Vörös Zászló, 1977. február (29. évfolyam, 25-48. szám)

1977-02-01 / 25. szám

­. OLDAL VÖRÖS ZÁSZLÓ FEBRUÁR 1 KEDD A Nap kel 7 óra 36 perckor, lenyugszik 17 óra 24 perckor. Az évből eltelt 32 nap, hátra van 333 nap. EMLÉKEZTETŐ •- 1818-ban született Sava Hentia román festőművész (mh. 1904- ben) «- 1868-ban született Ștefan Lu­­chian festőművész (mh. 1916- ban) «— 1949-ben hunyt el N. D. Cocea író és publicista (sz. 1880-ban) •- 1928-ban jelent meg az „Aka­­hata“, a Japán Kommunista Párt központi lapjának az első száma .— 1789-ben választották meg az Amerikai Egyesült Államok el­ső elnökét, George Washing­tont *­ 1912-ben jelent meg illegali­tásban a Szabad Nép első szá­ma. (1956. november 3-től Nép­­szabadság, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt központi lapja) MŰSOROK —■ SZÍNHÁZ ■— Az Állami Színházban este 7.30 órap kor: Rátácire. (J-bérlet). A Színművészeti Intézet Stúdió térié­mében este 8 órakor: A fény föld. (Táncköltemények, a „Megéneklünk, Románia“ fesztivál keretében). A Ma­­ros művészegyüttes előadása. A MAROSVASÁRHELYI TUDOMÁ­NYOS-KULTURÁLIS EGYETEM Föld­­­rajzi atlasz tanfolyamának hallgató részére kedden este 7 órakor a Bartók Béla utca 1 sz. alatti előadóteremben Európai utakon (IV. rész), címm® tart élménybeszámolót Máthé László mérnök. —■ MOZI ■— ARTA: Örökre a tiéd. PROGRESUS.: A Gerikarov dosszié. SELECT: Piro­s almák. IFJÚSÁGI: Arisztokrata macs­­­kák. FLACARA: Ablak az égre. SE ■ GESVARI LUMINA: Orient express: I—II. rész. RÉG­EN I PATRIA: A ra­bul ejtett boldogság csillaga I—II. rész. VICTORIA: Murphy háborúja. TIR­NAVENI MELÓDIA: Nem szerettei többé. LUDASI FLACARA: Lánc­i—n. rész. SZOVATAI DÓIN­A: Nya­ralás a villában. ERDŐSZENT­GYÖRGYI POPULAR: Terror az ut­cán. GYULAKUTAI PATRIA: Vége a vakációnak. NYARÁDSZEREDAI NI­RAJUL: A hazudós Jakab. SARMÁSI POPULAR: A fehér turbános lovas, —a radio ■— A MAROS­VÁSÁRHELYI RADIÓSTUDIO ROMÁN NYELVŰ MŰSORA­­ 16,30—18,08-ig: Hírek, tudósítások.­­ Vers és zene. Közművelődési és mű-­­vészeti hangosújság. Operanyitányok. 1 Szerda. 6,00—6,30-ig: Reggeli zenés­z beszélgetés. " A ROMAN RADIO MAGYAR NYELVŰ MŰSORA 13,00—14,30-ig a kolozsvár-napocai stúdióból. Énekeljünk együtt. Párbe­széd a rádióhallgatóval. Folkzene. Közvélemény — műsorszerkesztő Da­­rida György. Könnyűzene. Műsor a szép vers kedvelőinek. 14,30—15,30-ig a bukaresti stúdióból: 24 óra. Könnyű­zenei újdonságok. Tudomány, terme­lés, társadalom. Bukaresti hétközna­pok — Domokos Géza jegyzete. Hí­rek, sport. 18,00—19,30-ig a vásárhelyi stúdióból. Hírek, tudósítások. Zenés posta. Dolgos hétköznapok — vlahicai látogatás. Népi muzsika. 19,30—20,30-ig a kolozsvár-napocai stúdióból: Han­goshiradó. Zsibongó — ifjúsági műsor. Szerda, 6,30—7,00-ig: Reggeli hiradó. — H TELEVÍZIÓ ■— 10,00 Tévéiskola 11,00 Bizalom — bolgár játékfilm 12,25 Vatra Dömei — riportfilm 12,40 Telex 16,00 Tévéiskola 16,30 Angol nyelvtanfolyam 17,00 Telex 17,05 A szocialista országokból 17,20 Mezőgazdasági dolgozóknak 18,00 Al­pesi síszámok világkupája 18,50 Kér­­dezz-felelek 19,20 1001 este 19,30 Hiradó 20,00 Napi gazdasági kérdések 20,10 Tudományos műsor 20,50 Színházi est: Horia Lovinescu: Ultima cursa című darabja 22,40 Régi slágerek 23,05 Hir­adó. IDŐJÁRÁS Tegnap délben 12 órakor Maros­­vásárhelyen a levegő hőmérséklete 0 fok volt. Előrejelzés: Viszonylag meleg idő, változó felhőzet, helyenként kisebb eső. Közepes erősségű dél­nyugati, nyugati szél. A várható legalacsonyabb és a legmagasabb hőmérsékleti értékek mínusz 3 ég plusz 1, illetve plusz 5 és 9 fok kö­zött váltakoznak. Tótágas — Kérek egy Pepsi-Colát. — Nincs. — Akkor talán egy Fructot... —• Az sincs. Ez a párbeszéd a napokban folyt le az Astoria cukrászdá­ban. Tovább nem is folytattam, hiszen nem a hiánycikkek fel­leltározásáért tértem be oda, hanem egyik barátom kitartó ostro­mának engedve. Rendíthetetlen optimizmusából merítve a re­ményt elmentünk a Grand szállóba, aztán a Cafe Centralba, az Olgába, a’ Rodicába... Hiába, Pepsi­t csak nem találtunk. Végül bosszúságunkat bölcs filozofálásba fojtottuk: tél van s nincs szezonja a hűsítőnek. Ezzel aztán végképp napirendre tértünk az ügy felett és egészen biztos, soha nem ragadok tollat, hogy ezt az esetet papírra vessem, ha másnap szokásos bevásárlási utamon be nem térek egy zöldség- és gyümölcsboltba is, tojásért. — Tojás az nincs — sajnálkozott az elárusítónő —, de ha akar egy Pepsi­t... Előbb azt gondoltam, csúfolódik, de rájöttem, hogy nincs honnan tudjon az azelőtti napi bosszúságomról. Gyorsan át­léptem a November 7 negyedben levő zöldségüzletbe, majd egy harmadikba, negyedikbe... Legnagyobb megrökönyödésemre szinte mindenikben ott sorakoztak a Pepsi-Colával telt ládák. íme, egy kis fantáziával tegnap is eszembe juthatott volna, hogy benézzünk egy zöldségüzletbe — korholtam magam —, hiszen már megtörtént, hogy zoknit a dohányárudában vásárol­tam! BÖGÖZI ATTILA TANULÓK TANTÁRGY OLIMPIÁSZA Vasárnap, január 30-án megkez­dődött a líceumi tanulók tantárgy olimpiásza. A hagyományos vetél­kedőn, amelyet ebben az évben a „Megéneklünk, Románia“ or­szágos fesztivál jegyében bonyo­lítanak le, Maros megyében nagy­számú iskolás vesz részt. A ve­télkedő iskolai szakaszán a ta­nulók minden tantárgyból igye­keztek a legjobbat és legszebbet nyújtani. Az általános iskolák, illetve gimnáziumi osztályok tanulóinak tantárgy olimpiásza február 6-án kezdődik, a megyei szakasz pedig a líceumi tanulók számára feb­ruár 20—27 között, míg az álta­lános iskolák tanulói számára áp­­rilis 24-én zajlik le. A somosdiak köszönete A somosdi művelődési otthon immár hagyományossá vált „Szín, szó, dallam“ című ren­dezvényeinek keretében, ja­nuár 29-én este szívélyes, ben­sőséges hangulatú találkozóra került sor, írók, költők olvas­tak fel műveikből, föllépett a Kiss Csaba iskolaigazgató ál­tal vezetett kórus, a gyermek citeraegyüttes. Ám mégsem ez teszi emlékezetessé a jól si­került találkozót. Hajdú Zol­tán költő, 17 alkotását (fest­ményét) ajándékozta a műve­lődési otthonnak. Ezt követően Sajgó Márta a „Maros“ Mű­vészegyüttes énekesnője dalra tanította a somosdiakat. Mind a Hajdú Zoltán ajándéka, mind a Sajgó Márta szereplése a szokványostól eltérővé tette e rendezvényt, és ezért külön köszönetet mondott a művé­szeknek Demeter András, a művelődési otthon igazgatója, Simon István, a községi párt­­bizottság titkárhelyettese, Fe­­renczi Károly, a kórus elnöke és Nemes Árpád, a gazdaság főmérnöke. A somosdi iskola kórusa és citeraegyüttese Közművesítés Segesváron Megyénk városaiban egyre sür­getőbb a távlati fejlődés miatt is a víz- és csatornahálózat kiépí­tése. Nemrég arról számoltunk be, hogy Régebben az idén a víz­vezeték-hálózat e szempont sze­rinti fejlesztése már meg is kez­dődött. Néhány nappal ezelőtt a segesvári néptanács községgazdál­kodási osztályának vezetője, Mo­­rareanu Mircea arról tájékozta­tott, hogy ez az esztendő számuk­ra a csatornahálózat fejlesztése miatt rendkívül jelentős.­­ Minden túlzás nélkül meg­írhatja, most jut a város először olyan csatornahálózathoz, amely nem csupán bizonyos belső vá­rosrészek követelményeinek, ha­nem a távlati igényeknek megfe­lelően, a mellékhálózat fokozatos kiépítésére is alkalmat teremt. Persze ez nem azt jelenti, hogy egycsapásra most minden utcá­ban csatornavezeték lesz.­­ Ezzel az egész várost érintő munkával kapcsolatosan mit te­kint a legsürgősebben közlésre méltónak? — Nem is tudom, mire hivat­koztam, hiszen sok probléma a­­dódik nap mint nap. Mi e mun­kával kapcsolatosan meg szeret­nék előzni az abból eredő pana­szokat, hogy a város számos nagy forgalmú útját, utcáját a háló­zat lefektetése miatt felássák, itt­­ott nehézkes a közlekedés, sáros­sá válnak a járdák is. Tehát meg­értést várunk a lakosságtól. Beszélgetés közben kiderül, hogy miközben az állam tekinté­lyes összegű beruházással fedezi e munka nagy költségeit, a mel­lék bekötővezetékek kiépítésére a lakosság pénzbeli hozzájárulá­sának egy részét fordítják. 170 000 lejt költenek ilyen célra. A Cri­­vvana utcában csatorna-, a Sibiu­­lui utcában pedig vízvezetéket helyeznek el. Ha már városfejlesztési munká­latokról beszélünk aziránt is ér­deklődünk, hogy az úthálózat fenntartása, fejlesztése terén mi­re lehet számítani ebben az év­ben. E tekintetben is igyekeznek minél többet megvalósítani. Hang­súlyozza Morareanu, hogy az igények nagyok, de a város ilyen irányú kiadásai sem éppen sze­rények. Hiszen 1 600 000 lejt irá­nyoztak elő út- és járdajavításra. Nemcsak a belvárosban levő Gh. Dej, Tirnavei, Gh. Lazár, Mihai Viteazul s más utcákat teszik rendbe, hanem a külső város­részben levők egy részét is, így például aszfaltozni fognak a Var­ga Katalin és a Cloaca utcákban. Sok mindenre kell, hogy jusson a város anyagi eszközeiből, így például halaszthatatlanul fontos a megnövekedett gépjárműfor­galomban a gyalogosok életének és testi épségének a megvédésé­ért szemaforos közlekedésirányító berendezést felszerelni a Mihai Viteazul utcában. Az elmúlt idő­szakban főleg a gyalogosok sorá­ban előfordult súlyos balesetek késztetik erre a város vezetőit. — S a lakosság hazafias munk­­ával miként fog alakulni a­­­­rosrendezés? — Csak a Küküllő szabályozás­nál végzett hazafias munka több mint 2 millió lej értékű volt a tavaly. Ezt az idén tovább foly­tatjuk, hiszen kötelességünknek tekintjük az állam itteni nagy beruházási munkáját saját erőnk­kel is segíteni. Nekünk, e város lakóinak ehhez nagy érdekünk fűződik. Szintén hazafias munká­val végezzük majd a Plopilor új lakónegyed rendezését, utcajaví­tásokat. A kibontakozó hazafias versenyben a vállalások alapján egész biztos jóval többet fogunk megvalósítani, mint amennyit el­képzeltünk. Azt hiszem, erre még érdemes lesz alkalomadtán vissza­térni az újság hasábjain is. m. b. %­tkaémtlünk.%miúnia% ÜNNEP BÁTOSON Vasárnap került sor Bátoson a „Megéneklünk, Románia“ orszá­gos fesztivál községi szakaszára. Erre az eseményre méltó módon készültek. Rendbe tették a műve­lődési otthont, gondosan készítet­ték elő műsorukat a műkedvelők. Ünnep volt a községben. A műve­lődési otthon zsúfolásig megtelt nézőkkel. A jelentős kulturális eseményt Câmpeanu Ioan iskola­­igazgató és Sânmarghitean Aure­lia, a művelődési otthon igaz­gatója nyitotta meg. Beszédükben hangsúlyozták azokat a történel­mi eseményeket, amelyeknek je­gyében megszervezték a „Meg­éneklünk, Románia“ országos fesztivált, méltatták pártunk mű­velődéspolitikáját, a község dol­gozóinak sikereit. Ezt követően két verset — Cintarea României és Traiasca Románia — adtak elő a szavalók. Ezután kezdődött meg a tulajdonképpeni nagy vetélke­dő. Ott voltak a bátosi, vajd­ai, dedrádszéplaki és dedrádi műked­velők. Elsőnek a bátosiak léptek színre Hans Brecher Hajnalban kel a nap című német nyelvű darabjával. Kreizer Susana német népdalokat, Moldovan­b­an folk­­számokat adott elő. Nagyon ügye­sek voltak a bátosi táncosok. Mű­sorukon a „Cinta viile I.A.S.-ului“ című témás tánc szerepelt. Ügye­sen oldották meg a koreográfiát, szépen szemléltették a szőlőmű­veléssel kapcsolatos munkálato­kat, a szép termés felett érzett örömet. Hasonlóan szépen szere­peltek a vajd­ai táncosok is. Fol­klóregyüttesük régi szokást, a ka­kaslövést dolgozta fel. A vajd­ai népi zenekar, a színjátszók, dalo­sok egyöntetű sikert arattak. A dedrádszéplaki táncosok a „cá­­lu$“-t adták elő. Érdekessége e tánccsoportnak, hogy a nők is a férfiakkal együtt járják a cálu$t. Ügyes volt Hideg Dumitru furu­lyaszólista és Fárca? Maria regös, aki kitűnően mondotta el az ál­tala gyűjtött és írt mondókákat. A dedrádi színjátszók szereplése nem volt meggyőző, de annál ü­­gyesebbek voltak az egyéni elő­adók, a szavalók, énekesek. A bátosi központban megszer­vezett vetélkedő minden szem­pontból megfelelt az igényeknek. A műkedvelők komolyan, a nagy eseményekhez méltó műsorral, művészi előadással készültek. A közönség elismeréssel fogadta a műkedvelők szereplését, szép tel­jesítményét. Hangsúlyozni kell még azt a komolyságot is, amely­­lyel a helyi szervek a versenyt megszervezték, irányították. Amint azt a Népi Alkotásokat és a Művészeti Tömegmozgalmat Irányító Megyei Központ munka­társaitól megtudtuk, vasárnap a megye több központjában került megrendezésre a „Megéneklünk, Románia“ országos fesztivál köz­ségi szakasza. MEGALAKULT A MŰKEDVELŐ KÉPZŐMŰVÉ­SZEK MEGYEI EGYESÜLETE Vasárnap a Művelődési Palota kistermében több mint ötven mű­kedvelő képzőművész jelenlété­ben megalakult a Műkedvelő Képzőművészek Megyei Egyesüle­te. Az alakuló ülésen a megye műkedvelőit képviselő küldöttek megválasztották az egyesület ve­zetőségét, melynek elnöke Some­­san Stefan mérnök, alelnökei Moga Petru, Fali Sándor, titkára Octavia Nu­iu. A gyűlésen is­mertették az egyesület célkitűzé­seit, szervezeti szabályzatát, a ta­gok jogait, kötelezettségeit stb. Ezt követően részletes munkater­vet fogadtak el. Ebben előirányoz­ták, hogy a román nép életében, történetében oly jelentős esemé­nyek évfordulója, mint az 1907-es parasztfelkelés, a függetlenség ki­vívása, valamint a „Megének­lünk, Románia“ országos fesztivál tiszteletére a műkedvelő képző­művészek — festők, grafikusok, szobrászok, keramikusok stb. — kiállításokat szerveznek. A me­gyei kiállítást április végére ter­vezik. Fali Sándor, az egyesület alel­­nöke elmondotta, számítanak ar­ra, hogy a megyéből mintegy 300 műkedvelő képzőművész iratko­zik majd az egyesületbe és cél­jaik közt szerepel a műkedvelők ösztönzése, irányítása, mozgósí­tása, tehetségük, alkotó képessé­gük értékesítése. VASILE DOBRIAN ÉRDEMES MŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA Január 30-án nyílt meg a Mű­velődési Palota kiállítótermeiben Vasile Dobrian érdemes művész festészeti kiállítása. A hazai kép­zőművészeti élet kimagasló kép­viselőjének marosvásárhelyi ki­állítása kulturális esemény és szervesen illeszkedik azokba a nagy rendezvény-sorozatokba, a­­melyeket ezekben a hónapokban a „Megéneklünk, Románia“ orszá­gos kulturális fesztivál jegyében szerveznek. A vendégművész 1935- ben mutatta be először kiállítá­son műveit, azóta a szó szoros ér­telmében bejárta a világot. Ké­peit kiállították Moszkvában, Sao Pauloban, Tokióban, Pekingben, Rómában, Athénban, Bécsben, Budapesten, Santiago de Chilé­ben, Kubában, Madridban, Lon­donban, Tel Avivban, Prágában, Helsinkiben, Varsóban és még sok-sok más városban, országban. Számos külföldi művészeti intéz­mény, akadémia tiszteletbeli tag­ja, több hazai és külföldi díjjal tüntették ki. Ilyen nagy művész jött el tehát Marosvásárhelyre, hogy betekin­tést nyerhessünk művészetébe. A kiállítás nagy érdeklődésnek ör­vend. fiatal fővárosi festők MAROSVÁSARHELYI JELENTKEZÉSE A „Megéneklünk, Románia“ or­szágos fesztivál rendezvény­soro­zata keretében állítottak ki Ma­rosvásárhelyen az Apolló terem­ben a fővárosi fiatal alkotók kö­rének tagjai. A megnyitó ünnep­ségen nagyon sok fiatal vett részt és elismeréssel méltatta a kiállí­tott rajzokat, alkotásokat.

Next