Vörös Zászló, 1976. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-01 / 206. szám
AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA | XXVIII. évfolyam 206 (7683) szám | 1976. szeptember 1. szerda | Ara SO báni Melegpróba, idénynyitás a Marosvásárhelyi Cukorgyárban Ma és holnap van a melegpróba, ilyenkor minden megmozdul a gyárban. A turbafúvó is elindult, az olyan hangos. Becsukom az ablakot, hogy halljuk a szavunkat — mondja szobájába érve Koós György mérnök-igazgató. — Mi újat hozott ez az esztendő? — érdeklődök. — A gyár egész vízellátása megváltozott. Már az új Maros-mederből kapjuk a vizet, egy vezetéken, ami jól működik. Ez lényeges, mert a mosáshoz, az egész technológiához rengeteg vizet használunk. Megcsörren a telefon az asztalon. — Csorlány elvtárs?... Egy érdekes jelenséget észleltem a sályi répánál, amit szerintem nitrogén túladagolás okozott. Ki kellene mennünk együtt a héten a helyszínre... Rendben, a viszontlátásra. Leteszi a kagylót, most már hozzám fordulva folytatja. — Ilyen jelenség még a praxisomban nem fordult elő, ezért beszéltem a marosszentgyörgyi Mezőgazdasági Kísérleti Állomás szakemberével. — Tehát kollaborálnak. — Hogyne. Sőt a kolozsvárnapocai Babe?-Bolyai Egyetemmel és az ugyanott működő Dr. Petru Groza Mezőgazdasági Főiskolával is. Megfigyeléseket végzünk kísérleti parcellákon. Próbálkozunk különféle répafajtákkal, műtrágya adagolással, öntözéssel, a vetési időszak optimizálásával, és a répamag ultrahangos kezelésével. Muszáj igyekeznünk, mert különben lemaradunk a megállás nélkül haladó tudománytól. — Ezekben a napokban a fő kérdés az, hogy jól vizsgázzanak a gépek és berendezések. De gondolom, már a kampány megkezdése is foglalkoztatja önöket. Mikor indul a gyár? — Szeptember 3-án, valószínűleg. Délről kapjuk a répát, a Tandares-i Cukorgyár övezetéből: Ialomita, Constanta és Tulcea megyékből. Már leküldöttünk a rakodó gépeinkből és lent van két mérnökünk, akik naponta tájékoztatnak az útnak indított szállítmányokról így pontosan meg tudjuk határozni, mikor a legoptimálisabb indítani. Mert ha túl kicsi a készlet, úgy a nyersanyaghiány miatt kapacitás veszteség ér, ha meg túl nagy a készlet és nem tudjuk azonnal feldolgozni, akkor a répa minőségét éri károsodás. Hogy minimális legyen a cukorveszteség, a vonatok megállás nélkül jönnek Marosvásárhelyre. Mi mindenesetre úgy készítjük elő a gyárat, hogy már az első napon névleges kapacitás felett vagyunk. — A megyénkben termesztett répával mi a helyzet? — A répa mennyiségi és minőségi fejlődéséről sűrűn és rendszeresen kapunk prognózist. Többek között a gyökér és a levél közötti arányból lehet következtetni arra, hogy milyen érési stádiumba jutott a növény. A nyersanyag ellátási tervet úgy állítottunk be, hogy az „idegenből“ kapott répát „hazaival“ pótoljuk. Minél kevesebb termelőszövetkezettel szeretnénk egyidejűleg dolgozni. — Ezt nem egészen értem. — Úgy volna jó, hogy a beérés sorrendjében néhány gazdaságban minden erőt a szedésre összpontosítsanak s egyenesen hozzák is be a nyersanyagot a gyár központi átvevőjébe. Tudniillik, az ilyen friss répánál a legnagyobb a nyeredék, ahogy mi szaknyelven mondjuk. Mindenképpen előnyös volna, ha nem kellene sok közbeeső átvevő központot megnyissunk, s ott embereket foglalkoztassunk. A Megyei Mezőgazdasági Vezérigazgatóság már, ki is jelölte azokat az egységeket, amelyekben szeptemberben megkezdik a szedést, hogy idejében előkészíthessék a talajt a búzavetésnek. A cukorrépa ugyanis kiváló előveteménye a búzának. — Amikor önt kerestem emberek sorfala között jöttem el a folyosón. Gondolom, hogy felvételre várnak. Az idénynyitás előtti munkaerőtoborzás is az „édes gondok“ közé tartozik a cukorgyárban. — A fontos az, hogy csak annyi embert vegyünk fel, amennyire szigorúan szükség van. Be kell illeszkednünk a munkatermelékenységi tervbe. — Remélem sikerül. —• Reméljük. AJTAY LÁSZLÓ - A néptanácsok tevékenységéből A helységrendezés sorsa a lakosság kezében van .Egymáshoz szorosan kapcsolódó két problémakört tűzött múlt hét végi ülésszaka napirendjére a Pánit községi néptanács. A telységrendezésben és a falvak gazdasági-társadalmi fejlesztésében eddig megvalósítottakat, illetve a rájuk és a község egész lakosságára háruló további feladatokat vették számba a képviselők és a meghívottak , a helybeli gazdasági egységek és intézmények vezetői. Továbbá megvizsgálták a néptanács végrehajtó bürójának a lakosság pénzbeli és munkahozzájárulása, valamint a hazafias munkák irányítása és felhasználása terén végzett tevékenységét. A Pánit községi néptanács végrehajtó bárója elsőrendű kötelességének tekinti betartani a helységrendezési tervvázlatot és a terület-, valamint a városi és falusi helységek rendezésére vonatkozó 58/1974-es Törvény összes előírásait. A törvényes rendelkezéseknek megfelelően jár el a személyi tulajdonú lakások építésének engedélyezésében és ellenőrzésében. A késedelem nélkül, körültekintően végzett népszerűsítő munka, a választókörzetekben a községrendezési, illetve -fejlesztési terv kapcsán rendezett széles körű viták eredményeként a lakosság megértette a helységrendezés fontosságát, annak döntő szerepét a falvak jövője alakulásában. Mint ahogyan az egyik felszólaló mondta, ab-ban, hogy a község lakói saját ügyüknek tekintik szűkebb pátriájuk arculatának alakítását, gazdasági erejének állandó fokozását, nagy szerepe van a lakosság jelenlegi kultúrszínvonalának, szüntelen anyagi és szellemi garapodásának. Az utóbbi két elendőben 30 új lakóház épült, a törvényes előírásoknak megfelelően legalább egy emelettel, és még 19-re adtak ki építkezési engedélyt. Míg 1975-ben 22 esetben kellett fegyelmi intézkedésekhez folyamodni amiatt, hogy meg nem engedett helyen vagy módon építkeztek, az idén ez a szám 4-re csökkent. Ez persze azt is jelenti, hogy még több gondot kell fordítani a törvények megismertetésére, az emberek meggyőzésére. Pánit község az 1976—1980-as időszakra tervbe vette néhány közművesítési, gazdasági és szociálkulturális objektum felépítését. Paniton sor kerül az általános iskola kibővítésére 8 tanteremmel, tervezik az ivóvíz bevezetését Bergenyébe, a paniti szövetkezetközi társulás alapjaiból felépül egy 800 férőhelyes szarvasmarha-istálló, valamint a Fogyasztási Szövetkezetek Megyei Szövetsége beruházását képező új általános áruház. Ezek megvalósításához természetesen nagymértékben hozzájárul a lakosság, egyrészt az idejében kifizetett pénzbeli, illetve ledolgozott munka hozzájárulásával, másrészt hazafias munkával, lényegesen lecsökkentve a kivitelezés költségeit. Előzetes tanulmányok és a tanácskozások után, a községközpont és a hozzátartozó falvak jelenlegi és távlati szükségleteit, valamint a községrendezési tervet figyelembe véve, minden faluban népgyűlésen határozták meg, 1976-ban mire használják fel a lakosság pénzbeli hozzájárulását. Egyelőre nem kielégítőek az eredmények, mert nem minden állampolgár tartotta kötelességének idejében kifizetni a reá és családjára jutó összeget. A képviselők vállalták, hogy mielőbb honpolgári gyűléseket hívnak össze körzetükben, ahol beszélnek azokkal, akik megfeledkeznek kötelezettségeikről Ugyanakkor megszervezik a falvakban esedékes legszükségesebb út, híd, kút stb., javítások elvégzését, ismertetik a helységrendezéssel kapcsolatos tudnivalókat és teendőket. A helységrendezés, a község gazdasági-társadalmi előrehaladása végeredményben csakis az öt faluban élő dolgozókon múlik. A néptanács végrehajtó bárója, a képviselők, a társadalmi és tömegszervezetek hivatottak őrködni a községrendezési tervvázlatok, a törvényparagrafusok tiszteletben tartása fölött. SZÁSZ GERALDINA NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS fogadta a Luxemburgi Szocialista Munkáspárt küldöttségét, élén Lydie Schmit pártelnökkel Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke kedd délután fogadta a Luxemburgi Szocialista Munkáspárt küldöttségét, amely élén Lydie Schmit pártelnökkel hazánkban tartózkodik. A találkozó során véleménycserét folytattak a két párt munkájáról és feladatairól. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy fejleszteni kell a kapcsolatokat a Román Kommunista Párt és a Luxemburgi Szocialista Munkáspárt között, Románia és Luxemburg között, s hogy e kapcsolatokat bővíteni kívánja különböző tevékenységi területeken. Mint megállapították, a két párt és állam kapcsolatainak fejlesztése népeink érdekeit szolgálja, s előmozdítja az új szellem érvényesülését az európai viszonyokban. A felek hangsúlyozták továbbá, hogy minden kormánynak, minden ország politikai erőinek, a népeknek fokozott erőfeszítéseket kell tenniük az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányában foglalt előirányzatok megvalósításáért, konkrét leszerelési, elsősorban nukleáris leszerelési intézkedések végrehajtásáért, a jelenkor komplex problémáinak konstruktív megoldásáért. Fel kell számolni a gyengén fejlettséget, a gazdasági szintkülönbségeket, ennek érdekében az egyenlőség és a méltányosság kapcsolatait kell kiépíteni az államok között, meg kell teremteni egy új nemzetközi gazdasági rendet — mutattak rá a felek. A Megyei Pártbizottság ipari aktívájának ülése Tegnap a Megyei Pártbizottság ülést tartott ipari aktívájával, amely megvitatta az anyagi termelés további tökéletesítésének számos fontos kérdését. Pártunk és államunk a nemzetgazdaság összes ágazatainak harmonikus fejlesztésére törekszik, s ennek keretében különleges figyelmet fordít a fogyasztási javakat gyártó iparra, hogy ezáltal megvalósíthassa a párt általános politikájának legfőbb célját, a nép anyagi és szellemi életszínvonalának továbbemelését. Ilyen összefüggésben az Államtanács 1976. évi 169. számú Törvényerejű rendelete és a f. év augusztus 11-i keltezésű 319-es számú Minisztertanácsi Határozat alapján a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának határozata révén létrehozták a Közfogyasztási Cikkek Termelését Egybehangoló Megyei Bizottságot 73 taggal. Hasonlóképpen elfogadták a megyei komisszió operatív kollektív vezetőségének összetételét. A Közfogyasztási Cikkek Termelését Egybehangoló Megyei Bizottság elnökévé Benkő János elvtársat, a Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottságának alelnökét, a bizottság alelnökévé pedig Ioan Vasluian elvtársat, a Gazdasági és Társadalmi Tevékenységet Ellenőrző Megyei Munkástanács alelnökét nevezték ki. Az ülés elfogadta a megyei bizottságnak azt a munkatervét, amelyet az előterjesztett jelentés, a hozzászólások és a konklúziók alapján dolgozott ki és amely a fogyasztási javak termelésének fokozását, diverszifikálását, a termékek minőségének állandó javítását tűzi ki azzal a céllal, hogy a jövőben teljes egészében kielégíthessék a lakosság ilyen természetű szükségleteit, ami a dolgozók életszínvonala emelésének jelentős tényezője. A továbbiakban az aktívaülés jóváhagyta a megye gazdasági egységeiben lévő gépek, berendezések és felszerelések teljesítőképessége kihasználásának biztosítására létrehozott megyei állandó bizottság akcióprogramját és összetételét. A megyei bizottság (Folytatás a 4. oldalon) Szorgalmas munka Nem csupán a mezőgazdaságban általában, hanem a zöldségesekben is a legmunkaigényesebb időszakhoz érkeztünk. Teljében az összes zöldség- és főzelékfélék begyűjtése, s ezzel párhuzamosan továbbra is ápolni kell minden növényt, elsősorban a másodvetéseket. S mondhatjuk, hogy zöldségtermesztőink derekasan helytállnak minden munkában, nap mint nap nagy mennyiségű friss zöldséget küldenek az üzletekbe, a feldolgozó egységekbe, a zöldségesekben A marosvécsi zöldségtermesztők neve egyre ismertebbé válik nem csupán a környéken, hanem az egész megyében. Gondos, hozzáértő munkájuk nyomán már eddig több ezer kiló uborka, paprika, paradicsom, krumpli, hagyma került a fogyasztókhoz tőlük. Nyári krumpliból például 170 tonnát adtak át, szárazhagymából pedig több mint 36 tonnát. Jelenleg is ütemesen szedik a paradicsomot, paprikát, ubor(Folytatás a 4. oldalon) A népszámlálás és a lakásösszeírás nagyfontosságú és felelősségteljes politikai akció A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának 1976. április 14-i plenárisa elhatározta, hogy 1977. január 5-én tartsanak népszámlálást és végezzék el a lakások összeírását Ennek eredményeként a népszámlálásnak hazánkban 140 esztendős hagyománya 1977. január 5-én újabbal, Románia lakosságának korszerű összeírásával gazdagodik. Nemzetgazdaságunk nagyarányú fejlődése, szerkezetének korszerűsödése, a tudomány és a kultúra előrehaladása, a műszaki haladás kiterjesztése és általánosítása az iparban és a gazdaság többi ágában, a párt és az állam népesedéspolitikájának megvalósítása mélyreható változásokat eredményezett a román társadalom szerkezetében, módosította a népesség és a munkaerő számát és területi eloszlását, a gazdaság és az ipar fő ágazataiban való megoszlását. Lényeges változások történtek a lakosság felkészültségének szerkezetében és színvonalában, új, magas felkészültségi színvonalú szakmák jelentek meg növekedett a városi lakosság száma, megváltozott a városok és a falvak arculata és az egész ország területén javult az összes állampolgárok életszínvonala nemzetiségre való tekintet nélkül. Az állam és a lakosság pénzalapjaiból eszközölt nagyarányú lakásépítkezések, az urbanizáció, valamint a területrendezés jelentős változásokat hozott a lakásalap szerkezetében és területi elosztásában, javította a lakosság kényelmét és lakáskörülményeit. Figyelembe véve a társadalmunkban a lakosság szerkezetében és életkörülményeiben végbement átalakulások méreteit, a népszámlálás és a lakások összeírása objektív követelmény, amely arra hivatott, hogy biztosítsa a változások sokoldalú jellemzésében szükséges információkat. A népszámlálás és a lakásöszszeírás adatai képezik az alapját és kiindulópontját a munkaerőszükséglet és a meglévő munkaerő viszonya elemzésének, szem előtt tartva a munkaerőtartalék és a gazdasági arányok, a munkaerőszükséglet és a társadalmi munka termelékenysége növekedése, valamint a felhalmozás rátája és a fölös munkaerőszükséglet közötti szoros összefüggéseket. Az adatok alapján nemzetünk VERESS GYULA, a Megyei Statisztikai Igazgatóság igazgatója (Folytatás a 4. oldalon)