Vörös Zászló, 1973. november (25. évfolyam, 258-283. szám)
1973-11-01 / 258. szám
Maros up 14-1975. évi legelillánlás PROGRAMJA Előterjesztette Ioan Catarig elvtárs, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának alelnöke Az állattenyésztésfejlesztési országos program előírásainak megvalósítása és az állati termelés növelése érdekében a jelen ötéves terv időszakában megkülönböztetett figyelmet fordítunk a legelőkre, mint fő takarmányforrásokra. A legelők teherbíró képességének állandó növelése egész sor szervezési intézkedéstől függ, amelyeknek végrehajtása biztosítja mind a hozam növekedését, mind pedig azok szakszerű kihasználását. Szem előtt tartva a legelők jelenlegi alacsony hozamát, valamint azok megszervezését, kihasználását, feltétlenül szükség van egyes, jelentős feljavítási munkálatok elvégzésére, amelyek maguk után vonják a hektáronkénti zöldtömeg növekedését, a legelők teherbíró képességének fokozódását. 1. A TERÜLETEKRE VONATKOZÓLAG Maros megye 93 800 hektár legelővel rendelkezik, ami a mezőgazdasági terület 23,8 százalékát teszi ki. Az össz-állatállomány takarmányszükségletének fedezéséért azonban ehhez még hozzá kell számítsunk 54 350 hektár szántóterületet és 56 270 hektár kaszálót, tehát a takarmánytermesztő terület összesen 204 420 hektár, amelyeknek 46 százaléka legelő. A 93 800 hektár legelőből 25 500 havasi, 49 900 dombvidéki és 18 400 mezőségi legelő. Ezekhez a területekhez még hozzászámítandó az az 1 600 hektár mesterséges legelő, amelyet nagyrészt szántóterületeken az állami mezőgazdasági vállalatok létesítettek az utóbbi 2—3 évben. 2. A LEGELŐK HELYZETE AZ EDDIG VÉGZETT FELJAVÍTANI • MUNKÁLATOK UTÁN A párt X. kongresszusa és az 1972. év Országos Konferenciájának határozataiból megyénkre háruló feladatok teljesítése érdekében, a megyei pártbizottság útmutatása alapján, jól átgondolt, intézkedési tervet dolgoztak ki a legelőfeljavításra vonatkozóan. Maros megye 93 800 hektár legelőjéből 20 100 hektáron — amelyből 18 200 hektár a néptanácsok tulajdonában van — végeztek rendezési és feljavítási munkálatokat. Mintegy 17 600 hektárnyi területen, nagyrészt állami hozzájárulással, legelőjavítási és takarítási munkálatokat végeztek. 1973-ban műtrágyával 23 200, istállótrágyával 600, kosarazással pedig 2 700 hektár legelőt javítottak fel. A trágyázott terület tehát az összlegelők 20 százalékát teszi ki. 3. A TERMÉSHOZAMOK A jelenlegi kihasználási feltételek mellett a feljavított legelőkön 11 000, a többin pedig 3 400 kilós hektáronkénti zöldtömeget értek el. A legelők fűhozama az egész területre számítva 5 000 kiló hektáronként. A legelőkön termett egész fűmennyiség 96 millió takarmányegységgel egyenlő, ami a tömegtakarmányokat fogyasztó állatok egy évi takarmányegység-szükségletének 11 százalékát fedezi. Tehát annak ellenére, hogy a legelők a takarmánytermesztő területek 46 százalékát foglalják el, az innen nyert takarmányérték, amint már említettük, mindössze 11 százalék. Az elmondottak rávilágítanak arra, hogy a legelők nem járulnak hozzá kellő mértékben a takarmányalap biztosításához. Tehát olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek biztosítják a terméshozam növelését, a legelők szakszerű kihasználását. A legelők belterjes kihasználása érdekében szükséges, hogy az összes legelővel rendelkező egységek megértsék a területek hozamának növeléséért elvégzendő agrotechnikai munkálatok fontosságát. Ez elsősorban megköveteli a legelőállomány gazdaságosságáról alkotott vélemény megváltoztatását. Vonatkozik ez a néptanácsok és a szocialista mezőgazdasági egységek vezetőségére, amelyek e legelős területekre kiaknázók de az egyéni termelőkre is olyan szempontból, hogy a legeltetési díjak fizetése mellett évente kötelességszerűen járuljanak hozzá a legelőkarbantartási munkálatokhoz jági állattenyésztési építkezésekhez, valamint a gazdaságok más igényeinek kielégítésére kell felhasználni. d) Lecsapolás Ilyen munkálatot 5 000 hektáron irányoztunk elő, amely a felesleges víz miatt teljesen terméketlenné vált, vagy nagyon gyenge minőségű füvet terem. Ezekből a területekből 1974—1975-ben 3 330 hektárt kell lecsapolni. e) Az erózió elleni védekezés Az erózió megakadályozása megköveteli minden egyes legelőtest ilyen szempontból való tanulmányozását és e jelenség megakadályozásához szükséges munkálatok előirányzását. A legelővel rendelkező egységek intézkedéstervet készítenek, amelyet a Mezőgazdasági Vezérigazgatóság hagy jóvá. f) Szakaszosítás A legelők terméshozamának növelése érdekében eszközölt beruházások nem lehetnek elég hatékonyak, ha nem vezetik be a szakaszos legeltetést. Éppen ezért szükséges, hogy a feljavított, a szarvasmarhák számára előirányzott területeket kerítésekkel oszszák szakaszokra. A Legelőgazdálkodási és Feljavítási Vállalat, a néptanácsok és a szocialista mezőgazdasági egységek gondoskodnak a szakaszosításhoz szükséges fa, vagy betonoszlopok előállításáról. A szakaszosítást egyszerű tervek alapján kell elvégezni, amelyek azonban magukba kell foglalják az ésszerű legeltetés összes technikai feltételeit. 1974-ben 4 621, 1975-ben pedig 5 100 hektárt szakaszosítanak. Ezekből a területekből 1974-ben az árnok 1 721, az mtsz-ek 300, a néptanácsok 500, az IELIEP pedig 2 100 hektárt szakaszost. g) Az ivóvíz biztosítása A legelő gazdaságos kihasználásának egyik igen fontos feltétele. A legelőrendezési munkálatok keretében gondot kell fordítani a források felfogására és ezek felhasználására az állatok itatásához, lehetőleg minél közelebb a legelőhöz és természetesen betartva az egészségügyi szabályokat. E célra fel kell használni forrásokat, a tiszta folyóvizeket, a kutakat, és betonitatókat készíteni. Azokon a legelőkön, ahol nincsen forrás, a Legelőkarbantartási és Feljavítási Vállalat speciális ciszternákkal biztosítja a szükséges vizet, s azokat önitatókkal látják el. h) Szálláshelyek A növendék szarvasmarhák, a fejőstehenek és üszők részére a legelőkön nyári táborokat építenek, amelyek megvédik az állatokat az időjárás, viszontagságaitól. Ezeket a nyári táborokat lehetőleg olcsón, a helyben található építőanyagok felhasználásával kell felépíteni. Az elkövetkező két évre 36 nyári tábor építését irányoztuk elő, amelyből 14-et 1974-re, és 22-öt 1975- re. Ezekből 1974-ben öt nyári tábort a termelőszövetkezetek, 4-et a szövetkezetközi társulások, 2-öt a néptanácsok, 3-at pedig az IESZEP I. A levegőn véézendő állandó soron lévő munkálatok TAKARÍTÁS ÉS KARBANTARTÁS: A néptanácsok és a mezőgazdasági egységek vezetői megfelelő szervezési intézkedéseket kell foganatosítsanak annak érdekében, hogy a használatukban lévő minden egyes legelő területen évente elvégezzék a következő karbantartási, feljavítási munkálatokat: a) A legeltetést akadályozó kevésbé értékes fák és bokrok ..kiirtása, az el nem használt növényi hulladékok (tövis, gyom stb.) összegyűjtése és elégetése. b) A kövek, a fa és a növényi hulladékok összegyűjtése, amelyek csökkenthetik a legelős területet és annak hozamát. c) Időszakonként gépi és kézi eszközökkel szétverni a vakondtúrásokat és elegyengetni a területetd) Minden egyes terület állapotának figyelembevételével előirányolni,és elvégeznia borgyilást. ■ vízlevezető sáncokat ásni. II. Az IESIEP és a szocialista mezőgazdasági egységek által elvégzendő feljavítási munkálatok A munkálatok gazdasági hatékonyságának biztosítása érdekében ezeket helyi műszaki tervek alapján végzik el, amelyeket az egység főmérnöke állít össze a szocialista mezőgazdasági egységek által kezelt legelős területekre vonatkozóan. A, Legelőgazdálkodási és Feljavítási Vállalat, valamint a néptanácsok kezelésében lévő legelőket vonatkozóan pedig e vállalat szakemberei készítik el a terveket, és nagyobb erózióellenes, lecsapolás és öntözési munkálatokhoz szükséges terveket az erre szakosítót OIF és OCOT egységek készítik el Az 1974-ben sorra kerülő feljavítási munkálatokhoz a terveket legkésőbb december 15-ig, azokhoz a területekhez pedig, amelyeket 1975- ben javítanak fel, 1974. március 30- ig kell elkészíteni. a) A legelők táperejének javítása A legelők természetes és műtrágyákkal való feljavítása a leghatékonyabb feljavítási munkálatok egyike, mivel nagy mértékben hozzájárul a zöldtömeghozam növeléséhez. Ezt a munkálatot 1974-ben 45 000, 1975-ben pedig 51 000 hektáron kell elvégezni az olyan legelőkön, ahol a gyep megfelelő és biztosított a trágyázás hatékonysága. A feljavítási munkálatokhoz 1974- ben 13 000 tonna, 1975-ben pedig 15 400 tonna műtrágyára van szükség. Ez a mennyiség biztosítja a hegyi legelőkön a legkevesebb 200, a dombvidéki és mezőségi legelőkön pedig a 250 kilós hektáronkénti adagot. Az istállótrágyával feljavítandó területek növelése érdekében minden állattartó gazda egy nagyállat után 1 tonna trágyát szállít ki a legelőre. A kosarazásnál minden számos állat után legkevesebb 100 négyzetméternyi területet kell megtrágyázni b) A gyepek feljavítása újravetéssel és felülvetéssel Ezt a munkálatot a szocialista mezőgazdasági egységek a Legelőgazdálkodási és Feljavítási Vállalat, valamint a néptanácsok összesen 7 940 hektáron végzik el, amelyből 3 600 hektáron 1974-ben és 4 340 hektáron 1975-ben. Hasonló munkálatokat végeznek az elkövetkezendő években más egységek is. Az elkövetkező két évben az árnyék 1 340 hektáron, a szövetkezetközi társulások 1 100, az IELIEP pedig 5 500 hektáron végez ilyenszerű feljavítási munkálatokat. c) Bokor-, fairtás, területkitakarítás Ezt a munkálatot elsősorban a fával, bokrokkal benőtt domb- és hegyvidéki övezeteken kell elvégezni, ahol hatékonysága azonnal jelentkezik. Az akció sikere érdekében november végéig mindenütt, ahol bokorirtást irányoztak elő, megszervezik a bokorirtó csoportokat, amelyek az érvényben lévő mezőgazdasági-erdészeti normák alapján elvégzik ezt a munkát. Öszszesen 2 265 hektáron végeznek bokorirtást, amelyből 1 025 hektáron 1974- ben, 1 200 hektáron pedig 1975- ben. Az innen kikerülő értékes faanyagot elsősorban a mezőgazdaépít fel. III. Mistficserifis loficink létesítései Számos szarvasmarha-tenyésztő farmnak nincs legelője és az állatokat majdnem egész évben az istállókban tartják, ami a sok szállítás, betakarítási munkálat miatt elég költséges. Mindezek szem előtt tartásával szükséges, hogy minden olyan szarvasmarha-tenyésztő farm körül, amely nem rendelkezik természetes legelőkkel, szántóföld felhasználásával mesterséges legelőket létesítsenek. E legelőket minden egyes szocialista egység helyzetének ismeretében kell létesíteni. Ennek érdekében november folyamán a Régeni Állami Mezőgazdasági Vállalatban tapasztalatcserét szerveznek a szövetkezetközi egységek és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek között. IV. Magtermesztő parcellák A gyepfeljavítási, karbantartási és szervezési munkálatok nagyobb mennyiségű fűféle és pillangós vetőmag előállítását teszik szükségessé. Ennek érdekében 1974-ben 1 170 hektáron termelünk fű- és pillangós magvakat, 1975-ben pedig a magtermesztő parcellák 1 410 hektárt tesznek ki. V. Szervezési intézkedések A jelen program előírásainak megvalósítása érdekében megyei szinten egy parancsnokság létesül, amelyben részt vesznek mindazok a felelős tényezők, akiknek feladata a legelőfeljavítási és kihasználási munkálatok koordinálása, ellenőrzése. A megyei parancsnokság időközönként elemzi, hogy a legelővel rendelkező egységek miként hajtják végre a karbantartási, feljavítási, kihasználási feladatokat és erről tájékoztatja az RKP megyei bizottságát és a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságát. E tájékoztatóban beszámol a munkálatok állásáról és azokról az intézkedésekről, amelyeket a program előírásainak maradéktalan megvalósítása érdekében kell foganatosítani. A községekben, városokban hasonlóképpen megalakultak a parancsnokságok, amelyekben részt vesznek az összes felelős tényezők a néptanácsoktól és azoknak a szocialista mezőgazdasági egységeknek a vezetői, melyek legelővel rendelkeznek. Az összes néptanácsok és legelővel rendelkező mezőgazdasági egységek elemzik a programból eredő feladatokat és jóváhagyás végett a községi néptanács ülésszaka, a népgyűlések és a községi mezőgazdasági egységekben tartott nagygyűlések elé terjesztik jóváhagyás végett. A mezőgazdasági egységek az 1974 és 1975 évi termelési tervükbe, valamint költségvetésükbe befoglalják a programból eredő feladatokat, biztosítják a szükséges pénzeszközöket és a naptári munkanapokat az összes karbantartási és feljavítási munkálatok elvégzéséért a kezelésükben lévő legelőkön. Hasonlóképpen a néptanácsok végrehajtó bizottságai határozatot hoznak, amelyben leszögezik a legeltetési díjakat, valamint a minden számos állat után teljesítendő munkanapot, vagy annak értékét abban az esetben, ha ezt pénzre számítják át. A néptanácsok végrehajtó bizottságai előirányozzák minden legelővel rendelkező egység számára az alábbi feladatok kötelező elvégzését, amelyeket a legeltetési szerződésbe foglalnak.— A feljavított legelők megfelelő karbantartása, a legelőn lévő leltári tárgyak megőrzése és jó karbantartása. — A szakaszos legeltetés és kosarazás biztosítása. — Az összes karbantartási munkálatok elvégzése, a programban előirányzott takarítási, trágyázási munkálatok a minden számos állatra kijelölt konkrét feladat szerint. A soron lévő karbantartási és takarítási munkálatok elvégzése érdekében naptári időszakokat állapítanak meg november 1 és április 30 között és a képviselők, a honpolgári bizottságok irányításával munkacsapatokat és csoportokat alakítanak. Hasonlóképpen a KISZ-szervezetekkel közösen hazafias munkaalakulatokat hoznak létre a falvak és városok összes ifjainak részvételével, ifjúsági brigádokat, alakulatokat szerveznek a legelőtakarításra. A Mezőgazdasági Vezérigazgatóság a saját, valamint az egységekben dolgozó szakemberei által biztosítja a legelőkarbantartási munkálatok szakirányítását és effektíven részt vesz e munkálatok számbavételében. A községi néptanácsok elnökei a Mezőgazdasági Igazgatóság révén havonta kétszer közlik a Megyei Néptanáccsal a legelőfeljavítási munkálatok eredményeit. (RÖVIDÍTETT SZÖVEG) VÖRÖS ZÁSZLÓ 3. OLDAL k ülésszak vitáján .Hiányzott hozzászólásokból EGYED BALÁZS, a Marosvásárhely municípiumi Néptanács Végrehajtó Bizottságának első alelnöke: ... A Municípiumi Néptanács időszakonként elemezte a lakosság ellátásának és a szolgáltatásoknak a helyzetét, hogy biztosítsa ezek irányítását. Emellett ez év szeptemberében a Municípiumi Néptanács ülésszaka elé terjesztette a lakosság ellátásának, különösképpen az őszi-téli ellátásnak a kérdéseit. A vita alapján a Municípiumi Néptanács határozatot fogadott el, amely intézkedéseket jelölt ki a lakosság ipari és élelmicikkekkel való ellátásának javítására, valamint az őszi-téli időszakokra szükséges tartalékok biztosítására. Ennek eredményeként ebben az évben 25 millió lejjel több árut értékesítettek, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Elmondhatjuk, hogy ebben az évben is teljes egészében kielégítettük a fogyasztók igényeit a legfőbb élelmicikkekből és a legkeresettebb más cikkekből. A vállalatok dolgozóinak, valamint a különböző városrészek lakosainak gyorsabb kiszolgálása érdekében fokozott figyelmet szenteltünk a kereskedelmi hálózat fejlesztésének az üzemek körzetében és a lakónegyedekben. Az elért eredmények azonban nem elégítenek ki, ugyanis a megvalósítások mellett hiányosságok mutatkoznak az árualap biztosításában s ez az ellátásban átmeneti kiesésekhez vezetett. A lakosság ellátásában mutatkozó hiányosságok és hibák kiküszöbölése érdekében a Municípiumi Néptanács Végrehajtó Bizottsága nem minden esetben lépett fel kellő következetességgel és igényességgel. Kötelességünknek tekintjük, hogy a szakapparátus, valamint a társadalmi ellenőrző csoportok bevonásával fokozzuk tevéket,ligánkét, hatékonyabb intézkedéseket hozzunk a lakosság ellátásának javítására, hogy az megfeleljen az igényeknek. CORNEL CEUCA, a Megyei Kereskedelmi Igazgatóság igazgatója: . . .A Szocialista Egységfront Megyei Tanácsának májusban tartott plenárisán intézkedést fogadtak el a lakosság ellátása kerületenkénti megszervezésének javításáról, és az üzemek melletti kereskedelmi hálózat megszervezéséről. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Megyei Nőbizottság együttes plenárisán intézkedéseket fogadtak el a háziasszonyok munkájának megkönnyítése, illetve az árucikkek házhoz szállításának biztosítása érdekében. Új, különleges laboratóriumot létesítettünk Gospodina-típusú termékek előállítására, növeltük az előfizetések alapján házhoz szállított tejmennyiséget, s jelenleg az előfizetők száma elérte a 13 000-ret. Az RKP Megyei Bizottságának Bürója és a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága munkastílusának, valamint az általuk hozott intézkedések eredményeként jogosan állíthatjuk, hogy a lakosság teljes bizalommal fogadhatja az ellátás javítását célzó programot, amelyet az ülésszak elé bocsátottak elfogadás végett. Természetesen az ellátás feltételezi, hogy együttműködés alakuljon ki az ellátók és a fogyasztók között. Megtörtént például, hogy átmenetileg egyes termékekből kiesések mutatkoztak az ellátásban (például cukorból), de bebizonyosodott, hogy elegendő mennyiségű árualappal rendelkezünk és ki tudjuk elégíteni a megnövekedett igényeket is. A hiányosságok egy része annak volt a következménye, hogy hiányzott a kellő együttműködés egyes szállítókkal. Az itt ismertetett program rendkívül világos ebből a szempontból is, és meggyőződésem, hogy megvalósul minden előirányzata. Ennek egyik biztosítéka, hogy a municípiumi, városi és községi néptanácsok hozzáértéssel foglalkoznak a helyi kereskedelem kérdéseivel. A Maros megye szocialista kereskedelmében dolgozó alkalmazottak nevében vállalom, hogy megjavítjuk tevékenységünket. VALÉR GIURGIU, az RKP Segesvár municípiumi Bizottságának első titkára, a Municípiumi Néptanács Végrehajtó Bizottságának elnöke. .. .A jelenlegi ülésszakon megvitatásra és jóváhagyásra előterjesztett program tükrözi azt a gondoskodást,amellyel a megyei pártbizottság és néptanács foglalkozik az olyan nagy fontosságú kérdésekkel, mint az őszi-téli ellátás biztosítása. Amint az előterjesztett programból kitűnik, a megyei párt- és állami szervek gondoskodásának eredményeként erre és a következő időszakokra biztosított a mind nagyobb mennyiségű mezőgazdasági és élelmicikk. Mi is megkülönböztetett figyelmet fordítunk arra, hogy biztosítsuk a hideg időszakra az igényelt ipari cikkeket és a megfelelő téli tartalékokat. A tapasztalatok alapján munkánkat úgy szerveztük meg, hogy felkeressük a főbb ipari és élelmiszertermék-szállítóinkat, hogy kiegészíthessük az árualapot olyan cikkekből is, amelyekre nincsenek kiutalásaink. Megjegyzem, hogy ilyen közvetlen kapcsolatok útján több mint 17 millió lej értékű cikkel egészítettük ki árualapunkat. Amint azt az ülésszakon előterjesztett program is leszögezte, minden lehetőségünk megvan arra, hogy biztosítsuk a lakosság jó ellátását az összes téli idénycikkekből. Ha ezen az őszön ennek ellenére is hiányoztak és hiányzanak bizonyos termények a kereskedelmi hálózatból, az véleményem szerint elsősorban szervezési hibáknak tudható be. A jelzett hibák kijavítása megköveteli, hogy jobban gazdálkodjunk a rendelkezésünkre álló árualappal, hogy biztosíthassuk a megye lakosságának szükségleteit a jelenlegi és az elkövetkező időszakokban. VASILE OPREA POPA, a Fogyasztási Szövetkezetek Megyei Szövetségének elnöke: . . .A falusi lakosság az év első kilenc hónapjában 35 millió lej értékű áruval többet vásárolt, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ruházati és háztartási cikkekből, mezőgazdasági felszerelésekből az eladás közel 7 százalékkal, konyhakészítményekből, cukrászsüteményekből, készételekből 15 százalékkal növekedett, s ugyanakkor javult a különböző munkásközpontok, vágtéri étkezdék stb. ellátása. Számos megvalósítást lehetne még felsorakoztatni, azonban újabb erőfeszítéseket kell tennünk a lakosság ellátásának javítására, mert bizonyos időszakokban a falvakon kiesések mutatkoztak. Véleményem szerint helytelen az, hogy a vásárlók egy része szükségleten felüli nagy mennyiségű árut halmoz fel, s ez időközönként áruhiányt idéz elő. Tekintettel arra, hogy a fogyasztási szövetkezeteknek több mint 120 képviselő tagja van, véleményem szerint ezeknek az a kötelességük, hogy mozgósítsák a lakosságot a felvásárlási terv teljesítésére és túlteljesítésére. .Vállalom az ülésszak résztvevői előtt, hogy mindent megteszek a lakosság ellátásának javítása és annak érdekében, hogy minél nagyobb mennyiségű mezőgazdasági terményt vonjunk be a kereskedelmi forgalomba. IOAN OTELEA, a Nemzeti Bank Megyei Fiókjának igazgatója: .. .A Nemzeti Bank kasszatervének elemzése pregnánsan kifejezi azt, hogy — pártunk legfőbb célkitűzésének megfelelően — népünk életszínvonala szüntelen emelkedésével szoros összefüggésben gyarapodik megyénk lakosságának pénzjövedelme is. A megyénk lakosságának eszközölt kifizetések fejlődését nyomon követve azt tapasztaljuk, hogy az idén 9 hónap alatt 10,5 százalékkal növekedett a lakosság jövedelme az előző év megfelelő időszakához képest, ha pedig szem előtt tartjuk, hogy 1973. november 1-től pártunk határozatának alkalmazása nyomán általánosítják a fizetésemeléseket, a negyedik évnegyedben megyénk lakosságának jövedelmei 12,9 százalékkal gyarapodnak. E jövedelmek szerkezetének elemzéséből az tűnik ki, hogy a fizetéseken kívül a falusi lakosság bevételei is számottevően növekednek, így előirányoztuk, hogy az mtsz-ekben a munka javadalmazása több mint 2 millió lejjel növekszik és ugyancsak emelkednek, 14,1 százalékkal a háztáji gazdaságban előállított termékeknek az állammal kötött szerződés alapján való értékesítéséből eredő jövedelmek. Azzal a céllal soroltam fel a lakosság jövedelmének növekedésére vonatkozó adatokat, hogy még jobban hangsúlyozzam a kereskedelmi, valamint a szolgáltatási egységek szerepét a lakosság jövedelmével, növekvő szükségleteivel összhangban álló feladatok teljesítésében. A továbbiakban a felszólaló bizonyos, a lakosság áruellátásában tapasztalt hiányosságokkal foglalkozott, kiemelve: a polgármesterek és községi néptanácsi képviselők szerepét a szövetkezeti apparátus tevékenysége javításában, illetve egyes községek területén lévő építőtelepeknek az ellátásában, mely munkatelepeken nagyszámú, nem a helységben lakó alkalmazott dolgozik. A hozzászóló hasonlóképpen megbírálta az ICRA és az IJECOOP egyes alkalmazottainak helytelen gyakorlatát, nevezetesen azt, hogy a két szervezet tehergépkocsijait nem használják ki ésszerűen. FERDINAND BRACOVEANU, a Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Vállalat igazgatója: .. .Az a program, amelynek megvalósítására és túlszárnyalására vállalkozunk, megfelelően kielégíti a lakosság igényeit és jóval nagyobb, mint az 1972- es év azonos időszakára vonatkozott előirányzat. Tájékoztatom a képviselő elvtársakat, hogy ezen az őszön jó ellátást biztosítottunk, különösen káposztából, paprikából, paradicsomból, gyümölcsből és főleg szőlőből, jóval túlhaladtuk az elmúlt év azonos időszakában eladott mennyiséget. Biztosítjuk az ülésszakot, hogy az ellátás továbbra is kielégítő lesz mind novemberdecemberben, mind 1974 első évnegyedében. Úgyszintén erőfeszítéseket teszünk, hogy többletmennyiséget vásároljunk fel krumpliból a termelőktől és bizonyos mennyiséget Hargita megyéből is hozzunk. A termékbemutatás javítása érdekében kiterjesztjük az áru előcsomagolásának rendszerét, különösen a krumplinál, a gyökereseknél, a gyümölcsnél, diónál, paszulynál és borsónál. Úgyszintén elegendő mennyiségű spenótot hozunk forgalomba. A hozott intézkedésekkel kiterjesztettük a fűtött üvegházi és szoláros zöldségtermesztést a korai zöldségek iránti igények kielégítése végett. LÁSZLÓ IZABELLA görgényüvegcsüri tanítónő felhívta a figyelmet a társadalmi ellenőrzés szerepének megerősítésére annak érdekében, hogy jobban ellássák a szövetkezeti boltokat egyes olyan termékekkel, amelyek megtalálhatók a megyei raktárakban. Bírálta azt a jelenséget, hogy a szövetkezeti boltokban felszabaduló csomagolóanyagot sokáig nem viszik el, minek következtében az tönkre megy. Rámutatott, hogy egyes olyan cikkek, amelyek bőven kaphatók a görgényi és kásvai üzletekben, nem jutnak el Üvegcsürre. VICTOR FLOREA Marosvécs községi körzeti orvos bírálta azt a tényt, hogy nem biztosítják kellő időben egyes falusi szövetkezeti üzletek ellátását megfelelő iskolás egyenruhákkal és felszerelésekkel, az idén is jóval a tanítás megkezdése után érkeztek meg, és most ott vannak felhalmozva, mert a lakosság időközben máshol szerezte be ezeket. A továbbiakban rámutatott arra, hogy biztosítani kell az ellátás ütemességét, a higiénikus árusítást, főleg azekben. IOAN CATANA, a Talajjavító Hivatal igazgatója: .. .A foganatosított intézkedések eredményeként az előző években, de főleg 1973- ban olyan nagyarányú talajjavítási munkát végeztek, hogy nem csupán a tervet, hanem a vállalásokat is túlszárnyalták. Ezeket a munkálatokat jelentős központi alapokkal, hitelekkel és az egységek saját eszközeivel valósították meg. Rámutatva az eddig elvégzett legfontosabb munkálatokra, amelyek révén nagy kiterjedésű mezőgazdasági területet foghattak ismét termelésbe, a felszólaló figyelmeztette az illetékeseket, hogy fordítsanak megfelelő gondot a sáncok gondozására és a többi munkálatokra. Megemlítette, hogy a sok költséggel felépített töltések, hidak, csatornák elhanyagoltak, nem végzik el ezeknél a befejező munkákat, a takarítást stb. Emiatt 2—3 év után ezek már nem töltik be kellőképpen szerepüket. Ilyen helyzettel sok egységben találkozni, de a legszembetűnőbb az ernyei és cucerdeai mtsz-nél, ahol éppen a vízlevezető árkok tisztításának elhanyagolása miatt a víz még az idén is több száz hektárt borított el és tönkre tette a termést. Éppen ezért a jövőben sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani ezek megőrzésére, karbantartására,üzemképességük biztosítására, mert ellenkező esetben a sok befektetés nem hoz hasznot. MIHAI TRIFU, a Sármás községi NéptanácsVégrehajtó Bizottságának alelnöke: .. .Sármás község határában ebben az évben a Méhes és Sármás patakok szabályozásával 7 kilométer szakaszon mintegy 190 hektár termőterületet adtak vissza a mezőgazdasági használatnak. Előirányoztuk — mondotta a felszólaló —,hogy 1974-ben folytatjuk a munkálatokat és azok végeztével mintegy 370 hektár területet mentesítünk a fölös vizektől. Keveset tettünk — hangsúlyozta — a talajerózió elhárítása érdekében. 1971-ben egy községi csemetekertet létesítettünk, s itt előállítjuk a szükséges akác-, eper- és diófa-ültetőanyagot a megcsúszott területek megkötésére. Előirányoztuk, hogy 1974—75-ben Sármáson és Báldán mintegy 100 hektáron végzünk erózió-elhárító munkálatokat. DR. EMIL SILVAS, a Marosvásárhelyi Állattenyésztési Kísérleti Állomás igazgatója. Megyénk számára a legelőgazdálkodás kettős jelentőségű. Elsősorban a feljavítási munkák közvetlenül hozzájárulnak a takarmánymérleg kiegyensúlyozásához, másodsorban pedig ezek az munkák szerves részét képezik a talajerózió-elhárítási akcióknak. Éppen ezért javasolom, hogy a vitára bocsátott két program nyerjen egységes, közös kivitelezést. A legelőfeljavítás — mondotta a felszólaló —, egy egész sor olyan kérdést vetfel, amelyek kölcsönösen hatnak egymásra: a hektárhozam növelése és az ésszerű legeltetés. Az első legelőtakarítási, időszakos táperőjavítási munkálatok révén valósítható meg, míg a második, ha nem végzik szabályosan, teljesen megsemmisítheti, vagy esetleg csökkentheti az elvégzett munkálatok hatékonyságát. E két problémát összevonva, a Kísérleti Állomásnak sikerült nagyon jó eredményeket elérnie a legelőgazdálkodás terén. A feljavítási és szakaszosítási munkák révén — villanypásztorokat használva a legelőn —, valamint azáltal, hogy közvetlen a legelők szomszédságában nyári táborokat épített, a 300 takarmányozott tehén napi tejtermelése 2 700 literről 3 400 literre emelkedett, s közben növekedett a tej zsírtartalma is. A legelők zöldtömeghozama hektáronként elérte a 26 000 kilót. A továbbiakban a felszólaló javasolta, hogy a legelőfeljavítási akciók keretében minden egyes képviselőt bízzanak meg az egy-egy legelőtest feljavítási munkálataihoz szükséges mozgósító munkával, aki ugyanakkor felelne a legelő ésszerűbb kihasználásáért is. GHEORGHE LIRCA, a Ratosnyai Községi Néptanács elnöke: Földrajzi fekvése folytán Ratosnya község nagy kiterjedésű legelőkkel rendelkezik (több mint 1 200 hektár), tehát kiváló feltételei vannak az állattenyésztésre. A legelők terméshozamának növelése érdekében csupán ebben az esztendőben több mint 500 hektáron végeztek takarítási és ápolási munkákat. Ugyanakkor több mint 80 hektár területet természetes és műtrágyával javítottak fel. Ugyancsak ebben az évben mintegy 31 hektár legelőn bokor és fairtást végeztek. Javasolom — mondotta a felszólaló —, hogy a keskenyvasút menti legelőrészt erdősítsék be és ehelyett a lakosság állatai számára jelöljenek ki más legelőt a Podiree határrészben, amelyet jelenleg dédai lakosok használnak. Helyette megfelelő cserét ajánlottunk. ★ AMegyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága és Állandó Bárója által a XIX. és XX. ülésszak közötti időszakban kifejtett tevékenységről szóló tájékoztatóval kapcsolatban Hideg Tibor, a Terv- és Bérezési Igazgatóság igazgatója, Macavei Eugen, a Megyei Tervezőintézet igazgatója és Salati Ferenc, a Takarék- és Letétpénztár Maros megyei Fiókjának igazgatója hangsúlyozták a tájékoztató egyes fejezeteiben foglaltak jelentőségét, kifejezték teljes egyetértésüket a tájékoztató egészével s pozitívan értékelték a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának és Állandó Bürójának a két ülésszak között kifejtett tevékenységét. élelmiszerüzle- VALERIU GABOR, a Vízgazdálkodási Hivatal igazgatója: Az ország gyors ütemű iparosítása, a mezőgazdaság fejlesztése és korszerűsítése, valamint a lakosság egyre növekvő életszínvonala rövid idő alatt odavezetett, hogy a vízkérdés egyike lett a gazdaságfejlesztés legégetőbb kérdéseinek. Maros megye azok közé a megyék közé tartozik, amelyek nagy mennyiségű felszíni vízzel rendelkeznek, mégis természetes kihasználási feltételek között (gyűjtőtavak létesítése nélkül) a megye vízforrásai hasznosításának lehetőségei korlátozottak, mivel a vízmennyiség időszakonként változik. Különösebb gondot mégsem ez, hanem az a tény okoz, hogy a megye területén egyenlőtlen a vízelosztás, ami elsősorban a különböző helységek és elsősorban a mezőségi övezet (Gerebenes, Méhes, Pagocsa, Sármás stb.) helységeinek gazdaságitársadalmi fejlődését nehezíti meg, ahol a felszíni vizek szinte ihatatlanok. Éppen ezért addig, amíg a megye e részének ivóvíz-ellátását megoldják, a jelenlegi forrásokat körültekintéssel kell felhasználni, elsősorban a lakosság és az állattenyésztés vízellátására. A továbbiakban a felszólaló felhívta a figyelmet az ésszerű vízgazdálkodásra, és elsősorban szennyeződésének megelőzésére. Sok ipari vállalat még mindig nem oldotta meg a szennyvíz tisztítását, ugyanakkor egész sor állattenyésztési komplexumban ahelyett, hogy a trágyalé a mezőre kerülne, a patakokba jut és onnan fertőzi a folyóvizeket. SÓLYOM PÉTER, a Megyei Mezőgazdasági Vezérigazgatóság aligazgatója hangsúlyozta a legelők, azok minősége állandó javításának fontosságát, valamint fontos szerepét a fajták biológiai egyensúlyának megtartásában, s különösen felhívta a figyelmet a mezőségi legelők feljavításának szükségességére. Gerebenesen, Mezőpagocsán, Finalen és más egységekben csak szétszórt területeket használnak e célra. Tekintettel arra, hogy a legolcsóbb takarmány a legelő, az elszórt parcellákat össze kell vonni, meg kell szervezni karbantartásukat, trágyázásukat, ésszerű kihasználásukat. A jelenlegi ülésszakon foganatosított intézkedések — mondotta a felszólaló — nagyon időszerűek és jók, hozzájárulnak a legelők magas fokú hasznosításához. IMRE DÉNES, a Nyárádszeredai Községi Néptanács alelnöke elmondotta, hogy a községben is nagy figyelmet fordítottak a talajjavítási munkálatokra. Csupán az idén mintegy 180 hektáron végeztek lecsapolást, amihez a lakosság mintegy 2 000 munkanappal járult hozzá. Az idősebbek mellett az ifjak is jelentős mértékben kivették részüket e munkából. A Nyárád rendezési munkálatainak folytatásáról szólva — mely munkálat keretében a folyó medrét is egyengetni kell —, ezúton is kérte, hogy irányítsanak a község határába egy kotrógépet. PETRE GIURGIU, a Megyei Legelőgazdálkodási és Karbantartási Vállalat igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a legelőkön komplex feljavítási munkákra van szükség. A legelők befogadó képességének növelése révén jelentős többletjövedelmet érhetnek el. Ha a kívánalmaknak megfelelően gondozzák a legelőket, az eredmények hamarosan megmutatkoznak és megtérülnek a befektetések. Meg kell találni a legmegfelelőbb módozatokat arra, hogy biztosítsák a legelők terméshozamát. A legelőtakarítási munkákba be kell vonni minden erőt, a fiatalokat, a tanulókat is. STEFAN DUMITRESCU, az Erdészeti Felügyelőség igazgatója a talajerózió és talajcsuszamlások elleni határozott harcra hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a már leromlott területek feljavítása is igen fontos feladat. A továbbiakban megemlítette, hogy a sármási néptanács jó munkát végez a legelőkarbantartásnál, feljavításnál és bírálta azokat a községi néptanácsokat, amelyek nem foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. Kiemelte ugyanakkor, hogy szükség van egy tanulmány, iletve pontos nyilvántartás elkészítésére a havasi legelőkről. Kép az ülésteremből