Vörös Zászló, 1974. november (26. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-01 / 258. szám

m­amutre Az 1975. évi termelés előkészítése Mint ismeretes, a marosvásár­helyi bútorgyártók négy év és 3 hónap alatt akarják teljesíteni a félévtizedes munkaprogramot. Figyelembe véve e bátor válla­lást, az üzem vezetősége, a párt­­bizottság megkülönböztetett fi­gyelmet fordít a jövő évi terme­lés alapos előkészítésére. Októ­ber 28-án a dolgozók bizottsá­gában vizsgálták meg magas fe­lelősségérzettel az 1975-ben szük­séges nyersanyagok beszerzésé­nek helyzetét. Mint az összegező­­ből kiderül, a szükséges anyag­­készlet biztosítása jó úton halad.­­ A vállalat szak-ügyosztálya az érvényben lévő törvénykezé­sek értelmében összeállította a szükséges nyers- és segédanya­gok, szerszámok és cserealkatré­szek listáját — mondotta Lungu Gh­eorghe közgazdász, a vállalat kereskedelmi igazgatója —és azokat eljuttatták a felsőbb szervhez. Úgyszintén a főválla­­­lattól megkapták a kiutalásokat az ö­ssz-anyagszükséglet 90 szá­zalékára, s ennek alapján el­küldték megrendeléseiket a szál­lítókhoz. Október 29-ig az 1975-re igényelt anyagok 68 százalékát fedezték szerződésekkel. Ez az akció, továbbra is folyamatban van és a tervek szerint novem­ber 15-ig az össz-anyagmennyi­­ség 90 százalékára kötik meg a szerződéseket. A fennmaradt 10 százalék olyan anyagokat foglal magában (csomagolópapír, spe­ciális fafajták­ stb.), melyekre még nem kaptak kiutalást fel­sőbb szervüktől. — Hogyan állnak a szerszám és cserealkatrész szükséglet biz­tosításával? — Igényeinket ilyen vonatko­zásban is már összeállítottuk és eljuttattuk a fővállalathoz, hiszen ők kötnek szerződést a külföldi és belföldi szállítókkal. Az im- I. HUSAR (Folytatás a 3. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek / AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI NEPTANÁCS NAPILAPJA | XXVI. évfolyam 258 (7118) szán­^!^^1974^novem­ber^ péntek Ara 30 báni A Bőr- és Kesztyűgyár dolgozói jelentik A Bőr- és Kesztyűgyár dol­gozói körében élénk szocia­lista verseny bontakozott ki, melynek fő célkitűzése: ki­váló termelési sikerekkel kö­szönteni pártunk XI. Kon­gresszusát. A jól szervezett munka s az élénk vetélkedő eredményeként a gyár dolgo­zói 1974. október 28-ig 108 napos előnyre tettek szert az ötéves terv teljesítésében. Terven felül állítottak elő 33 ezer pár kesztyűt, 16 ezer pár munkavédelmi kesztyűt, 2 ezer db bőrkonfekciót, 5 ezer négy­zetméter puhabőrt és más egyebeket, összesen 3,5 millió lej értékben Szakképzés — összhangban a szükséglettel A dolgozók szakképesítése, a megfelelő szakembergárda kialakítása egyik fő célkitű­zése a régen­i Sportfelszerelé­seket Gyártó Vállalat vezető­ségének. Nemrég vizsgázott sikerrel az öthónapos szakmai tanfolyamon elsajátított isme­retekből 26 munkás. A 2 éves inasiskolában 130 ifjú (fiú és lány) nyert szakképesítést. E­­zek az ifjak alkotják ma, a régeni szakmunkásokkal e­­gyütt, a vállalat alapgárdá­ját. Mint ismeretes, az építők már megkezdték a vállalat bővítésének munkálatait, s az új részlegnek a tervek szerint 1975 első felében kell bein­dulnia. A vállalat vezetősége azért tartotta szükségesnek a megfelelő szakember-utánpót­lásról való gondoskodást, hogy a későbbiek során is biztosí­tani tudja a termelés folya­matosságát. HIDAK, TAVAK — AJTAY LÁSZLÓ riportja — Messze kint a város határát jelző vegyikombinát mögött, túl az iparvágánnyal szigetként be­kerített utolsó kukoricáson lenyű­göző kép tárul elénk. Lábunk e­­lőtt borzong a hideg északi szél­ben a Maros, medréből tehergép­kocsik kaptatnak fel erőlködve. Szemközt, kissé jobbra sárgás­­fehér sziklatömbökkel frissen kirakott magas part húzódik, míg balról egy épülő híd nyújtózko­dik a kavicshalmokkal elszűkített mederben fölgyorsuló víz felé. Nem akarok hinni a fülemnek. Mintha a Droppa Árpád nevét hallanám kiáltani. Pedig e5 az a gumicsizmásan, acélkék munk­a­­ruhában felénk igyekvő ember, a betonépitkezés híres szakértője. Hát nem ment nyugdíjba? — kérdem szemrehányóan, bár tit­kon örvendett, hogy újból érezhe­­tem hatalmas erejű meleg kezé­nek szorítását. Mosolyog. — Be­tegnyugdíjban vagyok, félnormá­val visszajöttem. Nehéz abba­hagyni, nehéz itthagyni a mun­katelepet. Most, október 6-án volt 33 éve, hogy ipari építkezéseknél dolgozom. És mivel foglalkozik most Droppa bácsi? — érdeklő­döm tovább. Hát segítek a mér­nöknek, segítek a mesternek irá­nyítani — válaszolja. Mire meg­fogalmazom az újabb kérdést: ki a munkálatok vezetője, a hátunk mögül előlép egy magas körsza­kállas fiatalember. Ismét kelle­mes meglepetés ér, hiszen Kolon­ic Tamás mérnökkel már talál­koztam tavaly a nitrogén-, fosz­fát- és káli műtrágya gyártó rész­leg tornyainál. Akkor az az épít­kezés volt a nagy szenzáció, most (Folytatás a 3. oldalon) ni. Pártkongresszus tiszteletére Máris 13 millió lej a többlet A kongresszust köszöntő szocialista versenyben a Se­gesvári Selyemszövöde mun­kaközössége már eddig is fi­gyelemre méltó sikereket ért el. Most egy újabb teljesít­ményükről számolhatunk be — 13 millió lej értékű terven felüli termelést valósítottak meg. Év végéig ez a többlet becslésük szerint 18 millióra emelhető, amely 450 000 négy­­zetméter szövöttárunak felel meg. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése részéről A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Nagy Nemzetgyűlés mély fáj­dalommal jelenti, hogy 1974 október 31-én elhunyt Gheor­­ghe Vasilich­i elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a Nagy Nemzetgyűlés egészségügyi, munkaügyi és társadalombiz­tosítási bizottságának elnöke, a hazai kommunista és mun­kásmozgalom régi harcosa, aki a Román Kommunista Párt soraiban kifejtett hosszas és fáradhatatlan tevékenységével jelentősen hozzájárult a szo­cializmus építéséhez és hazánk felvirágzásához, a párt egysé­gének szilárdításához és a párt vezető szerepének mind erőteljesebb megnyilvánulásá­hoz a gazdasági és a társadal­mi élet minden területén. m­ill erűt, mm­t KITAKARÍTÁSHOZ, 1 TERMÉKI­NK GYORS ILSZÁLÍTÁSÁHOz! JÓL KIHASZNÁLJÁK A SZÁLLÍTÓ ESZKÖZÖKET Az egységes erőösszpontosítás lehetőséget biztosított ahhoz, hogy Bogáton már jó ideje vé­gezzenek a 86 hektáron ter­mesztett több mint 3 000 tonna cukorrépa ásásával és jelentős részének elszállításával. Annak ellenére, hogy naponta 4 traktort a vontatáshoz kell beosztaniuk, mégis sikerült 17—18 vagon ré­pát elszállítaniuk, s így lehetősé­gük van arra, hogy a következő 3—4 nap alatt végezzenek is e fontos munkával. — Betakarítani való lényegé­ben még a kukorica maradt. A­­hogy fogy a répa a mezőről, mind több és több szövetkezeti tagot mozgósítunk e tennivaló­dhoz. Így most m­ár naponta 300—350 ember töri a kukoricát, vágja a szárat — mondotta Mi­hály Huba főmérnök. — E te­kintetben nagy a feladat, mert minden egyes szövetkezeti tagra 1,5 hektár kukorica betakarítása vár. De fennakadás nem lesz, mert a kedvezőtlen időjárás da­cára is legtöbb 8—10 nap alatt végezhetünk. Egyelőre még a szállítás a gond, de még így is naponta 50—60 tonna kukoricát adunk át az illetékeseknek. Ha a répával végzünk, ez a munka is meggyorsul. — A kukoricaszállítás nem akadályozza-e a vetésterületek előkészítését? — Ha csak ennyi akadály vol­na, a fejünk se fájna. A 350 hektárból 260 hektáron elvetet­tük a búzát. A hátralévő 90 hektárból 50-et megszántottunk, a többi pedig hamar felszabadul. Csak az időjárás forduljon jobb­ra, mert 5 tárcsa és 4 vetőgép áll rendelkezésünkre, s ezeknek 2—3 napi munka a vetés be­fejezése. Erre még garancia Pop boan, Nagy József, Dudila Do­­misian és a többi mezőgépész odaadó munkája is. NAGY ERŐK A RÉPA HORDÁSÁNÁL A főmérnök nélkül maradt nyárádgálfalvi mtsz-ben is elég­gé összetorlódtak a tennivalók. Nyakukon a kukoricabetakarí­­tás, s még mindig rengeteg a ré- SZABÓ DÉNES (Folytatás a 3. oldalon) MAROS MEGYE NÉPTANÁCSA VÉGREHAJTÓ BIZOTT­S­ÁG­ÁN­AK 1974. október 26.-I 359. számú VÉGZÉSE Maros Megye Néptanácsának Végrehajtó Bizottsága A folyó évi mezőgazdasági termények mielőbbi betakarí­tása, elszállítása és raktározásának befejezése érdekében A néptanácsoknak a mezőgazdaság területére vonatkozó fő hatáskörét meghatározó 6/1974. számú Törvény alapján A néptanácsok szervezésére és működésére vonatkozó 5/ 1968. számú Törvény 47. szakaszában foglaltak alapján elhatározza 1. SZAKASZ. — A mezőgazdasági területekkel rendelke­zők kötelesek folyó év november 10-ig betakarítani és a mező­ről a raktározási helyre szállítani az összes mezőgazdasági ter­ményeket, valamint a szénát, a szalmát, a répafejet stb. A kukoricaszár levágását és elszállítását legkésőbb 1974. november 15-ig be kell fejezni. 2. SZAKASZ. — A municípiumi, városi és községi néptaná­csok végrehajtó bizottságai felelnek az 1. szakaszban foglaltak végrehajtásáért. Azokban az esetekben, amikor folyó év november 10., illet­ve 15.-e után a mezőn el nem szállított mezőgazdasági ter­ményt vagy takarmányféleséget találnak, az illető néptanács Végrehajtó Bizottsága intézkedik annak elszállításáról és érté­kesítéséről, tekintet nélkül arra, hogy az kinek a tulajdonát képezi. Elnök: IOSIF BANC Titkár: CORNEL HARSAN Melyek az ország területi-közigazgatási és gazdasági szisztematizálása javításának fő jellemzői ? Pártunknak a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom létre­hozására irányuló törekvésében fontos helyet foglal el az ország területi-közigazgatási és gazdasá­gi rendszerének tökéletesítése, a termelőerők ésszerűbb elosztása, az összes megyék és tájegységek arányos fejlesztése, az egész nép civilizációs fokának emelése. A szocialista iparosítási politi­ka és a városiasodás között komp­lex kölcsönhatási viszony áll fenn A termelőerők fejlődésének üteme és aránya térben és időben döntő mértékben meghatározza az urbanizációs színvonal emel­kedését a területi-közigazgatási és gazdasági szisztematizálási folya­mat összességét, másrészt a váro­siasodás kedvező feltételeket te­remt a termelőerők intenzív és extenzív fejlődéséhez. Egy ilyen elsődleges fontosságú célkitűzés alapja: a nemzeti jöve­delem 33—34 százalékát a fejlesz­tési alap létrehozására fordítják, biztosítva a következő ötéves terv időszakában 920—960 milliárd lejnek, 1990-ig közel 3 000 milliárd lejnek a beruházását, ezernyi új ipari és agrozootechnikai kapaci­tás felépítését és felszerelését. A fő erők területi elosztása javítá­sának továbbfolytatásaként 1980- ban nem lesz az országban olyan megye, amelynek ipari termelése ne érné el a 10 milliárd lejt, 1990- ig pedig a 18—20 milliárdot. A Program- és az Irányelv-ter­vezet is hangsúlyozza, hogy a ter­melőerők területi elosztásának továbbtökéletesítése olyan jelen­tős gazdasági és szociális krité­riumokat tart szem előtt, mint­ a nagytömegű anyagot feldolgozó ipar közelítése a nyersanyagfor­rásokhoz és a fogyasztókhoz, a folyami szállítás nyújtotta elő­nyök fokozott hasznosítása, a meglévők mellett újabb vállala­toknak ipartelepekbe való csopor­tosítása, az egyetemi központok tudományos potenciáljának érté­kesítése a csúcstechnikához tarto­zó iparágakban, újabb munkahe­lyek létesítése munkaerőtartalék­kal rendelkező, illetve olyan hely­ségekben, melyek a környékről magukhoz tudják vonzani a szűk­(Folytatás a 3. oldalon)

Next