Vörös Zászló, 1976. február (28. évfolyam, 25-49. szám)
1976-02-01 / 25. szám
FEBRUÁR VASÁRNAP A Nap kel 7 óra 36 perckor, lenyugszik 17 óra 24 perckor. Emlékeztető — 1848-ban született Sava Kentia román festő — 1868-ban született Stefan Luchian román festő — 1949-ben hunyt el N. D. Cocea román író és publicista — 1926-ban jött létre a Kirgiz Autonóm SZSZK (1936-tól Kirgiz SZSZK) FEBRUÁR 2. HÉTFŐ — 1911-ben született Herbák János, a hazai munkásmozgalom harcosa — 1933-ban e napon robbant ki a grivicai vasúti munkások nagy sztrájkja — 1970-ben hunyt el lord Bertrand Russel angol filozófus — 1943-ban e napon ért véget a nagy volgai csata, amely fordulópontot jelentett a Szovjetunió Nagy Honvédő Háborújában • KÖZKÍVÁNATRA február 4 és 5-én Braginszkij-Rjazanov „Ma éjjel megnősülök“ című zenés vígjátékával vendégszerepel Marosvásárhelyen a Kolozsvár- Napocai Állami Magyar Színház együttese. Az előadásokat a Művelődési Palotában tartják, mindkét napon 17 és 20 órai kezdettel. CEC-HÍREK A Takarék- és Letétpénztár az idén az első új ügynökséget megyénkben, az elmúlt napokban Visoarán nyitotta meg. Lebonyolíthatók itt az összes takarékpénztári műveletek, letétbe helyezések, kifizetések egyaránt. A napokban megkezdik a takarékpénztári műveletek elvégzését Marosvásárhelyen a Kövesdombon létesült új postahivatalban is. Remélhetőleg ezáltal csökkenni fog a város központjában lévő takarék letétpénztári hivatalokban olykor tapasztalható zsúfoltság. „Jéghegyek“ Brassó-Pojánán KONCZ !. felvétele ----- , r_____ LÁTTUK — HALLOTTUK „Minek nevezzelek?" Több vásárló szóvá tette, hogy az utóbbi időben sokféle ízletes, de „névtelen" gyümölcs, főleg alma jelent meg az üzletekben. Azért névtelenek, mert az árcédulákon legfennebb csak annyi szerepel, hogy A1, vagy B1 csoport, s ezért olyanformán folyik a vásárlás, mint idegenben — mutogatással. Jó volna tehát az árcímkéken, vagy más úton-módon a gyümölcs elnevezését is megismertetni a vevőkkel. Addig is, amíg ez megtörténik, közölhetjük, hogy a most kapható új fajták közül a körtére emlékeztető, illatos-zamatos almának piros delicia, a hozzá hasonló, de sárga színű almának sárga delicia a neve. Veszélyes játék A kígyófarokról, vagyis arról a jégen űzött játékról van szó, amikor 15—20, sőt néha ennél több korcsolyázó összefogózva, hosszú sorban, sebesen kanyarog a jégen. Az éles kanyaroktól a kígyófarok vége — és ez a hecc a dologban — leszakad, s a korcsolyázók a tehetetlenségi erő miatt vagy bukfenceznek, vagy másokat vernek le a lábukról. Nemrégiben kétszer is láttunk igen veszélyes helyzetet, amikor a dolog súlyos sérüléssel végződhetett volna. Azt szokták mondani, hogy ami késik, nem múlik. Éppen ezért jó lenne, ha a korcsolyapályák felügyelői vigyáznának arra, hogy ez a játék ne harapózzon, s főleg ne durvuljon el. Sikonkák Több üzletben, főleg ott, ahol hentesárut és italt árusítanak, szokásossá vált, hogy takarításkor a vizet nem a lefolyóba öntik, hanem az üzlet ajtaján át a járdára seprik. Tudjuk, hogy ott, ahol nincs lefolyó, kényelmetlen a szennyes víz összegyűjtése, de a „kiseprűzést" mégis esetleg csak nyáron szabad alkalmazni és semmi szín alatt sem télen, amikor pillanatok alatt veszélyes sikonkák keletkeznek az üzletek előtt. (mezei) EGY KIS FEJTÖRŐ FILMVILÁG (V.) Rejtvényünkben jeles rendezők nevét rejtettük el. Az adott kérdésnél egyegy filmjük címét adjuk meg. VÍZSZINTES: 2. Tíz kicsi néger, 10. Nagyon vágyakozó, 12. Nyakra való, 13. Becézett férfinév, 15. Népi labdajáték, 16. Román személyes névmás, 17. Filozófiai fogalom, 19. Egy férfi meg egy nő, 22. Nem enged meg, 23 Vízzáró, 24. Fuser betűi, 26. Kiejtett betű, 27. Rossz helyzet, állapot, 29. Egyforma betűk, 30. Egy másik filozófiai fogalom, 32. Az anya, 33. Sír, 34. Ilyen élmény is van, 36. Indulatszó, 37. Lat része, 38. Védő, 39. Kiütés a ringben, 40. Nagy német filozófus, 42. Szeld betűi, 44. Nemesítő, 46. Nyolc és fél, 47. Történelmi nevezetességű Maros menti helységből való, 49. Névelős fűszer, 50. Lóbíztató, 51. Becézett női név, 52. El, 53. Az oszlop. FÜGGŐLEGES: 1. My Fair Lady, 2. Almafajta, 3. Eme nóta, 4 Az egyik nemhez tartozik, 5. Hegyszirt, 6. Skálahang, 7. Énekhang, 8. Törlőgumit, 9. Biciklitolvaj, 11. Húsos étel, 14. Edény (ék. h.), 16. Mint a vízszintes 16, 18. Közlekedési vonal? 20. Nagyvárad, 21. Azalék, 25. Nibelungok, 27. Bánat, 28. A postakocsi, 31. Argumentumaira, 32. A Ludolf-féle szám, 35. Taszít, 38. Oson betűi, 40. Veszteséget? 41. Hárs románul, 43. Arab állam, 45. A-val a végért, Pucciniopera, 48. Óriáskígyó, 50. Csonka orr, 51. Egyforma betűk. Filmvilág (IV.) című rejtvényünk helyes megfejtése. Vízszintes: Jean Marais; Paul Muni; Mastroianni; Alexandra Repan. Függőleges: Fredric March; Anthony Quinn; Peter Falk; Funes. VÖRÖS ZÁSZLÓ 3. OLDAL Az anyag kozmikus története: miből épül fel Naprendszerünk és a végtelen kozmosz ? A világegyetem általunk belátható részének atomos szerkezetű anyaga kb. 13—15 milliárd évvel ezelőtt alakult ki egy gigantikus ősrobbanás eredményeként. Ekkor a szinte elképzelhetetlenül sűrű állapotú anyag egy igen kis térrészből hirtelen robbanásszerűen kitágult és „lehűlt“ a Nap központi magjának 15 millió fokos hőmérsékletére. Ez a lehűlés tette lehetővé a protonok, neutronok, atommagok kialakulását elemi részekből. Ezekből alakult ki a hidrogén, és az anyag ebben a formában vált atomos szerkezetűvé, röviden ebből jelentős mennyiség (kb. negyedrésze) héliummá alakult át. Az a tény, hogy a világegyetemben igen jelentős mennyiségű hélium található, egyik nyomós bizonyítéka az „ősrobbanás“ (an- TUDOMÁNY golul: Big-Bang, magyarul: Nagy Bumm!) elmélet igazának. A nagy sebességgel szétrobbant izzó „gázgömb“ repeszeiből alakultak ki a későbbi galaxisok. Oly módon, ahogy a vízgőzből létrejönnek az esőcseppek, megindult az anyag csillagokká tömörülése. Majd a csillagok körül a bolygók kialakulása. A világmindenség jelenlegi állapotában az anyag legnagyobbrészt, kb. Napunk tömegével megegyező energia termelő gázgömbök (csillagok, ilyen pl. a Nap) alakjában fordul elő. A csillagok nagyobb rendszerekbe, galaxisokba tömörülnek. Egy átlagos galaxisban százmilliárd csillag van. A kémiai elemek kialakulása a csillagokban megy végbe, ezek a kémiai elemgyártás nagyüzemei, és a szupernóváknak nevezett csillagrobbanások során szóródnak szét a csillagközi térbe. Ez úgy képzelhető el, mint egy gigantikus méretű hidrogénbomba-robbanás, így pl. az 1952-ben a Csendes-óceáni Eniwetok szigetek térségében végrehajtott hidrogénbomba-kísérleteknél keletkezett rendkívül erős neutronsugárzás hatására számos kémiai elem jött létre (ún. uránon túli, transzurán elemek). A múlt év augusztusában amerikai kutatók a Hattyú csillagképben figyeltek meg egy szupernova-robbanást, ennek fényessége 10 milliószorosa volt a Napunk fényességének. „Nova Cygni 1975“-nek nevezték el. Hazánkban először a múlt év augusztus 29-én 8 órakor V. Scurtu iani amatőr csillagász figyelte meg. Valószínűleg hasonló szupernova-robbanás volt a bibliai betlehemi csillag megjelenése is. Ma már biztosan tudjuk, hogy Tejútrendszerünk tömegének mintegy öt százaléka diffúz gáz és porfelhő, ún. csillagközi anyag. A csillagközi anyagban kis mennyiségben minden kémiai elem megtalálható, ami Földünkön is előfordul. A csillagközi anyagban molekulák is előfordulnak, a cián molekulát pl. már 1937-ben kimutatták, 1970-ben a molekuláris hidrogént, vízmolekulákat stb. Ma már összeállították a világűrből kimutatott molekulák katalógusát is. Ezek mindegyike jellegzetes rádióhullámokat bocsát ki, így pl. a hidrogén a 21 cm-es hullámhosszon, a vízmolekula az 1,35 cm-es hullámhosszon bocsát ki rádióhullámokat. Ezen rádióhullámok segítségével sikerült feltérképezni a Tejútrendszerünk hidrogén-felhőit. Mivel a rádiósugárzás olyan sűrű gáz- és porfelhőkön is áthatol, amelyek a látható fényt elnyelik, lehetővé vált a Tejútrendszer láthatatlan tartományainak kutatása is. A csillagközi anyag egy részét apró, ezredmilliméter nagyságú porszemek alkotják. A vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy ezek tűalakú grafitkristályok. Ha a porfelhő közelében csillag helyezkedik el, a csillag fénye visszatükröződik a szemcsékről, s így a porfelhő halványkék színben ragyog. Jellegzetes sötét porfelhő a Lófej köd az Orion csillagképben. Régóta sejtik, hogy a csillagközi porszemek apró szénkristályok és ezekre rakódnak rá a csillagközi térben levő atomok, ezeken a porszemeken mennek végbe azok a reakciók, amelyek eredményeként bonyolultabb molekulák keletkeznek. A kozmikus sugárzás hatására leszakadnak a porszemekről és megkezdik önálló életüket a kozmikus térben. A Tejút fekete felhőjében nemrég olyan molekulákat fedeztek fel, amelyekből akár az élet keletkezéséhez szükséges fehérjék is képződhettek. Dr. Winnewisser, a Bonn-i Max Planck Intézet rádióasztronómiai osztályának kutatója szerint: „feltehető, hogy Naprendszerünk születése előtt, majd pedig később is a bolygóközi űrben levő anyag az élet keletkezéséhez szükséges szerves molekulákká szerveződhetett“. Ebből az következik, hogy a csillagokká, illetve bolygórendszerekké szerveződő sűrű porfelhők már eleve tartalmazzák az élet keletkezéséhez szükséges alapelemeket. A térben és időben végtelen világegyetem ugyanolyan anyagi építőkövekből épül fel, mint a Földünk. Az elpusztíthatatlan, örök átalakulásban levő anyag az, amiből kialakult Földünkön az élet. A természetnek három milliárd évre volt szüksége, hogy az élő anyag első cseppjéből létrehozza a gondolkodó embert. Most jutottunk el igazán „emberré“ válásunk küszöbére, amikor mind jobban megismerjük az anyag csodálatos világát, amely a kozmosz végtelenségétől az atom mélyéig terjed, s amely létrehozott minket is: a „gondolkodó embereket“. CZÉGENI JÓZSEF Lépezők és madárkereskedők A télen több vasárnap is fényképezőgéppel indultam el szokásos madármegfigyelő utamra. Vásárhely környékére, a Maros-partra, temetőkbe, erdőszélekre és mezőkre. Szomorú jelenségeknek voltam szemtanúja, s keserű szájízzel kellett tudomásul vennem, hogy még mindig divat hasznos énekesmadaraink léppel történő befogása, kínzása, pusztítása. Hiábavalóak lettek volna a természetvédelmi kiállítások, ismeretterjesztő előadások, madárvédelemről szóló brosúrák, cikkek, madárgyűrűzési ismertetők, vándorkiállítások, előadások az iskolákban, népi egyetemen, amelyeket megyénk lelkes természetvédői és madárszakértői rendeztek a Megyei Múzeum természetrajzi osztályával karöltve? Egyes jelek szerint sajnos így van. De utam még nem ért véget. Lépteimet a napipiac baromfi részlege felé irányítom. Itt is szomorú kép fogad: kis kalitkákban összezsúfolva, vergődő, összetört, léptől ragadó, véres fejű énekesmadarakat láttam. Közöttük találom néhány kedves és ritka téli madárvendégünket is. Nem elég a hó, a tél sok nehézsége, a fészkelő helyek elvesztése az urbanizáció miatt, még az emberi tudatlanság és gonoszság is tetézi ezt? S még egy kérdést: meddig nézzük tétlenül a garázda lépezők és vadmadárkereskedők cselekedeteit? Itt említem, hogy a Megyei Néptanács 9/1973-as, a környezetvédelemről szóló rendeletének 29-es szakasza kimondja: A hazai állatvilág védelmében tilos az illetékes állami szervek által kibocsátott engedély nélkül meghonosítani, fogva tartani és áruba bocsátani vadállatokat. A törvény értelmében a fentnevezett lépezés és vadmadárkereskedés kihágásnak minősül és 1000—5000 lejig terjedő pénzbírsággal büntetendő. Remélni szeretném, hogy e sorok és felvételek nem maradnak hatás nélkül. KULCSÁR LÁSZLÓ Két lépező (a szerző felvételei) A szabadban