Vörös Zászló, 1974. július (26. évfolyam, 154-179. szám)
1974-07-02 / 154. szám
A RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA I XXVI. évfolyam 154 (7014) szám 1974. július 2. kedd j Ara 30 iráni ! Tanácskozás az ipari fővállalatok és vállalatok párt- és állami aktívájával Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnökének a kezdeményezésére a fővárosban hétfőn tanácskozás kezdődött az ipari fővállalatok és vállalatok párt- és állami aktívájával. A tanácskozáson részt vesznek a következő elvtársak: Manea Ménescu, Maxim Berghianu, Gheorghe Cioara, Lina Ciobanu, Emil Draganescu, Fazekas János, Gheorghe Panu, Dumitru Popescu, Gheorghe Stoica, Ilie Verdet, Stefan Voitac, Constantin Babalau, Cornel Burtica, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Vasile Patilinet, Ion Patan, Gheorghe Oprea. Manea Manescu elvtárs, a kormány első minisztere jelentést terjesztett elő az ipari fővállalatok tevékenységéről és a gazdasági szervekre háruló feladatokról. A tanácskozás folytatja munkáját. (Agerpres) ffgmL/tum fel smmiósám m évfordulóm lkdmM ÉS fíXl PMJHOHGRISSZUS ÉRÍ Az előny nemcsak az építőké Az előirányzott 580 helyett 684 lakrészt adnak át az építtetőknek június 30-ig a Kövesdombon. A félévi programhoz viszonyítva szerzett előny érthetően nemcsak a kivitelekének, de a beruházóknak is örömet szerez, hiszen azt jelenti, hogy 104 család költözhet be a vártnál hamarabb új otthonába. Az előrejelzett sikert,z év közepéig az 1974-es értékterv 54,2 százalékát valósítja meg a marosvásárhelyi 1-es számú építőtelep, még jobban tudjuk értékelni, hogyha visszaemlékezünk a tavalyi helyzetre. 1973-ban ilyentájt mindössze 288 lakrész volt készen, az évi előirányzat 17 százaléka. A tavalyi lemaradást döntő mértékben a munkafront késedelmes megnyitása okozta. De amint a fenti adatok bizonyítják, az eset tanulságul szolgált 1974-re, s ezt a tanulságot újból hasznosítják a jövő évi lakásépítési terv megvalósításához. Jóllehet még csak a nyár kezdetén járunk, a Kövesdombon az építők csapatai beálltak a téli munkafrontba. 412 olyan lakrész épületalapozása van folyamatban, amelyek 1975- ben kerülnek átadásra. A Metalotehnicában Sikereik alapja a hozzáértés és szorgalom A Metalotehnica Vállalat munkaközössége, vállalva az ötéves terv négy év és négy hónap alatti megvalósítását, versenyfelhívással fordult Marosvásárhely municípium összes ipari egyszerhely ..Elsők az ötéves terv teljesítésében“ jelszóval. Mint kezdeményezők, nyilván nem mondhattak le arról, hogy az élhelyért küzdjenek. Az idei év első felében szándékaikat sikerült maradéktalanul megvalósítani, jó eredmények születtek a termelőmunkában. Ezek közül a leglátványosabb az, hogy — mint már hírt adtunk róla —, június 28-án teljesítették az ötéves terv első négy évére szóló előirányzataikat. Az említett időpontig 120 millió lej értékű össztermelést valósítottak meg terven felül. A hazánk felszabadulásának 30. évfordulója és a XI. pártkongresszus köszöntésére kibontakozott verseny újabb lendületet adott munkájuknak. Ez az első félévben 10 millió lej értéket meghaladó többlettermelésben öltött testet. Meg-rendelőiknek 72 tonna felszerelést és cserealkatrészt szállítottak terven felül, mintegy 7 millió lej értékben. Eredményeik titka a körültekintő felkészülésben és a következetes munkában keresendő. — Minden intézkedést megtettünk annak érdekében, hogy fokozzuk a versenyszellemet — mondotta Vasile Jucan, a vállalati pártbizottság titkára. — Valamennyien éreztük a felelősséget adott szavunk betartásáért, s ezt igyekeztünk szüntelen erősíteni a dolgozók körében végzett tömegpolitikai nevelőmunkával. Nem hagytunk válasz nélkül egyetlen kérdést sem, egészében és részleteiben is megmagyaráztuk a jelenleg folyó szocialista verseny célját és terveink megvalósításának módozatait. Sikereink valóban tudatos, kollektív munka eredményei. Minden erőt, belső tartalékot az ötéves terv határidő előtti teljesítésére mozgósítottunk. — Ebben a tekintetben — jegyezte meg Emil Bogdan főmérnök — nagy jelentősége volt a termelésszervezés tökéletesítésének és egyes hatékony műszaki intézkedések gyakorlatba ültetésének. Egyebek között gondoskodtunk 500 dolgozó szakmai felkészítéséről, újabb 150 pedig jó- VIOREL MEGHER (Folytatás a 3. oldalon) Iskolatermelés Hétfőn, az Al. Papiu Ilarian Líceum I. emeleti termeiben megnyílt a megyei Iskolatermelés kiállítás. Ez a kiállítás beszédes bizonysága annak, hogy megyénk iskoláiban a munkára nevelés elsőrendű fontosságú feladat. A 3 500-nál több kiállított tárgy mind hasznos, alkotóinak fantáziájáról és ötletességéről beszél. A hat teremben elhelyezett kiállítási anyag asztalos-, faragó-, lakatos- és elektrotechnikai munkákat, szőttes-varrottast, díszítőtárgyakat és különböző gép-prototípus maketteket tartalmaz. A kiállítás anyagát grafikonok egészítik ki, amelyek úgymond feltérképezik a gyakorlati oktatás eredményeit, a tárgyak megrendelhetők. Község a városiasodás útján Felbúg a motor, az autóbusz felkapaszkodik a rövid kaptatón, az út térré szélesedik, s kiszállunk Erdőszentgyörgy „főterén“. Aki az utóbbi években nem járt erre, rá sem ismer a központra. Balra a napokban átadott új kereskedelmi komplexum, a három — ugyancsak új —blokkal a háta mögött, jobbra szépen gondozott park, díszfákkal és apró kővel felszórt utakkal. A körülbelül négy és félezer lakost számláló községet 1487- ben említik először hivatalos feljegyzések, de tulajdonképpeni fejlődésről csak a szabadság harminc évében beszélhetünk. Az említése óta eltelt négy és fél évszázad alatt a község megmaradt kicsi, vályogházas településnek, ahol a lakosság túlnyomó többsége — mintegy 90 százaléka — gazdálkodással foglalkozott. Ma egyike a megye legszebb, leggyorsabb ütemben fejlődő községeinek. Bejártam utcáinak nagy részét, s lépten-nyomon új, sok helyen még pirosban álló házat láttam. Az Új utca például alig néhány éves, 12 új ház van benne. De ugyanilyen új a Május 1 és a Kertészek utcája is. Az utóbbi harminc évben a házak 70 százaléka kicserélődött. A vályogból készült, agyagos padlójú házak helyét elfoglalták a kéthárom , és négyszobás, ízlésesen berendezett lakások. Jelenleg is évente kb 40—50 ház épül. Hat tömbház egészíti ki az urbanizálódó Erdőszentgyörgy képét. A kultúrotthon felé betonhidővel át a Küküllőt. Itt valamikor a vámos-híd állott. A művelődési otthont pedig bármelyik város megirigyelhetné. Az ízlésesen megépített, hatalmas épületben előadó- meg moziterem, klub és könyvtár kapott helyet. 1952-ben, amikor építették, a lakosság anyagi hozzájárulása mellett állandóan 150—200 fogatos és 5— 600" tenyeres munkás végzett önkéntes munkát. S nem is áll kihasználatlanul. Az előadóterem gyakran lát vendégül rangos színtársulatokat és műkedvelő színjátszókat. Hogy csak az utóbbi hónapokra hivatkozzunk, nemrégiben voltak vendégeik Nagyváradról, Kolozsvárról, Segesvárról. A jól ellátott könyvtárnak is 6—700 állandó olvasója van. S ha már a könyveknél tartunk, érdemes megemlíteni, hogy a könyvesüzlet polcairól 142 kötet fogyott el Györffi Kálmán Forrás kötetéből, a Csöndes hétköznapokból. (S hogy miért említjük ezt? Talán sokan nem tudják, a kötet fülszövegéből ugyanis , kimaradt: Györffi erdőszentgyörgyi születésű.) A villany ma már megszokott dolog, a tévé-előfizetők száma 500 fölé emelkedik, minden ház- HAKÓ ZOLTÁN (Folytatás a 3. oldalon) EGYMIILIÓ VILLANYMOTOR A temesvári Electromotor vállalatban elkészült az ötéves tervben gyártott egymilliomodik villanymotor. A vállalat ezzel teljesítette egész évi vállalását. Folytatódtak Nicolae Ceausescu elnök és 7 Alfonso Lopez Michelsen elnök hivatalos megbeszélései Hétfőn a Köztársasági Palotában folytatódtak a hivatalos megbeszélések Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Alfonso Lopez Michelsen, Kolumbia Köztársaság megválasztott elnöke között. A román—kolumbiai magas szintű dialógus e részében a felek kidomborították a látogatás elején már körvonalazódott közös elhatározásukat, hogy a kétoldalú együttműködés és kooperáció sokrétű fejlesztése érdekében gyakorlatba ültetik az 1973 szeptemberében Bogotában létrejött megállapodásokat, ami tökéletesen megfelel a két nép ama törekvésének, hogy fokozottabban együttműködjön minden tevékenységi területen, biztosítsa országának gyors haladását a gazdasági és társadalmi haladás, a jólét és a boldogság útján. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott véleménycsere során mindkét fél kiemelte, hogy még szorosabban együtt kíván működni külpolitikai téren is, a jövőben szintén aktívan hozzá kíván járulni a jobb és igazságosabb világ megteremtéséhez, az enyhülés, a biztonság és a kooperáció ügyéhez, az új politika előmozdításához, olyan új, demokratikus államközi kapcsolatok meghonosításához, amelyetk biztosítják a békét, minden nemzet szabad fejlődését és ama jogát, hogy nemzeti kincseinek és sorsának ura lehessen. Ilyen összefüggésben hangsúlyozták, hogy érvényesíteni kell a nemzetközi életben az egyenlőségeknek, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának, a kölcsönös előnyöknek és a belügyekbe való be nem avatkozásnak az elvét, a méltányosság elvét a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban, nagyságra való tekintet nélkül az összes államok egyenlő részvételét az emberiséget foglalkoztató nagy problémák megoldásában, amiben növekvő szerep hárul a kis- és közepes országokra. A megbeszélések a két ország és nép közötti kapcsolatokat jellemző tisztelet és barátság jegyében, a meleg szívélyesség és megértés légkörében folytak le. Egyiptom Arab Köztársaság elnöke befejezte látogatását hazánkban 1974. június 30, újabb, rendkívül fontos momentumként kerül be a román—egyiptomi kapcsolatok történetébe, s ugyanakkor nagy jelentőségű nemzetközi eseményként marad fenn. Ezen a napon Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Mohammed Anwar El Szadat, Egyiptom Arab Köztársaság elnöke Bukarestben rendkívüli fontosságú dokumentumokat írt alá, amelyek lerakják a két ország és nép közötti együttműködés és barátság további fejlődésének alapjait, s ugyanakkor szentesítik Borzinia és Egyiptom ama elhatározását, hogy aktívan együttműködik a nemzetközi élet legfontosabb problémáinak meg-i (Folytatás a 4. oldalon) Az ASA labdarúgó-csapatánál A mérkőzéseken és az edzéseken mutatkozó odaadáshiány összeegyeztethetetlen a közönség iránti tisztelettel, lehetetlenné teszi az igazi teljesítmény elérését A közelmúltban befejeződött labdarúgó-bajnokság tavaszi szakaszában az ország legfelsőbb labdarúgó osztályában szereplő együttesünk teljesítménye nem olyan volt, hogy kielégíthetné a lelkes marosvásárhelyi sportkedvelők igényeit. A Iași-i „Poli“-val vívott mérkőzésen nyújtott gyenge teljesítmény még ma is élénken él a nézők emlékezetében. Ezt a mérkőzést mindenki a maga módján méltatta, de tulajdonképpen ebben csúcsosodott ki a csapatnak a legutóbbi 17 fordulóban nyújtott hullámzó játéka. Az őszi bajnokságban a csapat a kielégítő 8-ik helyet foglalta el. Tavasszal azonbanöt győzelemmel, 4 döntetlennel és 8 vereséggel, valamint 14—21-es gólaránnyal!) nagyon visszaesett, és a bajnokság befejezésekor a 12- ik helyen kötött ki. Ebben a cikkben nincs szándékunkban elemezni, hogy a csapat által a bajnoki tabellán elfoglalt hely megfelel-e vagy sem a marosvásárhelyi együttes igazi képességeinek. De mivel a közönség egy része ilyen esetekben szeret bűnbakot keresni és ezt ennek vagy annak a személyében meg is találja, feladatunknak tartjuk, hogy ha röviden is, de tájékoztassuk a labdarúgó-kedvelőket annak a közös gyűlésnek egyes részleteiről, amelyet a tavaszi forduló befejezése után az egyesület tanácsának bürója és a labdarúgó szakosztály vezetősége tartottak. Már kezdetben le kell szögeznünk, hogy az együttes technikai vezetősége maga is hibákat követett el a csapat felkészítésében. A vitában résztvevő játékosok felszólalásában visszatérő motívum volt az edzések teoretikus GHEORGHE GIURGIU (Folytatás a 3. oldalon)