Vörös Zászló, 1974. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-01 / 50. szám

._____ Folytatja munkálatait az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek vezető kádereinek országos konferenciája (Folytatás az 1. oldalról) állomások munkabizottságában. A vitában felszólalt több részvevő, s Nicolae Ceaușescu elvtárs beszédének fényében elemezte a mezőgazdaság, a növényi és állati termelés terén elért eredményeket, a munka korszerű megszervezése terén szerzett tapasztalatot. A felszólalók felelősségérzettel kidomborították az egyes tevékenységi ágakban még megmutatkozó hiányosságokat és ésszerű javaslatokat tettek a mezőgazdaság reális potenciáljának hasznosítására, nagyobb termelés elérésére. A konferencia péntek reggel folytatja munkáját. (Agerpres) Johan Kraus elvtárs felszólalása A napokban lesz 25 éve annak, hogy lezajlott a párt Központi Bizottságának 1949. március 3—5-i történelmi jelentőségű plenáris ilése. Azért vagyunk együtt a párt vezetőségével, szeretett főtitkárunkkal, Nicolae Ceaușescu elvtárssal, hogy megvonjuk szocialista mezőgazdaságunk eredményeinek mérlegét és kijelöljük jövőbeli feladatait. Ez a politikai jelentőségű pillanat alkalmat nyújt számomra, hogy kinyilvánítsam a régeni (Maros megye) mga román, magyar és német mezőgépészeinek hazafias büszkeségét azzal a fáradhatatlan tevékenységgel kapcsolatosan, amellyel főtitkárunk következetesen előmozdítja a nemzetközi életben a megértés, a népek közötti barátság és együttműködés nemes elveit. Nagy megelégedésünkre szolgál, hogy a négy arab államban tett látogatás eredménye és azok az eredmények, amelyeket a küszöbön álló argentínai, Guinea Köztársaság-beli és libériai látogatása során valósít meg, ismételten beigazolja az ön széles körű, gyümölcsöző tevékenységét pártunk és államunk nemzetközi politikájának egyre erőteljesebb érvényesítéséért. Ugyanakkor nagy megelégedésemre szolgál és köszönetet mondok azért, hogy lehetőséget biztosítottak számomra a mezőgazdasági vezető káderek konferenciáján való részvételhez, ahhoz, hogy közölhetem a pártvezetőséggel hogyan dolgoztunk a Román Kommunista Párt X. Kongresszusa és Országos Konferenciája a határozatainak a valóra váltásáért. Az utóbbi három évben, traktorommal évi átlagban 140 000 lej értékű munkát végeztem. 1971-től kezdve a mezőgépészek és szövetkezeti tagok, egész tevékenységét vegyes csoportokban szervezték meg, globális akkordot alkalmazva. Csaknem 90 hektáron közösen dolgozik 43 szövetkezeti tag családja, köztük az én családom is. A szántásnál és a vetés előkészítésénél együttműködtünk két más mezőgépésszel, ugyanabból a mezei brigádból. A többi munkát, a vetést, a kártevők leküzdését, a kukorica, a cukorrépa, a burgonya gépi kapálását stb. a szövetkezet vezetőségével megkötött szerződésvállalás értelmében egyedül végeztem el. A jó minőségű munka, a tervezett termelési paraméterek eléréséért megkülönböztetett figyelmet fordítottam a felszerelések előkészítésére és karbantartására. Idejében elvégeztem a javítási munkálatokat, módosításokat eszközöltem a gépeken, hogy a vetőmagvak elvetésével párhuzamosan elszórjam a műtrágyát és a gyomirtószereket is. Nagy gondot fordítottam a kultúrnövények ápolására, a kártevők leküzdésére. A többi szövetkezeti taggal együtt állandóan a mezőn vagyok, közösen végezzük el az előirányzott termés eléréséhez szükséges munkát. Több elvtárs arról beszélt a konferencián, hogy az eddiginél jobb termést kell elérnünk. Ez annak is tulajdonítható, hogy a mi egységünk dombvidéki övezetben terül el, a talaj nehéz és podzólos. Ennek ellenére el szeretném mondani, hogy a globális akkord rendszerét alkalmazva, ami nagyobb felelősséget követel meg a szövetkezeti tagoktól és mezőgépészektől a munka minőségét illetően, munkacsoportunk túltejesítette az ötéves terv első három évi feladatait. Az említett körülmények között is 1973- ban szép sikereket értünk el. Hektáronként átlag 3 400 kiló búzát, 3 500 kiló kukoricát, 39 500 kiló cukorrépát, burgonyából pedig a tervezett 18 000 kiló helyett 22 400 kilót értünk el. E terméshez való hozzájárulásért a szövetkezet pótjavadalmazásban részesített. Adva vannak a feltételek, hogy 1974- ben még jobb termést érjünk el. Az egész területen őszi mélyszántást végeztünk, szuperfoszfát műtrágyát és istállótrágyát szórtunk szét a cukorrépatáblán, minden berendezésünk készen áll a mezőgazdasági munka megkezdésére. A kalászos növényeknél műtrágyát használtunk. Szeretném megemlíteni, hogy mi a dodrádi mezőgépészek már harmadik éve ugyanabban a munkacsoportban dolgozunk és arra törekszünk, hogy kiváló minőségű munkát végezzünk, idejében eleget tegyünk kötelességünknek, s ezáltal túlteljesítsük a termelési tervet. Mindez azt feltételezi, hogy visszatérve egységünkbe, még nagyobb figyelmet fordítsunk a termelés és a munka jobb megszervezésére, maximálisan használjuk ki a rendelkezésünkre álló traktorokat és mezőgazdasági gépeket, szüntelenül tökéletesítsük szakmai ismereteinket. Ugyanakkor erőt nem kímélve arra törekszünk, hogy teljesítsük vállalásainkat, vagyis hektáronként terven felül termeljünk 200 kiló búzát, 300 kiló kukoricát, 5 000 kiló cukorrépát, 1 200 kiló burgonyát, sőt még ennél is többet. Ezek az eredmények annál is értékesebbek lesznek, mivel a tüzelőanyag észszerű felhasználására és a fajlagos fogyasztás csökkentésére vonatkozó nemrégi határozatok alkalmazásának körülményei között érjük el. Szem előtt tartva, hogy az állam biztosítja számunkra a gépi eszközöket, a műtrágyát és a gyomirtószereket, bízvást elmondhatjuk, hogy a dodrádi mezőgazdasági szövetkezetnek minden adva van a tervezett termelés és a vállalások megvalósításához. Nicolae Ceausescu főtitkár elvtárs expozéja ösztönzésként hat az összes mezőgazdasági dolgozókra, s arra késztet, hogy hazánk felszabadulása 30. évfordulójának és a párt XI. kongresszusának tiszteletére példásan valóra váltsuk a reánk háruló feladatokat, munkánkkal pedig hozzájáruljunk az 1974. évi rekordtermés eléréséhez. A versenyben szerzett előny további növelését szolgáló pártbizottsági határozatok Az új esztendő kezdetét megelőző, majd az ezt követő időszakban a Marosvásárhelyi ILEFOR Helyiipari Vállalat pártbizottságát mindenekelőtt ez foglalkoztatta: úgy irányítani és megszervezni a pártmunkát, hogy az messzemenően támogassa az ötéves terv határidő előtti teljesítésére tett vállalás megvalósítását. A pártmunkában eddig is központi helyet foglaltak el a termelési kérdések, most azonban arról van szó, hogy a versenyben szerzett tavalyi előnyt az idén fokozott ütemben kell továbbnövelni. A pártbizottság legutóbbi ülésein hozott határozatok, illetve intézkedések zöme ezt a törekvést tükrözi. A bizottság minden hónapban rendszeresen összeül, s amikor nagy fontosságú kérdések kerülnek napirendre, a bizottsági ülés aktívaüléssé bővül és a határozatokat az egész aktíva közvetlen részvételével hozzák. Így történt ez az év elején is, az 1974. évi tervfeladatok és a vállalástervezet megvitatásakor, amikor a teendőket fontos határozatokba kellett rögzíteni. Az aktívaülésen sok mindenről szó esett, többek között az exporttervről, amelynek teljesítése nem mutatkozott zökkenőmentesnek. A kivitelre szánt áruk összértékét ismerték ugyan, de azt, hogy mit és kinekkell termeljenek, csak részben. Még az első, negyedévi termelés sem volt teljesen lefedezve megrendelésekkel. A pártbizottság, a pártaktíva nem helyezkedhetett a passzív várakozás álláspontjára — abból kiindulva, hogy a szerződéskötés nem a vállalat közvetlen és kizárólagos feladata, hanem próbáltak megoldást keresni az ügyintézés meggyorsítására. — Hozzunk létre egy prototípus-műhelyt — mondották a kommunisták, ahol kivitelezhetünk különböző bútortípusokat, amelyeket aztán felajánlhatunk külföldi megrendelőknek. A műhely létrehozásának az az előnye is meglenne, hogy olyan bútordarabokat hoznának ki, amelyek nemcsak a megrendelő tetszését nyerhetik meg, hanem előállításuknál a takarékos anyagfelhasználás elvét is figyelembe vehetik. Márpedig a faanyaggal való ésszerű gazdálkodás a nemzetgazdaság egyik alapvető célkitűzésévé vált. Nyilván, a javaslat kedvező visszhangra talált a vállalat vezetőségénél és máris folyamatban van a prototípus-műhely megszervezése. Megkezdték a mintapéldányok kivitelezését is. Egyelőre mintegy tízféle bútortípus elkészítését kezdték meg. A minőség megjavításával és ugyanakkor az exportterv teljesítésével kapcsolatos a poliészteres fényezés bevezetése és általánosítása a meggyesfalvi részlegen. A pártbizottság javaslatára négy marika"csoport"tapasztalatcserén vett részt a helybeli Augusztus 23 Fafeldolgozó Vállalatban, hogy ott minél alaposabban elsajátítsa a szóban forgó fényezési eljárást. A csoportba szakmailag jól felkészült párttagokat is bevontak, köztük Fülöp Ágostont, Radu Ioant és Tudor Ambrust, akikre majd az a fontos feladat hárul, hogy a tanultakat átadják. Az aktívaülésen kibontakozott vita alapján határozatba foglaltak egy másik jelentős akciót, az önellenőrzés bevezetését és fokozatos általánosítását. Az a céluk, hogy minden egyes munkás önmaga és az átvett munkadarab minőségi ellenőre legyen, és így véglegesen megakadályozzák a hibás darabok továbbjutását és esetleges beszerelését. Azért nem tűzhették célul az azonnali általánosítását, mert pillanatnyilag nincsenek meg hozzá a szükséges feltételek. Ha majd kialakítják a jól meghatározott technológiai vonalakat, az utolsó akadályok is elgördülnek az általános alkalmazás útjából. A pártaktíva számos tagja konkrét feladatot kapott az anyagtakarékossági verseny további sikeres fenntartása érdekében. A tavalyi eredmények önmaguk helyett beszélnek: megtakarított anyagból több száz konvencionális garnitúrát állítottak elő, mintegy 1,7 millió lej értékben. Az elmúlt esztendőben a pártbizottság kezdeményezte, hogy 99 garnitúra bútorhoz szükséges anyagból 100 garnitúrát állítsanak elő. Az idén ugyanezt a készárumennyiséget 98 garnitúra bútor anyagából akarják kihozni. Az említett határozatok, illetve intézkedések végrehajtása mind folyamatban van. A pártbizottság határozatainak kétségtelenül nagy jelentősége lesz a vállalat gazdasági életében és a párttagok széles körű bevonásával kedvező feltételek jönnek létre az ötéves terv határidő előtti teljesítéséhez. SZABÓ DÉNES II. Vetik a borsót a kerelőszentpáli Határban Munkában a vetítgépek során érkezett a tavasz. A szép napsütés már februárban kicsalta a földekre a szántóvetőket. Barázdába álltak az ekék, tárcsák, készítik a földet, s a napokban megjelentek a vetőgépek is. Elsőnek a mezőzáhi és szőkefalvi árny dolgozói jelentették a vetés megkezdését. De munkába álltak a vetőgépek a szentkirályi, radnóti, zágori ámu földjén is. Szentkirályon 20 hektár bükkönyt, Zágorban 7 hektár zabot, Radnóton pedig 15 hektár bükkönyt vetettek. Megyénkben jóval több mint másfél száz hektáron került földbe a mag az ámu földjén. A jó példát a termelőszövetkezetek is követik. Gernyeszegen és Kerelőszentpélen 15 hektár borsót vetettek el. De megkezdték ezt a munkát a vajdaszentiványi, marosbogáti és más termelőszövetkezetekben, zöldségtermesztő farmokon is. Napsütésben Marosvásárhely köveselombi lakónegyedében '3 OI.DArc VÖRÖS ZÁSZLÓ Élénk tevékenység a gyümölcsösökben Élénk tevékenység folyik a régens áru gyümölcsösében. A 3-as farm dolgozói befejezték a kétszeri permetezést és 159 hektáron a koronaalakító metszést. Ugyancsak a napokban megkezdték a gyümölcsösben a vetést. A fák között ,250 hektáron termesztenek bükkönyt. De nagy gondot fordítanak a talajtáperő feljavítására is. 104 hektárra hordtak ki istállótrágyát. Hasonló szorgalommal dolgoznak a többi áru gyümölcsöseiben is. Megyei viszonylatban több mint 350.000 fán végezték el a metszést, s javában folyik a műtrágya kiszórása is. Február 25.-ig több mint 642 hektár kapott tápanyagpótlást. Minidig é’ készen A Villamoserőművek Vállalatával szemben támasztott fő követelmény az, hogy mindig készen álljon az országos energetikai rendszer igényeinek kielégítésére. Februári teljesítményeik jelzik, hogy az energetikusok ennek a legteljesebb mértékben eleget tudnak tenni — több mint 34 millió kilowattóra villamos energiát termeltek terven felül. Ezt az emberek, gépek, berendezések tökéletes együttműködése tette lehetővé. Tovább növelték előnyüket az ötéves terv határidő előtti teljesítésében, jelenleg — átszámítva — már szeptember utolsó napjaira dolgoznak. Termelés és takarékosság szorosan összefonódik mindennapi munkájukban. Csupán februárban annyi fűtőanyagot takarítottak meg amennyiből több mint 2 millió kilowattóra villamos energiát termelhetnek. Több karbidt, nagyobb munkabért Január és február folyamán az árutervre 2 millió lejjel, az össztermelési tervre 3,6 millióval pótoltak rá a tirnaveni vegyészek, akik egyebek közt 1 500 tonna acetilénkarbiddal és 60 tonna nátriumbikromáttal gyártottak többet a kéthavi előirányzatnál. Szép eredményeik az idei termelés alapos előkészítésének, a műszaki-anyagi ellátás tökéletesedésének s annak tulajdonítható, hogy minden dolgozóban tudatosították a munkahelyén rá háruló feladatokat. Nem utolsósorban az összakkord-bérezési forma is jobb munkára serkentelte a, egymással szocialista versenyben álló csoportok, műhelyek és részlegek közösségeit. A Vegyikombinátban az összakkord bevezetése óta 200—500 lejjel emelkedett az alkalmazottak átlagkeresete. 220 esztendővel ezelőtt született GHEORGHE SINCAI Gheorghe Sincai Erdélyben, Mezőrücsön született 1754-ben. Tanulmányait falun kezdte, majd Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Besztercén folytatta s külföldön, Rómában és Bécsben fejezte be. A református kollégium, a római katolikus gimnáziumés a Maros menti város közkönyvtára egész életre szóló emlékekkel, élményekkel gazdagította a szorgalmas gyermek szellemilelki világát. Rómában Gheorghe Ilincai a „De propaganda fide“ kollégiumban tanul, nagyra értékelik szorgalmát, tehetségét, lehetőséget nyújtanak neki, hogy szabadon látogathassa az összes könyvtárakat s így számos, a népének történetével kapcsolatos dokumentumot ismerhet meg. A geológiai és a filozófiai tudományokból doktorál. Hazafelé jövet Bécsben a jogot tanulmányozza s adatokat gyűjt a románok történetéhez. Személyiségének alapvető vonásai, következetessége és munkaszeretete kitűnik önéletrajzi vallomásaiból is. Nem titkolja, hogy milyen szándékok vezérelték a Bécsben és más művelődési központokban végzett tanulmányai során. — Sok-sok kéziratot lapoztam át — írja — hasonlóképpen sok nyomtatott könyvet olvastam, éjjel és nappal, hogy megírhassam szépen Daciánk történetét. Sincai olyan társadalmi-politikai környezetben nőtt fel, amelyet a történelem által pusztulásra ítélt hűbéri rend ellentmondásai jellemeztek. Arra törekedett, hogy kiemelje népét az elmaradottságból, az elnyomásból. Gheorghe Sincait olyan kérdések foglalkoztatják, mint a daciai dák-római lakosság eredete és kontinuitása, a román nép etnikai egysége. A történész és filológus Sincai érdeklődése kiterjed a román nép egész történetére, erről egységes szemlélete van, s így egyik előfutára lesz a románok politikai egységének megteremtéséért vívott harcnak. Samuil Micoval együtt megjelenteti az egyik első román nyelvtant „Elementa lingue dacoromanae sive valacidae“ címmel. Sincai szorosan összekapcsolta a fáradhatatlan történeti és filológiai kutatómunkát a tevékeny közművelődési munkával. A latin eredettel és a román nép egységével kapcsolatos érveléseket gyümölcsöző akciónak tekintette az ismeretek terjesztésében és a babonák, előítéletek elleni harcban. Mint az összes román iskolák igazgatója azon munkálkodott, hogy iskolákat létesítsen és tankönyveket szerkesszen. Fogyatékosságaiktól eltekintve Sincai tankönyvei főként azzal érdemelnek figyelmet, ahogyan a különböző kérdéseket tárgyalják. Sincai érdekes megállapításokat tett a latin írásmód használatának régi voltával és a cirill írásmód több jelének kiküszöbölésével kapcsolatban. Tankönyveivel jelentősen hozzájárult a román tudományos nyelv megteremtéséhez, az irodalmi nyelv fejlesztéséhez. Sokoldalú, gazdag tevékenységet fejtett ki: írt tankönyveket, filológiai kutatómunkát végzett, falusi iskolákat létesített és sorra látogatta azokat, hogy értékes tanácsaival segítse s ugyanakkor volt ideje arra is,, hogy a levéltárak anyagát tanulmányozza. Könyveket írt a föld ésszerű műveléséről, amelyekben terjesztette a tudományos ismereteket. Ilyen jellegű fontosabb munkái: „Povatuire catre economia de cimp“. ..Istoria naturei sau a firei“ és „Vocabularul ce tine de istoria naturii“ Legjelentősebb műve a ..Hronica romanilor §i a mai multor neamuri“, amelyben megírta a románok összefoglaló történetét s kutatásaiban elért eredményeinek felhasználával felülmúlta ebben Miron Costint, Constantin Cantacuzinót és Dimitrie Cantemirt. Művével új utakat nyitott meg és újabb távlatokat tárt fel a román történetírás előtt. Irincai haladó szellemű egyéniség volt, fogékony minden iránt ami új és nagy figyelemmel tanulmányozta korának szellemét. Népének szolgálatoi, a végzett áldozatos, kitartó munkájával példaképül szolgál mindannyiunk számára. Gh. HOSU tanár A ludasi ingánál nagyobb figyelmet érdemlő próbálkozás Évek óta vajúdik már a lejtős területek korszerű megművelésének kérdése. Nem volt olyan megyei szintű megbeszélés, tanácskozás, amelyen ne került volna szóba a rétegvonal menti talajművelés, szántás, vetés, növényápolás, egyszóval a termőföld erodálásának megelőzése. Megoldása nem is annyira a jóindulaton, az akaraton múlik, mint inkább azon, hogy a mezőgépészeti egységek nem rendelkeznek az ehhez szükséges gépekkel, felszerelésekkel. Az utóbbi évek során kaptak ugyan néhány tucat kisebb teljesítményű lánctalpas traktort (SM 400), azonban megfelelő munkagépeket nem. Néhány váltóeke is érkezett a traktorokhoz, de azokat konstrukciós hibák miatt nem tudják használni (túlságosan súlyosak). A feladatot azonban csak meg kell oldani. És a szakemberek keresték-kutatták a lehetőségeket. Végül is a múlt év tavaszán a ludasi mga szakemberei a kolozsvári Növénytermesztési Kísérleti Állomás helyi kirendeltsége szakembereinek segítségével meg is próbálkoztak. Miből is állt ez a próbálkozás? Erről nyilatkozott Mihali Ioan, az mga főmérnöke. — Sokat törtük a fejünket, mit is tehetnénk, mert hiszen az általunk kiszolgált övezetben, főleg Cintos, Csekelaka és Bükkös határában nagyon sok a meredek, lejtős terület, ahol évek óta hegyvölgy irányban végezték a talajművelést s nagyon erodálódtak. Aztán a cintosi gazdasággal megegyeztünk, hogy valamelyik határrészben mepróbálkozunk a rétegvonal menti műveléssel, azzal, ami van. Az istvánházi részlegen ki is jelöltek egy 22 hektáros parcellát, ahol a lejtések szöge 15—22 százalék közt váltakozott. Ide kukoricavetést irányoztak elő. A szántást még őszszel elvégezték a nagy traktorokkal, sajnos hegy-völgy irányban. Tavasszal a tárcsázást is, kevés kivétellel, így végezték el, de hát más megoldást nem találtunk, mert a nehéz tárcsákat a kicsi traktorok nem bírták, így tehát maradt a vetés és a növényápolás, amit a rétegvonal mentén végezhettünk el. E célra átalakítottunk egy SPC-6 vetőgépet, csak 4 vetőtestet hagytunk rajta. módosítottuk a függesztését úgy, hogy a vetőgép aszimmetrikusan helyezkedett el a traktor hossztengelyéhez viszonyítva. A sortávolságot 1 méterben állapítottuk meg, hogy megfelelő biztonsági sávot biztosíthassunk az esetleges megcsúszásokra számítva, főleg a növényápolásnál. Vetéskor jelen voltak a megye ingásainak igazgatói, szóval tapasztalatcsere jelleget adtunk a munkának. A vetés jól sikerült. A gépi kapálás sem okozott különösebb problémát, mert a vetőgép-keretre fogtuk rá a kultivátor testeket és kétszer kapáltuk meg az egész területet, szinte hiba nélkül. A legnagyobb elégtételünk az volt, hogy egy-egy nagyobb eső után sehol sem észleltünk lemosódást, tehát próbálkozásunk sikerrel járt, bár hogy úgy mondjam, tákolt gépekkel dolgoztunk. — A terméseredményekben mutatkozott-e valamelyes különbség? — Hogyne, természetesen. A gazdaság kukorica termésátlaga 1800 kiló volt hektáronként, ezen a területen pedig 3 500 kilót takarítottak be minden hektáron. Tehát érdemes továbbfolytatni ezt a próbálkozást, nagyobb méretekben és kiterjeszteni a megye egész területére. Sajnos azonban rosszul állunk gépek dolgában, kevés a SPC-6 vetőgép, bizony a kampány kellős közepén nehéz kivonni kettőt vagy hármat átalakításért, annál is inkább, mert a rétegvonal menti vetésnél a munkatermelékenység eléggé alacsony. Egyébként az idén már a szántással is próbálkoztunk. Régi PP-2—30 ekéket alakítottunk át a SM traktorokhoz. Ezeknek egyetlen hibája, hogy csak egy irányban lehet velük dolgozni, nem váltóekék. Egyébként a vetéssel, növényápolással az idén már több gazdaságban próbálkozunk, hogy gazdagíthassuk ezirányú tapasztalatainkat. Hasznos és követésre méltó próbálkozás a ludasiaké, úgy véljük, nagyobb figyelmet érdemelne a megyei tröszt részéről. Nem azért említjük ezt, mintha a tröszt szakemberei érdektelenséget tanúsítottak volna e kérdés iránt, hanem azért, hogy próbáljanak öszszevonni Ludasra néhány vetőgépet és olyan talajművelő gépeket, amelyeknek átalakítása nem igényel nagy költséget. Lehet, így kialakíthatnak egy megközelítőleg kielégítő gépsort a rétegvonal menti művelésre is. SZABÓ DÉNES Mesterek fóruma (Folytatás az I. oldalról) negyedben valósítja meg. A mesterek és élmunkások felhívására válaszolva ígérjük, hogy a gépi berendezéseink kihasználási mutatóját a jelenlegi 76 százalékról 85 százalékra emeljük. Terven felül 260 000 lej értéknek megfelelő készterméket állítunk elő, a megtakarított nyersanyag értéke pedig eléri a 720 000 lejt. NAGY GYULA: Termelni, tervet teljesíteni és túlszárnyalni, a kazánrészlegen is csak úgy lehetséges, ha arra alaposan felkészülünk. A mesternek ez elsőrendű kötelessége. Az is szükséges, hogy a mesterek és a vezetőség közötti kapcsolat minél szorosabb legyen. Úgyszintén a különböző részlegek között. Sőt mi több, vállalatcsoport szinten is, mert így ki lehet küszöbölni a gépkihasználást fékező szűk keresztmetszeteket és más kérdéseket is operatívan lehet megoldani. VERES PETRA, SZÁSZ LAJOS: 19 százalékkal többet termelni, mint tavaly, megfelelő mennyiségű és minőségű szerszám nélkül, lehetetlen. A szerszámműhely dolgozóinak a legfőbb törekvése, hogy vállalatunk ilyen jellegű szükségletét kielégítse. Ennek érdekében 240 000 lej értékű szerszámmal állítunk elő többet, mint 1973-ban. Mint mesterek, egyben minőségi ellenőrök is vagyunk. Arra törekszünk, hogy műhelyünkből csak jó minőségű szerszámok kerüljenek ki. A tavalyi termelési költségeinket 25 százalékkal csökkentettük. A mesterek és élmunkások felhívására válaszolva az idén legalább 48 000 lej értéknek megfelelő anyagot takarítunk meg. BUTA VASILE: Mint karbantartó, arra törekszem, hogy a műanyagrészleg gépi berendezései zavartalanul működjenek. A javításokat vasárnap és más szünnapokon, illetve akkor végezzük, amikor a gépek nem termelnek. Legfőbb célkitűzésem, hogy a szükséges cserealkatrészeket idejében és megfelelő mennyiségben biztosítsuk, az irányításom alatt dolgozók szakmai ismerete m minél magasabb szintet érjen el, és hogy a gépek a lehető legkevesebbet álljanak anyaghiány és javítások miatt. A Prodcomplex mestereinek csak egy részével találkoztunk. Az általuk felvetett kérdések, eredményeik és célkitűzéseik közül is csak a legfontosabbakra, a legjellemzőbbekre utaltunk. Azokra, melyek leginkább bizonyítják, hogy ennek az egységnek a mesterei is nagyra értékelik a mesterek megyei konferenciájának tanulságait és egyben kifejezik az általuk vezetett munkaközösség ama elhatározását, hogy példásan teljesítik az 1974-es tervfeladatokat.