Vörös Zászló, 1974. szeptember (26. évfolyam, 206-230. szám)

1974-09-01 / 206. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXVI. évfolyam 206 (7066) szám | 1974. szeptember 1. vasárnap | Ara 30 báni | Ésszerű erőösszpontosítást a soron levő mezőgazdasági munkákhoz! Készülnek az A hozzáértő, ütemes munka e­­redményeként, a csittszentiványi termelőszövetkezet tagjai me­gyénkben az elsők között végez­tek a szalmásgabonák betakarítá­sával, s így most már minden erőt a területek felszabadításához, a vetésterületek előkészítéséhez összpontosíthatnak. Elkészültek a kézzel learatott gabona cséplésé­­vel, s rövidesen befejezik a szal­ma elszállítását a mezőről. Köz­ben nem feledkeztek meg az ál­lammal szembeni kötelezettségük teljesítéséről sem, ütemesen, az előirányzatnak megfelelően szál­lítják a gabonát az átvevő köz­pontba, így tehát Csittszentiványon a legfontosabb teendő ezekben a napokban az őszi vetések előké­szítése. E célra több mint 70 ton­na vetőmagot tisztítottak ki és tá­roltak a legjobb körülmények kö­zött. Azokat a területeket, ahová szalmások után vetnek búzát, már felszabadították és mintegy 40 hektárnyit megszántottak. E­­zenkívül rövidesen újabb 40 hek­tár szabadul fel, ahonnan a cu­korrépát ássák ki és szállítják a gyárba. Gyűjtik a dohányt a bú­za vetéséhez szükséges területek­ őszi vetésre jór, s kezdik a krumpli és a lóhe­re betakarítását. A napokban megkezdték a siló­­kukorica betakarítását is. Ezt a fontos takarmánynövényt mint­egy 18 hektáron termesztették, és a számítások szerint minden hek­­­tárról 30—40 tonna zöldtömeget gyűjthetnek be, így újabb 650— 700 tonnával pótolhatják meg az év első felében készített 500 ton­nányi silótakarmányt. Tenniaka­­rásban tehát nincs hiány Csitt­szentiványon, ahhoz azonban, hogy a kívánalmaknak megfelelő ütemben dolgozhassanak,­­ több segítséget várnak a mezőgépé­szektől. Miről is van szó? A siló­zás nagyon lassan halad, mert gyakran elromlik a gép. Ezenkí­vül a silókombájn beállítása kö­rül sincs minden rendben, mert összetöri a kukoricaszárat, bele­tapossa a földbe, egyszóval nagy veszteséggel dolgozik. A termelő­szövetkezetben az elején tartanak ezzel a munkával, tehát sürgősen javítsák ki és állítsák be megfe­lelően a gépet ,hogy a tervezett határidőre végezhessenek a mun­kával és minél előbb megkezd­hessék ezeken a területeken is a vetés előkészítését. Körültekintőbben megszervezni a cséplést! Főleg a hegy- és dombvidéki gazdaságokban jelentős területről kézzel aratták le a kenyérgabo­nát, mielőbbi biztonságba helye­zése ezért számottevő erőfeszítést igényel. A veszteségek elkerülése érdekében a szállítóeszközök zö­mét ide kell összpontosítani, hogy ■mielőbb szerűre kerüljön a gabo­na és fokozódó ütemet diktálhas­sanak a cséplésnek. Megállapítható, azonban, hogy nem minden termelőszövetkezet­ben fordítanak kellő figyelmet e tennivalókra. Például a sárpataki termelőszövetkezetben a hét első felében csak a központi brigád­ban foglalkoztak a hordással.­­A­­pókai termelőszövetkezetben állt ez a munka, mert a szomszédok­tól várták a segítséget. A vajda­szentiványi termelőszövetkezet­ben még jóformán meg sem kezd­ték a kézzel learatott gabona cséplését. Itt a cséplőgépet gabo­­natisztításra használják és a csép­­lési kombájnokkal számítják megoldani, de még mindig kés­lekednek. Az ernyei termelőszö­vetkezetben mintegy 140 hektár­ról aratták le kézzel a búzát. "A hordás ki­elégítően halad az er­nyei és székesi brigádokban, a cséplést azonban még nem kezd­ték meg. Úgy tervezik, hogy mint­egy 30—40 hektárról kombájnok­kal csépelik ki a gabonát, a töb­bit cséplőgéppel. Ezzel a megol­dással időt nyerhetnek ugyan a hordásnál, de a cséplés még több mint két hetet vehet igénybe. lgárlélet A nevelőmunka a nyári időszakban sem szünetel Kora tavasszal részt vettem a marosszentkirályiak egyik párt­oktatási tanfolyamának évzáró vitáján. A pártbizottság titkára így fejezte be következtetéseit: „A pártoktatási év véget ért, de a kommunisták, a pártonkívüliek politikai, ideológiai nevelése a nyár folyamán sem szünetel, azt továbbfolytatjuk.“ S ténylegesen, a községi pártbizottság gondos­kodott a nevelőmunka folyama­tosságáról. Az összefoglaló viták megtar­tássa után, a pártbizottság bürója elemezte a pártoktatási tanfolya­mok tapasztalatait s kijelölte: mit kell tenni a nyár folyamán a párttagok, az összes földmű­vesek politikai és kulturális ne­veléséért. A büró útmutatásai alapján konkrét programot dol­goztak ki, amelynek előirányza­tait végre is hajtották. Az alapszervezeti gyűléseken minden hónapban rendszeresen tájékoztatják a kommunistákat a legfontosabb bel- és külpoliti­kai eseményekről, illetve rövid, tartalmas előadásokat tartanak ideológiai, gazdaságpolitikai kér­désekről. A program alapján a kultúr­otthonban előadássorozatot szer­veztek, amelynek keretében mél­tatták a párt dicsőséges harcát. Csak néhányat említek meg a főbb témák közül: a párt gaz­daságpolitikájának­ alapvető kér­dései; a párt vezető szerepének növelése ; sikereink záloga; külpolitikánk alapelvei; a nők szerepe hazánk politikai, gazda­sági és társadalmi életében; a kommunista etika normái; a köz­vagyon védelme és fejlesztése; a román nép és az együttélő nem­zetiségek testvériségének elmé­lyítése stb. Pártunk agrárpolitikájának népszerűsítése érdekében az e­­lőadásokon kívül jól sikerült WEISZ SÁNDOR (Folytatás a 3. oldalon) Világ proletárjai egyesüljetek / A silózás meggyorsításáért A jelenlegi időszakban egyik alapvető feladat az állatállomány téli takarmányalapjának kiegészí­tése, biztosítása. E tekintetben valamennyi mezőgazdasági egy­ségben nagy gondot kell fordí­tani a silókukorica gyors, vesz­teségmentes begyűjtésére. A munkaüzem gyorsításáért az ingá­k megyei trösztje kilenc, e munkálatra szakosított csoportot szervezett. A minden egyes beta­karító kombájn mellé beosztott 3 utánfutóval meg is kezdték a si­lózást a vidrátszegi növendékhiz­lalda területein, ahol 180 hektár­ról kell begyűjteniök a zöldtöme­get. Itt a jó szervezés eredmé­nyeként naponta mintegy 180 tonna szecskázott kukorica kerül a silógödrökbe. Miután Vidrátszegen a munka­­csoportok végeznek feladatukkal, átirányítják őket a többi növen­dékhizlaldához és tehenészethez, elsősorban Kutyfalvára, Makfal­­vára, Nyárádgálfalvára, stb. A me­zőgépészek arra törekednek, hogy még az első hóharmat előtt elké­szüljenek e munkával és így mi­nél több jó minőségű takarmányt tárolhassanak. Ütemesen halad a cséplés a szentpáli termelőszövetkezet szé­rűjén A nap heve elől egy félol­dalra billent csupafém Bla­­nik szárnya alatt keresünk menedéket. Délhez közeledik az idő, a fűre keveredő, ku­porodó fiúk és lányok az i­­m­ént érkeztek ide a hangár közelébe vidám nótaszóval. Mára ugyanis lejárt a gya­korlatozás, át kellett adniuk a következő csoportnak a rajt­hoz felsorakoztatott gépeket. Ismerkedünk. Sorolják, ki-ki az ország melyik részéből jött el Marosvásárhelyre. Beszél­getésünk központi témája: milyen volt az első repülés. Különös, szép nevű, tömzsi, fehér sortos lány kér elsőnek szót: Timiș Dacia Suceaváról. — A mi családunkban a bá­nyászatnak van hagyománya, s ha sikerül bejutnom a főis­kolára, geológus leszek. De a­­mikor a líceumban kihirdet­ték, hogy jelentkezhetünk a KISZ Központi Bizottsága ál­tal szervezett vitorlázó repü­lős tanfolyamra, nagyon meg­­örvendtem. Az első fölszállás­kor az oktatóm nyugalomra, higgadtságra intett, mégis fél­tem egy kicsit és a szédülés is környékezett. Magas, jóképű fiú mutatko­zik be — Sebestyén Jenő va­gyok Zetelakáról —, majd így folytatja: — Nekem ténylege­sen ez volt életemben az első repülésem. Különös érzés el­szakadni a földtől. Jövő nyá­ron még nem kell felvételire készülnöm, és újból eljövök, folytatni ott, ahol a 45-ik na­pon abbahagyjuk. — Én még voltam negyedik osztályos koromban a levegő­ben —, hozakodik elő egy e­­gészséges barnára s­ült, csinos kislány, Costin Éva. — A mo­toros gépben nagy a­­zaj, re­meg az ember gyomra, és meg kell elégednie annyival, hogy a pilóta, aki ott elől ül, tudja mi a feladata. A vitorlázó egé­szen más. Csak a szél sustorog halkan körülötted és tudod, hogy a te kezedben van a kor­mányszerkezet. Nagyon kelle­mes érzés így repülni. Meg­mondom őszintén, kezdetben nem tudtam elképzelni, hogy képes fennmaradni a repülő­gép súlyos teste a levegőben. De az első aerodinamikai lec­kék után rájöttem, hogy az egész nagyon logikus. Én is tovább akarok tevékenykedni a repülőklubban, s Nagybá­nyáról, ahol az elméleti líce­umba járok, jövőben visszajö­vök. A csoport „táltosa“. Nagyon vidám, temperamentumos, bá­tor, tettrel­ész, és jól repül­­, konferálja be az oktató Ge­­orgescu Sandat. A fénylő fe­kete hajú enyedi lány így folytatja: „Rendkívüli érzés volt először a levegőbe emel­kedni. Nem­ is találok megfe­lelő szavakat tetszésem kife­jezésére. S bár amíg csak a földön jártam, el sem tudtam képzelni, milyen lehet oda­­fönt, most úgy tűnik, mintha világéletemben repültem vol­na. A magasból —én ugyan még csak kétszáz méteren vol­t Folytatás a 3 oldalam Az első repülés---­ — AJTAY LÁSZLÓ riportja — A megyei néptanács Végrehajtó Bizottságának ülése Tegnap ülést tartott a Maros megyei néptanács Végrehajtó Bi­zottsága, amelyen elemezték a mezőgazdasági munkák helyze­tét és azt, hogy a megye szocia­lista mezőgazdasági egységei mi­ként tesznek eleget az állammal szembeni kötelezettségeiknek. A­­mint kitűnt a szaknásgabona be­gyűjtése és a többi időszerű me­zőgazdasági munka általában jól halad. A kedvezőtlen időjárás következtében azonban (az idén nyáron lehullott sok eső miatt) a mezőgazdasági kampányok megnyúltak s számos munkálatot csak késéssel tudtak elvégezni. Erre való tekintettel a Végre­hajtó Bizottság hangsúlyozta an­nak szükségességét: minden erőt és eszközt mozgósítani kell, hogy legtöbb 10 nap alatt befejezzék a búza, árpa, sörárpa aratását és cséplését az egész megyében. A mezőgazdasági egységek vezetői­nek intézkedniük kell, hogy a csépléssel egyidőben teljesítsék az állammal szembeni kötelezett­ségeiket, mindenekelőtt a gép­állomások által végzett mun­káét. A Végrehajtó Bizottság úgy értékelte, hogy azokon a terüle­teken, amelyeket nem sújtott természeti csapás, a kapásnövé­nyek, a kukorica, cukorrépa s a dohány jónak­ ígérkezik. Sok helyen azonban a kapásnövények szebbek is lehetnének, ha ide­jében gondoskodtak volna az összes területek vegyszeres gyom­talanításáról. Éppen ezért a Vég­rehajtó Bizottság ajánlotta, hogy a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Vízgazdálkodási Vezérigazga­tóság, valamint a mezőgazdasági egységek vezetői dolgozzanak ki intézkedéseket a megfelelő meny­nyi­ség­ű vegyi gyomirtószer biz­tosítására, hogy jövőre a gazdag termés elérése érdekében elvé­gezhessék a vegyszeres gyom­irtást az összes területeken még akkor is, ha esős lesz az esz­tendő. A Végrehajtó Bizottság felhív­­ta a figyelmet, hogy továbbra is nagy figyelemmel kell foglal­kozni a kukorica, cukorrépa, burgonya vetésekkel, zöldsége­sekkel. A legrövidebb időn be­lül, hozzáértő emberek bevoná­sával kollektívákat kell alakíta­ni, amelyek nagyfokú felelősség­gel állapítják meg, melyek azok a kukoricavetések, amelyeken a termés nem érhet be. Ezekről a területekről a zöldtömeget be kell silózni. A cukorrépa beta­karítását úgy kell­ megszervezni, hogy szigorúan tiszteletben tart­sák a cukorgyárak által összeál­lított grafikonokat. Nagy figyel­met kell szentelni a burgonya és a zöldségek begyűjtésére, a szerződéses kötelezettségek telje­sítésére. A Végrehajtó Bizottság utasította az illetékeseket, hogy a burgonya és a zöldségfélék be­gyűjtésével egyidőben hozzanak megfelelő intézkedéseket a la­kosság, valamint a kollektív fo­gyasztók őszi-téli ellátásának biztosítására. Szükséges, hogy minden mezőgazdasági egység­ben, minden helységben a mun­ka körültekintő megszervezésé­vel biztosítsák a szerződéses kö­telezettségek maradéktalan, idő­beni teljesítését húsból, tejből, gyapjúból, tojásból és egyéb ter­ményből. A hús, tej és gyapjú­termelés növelése érdekében a Végrehajtó Bizottság intézkedé­seket irányzott elő a megfelelő takarmányalap biztosítására. Mindenekelőtt hangsúlyozta an­nak szükségességét, hogy min­den erőt mozgósítsanak az egész széna és sarjú termés betakarí­tására és tárolására, valamint a mezőgazdasági egységekben hasz­nosítható takarmányok silózására s így minden mezőgazdasági egy­ség rendelkezzék a szükségleten felüli takarmánnyal is. A takar­mány­mennyiség növelésének je­lentős tartalékai azok a tartók, amelyeket nem szántottak fel. A Végrehajtó Bizottság javasolta, hogy a szocialista mezőgazdasági egységek takarmányszükségleté­nek biztosítása érdekében hala­déktalanul kezdjék meg a kaszá­lást a lóherével és lucernával bevetett területeken, a többi tar­lót pedig adják ki, globális akkordban kaszálásra a szövet­kezeti tagoknak, hogy ily mó­don fölös takarmányt biztosítsa­nak mind a köztulajdonban, mind az egyéni tulajdonban lévő állatok részére. A Végrehajtó Bizottság úgy értékelte, hogy a munka megfe­lelő megszervezésével, a megye mezőgazdasági egységeiben lévő összes erők mozgósításával, a pártszervezetek irányításával leg­több 10 nap alatt befejezhető a búza, árpa és sörárpa aratása és cséplése és teljesíteni tudják az állammal szembeni kötelezett­ségeiket. Ugyanakkor megfelelői intézkedéseket kell hozni a ta­karmány begyűjtésére, tárolásá­ra, silózására, a zöldségfélék­ be­takarítására és a többi mezőgaz­dasági munka elvégzésére, hogy minél jobb eredményekkel zár­hassuk az 1974-es esztendőt a m mezőgazdaságban. A továbbiakban a megyei nép­tanács Végrehajtó Bizottsága ele­mezte az 1974—1975-ös iskolai év megnyitása előkészítésének helyzetét. A Végrehajtó Bizott­ság pozitíven értékelte az 1973— 74-es iskolai évben az általános iskolákban, líceumokban és szafé­ (Folytatás a 4. oldalon)

Next