Vörös Zászló, 1975. március (27. évfolyam, 50-75. szám)

1975-03-01 / 50. szám

AZ RKP MAROS VICYEI BIZOTÍLÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS IMAPILAPJA | XXVII. év­folv­ím­T^(7216 szám | 1975. március 1. szombat | Ara 30 báni NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS munkalátogatása fővárosi nagyvállalatokban és kutatóintézetekben Nicolae Ceaușescu elvtárs pén­teken találkozott fővárosi nagy­­vállalatok és kutatóintézetek dol­gozóival, a helyszínen, az üzem­csarnokokban, a laboratóriumok­ban velük együtt megtanácsko­zott rendkívüli jelentőségű, haté­kony intézkedéseket az egységek tevékenysége minőségileg maga­sabb szintre emelése, valamint a nemzetgazdaság további fejlesz­tése és korszerűsítése céljából. A pártfőtitkárt elkísérték Gheorghe Cioara és Gheorghe Oprea elvtársak. Nicolae Ceausescu elvtárs a héten már másodszor tartózkodott az anyagi javak alkotói körében. Az újabb munkalátogatás az e­­lőbbiekhez hasonlóan a politikai aktualitás kiemelkedő mozzana­tai közé tartozott A március 9-i választásokat megelőző időszakot jellemző lelkesedés légkörében, alkotó szellemben, a magas fokú politikai és honpolgári felelősség­tudat szellemében, annak az egy­öntetű és határozott elkötelezett­ségnek a jegyében került sor rá, amellyel nemzetünk példásan megvalósítja a párt politikáját, a III. Kongresszuson kijelölt törté­nelmi jelentőségű célokat. Mélységesen jelentőségteljes munkalátogatás volt ez annak a közvetlen, szakadatlan és gyümöl­csöző dialógusnak a keretében, a­­melyet Nicolae Ceaușescu elvtárs folytat a néppel, az országgal, annak az állandó és közvetlen kapcsolatnak a keretében, ame­lyet a pártfőtitkár tart fenn az emberekkel, a mindennapi élet­tel, a szocialista építés konkrét realitásaival és problémáival. A munkalátogatás a legbeszé­desebben bizonyította Nicolae Ceausescu elvtársnak a haza szüntelen haladásáért, a dolgozók ■jólétéért végzett fáradhatatlan tevékenységet. A párt főtitkára a helyszínen vitatta meg a municípiumi párt­bizottság bürótagjaival, Ioan Avram, Virgil Actarian, Gheor­ghe Cazan és Octavian Groza miniszterekkel, más felelős gaz­dasági káderekkel, munkásokkal, mérnökökkel, és technikusokkal, kutatókkal, a többi szakemberek­kel, hogyan teljesülnek az 1975. évi feladatok, az ötéves előirány­zatok, és mit kell tenni a továb­biakban a jövő évekre szóló elő­irányzatok példás teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtése érdekében. A felkeresett egységek szép e­­redményeit méltatva, a párt fő­titkára nyomatékosan hangsúlyoz­ta annak szükségességét, hogy az erőfeszítéseket a termelési fo­lyamatok fejlesztésének és kor­szerűsítésének, a termékminőség javításának irányába összponto­sítsák, rámutatva, hogy nagymér­tékben ettől függ az egész gazda­sági tevékenység hatékonyságá­nak növelése, az anyagi termelés gyarapodása, az ország gyors ü­­temű haladása. Nicolae Ceausescu elvtárs aján­lásai és útmutatásai ezúttal is szé­les visszhangra találtak a buka­resti dolgozók körében, akik biz­tosították a pártfőtitkárt, mindent megtesznek azok haladéktalan va­lóra váltásáért, összefognak és minden erejüket, minden alkotó­képességüket latba vetik az 1975-ös terv határidő előtti telje­sítéséért, az ötéves terv négy és fél év alatti megvalósításáért, a szocialista és a kommunista épí­tés nagyszerű programjának tö­retlen valóra váltásáért. A Nicolae Ceausescu elvtárssal való újabb találkozó megható mozzanatokban bővelkedett min­denütt. A mai látogatás első állomása a Vulcan vállalat volt. A vendéglátók ismertették a párt főtitkárával, hogyan teljesí­tette a Vulcan munkaközössége az előző látogatáskor kapott útmu­tatásokat és javaslatokat. Rámu­tattak, hogy a szóban forgó idő­szakban bővült a termelési tér, a dotáció megfelel az országos e­­nergetikai programban előirány­zott új termelésstruktúra megva­lósításának, és hogy ma a kazá­nok és hővisszanyerők termelé­sének 90 százaléka gyenge minő­ségű tüzelőanyagot használó új vagy korszerűsített energetikai berendezésekből áll. A pártfőtitkár nagyra értékeli a gőzkazánok előállításának kon­cepcióját, amely szem előtt tartja mind a gyenge minőségű tüzelő­anyagok hasznosításának a lehe­tőségeit, mind pedig a teljesít­mény növelését és a kazánok sú­lyának csökkentését. Nicolae Ceausescu elvtárs java­solja a fémipari munkásoknak, az üzem és az illetékes miniszté­rium vezetőségének, fordítsanak még nagyobb gondot a terület ésszerű kihasználására, a techno­lógiák javítására, minthogy ezzel tovább gyarapíthatják a termelést. Az e téma körüli dialógus még nagyobb mértékben bontakozik ki az új öntöde építőtelepén. Nicolae Ceausescu elvtárs rámutat, hogy az új öntöde a terület ésszerű kihasználása révén az eredetileg előirányzott 8 000 ton­na alkatrész és géprész helyett 12 000—13 000 tonnát állíthat elő. Ezután a vendéglátók bemutat­ják a vágó és feldolgozó gépek és aggregátok különböző típusait, a­­melyeket a házigépgyártási pro­gram keretében saját tervezés a­­lapján állítottak elő. Nicolae Ceausescu elvtárs méltatja a vál­lalat szakemberei által előállított egyes aggregátok kiváló teljesít­ményeit, és ajánlja, hogy az agg­­regátokat adják át más gépgyártó vállalatoknak is. A Vulcan dolgozói minden rész­legen határtalan örömmel kö­(Folytatás a 4. oldalon) Minden tonna fémből — nagyobb értéket Országfejlesztési tervigény 1975- ben: lényegesen csökkenteni az anyagi ráfordítást s ezúton — e­­gyebek között — az 1974. évivel szemben legalább 11 százalékkal nagyobb értékű terméket gyárta­ni minden tonna hengereltáruból. Hogyan tesznek eleget e követel­ménynek Marosvásárhely textil­gépgyárai? E kérdésünkre kapott válaszokat összegezzük az aláb­biakban. 4,8 SZÁZALÉKKAL CSÖKKEN A FÉMFOGYASZTÁS A TERVSZINTHEZ KÉPEST A marosvásárhelyi Metaloth­­­nica bel- és külföldi kötöttáru­­gyáraknak készít nagy sorozatban és gazdag választékban célgépe­ket. S mert a gép alapanyaga a különböző minőségű fém, nem érdektelen megvizsgálni, hogyan is alakul a fogyasztás. Egy sta­tisztikai jelentésből megtudtuk, hogy 1974-ben minden tonna fém­ből 8,2 százalékkal nagyobb ér­téket állítottak elő, mint az elő­ző évben. Nyilván, az arányszám csak részben mérvadó, hisz a gyártmány­struktúra változása is befolyásolja. Ezúttal azonban a statisztikai adathoz mellékelhe­tő, hogy az összehasonlított két évben a gyártmányszerkezet vál­tozatlan maradt, tehát az érték­emelés döntő hányada a munka­közösség javára írható. A hogyan továbbra már bo­nyolultabb a válasz, ugyanis a terv nem irányoz elő látványos értékemelkedést. Mindenekelőtt azért, mert a gyártmányösszeté­tel az anyagigényes termékek ja­vára billen, így kérte a nemzet­­gazdasági igény és a külföldi megrendelők. Ám ez távolról sem jelent visszalépést: a múlt évvel szemben csökkentett fogyasztási tervszintet 4,8 százalékkal szán­­dékszanak fennebb szorítani a marosvásárhelyi gépgyártók. A csökkentés legfontosabb útját to­vábbra is a gépek és alkatrészek újratervezése, ésszerű megoldá­sok révén, a gépösszetevők sú­lyának csökkentése képezi. A körkötőgép-típusokhoz például 11 tonnával kevesebb öntvényt használnak fel a tervezettnél, a varrógépeknél 10 tonnával a­­pasztják a fogyasztást és így to­vább. ÖSZTÖNZŐBB LENNE AZ IGÉNY ÉS LEHETŐSÉG JOBB EGYEZTETÉSE Kissé körülményesen ugyan, de csak rátalálunk az IMATEX- ben a fémfogyasztás arányait tükröző adatokra. Sőt, a csökken­tés módozatait részletező idei in­tézkedési terv is előkerül végül, így aztán minden együtt van ah­hoz, hogy a fémfelhasználásról képet alkothassunk. Ez meglehetősen ellentmondá­sos. Mindenekelőtt a tervek és a megvalósítások közötti eltérés a szembetűnő. A tavaly a gépgyár­tásban _ egymillió lej értékű áru­termeléshez felhasznált fémmeny­­nyiség 1,7 tonnával volt nagyobb a tervezettnél._Az idei előirányzat pedig 0,2 tonnával alacsonyabb az 1974-es tervszintnél. Teljesí­tésére — mint a mutató módosí­tását kérők beadványában olvas­ható — nem látnak reális lehető­séget. A gondolkodásra, cselekvésre serkentő tervezést persze nem kifogásolhatjuk. A haladás szük­séges eleme. Nem kétséges azon­ban, hogy ennek mértékét a kér­désben illetékes felsőbb szervek a termelés konkrét körülményei­nek behatóbb ismeretében kelle­ne megállapítsák. Túlságosan el­rugaszkodva a lehetőségektől, éppen ösztönző erejétől foszthat­ják meg a szóban forgó mutatót. Ez pedig aligha szolgálja maxi­málisan a célt, nevezetesen a fémfelhasználás csökkentését. A probléma eme zavaró vetü­­letén túl beszámolhatunk a fém­fogyasztás ésszerűsítésével kap­csolatos idei elképzeléseikről. I­­devágó intézkedési tervük első­ként a gépi formázás technológi­ájának tökéletesítését helyezi ki­látásba, 42 gépalkatrész öntésé­nél. Ezzel előzetes számítások­ szerint, 13,5 tonna fémet takarít­hatnak meg. A hengerelt anyagok fogyasztásának csökkentésére új gyártástechnológiák bevezetése kínál lehetőséget. Ita elképzelé­seiknek megfelelően sikerül elér­niük, hogy a lendkerék-gyártás­ban kevesebb legyen a selejt, ú­­jabb 30 tonnát írhatnak a fém­­megtakarítás javára. Újraterve­zik a szövőgépek fonalbevezető hengerét, 90 kilogrammal csök­kentve a darabonkénti fém­­mennyiség-szükségletet. PETELEI ISTVÁN MAKKAI JANOS Színházi Tegnap este a marosvásárhelyi Állami Színház román tagozata nagy sikerrel mutatta be Arthur Miller Szalemi boszorkányok cí­mű színdarabját. Rendező: Eugen Mercus, a szerepek alakítói: Ale­xandra Fugarosanu, Livia Gingu­­lescu, Ana Nagy Scarlat, Valen­tina lanca, Mihaela Marinescu, bemutató Marina Maria, Lidia Marinescu, Constantin Säsäreanu, Livia Dol­­jan, Marinela Popescu, Ion Fis­­cuteanu, Iolanda Dann, Mihai Gingulescu, $tefan Sileanu, Zoe Muscan, Vasile Vasiliu, Cornel Popescu, Mircea Chirväsulä, Pe­tra Dondo$, Constantin Doljan és mások. Megyénk dolgozói pezsgő politikai légkörben készülnek a választásokra A március 9-i választások elő­készületeinek újabb szakaszába lépve, megyénk municípiumai­­ban, városaiban és községeiben fokozódik a gazdasági, politikai és kulturális nevelőtevékenység, a dolgozók részvétele az állami és közügyek­ intézésében. A vá­lasztópolgárok és a Szocialista Egységfront képviselőjelöltjeinek találkozóin egyre erőteljesebben jut kifejezésre az az elhatározás, hogy a munkások, mérnökök, technikusok, a tudomány és a kultúra művelői s terjesztői, szö­vetkezeti parasztok, az összes ál­lampolgárok, az államhatalom ú­­jonnan megalakuló központi és helyi szerveivel közösen lendüle­tesen fognak munkálkodni a Pártprogramban, a XI. Kon­gresszus Irányelveiben kijelölt feladatok teljesítéséért, azért, hogy a haladás és a civilizáció egyre magasabb csúcsaira emel­jék szocialista hazánkat. Ezekben a napokban Iosif Banc elvtárs, az RKP KB Poli­tikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, a marosvásárhelyi 1-es számú északi nagy nemzetgyűlési válasz­tókerület képviselőjelöltje talál­kozott az Augusztus 23 Fafeldol­gozó Vállalat vezető kollektívá­jával, munkásokkal, mérnökök­kel és technikusokkal, az Orvosi- és Gyógyszerészeti Intézet tan­ügyi kádereivel és diákjaival, a kerületben székelő más gazdasá­gi és társadalmi-kulturális egy­ségek dolgozóival. Az Augusztus 23 Fafeldolgozó Vállalatban é­­lénk párbeszédet folytattak az ötéves terv mielőbbi teljesítésé­nek lehetőségéről. A következő fél évtizedben megnyíló nagysze­rű távlatok és a növekvő felada­tok elemzése során nagy figyel­met fordítottak az egység fejlesz­tésére, a munkatermelékenység és az exportáruk versenyképessé­gének fokozására, a marosvásár­helyi bútor nemzetközi hírnevé­nek és tekintélyének növelésére, a feldolgozásra beérkező minden köbméter faanyag jobb kihasz­nálására.­­ Az Augusztus 23 Vállalat dol­gozói biztosították a képviselője­löltet, hogy odaadással fognak munkálkodni a terv és a szocia­lista versenyben tett vállalások teljesítéséért, az ötéves terv négy és fél évnél kevesebb idő alatti végrehajtásáért, hogy biz­tosíthassák a XI. Kongresszuson kitűzött feladatok, a következő ötéves terv maradéktalan telje­sítésének összes feltételeit. A marosvásárhelyi Orvosi­ és Gyógyszerészeti Intézetben Iosif Banc elvtárs a Szocialista Egy­ségfront megyei és municípiumi képviselőjelöltjeivel, a főiskola tanügyi kádereivel és diákjaival közösen megvizsgálta az oktatás számos időszerű kérdését. Meg­különböztetett figyelmet fordítot­tak azokra a feladatokra, melyek a párt és állami határozatok szel­lemében hárulnak a felsőoktatás­ra, különösen az oktatás és a gyakorlati élet integrálásának kérdésére. Részletesen ismertet­ték a főiskolások oktatási és ne­velési programját, kidomborítot­ták a marosvásárhelyi egyetemi központban az oktatáshoz és ta­nuláshoz a párt és állam atyai gondoskodása révén teremtett nagyszerű feltételeket. Az élénk párbeszéd során hangsúlyozták a jó szakemberek képzésének fon­tosságát, annak szükségességét, hogy a hallgatók már az első tanul­mányi éveikben alaposan megis­merjék az egészségügyi körzetek­nek és egységeknek a problé­máit, amelyekben később tevé­kenykedni fognak. Ilyen vonatko­zásban javasolták, hogy diákok­ból és tanárokból létesített kol­lektívák rendszeresen látogassa­nak el vidékre, tanulmányozzák a helyszínen az orvosi ellátást és annak javítását, továbbá a megbetegedések megelőzésének lehetőségeit. A következő ötéves tervben Marosvásárhely egészségügyi há­lózata egy új, 1200 férőhelyes kórházzal s egyben egy erőtel­jes oktatási bázissal gyarapodik, mely az egyetemi központ orvos­­tudományi fellegvára lesz. A tanári kar s a diákok megígér­ték a képviselőjelölteknek, hogy lelkesedéssel és szenvedéllyel vesznek majd részt a kórház é­­pítésében. Ion Cumpanaru elvtárs, az RKP KB póttagja, a sajtó és nyomtatványügyi igazgatóság ve­zérigazgatója, a tirnavoni 5-ös szá­mú nagy nemzetgyűlési választási kerület képviselőjelöltje, az el­múlt napokban találkozott a Tirnaveni Vegyipari Kombinát, az Üveggyár, és a Technolemn kisipari szövetkezet munkásai­val, mérnökeivel és technikusai­val, a választási kerületben szé­kelő mtsz-ek szövetkezeti pa­rasztjaival, más kategóriájú dol­gozókkal. A találkozókon — bár­hol került azokra sor — kifeje­zésre jutott a dolgozóknak az az elhatározása, hogy erőt nem kí­mélve munkálkodnak az 1975. évi és a következő ötéves terv maradéktalan végrehajtásáért. Ion Coman elvtárs, vezér­­ezredes, az RKP KB­­tagja, a honvédelmi miniszter el­ső helyettese, a nagyvezér­kar főnöke, a marosvásárhelyi 2-es számú nagynemzetgyűlési választási kerület képviselőjelölt­je, Szotyori Ernő elvtárs, az RKP KB tagja, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának első al­­elnöke, a régeni 4-es számú nagynemzetgyűlési választási kerület képviselőjelöltje és a Szo­cialista Egységfront más nagy­­nemzetgyűlési, megyei, municí­piumi, városi vagy községi nép­tanácsi képviselőjelöltjének a vá­lasztópolgárokkal szervezett tal­­álkozóin kifejezésre jutott a dolgozók, románok, magyarok, németek öröme és megelégedése a legutolsó választástól eltelt i­­dőszakban elért megvalósítások fölött. Mindenütt megelégedéssel fogadták a következő ötéves terv­időszakban megnyíló ragyogó távlatokat és vállalták, hogy erőt nem kímélve munkálkodnak a feladatok maradéktalan teljesí­téséért.

Next