A legelők terméshozamának nö­velése érdekében eszközölt beru­házások nem lehetnek elég haté­konyak, ha nem vezetik be a sza­kaszos legeltetést. Éppen ezért szükséges, hogy a feljavított, a szarvasmarhák számára előirány­zott területeket kerítésekkel osz­­szák szakaszokra. A Legelőgazdál­­kodási és Feljavítási Vállalat, a néptanácsok és a szocialista me­zőgazdasági egységek gondoskod­nak a szakaszosításhoz szükséges fa, vagy betonoszlopok előállításá­ról. A szakaszosítást egyszerű ter­vek alapján kell elvégezni, ame­lyek azonban magukba kell fog­lalják az ésszerű legeltetés összes technikai feltételeit. 1974-ben 4 621, 1975-ben pedig 5 100 hektárt sza­­kaszosítanak. Ezekből a területek­ből 1974-ben az árno­k 1 721, az mtsz-ek 300, a néptanácsok 500, az IELIEP pedig 2 100 hektárt szaka­szost. g) Az ivóvíz biztosítása A legelő gazdaságos kihasználá­sának egyik igen fontos feltétele. A legelőrendezési munkálatok ke­retében gondot kell fordítani a források felfogására és ezek fel­­használására az állatok itatásához, lehetőleg minél közelebb a lege­lőhöz és természetesen betartva az egészségügyi szabályokat. E célra fel kell használni forrásokat, a tiszta folyóvizeket, a kutakat, és betonitatókat készíteni. Azokon a legelőkön, ahol nincsen forrás, a Legelőkarbantartási és Feljavítási Vállalat speciális ciszternákkal biztosítja a szükséges vizet, s azo­kat önitatókkal látják el. h) Szálláshelyek A növendék szarvasmarhák, a­ fejőstehenek és üszők részére a le­gelőkön nyári táborokat építenek, amelyek megvédik az állatokat az­­ időjárás, viszontagságaitól. Ezeket a nyári táborokat lehetőleg olcsón, a helyben található építőanyagok felhasználásával kell felépíteni. Az elkövetkező két évre 36 nyári tábor építését irányoztuk elő, a­­melyből 14-et 1974-re, és 22-öt 1975- re. Ezekből 1974-ben öt nyári tá­bort a termelőszövetkezetek, 4-et a szövetkezetközi társulások, 2-öt a néptanácsok, 3-at pedig az IESZEP I. A levegőn véézendő állandó soron lévő munkálatok TAKARÍTÁS ÉS KARBANTARTÁS: A néptanácsok és a mezőgazda­­sági egységek­­ vezetői megfelelő szervezési intézkedéseket kell foga­natosítsanak annak érdekében, hogy a használatukban lévő minden e­­gyes legelő területen évente elvé­gezzék a következő karbantartási, feljavítási munkálatokat: a) A legeltetést akadályozó ke­vésbé értékes fák és bokrok ..kiir­tása, az el nem használt növényi­ hulladékok (tövis, gyom stb.) össze­gyűjtése és elégetése. b) A kövek, a fa és a növényi hulladékok összegyűjtése, amelyek csökkenthetik a legelős területet és annak hozamát. c) Időszakonként gépi és k­ézi eszközökkel szétverni a vakondtú­rásokat és elegyengetni a területet­d) Minden egyes terület állapo­tának figyelembevételével előirá­­nyolni,­­és elvégezni­­a borgy­ilást. ■ vízlevezető sáncokat ásni. II. Az IESIEP és a szocialista mezőgazdasági egységek által elvégzendő feljavítási munkálatok A munkálatok gazdasági haté­konyságának biztosítása érdekében ezeket helyi műszaki tervek alap­ján végzik el, amelyeket az egység főmérnöke állít össze a szocialista mezőgazdasági egységek által ke­zelt legelős területekre vonatkozó­an. A, Legelőgazdálkodási és Felja­vítási Vállalat, valamint a népta­nácsok kezelésében lévő legelőket vonatkozóan pedig e vállalat szak­emberei készítik el a terveket, és nagyobb erózióellenes, lecsapolás és öntözési munkálatokhoz szüksé­ges terveket az erre szakosítót OIF és OCOT egységek készítik el Az 1974-ben sorra kerülő feljavítá­­si munkálatokhoz a terveket leg­később december 15-ig, azokhoz a területekhez pedig, amelyeket 1975- ben javítanak fel, 1974. március 30- ig kell elkészíteni. a) A legelők táperejének javítása A legelők természetes és műtrá­gyákkal való feljavítása a leghaté­konyabb feljavítási munkálatok e­­gyike, mivel nagy mértékben hoz­zájárul a zöldtömeghozam növelé­séhez. Ezt a munkálatot 1974-ben 45 000, 1975-ben pedig 51 000 hek­táron kell elvégezni az olyan lege­lőkön, ahol a gyep megfelelő és biztosított a trágyázás hatékonysága. A feljavítási munkálatokhoz 1974- ben 13 000 tonna, 1975-ben pedig 15 400 tonna műtrágyára van szük­ség. Ez a mennyiség biztosítja a hegyi legelőkön a legkevesebb 200, a dombvidéki és mezőségi legelő­kön pedig a 250 kilós hektáronkén­ti adagot. Az istállótrágyával fel­javítandó területek növelése ér­dekében minden állattartó gazda egy nagyállat után 1 tonna trá­gyát szállít ki a legelőre. A kosara­­zásnál minden számos állat után legkevesebb 100 négyzetméternyi területet kell megtrágyázni b) A gyepek feljavítása újrave­­téssel és felülvetéssel Ezt a munkálatot a szocialista mezőgazdasági egységek a Legelő­gazdálkodási és Feljavítási Vállalat, valamint a néptanácsok összesen 7 940 hektáron végzik el, amelyből 3 600 hektáron 1974-ben és 4 340 hektáron 1975-ben. Hasonló munká­latokat végeznek az elkövetkezen­dő években más egységek is. Az elkövetkező két évben az árny­ék 1 340 hektáron, a szövetkezetközi társulások 1 100, az IELIEP pedig 5 500 hektáron végez ilyenszerű fel­javítási munkálatokat. c) Bokor-, fairtás, területkitakarítás Ezt a munkálatot elsősorban a fával, bokrokkal benőtt domb- és hegyvidéki övezeteken kell elvé­gezni, ahol hatékonysága azonnal jelentkezik. Az akció sikere érde­kében november végéig mindenütt, ahol bokorirtást irányoztak elő, megszervezik a bokorirtó csoporto­kat, amelyek az érvényben lévő mezőgazdasági-erdészeti normák a­­lapján elvégzik ezt a munkát. Ösz­szesen 2 265 hektáron végeznek bo­korirtást, amelyből 1 025 hektáron 1974- ben, 1 200 hektáron pedig 1975- ben. Az innen kikerülő értékes faanyagot elsősorban a mezőgazda­épít­ fel. III. Mistficserifis loficink létesítései Számos szarvasmarha-tenyésztő farmnak nincs legelője és az álla­tokat majdnem egész évben az is­tállókban tartják, ami a sok szál­lítás, betakarítási munkálat miatt elég költséges. Mindezek szem e­­lőtt tartásával szükséges, hogy minden olyan szarvasmarha-te­nyésztő farm körül, amely nem rendelkezik természetes legelőkkel, szántóföld felhasználásával mes­terséges legelőket létesítsenek. E legelőket minden egyes szocialista egység helyzetének ismeretében kell létesíteni. Ennek érdekében no­vember folyamán a Régeni Állami Mezőgazdasági Vállalatban tapasz­talatcserét szerveznek a szövetke­zetközi egységek és a mezőgazda­­sági termelőszövetkezetek között. IV. Magtermesztő parcellák A gyepfeljavítási, karbantartási és szervezési munkálatok nagyobb mennyiségű fűféle és pillangós ve­tőmag előállítását teszik szükségessé. Ennek érdekében 1974-ben 1 170 hektáron termelünk fű- és pillan­gós magvakat, 1975-ben pedig a magtermesztő parcellák 1 410 hek­tárt tesznek ki. V. Szervezési intézkedések A jelen program előírásainak megvalósítása érdekében megyei szinten egy parancsnokság létesül, amelyben részt vesznek mindazok a felelős tényezők, akiknek felada­ta a legelőfeljavítási és kihaszná­lási munkálatok koordinálása, el­lenőrzése. A megyei parancsnokság időközönként­ elemzi, hogy a lege­lővel rendelkező egységek miként hajtják végre a karbantartási, fel­javítási, kihasználási feladatokat és erről tájékoztatja az RKP megyei bizottságát és a Megyei Népta­nács Végrehajtó Bizottságát. E tá­jékoztatóban beszámol a munkála­tok állásáról és azokról az intéz­kedésekről, amelyeket a program előírásainak maradéktalan megva­lósítása érdekében kell foganatosí­tani. A községekben, városokban hasonlóképpen megalakultak a pa­rancsnokságok, amelyekben részt vesznek az összes felelős tényezők a néptanácsoktól és azoknak a szo­cialista mezőgazdasági egységeknek a vezetői, melyek legelővel ren­delkeznek. Az összes néptanácsok és legelővel rendelkező mezőgaz­dasági egységek elemzik a prog­ramból eredő feladatokat és jóvá­hagyás végett a községi néptanács ülésszaka, a népgyűlések és a köz­ségi mezőgazdasági egységekben tartott nagygyűlések elé terjesztik jóváhagyás végett. A mezőgazdasági egységek az 1974 és 1975 évi termelési tervük­be, valamint költségvetésükbe be­foglalják a programból eredő fel­adatokat, biztosítják a szükséges pénzeszközöket és a naptári mun­kanapokat az összes karbantartási és feljavítási munkálatok elvégzé­séért a kezelésükben lévő legelő­kön. Hasonlóképpen a néptanácsok végrehajtó bizottságai határozatot hoznak, amelyben leszögezik a le­geltetési díjakat, valamint a min­den számos állat után teljesítendő munkanapot, vagy annak értékét abban az esetben, ha ezt pénzre számítják át. A néptanácsok végrehajtó bizott­ságai előirányozzák minden legelő­vel rendelkező egység számára az alábbi feladatok kötelező elvégzé­sét, amelyeket a legeltetési szer­ződésbe foglalnak.­­— A feljavított legelők megfele­lő karbantartása, a legelőn lévő lel­tári tárgyak megőrzése és jó kar­bantartása. — A szakaszos legeltetés és ko­­sarazás biztosítása. — Az összes karbantartási mun­kálatok elvégzése, a programban e­­lőirányzott takarítási, trágyázási munkálatok a minden számos ál­latra kijelölt konkrét feladat sze­rint. A soron lévő karbantartási és takarítási munkálatok elvégzése érdekében naptári időszakokat ál­lapítanak meg november 1 és áp­rilis 30 között és a képviselők, a honpolgári bizottságok irányításá­val munkacsapatokat és csoporto­kat alakítanak. Hasonlóképpen a KISZ-szervezetekkel közösen ha­zafias munkaalakulatokat hoznak létre a falvak és városok összes ifjainak részvételével, ifjúsági bri­gádokat, alakulatokat szerveznek a legelőtakarításra. A Mezőgazdasági Vezérigazgató­ság a saját, valamint az egységek­ben dolgozó szakemberei által biz­tosítja a legelőkarbantartási mun­kálatok szakirányítását és effektí­ven részt vesz e munkálatok szám­bavételében. A községi néptanácsok elnökei a Mezőgazdasági Igazgatóság révén havonta kétszer közlik a Megyei Néptanáccsal a legelőfeljavítási munkálatok eredményeit. (RÖVIDÍTETT SZÖVEG) VÖRÖS ZÁSZLÓ 3. OLDAL k ülésszak vitáján .Hiányzott hozzászólásokból EGYED BALÁZS, a Marosvá­sárhely municípiumi Néptanács Végrehajtó Bizottságának első alel­nöke: ... A Municípiumi Néptanács időszakonként elemezte a lakosság ellátásának és a szolgáltatásoknak a helyzetét, hogy biztosítsa ezek irányítását. Emellett ez év szep­temberében a Municípiumi Népta­nács ülésszaka elé terjesztette a lakosság ellátásának, különöskép­pen az őszi-téli ellátásnak a kérdé­seit. A vita alapján a Municípiumi Néptanács határozatot fogadott el, amely intézkedéseket jelölt ki a lakosság ipari és élelmicikkekkel való ellátásának javítására, vala­mint az őszi-téli időszakokra szük­séges tartalékok biztosítására. En­nek eredményeként ebben az év­ben 25 millió lejjel több árut ér­tékesítettek, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. Elmondhatjuk, hogy ebben az évben is teljes egé­szében kielégítettük a fogyasztók igényeit a legfőbb élelmicikkekből és a legkeresettebb más cikkekből. A vállalatok dolgozóinak, vala­mint a különböző városrészek la­kosainak gyorsabb kiszolgálása ér­dekében fokozott figyelmet szentel­tünk a kereskedelmi hálózat fej­lesztésének az üzemek körzetében és a lakónegyedekben. Az elért eredmények azonban nem elégítenek ki, ugyanis a meg­valósítások mellett hiányosságok mutatkoznak az árualap biztosítá­sában s ez az ellátásban átmeneti kiesésekhez vezetett. A lakosság ellátásában mutatko­zó hiányosságok és hibák kiküszö­bölése érdekében a Municípiumi Néptanács Végrehajtó Bizottsága nem minden esetben lépett fel kel­lő következetességgel és igényes­séggel. Kötelességünknek tekintjük, hogy a szakapparátus, valamint a társadalmi ellenőrző csoportok be­vonásával fokozzuk tevéket­,­­li­gánkét, hatékonyabb intézkedése­ket hozzunk a lakosság ellátásának javítására, hogy az megfeleljen az igényeknek. CORNEL CEUCA, a Megyei Ke­reskedelmi Igazgatóság igazgatója: . . .A Szocialista Egységfront Megyei Tanácsának májusban tartott ple­nárisán intézkedést fogadtak el a lakosság ellátása kerületenkénti megszervezésének javításáról, és az üzemek melletti kereskedelmi háló­zat megszervezéséről. A Szakszervezetek Megyei Taná­csa és a Megyei Nőbizottság együt­tes plenárisán intézkedéseket fo­gadtak el a háziasszonyok munká­jának megkönnyítése, illetve az á­­rucikkek házhoz szállításának biz­tosítása érdekében. Új, különleges laboratóriumot létesítettünk Gos­­podina-típusú termékek előállításá­ra, növeltük az előfizetések alap­ján házhoz szállított tejmennyisé­get, s jelenleg az előfizetők szá­ma elérte a 13 000-ret. Az RKP Megyei Bizottságának Bürója és a Megyei Néptanács Végrehajtó Bi­zottsága munkastílusának, valamint az általuk hozott intézkedések e­­redményeként jogosan állíthatjuk, hogy a lakosság teljes bizalommal fogadhatja az ellátás javítását cél­zó programot, am­elyet az ülésszak elé bocsátottak elfogadás végett. Természetesen az ellátás feltéte­lezi, hogy együttműködés alakuljon ki az ellátók és a fogyasztók kö­zött. Megtörtént például, hogy át­menetileg egyes termékekből kie­sések mutatkoztak az ellátásban (például cukorból), de bebizonyoso­dott, hogy elegendő mennyiségű á­­rualappal rendelkezünk és ki tud­juk elégíteni a megnövekedett igé­nyeket is. A hiányosságok egy része annak volt a következménye, hogy hiány­zott a kellő együttműködés egyes szállítókkal. Az itt ismertetett prog­ram rendkívül világos ebből a szempontból is, és meggyőződésem, hogy megvalósul minden előirány­zata. Ennek egyik biztosítéka, hogy a municípiumi, városi és községi néptanácsok hozzáértéssel foglal­koznak a helyi kereskedelem kér­déseivel. A Maros megye szocialista keres­kedelmében dolgozó alkalmazottak nevében vállalom, hogy megjavít­juk tevékenységünket. VALÉR GIURGIU, az RKP Se­gesvár municípiumi Bizottságának első titkára, a Municípiumi Népta­nács Végrehajtó Bizottságának el­nöke. .. .A jelenlegi ülésszakon megvitatásra és jóváhagyásra elő­terjesztett program tükrözi azt a gondoskodást,­­amellyel a megyei pártbizottság és néptanács foglal­kozik az olyan nagy fontosságú kérdésekkel, mint az őszi-téli ellá­tás biztosítása. Amint az előterjesztett program­ból kitűnik, a megyei párt- és ál­lami szervek gondoskodásának e­­redményeként erre és a következő időszakokra biztosított a mind na­gyobb mennyiségű mezőgazdasági és élelmicikk. Mi is megkülönböztetett figyel­met fordítunk arra, hogy biztosít­suk a hideg időszakra az igényelt ipari cikkeket és a megfelelő téli tartalékokat. A tapasztalatok alapján munkán­kat úgy szerveztük meg, hogy fel­keressük a főbb ipari és élelmiszer­termék-szállítóinkat, hogy kiegé­szíthessük az árualapot olyan cik­kekből is, amelyekre nincsenek ki­utalásaink. Megjegyzem, hogy ilyen közvetlen kapcsolatok útján több mint 17 millió lej értékű cikkel e­­gészítettük ki árualapunkat. Amint azt az ülésszakon előterjesztett program is leszögezte, minden lehe­tőségünk megvan arra, hogy bizto­sítsuk a lakosság jó ellátását az összes téli idénycikkekből. Ha ezen az őszön ennek ellenére is hiányoz­tak és hiányzanak bizonyos termé­nyek a kereskedelmi hálózatból, az véleményem szerint elsősorban szervezési hibáknak tudható be. A jelzett hibák kijavítása megkövete­li, hogy jobban gazdálkodjunk a rendelkezésünkre álló árualappal, hogy biztosíthassuk a megye lakos­ságának szükségleteit a jelenlegi és az elkövetkező időszakokban. VASILE OPREA POPA, a Fo­gyasztási Szövetkezetek Megyei Szövetségének elnöke: . . .A falusi lakosság az év első kilenc hónap­jában 35 millió lej értékű áruval többet vásárolt, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ruházati és háztartási cikkekből, mezőgazdasá­gi felszerelésekből az eladás közel 7 százalékkal, konyhakészítmények­ből, cukrászsüteményekből, készéte­lekből 15 százalékkal növekedett, s ugyanakkor javult a különböző munkásközpontok, vágtéri étkezdék stb. ellátása. Számos megvalósítást lehetne még felsorakoztatni, azonban újabb erő­feszítéseket kell tennünk a lakos­ság ellátásának javítására, mert bizonyos időszakokban a falvakon kiesések mutatkoztak. Véleményem szerint helytelen az, hogy a vásárlók egy része szükség­leten felüli nagy mennyiségű árut halmoz fel, s ez időközönként áru­hiányt idéz elő. Tekintettel arra, hogy a fogyasz­tási szövetkezeteknek több mint 120 képviselő tagja van, vélemé­nyem szerint ezeknek az a köteles­ségük, hogy mozgósítsák a lakossá­got a felvásárlási terv teljesítésére és túlteljesítésére. .Vállalom az ü­­lésszak résztvevői előtt, hogy min­dent megteszek a lakosság ellátá­sának javítása és annak érdekében, hogy minél nagyobb mennyiségű mezőgazdasági terményt vonjunk be a kereskedelmi forgalomba. IOAN OTELEA, a Nemzeti Bank Megyei Fiókjának igazgatója: .. .A Nemzeti Bank kasszatervének elemzése pregnánsan kifejezi azt, hogy — pártunk legfőbb célkitűzé­sének megfelelően — népünk élet­színvonala szüntelen emelkedésé­vel szoros összefüggésben gyarapo­dik megyénk lakosságának pénzjö­vedelme is. A megyénk lakosságának eszkö­zölt kifizetések fejlődését nyomon követve azt tapasztaljuk, hogy az idén 9 hónap alatt 10,5 százalékkal növekedett a lakosság jövedelme az előző év megfelelő időszakához képest, ha pedig szem előtt tartjuk, hogy 1973. november 1-től pártunk határozatának alkalmazása nyomán általánosítják a fizetésemeléseket, a negyedik évnegyedben megyénk la­kosságának jövedelmei 12,9 száza­lékkal gyarapodnak. E jövedelmek szerkezetének e­­lemzéséből az tűnik ki, hogy a fi­zetéseken kívül a falusi lakosság bevételei is számottevően növeked­nek, így előirányoztuk, hogy az mtsz-ekben a munka javadalmazá­sa több mint 2 millió lejjel növek­szik és ugyancsak emelkednek, 14,1 százalékkal a háztáji gazdaságban előállított termékeknek az állam­mal kötött szerződés alapján való értékesítéséből eredő jövedelmek. Azzal a céllal soroltam fel a la­kosság jövedelmének növekedésére vonatkozó adatokat, hogy még job­ban hangsúlyozzam a kereskedelmi, valamint a szolgáltatási egységek szerepét a lakosság jövedelmével, növekvő szükségleteivel összhang­ban álló feladatok teljesítésében. A továbbiakban a felszólaló bi­zonyos, a lakosság­­ áruellátásában tapasztalt hiányosságokkal foglal­kozott, kiemelve: a polgármesterek és községi néptanácsi képviselők szerepét a szövetkezeti apparátus tevékenysége javításában, illetve e­­gyes községek területén lévő építő­telepeknek az ellátásában, mely munkatelepeken nagyszámú, nem a helységben lakó alkalmazott dol­gozik. A hozzászóló hasonlóképpen megbírálta az ICRA és az IJE­­COOP egyes alkalmazottainak hely­telen gyakorlatát, nevezetesen azt, hogy a két szervezet tehergépkocsi­jait nem használják ki ésszerűen. FERDINAND BRACOVEANU, a Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Vál­lalat igazgatója: .. .Az a program, amelynek megvalósítására és túl­szárnyalására vállalkozunk, meg­felelően kielégíti a lakosság igénye­it és jóval nagyobb, mint az 1972- es év azonos időszakára vonatko­zott előirányzat. Tájékoztatom a képviselő elvtársakat, hogy ezen az őszön jó ellátást biztosítottunk, kü­lönösen káposztából, paprikából, paradicsomból, gyümölcsből és fő­leg szőlőből, jóval túlhaladtuk az elmúlt év azonos időszakában el­adott mennyiséget. Biztosítjuk az ülésszakot, hogy az ellátás tovább­ra is kielégítő lesz mind november­decemberben, mind 1974 első évne­gyedében. Úgyszintén erőfeszítéseket teszünk, hogy többletmennyiséget vásároljunk fel krumpliból a ter­melőktől és bizonyos mennyiséget Hargita megyéből is hozzunk. A termékbemutatás javítása ér­dekében kiterjesztjük az áru elő­­csomagolásának rendszerét, különö­sen a krumplinál, a gyökereseknél, a gyümölcsnél, diónál, paszulynál és borsónál. Úgyszintén elegendő mennyiségű spenótot hozunk forga­lomba. A hozott intézkedésekkel kiter­jesztettük a fűtött üvegházi és szo­láros zöldségtermesztést a korai zöldségek iránti igények kielégíté­se végett. LÁSZLÓ IZABELLA görgény­ü­vegcsüri tanítónő felhívta a figyel­met a társadalmi ellenőrzés szere­pének megerősítésére annak érde­kében, hogy jobban ellássák a szö­vetkezeti boltokat egyes olyan ter­mékekkel, amelyek megtalálhatók a megyei raktárakban. Bírálta azt a jelenséget, hogy a szövetkezeti bol­tokban felszabaduló csomagolóanya­got sokáig nem viszik el, minek kö­vetkeztében az tönkre megy. Rámu­tatott, hogy egyes olyan cikkek, a­­melyek bőven kaphatók a görgényi és kásvai üzletekben, nem jutnak el Üvegcsürre. VICTOR FLOREA Marosvécs községi körzeti orvos bírálta azt a tényt, hogy nem biztosítják kellő időben egyes falusi szövetke­zeti üzletek ellátását megfelelő is­kolás egyenruhákkal és felszerelé­sekkel, az idén is jóval a tanítás megkezdése után érkeztek meg, és most ott vannak felhalmozva, mert a lakosság időközben máshol szerez­te be ezeket. A továbbiakban rá­mutatott arra, h­ogy biztosítani kell az ellátás ütemességét, a higiénikus árusítást, főleg az­­ekben. IOAN CATANA, a Talajjavító Hivatal igazgatója: .. .A foganato­sított intézkedések eredményeként az előző években, de főleg 1973- ban olyan nagyarányú talajjavítá­si munkát végeztek, hogy nem csu­pán a tervet, hanem a vállalásokat is túlszárnyalták. Ezeket a munká­latokat jelentős központi alapokkal, hitelekkel és az egységek saját esz­közeivel valósították meg. Rámu­tatva az eddig elvégzett legfonto­sabb munkálatokra, amelyek révén nagy kiterjedésű mezőgazdasági te­rületet foghattak ismét termelésbe, a felszólaló figyelmeztette az ille­tékeseket, hogy fordítsanak megfe­lelő gondot a sáncok gondozására és a többi munkálatokra. Megem­lítette, hogy a sok költséggel felépí­tett töltések, hidak, csatornák el­hanyagoltak, nem végzik el ezek­nél a befejező munkákat, a taka­rítást stb. Emiatt 2—3 év után e­­zek már nem töltik be kellőképpen szerepüket. Ilyen helyzettel sok egységben találkozni, de a leg­szembetűnőbb az ernyei és cucer­­deai mtsz-nél, ahol éppen a vízleve­zető árkok tisztításának elhanyago­lása miatt a víz még az idén is több száz hektárt borított el és tönkre tette a termést. Éppen ezért a jövőben sokkal nagyobb figyel­met kell fordítani ezek megőrzésé­re, karbantartására,­­üzemképessé­gük biztosítására, mert ellenkező esetben a sok befektetés nem hoz hasznot. MIHAI TRIFU, a Sármás közsé­gi Néptanács­­Végrehajtó Bizottsá­gának alelnöke: .. .Sármás község határában ebben az évben a Mé­hes és Sármás patakok szabályozá­sával 7 kilométer szakaszon mint­egy 190 hektár termőterületet ad­tak vissza a mezőgazdasági hasz­nálatnak. Előirányoztuk — mon­dotta a felszólaló —­,hogy 1974-ben folytatjuk a munkálatokat és azok végeztével mintegy 370 hektár te­rületet mentesítünk a fölös vizek­től. Keveset tettünk — hangsúlyozta — a talajerózió elhárítása érdeké­ben. 1971-ben egy községi csemete­kertet létesítettünk, s itt előállít­juk a szükséges akác-, eper- és diófa-ültetőanyagot a megcsúszott területek megkötésére. Előirányoz­tuk, hogy 1974—75-ben Sármáson és Báldán mintegy 100 hektáron vég­zünk erózió-elhárító munkálatokat. DR. EMIL SILVAS, a Marosvá­sárhelyi Állattenyésztési Kísérleti Állomás igazgatója. Megyénk szá­mára a legelőgazdálkodás kettős je­lentőségű. Elsősorban a feljavítási munkák közvetlenül hozzájárulnak a takarmánymérleg kiegyensúlyozá­sához, másodsorban pedig ezek az munkák szerves részét képezik a talajerózió-elhárítási akcióknak. Ép­pen ezért javasolom, hogy a vitára bocsátott két program nyerjen egy­séges, közös kivitelezést. A legelőfeljavítás — mondotta a felszólaló —, egy egész sor olyan kérdést­ vet­­fel, amelyek kölcsönö­sen hatnak egymásra:­­ a hektár­hozam növelése és az ésszerű legel­tetés. Az első legelőtakarítási, idő­szakos táperőjavítási munkálatok révén valósítható meg, míg a má­sodik, ha nem végzik szabályosan, teljesen megsemmisítheti, vagy eset­leg csökkentheti az elvégzett mun­kálatok hatékonyságát. E két prob­lémát összevonva, a Kísérleti Állo­másnak sikerült nagyon jó eredmé­nyeket elérnie a legelőgazdálkodás terén. A feljavítási és szakaszosítási munkák révén — villanypásztorokat használva a legelőn —, valamint azáltal, hogy közvetlen a legelők szomszédságában nyári táborokat épített, a 300 takarmányozott tehén napi tejtermelése 2 700 literről 3 400 literre emelkedett, s közben növe­kedett a tej zsírtartalma is. A le­gelők zöldtömeghozama hektáron­ként elérte a 26 000 kilót.­­ A to­vábbiakban a felszólaló javasolta, hogy a legelőfeljavítási akciók ke­retében minden egyes képviselőt bízzanak meg az egy-egy legelőtest feljavítási munkálataihoz szükséges mozgósító munkával, aki ugyan­akkor felelne a legelő ésszerűbb ki­használásáért is. GHE­ORGHE LIRCA, a Ratosnyai Községi Néptanács elnöke: Földrajzi fekvése folytán Ratosnya község nagy kiterjedésű legelőkkel rendel­kezik (több mint 1 200 hektár), tehát kiváló feltételei vannak az állat­­tenyésztésre. A legelők terméshoza­mának növelése érdekében csupán ebben az esztendőben több mint 500 hektáron végeztek takarítási és ápolási munkákat. Ugyanakkor több mint 80 hektár területet természe­­tes és műtrágyával javítottak fel. Ugyancsak ebben az évben mintegy 31 hektár legelőn bokor és fairtást végeztek. Javasolom — mondotta a felszólaló —, hogy a keskenyvasút menti legelőrészt erdősítsék be és ehelyett a lakosság állatai számára jelöljenek ki más legelőt a Podiree határrészben, amelyet jelenleg dé­­dai lakosok használnak. Helyette megfelelő cserét ajánlottunk. ★ A­­Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága és Állandó Bárója által a XIX. és XX. ülésszak közötti idő­szakban kifejtett tevékenységről szó­ló tájékoztatóval kapcsolatban Hideg Tibor, a Terv- és Bérezési Igazga­tóság igazgatója, Macavei Eugen, a Megyei Tervezőintézet igazgatója és Salati Ferenc, a Takarék- és Letét­pénztár Maros megyei Fiókjának igazgatója hangsúlyozták a tájékoz­tató egyes fejezeteiben foglaltak je­lentőségét, kifejezték teljes egyetér­tésüket a tájékoztató egészével s pozitívan értékelték a Megyei Nép­tanács Végrehajtó Bizottságának és Állandó Bürójának a két ülésszak között kifejtett tevékenységét. élelmiszerüzle- VALERIU GABOR, a Vízgazdál­kodási Hivatal igazgatója: Az or­szág gyors ütemű iparosítása, a mezőgazdaság fejlesztése és korsze­rűsítése, valamint a lakosság egyre növekvő életszínvonala rövid idő alatt odavezetett, hogy a vízkérdés egyike lett a gazdaságfejlesztés leg­égetőbb kérdéseinek. Maros megye azok közé a megyék közé tartozik, amelyek nagy mennyiségű felszíni vízzel rendelkeznek, mégis termé­szetes kihasználási feltételek között (gyűjtőtavak létesítése nélkül) a megye vízforrásai hasznosításának lehetőségei korlátozottak, mivel a vízmennyiség időszakonként válto­zik. Különösebb gondot mégsem ez, hanem az a tény okoz, hogy a me­gye területén egyenlőtlen a vízel­osztás, ami elsősorban a különböző helységek és elsősorban a mezőségi övezet (Gerebenes, Méhes, Pagocsa, Sármás stb.) helységeinek gazdasági­társadalmi fejlődését nehezíti meg, ahol a felszíni vizek szinte ihatat­lanok. Éppen ezért addig, amíg a megye e részének ivóvíz-ellátását megold­ják, a jelenlegi forrásokat körülte­kintéssel kell felhasználni, elsősor­­­­ban a lakosság és az állattenyésztés vízellátására. A továbbiakban a felszólaló felhívta a figyelmet az ésszerű vízgazdálkodásra, és első­sorban szennyeződésének megelőzé­sére. Sok ipari vállalat még mindig nem oldotta meg a szennyvíz tisz­títását, ugyanakkor egész sor állat­tenyésztési komplexumban ahelyett, hogy a trágyalé a mezőre kerülne, a patakokba jut és onnan fertőzi a folyóvizeket. SÓLYOM PÉTER, a Megyei Me­zőgazdasági Vezérigazgatóság aligaz­gatója hangsúlyozta a legelők, azok minősége állandó javításának fon­tosságát, valamint fontos szerepét a fajták biológiai egyensúlyának meg­tartásában, s különösen felhívta a figyelmet a mezőségi legelők felja­vításának szükségességére. Gerebe­­nesen, Mezőpagocsán, Finalen és más egységekben csak szétszórt te­rületeket használnak e célra.­ Tekin­tettel arra, hogy a legolcsóbb ta­karmány a legelő, az elszórt par­cellákat össze kell vonni, meg kell szervezni karbantartásukat, trágyá­zásukat, ésszerű kihasználásukat. A jelenlegi ülésszakon foganatosí­tott intézkedések — mondotta a felszólaló — nagyon időszerűek és jók, hozzájárulnak a legelők magas fokú hasznosításához. IMRE DÉNES, a Nyárádszeredai Községi Néptanács alelnöke elmon­dotta, hogy a községben is nagy figyelmet fordítottak a talajjavítási munkálatokra. Csupán az idén mint­egy 180 hektáron végeztek lecsapo­­­­lást, amihez a lakosság mintegy 2 000 munkanappal járult hozzá. Az idősebbek mellett az ifjak is jelen­tős mértékben kivették részüket e munkából. A Nyárád rendezési mun­kálatainak folytatásáról szólva — mely munkálat keretében a folyó medrét is egyengetni kell —, ezúton is kérte, hogy irányítsanak a köz­ség határába egy kotrógépet. PETRE GIURGIU, a Megyei Le­gelőgazdálkodási és Karbantartási Vállalat igazgatója felhívta a figyel­met arra, hogy a legelőkön kom­plex feljavítási munkákra van szükség. A legelők befogadó képes­ségének növelése révén jelentős többletjövedelmet érhetnek el. Ha a kívánalmaknak megfelelően gon­dozzák a legelőket, az eredmények hamarosan megmutatkoznak­­ és megtérülnek a befektetések. Meg kell találni a legmegfelelőbb mó­dozatokat arra, hogy biztosítsák a legelők terméshozamát. A legelőta­­karítási munkákba be kell vonni minden erőt, a fiatalokat, a tanuló­kat is. STEFAN DUMITRESCU, az Erdé­szeti Felügyelőség igazgatója a ta­lajerózió és talajcsuszamlások elle­ni határozott harcra hívta fel a fi­gyelmet. Hangsúlyozta, hogy a már leromlott területek feljavítása is igen fontos feladat. A továbbiakban megemlítette, hogy a sármási nép­­tanács­ jó munkát végez a legelőkar­bantartásnál, feljavításnál és bírál­ta azokat a községi néptanácsokat, amelyek nem foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. Kiemelte ugyanakkor, hogy szükség van egy tanulmány, iletv­e pontos nyilvántartás elkészí­tésére a havasi legelőkről. Kép az ülésteremből

Next