Vörös Zászló, 1976. augusztus (28. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-01 / 181. szám

AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXVIII. évfolyam 181 (7658) szám | 1976. augusztus 1. vasárnap |_____Ara 30 báni NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS munkalátogatása Iasi megyében Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitká­ra, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke Elena Ceausescu elv­társnővel, Manea Manescu, Emil Bobu, Gheorghe Oprea, Stefan­­Andrei, Teodor Coman, Aurel Duma elvtársakkal együtt szom­baton munkalátogatást tett Iasi megyében. Nicolae Ceausescu elvtársnak a dolgozókkal való eme újabb talál­kozója ismét az élő valóság ere­jével illusztrálta a nép egységét a párt és annak főtitkára körül, a teljes összhangot a tömegek tö­rekvései és a párt politikája kö­­zött, a megbonthatatlan kapcso­latot a társadalmunk vezető ereje által követett alapvető célok és ama tudatos lendület között, a­­mellyel az egész nemzet rendít­hetetlenül munkálkodik, hogy va­lóra váltsa a XI. kongresszus ha­tározatait, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésére és Románia kommunizmus felé haladására irányuló programot. .. .9.50 óra. Az elnöki repülő­gép leszáll a iasi-i repülőtéren, amelyet ezen a délelőttön vörös és nemzeti színű zászlók díszíte­nek. Nicolae Ceausescu elvtársat, Elena Ceausescu elvtársnőt, a többi párt- és államvezető elvtár­sat melegen üdvözli Ion Iliescu elvtárs, a RKP KB Politikai Vég­rehajtó Bizottságának póttagja, az RKP Iași megyei bizottságának első titkára, a helyi párt- és álla­mi szervek, a iasi-i gazdasági, tudományos és kulturális élet más képviselői. Katonákból, a hazafias gárdák és az ifjúsági honvédelmi ala­kulatok tagjaiból álló díszőrség tiszteleg. Nicolae Ceausescu elv­társ ezután ellép a díszőrség előtt. Elhangzik Románia Szocialista Köztársaság állami himnusza. Nicolina egyik idős munkása színpompás népviseletbe öltözött fiatal lányokkal együtt kenyérrel és sóval, borral kínálja Nicolae Ceausescu elvtársat, Elena Ceausescu elvtársnőt, a többi párt- és államvezető elvtársat. A repülőtéren megjelent iasi-i lakosok ezrei kinyilvánítják a pártfőtitkárral való újbóli talál­kozás fölötti örömüket. A hivatalos gépkocsisor lelkes ünnepi légkörben elhagyja a re­pülőteret, és elindul Iasi felé. A város utcáin nagy az öröm. A la­kosok tiszta szívből jó egészséget és hosszú életet kívánnak Nicolae Ceausescu elvtársnak az egész nemzet javára és boldogságáért. A lelkes ünneplés megszakítás nélkül folytatódik, állandó az éljenzés és a taps. A pártfőtitkár iasi-i munkalá­­togatásának első állomása a ne­héz felszerelés-kombinát építő­telepe. Az új építőtelep építői nagy lel­kesedéssel fejezik ki örömüket, hogy körükben láthatják a párt főtitkárát, rendkívül melegen fo­gadják Nicolae Ceausescu elv­társat, a többi pártvezető elvtár­­sat Annak a párbeszédnek a során, amelyet a pártfőtitkár itt egyes gazdasági minisztériumok vezető­ségi tagjaival, az objektum építé­séhez hozzájáruló tervezőkkel, é­­pítőkkel és más szakemberekkel folytat, megvizsgálják az építő­telep munkájának megfelelő le­bonyolítását, a iasi-i ipar és a nehézgépgyártás fejlesztését és távlatait. A pártfőtitkár, az eredménye­ket méltányolva, gratulál a ter­vezőknek és az építőknek az ed­dig elért szép sikerekhez. Ugyan­akkor javaslatokat tesz az ipari és építő egységek munkája gazda­sági hatékonyságának további nö­velésére. Nicolae Ceausescu elvtárs meg­állapítja, hogy a területkihaszná­lási foka általában jó, de szor­galmazza, hogy a feldolgozó osz­tályokat tömörítsek egyetlen csarnokba, mert ez biztosíthatja a technológiai műveletek folya­matosságát. Ugyanakkor azt ajánl­ja, hogy az építési tervrajzokat javítsák meg, a csarnokokat sze­reljék fel nagyobb világító tes­tekkel. Figyelembe ajánlja azt is, hogy tartsák szem előtt a iasi-i kombinát és a többi hasonló pro­filú egységek közötti szakosítást, s így kerüljék el az ilyen üze­mekben előállított nagy berende­zések túl nagy távolságra való szállítását. A vendéglátók kérésére Nicolae Ceausescu elvtárs, a munkások nagy tapsa közepette, bronztáblát leplez le, amelyen arany betűk örökítik meg a iasi-i ipar történe­tének e nagy jelentőségű esemé­nyét. A gépkocsisor ezután a külön­leges aggregátok és szerszámgé­pek vállalata felé veszi útját. A fiatal iasi-i vállalat, amely az el­ső ilyen egység a megyében, vál­tozatosabbá teszi a város ipari termelését és lehetőséget nyújt a munkaerő minél teljesebb fel­­használására. A szakminisztérium, a főválla­lat és az egység felelős tényezői­vel folytatott vita itt az új ob­jektumok gazdasági hatékonysá­gára, valamint arra vonatkozik, hogy a részlegeket beütemezve, a lehető legrövidebb időn belül helyezzék üzembe. A vendéglátók a makettek, a grafikonok előtt hangsúlyozzák, hogy az egység igyekszik gyár­tásba venni minél több magas műszaki színvonalú terméket. A pártfőtitkár megállapítja, hogy az egység jó példát mutat az aggregátok és a célgépek tipizált elemeinek az előállítása terén, és ajánlja, hogy kezdettől fogva szen­teljenek nagy figyelmet egy kom­plex gyártásba vételi program be­vezetésének. Nicolae Ceausescu elvtárs, fel­hívja a figyelmet arra, hogy már ebben a fázisban intézkedéseket kell tenni a termelési területek teljes kihasználására. Ezzel kap­csolatosan a szakemberek fel­adatául tűzi ki olyan megoldá­sok felkutatását, amelyek lehe­tővé teszik a területek függőle­ges felhasználását is a gyártási csarnokokban raktárak, anyag­­szállítás és más segédműveletek céljára. Egyben hangsúlyozza, hogy figyelmet kell szentelni az egység munkakörülményeinek is. Ezzel összefüggésben Nicolae Ceausescu elvtárs ajánlja, hogy alakítsanak ki optimális légkört a különböző részlegek tevékeny­ségének lebonyolításához. Ezután­­ a vendégek a taxi-i keleti ipartelepen a konfekció­­gyárat keresték fel. Itt kiállítás keretében mu­tatják be nekik a főbb mutatók dinamikáját, valamint a gyárban előállított termékeket, a belföldi piacnak és exportra szánt 1977. évi új modelleket. Ezután a múlt év novemberé­ben üzembe helyezett új konfek­ció-osztály megtekintésére került sor. Nicolae Ceausescu elvtárs meg­áll több munkahelyen, megvizs­gálja az előállított terméket, be­hatóan érdeklődik a kollektíva munkájának sajátos kérdéseiről. A vendéglátók elmondják, hogy nagy gondot fordítanak a munkás­­nők, főleg pedig a fiatalok sokol­dalú szakképesítésére, a válasz­ték gazdagítására, a termékminő­ség szüntelen javítására, a terme­lési területek céltudatos felhasz­nálására és ezzel egyidejűleg a legjobb munkafeltételek megte­remtésére. A konfekció-csarnokban a gép­sorok közötti tér virágos sétány­ként hat. Rengeteg virágot nyúj­tanak át a munkásnők Nicolae Ceausescu elvtársnak és Elena Ceausescu elvtársnőnek a mély tisztelet és szeretet jeléül. A látogatás utolsó állomása a Gheorghe Asachi Politechnikai Intézet új építőtelepe. A munka­látogatás itt egybeesik a felső­­oktatási új komplexum ünnepé­lyes felavatásával. A komplexum a legjobb körülményeket hiva­tott biztosítani ahhoz, hogy a ká­derképzés lépést tartson az ipari fejlődés korszerű követelményei­vel. A vendéglátók kérésére Nicolae Ceausescu elvtárs lelep­lezi a felavatási emléktáblát. Ezután a vendégek megtekintik a vegyészeti és vegyészmérnöki fakultás új épületének földszint­jén rendezett kiállítást. Az inté­zet rektora ismerteti velük a iasi-i politechnikai oktatás fejlődésének lényeges adatait. Jelenleg mint­egy 10 000 diák tanul itt. Minden fakultás a diákok és a tanerők által tervezett és előállított ter­mékeket mutat be a kiállításon. Ezeket a tudományos körökben, diplomamunkaként vagy az inté­zet 23 termelőegységében folyó tevékenység eredményeként állí­tották elő. A vendéglátók arról tájékoztatják a párt főtitkárát, hogy az utóbbi évtizedben több mint tízszeresére növekedett a­­zoknak a tudományos kutatási szerződéseknek az értéke, amelye­ket az intézet munkaközösségei különböző megrendelőkkel kötöt­tek. A textilfakultás standja előtt, megvizsgálva a diákok által elő­állított kelméket és konfekciókat, Nicolae Ceausescu elvtárs ajánlja, hogy a iasi-i könnyűipari fakul­táson, amely az egyedüli ilyen fakultás az országban, a diákok ismerkedjenek meg az összes textilipari technológiákkal, s az oktatás helyezzen különös súlyt a nyersanyagok minőségével, a ki­készítéssel, a színezékekkel, — a termékek minőségének alapvető elemeivel — kapcsolatos vegy­­folyamatokra. A vendéglátók bemutatják, ho­gyan kapcsolták össze a vegyé­szeti és vegyészmérnöki fakultás (Folytatás a 4. oldalon) Elsőrendű teendő a szántóföldeken Az aratás, a terület­felszabadítás gyorsítása Bármerre járunk is a megyé­ben, a szántóföldeken a gépek, emberek százai, ezrei szorgos­kodnak az idei kenyérgabona be­gyűjtésén. Ez most a legfonto­sabb teendő mindenfelé, s ezért olyan aprólékos, gondos munka­­szervezésre van szükség, amely eleve biztosítja a gépek, a mun­kaidő maximális kihasználását, a veszteségek elkerülését, a napra tervezett betakarítási ütem el­érését, túlszárnyalását. E tekin­tetben az elmúlt hét nem mond­ható a legsikeresebbnek, mert a napi betakarítási ütem több mint 1000 hektárral volt alacso­nyabb a tervezettnél. Most a­­zonban, hogy a déli megyékből is nagyszámú kombájn érkezett segítségül és mezőgépészeti ál­lomásaink sok új gépet kaptak, megvannak a feltételek az ütem fokozására. Erre kell törekedni mindenhol. MINDEN GÉP MUNKÁBAN Pénteken már teljes ütemben dolgozott minden gép a gernye­­szegi mtsz határában. Szabó Sándor, ölvedi József és Jánosi Márton Glóriával vágták a bú­zát, de mellettük ott szorgos­kodtak a C-3-as kombájnok is. Az ő napi teljesítményük meg­haladta a 27 hektárt, de tegnap már a 30 hektárt is túllépték. Szabó István főmérnök elége­dett a munkájukkal. — Minden reggel 8 órakor már indulnak a gépek, s a szür­kület még munkában találja ő­­ket. Nincs megállás, mert a szál­lítást is menet közben oldjuk meg. A rendelkezésünkre álló gépekkel, ahogy számítom, 16 nap alatt végzünk a 300 hektár búza aratásával. A kicsépelt ga­bonát a mezőről egyenesen az átvevő központba hordjuk, csak a vetőmag kerül a gazdaság rak­tárába, ahol két váltásban dol­goznak a szelektorok. Már vető­­magpróbát is küldtem a labora­tóriumba. — A területfelszabadítás? — Azzal sincs baj. A három présünk nagyon jól dolgozik. Volt már eset, hogy várniok kellett a kombájnokra. Minde­­nik prés után csúszdát akasztot­tunk, arra rakják a bálákat és hordják össze nagyobb csomók­ba. Onnan meg utánfutók szál­lítják az üzemközponthoz. — Ez azt jelenti, hogy a szán­tással sem maradtak el. — Lényegében nem, de azért van egy kicsi eltolódás, és meg­mondom, miért. Az mga rendel­kezik 3 mélytalajlazítóval, s úgy döntöttünk, hogy szántás előtt a kötöttebb talajokat fellazítjuk. A 40 hektár árpaföldön már el­végeztük ezt az igen jelentős műveletet, 21 hektáron vetettünk csalamádét, uborkát, ültettünk káposztát. Még van 16 hektár árpaföldünk, ott kész a szántás, s gondolom, mára be is vetjük napraforgó csalamádéval. Gernyeszegen tehát ütemesen, szervezetten, úgy halad a mun­ka, ahogy azt megkövetelik min­den mezőgazdasági egységtől, s ez garancia arra, hogy határ­időre ténylegesen biztonságba kerül az utolsó szem kenyérga­bona is. (Sárdi) Befejezték a búza aratását A jó szervezés, a mezőgépé­szek szorgalmas munkája, no meg a szövetkezetközi tanács­tól kapott segítség eredménye­ként, a páznánfalvi mtsz-ben tegnap befejeződött a 170 hek­táron termesztett búza aratása. Jól dolgoztak a szalmaprések is, hisz a tegnapig 135 hektárról gyűjtötték össze a szalmát. A 10 hektárról kézzel learatott gabo­nát már asztagba rakták s hol­nap megkezdik a cséplést. A gazdaság az aratással párhuza­mosan hiánytalanul eleget tett az állammal szembeni kötelezett­ségeinek is. A bőséges zöldségtermés hozzáállást igényel Vonatkozik ez főleg erre az esz­tendőre, amikor először a tavaszi fagyok, később pedig a szárazság fenyegette a termést. Nagy hoz­záértésre, odaadó munkára van tehát szükség. S ez az idén nem­csak a növényápolásból áll. A leg­több zöldséges farmon már több, mint egy hónapja, hogy pótolni kell a talajnedvességet. Állan­dóan öntözni a zöldségféléket, és nem is akárhogyan. Bizonyos e­­setekben az uborkában a nappali öntözés több kárt tett, mint a­­mennyit használt. Arra lett volna szükség, hogy az öntözési prog­ramot mindenütt a növények követelményeinek megfelelően ál­lapítsák meg. A szárazság ellenére is ott, ahol melléálltak a munkának, a zöld­ségeskertek jó termést ígérnek. A termények betakarítása már min­denütt megkezdődött. Hogyan gondozták, öntözték a zöldségfé­léket, miként halad a betakarítá­suk, átadásuk, erre kerestünk választ ankétünk során. AZ ÁKOSFALVIAK NEM PANASZKODHATNAK Közel kétmillió lej bevételt biztosított már a zöldségtermesz­tő farm ebben az esztendőben. Igaz, ebben jelentős része van az üvegházaknak, ahonnan az első termést már teljes egészé­ben értékesítették s most folyik a II. ciklus előkészítése, palán­tázása. A farmról eddig a melegházi paradicsom, majd később a borsó mellett több mint öt vagon nyári káposztát, 5 500 kiló zöldpaszulyt, 2 000 kiló uborkát, mintegy 10 000 kötés markát, 1 500 kötés petre­zselymet és sok más zöldséget küldtek a városi dolgozóknak. A zöldségfélék zömét saját üzle­tükben értékesítették. — Hogy lesz tovább? — A szárazság megszorított egy kicsit — mondják a farm és a gazdaság vezetői, — de igyekez­tünk pótolni az esőt. A­ paprikát eddig kétszer, az uborkát, a ká­posztát és más zöldségféléket egy­szer öntöztük. Reggeltől estig ál­landóan működött a berendezés, hogy a 20 hektár öntözhető te­rületből minél nagyobb helyen pótolhassuk a nedvességet. (Folytatás a 2. oldalon) A marosbogáti termelőszövet­kezet kertészetében szórófejek pótolják az esőt

Next