Vörös Zászló, 1974. november (26. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-01 / 258. szám
Tízezreket vontak be a politikai-gazdasági oktatásba Pártunk Központi Bizottsága Titkárságának ez év szeptemberi intézkedései alapján a politikai, ideológiai és gazdasági oktatás egy egységes és igen széles tömegeket felölelő rendszerré izmosodott. A pártoktatáson és a KISZ által szervezett politikai oktatáson kívül, ez az egységes rendszer magába foglalja a szakszervezeti politikai-ideológiai és gazdasági tömegoktatást is, amelybe bevonják mindazokat az üzemi, intézményi, állami mezőgazdasági és mezőgépesítő dolgozókat, akik nem vesznek részt a párt vagy a KISZ által szervezett valamilyen oktatási formában. Az RKP KB Titkárságának intézkedéseit követően a területi szakszervezeti szervek me- Szakszervezeti élet ggénkben is azonnal akcióba léptek. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a municipiumi és városi tanácsok intézkedési terveket dolgoztak ki és az üzemi és intézményi szakszervezeti bizottságokat közvetlenül támogatták a tanfolyamok megszervezésében, a propagandisták kiválogatásában, az első téma megvitatásának előkészítésében. Széles körű és átfogó akciójuk eredményeként a megye területén mintegy 1300 tanfolyam fog működni, több mint 57 000 szakszervezeti tag részvételével. Ezeknek több mint fele Marosvásárhelyt, a megye legjelentősebb ipari övezetében fejti ki tevékenységét, 32 806 hallgatót egyesítve magában. Számos tanfolyam megkezdte működését és november elseje után az állami mezőgazdasági egységekben és mezőgépészeti állomásokon is beindulnak. A konkrét tevékenységi formák megválasztásakor — a pártszervek és -szervezetek irányításával és vezetésével — figyelembe vették a helyi és a munkahelyi sajátosságokat, a hallgatók felkészültségét és érdeklődési körét. A legtöbb tanfolyam egy vagy több szakszervezeti csoport tagjait öleli fel, de szerveztek tanfolyamokat műhely, részleg, váltás szinten is Az oktatási formák közül főleg az előadás-vita módszerét karolták fel, vagyis elhangzik a napirendre tűzött témáról az előadás, amit utána vita követ. Valamennyi tevékenységi formánál az egyéni tanuláson van a hangsúly A problémák minél jobb megértése és elsajátítása céljából a propagandistáknak előadás és vita közben egyaránt változatos szemléltető anyagot , grafikont, diagrammákat, pannókat, diafilmeket, dokumentumfilmeket kell felhasználniuk. A társadalomtudományi kabinetek, a tájékoztató és dokumentációs pontok, a vállalatok és intézmények valamennyi hallgatójának a rendelkezésére állnak. Éppen ezért a szakszervezetek, a lehetőségekhez mérten, anyagilag is hozzá kell járuljanak a dokumentációs feltéty kiegészítéséhez, gazdagításához. A jelenlegi egységes politikai, ideológiai és gazdasági oktatási rendszer lehetővé teszi a XI. pártkongresszus dokumentumainak, a párt főtitkára beszédeinek és más párt és állami dokumentumok tanulmányozását, alapos elsajátítását. A politikai-gazdasági oktatás minden bizonnyal serkentőleg hat az egész szakszervezeti tevékenységre, elősegíti a párt politikájának minél jobb megértését, hogy a dolgozók széles tömegei tudatosan és cselekvőleg vehessék ki részüket valamennyi párt és állami határozat végrehajtásában, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésére irányuló pártpolitika valóra váltásában. SZABÓ DÉNES II. Melyek az ország területi-közigazgatási és gazdasági szisztematizálása javításának fő jellemzői? (folytatás az 1. oldalrólséges számú munkaerőt. A cél: teljesebben hasznosítani minden földrajzi övezet erőforrásait, elérni azt, hogy harmonikusan egybefonódjon az ipari, mezőgazdasági és más gazdasági-társadalmi tevékenység, mélyüljön el a bizonyos zónákba tartozó települések közötti kooperáció. Annak érdekében, hogy egy, az ország területén kiegyensúlyozottan megosztó és főként az ipargazdasági erők növekedésére alapozott településhálózat jöjjön létre a következő ötéves terv idején, 80 községet alakítanak át várossá, 1990-ig megközelítően 300 —400 új városi központot hoznak létre, amelyek a meglévő városokkal együtt nagy vonzerőt gyakorolnak majd az összes falvakra, községekre. Nyilvánvaló, hogy a megyéknek 1990-ig előirányzott harmonikus fejlesztése nem jelenti a szocialista iparosítás gépies ismétlését. A gazdasági és szociális kritériumok tiszteletben tartása mellett, maximális jelentőséget tulajdonítanak majd az új ipari és szociálkulturális létesítmények telepítésénél és a területrendezésnél a természeti adottságoknak, a természeti szépségek megőrzésének, a föld, a víz, a levegő, az erdők, általában a zöldövezetek, úgyszintén a művészeti és történelmi műemlékek védelmének. A következő évtizedben a városok és város típusú helységek lakosainak száma az 1970. évinek kétszeresére növekszik, ami haladást jelent a város és a falu közötti különbségek csökkentése felé vezető úton. Természetszerű, hogy az általános ipari és gazdasági fejlődéssel egyidőben különleges hangsúlyt helyezünk a lakásépítésre (1976 és 1990 között 3—3,5 millió lakás épül), az úgynevezett lakáskérdés megoldására (nagyvonalakban), úgyszintén a kereskedelmi és szociálkulturális dotációra, pihenő- és üdülőparkok létesítésére, a közművesítés műszaki színvonalának emelésére. Az 1975. évi termelés előkészítése (Folytatás az 1. oldalról) port cserealkatrészek és szerszámok beszerzését biztosították, a belföldi szállítókkal pedig most kötik, meg a szerződéseket. (Eddig 70 százalékát fedezték szerződéssel). Pillanatnyilag még problémát okoz a vágószerszámok beszerzése, ám reméljük, hogy hamarosan megoldást nyer. Hangsúlyozni szeretném, hogy már nagy mennyiségű apró szerszámot gyártunk — olyanokat, melyeket régebb külföldről szereztünk be —, vállalatunk mechanikai részlegén. A készáru értékesítési feltételeiről, valamint a gyártásba vétel megkezdéséről Szabó József, a terviroda vezetője tájékoztatott. " A belföldi piacra szállítandó áruk értékesítését teljes egészében fedeztük megrendelésekkel. A külföldi vásárlókkal most folynak a tárgyalások. Pillanatnyilag több szakemberünk járja Európa országait a fennmaradt árumennyiség eladása céljából. — Tekintettel arra, hogy önöknél aránylag elég hosszú a gyártási ciklus — 90 nap — megkérjük, néhány szóban összegezze, hogyan állnak a jövő évi termékek gyártásba vételével. — A jövő év első negyedében szállításra kerülő termékek 60 százalékát már gyártásba vettük. A termelési technológia igényeinek megfelelően, rövidesen megkezdik a fennmaradt 40 százalék gyártását is. — Mit tesznek a termelés felújításáért? — Eddigi gyakorlataink szerint a termékek 40 százalékát újítottuk fel évente. Ez azt jelenti, hogy hamarabb, mint három év alatt teljesen felújítjuk a termelést. Az új termékek tervezésénél vagy újratervezésénél nagy hangsúlyt helyezünk a nyersanyag ésszerű felhasználására, szakembereink arra törekednek, hogy egy köbméter fűrészáruból minél nagyobb értéket hozhassanak ki. Azáltal, hogy az idén üzembe helyeztünk egy 300 köbméter kapacitású szárítót, és Régenben létrehoztuk az anyagfelszabó egységet, megoldást nyert véglegesen az anyagok szárítása, továbbá sikerült kiiktatnunk az anyagfelszabásnál mutatkozó szűk keresztmetszetet. A fenti előkészületek alapján úgy véljük, hogy noha 1975-ben mintegy 6 százalékkal nagyobb termelést kell megvalósítsunk, mint az idén, tervünket példásan teljesíthetjük. HIDAK, TAVAK (Folytatás az 1. oldalról) emerről hallok érdekes dolgokat. Mondják, hogy az idei árvizek háromszor is végigsepertek a munkatelepen, de az épülő hídban kárt nem tudtak tenni. Magyarázzák, hogyan történhetett meg ez a csoda. Nem kézzel ásták ki a pillérek 6—7 méter mély alapgödreit, amint a tervező aláította, és lemondtak a hagyományos zsaluzásról. Méteres átmérőjű acélcsöveket forgattak be függőlegesen a folyóágyba, s a belsejéből fölhúzott kőzet helyébe betont nyomtak. Amint alulról kötni kezdett a beton, lassan fölhúzták a formaadó csövet. De — bizonygatják — ez a magas technicitású, rendkívül gazdaságos (úgynevezett Benolo) módszer csak az első láncszeme a hídépítés folyamatának. Később a mélyen ülő alapra előregyártott ellipszis alakú pillérelemeket helyeztek. Ezek a zsaluzat szerepét is betöltő vasbetongyűrűk már szervesen is véglegesen beépülnek a híd szerkezetébe, üreges belső részüket szintüzig megtöltik friss betonnal. A harmadik művelet nem kevésbé merész, s talán a leglátványosabb. Ötvenhárom tonna súlyú vasbetongerendákkal kötik össze a hídlábakat. Nemsokára újból eltérítik a Marost — mondják —, hogy oda, ahol most a legerősebb a sodrás beállhasson a nagydaru. A híd, amelyet még az idén be akarunk fejezni, csővezetékeket visz majd a túlsó partra — fűzi tovább a szót a Vegyikombinát bővítési munkálatainak legfőbb irányítója, Chirila Pavel mérnök, majd javasolja, nézzük meg az odaát épülő ülepítő medencéket. Valaki piros-fehér mentőövet tűzött a pontonhíd elejére. Jelentése: ráhajtani tilos. Egyikmásik gépkocsivezető tétovázik, mitévő legyen. Merje-e félre venni a jelzést, kerüljön körbe Náznánfalva felé, ami oda-vissza 32 többlet kilométert jelent, vagy várjon, amíg kiszivattyúzzák a vascsónakokba szivárgott vizet? Mi történt? — szegei neki a kérdést kísérőm, az úszó hídon szembejövő építésvezetőnek. A Maros szabályozásánál dolgozók még a tegnap kiütöttek egy villanyoszlopot, megszakadt a szivattyúk áramellátása, — jelenti Munteanu Stefan mérnök. Belebetegszem, ha nem indítjátok el sürgősen a szivattyúkat — tör ki csendesen a munkálatok főkoordinátora. Együtt megyünk tovább az iszapgödrökhöz. Ez a kisebbik, adják tudtomra, „csak“ két hektár. Leghamarább egy földbe süllyesztett sportstadionhoz lehetne hasonlítani. Feketére mázolt „lelátóin“ fehér gittel tömik be éppen a betonkockák közötti hézagokat. Kitűnő fotótéma! Le sem jegyzem a különleges szigetelőanyagok nevét, melyekkel összesen öt rétegből áll majd a kombinált műtrágya-gyár mérgező hatású ipari hulladékait tároló gödör védőburka. Sajnos, hallom a megjegyzést, a terveket későn kaptuk, ezért csak augusztusban láthattunk hozzá a 20 000 köbméternyi föld kiásásához. S mivel nem valószínű, hogy az idén használni tudja ezeket az objektumokat a kombinát, tavaszig meg kell védenünk a medencefenék aszfaltját a fagytól. Elárasztjuk vízzel, jégpálya lesz a stadionban. Amint visszafelé tocsogunk a sárban, fölvilágosítanak, mekkora lesz a nagy iszapderítő medence: 30 hektár. És mindkét mesterséges tavat 8—12 méter mélyen a palarétegbe is beeresztett saválló betonfal gyűrűjével övezik E gigantikus ,védőernyős m-t-tm-n láthatatlan, csupán a felső, ösvényszerű pereme tűnik elő a talajból. Chirila mérnök szernt ez a környezetvédelmi munka méreteit és műszaki szempontból összetettségét, valamint igényességét tekintve, a maga nemében egyedülálló az országban. Vörös z Asztöi oidad Bizonyítanak a rácsi állattenyésztők Ismételjük önmagunkat: az állatállomány minőségi feljavításának egyik feltétele a létszámterv teljesítése. Az ismétlés azonban ez esetben megbocsátható, hisz egy olyan tényről van szó amelyet nagyon sok termelőszövetkezetben nehezen akarnak megérteni. Pedig az élet, a valóság e fenti megállapítás helyességét igazolja Példaként említsük a rácsi termelőszövetkezetet, ahol ugyan nincs nagy hagyománya az állattenyésztésnek, de ahol éppen a fenti alapon értek el szép eredményeket az utóbbi esztendőkben és az idén, mári gazdaság összpénzbevételének felét az állattenyésztés biztosítja, ez értékben több mint 4 millió lejt jelent. — Jó néhány évvel ezelőtt még mi is gyengén álltunk — emlékszik vissza Vasú Vasile, a szövetkezet elnöke. Az állomány minőségileg gyenge volt. S mivel a létszámtervet nem teljesítettük, nem volt lehetőségünk a minőség javítására. Kiindulópontként a szállási helgyeket tették rendbe, kineveltek egy jó tenyésztői gárdát s gondoskodtak a bőséges takarmányalapról. Ma már ebben senki nem találhat kifogásolnivalót. A minőség javításánál pedig egy érdekes dologból indultak ki. Létrehozták az „elnök állatcsoportját“. Nem, ezt nem úgy kell érteni, hogy ő is gondozta a borjakat, hanem minden reggel itt kezdődött a munkanapja ebben az istállóban, ahol a tenyészüszők voltak elszállásolva. Csakis olyan üszőket osztottak be ebbe a csoportba, amelyeknél biztosíték volt a napi 16—20 literes termelésre. És az állatok vásárlásánál is ezt tartották szem előtt, még valamit. Az illető esztendőre előirányzott állatokat legkésőbb az első negyedév végéig mindig megvásárolták. — Csakis mi nyertünk vele — számítgat az elnök. Ebben az évben is 40 tehenet vásároltunk, ennek 70 százaléka élőhasú. Igaz szép pénzt adtunk érte: 7 000 lejt darabonként. De jövedelem is van utánuk. Legkevesebb 2 500 liter tejre számítunk. S a saját tenyészetünkben nevelt üszőkkel szemben is ez a követelmény, ha az első laktációs időszakban nem adja meg a 14 liter tejet naponta, nincs mit keressen a törzsállományban. Újakkal, nagyobb hozamúakkal helyettesítjük őket A fent említett 40 tehén mellett az idén saját tenyészetükből 86 darabbal gyarapították a törzsállományt. Minden lehetőségük megvolt tehát arra, hogy kiselejtezzék azt a 76 tehenet, amelyek nem feleltek meg a minőségi követelményeknek. De úgy, hogy közben a létszámtervet is teljes egészében megvalósítsák, sőt túlhaladják. Az év végére tervezett 700 szarvasmarha helyett jelenleg 738 van a rácsi istállókban, amelyből 440 tehén és üsző. S hogy az állomány egyre jobban megfelel a minőségi követelményeknek azt a következő tények igazolják: közel 6 000 hektoliter tejet adtak át az államnak. A takarmányozott tehenenkénti hozam október végére elérte a 2000 litret, s mindössze 5 tonna hiányzik hússzerződési tervükből. Amint a rácsi példa bizonyítja még ott is lehet virágzó állattenyésztést létrehozni, ahol nincs nagy hagyománya e termelési ágnak, de amely nélkül nem lehet eredményes gazdálkodásról beszélni. Természetesen ez hozzáállást követel , mind a szövetkezeti tagság, mind a vezető tanács részéről, amelyben Bücsön nincs is hiány. Az elnöknek, főmérnöknek, farmvezetőnek, brigádosnak személyes ügye az állattenyésztés, hogy a gondozókról ne is beszéljünk. Sokan mesterei a szakmának, igaz, munkájuknak meg is van az eredménye. Átlagos havi javadalmazásuk az elmúlt évben is meghaladta az 1800 lejt, s nem volt olyan gondozó, aki év végén 3000 lejnél kevesebb prémiumot kapott volna. Íme tehát hová vezet a jó tenyésztői munka: nagyobb jövedelemhez mind a közös, mind az egyén számára. Közelebb azoknak a nagyszerű előirányzatoknak a megvalósításához, amelyet nemsokára a kommunisták országos fórumán tárgyalnak meg, célja minél több tej és hús előállítása. NAGY FERENC Nagy erők a répa hordásánál (Folytatás az 1. oldalról) Sürget azonban a kukorica betakantása, mert a 290 hektárból még csak 50 hektáron törték le a csöveket. Most, hogy már a szüret is hamar befejeződik, a kukoricatörés köré kell összpontosítani minden erőt, s ez naponta 350—400 munkaerőt is jelenthet. Ezzel az erővel nap mint nap 10—12 hektárt takaríthatnak rá, mert a 24 fogat meggyőzi a szállítást. A vetés miatt nem aggódik a gazdaság elnöke, mert a tervezett 210 hektárból 195 hektáron földben a mag, s a még hátralévő 15 hektáron is csak tárcsázni kell. Ha az időjárás javul, ez egy napi munkapa a mezőn. Amint a gazdaság elnöke elmondotta, reményük van a szállítás gyorsítására, mert az utóbbi napokban 10 utánfutó és 6 teherautó csak ezzel foglalkozott. A rakodásnál nem vesztegelnek a járművek, mert elegendő munkaerőt biztosítottak, viszont nehézkessé vált a mozgás, sokszor két traktor is kell vontasson egy teherautót a köves útig. Még így is naponta 150—180 tonna répát hordanak ki a mezőről, s ez arra enged következtetni, hogy vasárnapig végeznek is vele.