Vörös Zászló, 1974. december (26. évfolyam, 284-309. szám)

1974-12-01 / 284. szám

c. oldal vörös zászló DECEMBER 1 VASÁRNAP A Nap kel 7 óra 31 perckor, lenyugszik 16 óra 38 perckor. Az évből eltelt 334 nap, hátra van 31. Emlékeztető — Erdély Romániával való egye­sülésének (1918) évfordulója — 1891-ben született Gh. M. Va­­silescu Vasia jeles publicista, a hazai munkásmozgalom harcosa — 1892-ben született Cézár Pe­­trescu román író — 1950-ben hunyt el Dinu Li­­patti jeles román zongoramű­vész és zeneszerző — 1960-ban hunyt el Ion Vasi­­lescu zeneszerző — Középafrika Köztársaság nem­zeti ünnepe, a köztársaság prok­­lamálásának (1958) évfordulója — 1945-ben alakult meg a Nők Demokratikus Világszövetsége DECEMBER 2. hétfő — 1935-ben született Nicolae Babiș román költő (elhunyt 1956-ban) — Kubában ma a forradalmi had­sereg napját ünnepüik a Fidel Castro vezette hazafiak Oriente tartományi partraszállásának év­fordulója alkalmából. VASI­LE MOLDOVAN SZOBROT LEPLEZNEK LE Vasárnap délelőtt Kerelő­­szentpálon ünnepélyes keretek között leplezik le a Vasile Moldovan­ról, az 1848-as for­radalmárról készült szobrot. A szobrot Iuliu Toganel ké­szítette, az Electromureg vál­lalat dolgozóinak segítségével. A szoborleleplezés után az Electromures vállalat, a Me­­talotehnica Iskolaközpont és a szentpáli művelődési otthon műkedvelői mutatnak be kul­turális műsort. ----------------------------------------------------------------------------------------------­ • A Közlekedés- és Távközlés­ügyi Minisztérium központi épít­kezési trösztje 35 nappal határ­idő előtt adta át a forgalomnak a Gura Morcu­lui — Turceni 20 kilométeres vasútvonalat. Hasznos Nagy érdeklődés közepette zaj­lott le tegnap a Transilvania ét­teremben, illetve a szomszédos Lido cukrászdában a marosvá­sárhelyi szakácsok és cukrászok vetélkedője. A konyhaművészeti kiállítás, akárcsak az elmúlt évben, az idén is sok-sok újdonságot hozott. Az ünnepi terítékek mellett —, igen örvendetesen — nagy he­lyet kaptak azok a készítmények, amelyek a legjobban megfelelnek az adott évszaknak, és amelyek előállításához a Vendéglátóipari Vállalat bőséges tartalékokkal rendelkezik. Ilyenek voltak pél­dául a szárnyas és halkészítmé­nyek, a zöldségsaláták, gombás ételek stb. Az idei konyhaművé­szeti kiállítás sok eredeti ötlet­tel, megoldással szolgált a ver­sengő szakácsoknak, a vásárlók, főleg munkahelyi gyors ki­szolgálására: örvendetesen sok volt az előcsomagolt készítmény, és minden jel arra mutat, hogy terjedőben van a szendvics is. A Vendéglátóipari Vállalat cuk­rászlaboratóriumai főleg a tej­színhabos süteményekkel reme­keltek, amelyek jelentős része a sorozatos kiállítások és a folya­matos árusítás során máris meg­nyerték a vásárlóközönség tetsző­ vetélkedé­ sét. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy mostanság Marosvá­sárhelyen naponta mintegy 25—26 ezer darab sütemény fogy el. Az újdonságok és a bemutatás módja alapján a bíráló bizottság a következő sorrendet állapította meg: vendéglők: I. díj ,Muresul és Transilvania, II. díj Lac­o-Bar és Palatul, III díj Bradul. Brase­­riák: I. Carpati, II. Volga és III. Scara. A konyhák közül az I. díjat a Hideglaboratóriumnak, a II. díjat a Kossuth utcai köttes­­tésztasütődének, a III. díjat a Dorna Gospodina üzletnek ítélték oda. A cukrászkészítményekért az I. díjat az 1-es számú, a II. dí­jat a 2-es számú laboratórium hódította el. ★ Hasonló kiállítás és verseny zajlott le Tirnaveniben és ilyenre kerül sor 4-én Régenben, 6—7-én pedig Segesváron. A városi ki­állítások helyezettjei részt vesz­nek a december első felében sor­ra kerülő megyei versenyen és kiállításon, ahol már jelen lesz­nek a Turisztikai Hivatal és a fogyasztási szövetkezetek vendég­látóipari egységeinek legjobb sza­kácsai, cukrászai is. A postai irányító­számokról Mint arról már beszámoltunk, az ország összes helységei postai irányítószámot kapnak, amit a feladóknak majd fel kell tüntet­­niök a küldeményeiken. Már megállapították a helységek irá­nyítószámait, s az ezeket tartal­mazó helységnévtárat a posta­hivatalok forgalomba is hozták a közületek részére. Az irányítószám iránti érdek­lődés felkeltése végett, jóval a kötelező használat előtt, olyan levelezőlapokat hozott forgalom­ba a posta, amelyeken már meg­jelölték az irányítószám (codul) beírásának a helyét. Az irányítószámok kísérleti be­vezetésével már megyénkben is foglalkoznak. Addig is, amíg al­kalmazásuk kötelezővé válik, bi­zonyos nagyobb helységek irá­nyítószámát úgy népszerűsítik, hogy a tranzit hivatalokban azt ráírják a küldeményre, a címzett helység neve elé. EGY Kis fejtörő A sugárzásról VÍZSZINTES: 1. Az elemi ré­szecskék (korpuszkulák) sugár­zása, 11. Rádióaktív elem, 12. Nagyon gondos, pontos, 13. Meg­fordított aroma, 15. Garcia ... — spanyol költő (k—c), 17. Uralko­dói szék, 18. Gyapjút sodor, 19. TN, 20. Altatószer, 21. Bérlő, 23. Pakolta, 25. Énekhang, 27. Filozó­fiai fogalom, névelővel, 29. Görög betű, 30. Névelős csapadék, 31. Íz, 32. Ital, „becézve“, 35. Vizek — románul, 37. Nehéz fém- és pap­ír mértékegység, 38. . . . apó, a szabadságharc legendás alakja, 39. Az­ elektromágneses X sugár felfedezője, 41. Elsüti a puskát, 42. Ember más nyelven, 43. Kö­tőszó, 44. Kerítés — románul, 45. Hóharmat, 46. Eme eszmecsere, 49. Kicsinyítő képző, 50. Római 51, 51.~A történet, 53. Tarka, 56. Színbénelemző készülék. FÜGGŐLEGES: 1. A termé­keny síkság, 2. Évszak, 3. Vizs­gálódások, 4. Középen csal, 5. Hallhatatlan hang, 6. Garat ele­je, 7. Gondozott, 8. Mint a függ. 1, de névelő nélkül, 9. Kettős betű, 10. A beszéd építőeleme, 11. A látható színképnél rövidebb hul­lámhosszúságú sugárzás, 14. A hősugárzás ebbe a színképtarto­mányba esik, 16. Becézett férfi­név, 18. Fényképen (ék. föl.), 22. Radon­, 24. A 24. rendszámú e­­lem, 26. Csentek, 28. Egy ritka nevű férfié, 33. Hántolj, 34. Ga­bonát vágok, 36. Korai kerti gyümölcs (az utolsó betű fölösen kettőzve), 40. ED, 43. Meggyőző­dése, 45. Fred „kutyája“, 47. VIP, 48. Művészet, más nyelven, 50. Rés, tájszólás­, ban, 52. Északi nép, 54. Azonos betűk, 55. Két gyü­mölcs. Hazai magyar ze­neszerzők c. rejt­vényünk helyes megfejtése. Víz­szintes: Birtalan József; Czakó Á­­dám; Terényi E­­de; Csíky Boldi­zsár. Függőleges: Zoltán Aladár; Vermesy Péter; Oláh Tibor­ A gyermekkori irodalomszere­tet, a gyermekkori alkotói ihlet szikrái gondos munkával tartós lánggá éleszthetők — e gondolat jegyében a marosvásárhelyi Pio­nírházban tavaly februárban iro­dalmi kör alakult, a „Szikrák“. S hogy az új tanévben ismét megnyílt, arra kérjük egyik irá­nyítóját, Mészáros Józsefet, is­mertesse a pionírok irodalmi körének célját, mibenlétét. — A „Szikrák“ román és ma­gyar tagozattal működik, nyitva áll minden marosvásárhelyi is­kolás előtt. Főleg V—Vili, osz­tályos tanulók látogatják a kör üléseit, többen közülük immár második éve. Mind olyan gye­rekek, akiket érdekel, vonz az irodalom, no meg olyanok, akik maguk is írogatnak. .. Célunk az iskolai tananyaggal párhuzamo­san haladni, szemmel tartva, sőt „Szikrák“ kiegészítve azt, betekintést nyúj­tani nemcsak az irodalom tár­házába, hanem — menet köz­ben — annak műhelytitkaiba is. — Hogyan? — A felolvasott, vagy lemezen meghallgatott írásokat elemez­zük, megvitatjuk, összevetjük a világirodalom ezekkel összefüg­gésbe hozható alkotásaival, majd fokozatosan, amikor önmagától adódik, rátérünk az irodalom­­elmélet, a stilisztika, a műfajok kérdéseire is. — Említette, hogy maguk a gyermekek is alkotók... — Önálló alkotásra ösztönöz­zük őket. Jó alkalom erre egy­­eg­y közös múzeumlátogatás vagy­­ erdei kirándulás. Ezt követően­­az írásokat együtt beszéljük­­ meg. — Melyik a kedvelt műfaj? — A gyermekek leginkább a verset művelik. Azt már tudják, hogy nem minden rímbe szedett sor­­— költészet. Ízlésfejlesztésre is jó alkalom az irodalmi kör: ■megtanulják megítélni, mi mi­ért szép. — Hányan vannak a „szik­rák“? — Kevesen. Ez nem a szerve­zőkön múlik... 40 levelet küld­tünk az iskolákba, a szaktaná­roknak.. A tanulók programja • elég zsúfolt, igaz, de azt is meg­írtuk: ha kell, mi alkalmazko­dunk. . . Jelenleg hetente mind­össze 2 órája gyűlnek össze a „szikrák“ Marca Ioan vezeti a román tagozat­közi üléseit ked­den és pénteken (két csoport) 10-től 12-ig a Pionírházban, a magyar tagozatért pedig én, ked­den délelőtt 8—10 között a Gyermekkönyvtárban. A nyílt meghívónak szánt beszélgetést lejegyezte: SZÁSZ GERALDINA Kémia és mezőgazdaság A mezőgazdasági munka egyes folyamatainak kémizálása egyre nagyobb arányokat­­ölt hazánk­ban. Ennek a mély önszántó tech­nológiai átalakulásnak egyik leg­fontosabb fejezetét képviseli a vegyi növényvédelem. A növény­­védelmi kémia fejlődésére jellem­ző, hogy világszerte gyarapodott a hatékony növényvédőszer (pesz­­ticid) hatóanyagok száma (több mint 1 000 hatóanyagot ismerünk­­jelenleg). A forgalmazott növény­védőszereké és regulátor anyago­ké pedig a 100 000-et is felül­múlja. Világviszonylatban a peszticid-termelés meghaladja a 2­000 millió tonnát. A kémiai növényvédelemmel, lehet­­ a leg­gyorsabb és legbiztosabb hatást elérni a különféle állati kár- tud­­­m­án­y­ tevők, kórokozók és gyomok elleni küzdelemben. A nagyszámú szintetikus pesz­­ticid tanulmányozásával ma már az alkalmazott szerveskémia egy külön ága: „a növényvédelmi kémia“ foglalkozik. Már régóta ismeretes, hogy az állati és növényi szervezetek mű­ködését bizonyos anyagok, ún. hormonok irányítják. 1926—1935 között Went és Kege holland tudósok izolálták az első növé­nyi hormonokat, amelyeket auxi­­noknak neveztek el. (Auxein­a nem­). Az auxinhatású vegyüle­­tek gyomirtó szerként való alkal­mazása szempontjából döntő volt az a megállapítás, hogy a növé­nyi növekedést kis koncentráció­ban elősegíteni képes auxin nagy koncentrációkban alkalmazva gátló hatást fejt ki. Ezután szá­mos, az auxinnal (betaindolil­­ecetsav) rokon szerkezetű szár­mazékot állítottak elő és vizsgál­tak. Egy ilyen szelektív gyomirtó szer a 2,4D, kémiai nevén diklór­­difenoxiecetsav. A peszticid elnevezés angol e­­redetű és mindenfajta növényi és állati kártevő elleni szer gyűjtőneve Napjaink egyik legismertebb rovarirtó szere (inszekticidje) a ■közismert DDT, kémiai nevén diklór-difenil-triklór-etán. Felfedezése a II-ik világháború idejében történt. A dzsungelek­­ben harcoló csapatok számára életbevágóan fontosak voltak a rovarirtó szerek. Az első ilyen célra sikeresen alkalmazott anyag a DDT volt. Először Othmar Zeidler állította elő a strasbourgi egyetemen, majd 1936—37-ben Paul Müller, a bázeli festékgyár vegyésze újra szintetizálta és fel­fedezte figyelemre méltó rovar­irtó tulajdonságait. Felfedezéséért Nobel-díjat kapott 1948-ban. Elő­ször, 1939-ben, Nagy-Britanniában és Amerikában kezdték meg a DDT ipari termelését, és 1943- ban látványos sikerrel alkalmaz­ták Nápolyban a tífuszjárvány leküzdésére. A DDT az egyik­­legerősebben ható rovarirtó szer, azonban eltúlzott vagy nem szak­szerű alkalmazása a biológiai e­­gyensúly megbomlásához vezet­het. Ez történt Kaliforniában, ahol a túlzott DDT használat hasznos rovarok és madarak pusztulását idézte elő. Ezt írta le R. Carson a Néma tavasz c. nagysikerű könyvében. Jelenleg számos új nagyhatású rovarirtó szer ismeretes (antibiotikumok, fitoncidok, atraktánsok, ferom­o­­nok, szerves foszforvegyületek stb.). Az atraktánsok és feromonok a rovarvilág hormonjai, ilyen anyagok és szerves foszforvegyü­letek szintézisét valósították meg a Kolozsvári Kémiai Intézet ku­tatói. Az atraktánsok a rovarok nemi csalogató anyagai, ezek fel­­használásával meggátolható a rovarkártevők szaporodása. A mezőgazdaság kémizálásában és a növényvédelem kémiai kér­déseinek kutatásában elért ered­mények alapján indokoltnak lát­szik az a kívánalom, hogy a „növényvédelmi kémia“ a kémiai tudományok nagy családjában önálló tudományágnak ism­ertes­ z­sék el. CZÉGENI JÓZSEF A várható időjárás előrejelzése A NUMERIKUS ELŐREJELZÉS Az egyre sokasodó észlelési a­­nyag, a jelenségek szubjektív ér-­­ tékeléséből származó hibalehető­ségek elkerülése és nem utolsó­sorban a mindennapi tevékeny­ségünk szükségessé tette az ada­tok gyors, gépi feldolgozását és azok objektív értékelését. A numerikus előrejelzés a me­teorológiai elemek és mezők számszerű elemzését és ezek a­­lapján az időjárás várható ala­kulásának számszerű előrejelzé­sét jelenti. A numerikus előrejelzés első kísérlete Richardson nevéhez fű­ződik, aki óriási munkabefekte­téssel a Brit-szigetek területére 12 órás­ előrejelzést , készített. Számításaihoz a termodinamika egyenleteit használta. Hamarosan kiderült, hogy módszere nehézkes, sok műveletet igényel és mégis túl nagyok a hibalehetőségek. Mivel a sikertelenség okát nem tudták megmagyarázni, a mód­szert elvetették. (Mint később ki­derült, a tévedések fő oka" a lég­kör­­ dinamikájának hiányos is­merete volt.) Az ötvenes évek elején hasz­náltak először elektronikus szá­mológépeket az észlelési anyag­­ feldolgozásában­ és a prognózi­sok összeállításában. A numerikus előrejelzés a nyers­­ észlelési anyag objektív p­arialízi­­sével kezdődik. A kód formában beérkező észlelési adatot betáp­lálják a számológépbe, amely ki­választja a helyes információkat, egyezteti azokat és elvégzi a szükséges simításokat, míg a hi­bás adatokat törli; utasításra megadott szempontok alapján „értelmezi“ az adatokat és az u­­tasításnak m­egfelően feladatokat old meg (pl. egyenleteket), eset­leg kész eredménnyel is szolgál.­­Tudnunk kell, hogy manapság a földkerekség közel tízezer meteo­rológiai információját használják a szakemberek. Nos, e tömérdek adat matematikai feldolgozásá­hoz több tízezer ember munkája sem volna elegendő. Egy 24 órás előrejelzés több millió művelet elvégzését igényli a géptől. A napjainkban kibontakozófél­ben lévő numerikus előrejelzést főleg a rövid távú prognózisok összeállításában használják, de egyre fontosabb szerephez jut a közép- és hosszú távú prognózi­soknál is. Arról már szóltunk, hogy a rövid távú prognózis kulcskérdé­se — mindmáig — a frontanal­í­­zis. A hagyományos módszerek­kel végzett frontanalízis eseté­ben aligha találni két olyan szi­noptikust, akik a front helyze­tét azonosan ítélik meg. Az elek­tronikus számológéppel végzett objektív frontanalízis éppen ezt a szubjektivizmust, felfogásbeli különbséget zárja ki. Ily módon lehetőség van a különböző lég­köri elemek — nyomás, hőmér­séklet, nedvesség stb., — front­helyzetének­­ meghatározására is. Valamennyi paraméter front­helyzetének egybevetésével a frontanalízis egészen pontos. A kérdés megoldása természetesen sokkal bonyolultabb, hiszen a frontanalízis az előrejelzésnek csak egy mozzanata. Bármennyi­re gyors és látszólag hibamentes az, .elektronikus számológép ob­jektív prognózisa, annak való­színűsége alig­ haladja meg nap­jainkban az 50 százalékot. A szá­moló­­ógépből hiányzik az előre­jelzés elengedhetetlen feltétele, a tapasztalatszerzés és emlékezőte­hetség. Másészt a gép az ember diktálta szempontok alapján végzi feladatát. . Minden hiányossága ellenére a numerikus előrejelzés fogja el­hozni egy-két évtizeden belül a­ százszázalékosan pontos prognó­­­­zis összeállításának lehetőségét, legalábbis rövid távon. Mindez természetesen nem jelenti a szak­ember teljes kikapcsolását és géppel való helyettesítését, a döntő szó továbbra is az­ egyre sokoldalúbb em­be­ré. PÉTER PÉTER

Next