Vörös Zászló, 1976. február (28. évfolyam, 25-49. szám)

1976-02-01 / 25. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam 25 (7502) szám , 1976. február 1. vasárnap Ara 30 báni A politikai nevelés és a kultúra kongresszusának köszöntésére Gyümölcsöző viták, konkrét intézkedések a politikai-ideológiai és kulturális nevelőtevékenység javítására Gazdasági-társadalmi életünk fejlesztésében és tökéletesítéséb­e­n jelentős szerepe van az RKP KB 1971. novemberi plenáris ü­­lésén az ideológiai tevékenység javításáért, a tömegek általános műveltségi színvonalának eme­léséért és szocialista neveléséért, társadalmi viszonyainknak a szocialista és kommunista etika és méltányosság elveire való a­­lapozásáért elfogadott Program gyakorlatba ültetésének. A ben­ne foglalt tézisek, eszmék és in­tézkedések nagy elméleti és gya­korlati jelentőségére való tekin­tettel, ez a rendkívüli fontossá­gú dokumentum a XI. Pártkon­gresszuson a párt Programjának szerves részévé vált, mozgósítóan hatott és hat gazdasági, szociá­lis, politikai-ideológiai életünk valamennyi területén. A kommunista nevelés prog­ramja hozzájárult és hozzájárul a párt vezető szerepének növe­kedéséhez, az egész politikai­ideológiai és kulturális nevelő­­munka aktivizálásához, a forra­dalmi kombattivitás fokozásá­hoz, a tömegek szocialista tuda­tának fejlesztéséhez, ami a párt és államunk marxista-leninista politikájának valóra váltásában, az anyagi és emberi tartalékok magasabb szintű értékesítésében, az 1971—1975-ös ötéves terv ha­táridő előtti teljesítéséért kibon­takozott szocialista versenyben született számos kezdeményezés­ben öltött testet. Kifejezésre juttatva pártunk állandó gondoskodását a politi­kai-ideológiai és kulturális ne­­velőmunka tökéletesítéséről, el­mélyítéséről, az új ember for­málásáról, aki előrehaladott szo­cialista tudattal, felsőbbrendű erkölcsi arculattal, a munka, a társadalom általános érdekei iránti új magatartással rendel­kezzék. az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága elhatároz­ta, hogy ez év májusában össze­hívják a politikai nevelés és a kultúra kongresszusát. E kon­gresszus alapos előkészítése ér­dekében, a párt mélységesen de­mokratikus gyakorlatához híven, IOAN FLOREA, a megyei pártbizottság első titkára az RKP KB Politikai Végrehaj­tó Bizottsága elhatározta, hogy az 1976. február—április közötti időszakban az összes pártszer­vezetekben, az összes tömeg- és társadalmi szervezetekben, az ideológiai és kulturális nevelő intézményekben, falvakon, váro­sokban, municípiumokban egy­aránt, majd megyei szinten vi­tassák meg, miként valósulnak meg a kommunista nevelés prog­ramjában kijelölt feladatok, a XI. Pártkongresszuson a politi­kai-ideológiai és nevelőmunkára vonatkozóan hozott határozatok. Nyilván, a sorra kerülő viták és a hozandó intézkedések kö­zéppontjában a pártszervek és -szervezetek vezető szerepének a gazdasági-társadalmi élet va­lamennyi területén való növeke­dése kell hogy álljon, beleértve a politikai-ideológiai és kulturá­lis nevelőtevékenységet is; ha­sonlóképp ezek igényessége és felelőssége a nevelőmunka egy­séges irányításában. Elemezve, hogy miként irányították a párt­­szervezetek a politikai nevelő­­munkát az összes dolgozók elő­rehaladott magatartásának for­málásáért, a gazdasági-társadal­mi feladatok jó körülmények közötti teljesítéséért, a kommu­nisták szenteljenek megkülön­böztetett figyelmet a politikai nevelőtevékenység további javí­tását célzó intézkedések kidolgo­zásának, támogassák az 1976. é­­vi állami terv, valamint az egész ötéves terv előirányzatainak tel­jesítését. A viták hozzák fel­színre, miként járul hozzá a po­litikai nevelőtevékenység a mun­ka iránti szeretet elmélyítéséhez, annak megértetéséhez, hogy a munka döntő jelentőségű ténye­zője hazánk gazdasági-társadalmi fejlődése meggyorsításának, ele­mezzék, hogy a pártszervezetek, tömeg- és társadalmi szervezetek akciói mennyiben segítették elő az egyéni és kollektív felelősség növelését, az anyagi és pénzügyi eszközökkel való egyre jobb gazdálkodást, ami nyilván a dol­gozók kettős — tulajdonosi és termelői — minőségéből adódó kötelezettség. Természetesen a politikai-ideo­lógiai és kulturális nevelőtevé­­kenységet elsősorban a pártszer­vezetek azon akcióinak tükrében kell elemezni, amelyek révén a kommunisták, az összes dolgo­zók alaposan elsajátítják az élet­ről, a társadalomról alkotott tu­dományos dialektikus és törté­nelmi materialista felfogást, pár­tunk és államunk bel- és külpo­litikájának alapelveit, és tetteik­kel, munkájukkal és magatartá­sukkal biztosítják a szocialista erkölcs és méltányosság normái­nak, a szocialista humanizmus és kommunista erkölcs alapelvi­nek alkalmazását, a becsületes­ség, korrektség, a haza, a párt, a nép iránti hűség, a társadalom egész ügye iránti odaadás és ál­dozatkészség, a szerénység, bá­torság, őszinteség, a szakmai és társadalmi feladatok példás tel­jesítésében való szenvedélyesség érvényre juttatását. Kétségtelen, a viták során vissza kell verni a maradiságot, a társadalomellenes megnyilvánulásokat, a harácsoló és karrierista, élősködő szelle­met, a törvények áthágását, a­­zokna­k a magatartását, akik a társadalomnak keveset nyújta­nak, de attól sokat követelnek. A viták során ki kell dombo­rítani, hogy milyen szerepük volt vagy kell legyen az alap­­szervezetek közgyűléseinek, a pártbizottságok aktíváival vég­zett munkának a munkaközössé­gek előtt álló feladatok teljesí­tésében , a termelés jó menete érdekében, a közösséget érintő összes kérdések megoldásában. Különös fontosságot kell tulaj­donítani a politikai-ideológiai pártoktatás és az előadások út­ján kifejtett propaganda, a tö­megpolitikai munka minden sor­ (Folytatás a 2. oldalon) N­­­a az ember Gerebenes fe­­* * löl közelíti meg Mezősályt, a sok szép családi ház, középü­let mellett más valamire is fel­figyel Hosszú telefonvonalak zi­zegnek a szélben. Felfutnak az emeletes házak oldalán, szétágaz­nak a mellékutcákba. A községi néptanácsnál Ruman­­dea Cornellel, a községi pártbi­zottság titkárával, a néptanács elnökével forgatjuk a telefon­­könyvet. Én rábökök egy számra, s ő azonnal válaszol is. — 11—A? — Moldovan Ioan állatgondo­zó lakása. A következő számhoz érve fel­emeli a kagylót s bemondja a számot. — Igen, Miculan-lakás. A fér­gem nincs itthon. Megoperálták. — Egyébként ő is az állatte­nyésztésben dolgozik — teszi hozzá magyarázólag az elnök —, a másik a növénytermesztésben, a harmadik kőműves. Nem új­donság ma már nálunk a tele­fon. Eddig már több mint száz termelőszövetkezeti tag vezettet­te be, s a postán még harmincöt kérvényt tartanak nyilván. Nem valami nagyzási hóbortról van szó, hanem a jólét újabb jelé­ről. A falu mindenben igazolja a párttitkár állításait. Fent a te­tőn büszkén emelkedik magasba a Szocialista Munka Hőse cím­mel kitüntetett termelőszövetke­zet székháza jelkép. Innen az­tán egymást követi a sok szép középület: a szolgáltatási komp­lexum, az általános áruház, a klub, az orvosi rendelő, a pék­ség s a most épülő műmalom. Hogy a családi házakról ne is beszéljünk Hiába próbáljuk összeszámolni, így aztán megál­lapodunk abban: a falu nagy ré­sze újraépült, régi házak csak mutatóba akadnak, emlékezte­tőül az utókornak. — S ha látná, az új ház mit takar! — mondja büszkén a párt­titkár. Így aztán újra visszatérünk a telefonra. A Miculan-lakást ké­ri. A válasz kedvező, már indu­lunk is. Szép családi ház a falu köze­pén. A háziasszony fogad, rend, tisztaság és gazdagság mindenütt. A városba is beillő bútoron ott díszeleg a piros telefon. — Kellett a telefon, mert a kislányunk Vásárhelyen tanul. Néha felhívjuk. A beszélgetést telefoncsengés szakítja félbe. — Igen-igen, azonnal jövök. — Moldovan Ioanné telefonált, valamit meg kell nézzek náluk. Szépen kézimunkázik — teszi hozzá magyarázólag. Elkísérjük ki a falu szélére. Moldovan Ioan egy kicsit sza­badkozik a fogadtatásért, dehát nemrég jött haza a telepről. Az állattenyésztésben dolgozik, 14 tehenet gondoz, amelyektől az elmúlt évben 32 000 liter tejet fejt a tervezett 28 000 literrel szemben. Az ember a munkájá­val, a feleség a szép szőtteseivel hozakodik elé. A sok szép bú­tort, mosógépet, varrógépet, te­levíziót, rádiót egy se említi. Gondolják, akinek van szeme, az látja, éppen úgy, mint az új telefont. Haladunk tovább a telefonvo­nalak mentén: szépet látni, él­ményekben gazdagodni. Roșca Petránál, a termelőszövetkezet (Folytatás a 2. oldalon) Halló ! Mezősály ?--------------1 — NAGY FERENC riportja — Befejezte munkálatait a fogyasztási szövetkezetek kongresszusa Szombaton befejezte munkála­tait Románia Szocialista Köztár­saság fogyasztási szövetkezetei­nek VI. kongresszusa. A kongresszus munkálatain részt vett Ilie Verdet elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titká­ra, Fazekas János elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első miniszterének helyettese, az RKP KB több tagja, központi intézmények és társadalmi szer­vezetek vezetői. A pénteki és szombati plenáris üléseken és a munkatagozatok­ban felszólalt 163 részvevő nagy elismeréssel szólott az üdvözlet­ről, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, az Ál­lamtanács és a kormány nevében a kongresszushoz intézett. Hang­súlyozták, hogy a fogyasztási szö­­vetkezetek fejlesztése szempont­jából kivételes jelentőségű doku­mentumban foglalt útmutatások, az e szektor dolgozóihoz intézett meleg szavak konkrét programot jelentenek a szövetkezeti tagság számára, hogy a CENTROCOOP fokozottabb mértékben hozzája­ (Folytatás a 2. oldalon) A Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának ülése Tegnap ülést tartott a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága. A Végrehajtó Bizottság elemezte a municípiumi, városi és községi néptanácsok végrehajtó bizottsá­gainak és báróinak gyámhatósági minőségben végzett tevékenysé­gét, a kiskorúak egyes kategó­riáinak védelmére hivatott ko­­misszió, valamint a bíráskodási bizottságok munkáját, és intéz­kedéseket hozott az e fontos te­rületeken végzett munka további javítása érdekében. A továbbiakban a Megyei Nép­tanács Végrehajtó Bizottságát tájékoztatták arról, hogy a Vég­rehajtó Bizottság szekciói és a helyi szakszervek miként oldot­ták meg a dolgozók leveleiben felvetett kérdéseket 1975-ben, va­lamint a megye malmai szolgál­tató tevékenysége javításának és gazdasági hatékonyságának növe­lése érdekében végzett tanul­mányról. A Megyei Néptanács Végrehaj­tó Bizottsága ezután megoldotta a folyó tevékenység egyes kérdé­seit. A megyei mezőgazdasági parancsnokság ülése Tegnap a megyei mezőgazdasá­gi parancsnokság gyűlést tartott, amelyen elemezték az időszerű mezőgazdasági munkák, a tava­szi mezőgazdasági kampányhoz szükséges traktorok és gépek ja­vításának, valamint az állatte­nyésztésben és a mezőgazdaság más ágaiban a megyénk előtt álló teendők helyzetét. Mind a tájékoztatókat, mind a felszóla­lásokat áthatotta a mezőgazdasá­gi dolgozóknak az időszerű mező­­gazdasági munkák jó körülmé­nyek közötti elvégzése iránt ér­zett felelőssége és kifejezésre jut­­tatta azt a törekvésüket, hogy minél jobb eredményeket érjenek el az új ötéves terv első eszten­dejében. Elismerően szóltak a gépesítők­­nek az egész gép- és traktorállo­mány kijavítása érdekében kifej­tett tevékenységéről, de ugyan­akkor hangsúlyozták annak szük­ségességét, hogy fokozottabb erő­feszítéseket kell tenni a termő­föld természetes és műtrágyával való feljavítása érdekében. A helyzetjelentésekből kitűnt, hogy (Folytatás a 4. oldalon) Valóban téli a téli front Ma van éppen négy hónapja, hogy a leendő új maros­vásárhelyi kórház kicövekelt területén munkához láttak az építők. Bővebben-rövidebben több ízben szóltunk már róluk. Ezúttal a rendkívüli tél tett kiváncsivá: hogyan ha­ladnak most a zordabb telektől talán kissé elszokott építők? IDŐJÁRÁS ÉS MUNKAÜTEM Elöljáróban az 1-es Építőtelep­csoport 101-es munkatelepének ve­zetőjét, Kelemen Ferenc mérnö­köt kérjük fel rövid összefogla­lóra. — Tehát a múlt év. A kezdés­től december végéig a telepszer­vezést és az alapmunkákat vé­geztük. Az előbbivel évzárásig 90 százalékban készültünk el. Ide­tartozik a munkatelep körüli u­­tak rendbe tétele, raktárak, iro­dák, valamint az ácsműhely meg­­építése-elhelyezése. Az úgyneve­zett alapmunkákból a gépi ásás 70, a betonöntés mintegy 55 szá­ MAKKAI JÁNOS (Folytatás a 4 oldalon) FALUSI KÖNYVHÓNAP A Falusi Könyvhónap, mely sorrendben immár a XVI., leg­főbb célkitűzése a párt ideoló­giai programjának valóra vál­tása, a szocialista öntudat fej­lesztése, a magas rendű politi­kai, erkölcsi felelősségérzetű, új típusú ember kialakítása. Az idei Falusi Könyvhónap jelentőségét növeli az a tény, hogy abban az időszakban ke­rül rá sor, amikor az ország összes dolgozói hatalmas len­dülettel és lelkesedéssel ké­szülnek a politikai nevelés és a kultúra májusban megtar­tandó kongresszusára. Ebben az időszakban a művelődési otthonokban, klubokban egyre magasabb szintre emelik a közművelődési tevékenységet. A­­Falusi Könyvhónap — a műszaki-tudományos forrada­lom ötéves tervének első évé­ben — rendezvényeivel haté­konyan hozzá kell járuljon a dolgozók sokoldalú nevelésé­hez, a párt ideológiai program­jának valóra váltásához, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítése nagysze­rű feladatainak megvalósítá­sához. A XVI. Falusi Könyv­hónap az eddiginél még foko­zottabb mértékben bekapcsol­ja a falusi értelmiségieket a politikai, társadalomtudomá­nyi kiadványok, a tudomány­­népszerűsítő művek s nem u­­tolsósorban a harcos szellemű kortárs irodalom terjesztésé­be. A rendezvényeken írók, kritikusok, könyvkiadók mun­katársai találkoznak a falusi (Folytatás a 4 oldalon)

Next