Vörös Zászló, 1973. december (25. évfolyam, 284-309. szám)

1973-12-01 / 284. szám

A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi fejlesztési Tanács együttes plenáris ülésének HATÁROZATA a Románia 1974. évi gazdasági és társadalmi fejlesztési egységes, országos tervelőirányzatainak teljesítését és túlszárnyalását szolgáló intézkedésekről, az energiafejlesztés kérdéseiről, a tüzelőanyag és energia megtakarítását szolgáló intézkedésekről (Folytatás a 1. oldalról) fére és kiaknázására, intézkedik e­­zek kiaknázási fokának növelésé­ről korszerű kitermelési technoló­giák bevezetésével, újabb munka­frontok előkészítésével, a szénkiter­melő műveletek gépesítésének bő­vítésével. A Villamosenergia-ipari Minisz­térium és a többi gazdasági minisz­térium határozottan szorgalmazza a szénhidrogének használatának lé­nyeges csökkentését a villamoserő­­művekben és más égéstechnikai fo­lyamatokban, a lignit - és a bitu­menes palák használatának bővíté­sét, továbbá a villamos- és hőter­­melő erőművek saját technológiai fogyasztásainak, valamint a szállí­tási és elosztási veszteségeknek a leszorítását. Fokozni kell a tevé­kenységet a hidroenergetikai építő­­program megvalósításáért és a nuk­leáris villamosenergia-termelésre való rátérésért. Minden egységben — főleg pedig a vegyészetben, a kohászatban, az építőanyagiparban és gépgyártásban — azonnali intézkedéseket tesznek az energetikai mérlegek kidolgozá­sára, a fajlagos energiafogyasztás csökkentésére, a gyenge teljesítő képességű aggregátok kicserélésére, az égési folyamatok javítására, a gyártási technológiák tökéletesítésé­re, az ellenőrzés erősítésére és az energetikai források pazarlásának­­ kiküszöbölésére. A Nehézgépipari Minisztérium meggyorsítja a nagy teljesítőképes­ségű kazánok és égéstechnikai be­rendezések gyártásba vételét, előál­lítását és leszállítását és a túlzott tüzelőanyag-fogyasztási aggregátok gyártásának­­megszüntetését. A Szállítási és Távközlésügyi Mi­nisztérium és a többi szállító eszkö­zökkel rendelkező minisztérium in­tézkedik, hogy kivonják az üzemel­tetésből vagy helyettesítsék az erő­sen elkopott és a túlságosan sok ü­­zemanyagot fogyasztó szállító eszkö­zöket, hogy kiküszöböljék az üres járatokat és az­­ésszerűtlen­­útvona­lakat, s optimizálják az egész szál­lítási tevékenységet. Közüzemi és háztartási, vonatko­zásban intézkednek a tüzelőanyag- és energiafogyasztás ésszerűsítésé­ről, anélkül, hogy ez megzavarná az élet és a társadalmi tevékenység normális menetét, a fűtési hőmér­séklet és a világítás normázása út­ján, megfelelő órarend kidolgozá­sával a boltok, közigazgatási és köz­séggazdálkodási intézmények ener­gia- és tüzelőanyag-fogyasztó beren­dezéseinek működéséhez, illetve a fogyasztáshoz. 6. — Az RKP KB és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács plenáris ülése felszólítja az összes vállalatokat, fővállalatokat és minisztériumokat lépjenek fel igé­nyesebben a termékek minőségének és üzembiztonságának gyökeres ja­vítása céljából, mégpedig a termé­kek újjátervezése, műszaki-gazda­sági paramétereinek javítása, a tech­nológiai folyamatok tökéletesítése, a termékek jóváhagyásával kapcsola­tos felelősség erősítése révén, vala­mint a munkások, mérnökök és technikusok szakképzettségének ál­landó emelése és a minőségi ellen­őrzés igényességének növelése útján. Meg kell gyorsítani a vállalatok ellátását mérő- és ellenőrző­­ készü­lékekkel, valamint próbapadokkal. A megrendelő egységek megszerve­zik az illető gépek, berendezések és segédanyagok átvételét a hazai és a külföldi szállító vállalatokban. Olyan termékek előálítása végett, amelyek biztosítják a nyersanyag és a segédanyag magas fokú hasz­nosítását a Fémipari Minisztérium­nak a legnagyobb határozottsággal kell gondoskodnia az ötvözött acé­lok választékának bővítéséről, főleg a gyengén ötvözöttekről és a minő­ségi szénacélokéról; a gépgyártó mi­nisztériumoknak fokozottabban­ kell fejleszteni a termelést a­ következő területeken: elektronika, elektrotech­nika, szerszámgépek, finommecha­nikai és optikai műszerek, hajógyár­tás, lignitbányák számára szükséges nagy kapacitású berendezések stb. A Vegyipari Minisztérium biztosí­tani fogja a finomszintézis-gyárt­­mányok és a kistételű vegyi segéd­anyagok részarányának növelését; a Könnyűipari Minisztérium biztosí­tani fogja a finomszövésű textil­anyagok és kötöttáruk gyártását, a konfekció korszerűsítését. A műszaki haladás meggyorsítása céljából a minisztériumok, az ipari fővállalatok és vállalatok gondos­kodni fognak róla, hogy teljes mér­tékben teljesítsék az új gyártmá­nyok bevezetésére, a gyártásban lé­vők korszerűsítésére vonatkozó programokat. A Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács és a minisztériumok hónapról hó­napra nyomon követik az új termé­kek gyártásba vételének stádiumát és operatív intézkedéseket, tesznek bármilyen késés megelőzésére. A Nehézgépipari Minisztérium és a Szerszámgépipari és Electrotech­­nikai Minisztérium gondoskodni fog a gépek és berendezések gyár­tásának fejlesztéséről, biztosítani fogja a szabadalom alapján készülő gyártmányok integrálásában mutat­kozó késések lehető legrövidebb időn belüli behozását. Ugyanakkor kötelező módon tovább kell halad­ni a termékek és a segédanyagok tipizálásának irányában. 7. — A Tudomány- és Technoló­giaügyi Országos Tanács, a minisz­tériumok és a kutatóintézetek főleg a következőkre összpontosítják a kutatóerőket: — technológiák kidolgozása a szegényebb és nehezebben kiter­­melhetőt ásványi források haszno­sítására; . ------­— az elsődleges energiaalap bő­vítése, a szénfajták hangsúlyozot­­tabb használata az energiaterme­lésben és más égéstechnikai folya­matokban; megoldások felkutatása a nukleáris energia és más új e­­nergiaforrások használatának meg­gyorsítására; — új energetikai felszerelések meg­alkotása, a technológiák és az é­­géstechnikai berendezések tökélete­sítése a teljesítmények lényeges nö­velése céljából; — új anyagok és technológiák kidolgozása, amelyek nyomán csök­ken a fém, a fa és más hiányanya­­gok fogyasztása; a tudományos ku­tatási eredmények gyors hasznosí­tása.­­ A Tudomány- és Technológia­ügyi Országos Tanács, az Állami Tervbizottság és a minisztériumok azzal egyidejűleg, hogy biztosítják a feltételeket az 1974. évi tervfel­adatok maradéktalan teljesítéséhez, intézkednek az 1975-ös kutatóprog­ram és műszaki terv késedelem nélküli előkészítéséről, hogy a mű­szaki haladás fő feladatainak és irányainak a kijelölése megelőzze a gazdasági és társadalmi fejlesz­tési tervek kidolgozását. tásáról, a fehérjében gazdag, szá­las takarmányok termesztésének gyarapításáról. Ugyanakkor határ­időre üzembe fereli helyezni az ösz­­szes proteintakarmány-termelő ka­pacitásokat. A községi szervek szorgalmazzák­­.­­ Minthogy a jövő esztendő­ben az előirányzott ipari termelés­többlet több mint egyharmadát az üzembe helyezendő új kapacitások révén valósítjuk meg. az összes mi­nisztériumoknak rendkívüli erőfe­szítéseket kell tenniük a technoló­giai próbák, az átvétel megfelelő megszervezéséért, az új objektumok tervezett határidőre történő üzem­­behelyezéséért és a tervezett para­méterek mielőbbi eléréséért. A minisztériumok haladéktalanul intézkedjenek az 1974-re előirány­­­zott munkálatokhoz szükséges mű­szaki-gazdasági tanulmányok és ki­vitelezési tervek, valamint a be­rendezések gyártásához szükséges műszaki tervek kidolgozásáról és jóváhagyásáról. Szorgalmazni kell a hazai gyártmányú és importból szár­mazó technológiai berendezésekre és felszerelésekre vonatkozó szerző­dések sürgős megkötését. A szállító vállalatok biztosítják a beruházásra szolgáló berendezések gyártását és leszállítását, szigorúan egybehan­golva azt a szerelési és üzembehe­­lyezési határidőkkel.­­A berendezés- és felszerelésszállí­­tók, illetve megrendelők megszer­vezik a berendezések igényes minő­ségi ellenőrzését a szállítónál vagy az építőtelepen felállított próbapa­dokon, a szállító felügyelete­­mel­­ lett. 2. — Az Iparépítkezési Miniszté­rium, a többi olyan minisztérium, amelynek alárendeltségébe építő szervezetek tartoznak,­ a megyei nép­tanácsi végrehajtó bizottságok csak a tervben kiszabott beruházási ob­jektumoknál végeznek munkálato­kat és a termelő eszközöket azokra az­ építőtelepekre összpontosítják, a­­hol a szükséges technológiai beren­dezések és felszerelés biztosítva van, hogy lerövidítsék a munkálatok ki­vitelezési időtartamát, csökkentsék és megszüntessék anyag- és beren­dezésalapok lekötését. Gondoskodni kell minden egyes létesítménynél az építkezések ész­szerű sorrendjéről, s az épület be­fejezésének összehangolásáról a be­rendezések leszállításával. A bankok csak akkor kezdhetik meg egyes ipari létesítmények fi­nanszírozását, miután az igénybe­vevők vagy a megrendelők lekötöt­ték a hazai vagy importból szárma­zó gépberendezéseket. Az összes vállalatok és néptaná­csok a területi munkaerő-mérleg a­­lapján megszervezik az építőtele­pekhez szükséges munkaerő idejé­ben történő toborzását és szakkép­zését. Ugyanakkor szorgalmazzák a nehéz és nagy munkaigényes mun­kák gépesítési fokának emelését, a berendezések célszerű elosztását és intenzív felhasználását az építőtele­peken. A minisztériumok, fővállalatok és következetesen a lakosság gazdasá­gaiban az állatállomány növelésére és az állati hozamok növelésére fennálló lehetőségek jobb hasznosí­tását; fordítsanak megkülönbözte­tett figyelmet az állatállomány le­­szerződtetésére és beszerzésére. vállalatok megteszik az intézkedése­ket a berendezések kipróbálásának és átvételének megfelelő elvégzésé­re, szigorúan betartva a tervekben meghatározott időt és feltételeket, intézkednek a munkás, mérnök és technikusi káderek kiképzéséről a működő hasonló üzemeknél, az új kapacitások zavartalan üzemelteté­séhez és a termelés előkészítéséhez szükséges nyersanyagok és segéd­anyagok biztosításáról. 3.­­ A beruházások gazdasági ha­tékonyságának növelése érdekében a minisztériumok, fővállalatok és vállalatok meggyorsítják az újjáter­­vezési akciót, hogy csökkentsék az építkezések mennyiségét, kiküszö­bölve azokat a munkálatokat, ame­lyekre nincs okvetlenül szükség a termelési funkcionalitás vagy tech­nológia szempontjából; az így fel­szabadult alapokat a meglévő terü­leten felszerelendő gépek és beren­dezések beszerzésére kell fordítani. A végső szakaszig felhasználatla­nul maradó termelési terület építé­sének elkerülésére a tervezésnél és a kivitelezésnél meg kell határozni minden egyes üzemcsarnok-rész épí­tésének normális sorrendjét a be­rendezés-leszállítási programmal összhangban. A megyei pártbizottságok irányí­tásával az összes vállalatokban fel­kutatják a beépített és fel nem sze­relt területeket, továbbá a nem kel­lőképpen felszerelteket, és progra­mokat állítanak össze a berendezé­sek sűrűségének növelésére és az összes rendelkezésre álló területek hatékony kihasználására. Új építke­zést csak azután szabad kezdeni, ha a beépített területeket maradéktala­nul felszerelték és produktív cé­lokra használják. A minisztériumok, a tervező szer­vezetek és a főtervezők felelnek az elfogadott technológiai és építészeti megoldásokért, a termelő területek és kapacitások méretezéséért, a ter­melés minőségéért és versenyképes­ségéért, a beruházás gazdasági és valutáris hatékonyságával kapcsola­tos számításokért. Az építkezési szervezetek kötele­sek alaposan elemezni a­ tervekben előirányzott építészeti megoldásokat, mert a tervezőkkel és a megrende­lőkkel együtt felelnek a túlmérete­zésért, vagy drága építészeti meg­oldások választásáért. 4. Abból a célból, hogy biztosítsák a feltételeket a berendezések leszál­lításához és felszereléséhez szigorú összhangban az üzembehelyezéssel, hogy biztosítsák a meglevő beren­dezéskészletek csökkentését, az Ál­lami Tervbizottság, a Központi Sta­tisztikai Igazgatóság, a Pénzügymi­nisztérium és a bankok elemezni fogják olyan mutatók bevezetését amelyek segítségével betervezhető és havonta nyomon követhető a fel­szerelt berendezések volumene. A plenáris ülés kötelezi a minisz­tériumokat, a fővállalatokat és vállalatokat, a pártszerveket és szervezeteket, munkálkodjanak hatá­­tározottabban a gazdasági hatékony­ság növelésén,­­ami a nemzeti jö­vedelem gyarapításának és a nép életszínvonala emelésének biztos útja. 1. — Az összes gazdasági egysé­gek intézkednek a termelés és az 1000 lej állóalapra jutó nettó jöve­­delem növeléséről, a termelési költségek csökkentéséről, a nyers- és segédanyagok magas fokú hasz­nosításáról. A munkatermelékenység növelé­sével kapcsolatos tervfeladatok megvalósítása érdekében határozott akciókat kell indítani a termelés gépesítésének és automatizálásának a­ fokozásáért, a munka tudomá­nyos megszervezéséért, a munka­erő ésszerű elosztásáért. A Munkaügyi Minisztérium a minisztériumokkal és fővállalatok­kal együtt intézkedik a munkanor­mák megfelelő megalapozásáról és rendszeres javításáról, határozot­tan folytatja a globális akkord ki­­terjesztését az iparban, a mezőgaz­daságban, az építkezésnél, akárcsak az anyagi termelés többi ágában. A pártszervek és -szervezetek vállalatok és megyék szerint konk­rét intézkedési programokat állí­tanak össze szakképzett munkások toborzására, illetve felkészítésére, főként az üzembe helyezendő új beruházási objektumok számára, valamint a gazdasági egységek számára, elsősorban a munkaerő­hiánnyal küzdő szektorokban: gép­gyártás, bányászat,, kohászat, épít­kezés. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a nők bevonására a gazdasági és társadalmi tevékeny­ségbe. Egyidejűleg intézkedések történnek a mérnökök, technikusok, kutatók, tervezők és más szakem­berkategóriák továbbképző kurzu­sainak jobb lefolytatására. A pártszervezeteknek, a szakszer­vezeteknek és az ifjúsági szerveze­teknek, a vállalatvezetőségekkel e­­gyütt szorgalmazniuk kell a rend és a fegyelem erősítését, a normális munkaprogram betartását, az in­dokolatlanul magas túlóraszám csökkentését a kapacitáskihaszná­lás és a munkaidőkihasználás foka arányában ; el kell kerülni, hogy vasárnap és törvényes szünnapo­kon dolgozzanak a nem folyamatos termelésű szektorokban. A hatékonyság fokozása az ösz­­szes gazdasági ágakban szükségessé teszi a ráfordítások lényeges csök­kentésére szolgáló intézkedések meggyorsítását a fogyasztási nor­mák felülvizsgálása és az ezek csökkentését célzó programok ma­radéktalan megvalósítása, a termé­kek és a nagy nyersanyag, se­gédanyag- és üzemanyagfogyasztás­sal járó gyártási technológiák újra­tervezése révén. A Pénzügyminisztérium a gazda­sági minisztériumokkal és a ban­kokkal karöltve megteszi az intéz­kedéseket a veszteségek csökkenté­sére és kiküszöbölésére egyes válla­latok tevékenységénél, biztosítva va­lamennyi gazdasági egység tevé­kenységének jövedelmezőségét. A Pénzügyminisztérium határo­zottan igényelni fogja, hogy a leg­szükségesebbre korlátozzák a köz­ponti­ és helyi államigazgatás tevé­kenységére, valamint más költség­­vetési egységek működésére szánt alapokat. 2. A Pénzügyminisztérium az Ál­lami Tervbizottsággal karöltve meg­teszi az intézkedéseket az állami gazdasági-pénzügyi terv és költség­vetés kidolgozásának javítására. A pénzügyi szervek ellenőrizni fogják a pénzügyi mutatók megalapozott­ságát valamennyi szervezési fokon, hogy a költségvetés lehetőséget nyújtson mélyreható elemzések el­végzésére a gazdasági élet menete fölött. A tervezési mutatók és a gazda­sági elemzés tökéletesítése, a pro­duktív tevékenységben létrehozott új érték megismerése és­ az anyagi kiadások csökkentésének ösztönzése céljából intézkedések történnek, hogy a jövő évtől kezdve tervmu­tatóként bevezessék a „nettó ter­melést“. A gazdasági minisztériumok és a Pénzügyminisztérium biztosítani fogják a pénzügyi mutatók teljesí­tési módjának rendszeres ellenőr­zését, operatíven közbelépnek, intéz­kedéseket állapítva meg a negatív gazdasági jelenségek megelőzéséért. 3. A munkás ellenőrző tanácsok, — központi, megyei és vállalati szinten — fokozni fogják az ellen­őrzést a jelen határozat előirányza­tainak gyakorlatba ültetése felett, az ellenőrzési tevékenységet minden szervezeti fokon, a legnagyobb igé­nyesség szellemében, a gazdasági hatékonyság növekedésének biztosí­tása, a gazdasági-társadalmi fejlesz­tés 1974. évi tervében kijelölt fel­adatok példás teljesítése felé orien­tálva, sok eléréséért, az anyagi és pénzügyi eszközök jobb kezeléséért, az öt­éves terv magas színvonalú, határ­idő előtti teljesítéséért az egész gaz­dasági-társadalmi tevékenység nagy hatékonyságának körülményei kö­zött. A nemzeti jövedelem fokozott gyarapodása lehetővé teszi, hogy a jövő évben hozzávetőleg 9,6 száza­lékkal nőjjön a lakosság reális össz­jövedelme, az átlagos nominális fi­zetés elérje a hozzávetőleg 1700 lejt, a parasztságnak a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és az egyé­ni gazdaságban végzett munkából származó jövedelme pedig, egy aktív személyre számítva, a havi 950 lejt. A költségvetés szociális-kulturális e­­lőirányzata 8,9 százalékkal nő. A lakosság példás ellátásához el­engedhetetlen, hogy a közfogyasztási cikkeket gyártó minisztériumok, fő­vállalatok és vállalatok tovább bő­vítsék és fejlesszék az áruválaszté­kot, javítsák a termékek minőségét, a Belkereskedemi Minisztérium és a megyei néptanácsok pedig intéz­kedjenek az árualappal való jó gazdálkodásról és megfelelő viszo­nyok közötti forgalmazásáról. Jelentős alapokat fordítunk az ok­tatás további fejlesztésére és töké­letesítésére, az egészségvédelem fej­lesztését szolgáló intézkedésekre; az óvoda- és bölcsődeépítés kiegészítő programja folytatódik. A lakásvi­szonyok javítása céljából felépül 114 000 lakás, amiből több mint 60 000 állami alapokból. A megyei pártbizottságoknak és néptanácsoknak gondoskodniuk kell a szociális létesítmények és a lakás­­építkezés megvalósítási módjának állandó ellenőrzéséről. ★ Az 1974. évi tervelőirányzatok tel­jesítése, a gazdaságfejlesztési célki­tűzések megvalósítása megköveteli az egész vezető munka tökéletesíté­sét, az összes gazdasági káderek, pártszervezetek munkastílusának és munkamódszereinek a tökéletesíté­sét, a pártaktíva körültekintő fog­lalkoztatását, a tömegek bevonását a konkrét gazdasági vezetésbe és a szigorú ellenőrzés gyakorlásába, a­­zoknak a problémáknak a megol­dásába, amelyektől a betervezett mennyiségi és minőségi mutatók függnek. A plénum véleménye szerint a pártszervek és -szervezetek vezeté­sével a gyárak és üzemek, a szán­tóföldek, a bányák és az építőtele­pek munkaközösségei még jelentő­sebb sikereket érhetnek el a kö­vetkező esztendőben a gazdasági­­társadalmi tevékenység minden te­rületén. A plénum felhívja a kommunis­tákat, az összes dolgozókat, erőt nem kímélve küzdjenek a haza gazda­sági-társadalmi haladásának meg­gyorsításáért, a X. kongresszuson kidolgozott és egész nemzetünk lét­érdekeinek tökéletesen megfelelő politika példás valóra váltásáért. III. A beruházások terén V. A gazdasági hatékonyság növelése terén II. A mezőgazdaság terén 1.­­ A pártszervek és -szerveze­tek, a mezőgazdasági szervek és egységek, a megyei néptanácsi vég­rehajtó bizottságok erélyesen in­tézkednek a földállománnyal aló körültekintő gazdálkodásról és a döntő fontosságú nemzeti vagyont képező föld konzerválásáról, a leg­messzebbmenően korlátozzák az ide­iglenesen a termelésből kivont terüle­teknek a mezőgazdasági körforgásá­ból való kiemelését. A mezőgazdasági területek más célú felhasználásá­ért költségelőirányzati tarifák sze­rint fizetett összegekből különala­­pot kell létrehozni, amelyet más területek helyreállítására­­és meg­művelésére, a mez­őgazdasági föld­­állomány fejlesztésére és javítására fogunk felhasználni. 2.­­ A vetésstruktúrát számotte­vően javítjuk, növeljük az ipari növények, elsősorban a rostlen, a cukorrépa és a gyapot termelését. A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Vízügyi Minisztérium, a megyei pártszervek és mezőgazdasági szer­vek idejében intézkednek, hogy minden mezőgazdasági egységben biztosítsák a teljes vetőmagszük­ségletet, és megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak az összes me­zőgazdasági munkák idejében tör­ténő és megfelelő elvégzésére. Határozottan fellépnek ,hogy ide­jében átadják rendeltetésének és kihasználják az öntözésre berende­zett területeket, s így megvalósít­sák a műszaki-gazdasági tanulmá­nyokban előirányzott terméseket. 3.­­ • Megkülönböztetett figyel­met kell fordítani a traktor- és mezőgazdasági géppark ésszerű fel­­használására, karbantartására és ü­­zemeltetésére. A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Vízügyi Minisz­térium és a Nehézgépipari Minisz­térium feladata megkezdeni a ku­koricabetakarító kombájnok megja­vított típusának gyártását és a mezőgazdasági egységek ellátá­sát ezekekkel a kombájnokkal, biz­tosítani a zöldségtermesztési, gyü­­mölcsészeti és szőlészeti munkák gépesítéséhez, a szálas takarmá­nyok betakarításához és az állat­­tenyésztési munkálatok, a műtrá­gyák és rovar- és gombairtó szerek szórásának gépesítéséhez, szüksé­ges gépek­­. 4. — Az állattenyésztésben na­gyobb figyelmet kell fordítani az állatok nevelésére és hizlalására szolgáló komplexumokra,­­ gondos­kodni kell az állatok szelekciójá­nak és tenyésztésének javításáról, az egységek ellátásáról megfelelő biológiai anyaggal, valamint a hul­­lási veszteségek kiküszöböléséről. E célból biztosítani kell fajállatok behozatalát az állatállomány 3—4 év alatt történő gyökeres feljaví­tására. A mezőgazdasági szervek­nek el kell érniük a takarmány­alap lényeges megjavítását, a ta­karmányok ésszerű felhasználását és tartalékok létrehozását az álla­tok takarmányozásának javításá­hoz. A pártszervek és -szervezetek mozgósítani fogják a mezőgazda­­sági dolgozókat, hogy gondoskodja­nak a lege­nk és természetes ka­szálók jobb kezeléséről és feljaví­ 3 OLD­ALI VÖRÖS ZÁSZLÓ" IV. A külgazdasági kapcsolatok terén A külkereskedelmi cserék növelé­se, a más országokkal való gazda­sági kooperáció további fejlesztése, valamint az RKP Országos Konfe­renciájának a külkereskedelmi mér­leg kiegyensúlyozására vonatkozó határozata teljesítése céljából a me­gyei pártbizottságok, a vállalati, fő­vállalati és minisztériumi vezető ká­derek fordítsanak nagyobb figyel­met a külkereskedelemre, szorgal­mazzák a leghatározottabban az ex­portra szánt árualap biztosítását, a termékek versenyképességének fo­kozását és azok előnyös külpiaci értékesítését. A Külkereskedelmi­ Minisztérium­nak, a minisztériumoknak, az ipari fővállalatoknak és vállalatoknak a legrövidebb időn belül teljes egé­szében specifikálniuk kell az export volumeneket és határozott intézke­déseket kell tennünk az exportterv komplett leszerződéséért. A Külkereskedelmi Minisztérium­nak, a Pénzügyminisztériumnak, az Állami Tervbizottságnak, a gazda­sági minisztériumoknak, a főválla­latoknak, a vállalatoknak és a kül­földi kereskedelmi kirendeltségek­nek kitartóan kell munkálkodniuk azon, hogy nőjjön az export haté­konysága, a hazai és az importból származó nyersanyagok jobb hasz­nosítása, a belföldi költségk csök­kentése és javított külföldi árak elérése útján. Ugyanakkor nagyobb igényessé­get kell tanúsítani az importra szánt valutaalapok kezelésében, új belső tartalékokat kell feltárni, amelyek lehetővé teszik, hogy az importot a szigorúan szükségesre szorítsuk. A valutaalapok szétforgácsolásá­­nak kiküszöbölése és az import­ból származó gépek, berendezések és felszerelések, valamint segéd­anyagok beszerzésének javítása vé­gett szükséges kiküszöbölni a mes­terséges felosztást centralizált és főigazgatósági importokra és 1973. december végéig meg kell állapí­tani minden termékkategória im­portjára az egyedüli felelőst, füg­getlenül attól, hogy a megrendelő milyen főigazgatóság alárendeltsé­gébe tartozik. A féknyersanyagok és segédanyagok esetében bővíteni kell a hosszú lejáratú szerződések és megállapodások gyakorlatát. A Külkereskedelmi Minisztérium és a többi minisztérium intézkedé­seket fog tenni Románia és más államok közötti kooperáció gyökeres megjavítására, olyan új nemzetközi kooperációs akciók megtárgyalásá­ra és lekötésére, amelyek lehetővé teszik az ellátási alap bővítését új nyersanyagokkal, a román termé­kek, főleg gépek és berendezések exportjának ösztönzését, a műsza­ki haladás fokozását a termelés­ben. VI. Az életszínvonal emelése terén Az RKP Központi Bizottságának plénuma és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács Úgy véli, hogy az 1974. évi terv és állami költségvetés előirányzatai biztosítják az életszínvonal állandó emelését, az ötéves tervben előirány­zott program előbbrehozását. Az RKP KB és a Legfelsőbb Gaz­dasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács jóváhagyja az 1974. évi ál­talános fizetésemelésre vonatkozó intézkedéseket, a szakképzett mun­kások fizetésének az ágazatokon belüli helyesebb arányosítását, az alsó kategóriák tarifáris alapfizeté­sének emelését, a textilipar maga­sabb fizetési kategóriába sorolását. A plénum felhívja a pártszerveket és -szervezeteket, az összes dolgo­zókat, folytassanak egyre fokozot­tabb tevékenységet a munkaterme­lékenység növeléséért, megtakarítá­ S A segesvári szövőüzem egyik csarnoka

Next