Vörös Zászló, 1975. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

A kommunisták szervezői és egyben aktív részvevői a betakarítási csatának ír­ye e sorok megjelennek, a áu­ádtó községhez tartozó me­­tazdasági termelőszövetkeze­tben befejezik a búza aratását cséplését. Azt hiszem, a me­­tazdaság szövetkezetesítése óta ■an kemény csatát, mint az ■n, egyetlen esztendőben se lett vívni a kenyérgabona be­ütéséért. A munkaerőben na­an szűkölködő, nyárádtőieknek mikor nem okozott gondot a slmásgabona levágása, cséplő­mért a kombájnok gyorsan jól végezték ezt a munkát. Az in azonban az árvíz miatt gy kiterjedésű területeken csak szel lehetett aratni. Ez volt a fyzet a csergedi és vidrátszegi tsz-ekben is. A rendkívüli helyzet itt is adkívüli intézkedéseket igé- PÁRTÉLET ért. A községi pártbizottság­­mérte a tennivalókat, az erő­­ironyokat, s ezek figyelembe telével jelölte ki a feladatokat, i­denekelőtt intézkedett, hogy mtsz-ek vezető tanácsai glo­­sis akkord alapján csoportok­ és családokra jelöljék ki az atnivalót. A tagság mozgósí­­sával, a munkálatok követése-­­ a párttagokat bízta meg. A­mmunisták azonban nemcsak trvezői, irányítói és ellenőrzői Itak a gabona begyűjtésének, nem aktív részvevői is. A Dc- S házaspár, Covrig Gheorgh n­ugdíjas, Cindea Aurora taní­tó, Baba Rádut, Chiorean Au- Lia, Moldovan Victoria és más immunisták példamutató mun­­■ja ösztönzően hatott a párton­­vüliekre. A pártszervezet felí­rására naponta mintegy 500­ dolgoztak a mezőn, nagyon van közülük üzemi munkások, akik az üzemi műszak lejárta után fogtak kaszát a kezükbe. Ez volt az általános, a jellera­­zó, de jócskán akadtak kivéte­lek, főleg a városon dolgozók fe­leségei közül, akik nem értették meg, vagy nem akarták megér­teni, hogy a kenyérgabona forog veszélyben, s minden segítő kéz­re óriási szükség van. Csak né­­hányuk nevét említem meg: Ra­ch­ita Maria, Ciuculan Finica, Negrea Aurelia, Potcoava Roza­lia. De Ignat Mitrofan is azok közé tartozik, akik nem vállal­tak részt a munkából. Sajnos, a­­kadtak még párttagok, is, mint Covrig Rozália és Serban Maria, akik nem­ vettek részt a gabona begyűjtésében. Minden bizonnyal az alapszervezet felelősségre von­ja őket magatartásukért. Az említettekért azonban nem­csak az illetőket tartom felelős­nek, hanem a pártalapszerveze­­teket, sőt a községi pártbizott­ságot is, mert nem tudták meg­értetni a falvak minden lakosá­val, hogy a természeti csapás okozta rendkívüli körülmények között minden falusi állampolgár hazafias kötelessége részt venni a mezőgazdasági munkákban. Levonva a megfelelő tanulsá­gokat, a pártbizottságnak, az alapszervezeteknek minden erőt a növényápolásra és elsősorban a jó termést ígérő cukorrépa 4-ik kapálásának elvégzésére, a ta­karmányok elraktározására, a mosodvetés elvégzésére, a zöld­ségesben lévő és más munkála­tok elvégzésére kell mozgósítani. E cél eléréséért a tömegpolitikai munka leghatékonyabb eszközeit kell felhasználni, különös hang­súlyt helyezve az embertől em­berig végzett nevelőmunkára, a­­melynek­ hatékonyságát az élet, a mindennapi gyakorlat bizonyít- Weisz sándok­ ja. Válaszoltak , intézkedtek • A június 5-én közölt Az a­lsó remény című írás tulajdon­­épen Visszatérés volt egy tö­­bbi panaszra, mely Fülöp Kál­in marosvásárhelyi előfizetőnk­bbszöri sürgető kérésére sem ért megoldást. A Közmű- és Ikásgazdálkodási Vállalat vá­­szleveléből megtudtuk, hogy a­bban közzétett sorok véget ve­ttek a javítási munkálatokkal jó késlekedésnek. Ezúttal ér­­d­embe vették a lakók jogos rését és elvégezték a Moldovei­ca 5. szám alatti lakóépület te­­rejének kijavítását. • Az érem két oldala címmel tunk június 13-i lapszámunk­, a marosvásárhelyi Koronkai 2. szám alőtti megállóban vá­ltozó ingázók közös sérelméről, aszerint az A-f­el­járat előtti két időt egy lakó önkényesen lesze­lte, holott azok közérdeket szol­­­ttak, másrészt pedig arról is, Itty az ITA itteni feltételes autó­­tszmegállója sok kellemetlensé­­g okoz annak a 20 családnak, mely a C és D lépcsőfeljáratok­­oz tartozó lakrészekben lakik, ível emiatt sok a szemét, és ondhatni állandó zajforrást fe­nt számukra a kora hajnaltól eső estig várakozók népes cső­­árt­ja. A városi Milícia illetékes osz­­tya válaszolt a cikkre. Hely­in­k szemléje során megvizsgál­ás kedvezően oldotta meg­ind a várakozó utasok, mind­­ig a lakók sérelmét Elren- tte a D-feljárat előtti padok sszahelyezését, s kihágási jegy­ikönyvet vett fel az azok lesze­dését elkövető személy ellen. z említett kérdésben a lakók­­ik adott igazat, s közös egyez­­tésben az Autószállítási Válla­­lttal, a feltételes megállót át­­végezte a Koronkai út 40. szám at­ti épület elé. • • Nyitva vagy zárva? címmel kizelt jegyzetünkben azt bírál­ok, hogy a régeni Néprajzi Ma­umnál nem tartják be a szá­nák­ra kötelező nyitvatartási pogramot. A Megyei Szocialista Művelő­dési és Nevelési Bizottság elnöke válaszában arról értesítette szer­kesztőségünket, hogy a helyi pártszervekkel és a múzeum ve­zetőjével közösen vitatta meg az őket érintő elmarasztalást és in­tézkedtek, hogy megyénk e leg­jellegzetesebb folklórövezetében az etnográfiai múzeum valóban tárt kapukkal várja az érdeklő­dőket.­­ Egy autóbusz siralma című írásunkra a megyei néptanács a következőket közölte: 405/1975. február 29-i levelével utasította a szovátai városi néptanácsot, hogy a 620,1973-as Törvényerejű Rendelet értelmében selejtezze ki a 31 Misj 567-es Skoda autóbuszt, mivel az nem felel meg, a mű­szaki és közlekedésbiztonsági kö­vetelményeknek s túlzottan nagy az üzemanyagfogyasztása. Utasí­tását a marosvásárhelyi Autó­­szállítási Vállalat szakkomisszió­­jának a 646 1975. február 1-i jegyzőkönyvében foglaltakra a­­lapozta. Ennek ellenére ez irány­ban nem történt semmi intézke­dés. A cikk megjelenése után is­mételten ellenőriztette az emlí­tett kocsi műszaki állapotát, mely alkalommal újból megerő­sítette a szakkomisszió előbbi megállapítását- Elrendelte a ki­­selejtezéssel kapcsolatos doku­mentáció­ azonnali elkészítését. • Visszatérünk a Kereskedel­mi Igazgatóság „A vásárló sze­mével“ című márciusi cikkünkre adott válaszára. Ebben (1975. március 26-án) azt ígérik, hogy a marosvásárhelyi egyetemi üz­letkomplexum egészét, de főleg önkiszolgáló részlegét a II. év­negyed folyamán teljesen átszer­vezik az áruforgalmazás és a la­kosság kiszolgálásának javítása érdekében. Erre nem került sor, bár a III. évnegyed első hónap­jának a végére értünk. Van-e egyáltalán szándékukban valamit is tenni, avagy válaszukat a for­mális megnyugtatás jeleként ér­tékeljük? A rovatot szeri WOLFF ERIKA Felvételi versenyvizsgák a felsőoktatásban a szabadon maradt helyek betöltésérel 1975. szeptember 1-én a felső-­­ oktatásban felvételi versenyvizs­gákat tartanak az 1975 júliusi szesszió után szabadon maradt helyek betöltésére. A verseny­­vizsgákra az alábbiak szerint ke­rül sor: — mérnöki oktatás a bukares­­ti, kolozsvár-napocai, iasi-i és temesvári politechnikai intézet­ben, a bukaresti és a galati-i egyetemen és a ploiesti-i Kőolaj­­- Földgázipari Intézetben; — almérnöki oktatás a buka­resti, kolozsvár-napocai, iasi-i és temesvári politechnikai intézet­ben, a craiovai és galati-i egye­temen a bukaresti Építőipari In­tézetben, a ploiesti-i Kőolaj- és Földgázipari Intézetben, a vaj­dahunyadi és resicai almérnöki intézetben a bukaresti Agronó­miai Intézetben és a pitesti-i fel­sőoktatási intézetben; — gazdasági oktatás, esti és látogatás nélküli tanfolyamok, a bukaresti Gazdaságtan atomnyi Akadémián és a kolozsvár-napo­­cai, craiovai és iași-i egyetemen; — egyetemi oktatás, nappali tagozat, a craiovai és iași-i egye­temen fizika szakra, a pitești-i felsőoktatási intézetben a fizika­kémia szakra és a suceavai pe­dagógiai intézetben román nyelv és irodalom — német nyelv és irodalom szakra, — egyetemi oktatás, látogatás nélküli tanfolyamok, a bukares­ti, a brassói, kolozsvár-napocai, craiovai, iatji-i­ és temesvári egye­temen a matematika szakra és a bukaresti Egyetemen a jogi szakra. Az illető szakokat és a betöl­tetlenül maradt helyek számát kifüggesztették a felsőoktatási intézetekben. A versenyvizsga feltételei a­­zonosak a júliusi szesszió felté­teleivel, amelyeket az „Admite­­rea in invätamintul superior — 1975“ című brosúra ismertet. Beiratkozásokat ez év augusz­tus 25 és 30 között, a jogi szakra pedig ez év augusztus 15 és 20 között fogadnak el. A Küsmöd Még a múlt év végén meg­kezdték a munkatelep szervezé­sét Erdőszentgyörgy—Bözöd kö­zötti alsó területen. Az állami gazdasági épületek szomszédsá­gában vertek tanyát az építők. Érthető, hogy ezt a helyet vá­lasztották. A Küsmöd patak ren­dezésével kapcsolatos munkálat legnehezebbjét itt kell elvégezni. Itt épül fel a több száz méter széles és a 20 méternél is maga­sabb gát. A mögötte levő völgy­ben majd a munkálatok utolsó szakaszában egy víztároló létesül, amely nemcsak a környezetet változtatja meg, hanem az utób­bi években oly sok kellemetlen ár­séget okozó áradások veszélyei­nek elhárítása miatt is jelentős lesz. A Küsmöd pataka gyakran bajt, kárt okozott ha felduzzasz­totta a Küküllőt, s percek, órák alatt tett kárt a termésben, az emberek háztáji gazdaságaiban. A néhány évig tartó építkezés­nek még csak a legelejénél mun­kálkodnak az építők. A vízrend­szer építésének mérnök-irányító­jával nem sikerült találkoznunk, így aztán a műszaki leírásokról, pontos felmérésekről, arról pél­dául, hogy hány hektárnyi terü­letet foglal majd el a víztároló, nem sokat tudtunk meg. Az e­­gész létesítményt magukénak te­kintő mester, traktoristák, kubi­kusok azonban eléggé tájékozot­tak. Szavaikból nemcsak a fel­adataik iránti érdeklődést, ha­nem annak megbecsülését is bi­zonyítják. Egyikük megjegyezte, úgy tud­juk, mintegy vagonnyi fűmag kő- patakánál jut felhasználásra csak a Küs­möd és a beletorkolla patakok gátjainak begyepesítésekor. Te­hát a partvédő gátak hosszúak lesznek. A hegy oldalában két földbeszúrt karóra mutatnak. Idáig kell emelkedjen a tároló­­gát, mondják. Megmutatják, mit művelt a jú­lius elején kiáradt Küsmöd az állami gazdaság istállói körül. Et­től nem messze, már júliusban el­készült a patak rövid, új medre is, ahol majd a víznek csatornarend­szeren kellett volna lefolyni. Azt is megtöltötte iszappal, földdel az áradás. Mint mondják, ennek is vége lesz majd. A gát alatti zsilipeken szabályozni lehet, hogy mikor és mennyi víz foly­jon a patakba. Mint a mester közli, már meg is érkeztek az erdőszentgyörgyi állomásra , a csatornarendszer létrehozásához szükséges 1 méter belvilágú be­toncső-elemek. Ha jön a mér­nök, sor kerül beszállításukra. Aztán arról beszélnek, hogy a síözöd felé vezető út is víz alá fog kerülni. A létesítendő új út valamivel hosszabb lesz, de mint mondják, nem baj, mert akkor még a szekér sem ráz azon. Te­hát a jelenleginél jobb lesz. „Ez is nyeremény nekünk“, jegyzi meg az egyik traktorista. S a szabályozási munkálatok nyere­ményeiről még sokat mondhat­nának az állami gazdaságbeliek is. Hiszen ennek a területei is védettek lesznek a víztől. Kíváncsiskodom, mivel töltöt­ték a Küsmöd szabályozói a múlt év végétől idejüket. Hívnak, hogy menjek ki a Vargyas patakához, a Máté ár­kához. Ott aztán láthatom, mivel telt el az idő. Elkészült a Var­gyas patakán 6 kis hordalék­­felfogó gát. A Máté árkánál is vége felé járnak e munkával. De a gátakon kívül rendezni kellett helyenként a medret, a partot is. S jó, hogy elvégezték, mert ha nem, a Küsmödbe jóval több hordalék jutott volna július ele­jén, s a baj nagyobb, lett volna. A Küsmöd is egy patak csak, de kellemetlenkedni úgy tud, mint bármelyik bővizű folyó. A környék hegyeiben levő kis pa­takok szintén. A mester, aki már az ország számos vízgyűjtő rend­szerénél dolgozott, elmondja, hogy a nagyobb patakoknál jó, eredményes munkát csak akkor tudnak végezni, ha az abba tor­kolló kisebbeknél is elvégzik a legfontosabb vízrendészeti teen­dőket. Ezt az idei áradás is igen jól bizonyítja. Az építők tudják, e munkának nemcsak az a haszna, hogy fel­hőszakadások, kiadós esőzések, vagyis szeszélyes időjárás alkal­mával megmentik a környéket a bajtól, hanem aszályos, csapa­dékban szegényebb időben is hasznát veszik-vehetik a tárolt víznek. Ez a tulajdonképpeni víz­gazdálkodás. Mert nemcsak az áradásokra, hanem az esetleges vízhiányra is gondolni kell, an­nál is inkább, mert tudományos felmérések szerint lesz még igény a vízre. A hegyi patakok vízhozama akkor igazi értékké válik. (markó) A gabona mielőbbi biztonságba helyezéséért Ésszerűen elosztani a gépi erőket! (Folytatás az 1. oldalról) falu minden lakosának mozgósí­tása érdekében is. Vaida Vasile, az 1-es brigád vezetője elmon­dotta ugyan, hogy az üzemekben dolgozók közül nagyon sokan se­gítenek a mezei munkákban, így például Blaga Vasile, Cotoara Ioan, Maier Ioan és Gavrila, Bu­­cur Pavel, a büfé felelőse, Bucur Teodor, Somodi Ioan és Cotoara Castica tanulók és sokan má­sok, mindennap ott találhatók a határban. Nagyon sokan vannak azonban olyanok is, akik bár ott élnek a községben, de a kisuj­jukat sem mozdítják meg a gaz­daság érdekében. Vlad loan, Sântean loan és feleségeik, Bo­­dan Vasile, Vlad Alexandru, Pinca Ioan, Vultur loan, Cojoa­ra Teodor és mások még egy na­pot sem dolgoztak a gazdaság­ban. Ezeknek a munkájára pedig nagy szükség volna, mert a csáp­­léshez, hordáshoz, a szalma és a takarmány összegyűjtéséhez nem mindig jut elegendő erő. Gon­doljuk, e tekintetben a községi pártbizottság és a községi népta­nács is megteszi a tvrz­ios­ lé­péseket. Fokozni kell az Miután a déli megyékből ér­kezett segítség is munkába állt, Faragón is jól haladtak az ara­tással.­­Szerda estig a 390 hektár búzából 260 hektár termését si­került learatni. A hét elején a­­zonban a négy C—1, C—3-as kombájnt a 80 hektárról sarló­val learatott búza csépléséhez ál­lították be, s így megcsappant az ütem, mert hiszen a három Glo­ria kombájn naponta 18—20 hektárnál többel nem képes meg­birkózni. Igaz, a tagság is arat még, főleg a második brigádban, ahol 20 hektár termését gyűjtik be, de még így is 100 hektár búza és 45 hektár sörárpa be­gyűjtése vár a kombájnokra. Ha jól dolgoznak, ez még öt-hat tel­jes munkanapot vesz igénybe, ez pedig sok. Úgy kell megszervez­niük a gépek munkáját, hogy a­­zok a cséplés mellett, az aratás- aratás ütemét!­ nál is besegítsenek, s úgy vél­jük, a C—1, C—3-as kombájnok megbirkózhatnak a sörárpa ara­tásával. El kell azt mondanunk azon­ban­, hogy a faragóink a körzet­ben talán a legjobban állnak a szalma összegyűjtésével, a terü­letek felszabadításával. Eddig 120 hektáron préselték fel és hordták el a szalmát. 46 hektá­ron pedig a tagság gyűjtötte ösz­­sze azt szakaszba a területek szé­lén, így a mezőgépészek 140 hek­táron forgatták át a tarlót, 1C0 hektáron pedig kukoricát, 10 hektáron paszulyt vetettek. Az mtsz vezetősége köszönet­tel nyugtázza a régeni Republi­­ca vállalat dolgozóinak segítsé­gét, akik közül hetente kétszer 30—30-an dolgoznak a cséplés­­nél, hordásnál, a takarmány be­gyűjtésénél. Testvéri A régens áru dolgozói teljes egészében végeztek a szalmásga­­bonák betakarításával. S mivel a folyamatos technológia szerint szervezték meg a munkát, ezzel párhuzamosan befejezték a szal­mapréselést és szállítást is. Több mint 800 tonna szalmát raktak kazalba. A felszabadult területe­ken igyekeztek gyorsan elvégez­ni a szántást és­ másodvetést. Ed­dig 100 hektárt vetettek be ma­ s edi­dig sednövényekkel, amiből 20 hek­tár zöldségféle. A vállalat vezetősége az ara­­tás-cséplés befejezése után úgy határozott, hogy testvéri segítsé­get nyújt a környékbeli termelő­szövetkezeteknek. A felszabadult Gloria kombájnokat azonnal a marosjárai, magyarói, marosvécsi és Rush Munji-i termelőszövet­kezetekbe irányították. A hét vé­gén újabb gépekkel segítik a kozmatelkieket is. VOROS ZASZED .V OLDAL I

Next