Vörös Zászló, 1974. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-01 / 50. szám

._____ Folytatja munkálatait az állami és szövetkezeti mező­gazdasági egységek vezető kádereinek országos konferenciája (Folytatás az 1. oldalról) állomások munkabizottságában. A vitában felszólalt több részvevő, s Nicolae Ceaușescu elvtárs beszédé­nek fényében elemezte a mezőgaz­daság, a növényi és állati termelés terén elért eredményeket, a munka korszerű megszervezése terén szer­zett tapasztalatot. A felszólalók fe­lelősségérzettel kidomborították az egyes tevékenységi ágakban még megmutatkozó hiányosságokat és ésszerű javaslatokat tettek a me­zőgazdaság reális potenciáljának hasznosítására, nagyobb termelés elérésére. A konferencia péntek reggel foly­tatja munkáját. (Agerpres) Johan Kraus elvtárs felszólalása A napokban lesz 25 éve annak, hogy lezajlott a párt Központi Bi­zottságának 1949. március 3—5-i történelmi jelentőségű plenáris i­­lése. Azért vagyunk együtt a párt vezetőségével, szeretett főtitkárunk­kal, Nicolae Ceaușescu elvtárssal, hogy megvonjuk szocialista mező­gazdaságunk eredményeinek mérle­gét és kijelöljük jövőbeli feladatait. Ez a politikai jelentőségű pillanat alkalmat nyújt számomra, hogy ki­nyilvánítsam a régeni (Maros me­gye) mga román, magyar és német mezőgépészeinek hazafias büszke­ségét azzal a fáradhatatlan tevé­kenységgel kapcsolatosan, amellyel főtitkárunk következetesen előmoz­dítja a nemzetközi életben a meg­értés, a népek közötti barátság és együttműködés nemes elveit. Nagy megelégedésünkre szolgál, hogy a négy arab államban tett látogatás eredménye és azok az eredmények, amelyeket a küszöbön álló argentí­nai, Guinea Köztársaság-beli­ és li­bériai látogatása során valósít meg, ismételten beigazolja az ön széles körű, gyümölcsöző tevékenységét pártunk és államunk nemzetközi politikájának egyre erőteljesebb ér­vényesítéséért. Ugyanakkor nagy megelégedé­semre szolgál és köszönetet mon­dok azért, hogy lehetőséget bizto­sítottak számomra a mezőgazdasá­gi vezető káderek konferenciáján való részvételhez, ahhoz, hogy kö­zölhetem a pártvezetőséggel hogyan dolgoztunk a Román Kommunista Párt X. Kongresszusa és Országos Konferenciája a határozatainak a va­lóra váltásáért. Az utóbbi három évben, trakto­rommal évi átlagban 140 000 lej értékű munkát végeztem. 1971-től kezdve a mezőgépészek és szövet­kezeti tagok, egész tevékenységét vegyes csoportokban szervezték meg, globális akkordot alkalmazva. Csaknem 90 hektáron közösen dol­gozik 43 szövetkezeti tag családja, köztük az én családom is. A szántásnál és a vetés előkészí­tésénél együttműködtünk két más mezőgépéssze­l, ugyanabból a mezei brigádból. A többi munkát, a ve­tést, a kártevők leküzdését, a kuko­rica, a cukorrépa, a burgonya gépi kapálását stb. a szövetkezet veze­tőségével megkötött szerződés­válla­lás értelmében egyedül végeztem el. A jó minőségű munka, a tervezett termelési­­ paraméterek eléréséért megkülönböztetett figyelmet for­dítottam a felszerelések előkészíté­sére és karbantartására. Idejében elvégeztem a javítási munkálato­kat, módosításokat eszközöltem a gépeken, hogy a vetőmagvak elve­tésével párhuzamosan elszórjam a műtrágyát és a gyomirtószereket is. Nagy gondot fordítottam a kul­túrnövények ápolására, a kártevők leküzdésére. A többi szövetkezeti taggal együtt állandóan a mezőn vagyok, közösen végezzük el az e­lőirányzott termés eléréséhez szük­séges munkát. Több elvtárs arról beszélt a kon­ferencián, hogy az eddiginél jobb termést kell elérnünk. Ez annak is tulajdonítható, hogy a mi egysé­günk dombvidéki övezetben terül el, a talaj nehéz és podzólos. En­nek ellenére el szeretném monda­ni, hogy a globális akkord rendsze­rét alkalmazva, ami nagyobb fele­lősséget követel meg a szövetkeze­ti tagoktól és mezőgépészektől a munka minőségét illetően, munka­­csoportunk túltejesítette az ötéves terv első három évi feladatait. Az említett körülmények között is 1973- ban szép sikereket értünk el. Hektáronként átlag 3 400 kiló bú­zát, 3 500 kiló kukoricát, 39 500 ki­ló cukorrépát, burgonyából pedig a tervezett 18 000 kiló helyett 22 400 kilót értünk el. E terméshez való hozzájárulásért a szövetkezet pót­ja­vadalmazásban részesített. Adva vannak a feltételek, hogy 1974- ben még jobb termést érjünk el. Az egész területen őszi mély­szántást végeztünk, szuperfoszfát műtrágyát és istállótrágyát szórtunk szét a cukorrépatáblán, minden be­rendezésünk készen áll a mezőgaz­dasági munka megkezdésére. A ka­lászos növényeknél műtrágyát hasz­náltunk. Szeretném megemlíteni, hogy mi a dodrádi mezőgépészek már har­madik éve ugyanabban a munka­­csoportban dolgozunk és arra tö­rekszünk,­ hogy kiváló minőségű munkát végezzünk, idejében eleget tegyünk kötelességünknek, s ezál­tal túlteljesítsük a termelési tervet. Mindez azt feltételezi, hogy vissza­térve egységünkbe, még nagyobb figyelmet fordítsunk a termelés és a munka jobb megszervezésére, maximálisan használjuk ki a ren­delkezésünkre álló traktorokat és mezőgazdasági gépeket, szüntelenül tökéletesítsük szakmai ismeretein­ket. Ugyanakkor erőt nem kímélve arra törekszünk, hogy teljesítsük vállalásainkat, vagyis hektáronként terven felül termeljünk 200 kiló búzát, 300 kiló kukoricát, 5 000 kiló cukorrépát, 1 200 kiló burgonyát, sőt még ennél is többet. Ezek az eredmények annál is értékesebbek lesznek, mivel a tüzelőanyag ész­szerű felhasználására és a fajla­gos fogyasztás csökkentésére vonat­kozó nemrégi határozatok alkalma­zásának körülményei között érjük el. Szem előtt tartva, hogy az ál­lam biztosítja számunkra a gépi eszközöket, a műtrágyát és a gyom­irtószereket, bízvást elmondhat­juk, hogy a dodrádi mezőgazdasá­gi szövetkezetnek minden adva van a tervezett termelés és a vállalá­sok megvalósításához. Nicolae Ceausescu főtitkár elv­társ expozéja ösztönzésként hat az összes mezőgazdasági dolgozókra, s arra késztet, hogy hazánk felsza­badulása 30. évfordulójának és a párt XI. kongresszusának tisztele­tére példásan valóra váltsuk a reánk háruló feladatokat, mun­kánkkal pedig hozzájáruljunk az 1974. évi rekordtermés eléréséhez. A versenyben szerzett előny további növelését szolgáló pártbizottsági határozatok Az új esztendő kezdetét meg­előző, majd az ezt követő idő­szakban a Marosvásárhelyi ILE­­FOR Helyiipari Vállalat pártbi­zottságát mindenekelőtt ez fog­lalkoztatta: úgy irányítani és megszervezni a pártmunkát, hogy az messzemenően támogas­sa az ötéves terv határidő előtti teljesítésére tett vállalás megva­lósítását. A pártmunkában eddig is központi helyet foglaltak el a termelési kérdések, most azon­­b­an arról van szó, hogy a ver­senyben szerzett tavalyi előnyt az idén fokozott ütemben kell továbbnövelni. A pártbizottság legutóbbi ülé­sein hozott határozatok, illetve intézkedések zöme ezt a törek­vést tükrözi. A bizottság minden hónapban rendszeresen összeül, s amikor nagy fontosságú kérdések kerülnek napirendre, a bizott­sági ülés aktívaüléssé bővül és a határozatokat az egész aktíva közvetlen részvételével hozzák. Így történt ez az év elején is, az 1974. évi tervfeladatok és a vállalástervezet megvitatásakor, amikor a teendőket fontos hatá­rozatokba kellett rögzíteni. Az aktívaülésen sok mindenről szó esett, többek között az export­­tervről, amelynek teljesítése nem mutatkozott zökkenőmentesnek. A kivitelre szánt áruk összérté­két ismerték ugyan, de azt, hogy mit és kinek­­kell termeljenek,­­ csak részben. Még az első, ne­­­­g­yedévi termelés sem volt telje­sen lefedezve megrendelésekkel. A pártbizottság, a pártaktíva nem helyezkedhetett a passzív várakozás álláspontjára — abból kiindulva, hogy a szerződéskötés nem a vállalat közvetlen és kizá­rólagos feladata, hanem próbál­­tak megoldást keresni az ügy­intézés meggyorsítására. — Hoz­zunk létre egy prototípus-mű­helyt — mondották a kommu­nisták, ahol kivitelezhetünk kü­lönböző bútortípusokat, amelye­ket aztán felajánlhatunk külföldi megrendelőknek. A műhely lét­rehozásának az az előnye is meg­lenne, hogy olyan bútordarabo­kat hoznának ki, amelyek nem­csak a megrendelő tetszését nyerhetik meg, hanem előállítá­suknál a takarékos anyagfel­használás elvét is figyelembe vehetik. Márpedig a faanyaggal való ésszerű gazdálkodás a nem­zetgazdaság egyik alapvető cél­kitűzésévé vált. Nyilván, a ja­vaslat kedvező visszhangra ta­lált a vállalat vezetőségénél és máris folyamatban van a proto­típus-műhely megszervezése. Megkezdték a mintapéldányok kivitelezését is. Egyelőre mint­egy tízféle bútortípus elkészíté­sét kezdték meg. A minőség megjavításával és ugyanakkor az exportterv telje­sítésével kapcsolatos a poliész­­teres fényezés bevezetése és ál­talánosítása a meggyesfalvi rész­legen. A pártbizottság­ javasla­tára n­égy m­arika"csoport­­"tapasz­­talatcserén vett részt a helybeli Augusztus 23 Fafeldolgozó Vál­lalatban, hogy ott minél alapo­sabban elsajátítsa a szóban for­gó fényezési eljárást. A csoport­ba szakmailag jól felkészült párttagokat is bevontak, köztük Fülöp Ágostont, Radu Ioant­ és Tudor Ambrust, akikre majd az a fontos feladat hárul, hogy a tanultakat átadják. Az aktívaülésen kibontakozott vita alapján határozatba foglal­tak egy másik jelentős akciót, az önellenőrzés­ bevezetését és fo­kozatos általánosítását. Az a cé­luk, hogy minden egyes munkás önmaga és az átvett munkada­rab minőségi ellenőre legyen, és így véglegesen megakadályozzák a hibás darabok továbbjutását és esetleges beszerelését. Azért nem tűzhették célul az azonnali általánosítását, mert pillanat­nyilag nincsenek meg hozzá a szükséges feltételek. Ha majd kialakítják a jól meghatározott technológiai vonalakat, az utol­­só akadályok is elgördülnek az általános alkalmazás útjából. A pártaktíva számos tagja konkrét feladatot kapott az a­­nyagtakarékossági verseny to­­­­vábbi sikeres fenntartása érde­kében. A tavalyi eredmények önmaguk helyett beszélnek: meg­takarított anyagból több száz konvencionális garnitúrát állítot­tak elő, mintegy 1,7 millió lej értékben. Az elmúlt esztendőben a pártbizottság kezdeményezte, hogy 99 garnitúra bútorhoz szük­séges anyagból 100 garnitúrát állítsanak elő. Az idén ugyanezt a készárumennyiséget 98 garni­túra bútor anyagából akarják kihozni. Az említett határozatok, illet­ve intézkedések végrehajtása m­ind folyamatban van. A párt­­bizottság határozatainak kétség­telenül nagy jelentősége lesz a vállalat gazdasági életében és a párttagok széles körű bevonásá­val kedvező feltételek jönnek létre az ötéves terv határidő e­­lőtti teljesítéséhez. SZABÓ DÉNES II. Vetik a borsót a kerelőszentpáli Határban Munkában a vetítgépek során érkezett a tavasz. A szép napsütés már februárban kicsalta a földekre a szántóvetőket. Baráz­dába álltak az ekék, tárcsák, készí­tik a földet, s a napokban megje­lentek a vetőgépek is. Elsőnek a mezőzáhi és szőkefalvi árny dolgo­zói jelentették a vetés megkezdését. De munkába álltak a vetőgépek a szentkirályi, radnóti, zágori ámu földjén is. Szentkirályon 20 hek­tár bükkönyt, Zágorban 7 hektár zabot, Radnóton pedig 15 hektár bükkönyt vetettek. Megyénkben jóval több mint másfél száz hektá­ron került földbe a mag az ámu földjén. A jó példát a termelőszövetkeze­tek is követik. Gernyeszegen és Kerelőszentpélen 15 hektár borsót vetettek el. De megkezdték ezt a munkát a vajdaszentiványi, maros­­bogáti és más termelőszövetkezetek­ben, zöldségtermesztő farmokon is. Napsütésben Marosvásárhely köveselom­bi lakónegyedében '3 OI.DArc VÖRÖS ZÁSZL­Ó Élénk tevékenység a gyümölcsösökben Élénk tevékenység folyik a rége­ns áru gyümölcsösében. A 3-as farm dolgozói befejezték a kétsze­ri permetezést és 159 hektáron a koronaalakító metszést. Ugyancsak a napokban megkezdték a gyümöl­csösben a vetést. A fák között ,250 hektáron termesztenek bükkönyt. De nagy gondot­ fordítanak a talaj­táperő feljavítására is. 104 hektárra hordtak ki istállótrágyát. Hasonló szorgalommal dolgoz­nak a többi áru gyümölcsöseiben is. Megyei viszonylatban több mint 350.000 fán­ végezték el a metszést, s javában folyik a műtrá­gya kiszórása is. Február 25.-ig több mint 642 hektár kapott táp­anyagpótlást. Minidig é’ készen A Villamoserőművek Vállalatával szemben támasztott fő követelmény az, hogy mindig készen álljon az országos energetikai rendszer igé­nyeinek kielégítésére. Februári tel­jesítményeik jelzik, hogy az ener­getikusok ennek a legteljesebb mértékben eleget tudnak tenni — több mint 34 millió kilowattóra villamos energiát termeltek terven felül. Ezt az emberek, gépek, be­rendezések tökéletes együttműkö­dése tette lehetővé. Tovább növelték előnyüket az ötéves terv határidő előtti teljesítésében, jelenleg — át­számítva — már szeptember utolsó napjaira dolgoznak. Termelés és takarékosság szoro­san összefonódik mindennapi mun­kájukban. Csupán februárban annyi fűtőanyagot takarítottak meg a­­mennyiből több mint 2 millió kilo­wattóra villamos energiát termel­hetnek. Több karbidt, nagyobb munkabért Január és február folyamán az árutervre 2 millió lejjel, az össz­­termelési tervre 3,6 millióval pó­toltak rá a tirnaveni vegyészek, a­­kik egyebek közt 1 500 tonna ace­­tilénkarbiddal és 60 tonna nátrium­­bikromáttal gyártottak többet a két­havi előirányzatnál. Szép eredmé­nyeik az idei termelés alapos elő­készítésének, a műszaki-anyagi el­látás tökéletesedésének s annak tu­lajdonítható, hogy minden dolgozó­ban tudatosították a munkahelyén rá háruló feladatokat. Nem utolsó­sorban az összakkord-bérezési for­ma is jobb munkára serken­telte a­, egymással szocialista versenyben álló csoportok, műhelyek és részle­gek közösségeit. A Vegyikombinát­­ban az összakkord bevezetése óta 200—500 lejjel emelkedett az alkal­mazottak átlagkeresete. 220 esztendővel ezelőtt született GHEORGHE SINCAI Gheorghe Sincai Erdélyben, Mezőrücsön született 1754-ben. Tanulmányait falun kezdte, majd Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Besztercén folytatta s külföl­dön, Rómában és Bécsben fejez­te be. A református kollégium, a római­ katolikus gimnázium­­és a Maros menti város közkönyv­tára egész életre szóló emlékek­kel, élményekkel gazdagította a szorgalmas gyermek szellemi­lelki világát. Rómában Gheorghe Ilincai a „De propaganda fide“ kollégium­ban tanul, nagyra értékelik szor­galmát, tehetségét, lehetőséget nyújtanak neki, hogy szabadon látogathassa az összes könyvtá­rakat s így számos, a népének történetével kapcsolatos doku­mentumot ismerhet meg. A geo­lógiai és a filozófiai tudomá­nyokból doktorál. Hazafelé jö­vet Bécsben a jogot tanulmá­nyozza s adatokat gyűjt a romá­nok­ történetéhez. Személyiségének alapvető vo­násai, következetessége és mun­kaszeretete kitűnik önéletrajzi vallomásaiból is. Nem titkolja, hogy milyen szándékok vezérel­ték a Bécsben és más művelődé­si központokban végzett tanul­mányai során. — Sok-sok kézira­tot lapoztam át — írja — ha­sonlóképpen sok nyomtatott könyvet olvastam, éjjel és nap­pal, hogy megírhassam szépen Daciánk történetét. Sincai olyan társadalmi-po­litikai környezetben nőtt fel, amelyet a történelem által pusz­tulásra ítélt hűbéri rend ellent­mondásai jellemeztek. Arra tö­rekedett, hogy kiemelje népét az elmaradottságból, az elnyo­másból. Gheorghe Sincait olyan kér­dések foglalkoztatják, mint a daciai dák-római lakosság e­­redete és kontinuitása, a román nép etnikai egysége. A történész és filológus Sincai érdeklődése kiterjed a román nép egész tör­ténetére, erről egységes szemlé­lete van, s így egyik előfutára lesz a románok politikai egysé­gének megteremtéséért vívott harcnak. Samuil Micoval együtt megje­lenteti az egyik első román nyelvtant „Elementa lingue daco­­romanae sive valacid­ae“ címmel. Sincai szorosan összekap­csolta a fáradhatatlan történeti és filológiai kutatómunkát a te­vékeny közművelődési munká­val. A latin eredettel és a ro­mán nép egységével kapcsolatos érveléseket gyümölcsöző akció­nak tekintette az ismeretek ter­jesztésében és a babonák, előíté­letek elleni harcban. Mint az összes román iskolák igazgatója azon munkálkodott, hogy iskolákat létesítsen és tan­könyveket szerkesszen. Fogyaté­kosságaiktól eltekintve Sincai tan­könyvei főként azzal érdemel­nek figyelmet, ahogyan a külön­böző kérdéseket tárgyalják. Sin­cai érdekes megállapításokat tett a latin írásmód használatá­nak régi voltával és a cirill í­­rásmód több jelének kiküszöbö­lésével kapcsolatban. Tanköny­veivel jelentősen hozzájárult a román tudományos nyelv meg­teremtéséhez, az irodalmi nyelv fejlesztéséhez. Sokoldalú, gazdag tevékenysé­get fejtett ki: írt tankönyveket, filológiai kutatómunkát vég­zett, falusi iskolákat létesített és sorra látogatta azokat, hogy értékes tanácsaival segítse s ugyanakkor volt ideje arra is,, hogy a levéltárak anyagát ta­nulmányozza. Könyveket írt a föld ésszerű műveléséről, ame­lyekben terjesztette a tudomá­nyos ismereteket. Ilyen jelle­gű fontosabb munkái: „Pova­­tuire catre economia de cimp“. ..Istoria naturei sau a firei“ és „Vocabularul ce tine de istoria naturii“ Legjelentősebb műve a ..Hro­­nica romanilor §i a mai multor neamuri“, amelyben megírta a románok összefoglaló történetét s kutatásaiban elért eredményei­nek felhasználával felülmúlta ebben Miron Costint, Constantin Cantacuzinót és Dimitrie Cante­­mirt. Művével új utakat nyitott meg és újabb távlatokat tárt fel a román történetírás előtt. Irincai haladó szellemű egyé­niség volt, fogékony minden i­­ránt ami új és nagy figyelem­mel tanulmányozta korának szel­lemét. Népének szolgálatoi, a végzett áldozatos, kitartó mun­kájával példaképül szolgál mindannyiunk számára. Gh. HOSU tanár A ludasi ingá­nál nagyobb figyelmet érdemlő próbálkozás Évek óta vajúdik már a lejtős te­rületek korszerű megművelésének kérdése. Nem volt olyan megyei szintű megbeszélés, tanácskozás, a­­melyen ne került volna szóba a ré­tegvonal menti talajművelés, szán­tás, vetés, növényápolás, egyszóval a termőföld erodálásának megelőzé­se. Megoldása nem is annyira a jó­indulaton, az akaraton múlik, mint inkább azon, hogy a mezőgépészeti egységek nem rendelkeznek az eh­hez szükséges gépekkel, felszerelé­sekkel. Az utóbbi évek során kap­tak ugyan néhány tucat kisebb tel­­jesítményű lánctalpas traktort (SM 400), azonban megfelelő munkagé­peket nem. Néhány váltóeke is ér­kezett a traktorokhoz, de azokat konstrukciós hibák miatt nem tud­ják használni (túlságosan súlyosak). A feladatot azonban csak meg kell oldani. És a szakemberek­ ke­­resték-kutatták a lehetőségeket. Vé­gül is a múlt év tavaszán a ludasi mga szakemberei a kolozsvári Nö­vénytermesztési Kísérleti Állomás helyi kirendeltsége szakembereinek segítségével meg is próbálkoztak. Miből is állt ez a próbálkozás? Er­ről nyilatkozott Mihali Ioan, az mga főmérnöke. — Sokat törtük a fejünket, mit is tehetnénk, mert hiszen az álta­lunk kiszolgált övezetben, főleg Cintos, Csekelaka és Bükkös hatá­rában nagyon sok a meredek, lej­tős terület, ahol évek óta hegy­­völgy irányban végezték a talajmű­velést s nagyon erodálódtak. Aztán a cintosi gazdasággal megegyez­tünk, hogy valamelyik határrészben mepróbálkozunk a rétegvonal men­ti műveléssel, azzal, ami van. Az istvánházi részlegen ki is jelöltek egy 22 hektáros parcellát, ahol a lejtések szöge 15—22 százalék közt váltakozott. Ide kukoricavetést irá­nyoztak elő. A szántást még ősz­­szel elvégezték a nagy traktorok­kal, sajnos hegy-völgy irányban. Tavasszal a tárcsázást is, kevés ki­vétellel, így végezték el, de hát más megoldást nem találtunk, mert a nehéz tárcsákat a kicsi traktorok nem bírták, így tehát maradt a vetés és a növényápolás, amit a rétegvonal mentén végezhettünk el. E célra átalakítottunk egy SPC-6 vetőgépet, csak 4 vetőtestet hagytunk­ rajta. módosítottuk a függesztését úgy, hogy a vetőgép aszimmetrikusan helyezkedett el a traktor hossztengelyéhez viszonyít­va. A sortávolságot 1 méterben ál­lapítottuk meg, hogy megfelelő biztonsági sávot biztosíthassunk az esetleges megcsúszásokra számít­va, főleg a növényápolásnál. Vetés­­kor jelen voltak a megye ingásainak igazgatói, szóval tapasztalatcsere jelleget adtunk a munkának. A vetés jól sikerült. A gépi kapálás sem okozott különösebb problémát, mert a vetőgép-keretre fogtuk rá a kultivátor testeket és kétszer kapáltuk meg az egész területet, szinte hiba nélkül. A legnagyobb elégtételünk az volt, hogy egy-egy nagyobb eső után sehol sem ész­leltünk lemosódást, tehát próbál­kozásunk sikerrel járt, bár hogy úgy mondjam, tákolt gépekkel dolgoztunk. — A terméseredményekben mu­tatkozott-e valamelyes különbség? — Hogyne, természetesen. A gaz­daság kukorica termésátlaga 1800 kiló volt hektáronként, ezen a te­rületen pedig 3 500 kilót takarítot­tak be minden hektáron. Tehát ér­demes továbbfolytatni ezt a pró­bálkozást, nagyobb méretekben és kiterjeszteni a megye egész terüle­tére. Sajnos azonban rosszul ál­lunk gépek­ dolgában, kevés a SPC-6 vetőgép, bizony a kampány kellős közepén nehéz kivonni kettőt vagy hármat átalakításért, annál is in­kább, mert a rétegvonal menti ve­tésnél a munkatermelékenység e­­léggé alacsony. Egyébként az idén már a­ szántással is próbálkoztunk. Régi PP-2—30 ekéket alakítottunk át a SM traktorokhoz. Ezeknek egyet­len hibája, hogy csak egy irányban­­ lehet velük dolgozni, nem váltó­ekék. Egyébként a vetéssel, növény­­ápolással az idén már több gazda­ságban próbálkozunk, hogy gazda­gíthassuk ezirányú tapasztalatain­kat. Hasznos és követésre méltó pró­bálkozás a ludasiaké, úgy véljük, nagyobb figyelmet érdemelne a megyei tröszt részéről. Nem azért említjük ezt, mintha a tröszt szakemberei érdektelenséget tanú­sítottak volna e kérdés iránt, ha­nem azért, hogy próbáljanak ösz­­szevonni Ludasra néhány vetőgé­­pet és olyan talajművelő gépeket, amelyeknek átalakítása nem igényel nagy költséget. Lehet, így kiala­kíthatnak egy megközelítőleg kielé­gítő gépsort a rétegvonal menti művelésre is. SZABÓ DÉNES Mesterek fóruma (Folytatás az I. oldalról) negyedben valósítja meg. A meste­rek és élmunkások felhívására vá­laszolva ígérjük, hogy a gépi be­rendezéseink kihasználási mutatóját a jelenlegi 76 százalékról 85 száza­lékra emeljük. Terven felül 260 000 lej értéknek megfelelő készterméket állítunk elő, a megtakarított nyers­anyag értéke pedig eléri a 720 000 lejt. NAGY GYULA: Termelni, tervet teljesíteni és túlszárnyalni, a ka­zánrészlegen is csak úgy lehetséges, ha arra alaposan felkészülünk. A mesternek ez elsőrendű kötelessége. Az is szükséges, hogy a mesterek és a vezetőség közötti­ kapcsolat minél szorosabb legyen. Úgyszintén a kü­lönböző részlegek között. Sőt mi több, vállalatcsoport szinten is, mert így ki lehet küszöbölni a gépkihasz­nálást fékező szűk keresztmetszete­ket és más kérdéseket is operatívan lehet megoldani. VERES PETRA, SZÁSZ LAJOS: 19 százalékkal többet termelni, mint tavaly, megfelelő mennyiségű és minőségű szerszám nélkül, lehetet­len. A szerszámműhely dolgozóinak a legfőbb törekvése, hogy vállala­tunk ilyen jellegű szükségletét ki­elégítse. Ennek érdekében 240 000 lej értékű szerszámmal állítunk elő többet, mint 1973-ban. Mint meste­rek, egyben minőségi ellenőrök is vagyunk. Arra törekszünk, hogy műhelyünkből csak jó minőségű szerszámok kerüljenek ki. A tavaly­i termelési költségeinket 25 százalék­kal csökkentettük. A mesterek és élmunkások felhívására válaszolva az idén legalább 48 000 lej értéknek megfelelő anyagot takarítunk meg. BUTA VASILE: Mint karbantar­tó, arra törekszem, hogy a műanyag­­részleg gépi berendezései zavartala­nul működjenek. A javításokat va­sárnap és más szünnapokon, illetve akkor végezzük, amikor a gépek nem termelnek. Legfőbb célkitűzé­sem, hogy a szükséges cserealkat­részeket idejében és megfelelő mennyiségben biztosítsuk, az irá­nyításom alatt dolgozók szakmai is­merete m minél magasabb szintet ér­jen el, és hogy a gépek a lehető legkevesebbet álljanak anyaghiány és javítások miatt. A Prodcomplex mestereinek csak egy részével találkoztunk. Az álta­luk felvetett kérdések, eredmé­nyeik és célkitűzéseik közül is csak a legfontosabbakra, a legjellemzőb­bekre utaltunk. Azokra, melyek leginkább bizonyítják, hogy ennek az egységnek a mesterei is nagyra értékelik a mesterek megyei konfe­renciájának tanulságait és egyben kifejezik az általuk vezetett mun­kaközösség ama elhatározását, hogy példásan teljesítik az 1974-es terv­­feladatokat.

Next